A Fidesz-kormány támogatáspolitikáját bírálta Kovács Péter
Azzal vádolja Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a budapesti kormányt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Demokrácia központok finanszírozására fordítja azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni. Az RMDSZ egyébként a kisebbségi szervezetként kapott román állami költségvetési támogatásnak csak mintegy egyharmadát osztja ki nyilvános pályázatokon.
Kovács Péter főtitkár az RMDSZ-közeli Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában úgy fogalmazott: a magyar kormány 2011-ben „elfelejtette” folyósítani a nemzeti jelentőségű erdélyi magyar szervezetekre és programokra szánt támogatást, „volt viszont bőven pénz a demokrácia központokra és az új magyar párt finanszírozására”.
„Míg az RMDSZ saját költségvetéséből ezévben is mintegy 4,5 milliárd lejjel támogatja a jelentős civil szervezeteket, a magyar kormány pártépítésre fordította azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni” – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára szerint továbbra is igen „ködös”, hogy a Fidesz-kabinet az idei évben milyen összeget kíván fordítani az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, de nem kiszámíthatóak, kézzelfoghatóak a kritériumok sem, amelyek alapján eldöntik, ki jogosult erre és ki nem.
„Láttunk egy közleményt, hogy ebben az évben lesz támogatás, de ezen kívül totális köd, zűrzavar van. Például az egyik, a Beszterce-Naszód megyei Vicén lévő szórványkollégium kap támogatást: tudni kell, hogy Vicén két szórványkollégium van, az egyik együttműködik a frissen bejegyzett párttal, a másik nem, és az kap támogatást, amelyik együttműködik az új párttal. Remélem, hogy ez véletlen egybeesés, remélem, hogy nem politikai alapon osszák a keretet, de nagyon komolyan felmerül ez a kérdés” – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára arra utalt, hogy a magyar kormány nemrég bejelentette: elkészült a nemzeti jelentőségű Kárpát-medencei magyar intézmények listája. Az intézmények – köztük tizenegy erdélyi intézmény és öt program – nem évről évre, pályázatok útján, hanem kiszámítható módon részesülnek majd támogatásban.
Kovács szerint a tizenhat erdélyi intézmény és program esetében nem tudni, milyen programokról és mekkora összegről van szó, hol döntenek majd erről, Magyarországon avagy Erdélyben.
„Egy nagyon tág és nagyon homályos kritériumrendszer alapján döntenek, ilyen kritériumok vannak, mint például, hogy az adott szervezet milyen mértékben járul hozzá az autonómiaharchoz” – jegyezte meg a főtitkár.
Kovács Péter szerint az RMDSZ az elmúlt hét évben „egy teljesen ellenőrizhető, átlátható rendszert kiépítve” milliárdos nagyságrendű támogatásban részesítette a kiemelten fontos erdélyi magyar szervezeteket, ezzel szemben, a „másik oldalon”, a magyar kormány pártépítésre fordítja a pénzt, ahelyett, hogy a magyar civil szervezeteket támogatná.
Az RMDSZ egyébként az idén mintegy 17 millió lejt kap abból az alapból, amelyet a kormány az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalán keresztül a nemzeti kisebbségek szervezetei között oszt szét. Tavaly ez az összeg 16 millió lej volt, ebből az RMDSZ a Comunitas Alapítványon keresztül 3,5 millió lejt osztott ki pályázati rendszerén keresztül.. Az elmúlt években a szövetség ennek az alapnak csak mintegy egyharmadát osztotta ki átlátható módon, nyilvános pályázatokon. Az RMDSZ 2009 tavaszán lemondott a neki parlamenti pártként járó költségvetési támogatásról, ehelyett a nagyságrendekkel nagyobb kisebbségi támogatást kapja.
Kovács Péter éles hangon bírálta „a Fidesz-kormány által kedvezményezett EMNP-t” is, amely álláspontja szerint választási célú adatbázis-építésre használja fel a párt által szétküldött kérdőívekre válaszoló gyanútlan emberek adatait.
„Ennek az egyébként igen nevetséges űrlapnak az a célja, hogy lejárassa az RMDSZ-t, ugyanakkor intenzíven zajlik az adatbázis-építés is: ez a szervezet begyűjti az emberek adatait, e-mail címét, telefonszámát, és amikor eljön a választási kampány, akkor kezdi bombázni őket sms-el, elektronikus levelekkel, telefonhívással: ez a konzultációnak álcázott adatbázis-építés” – szögezte le a főtitkár.
Kovács Péter szerint az RMDSZ fel van készülve a választásokra. „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy másoknak könyörögjünk, hogy jöjjenek a mi listánkra: mi meg fogjuk nyerni a választásokat” – fogalmazott.
Krónika (Kolozsvár)

A magyar kormány válaszolt Kovács Péter RMDSZ-főtitkár nyilatkozataira
A budapesti kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága tételesen válaszolt Kovács Péter, az RMDSZ főtitkárának nyilatkozataira, amelyeket az Erdélyi Magyar Televízióban tett a hétvégén a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájával kapcsolatban.
Mint arról tájékoztattunk, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a hétvégén többek között azzal vádolta a budapesti kormányt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Demokrácia központok finanszírozására fordítja azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni.
Alább közöljük a magyar kormány válaszát.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság válasza Kovács Péter (RMDSZ) valótlan állításaira
A hétvégén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára az egyik erdélyi televízióban nem egészen öt perc alatt közel féltucatnyi olyan állítást fogalmazott meg, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Sajnáljuk hogy az RMDSZ főtitkára a médiát választja a problémák megbeszélésének helyszínéül, ezért mi is kénytelenek vagyunk az ő általa választott módon reagálni. Lássuk, mik ezek a valótlan állítások, téves információk pontosan:
1. Kovács Péter: „ A magyar kormány a múlt évben „elfelejtette” folyósítani a nemzeti jelentőségű erdélyi magyar szervezetekre és programokra szánt támogatást, volt viszont bőven pénz a demokrácia központokra és az új magyar párt finanszírozására.”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Először is szeretnénk leszögezni: hogy az elmúlt évben is finanszíroztuk a nemzeti jelentőségű intézmények közé tartozó szervezeteket és programokat, annak ellenére, hogy a tavalyi év átmeneti volt abból a szempontból, hogy év végére fejeztük be a támogatási rendszer átalakítását és ennek körében a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának megújítását. Meglehetősen ízléstelen a nemzeti jelentőségű intézmények kapcsán is pártpolitikai támadásokat indítani. Szeretnénk leszögezni, hogy a magyar kormány nem finanszíroz egyetlen határon túli magyar pártot sem.
2. Kovács Péter: „Míg az RMDSZ saját költségvetéséből ezévben is mintegy 4.5 milliárd lejjel támogatja a jelentős civil szervezeteket, a magyar kormány pártépítésre fordította azt a pénzt”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Örülünk annak hogy az RMDSZ 4,5 milliárd régi lejjel ( kb. 30 millió forinttal) támogatja a jelentős civil szervezeteket, de szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a magyar kormány erre fordított támogatásai nagyságrendekkel nagyobbak, hiszen mind nemzeti jelentőségű intézményként, mind egyedi támogatásként, mind a nyílt pályázati rendszerben nyújtunk támogatást a határon túli szervezeteknek. Még egyszer vissza szeretnénk utasítani a pártfinanszírozásra vonatkozó alaptalan vádakat.
3. Kovács Péter: „továbbra is igen „ködös”, hogy a FIDESZ-kabinet az idei évben milyen összeget kíván fordítani az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, de nem kiszámíthatóak, kézzelfoghatóak a kritériumok sem, amelyek alapján eldöntik, ki jogosult erre és ki nem”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Ami itt ködös, az nem a kritériumrendszer, hanem egyes prominens politikusok emlékezete. 2011. november 24.-én, a MÁÉRT X. ülésén – ahol Kovács főtitkár úr személyesen jelen volt – fogalmazták meg és véleményezték a tagszervezetek a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerét. Így ezt a kritériumrendszert az RMDSZ is elfogadta. A pontos támogatási összegek meghatározása most van folyamatban, ahol figyelembe vesszük az erdélyi szervezetek javaslatait, kéréseit és igyekszünk azokat a rendelkezésünkre álló források keretén belül maximálisan kielégíteni.
4. Kovács Péter: (…) tudni kell, hogy Vicén két szórványkollégium van, az egyik együttműködik a frissen bejegyzett párttal, a másik nem, és az kap támogatást, amelyik együttműködik az új párttal.
Nemzetpolitikai Államtitkárság: A magyar kormány mindkét Vicén bejegyzett egyesületet támogatta az elmúlt évben, és támogatni fogja idén is. Amíg azonban a Bástya Kollégium a nemzeti jelentőségű intézmények körébe, addig a Possibilitas Egyesület által működtetett Szent István ház a nemzeti jelentőségű programok közé nyert besorolást. Ennek indoka a két intézmény közötti nagyságrendbeli és szervezeti különbségen túl az, hogy a Bástya Egyesület tevékenysége jobban illeszkedik a szórványkollégiumi programba. Ismét szeretnénk hangsúlyozni, hogy a támogatáspolitikai döntések nem a pillanatnyi pártpolitikai érdekekhez, hanem a MÁÉRT-on elfogadott szempontrendszerhez igazodva születnek
5. Kovács Péter: „A magyar kormány programokat is meghirdetett, ez esetben sem tudni, milyen programokról és mekkora összegről van szó, hol döntenek majd erről, Magyarországon avagy Erdélyben.”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Sajnáljuk, ha főtitkár úrnak a meghirdetett nemzeti jelentőségű programok elnevezéséből nem világos azok tartalma. A Bethlen Gábor Alapkezelő a pályázati kiírásait március első hetében fogja közzétenni, de addig is szívesen állunk főtitkár úr rendelkezésére minden ezt érintő információval kapcsolatban.
Reméljük, főtitkár úr a partneri viszonyban álló felekhez méltó módon kívánja legközelebb megbeszélni a felmerülő problémákat, nem a sajtón keresztüli üzengetésekkel, és akkor talán az ilyen jellegű politikai felsülések is elkerülhetőek lesznek. Mi továbbra is készen állunk közös ügyeink megvitatására, és ezen megbeszélésekre várjuk főtitkár urat is.
Nemzetpolitikai Államtitkárság
Krónika (Kolozsvár)

Kovács Péter: a magyar kormány „telitömi pénzzel az EMNT-t”
A jelenlegi magyar vezetés valóban nem nyújtott támogatást az EMNP-nek, az EMNT-t azonban „telitömi pénzzel” – írja a budapesti kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának közleményére reagálva Kovács Péter RMDSZ-főtitkár.
Egy pontban valóban tévedtem: a magyar kormány nem nyújt támogatást az EMNP-nek. A magyar kormány betartja a romániai párttörvényt, amely tilt mindennemű külföldi finanszírozást. Az EMNP számlájára egyetlen forint sem érkezik! A magyar kormány viszont teletömi pénzzel az EMNT-t” – írja blogján közzétett válaszában Kovács Péter RMDSZ-főtitkár, aki a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság hétfőn kiadott közleményére reagált.
Az államtitkárság a közleményben tételesen kívánta cáfolni azokat az állításokat, amelyeket Kovács Péter a hétvégén tett az Erdélyi Magyar Televízióban a Fidesz-kormány határon túli támogatáspolitikájával kapcsolatban.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ugyanazokban a székházakban működik, ugyanazok a fizetett alkalmazottak, ugyanaz az infrastruktúra áll rendelkezésükre, ugyanazokat a politikai üzeneteket fogalmazzák meg, „ugyanaz a szellemi nagyság lebeg mindkettő fölött, az egyikben elnökként, a másikban védnökként” – írja az RMDSZ-es politikus. Hozzáteszi: az EMNT finanszírozása jogilag rendben van, gyakorlatilag azonban szerinte közvetett pártfinanszírozásról van szó, amit szerinte Erdélyben „a kiscsoportos ovisok” is tudnak.
„Tetszik, nem tetszik, a tavalyi évben a magyar kormány nem nyújtott normatív támogatást” – írja Kovács, aki szerint a Nemzetpolitikai Államtitkárság válaszában tulajdonképpen igazat ad neki két kérdésben. Az intézmény ugyanis elismeri, hogy „a pontos támogatási összegek meghatározása most van folyamatban”, és azt is közli, hogy a finanszírozott erdélyi programoknak szánt pályázati kiírásokat márciusban teszik közzé.

Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: rossz útin jár az RMDSZ
Az Erdélyi Magyar Néppártra azért van szükség, mert az RMDSZ letért az útról – fogalmazta meg Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke székelyföldi körútja tegnapi illyefalvi állomásán. „Az RMDSZ Budapest felé indult, és Bukarestben találta magát. Nemcsak utasait térítette el, hanem az autó is rozoga, erkölcsi kopást szenvedett, ezért kell új járművet működésbe állítani” – fogalmazott. Hozzátette: „sok hamis párt van”, a magyarság sem a demokrata-liberálisokra, sem a posztkommunista szociáldemokratákra, sem pedig a liberálisokra nem tud jó lelkiismerettel szavazni.
„Hosszú ideje már az RMDSZ-re is nehezére esik voksolni” – vallja Tőkés László. Mint emlékeztetett, huszonkét évvel ezelőtt még több mint egymillió szavazatot kapott a szövetség, az elmúlt években már csak 400 ezret. EP-képviselő szerint pedig nem jó erdélyi magyar politika az, amelyet csak 400 ezer szavazat támaszt alá, és 500 ezer voks hiányzik. „Az RMDSZ beállt a kormányba, ezért felelni fog Verespatakért, az egészségügy csődjéért, a megszorító intézkedésekért” – hangsúlyozta Tőkés, aki szerint az EMNP tisztán indul, megpróbálnak olyan emberekkel szövetkezni, akik nincsenek megterhelve.
A néppárti politika középpontjában az önrendelkezés áll, és az, hogy megállítsák a népességfogyást, szögezte le az EMNT elnöke. „Ennek most jött el az ideje, amikor Orbán Viktor nemzeti kormánya Magyarország gazdasági önrendelkezéséért száll síkra. Össze kell hangolni a magyarság magyarországi, erdélyi és európai politikáját, hogy erőteljesen lehessen képviselni az érdekeinket” – fogalmazott Tőkés László, aki szerint Magyarországnak talpra kell állnia, hiszen ahogy gyengül, azonnal vérszemet kapnak az utódállamok többségi politikusai.
Nem lesz több közös lista
„Az EMNP nem indul közös listán az RMDSZ-szel a parlamenti választásokon” – szögezte le az illyefalvi fórumon a politikus, amikor az egyik résztvevő felszólalásában arra kérte, hogy többet nem „közösködjenek”. „Az RMDSZ részéről riogatás folyik, azzal zsarolják az erdélyi magyarokat, hogy parlamenti képviselet nélkül maradhatnak, holott hat képviselő és három szenátor az 5 százalékos küszöb nélkül is bejut a törvényhozásba” – fogalmazott Tőkés. Kijelentését Nemes Előd, az EMNP Kovászna megyei elnöke azzal egészítette ki, hogy jelenleg 27 RMDSZ-es politikus van a parlamentben, ám országszinten 17 választási körzetben van magyar többség, „és jobb 17 elkötelezett magyar politikus, mint 27 olyan, akit az üzleti érdek vezérel”.
A Krónika kérdésére, hogy mi a véleménye a román kormány kisebbségpolitikájáról, és mit vár el ebben a kérdésben, Tőkés László kifejtette: a mindenkori román kormányok Trianon óta tartó kisebbségekkel szembeni nacionalista kisebbségpolitikájának alapvető célkitűzése a romániai kisebbségek beolvasztása és Románia egységes nemzetállammá alakítása. „A módszerek valamennyit tompultak, de alapvető változás nem következett be. Továbbra is a Trianon utáni nemzetstratégia érvényesül. Ezt valamelyest színezi az RMDSZ kisebbségpolitikai kurzusa, amely nem nevezhető kisebbségi stratégiának, inkább egy pártpolitikai megfontolásokon alapuló alku- és engedménypolitikának” – fogalmazta meg az EMNT elnöke, hangsúlyozva, évek óta szorgalmazza egy román–magyar kerekasztal létrehozását, ahol stratégiai és alapvető szinten minden magyar vonatkozású kérdést megtárgyalnak. „Ez tiroli mintára hosszas tárgyalássorozatot jelenthet, de velünk nem akarnak szóba állni, csak az RMDSZ-szel. Megmondta Victor Ponta, nekik olyan magyar párt kell, amely olcsón adja a magyarok bőrét, a kínálatból az olcsóbb árut választják, és az RMDSZ nekik tökéletesen megfelel” – szögezte le Tőkés.
Akadály Szász Jenő az együttműködésben?
Miközben az RMDSZ-szel nem akarnak közös listát, az EMNP informális tárgyalássorozatot kezdett a Magyar Polgári Párt helyi vezetőivel. Az EMNT-elnök szerint ennek egy-két héten belül láthatóvá is válik az eredménye. Mint hangsúlyozta, szeretnék feloldani az ellentmondást, hiszen a két párt „egy tőről fakad, az RMDSZ-ben ellehetetlenülő demokrácia orvoslására alakultak, ezért nagy tévedés lenne, ha szembemennének egymással”.
„Az MPP és az EMNP nem egymás alternatívái, ezért a választások előtt rendezni kell a mostani állapotokat” – szögezte le Tőkés, hangsúlyozva, hogy a tárgyalások során világossá tették, Szász Jenő személye az akadálya az együttműködésnek, ám a személyeskedést kerülni akarták, ezért az együttműködésre fektették a hangsúlyt, nem a választóvonalakra.
Szász Jenő MPP-elnök a Krónika megkeresésére kifejtette, amikor nemzeti ügyekről van szó, félre kell tenni a személyeskedéseket, „nincsenek ilyenkor barátságok, személyi szimpátiák vagy ellenségek”. „Ideológiák mentén egy oldalon kell felsorakozniuk a nemzeti ügyeknek elkötelezett pártoknak, szervezeteknek a posztkommunista örökség RMDSZ-szel szemben” – vallja Szász, aki az összefogást az MPP, SZNT és Tőkés László hármas fogatában képzeli el. Tőkés alatt az udvarhelyi politikus az EMNT-elnök „bármelyik háttérintézményét” érti, tudtuk meg.
Vásárhely: csalárdság készül?
A fórumon nem maradhatott ki a megvitatott témák közül a marosvásárhelyi polgármester-jelölés körüli huzavona sem. „Marosvásárhelyen nagy csalárdság készül, az RMDSZ ki akar hátrálni a több mint féléves megegyezésből, és csak a tulipán színében indítana jelöltet, mert fontosabb nekik a párt, mint a nemzet” – szögezte le Tőkés László, aki szerint Marosvásárhelyen már attól tartanak a magyarok, hogy az RMDSZ nem is akarja megnyerni a polgármesteri választást, megegyezett a román pártokkal, hogy a megyei tanácselnöki tisztéért lemond a városról.
Az EMNT-elnök ugyanakkor úgy látja, hogy Smaranda Enache támogatása kockázatos, mert az RMDSZ azzal vádolhatja meg később az EMNP-t, hogy eladta a várost a románoknak, és a szövetség rukkolt elő az egyetlen magyar jelölttel, másrészt szerinte Enache asszonyra csak a csúcsértelmiségi románok szavaznak, akik kevesen vannak a városban.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Fórum az önrendelkezési jogról
Három helyszínen: Illyefalván, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön tartott tegnap lakossági fórumot az Erdélyi Magyar Néppárt, védnöke, Tőkés László jelenlétében. A kovásznai találkozón Tőkés kemény szavakkal illette az RMDSZ-t és az MPP-t. Lőrincz Zsigmond polgármester végül felháborodottan elhagyta a termet.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Lefasiztázták Tőkést
”Bántónak” nevezte kedden Tőkés László Victor Ponta szociáldemokrata nyilatkozatát, mely szerint a PSD az RMDSZ-t szeretné a parlamentbe.
Az EMNP politikusa úgy véli, a PSD azért részesíti előnyben az RMDSZ-t, mert a Szövetség “adja a legolcsóbban az árut”.
A szociáldemokrata-liberális pártszövetség azonban azért kötelezte el magát az RMDSZ szemben, mert úgy vélik, hogy Tőkés “szélsőséges, fasiszta” politikát képvisel.
”Ez bántó, annál is inkább, mert az RMDSZ hallgat, noha mindketten az Európai Néppárt tagjai vagyok. Sajnálom, hogy Ponta úr ilyen alacsony, posztkommunista színvonalon áll. Nem veszem komolyan a nyilatkozatát, noha kénytelen leszek odafigyelni rá mindaddig, amíg az USL vezeti a választások előtt a népszerűségi listákat” – reagált a vádakra Tőkés László.
A politikus azt is hozzátette: nincs jelentős különbség a romániai pártok között, és egyelőre nem jelentek meg a “valódi demokraták”.
Manna.ro

Minden magyarra szükség van
Autonómiáról, polgári kezdeményezésről, Marosvásárhely visszaszerzéséről, az RMDSZ neptuni politizálásáról, a magyar pártok közötti együttműködés lehetőségeiről esett szó tegnap este Sepsiszentgyörgyön a könyvtár Gábor Áron Termében az Erdélyi Magyar Néppárt által szervezett találkozón, melynek meghívottja Tőkés László EP-képviselő, az EMNP védnöke volt.
Igazi fórumhangulat uralkodott a találkozón, a mintegy 80 résztvevő közül sokan intéztek kérdéseket Tőkéshez, fejtették ki elvárásaikat az új párttal szemben. Több helyi MPP-s politikus is részt vett, jelen voltak az SZNT képviselői is.
Tőkés László felvezetőjében többször is kitért az RMDSZ és az MPP politikájára, a két magyar párttal való viszonyra is – mely téma egyébként a kérdésekben, hozzászólásokban is felmerült. Toró T. Tibor múlt heti, Sepsiszentgyörgyön elhangzott, egyes sajtóorgánumokban torz módon visszaadott nyilatkozatára – melyben az EMNP megbízott elnöke az RMDSZ-szel való esetleges együttműködés lehetőségéről beszélt azon településeken, ahol erre szükség van – és azt követő vehemens MPP-s reakcióra utalva leszögezte: senki sem vádolhatja őt az RMDSZ-szel való összeborulással. Azt hittük, hogy még itt a legjobb az RMDSZ, ennek ellenére megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy Tamás Sándor és Antal Árpád, akik az autonómia elkötelezett híveinek mondják magukat, felvonultatják az RMDSZ-es nómenklatúrát Sepsiszentgyörgyön – fogalmazott. Emlékeztetett, korábban is arra kérte őket, ne ússzanak az árral, majd színvallásra szólította fel az RMDSZ politikusait: döntsék el, a néppel vagy a párttal tartanak-e. A helyi MPP-t arra kérte, ne keressék a konfrontálódást a néppárttal, inkább az együttműködés, az egyesülés lehetőségeit kutassák, hiszen mindkét alakulat egy tőről fakad, közel állnak egymáshoz. Visszatérő téma volt a marosvásárhelyi polgármester-állítás. Tőkés elég borúlátóan fogalmazott, mint mondta, bár lát még halvány esélyt arra, hogy az RMDSZ a magyarság közös jelöltjeként indítsa Vass Leventét, az összefogást hovatovább a tulipán uralja. Az RMDSZ országos vezetésének együttműködésről szóló nyilatkozatait hazugnak nevezte, ők úgy képzelik el, hogy az összefogás a szövetségbe való belépést jelenti, valójában nem akarnak lemondani a pénz és hatalom monopóliumáról. Sokan szóltak az uniós polgári kezdeményezésről is, Tőkés ez ügyben a SZNT, az RMDSZ és a többi Kárpát-medencei magyar szervezet közös fellépésének szükségességét emelte ki. Biztatónak nevezte, hogy az SZNT-vel egyetértésre jutottak, de hangsúlyozta: az RMDSZ-t sem lehet megkerülni
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarok vagyunk, nem turisták
A Da, poftiti – Igen, tessék program a turisták könnyebb tájékozódására szolgál, a romániai magyarokat a turistáknál sokkal szélesebb körű nyelvi jogok illetik meg.
A nyelvi jogok alkalmazása terén tapasztalható hiányosságokról tartott sajtótájékoztatót szerdán a váradi Demokrácia Központban Török Sándor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke és Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi szervezési igazgatója. Elöljáróban Török Sándor kifejtette, hogy sok kívánnivalót hagy maga után az, ahogy Romániában a nyelvi jogokat alkalmazzák. „Perifériára kerülünk, nem csak gazdasági, oktatási téren, de nyelvi jogaink tekintetében is. Államalkotó nemzet vagyunk akkor is, ha ezt a román Alkotmány nem ismeri ezt el. Az Alkotmánynak ezt a kitételét meg kell változtatni, mert őshonos nemzet vagyunk, és elvárjuk, hogy ne vendégmunkásokként kezeljenek minket.” Török Sándor nemzeti minimumnak nevezte azt, hogy Erdélyszerte küzdjenek a magyarok a jogaikért. „Szükség van magyar egyetemre és az autonómiára, ebből nem lehet engedni” – szögezte le Török Sándor.
Nem kérnek a táblákból
Ezt követően Török Sándor és Csomortányi István beszámoltak arról, hogy mintegy két hónappal ezelőtt felkeresték Craciun Marioarat, a nagyváradi önkormányzat ügyfélszolgálatának vezetőjét, és javasolták azt, hogy azokon a helyeken, ahol a munkatársak beszélnek magyarul is a polgárokkal, helyezzenek el kis táblákat ezzel a felirattal: „Beszélünk magyarul is.” A két magyar szervezet képviselői el is vittek az önkormányzathoz az általuk elkészített táblákból két darabot, hozzátéve, hogy ők elkészítik az összes szükséges táblát, amennyiben az önkormányzat erre igényt tart, továbbá felajánlották azt is, hogy lefordíttatják magyar nyelvre a hivatalban használatos formanyomtatványokat. A hivatalnok, aki egyébként nagyon szívélyesen fogadta őket, azt ígérte, hogy egy héten belül választ ad a felvetésre, de tíz nap után, mivel választ nem kaptak, a politikusok maguk érdeklődtek az ügyben. Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi szervezési igazgatója elárulta, hogy az önkormányzat nem tartott igényt a táblákra, azzal indokolva ezt, hogy a táblák formailag nem illenek bele az önkormányzat által kialakított dizájnba, továbbá a nagyváradi önkormányzat is részt vesz a Da, poftiti – Igen, tessék elnevezésű, határon átívelő uniós programban, és megítélése szerint ennek a programnak a keretében megoldódnak a magyarul szólni kívánó polgárok problémái. „A Da, poftit – Igen, tessék program csak egy látszatmegoldás”, fejtette ki Csomortányi István. Egyértelmű feliratok kihelyezése helyett matricákat tűznek ki a magyarul is tudó munkatársak ruhájára, a da, poftiti, – igen, tessék felirtattal, „amiről mindenki azt gondol, amit akar” – fogalmazott Csomortányi. Külön felháborítónak tartja Csomortányi István azt, hogy a program értelmében kiterjesztik a román nyelvet a magyar közigazgatásban. „Ami nem sikerült kilencven évig a román államnak, az most sikerül az RMDSZ segítségével” – fűzte hozzá Csomortányi. A politikus kifejtette, hogy a Da, poftiti – Igen, tessék program egy szolgáltatási lehetőséget biztosít arra, hogy román turisták Magyarországon, magyar turisták pedig Romániában tájékozódhassanak saját nyelvükön, csakhogy egy turisztikai szolgáltatást nem szabad összekeverni egy nemzeti kisebbség nyelvi jogaival: „mi magyarok nem turisták vagyunk Romániában, a mi nyelvi jogaink egészen mások, mint egy túristáé” – fogalmazott a szervezési igazgató.
Hiányosságok
Csomortányi István számba vette a nyelvi jogok terén a Bihar Megyei Tanácsnál és a nagyváradi önkormányzatnál tapasztalt hiányosságokat, kezdve azzal, hogy az önkormányzat tudakozójánál senki nem tud magyarul, teljességgel hiányoznak a magyar nyelvű formanyomtatványok, a két intézmény hivatalos honlapján nincsenek meg magyarul a fontos közérdekű információk, a határozattervezeteket nem fordítják le magyar nyelvre, noha ez az érvényben lévő közigazgatási törvény értelmében ez az intézmények kötelessége lenne. Ugyanakkor nagyon sok intézményről hiányzik a magyar felirat, ahol egyébként a törvény értelmében szerepelnie kellene, (erre példaként említette Csomortányi a vegyes tannyelvű iskolákat), de a földrajzi és helynevek sincsenek magyarul feltüntetve, mint ahogy a kétnyelvű útjelző táblák is hiányoznak a közutakról.
Utcanevek
Csomortányi István kitért a nagyváradi utcanevek ügyére is: elmondta, hogy a város 2012-es költségvetésben 30 ezer lejt különítettek el kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére. Csomortányi szerint ez látszatmegoldás, hiszen egyrészt ennyi pénz nem elég a belváros kitáblázására, ráadásul valószínűleg a helyi tanács által elfogadott utcanévváltozatokat, nem pedig a történelmi magyar neveket fogják kifüggeszteni, és ezzel megfosztják a váradi magyarságot attól, hogy a valódi magyar utcanevek kerüljenek ki a közterületekre. Végezetül Török Sándor felkérte a magyar polgárokat arra, hogy igényeljék a kétnyelvű formanyomtatványokat, éljenek nyelvi jogaikkal, és ha ellenkezéssel, értetlenséggel találkoznak, jelezzék ezt az EMNT-nek vagy az EMNP-nek.
Pap István
erdon.ro

Az RMDSZ elnöke a romániai magyarság megosztottságának veszélyére figyelmeztet
A romániai magyarság megosztottságának veszélyére figyelmez- tetett csütörtökön Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokra- ta Szövetség (RMDSZ) elnöke, aki szerint a romániai magyar „versenypártok” nem együttműködésre, hanem versenyre készülnek.
Az RMDSZ tájékoztató hírlevele szerint a politikus Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: a „magyarországi segédlettel megalakult romániai magyar pártok” nem az együtt- működést, a magyar közösség érdekeit tartják szem előtt, ezért szerinte 2012-ben a romániai magyarság saját magán kívül senkire nem számíthat.
Kelemen szerint az RMDSZ-t kihívó romániai magyar pártoknak nem az a céljuk, hogy önkormányzati képviselőkkel rendelkezzenek, hanem elsősorban a parlamenti képviselet megszerzésére törekszenek. Kelemen szerint azonban a romániai magyarság csaknem 80 százaléka úgy véli, hogy a parlamenti képviselet kiemelten fontos, és ezt veszélyeztetni nem szabad.
Romániában a magyarok számaránya 6,5 százalék, a parlamentbe jutást biztosító küszöb pedig 5 százalék. Kelemen bírálta Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének azt a kijelentését, mely szerint a frissen bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem fog a választásokon „közös listán” indulni az RMDSZ-el.
A sajtótájékoztatón résztvevő Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: ő híve a párbeszédnek és a békés együttműködésnek, ezért őt leginkább az zavarja, hogy Tőkés László nyilatkozatai úgy vonatkoznak az RMDSZ „uralmának a megtörésére”, mintha önmagában ez lenne a cél.
„Azok, akik erről beszélnek, nem folytatják gondolatmenetüket azzal, hogy mi következik. Nem beszélnek arról, hogy mi lesz a magyar közösséggel, hogyan képviselnék ők hatékonyabban a közösségi érdeket, mint azt az RMDSZ tette” – mondta Antal Árpád. MTI
Erdély.ma

K Ö Z L E M É N Y – 2012. február 23.
Tőkés László Háromszéken
2012. február 21-én Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke Háromszéken tett látogatást: Illyefalván, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön az új erdélyi magyar párt létrehozásának okát és céljait ismertette.
Illyefalván Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki elnöke és dr. Biró Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt helyi elnöke üdvözölték. “Végre nemcsak a kampányban, hanem a választások között is találkozom önökkel” – mondotta Tőkés László Illyefalván, ahol a Néppártot új járműként mutatta be, mellyel le kell cserélni a régit, a kopottat, amely rossz irányba tart. A párt egy új lehetőség, egy új eszköz az erdélyi magyarság céljainak a megvalósítására. Elsősorban új arcokra, fiatalokra alapoznak, akik nem zsarolhatóak.
Sok szó esett az európai polgári kezdeményezésről és az autonómia fontosságáról, mint a székelység megmaradásának kulcskérdéséről. “Olvad, pusztul a magyar, kezünkbe kell vennünk a sorsunkat” – mondta Tőkés László, aki fontosnak tartja az SZNT, az MPP, az RMDSZ és a Néppárt összefogását. Meglátása szerint a helyzet kedvező, mert nemzeti kormánya van ismét Magyarországnak, a Kárpát Medencei Magyar Autonómiatanács pedig egyre több eredményt ér el az egyeztetés terén. A Székely Nemzeti Tanáccsal már sikerült közös nevezőre jutni, de az RMDSZ-re is szükség van.
Marosvásárhelyért aggódik a székelység: mindhárom településen tettek fel kérdéseket a helyzet tisztán látása érdekében. Tőkés László szerint Marosvásárhelyen egy közös jelöltre lenne szükség, de a történések nem mutatnak jó irányba, mert az RMDSZ nem közös jelöltben gondolkodik. Az összefogást az RMDSZ-be való belépésként nevezi meg, nem akarnak lemondani a pénz és hatalom birtoklásáról. A jelenlevők közül többen méltatták Smaranda Enache asszony munkásságát.
„Egy nagyon nehéz esztendő áll előttünk, nagyon fel kellene készülnünk reá, ha vannak még tartalékaitok testvéreim, akkor szedjétek össze az erőtöket. Már belefásultunk, belefáradtunk, de talán még van annyi tartalékunk, hogy ne hagyjuk elveszni Erdélyt. Az isteni erő és az emberi cselekedet egy irányba kell hasson ahhoz, hogy megálljunk, megéljünk és boldoguljunk és én ehhez kérem Istennek a segedelmét” – ezekkel a szavakkal zárta a sepsiszentgyörgyi fórumot Tőkés László.
Sepsiszentgyörgy, 2012. február 23.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája

Nem vagyunk turisták!” – kifogásolja az Igen, tessék! programot a nagyváradi EMNT–EMNP
Nem a Magyarországról jövő turisták miatt kell az önkormányzatok közönségszolgálatain jelezni, ki beszél magyarul, hanem azért, mert Erdélyben a magyar kisebbség őshonos – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke, illetve Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezési igazgatója.
A politikusok a Bihar megyei önkormányzat által megpályázott „Da, poftiţi! – Igen, tessék!” mottójú kampányra utaltak, amelynek értelmében a közönségkapcsolati irodák dolgozói, amennyiben a román mellett magyarul is beszélnek, a mottót hordozó matricát viselnek majd, hogy az ügyintéző állampolgár hamar megállapíthassa, kihez szólhat anyanyelvén. Csomortányi szerint a kezdeményezés a „nesze semmi, fogd meg jól” tipikus esete, ráadásul káros és veszélyes, hiszen a megyei tanács uniós pénzt fordít arra, ami valójában törvényes, állami feladatkörbe tartozna. Azt már egyenesen szégyenletesnek tartja, hogy a kampánynak a határ magyar oldalán is párja lesz, és azok az önkormányzati dolgozók, akik a magyar mellett a román nyelvet is bírják, hasonló matricákat tűznek majd ki ingükre, hiszen, mint fogalmaz, ezzel a román közigazgatási nyelv kerül be a magyarországi hivatalokba.
Elutasították a magyar táblákat
Csomortányi István felidézte: Nagyváradon állandó probléma a kétnyelvű utcanevek kérdése, illetve az, hogy több vonatkozó törvény értelmében a városban az összes tájékoztató feliratot fel kellene tüntetni magyarul is. „Hiába nyilatkozza akárhányszor az RMDSZ, hogy minden rendben van az anyanyelvhasználattal, amikor semmi nincs rendben” – szögezte le. Példaként a nagyváradi városháza előterében található információs pultot említette, amelyre szerinte hiába írták ki magyarul is, hogy „Tudakozó”, amikor az ott szolgálatot teljesítő hölgyek egy szót sem tudnak magyarul.
Az EMNP és az EMNT helyi szervezetei egyébként két hónappal ezelőtt „Beszélünk magyarul is” feliratú, asztalra helyezhető táblákat vittek be a nagyváradi városháza közönségszolgálati osztályára, és felajánlotta, hogy annyit készít belőlük, amennyi csak kell. Az illetékesek azonban visszautasították az ajánlatot, arra hivatkozva, hogy hamarosan a megyeszékhely önkormányzata is csatlakozik a megyei tanács „Igen, tessék!” programjához. Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es tanácsos úgy tudja, Várad valóban csatlakozott is már, de hogy a városházán mikor lesznek láthatóak a matricák, még nem tudni.
Az önkormányzati képviselő elmondta: a megyei közgyűlés már elkészíttette a matricákat, és elkészült az a felmérés is, amelyből kiderül, hogy a különböző megyei intézményekben és hivatalokban hányan beszélnek magyarul. Erről részletes jelentést majd jövő heti ülésén kap a testület. Szabó Ödön ígérete szerint biztos, hogy márciusban már az állampolgárokkal kapcsolatot tartó dolgozók ingén is megjelennek majd a kétnyelvű matricák.
Vásárhelyen is beindul a program
Mint ismeretes, az Igen, tessék! – Da, poftiţi! mozgalom tavaly augusztus 15-én indult Kolozsváron, a civil kezdeményezés célja a kommunikáció megkönnyítése azon szolgáltatók (intézmények, cégek, civil szervezetek) és ügyfeleik között, melyek a többnyelvűséget mint erőforrást kívánják hasznosítani. Borbély László, az RMDSZ alelnöke nemrég jelentette be, hogy hamarosan Marosvásárhelyen is elindul a mozgalom a Bernády György Közművelődési Alapítvány koordinálásával. „Az Igen, tessék! mozgalom a magyar nyelv nyilvános használatára bátorít, ezért természetesen nagyon örülök, hogy általunk Marosvásárhely is csatlakozik a kezdeményezéshez” – mondta el Borbély László.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyar összefogás esélyei
Több mint tíz évig úgy tűnt, hogy – ellentétben a felvidéki és a délvidéki nemzettestvérekkel – a legszámosabb elszakított nemzetrész, az erdélyi magyarság egységben tudja tartani politikai érdekképviseletét. Nem kétséges, azok számára, akik látták, hogy az immár két népszámlálás által is visszaigazolt drámai fogyás csak politikai áttöréssel állítható meg, a magyar nemzetpolitikai célokat pedig nem a vélelmezett román tűrőképességhez, hanem a magyar létérdekekhez kell igazítani, egyre szűkebb volt az RMDSZ-es zubbony az 1996-os kormányzati szerepvállalás után. A szakítás mégis egyre halasztódott, az autonomisták inkább lenyelték a Petőfi–Schiller Multikulturális Egyetem címszó alatt jegyzett kommunikációs cselt és az ultimátumok visszavonását, a belső törvénytelenségeket, a 2000-es választás előtti machinációkat mindaddig, amíg esély volt arra, hogy rászorítsák a csúcsvezetést a brassói program kiteljesítésére.
Amikor 2003-ban kongresszusi határozattal fordított hátat az RMDSZ a nemzeti önkormányzat modelljének egyrészt az alapszabályzat pártosításával, másrészt pedig azzal, hogy az általános magyar belső választásokat részleges tisztújítással „helyettesítette”, akkor a Kolozsvári Nyilatkozat szellemét s a brassói kongresszus határozatainak lényegét komolyan vevő autonomista erők külön szervezetek alapításába kezdtek. Mára az RMDSZ mellett működik két civil szervezet, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint két politikai párt, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt.
A nagy kérdés, amire egyelőre nem tudjuk a választ, az, hogy az erdélyi magyar pártaréna három politikai szereplője képes lesz-e megegyezni a közösként tételezett nemzeti érdekek mentén olyan helyzetekben, amikor ez nélkülözhetetlennek látszik. Magyar többségű székelyföldi városokban a verseny nemzetpolitikai szempontból nemcsak megengedhető, hanem kívánatos is. A „pártokrata” oligarchia, az egypártrendszer által kialakított nómenklatúraszerű, bebetonozott helyi vezetés kialakulása bármely társadalomban, bármely kisközösségben veszélyes és nemkívánatos jelenség. Különösen ott, ahol a helyi vezetés ki van téve a központi idegen elit korrumpáló szándékának. Vannak viszont olyan léthelyzetek, amikor a megegyezés szolgálná a közös érdekeket. A probléma az egyes pártok közötti összeférhetethetlenséghez hasonló ellentét. Mert azért spóroljunk a végső és kategorikus ítélet kimondásával, láttunk már a politikában olyan kiegyezéseket, melyeknek sok esélyt nem adtunk volna korábban. (Hogy messzebb ne menjek, 1867-ben a szabadságharcos gróf Andrássy Gyula lett a 13 aradi vértanú haláláért felelős véreskezű császár, Ferencz József első magyar miniszterelnöke.)
Az RMDSZ vezetésével szemben hatalmas és megalapozott bizalmatlanság van az autonomista szervezetekben, hiszen hozzá kötődik a „modellértékű román kisebbségpolitika” hamis mítoszának kialakítása és életben tartása, az önálló külpolitika feladása, az autonómiaprogram félretétele, a helyzetteremtő nemzeti irányzat és azon belül a kommunista rendszerrel szembeni ellenállók kiszorítása az egykori egységes szervezetből. Most pedig hallhattuk, hogy Tőkés László szervezetének nemzetstratégiai célú anyaországi támogatását a ciánszennyezéshez hasonlították, miközben ők maguk egy környezeti katasztrófával felérő ciánszennyezéshez készülnek zöld utat adni. A másik oldalon viszont az EMNP nem szívesen egyezkedik az MPP-vel, hiszen épp az MPP elnökének törvénytelenségei tették szükségessé egy saját szervezet megalakítását. S ez nem elég, de azzal, hogy Szász Jenő Tőkés László magánéleti ügyeit próbálta felhasználni politikai lejáratásra, egyértelműen szalonképtelenné tette magát.
Ellentétben a megválasztott politikusokkal, akiknek többsége helyettesíthető, Tőkés László legitimitását, hitelét, közéleti státuszát a saját helytállásának és a történelemnek köszönheti, ő minden funkció nélkül is a magyar szabadságvágy, a magyar helytállás szimbóluma marad. S aki ellene nemtelen eszközökkel támad, hitelét roncsolni akarja, legyen az a román titkosszolgálat, Nagy Benedek, Szatmári Tibor, Bárányi Ferenc, vagy Szász Jenő, az egyben a közösség ellen is cselekszik. Félreértés ne essen: nem politikai bírálatról beszélek. Tőkés László éppen úgy bírálható politikai alapon, mint bármely más közéleti szereplő. Hogy Kovács Péter pártfőtitkár nem fogadja el, hogy Tőkés László azért nem vállalt még egy alelnöki mandátumot az Európai Parlamentben, mert energiáját az erdélyi magyar önépítkezésre kívánja fordítani és a magyar, illetőleg német néppártiak támogatását azok hivatalos nyilatkozatainak dacára is kétségbe vonja, az belefér a politikai diskurzusba, még ha nevetséges is, hogy az RMDSZ főtitkára jobban tudja, hogy mit gondol, mondjuk, Szájer József Tőkés Lászlóról, mint Szájer maga. Az viszont, hogy a privát szférát idecibáljuk csak azért, hogy ártsunk a másiknak, az nem fér bele. Elgondolkodtató az is, hogy Markó Béla válásából a belső ellenzék nem próbált politikai tőkét kovácsolni, s ezt nagyon jól tette. Erdély nem Amerika, a bulvársajtó szellemét ne hozzuk be a politikába, ezzel tartozunk saját méltóságunknak. Mindazonáltal azt mondom: a három szervezet együttműködésének egyetlen mércéje lehet: a nemzeti érdek. Marosvásárhely visszanyerésére esély mutatkozna össznemzeti összefogás keretében, különösen akkor, ha a jelölt függetlenként indul. Pártjelöltekkel az RMDSZ több ízben próbálkozott, s azok rendre kudarcot vallottak. Marosvásárhely mellett vannak még kisebb települések, ahol esély lenne a változtatásra magyar összefogás esetén. Ami pedig a parlamenti választásokat illeti, egy ésszerű és méltányos kompromisszum esetében félre kell tenni mind a jogos eszmei fenntartásokat az RMDSZ-szel szemben, mind az erkölcsieket az MPP-vel szemben. Ez esetben is csak az lehet a mérce, hogy sikerül-e a parlamenti választások ürügyén rendet tenni az erdélyi magyar közéletben, a közösséget illető anyagi támogatások igazságos szétosztásával és egy közösen létrehozott, illetve közösen működtetett szervezeti keret létrehozásával.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Toró T. Tibor ideiglenes elnök az EMNP-ről, a verseny és az együttműködés kettősségéről
Az Erdélyi Magyar Néppárt az egészséges verseny és az ésszerű együttműködés kettősségét vallja, és ennek a helyes arányát akarja megtalálni – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Toró T. Tibor abból az alkalomból, hogy a hétvégén rendezi első országos küldöttgyűlését Csíkszeredában a szeptemberben bejegyzett alakulat. Az ideiglenes elnök elmondta, az EMNP versenyre törekszik a tömbmagyar régiókban, a szórványvidéken azonban nyitott minden együttműködésre az MPP-vel és az RMDSZ-szel.
Hol tart jelenleg a pártépítés, hány helyi, megyei szervezetet hoztak létre az Erdélyi Magyar Néppárt a bejegyzése óta eltelt közel fél év alatt?
– Naponta alakul új szervezetünk, a községi és városi szervezeteket illetően már túlléptük a százat, ugyanakkor az elmúlt két hét során tizenkét megyei szervezetet sikerült megalakítani. A megyei küldöttgyűlések szervezése azért is volt fontos, mert ezek a testületek adtak mandátumot annak a mintegy 350 küldöttnek, akik részt vesznek a csíkszeredai országos küldöttgyűlésen.
– Nemrég azt nyilatkozta, hogy több mint ezer tagja van az EMNP-nek. Elégedett ezzel a létszámmal? Tekintve, hogy az RMDSZ még ma is megkérdőjelezi az új alakulat létjogosultságát, Ön szerint az EMNP mivel képes igazolni leginkább, hogy szükség van rá a politikai porondon?
– Pártok esetében leginkább nem a nyilatkozatok, és nem is a többé-kevésbé pontos tagsági létszám számít, hanem a választásokon való részvétel, illetve a megmérettetésen születő eredmény. Hiszen közvetlenül ott sikerül olyan kapcsolatba kerülni a választópolgárral, hogy elmondhatja a véleményét. Ezért az önkormányzati választás lesz az a pont, amikor eldől, hogy az EMNP életképes-e, hozzá tud-e tenni valamilyen értéket az erdélyi magyar politizáláshoz, a politikai érdekvédelmi tevékenységhez. Természetesen én hiszem azt, hogy igen.
Ezért is hoztuk létre a néppártot, mint eszközt a közéleti szerepet szívesen vállaló, magyarságát büszkén viselő fiatalok számára. Hogy olyan keret teremtsünk, amelyben megvalósíthatják önmagukat azok, akik a politikában aktívan részt akarnak venni és mondanivalójuk is van. Az ezres taglétszámon egyébként már rég túl vagyunk, de igazából a számháború nem itt fontos, hanem az előttünk álló önkormányzati választásokon.
– Az alakulat hétvégi országos küldöttgyűlésén a szervezeti és működési szabályzat, a párt programja mellett leszögezik a választási esztendő prioritásait is. Milyen stratégiát alkalmaz az EMNP a júniusi helyhatósági választásokon, milyen számítások alapján indít önálló önkormányzati és polgármesterjelölteket bizonyos településeken?
– Nyilvánvalóan nem tudhatjuk még, hány településen indítunk majd jelölteket, hiszen az országos küldöttgyűlésen zárjuk le a szervezetépítés első szakaszát, ezen túlmenően viszont folyamatosan szeretnénk bővülni és épülni. Máris világos azonban – és ezt minimál választási stratégiaként meg lehet fogalmazni –, hogy az EMNP az egészséges verseny és az ésszerű együttműködés kettősségét vallja, és ennek a helyes arányát akarja megtalálni. Ennek megfelelően a fő szabály az, hogy egyértelműen versenyre törekszünk azokban a régiókban, ahol többségben vagyunk, tömbben élünk, mint például a Székelyföld vagy az Érmellék. Itt a leghitelesebb embereket próbáljuk megtalálni, és az emberekhez legközelebb álló helyi programokat kínálni a választásokon. Ahogy távolodunk a tömbtől, és haladunk a nemzethatár felé, vagyis ami az interetnikus környezetet, továbbá a szórványt illeti, ott egyre inkább az együttműködés kerül előtérbe.
– Apropó, együttműködés: milyen feltételek mellett hajlandó közös jelölteket indítani az EMNP a nyári megmérettetésen más alakulatokkal, jelesül az RMDSZ-szel és az MPP-vel?
– Meggyőződésem, hogy olyan települések is lesznek, ahol jó szívvel tudjuk például az RMDSZ vagy akár az MPP jelöltjét támogatni, ha egyértelműen ő a rátermettebb, és ő jelenthet megoldást a közösség számára. De alapvetően mindenhol a saját embereinket keressük, ezért hozzuk létre szervezeteinket a Partiumban, Közép-Erdélyben és a szórványban is, hogy lehetőséget adjunk hiteles embereknek. Ott, ahol alacsony számarányunk miatt a verseny veszélyeztetné a magyar képviseletet, nyitottak vagyunk minden együttműködésre.
Ennek több formája elképzelhető: akár egymás jelöltjének támogatása, elképzelhető koalíciós lista, belső koalíciós lista, de akár szorosabb típusú együttműködések is. Az országos küldöttgyűlés elvi koncepciót kell hogy jóváhagyjon, amelynek lényege a verseny és az együttműködés helyes aránya, és innentől kezdődően a megválasztott országos vezetőség koordinációja segítségével a megyei és helyi csapataink felelőssége lesz kiválasztani a legrátermettebb jelöltet, kidolgozni a leghitelesebb programot és megtalálni az együttműködés formáit ott, ahol ez nemzetpolitikailag fontos. A kulcsszó a közösségi érdek és a rátermettség, a jelölt ne legyen korrupt, és lehetőleg ne a saját érdekeit helyezze a közösségiek fölé.
Ezek az alapvető kritériumok. Fontos, hogy a versenyhelyzet által a magyar közösségi érdek ne kerüljön veszélybe. Persze a verseny sohasem ördögtől való. A következő hetek azzal fognak telni, hogy ezeket a tárgyalásokat lebonyolítsuk azokon a településeken és régiókban, ahol ezekre szükség van, és a többi politikai szereplővel közösen megtaláljuk a megoldást. Nemhiába fogalmaztuk meg a keretprogramunkban is, hogy stabilitási paktumra van szükség – ehhez remélhetőleg a küldöttgyűlés is jóváhagyását adja –, amelynek fontos eleme, hogy interetnikus környezetben, szórványvidéken miképpen viszonyulnak egymáshoz a különböző magyar politikai erők a választásokon.
– A három magyar párt viszonyáról jelenleg az látszik, hogy az RMDSZ-szel kemény nyilatkozatháború dúl, másrészt Szász Jenő MPP-elnökkel ugyancsak hűvös a viszonya az EMNP-nek, a polgári párt „második vonalával”, számos vezetőjével és önkormányzati tisztségviselőjével azonban létezik párbeszéd, ami Tőkés László székelyföldi körútján is kiderült. Milyen irányba változhat ez a viszony a jövőben?
– Valóban jól látszik, hogy az elmúlt egy évben megszakadt az intézményes párbeszéd a politikai alakulatok között. Ezt őszintén sajnálom, mert az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak éppen az lett volna a hivatása, hogy intézményes keretben folytatódjék a párbeszéd. Igazából nem rajtunk múlt, hogy az EMEF teljes egészében kiürült, de remélem, sikerül életet lehelni bele. A választások esetében természetes, hogy elsődlegesen a helyi együttműködések, rokonszenvek, kompatibilitások kerülnek előtérbe. Ezekkel a tárgyalásokkal szükségből erényt próbálunk kovácsolni, hiszen országos szinten az RMDSZ-szel egyelőre semmilyen párbeszédet nem tudtunk kialakítani, az MPP vezetőivel pedig országos szinten nem is akartunk ilyet elindítani. Nem tartottuk megfelelőnek ugyanis Szász Jenő néhány, számunkra fontos nemzetpolitikai kérdésben tanúsított hozzáállását. Tulajdonképpen ezért maradtak el ezek a tárgyalások, de valószínű, hogy a következő hetekben kicsivel élénkebb aktivitás mutatkozik a különböző kontaktusok és kétoldalú tárgyalások szintjén.
Azt szeretném, ha az MPP-vel sikerülne jó együttműködést kialakítani megyei és helyi szinteken, már csak azért is, mert az értékrendi különbség itt jóval kisebb, mint az RMDSZ esetében. Semmiképp nem zárom ki az RMDSZ-szel sem a helyi párbeszédet, sőt remélem, hogy olyan településeken, régiókban, ahol nemzetpolitikai imperatívusz az együttműködés, ott sikerül kialakítani ezt, de országos szinten valószínűleg majd az önkormányzati választásokon jön el az egyeztetések ideje.
Most szerintem azért lenne érdemes valamilyen egyezségre jutni, közös játékszabályt kialakítani, hogy a választási kampányban ne süllyedjünk le az erkölcsi és a politikai hasznosság szempontjából megengedett mérce alá. Vagyis próbáljuk meg az amúgy a szenvedélyektől soha nem mentes korteshadjárat során is megtartani annak a lehetőségét, hogy a választások utáni békeidőkben közösen dolgozzunk azokkal, akikkel a kampány során szembekerültünk.
– Tisztújítást is tartanak a csíkszeredai kongresszuson. Önön kívül megpályázza-e még valaki az elnöki tisztséget? A nyilvánosság számára ez is lényeges kérdés pártkongreszszusok előtt.
– Ez így van. Mivel mindeddig az alapszabályon kívül szervezeti-működési szabályzatunk nem volt, ezt most kell elfogadnia a küldöttgyűlésnek, az elnökség által hozott határozatok szerint működött a szervezet. Az elnökség pedig azt ajánlotta, hogy a megyei küldöttgyűléseken lehet a jelöléseket megtenni, ezen előzmények ismeretében azt mondhatom, hogy nagy meglepetésre nem kell számítani. A jelenlegi megbízott elnökség mind az öt tagja (Szilágyi Zsolt, Zatykó Gyula, Papp Előd, Gergely Balázs és Toró T. Tibor – szerk. megj.) bizalmat és jelöléseket kapott ugyanis a megyei küldöttgyűlésektől. Így ha az országos küldöttgyűlés is megszavazza a bizalmat, akkor ez az ötösfogat fogja ebben az évben a néppárt nevében meghozni a sikeres szerepléshez szükséges döntéseket, és levezényli a két választási kampányt is.
Tekintve, hogy az elmúlt hónapokban ez az ötösfogat volt, amely gyakorlatilag zöldmezős beruházásként létrehozta a helyi és megyei szervezeteket, természetes, hogy a felelősséget vállalja akkor is, amikor élesben megy a megmérettetés. Hacsak nem lesz szükség korrekcióra, a választások lejártával megvonandó mérleg alapján kell eldönteni, hogy ki folytatja a következő esztendőben, ki következik sorra a néppárt vezetésében.
– Kiket hívtak meg az első küldöttgyűlésre az anyaországból és a hazai politikai szervezetek közül?
– A magyar kormány képviseletében Németh Zsolt külügyi államtitkár a legmagasabb rangú vendég, de itt lesz Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság helyettes államtitkára is. Eljönnek az általunk meghívott magyarországi országgyűlési pártok képviselői is, akik közül csak a Magyar Szocialista Pártot nem hívtuk meg, úgy gondolom ugyanis, hogy velük értékrendileg összeférhetetlenek vagyunk. A határon túli magyar testvérszervezetek képviselői fizikai valóságban vagy pedig virtuálisan, videoüzenetek formájában lesznek Csíkszeredában, ugyanakkor reményeink szerint Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak videoüzenetben lesz együtt a néppárt közösségével a küldöttgyűlésen.
A hazai pártok közül meghívtuk a többi magyar politikai szervezetet is, közülük az RMDSZ elnöke egyéb elfoglaltságaira hivatkozva kimentette magát, az MPP pedig alelnöki szinten lesz jelen. A román pártok tudatáig még nem jutott el, hogy új politikai szereplő készül a színre lépni, ingerküszöbüket még nem érintettük meg, de nincs ezzel semmi gond. A következő hetekben valószínűleg ez az áttörés is megtörténik, és sikeres párbeszédeket fogunk kialakítani a román politika demokratikus főszereplőivel is.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Közös nyílt levélben cáfolják Kovács Péter állításait az érintettek, Vicébe invitálják a főtitkárt
Valótlannak és megosztó szándékúnak ítélik Kovács Péter Vicével kapcsolatos kijelentéseit az érintettek, akik közös nyílt levélben reagáltak az RMDSZ-főtitkár által mondottakra. Lőrinczi Károly vicei plébános, a Possibilitas Egyesület vezetője és Kerekes Zoltán vicei tanító, a Bástya Egyesület vezetője arra hívja fel a politikus figyelmét, hogy az általa mondottakkal ellentétben a Beszterce-Naszód megyei településen egyetlen szórványkollégium és egy család típusú gyermekotthon működik.
Tiszta kép. A vicei magyar iskola a szórványkollégium működtetőinek köszönheti megmaradását. A Bástya Egyesület Vicében és Magyardécsén 41 csángó és szórványbeli diák számára működtet kollégiumot, újabb hat támogatottjuk különböző városokban tanul tovább. Mindannyiuk számára ingyen biztosítják a szállást, napi öt étkezést, ruházatot, tanfelszerelést, szállítást. A Possibilitas Egyesület vicei és csicsókeresztúri családtípusú otthonaiban 18 gyereket nevelnek.
A magyar kormány tavaly mindkét egyesületet támogatta, és idénre is ígért anyagi segítséget, a Possibilitas Egyesület által működtetett Szent István-ház a nemzeti jelentőségű programok, a Bástya Kollégium a nemzeti jelentőségű intézmények körébe nyert besorolást. A levél írói arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelenlegi magyar kormány „csak” megerősítette ebben a minőségében a kollégiumot, amely még 2009-ben, az akkori MSZP-kormánytól kapta meg ezt a státust.
„Mindkét gesztus túlmutat a pillanatnyi politikai büszkeségeken és érdekeken, és mindenképpen üdvözlendő, hiszen az elvégzett munka fontosságát, mennyiségét és főleg minőségét méltányolja” – áll a dokumentumban.
A vicei helyzet ismertetéséből kiderül: Beszterce-Naszód megye alig 14 ezres magyar ajkú lakosságából mintegy 360 fő él a Bethlenhez közeli településen. „A még működő általános iskola megmentése és megtartása az egész Melles-völgy számára létkérdés. Amennyiben ez nem sikerülne, öt település magyar diákjai járnának román tagozatra, amelynek súlyát minden bizonnyal nem kell ecsetelnünk senki számára. Ezt a megmentő és megtartó munkát vállalta fel néhány lelkes ember azzal, hogy öszszegyűjtötte a környék magyar ajkú iskolás gyermekeit, illetve azokat a csángóföldi gyermekeket, akik a magyar kultúra számára még megmenthetőnek tűntek” – részletezik a levélírók, hozzátéve, munkájuk eredményeként az idei tanévtől immár önálló magyar iskola van Vicében.
Az egyesületek ugyanakkor közösen szervezik meg a megye egyetlen kulturális, hagyományőrző rendezvényét, a Hagyaték mezőségi népdal- és néptánctalálkozót, de ifjúsági klubot, táborokat is működtetnek.
„Tisztelt főtitkár úr! A két vicei egyesületre irányuló megjegyzései semmiképpen nem szolgálják a helyi közösség érdekeit. Munkánk véghezviteléhez segítségre és nem megosztásra, politikai tőke kovácsolására van szükségünk. Nagy kár, hogy az ilyen jellegű áldozatos munkát a szerint értékelik, hogy az, aki benne van, jobbra vagy balra simul. Simulnia a jobb- és baloldalnak kellene és kell, hisz meglátásunk szerint pontosan azt a jellegű munkát végezzük, amely nélkül egyik oldalnak sem lenne létjogosultsága” – áll a nyílt levélben.
Ennek írói felkérik Kovács Pétert, hogy látogasson el a településre, és győződjön meg a saját szemével a valós helyzetről. „Meggyőződésünk, hogy egy ilyen látogatás után Önt is támogatóink között tudnánk, és Vicét már nem a megosztás, hanem az együttműködés, a közös cél érdekében felvállalt munka és konkrét cselekvés, valamint a magyar jövőbe vetett hit példájaként fogja említeni” – zárul a Kerekes Zoltán tanító és Lőrinczi Károly plébános által aláírt nyílt levél.
Mint arról beszámoltunk, Kovács Péter az elmúlt napokban élesen bírálta a magyar kormány támogatáspolitikáját annak kapcsán, hogy elkészült a nemzeti jelentőségű Kárpát-medencei magyar intézmények listája. Azzal vádolta a Fidesz-kabinetet, hogy politikai alapon osztja a pénzt, ennek illusztrálására hozta fel a vicei példát.
„Például az egyik, a Beszterce-Naszód megyei Vicén lévő szórványkollégium kap támogatást: tudni kell, hogy Vicén két szórványkollégium van, az egyik együttműködik a frissen bejegyzett párttal, a másik nem, és az kap támogatást, amelyik együttműködik az új párttal. Remélem, hogy ez véletlen egybeesés, remélem, hogy nem politikai alapon osztják a keretet, de nagyon komolyan felmerül ez a kérdés” – nyilatkozta az Erdélyi Magyar Televíziónak Kovács.
A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága tételesen cáfolta az RMDSZ-főtitkár vádjait, aki erre reagálva blogján kifejtette: tévedett, amikor azt mondta, a Fidesz-kabinet támogatást nyújt az EMNP-nek, ellenben „telitömi pénzzel az EMNT-t”.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Polgári koalíció köttetett
A koalíció polgármester-jelöltje dr. Benedek Imre
Tegnap sajtótájékoztatón jelentették be, hogy “polgári koalíció köttetett” Marosvásárhelyen, amely Benedek Imre professzort tekinti jelöltjének a marosvásárhelyi polgármester-választáson.
A koalíció tagjai: a Magyar Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Egyesület, a Marosszéki Székely Tanács, a Székelyvásárhely Egyesület, a Fiatal Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, illetve további civil szervezetek.
László György, az MPP megyei elnöke szerint azért gyűltek össze, hogy bemutassák az általuk képviselt keresztény értékrendet, és azt, hogy ha nem jött létre Marosvásárhelyen a teljes magyar összefogás, létrejött a polgári koalíció, amely a polgári eszmeiséget kívánja Marosvásárhelyen bevezetni, ezzel akarván megtörni “egy politikai szervezet sebezhetetlen monopóliumát”.
”Összmagyar előválasztást” szorgalmaznak
Szász Jenő, az MPP elnöke “összmagyar előválasztásra hívta az RMDSZ jelöltjét”, kijelentve, hogy az előválasztások eredményét kötelező módon tiszteletben kell tartani, s utána létrejöhet egy nagykoalíció, amely az egyetlen közös jelölt mögé fog felsorakozni. Ha az RMDSZ miatt meghiúsul a magyar nagykoalíció, akkor a polgári oldal saját jelöltjével végigviszi a választási kampányt, és megméretkezik a vásárhelyiek előtt.
Dr. Benedek Imre kereszténydemokratának nevezte magát, aki elfogadja a pluralizmust, s örömmel fogadta a koalíció létrejöttét és felkérését, mert ezáltal “valami mást”, azaz jobb életet, harmóniát tudnak Vásárhelynek ajánlani. A koalíció jelöltje szerint kötelező módon előválasztásokat kell tartani, mert “a megmérettetés szükséges a közösség számára”.
Szász Jenő elmondta, hogy egy nappal korábban találkoztak Smaranda Enachéval is, aki kijelentette, hogy ha meg tudnak egyezni egy közös jelöltben, hajlandó részt venni az előválasztásokon, amelyre egyébként az MPP elnöke minden marosvásárhelyit meghívott.
Szász szerint a Néppártnak is mellettük lenne a helye, mert a polgári oldal alternatíva a “posztkommunista” RMDSZ-szel szemben.
A Népújság felvetésére, hogy ellentmondás van a nyilatkozatban, mert egyrészt alternatívaként indulnak az általuk posztkommunistának nevezett RMDSZ ellenében, viszont, ha az előválasztás eredménye esetleg úgy alakulna, hogy Vass Levente kerül ki győztesen, akkor a “posztkommunista” jelöltet támogatnák? Szász Jenő azt válaszolta, hogy esélyesebbet kell támogatni, viszont szerinte a 2008-as választás eredménye alapján, amikor “Borbély László csúfosan megbukott”, Vass Leventének még kevesebb az esélye, hiszen csak “tanársegéd”, viszont Benedek Imre professzor. Az MPP elnöke szerint a polgári oldal 60-40% arányban győzi le az RMDSZ-t, ami azt jelenti, hogy a tanácsban is 10 tanácsosi helyből 6 a polgáriaké lesz, 4 az RMDSZ-é.
Viszont az “összmagyar” jelölt azt is jelentené, hogy “megszűnt egy szervezet monopóliuma”. Az MPP együttműködést szeretne, hogy “ne egy pártdiktátum döntse el, ki a jelölt”. Ezért a legdemokratikusabb megoldás az előválasztás.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Nem foglalkoznak ellenpártokkal (Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön)
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Sepsiszentgyörgyön leszögezte: a szövetség a jövőben nem kíván az ellenpártok kampányfogásaival és vádaskodásaival foglalkozni, ám ezt megelőzően több ízben gúnyosan fogalmazott Tőkés László két nappal korábbi háromszéki útjával, kijelentéseivel kapcsolatosan.
Politikai beszámolóját az önkormányzati választásokra való felkészüléssel, az SZKT szombaton esedékes várható döntéseivel kezdte: a kampányfőnök Kovács Péter főtitkár lesz, meghatározzák a jelölési feltételeket, kritériumokat, mindazt, ami ahhoz szükséges, hogy megismételjék a 2008-as eredményeket. Néhány mondatban ismertette a már sokat ismételt kormányzati prioritásokat: ha a gazdasági helyzet lehetővé teszi, első negyedév végén emelnék a nyugdíjakat, fizetéseket, olyan intézkedéseket hoznának, amelyek támogatást nyújtanak a fiatal, gyermeket vállaló családoknak, napirenden marad a kisebbségi törvény, nem mondanak le róla, bár látszik, pillanatnyilag nincs nagy esély az előrelépésre, van remény azonban a Sapientia-egyetem akkreditációjának jóváhagyására, megszületett a megállapodás, a tavaszi ülésszakban végre megszavazza a képviselőház, és mindent megtesznek azért, hogy az oktatási törvény előírásait alkalmazzák. Tőkés László nyilatkozatait nem volt hajlandó kommentálni, “ha megteszem, cinikus leszek, és nem szeretnék, hiszen Tőkés urat az RMDSZ-listán választották EP-képviselőnek” – mondotta, majd hosszasan ecsetelgette, mennyi pénzért tejesíti képviselői szolgálatait Tőkés. Semmi gondot nem jelentene az RMDSZ-nek, ha ellenzékbe kerül, “hiszen ott könnyebb az élet” – fogalmazott Kelemen Hunor, majd újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: az elmúlt néhány évben Tőkés Lászlónak sikerült vérbeli politikussá válnia, már a második pártot alapítja, és célkitűzése az RMDSZ monopóliumának megtörése. Utalt arra, hogy 2008-ban több településen megtörte az MPP az RMDSZ addigi hatalmát, ám semmilyen eredményt nem tudott felmutatni, példaként Kézdivásárhelyt és annak korrupciógyanúval letartóztatott polgármesterét említette. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt kifogásolta, hogy azok, akik az RMDSZ monopóliumának megtörését célozzák meg, egyetlen szót sem ejtenek arról, mit tesznek majd másképp, hogyan képviselik jobban a magyar közösséget. Kelemen Hunor elismételte: “az RMDSZ kitárta az együttműködés kapuját az EMNP felé, eldobta a kulcsot és a lakatot, lenyelte a kaput”, ám a párt “de facto főnöke”, Tőkés László állítólag már kijelentette, hogy nem akar semmiféle megállapodást. Gúnyosan fűzte hozzá: “Nem tudom, Toró Tibor egyetért-e ezzel, mert úgy értettem korábban, hogy szeretné az együttműködést, ám a nagyfőnök mást mond”.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EMNP-küldöttgyűlés – Elfogadták a keretprogramot
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) első, csíkszeredai küldöttgyűlésén, szombaton elfogadták a párt keretprogramját, amely a „Megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek” címet viseli.
Az EMNP politikai keretprogramja hét fejezetben határozza meg az alakulat eszmerendszerét, tisztázza kitűzött céljait és helyezi el tevékenységét a romániai, erdélyi és európai közéleti-politikai közegben. Alapvetésében a program leszögezi: bíznak benne, hogy az erdélyi magyarok megfogyatkozva is képesek saját sorsuk alakítására.
A megoldandó gondok között említi az elmélyült romániai demokráciadeficitet és a magas szintű korrupciót is. „A nemzetállami kormánynak való szolgai kiszolgáltatottság helyett Erdély-központú politizálást akarunk folytatni” – áll a dokumentumban. A keretprogram az erdélyi magyarokat egy, a különböző autonómiaformákban részesülő, hagyományaira és értékrendjére támaszkodó, az egységes Kárpát-medencei magyar nemzet szerves részeként élő közösségként írja le. Az EMNP politikai irányvonalát az európai jobbközép pártok családján belül alakítja, elődjének pedig a két világháború közötti Országos Magyar Pártot tekinti. A formáció által legfontosabbnak tekintett értékek kulcsszavakban: a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet, és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia.
A romániai államreform sarkalatos elemeit rögzítő fejezetben az EMNP a túlsúlyos bürokrácia leépítését és a legmélyebb szintekre kiterjedő regionalizációt hangsúlyozza. Az EMNP víziójában a központi kormányzatra csupán a hadügy, a külügy, a pénzügy és a nemzetbiztonság igazgatása hárulna. Az EMNP a választásokon bevezetné az etnikai arányosság elvét, s ennek alapján a népességi arányának megfelelő számú elkülönített mandátumért egy nemzeti közösség politikai szervezetei egymással mérkőznének meg.
Az erdélyi régiókról szóló programrész a Székelyföldet önálló történelmi és kulturális hagyományai alapján sajátos jogállású önkormányzati jogkörökkel ruházná fel, ugyanakkor a régióban helyi kisebbséget alkotó románság számára biztosítaná a kulturális autonómiát. A dokumentum Kolozsvárt Erdély fővárosának tekinti, ahol olyan magyar nyelvű felsőoktatást kell megvalósítani, amely az erdélyi magyar magas kultúrát az európai szellemi és tudományos értékek vérkeringésében tartja. A dokumentum a Partiumot a nyugati integráció elősegítőjének, a román-magyar határ mindkét oldalát átfogó kulturális és gazdasági tér megteremtőjének nevezi.
A keretprogram egységes magyar nemzeti külpolitikáról tesz említést, melynek elsődleges feladata, hogy kedvező környezetet alakítson ki a nemzetközi közvéleményben az autonómiaprogram számára. Mint fogalmaz, az EMNP részt kér az összmagyar integráció intézményeiben – a Magyar Állandó Értekezletben, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában vagy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban, részt vállal ezen intézmények munkájában.
Az EMNP keretprogramjának záró része az alakulat konszenzusorientált politikájáról és higgadt, reakciókész kommunikációjáról rendelkezik. Az erdélyi magyar politikában egy, a verseny és az együttműködés viszonyára vonatkozó, hosszabb távot szolgáló „erdélyi stabilitási egyezmény” megalkotását szorgalmazza, a kormányzati szerepvállalásról pedig kijelenti: csak szigorúan betartott koalíciós programok alapján tartja elképzelhetőnek, de a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politikát fontosabbnak tekinti a hatalomban való öncélú részvételnél. MTI
Erdély.ma

Toró T. Tibort választotta elnökévé az Erdélyi Magyar Néppárt
A korábbi ideiglenes elnököt, Toró T. Tibort választotta elnökévé szombaton, első országos küldöttgyűlésén az Erdélyi Magyar Néppárt Csíkszeredán. Tőkés László, tiszteletbeli elnök és EP-képviselő hazaárulással rokon megnyilvánulásnak tekintette azokat a magyar politikusi hangokat, melyek azt szolgálták, hogy Brüsszelben elmarasztalják Magyarországot.
Toró T. Tibor egyedüli jelöltként állt a küldöttgyűlés elé, és a leadott 312 szavazatból 309-et kapott. A küldöttgyűlés megerősítette az ideiglenes elnökség többi tagja – Szilágyi Zsolt, Zatykó Gyula, Gergely Balázs és Papp Előd – mandátumát is.
A romániai magyar pártok továbbra is megosztottak
A csíkszeredai küldöttgyűlést szombat reggel videóüzenetében köszöntette Orbán Viktor, aki álmokról, mint az autonómia és az egész Kárpát-medencére kiteljesedő magyar állampolgárság, valamint a végrehajtás előtt álló Mikó Imre-tervről beszélt.
Szombaton ugyanakkor az RMDSZ is megkezdte felkészülését az önkormányzati ás parlamenti választásokra. A marosvásárhelyi gyűlésükön Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében utalt Tőkés László minapi kijelentésére, miszerint az Erdéliy Magyar Néppárt nem fog közös listán indulni az RMDSZ-szel. Kelemen szerint ez az üzenet azt jelenti, hogy az RMDSZ csak magára és a romániai magyarságra számíthat a választási évben. Leszögezte: nem ők utasították el az együttműködést. MTI/hvg.hu
Erdély.ma

Nyilatkozat | Az Erdélyi Magyar Néppárt első Országos Küldöttgyűlése elé
Három esztendőnek kellett eltelni, amíg az 1918-as román megszállás, majd a trianoni békediktátum által sokkolt erdélyi magyarság felébredt bénultságából és Kós Károly “kiáltó szavának” szellemében nekilátott önmaga politikai megszervezéséhez a közösségi autonómia jegyében. 1989 decemberében a Tőkés László nevéhez köthető temesvári népfelkelés, majd a bukaresti, alkotmányjogi rendszerváltást hozó puccs után megpezsdült az erdélyi magyar közélet. Az akkor még egységes politikai érdekképviselet soraiba százezrével jelentkeztek a nemzetükért tenni akaró polgártársaink. Mégis, a visszahúzó erők miatt, három esztendőbe telt, míg a Kolozsvári Nyilatkozattal eljutott az RMDSZ Kós Károly programjának felvállalásához. Újabb három év elteltével viszont 1996 elején a csúcsvezetés már a kormányzati szerepvállalást készítette elő, mely egyenértékű volt problémáink nemzetköziesítésének feladásával, a külpolitikai nyomásgyakorlás nélkülözhetetlen politikai eszközének félretételével, az autonómiaprogram de facto feladásával és a lassan épülgető magyar nemzeti önkormányzat román versenypártként való működtetésével. A magyar önrendelkezés és a közösen megalkotott autonómiaprogram híveinek felelősségtudata miatt állt még fenn további hat esztendeig az erdélyi magyar érdekképviselet formális egysége. Az önálló magyar politika hívei akkor léptek csak a saját szervezet létrehozásának útjára, amikor 2003-ban bebizonyosodott: az RMDSZ végleg feladta a brassói autonómiaprogramot, s a közvetlen és általános, az egész közösséget megmozgató belső választást, melynek eredményeképpen a kétségbevonhatatlan legitimitású erdélyi magyar parlament jött volna létre, “kiváltotta” a helyi elitek önátmentésével egyenértékű, elektoros játékokat megengedő részleges tisztújítással, melynek eredményeképpen egy meggyengített kompetenciájú pártszerv jött létre.
A 2008-ban bejegyzett Magyar Polgári Párt reményteli szerveződésként indult, de fokozatosan bebizonyította, hogy alkalmatlan a következetes, autonomista, belső demokráciára épülő erdélyi néppárt szerepére. A választás szabadságának jelszavával startoló szervezet nem indult a 2008-as parlamenti választásokon, elnöke viszont nem késlekedett szárnysegédjeivel Cotroceni-ben megjelenni december 1-én, hogy Nagyromániát együtt ünnepelje a román elittel. Legalább ennyire súlyos intő jel volt az is, hogy miután az elnök akaratának megfelelően a román bíróság döntött az elnök mesterkedései miatt botrányba fulladt gyergyói kongresszus ügyében és az elnököt marasztalta el, az igazság és törvényesség híveit zárták ki a “polgári” pártból.
A demokrácia és a magyar önépítkezés híveinek nem volt más választása, mint az, hogy saját politikai szervezetet alakítsanak. A saját párt megalakítását indokolta az is, hogy nem volt Erdélyben egy következetes, tisztázott belső viszonyokkal bíró, demokratikus erő a politikai arénában, mely őszinte és megbízható stratégiai partner lehetett volna a magyar kormány nemzetegyesítő politikájának megvalósításában. Végül, de nem utolsósorban nemzetpolitikai létparancs a csalódott, bizonytalan, valamint a következetes magyar politikai érdekérvényesítés feltámadásában reménykedő szavazóknak hiteles alternatívát kínálni.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ennek megfelelően 2010 decemberében küldöttgyűlési határozattal kezdeményezte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Az aláírások rekordidő alatt összegyűltek, s ha nem is zökkenőmentesen, de a bejegyzés is megtörtént. A tavaly decemberi, Marosvásárhelyen megtartott munkatanácskozás már megmutatta az új szervezet erejét. Az utóbbi hónapokban egyre-másra alakultak a párt szervezetei kis falvakban, községekben, városokban és megyei szinten, mára pedig megérett a helyzet arra, hogy a párt megtartsa első, program- és alapszabályzat-alkotó, tisztségválasztó országos küldöttgyűlését.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége bízik az új pártban, melynek erősödéséhez, sikeréhez minden – a közös céljaink eléréséért munkálkodó – erdélyi magyar ember támogatását kéri.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége
Mediatica.ro

Védnöki megnyitó beszéd
Ma van a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. Hajtsunk fejet mindazon ezrek és ezrek előtt, akiket börtönökben és munkatáborokban gyilkolt meg az embertelen diktatúra, és azon milliók előtt, akiknek életét a Ceausescu-rezsim megnyomorította. Gondoljunk egy percig azokra a szabadságvágyó emberekre, akiket 1989-ben és 1990-ben a „terrorista” keretlegények orvul meggyilkoltak, és akiknek a gyilkosai mind a mai napig büntetlenül közöttünk élnek és háborítatlan jólétnek örvendenek. Ugyanakkor adózzunk tisztelettel azoknak, akik „emberek tudtak maradni az embertelenségbben” – miként a szentéletű Márton Áron erdélyi püspökünk, aki üldöztetve, de soha meg nem töretve, ma is példaként áll előttünk.
Márton Áron szülőföldjén idézzük fel püspöki jelmondatát: „Non recuso laborem” – „Nem futamodom meg a munkától”. Ezért vagyunk ma itt. Mert mi sem futamodunk meg a munkától. Ahogyan a másik példaképünk, az erdélyi autonómia apostola, Kós Károly Kiáltó Szavában megfogalmazta: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és élni akarunk, tehát dolgozni fogunk.”
Nem futamodunk meg a munkától. Dolgozni fogunk. Ebben áll az erdélyiség lényege. Mi, székelyek és erdélyi magyarok dolgos emberek, munkaszerető nép vagyunk, ez a hírünk a nagyvilágban is. További jellemzőink, amelyeket még a románok is példaként emlegetnek, az, hogy szeretjük szülőföldünket, ragaszkodunk anyanyelvünkhöz, hagyományainkhoz, kultúránkhoz, és soha, semmilyen körülmények között meg nem tagadjuk nemzetünket.
Magyarok vagyunk, mert tudjuk, érezzük: magyarnak lenni jó.
Erdélyiek vagyunk, mert itt születtünk, ez a sorsunk, amelyet büszkén vállalunk: ezt hagyták reánk örökül őseink, és a mi felelősségünk abban áll, hogy értékeinket továbbörökítsük utódainknak. Ahogyan a székely írófejedelem, Tamási Áron fogalmazott: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. És mi itt vagyunk „otthon”.
Nincs, és nem is lesz könnyű dolgunk.
Mert ma, huszonkét esztendővel 1989 Szabadító Karácsonya után már világosan látszik, hogy nem csupán a forradalmunkat lopták el, hanem szabadságunkat, a jogállamot és a demokráciát is megrövidítették Bukarestben a hatalomba visszaszivárgó utódkommunisták, valamint a velük cinkosságot vállaló politikai elitünk.
Huszonkét évvel a rendszerváltoztatás kezdete után ott tartunk, hogy országunkat a korrupcióval átszőtt kormányaink csődbe vitték, és hibás döntéseiket velünk – adófizetőkkel, nyugdíjasokkal és a leendő adófizetőkkel – fizettetik meg. Brutális megszorításokkal a hetedik bőrt is lenyúzták rólunk, ráadásul egy több mint harmincmilliárdos külföldi kölcsönnel szintén bennünket adósítanak el.. Gondoljunk csak bele: tanulmányaik végeztével fiataljaink a múlt vétkeiért kamatos kamattal fizetnek – már ha egyáltalán munkához jutnak, és megélhetésük érdekében nem kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket.
Ennek a csődös politikának véget kell vetni! Saját bőrünkön érezzük, hogy ez így sokáig nem mehet tovább…
Nem csoda, hogy ide jutottunk, hiszen fordítva ülünk a lovon.
A központosított, homogén nemzetállam ugyanis drága mulatság. Ráadásul nem hatékony, lassú és versenyképtelen, polgárai pedig nem szeretik, mert idegennek érzik, és azt tapasztalják, hogy róluk, de nélkülük valahol egy központban a fejük felett döntenek.
Megkérdezte-e valaki Önöket a 25%-os fizetésmegvonásról? Kikérték-e a véleményüket a kölcsön felvételéről vagy a vizitdíjról? És ha netalán megkérdeznek is: a bukaresti politikusok odafigyeltek-e arra, hogy a korábbi, elnökválasztással egybekötött népszavazáson a romániai állampolgárok az egykamarás parlament mellett döntöttek? Mi lett a sorsa annak a félmillió aláírásnak, amellyel az önálló állami magyar felsőoktatás, a Bolyai Tudományegyetem mellett szálltunk síkra?
Ez távolról sem nevezhető demokratikus népképviseletnek! Ehelyett egy szűk hatalmi elit csatározásainak vagyunk a foglyai. A kommunisták örökösei váltják egymást, és a kommunizmus örökségét nyögjük, miközben Erdélyország ebek harmincadjára jut. Az elmúlt negyed évszázadban erdélyi magyarságunk félmillió lélekkel fogyatkozott, bedől a szórvány, szűkülnek élettereink. Mindez elsősorban annak tulajdonítható, hogy hagytuk, sőt elvártuk, hogy majd valaki más oldja meg a gondjainkat, hogy majd Bukarestben döntsenek –helyettünk.
Új alapokra kell helyeznünk a politikánkat. Először is szögezzük le: szülőföldünk fontosabb, mint Bukarest. Erdély-központú politizálásra van szükségünk. Ne azt magyarázzák nekünk Bukarestből, hogy valamit éppen miért nem lehet megcsinálni, hanem azt fogadtassuk el Bukarestben, hogy Erdélyt miért akarjuk mi saját döntéseink alapján, saját erőnkből, saját munkánk révén megépíteni. Így és csakis így hozhatjuk létre autonómiánkat!
Nézzék: már én sem vagyok fiatal. Más ember ilyenkor már a nyugdíjra készülődik… Temesvár óta is már több mint két évtized telt el. Gyermekeim már nagyra nőttek. Egész életem küzdelemben telt… 1989 sorsfordító időszakát leszámítva, folyamatosan támadnak, gyaláznak és mocskolnak úton-útfélen. Nem egyszer saját magyarjaim is hátba támadtak, és saját Egyházamban is az egykori júdásokkal találom magam szemben. Ennek ellenére, mégis itt vagyok, mert jól tudom, hogy amint Dsida Jenő vallotta egykor: „Krisztusnak és Pilátusnak egyformán szolgálni nem lehet”. Itt vagyok, és Veletek együtt tettre készülök, mert hiszek Istenben, hiszek az Ő megújító erejében – hiszek Erdélyben. Bízom Bennetek, bízom a székelyekben, az erdélyi emberekben; hiszek a Nemzet talpraállásában, hiszem, hogy van még magyar jövő a Kárpát-medencében! És ezzel a hittel készülök az erkölcsi, társadalmi renszerváltoztatás folytatására…
Miként a történelem során annyiszor: Erdély képes a megújulásra. Temesvár fia, Bolyai János a „semmiből teremtett egy új világot”. Ez az erdélyi csoda, melyre – Isten segítségével – mi is képesek vagyunk, ha erőinket összegyűjtjük és megfogjuk a munka végét.
De vállalkozásunk eleve kudarcra lesz ítélve, ha mindenki külön irányba húzza a szekeret. Ha a nagyobbik magyar párt erőből radírozná le nemzettársait, vagy ha a kisebbik magyar párt a nagyobbik ellenében szövetkezne. Nekünk nem valaki vagy valami ellenében, hanem Erdélyért, az erdélyi ügyért, nemzetünkért készen kell állanunk az együttműködésre.
Elegünk van a korrupt és önfeladó politikából, elegünk van a népnyúzásból, elegünk van a kiszolgáltatottságból, elegünk van abból, hogy mások, helyettünk, ellenünkre a fejünk felett döntenek, elegünk van a nyomorból, elegünk van az etnobizniszből.
Dolgozni akarunk – és dolgozni fogunk.
Csalóka remény volna abban bíznunk, hogy az idei nyári és őszi választásokkor nagyot fog változni a világ. Nem az a lényeg, hogy hány tanácsosunk, polgármesterünk vagy képviselőnk lesz – mert láthattuk, hogy a kicsinyhitű emberekből a sok is elégtelen. Nem a mennyiség, hanem a minőség számít.
Akkor fog változni a világ, ha a következő négy évben a mi embereink állhatatosan, fáradhatatlanul és a közösség szolgálatában elkötelezik magukat a munkára. Ha mindannyian kivesszük a részünket belőle.
Ehhez, erőnkhöz és lehetőségeinkhez képest, mindent biztosítani fogunk: életbe léptetjük a Mikó Imre Tervben lefektetett gazdaságfejlesztési stratégiánkat, márciusban útjára indítjuk az Erdélyi Közszolgálati Szabadegyetemünket, amely főként a közigazgatásban dolgozóknak nyújt hasznosítható tudást; kimunkáljuk ifjúsági- és sportstratégiánkat is, hogy fiataljainkat itthonmaradásra neveljük és a jövőre felkészítsük; és folytatjuk a határok fölötti nemzetegyesítés nagyívű programját… Erdélyi demokráciaközpontjaink ez idáig közel 170.000 erdélyi magyar számára nyújtottak valamilyen formában segítséget a magyar állampolgárság visszaszerzésében. Korszakos nemzetépítő szolgálatunkban továbbra sem lankadunk…
Érmindszent nagy szülöttje, Ady Endre írta: „De építésre készen a kövünk, / Nagyot végezni mégis mi jövünk. / Nagyot és szépet, emberit s magyart.”
Építésre készen a kövünk. Azt kívánom, hogy az idei választások felszálló pályáján elindulva, 2016-ban az Erdélyi Magyar Néppárt hitben, lélekben és tudásban megerősödve a leghitelesebb politikai csapatként készüljön a következő megmérettetésre.
És ez csupán rajtatok, rajtunk múlik. Munkára szerződünk. Mert hiszünk Erdélyben! Hiszünk a krisztusi népszolgálat erejében, abban az értelemben, ahogyan maga a Mester tanította: „az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon, és adja az Ő életét váltságul sokakért” (Mk. 10,45).
És tudjuk: Erdély az erdélyieké, Székelyföld pedig a székelyeké!
Tőkés László
erdon.ro

Orbán Viktor videón üzent EMNP küldöttgyűlésnek
Videóüzenetben köszöntötte az Erdélyi Magyar Néppárt első országos küldöttgyűlését Orbán Viktor Miniszterelnök.
Orbán Viktor a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt és a magyar kormány nevében köszöntötte a küldöttgyűlést. Elmondta, olyan emberek gyülekeznek a teremben, akikkel régről ismerik egymást, és olyanok, akikkel régi beteljesületlen álmaik vannak. “Olyan álmok, mint az autonómia, mint az egész Kárpát-medencére kiteljesedő magyar állampolgárság, és a végrehajtás előtt álló Mikó Imre-terv” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt kívánta az EMNP küldötteinek, állják meg a helyüket a gyorsan változó Kárpát-medencei politikai életben, hogy maradhassanak egymásnak jó bajtársai, a közös álmokat, közös célokat közösen vihessék sikerre.
Tőkés László Erdély-központú politizálást kért
Erdély-központú politizálásra biztatta az első országos küldöttgyűlését tartó Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) a párt védnöke, Tőkés László.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az erdélyi magyar közösség erdélyiségét és magyarságát egyaránt hangsúlyozta.
”Ragaszkodunk szülőföldünkhöz, hagyományainkhoz, kultúránkhoz, és soha semmilyen körülmények között nem tagadjuk meg nemzetünket. (...) Szülőföldünk fontosabb mint Bukarest” – jelentette ki Tőkés. Úgy vélte, a közösség felelőssége abban áll, hogy értékeit továbbörökítse az utódoknak. Márton Árontól és Kós Károlytól vett idézetekkel támasztotta alá, hogy a célokért mindenki munkájára szükség van. “Dolgoznunk kell, ha élni akarunk. Élni akarunk, tehát dolgozni fogunk” – idézte Kós Károlyt a volt püspök.
Tőkés László a magyar kormánnyal szemben megmutatkozó európai közhangulatról is említést tett. A hazaárulással rokon megnyilvánulásnak tekintette, hogy Andor László, az Európai Bizottság magyar tagja nem vett részt a bizottság ülésén, amikor Magyarországról tárgyaltak, élesen bírálta az Európai Parlament magyar képviselőit, akik országuk ellen szólaltak fel a strasbourgi vitában. A védnök arról is beszélt, hogy nem szeretik hazájukat, akik “muníciót szállítanak” az ostromlók számára. Tőkés László úgy vélte, amiként Románia népét sújtja, hogy a korrupció miatt az ország mindeddig nem csatlakozhatott a schengeni térséghez, úgy Magyarország népét sújtja az EU által indított kötelezettségszegési eljárás. “A haza szolgálatára kell szövetkezni” – vonta le a következtetést Tőkés. Úgy vélte, a románok és a magyarok egymás stratégiai partnerei lehetnek ebben a régióban. Megemlítette, Romániát a korrupcióval átszőtt kormányai vitték csődbe, ennek az árát azonban az állampolgárokkal fizettetik meg. “Nem mehet ez így sokáig tovább” – jelentette ki. Azt is hozzátette, “drága mulatság” a központosított homogén román nemzetállam fenntartása. Románia állami szerkezete versenyképtelen, polgárai nem érzik magukénak azt, hiszen úgy látják, a megkérdezésük nélkül döntenek róluk. Az EMNT elnöke arra is kitért, hogy élni kell az Európai Unióban a polgári kezdeményezés lehetőségével, és el kell érni, hogy az unió lépjen fel a tagállamaiban élő kisebbségek védelmében.
Toró T. Tibor letette ideiglenes elnöki mandátumát
Ideiglenes elnöki beszámolója végén letette mandátumát Toró T. Tibor, és bejelentette, újabb mandátumot kér a küldöttgyűléstől. Toró T. Tibor egy kronológia áttekintésével idézte fel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalakulása, életre hívása történetét. Amint emlékeztetett, több mint egy évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) határozott a pártalapításról. „Romániában nehéz pártot alapítani, főleg, ha azt erdélyinek, magyarnak és néppártnak hívják” – mondta Toró. Mint fogalmazott, a bürokratikus jogrendszer sokat hátráltatta a munkát, ráadásul két újság is sajtókampányt indított a születő párt ellen.
Megemlítette, hogy a pártbejegyzés óta közel száz helyi szervezet és 12 megyei szervezet alakult, és további 76 helyi szervezet megalakulása van folyamatban. “Nyugodt lelkiismerettel állhatok itt önök előtt” – jelentette ki az ideiglenes elnök majd letette az ideiglenes mandátumát.
Hozzátette, készen áll folytatni a munkát. “Száz nap áll a rendelkezésünkre, hogy az első vizsgát, a helyhatósági választásokét sikerrel vegyük, és fél évünk van a másodikig, a parlamenti választásokig” – foglalta össze a párt előtt álló feladatokat Toró T. Tibor.
Németh Zsolt: megérett az idő a román-magyar stratégiai szövetségre
Az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai országos közgyűlésén részt vevő Németh Zsolt egy rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette, megérett az idő a román-magyar stratégiai szövetségre. A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Tőkés Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, új helyzet alakult ki a térségben. “Úgy értékeljük: megérett az idő arra, hogy stratégiai szövetségként értelmezzük a magyar-román kapcsolatokat” – jelentette ki. Hozzátette, nem csupán taktikai, átmeneti egymásrautaltság mutatkozik a két ország között. Szerinte mind a közép-európai építkezés szempontjából, mind a közös Európa-politika szempontjából fontos, hogy sikerül-e megvalósítani a stratégiai szövetséget. Az államtitkár úgy értékelte, a két kormányban megvan az erre irányuló politikai akarat. Azt is hozzátette, az őszre esedékes romániai parlamenti választások legfontosabb kérdése, hogy megmarad-e a választások után is a politikai akarat a román oldalon.
Németh Zsolt utalt arra, hogy Mihai Razvan Ungureanu román miniszterelnök a napokban levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, és ő is ugyanebben a szellemben látja a román-magyar együttműködést. Újságírói kérdésre azt is megemlítette, a két ország kapcsolataiban megkerülhetetlen a romániai magyarság kérdése, de ebben a vonatkozásban is biztatóak a bukaresti jelzések. Hozzátette, Cristian Diaconescu román külügyminiszter meghívására március 8-án Bukarestbe utazik Martonyi János külügyminiszter.
Újságírói kérdésre Németh Zsolt úgy vélekedett, az EMNP hozzájárulhat ahhoz, hogy megújuljon az erdélyi magyar politika. Hangsúlyozta, az erdélyi magyar politikát az összefogás kell hogy jellemezze. “Úgy érzékelem, az új RMDSZ-elnök (Kelemen Hunor) megválasztása óta az együttműködési hajlandóság erősödött” – jelentette ki Németh Zsolt.
Tőkés László az erdélyi magyarság aggasztó fogyására figyelmeztetett. Megemlítette: 25 év alatt félmillióval apadt a romániai magyar közösség. Tőkés buta propagandának tartotta annak a hangoztatását, hogy a románok fogyásával arányos volt a magyar közösség fogyása. “Nem vigasztal, hogy a románok is rosszul állnak” – jelentette ki az EMNP védnöke.
Ma.hu

Erdélyi Magyar Néppárt I. Országos Küldöttgyűlés
Az Erdélyi Magyar Néppárt I. Országos Küldöttgyűlésének résztvevőiként
Tisztelettel adózva őseink emlékének, akik szülőföldünket a történelem viharai közepette megtartották és nékünk örökül hagyták…
Átérezve azt a felelősséget, amellyel mi tartozunk utódainknak,
Vállalva és tovább éltetve anyanyelvünket, hitünket, kultúránkat, erdélyi hagyományainkat,
Kinyilvánítva az egységes magyar nemzethez való tartozásunkat, valamint
Románia Alkotmányát és az Európai Unió értékközösségét tiszteletben tartva,
közös akarattól indíttatva, a következőket nyilatkozzuk:
1. Értékeink: a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet és a kereszténység erkölcsi értékeire alapozó demokrácia.
2. Számunkra a szülőföldünk a legfontosabb. Az elmúlt évtizedek csődbe vezető, a központosított nemzetállamot erőltető, valamint önös érdekeken alapuló gyakorlattal ellentétben Erdély-központú politizálásra vállalkozunk. Saját kezünkbe kell vennünk sorsunk irányítását, meg kell építenünk Erdélyt, Székelyföldet. Ennek érdekében készek vagyunk együttműködni minden olyan demokratikus erővel – legyen az magyar vagy román –, amely hasonlóképpen gondolkozik és cselekszik, de cinkosságot senkivel sem vállalunk. Otthon akarjuk érezni magunkat a szülőföldünkön – az ehhez való jogunkat senki sem vitathatja el tőlünk.
3. Vállaljuk a felelősséget döntéseinkért. Románia „következmények nélküli ország”, ahol a politikusok elhibázott lépéseik árát az állampolgárokkal fizettetik meg. Ennek következményeképpen mára már hitelét veszítette a politika, a kialakult bizalmi válság következtében pedig egyre több erdélyi magyar mond le arról a jogáról és lehetőségéről, hogy szavazatával cselekvő módon alakítsa jövőjét, jövőnket. Márpedig nekünk meggyőződésünk, hogy saját sorsunk jobbra fordulása elsőrenden rajtunk múlik, és helyettünk nem dönthet más.
4. Újra kell szervezzük közösségeinket, mozgósítanunk kell minden erőtartalékunkat, „szerveződnünk kell a munkára”. Az egymást követő kormányzatok felelőtlen gazdálkodása, a mindent átszövő korrupció és értékeink elherdálása Erdélyt már-már ebek harmincadjára juttatta. A megszorítások következtében folyamatos létbizonytalanságban, máról holnapra élünk, vállalkozásaink tönkrementek, adólejeink nagyobbik részét a bukaresti központi költségvetés foldozgatására használják, ahelyett, hogy az önkormányzatainknál hagyva, esélyt adnának közösségeinknek a gyarapodásra. Románia céltalanul sodródó országgá vált, élhető jövőkép hiányában egyre több lakosa hagyja itt végérvényesen. Ebbe mi, erdélyi magyarok Kós Károly és Márton Áron örököseiként semmiképpen sem törődhetünk bele.
5. A politika ̶ kellő önkorlátozással ̶ kerüljön az őt megillető helyre. Felelős döntéseket akarunk, a közpénzekkel való minél hatékonyabb és átlátható gazdálkodást. Nincs mit keresniük közöttünk azoknak, akik az erdélyi magyarok képviseletében csak üzletet látnak, és a mi bőrünkön kívánnak meggazdagodni. Az érdekképviselet legyen valóban közszolgálat, a pártérdek helyett a közérdek irányítsa cselekedeteinket.
6. Számítunk a civil szféra, az egyházak, a tudományos és művészeti élet teremtő hozzájárulására. Ehhez viszont adjuk vissza rangjukat és méltóságukat. Egyenrangú partnerekként, együtt csodát tehetünk. Ezzel szemben a kézből etetett, támogatási pénzekből kitartott klientúra-szövevény a társadalmi élet és a kultúra megcsúfolását jelenti.
7. Megszorítások helyett munkahelyekre, Erdély kiárusítása helyett autonómiára van szükségünk.
8. A hasznosítható tudás a kulcsa közigazgatásunk megerősítésének. Elegünk van a pártkáderekből és rokonságukból.
9. Erdélyi anyanyelvű kultúránk érték. Érték Romániának, érték az Anyaországnak, érték Európának. Óvjuk és ápoljuk, mert ez a mi egyedi és pótolhatatlan örökségünk.
10. A bennünket megillető jogok követelése mellett hiszünk a kötelességvállalás közösségmegtartó erejében. Üres szavak helyett a beszédes tettekben, semmittevő önigazolás helyett a munkában, a tehetetlen opportunizmus helyett a saját erőnkben bízunk.
Az Erdélyi Magyar Néppárt I. Országos Küldöttgyűlésének résztvevői
erdon.ro

Toró T. Tibort választotta elnökévé az Erdélyi Magyar Néppárt
A korábbi ideiglenes elnököt, Toró T. Tibort választotta elnökévé szombaton, első országos küldöttgyűlésén az Erdélyi Magyar Néppárt. Toró – akinek nem volt ellenjelöltje – a szervezet előtt álló legelső két vizsgájának a közelgő helyhatósági és parlamenti választásokat nevezte meg. A küldöttgyűlés elfogadta a párt keretprogramját, amely a „Megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek” címet viseli. Az ülésen Tőkés László Erdély-központú politizálásra biztatta a pártot. Orbán Viktor videóüzenetében köszöntötte a küldöttgyűlést.
Noha az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) első országos küldöttgyűlésén kiemelt helyen szerepelt az idei romániai választásokra való felkészülés, a tanácskozáson érdekes módon kevés szó hangzott el a rivális magyar alakulatokról. A Csíkszeredában szombaton rendezett pártkongresszusra leginkább az volt a jellemző, hogy a tavaly ősszel bejegyzett alakulat egyelőre inkább önmagával, a szervezetépítéssel van elfoglalva, semmint a „politikai konkurencia” bírálatával.
Védnöki nyitóbeszédében – nem kis meglepetésre – eltekintett ettől Tőkés László is, aki a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából először is a bukaresti hatalomba „visszaszivárgó” utódkommunistákra, a romániai korrupcióra, a Boc-kormány foganatosította megszorító intézkedésekre zúdított össztüzet. A néppárt létrehozását több mint egy éve szorgalmazó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Erdély-központú politizálásra biztatta a fiatal alakulat politikusait. „Új alapokra kell helyeznünk a politikánkat. Először is szögezzük le: szülőföldünk fontosabb, mint Bukarest. Ne azt magyarázzák nekünk Bukarestből, hogy valamit éppen miért nem lehet megcsinálni, hanem azt fogadtassuk el Bukarestben, hogy Erdélyt miért akarjuk mi saját döntéseink alapján, saját erőnkből, saját munkánk révén megépíteni. Csakis így hozhatjuk létre autonómiánkat” – szögezte le a Csíki Játékszínben összesereglett több mint háromszáz küldött előtt az európai parlamenti képviselő.
Tőkés arra figyelmeztette őket, csalóka remény volna abban bízni, hogy a júniusi helyhatósági és őszi parlamenti választások alkalmával nagyot fog változni a világ. „Nem az a lényeg, hogy hány tanácsosunk, polgármesterünk vagy képviselőnk lesz, mert láthattuk, hogy a kicsinyhitű emberekből a sok is elégtelen. Nem a mennyiség, hanem a minőség számít” – jelentette ki a volt református püspök, hozzátéve: akkor fog változni a világ, ha a következő négy évben az EMNP politikusai állhatatosan, fáradhatatlanul és a közösség szolgálatában elkötelezik magukat a munkára. Tőkés egyébként a hazaárulással határos megnyilvánulásnak nevezte, hogy Andor László, az Európai Bizottság magyar tagja nem vett részt a bizottság ülésén, amikor Magyarországról tárgyaltak, továbbá hogy az EP magyar szocialista képviselői országuk ellen szólaltak fel a strasbourgi vitában.
„Képletesen ki kell tiltani őket Erdélyből” – jelentette ki a politikus, kiváltva hallgatósága egyetértését. Miután Sándor Krisztina, az EMNT nemrég megválasztott ügyvezető elnöke hitet tett a nemzeti tanács és a néppárt közötti stratégiai partnerség folytatásának szükségessége mellett, Orbán Viktor videoüzenetben szólt a küldöttgyűléshez. A magyar kormányfő helytállást, a közös álmokból fakadó célok közös sikerre vitelét kívánta az EMNP küldötteinek, akiket jó bajtársaknak nevezett. Felszólalásában Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság helyettes államtitkára az öngondoskodás képességét emelte ki, fontosnak nevezve, hogy a közösségnek legyen lehetősége az önálló cselekvésre, más szóval az autonómiára.
Répás leszögezte, a magyar kormány nem a kettős mércében, hanem az egyenlő elbírálásban hisz, ugyanakkor továbbra is támogatni fogja a külhoni magyar közösségeket, az intézményépítést. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszédében úgy vélekedett, a Székelyföldet az erdélyi magyarság belső anyaországává kell tenni, míg Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora az értelmiség támogatásának fontosságát hangsúlyozta. Mircea Toma, az Active Watch médiafigyelő ügynökség vezetője vázolta a választási csalások és az etnikai gyűlöletre felbujtó politikai diskurzusok megelőzésére vállalkozó civil paktumot, majd újfajta autonómiaküzdelemre, a korrupciótól mentes autonóm Erdély megteremtésére biztatta az új alakulatot.
Keretprogram eszmékkel és tervekkel
Toró T. Tibor, az EMNP ideiglenes elnöke az elmúlt egy év tevékenységéről szóló számadásában elmondta, a 12 megyei mellett közel száz helyi szervezet alakult (a Székelyföldön 42, Közép-Erdélyben 10, a Partiumban 35), a következő időszakban pedig további 70 helyi szervezet létrehozását tervezik. „Száz nap áll a rendelkezésünkre, hogy az első vizsgát sikerrel vegyük, és még fél évünk van a másodikig, a parlamenti választásokig” – összegzett Toró. Az általa, később pedig a programalkotó munkabizottság vezetője, Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár által bemutatott keretprogram hét fejezetben határozza meg az alakulat eszmerendszerét, tisztázza kitűzött céljait, és elhelyezi tevékenységét a romániai, erdélyi és európai közéleti-politikai közegben. A Megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek című dokumentum alapvetésében a program leszögezi: bíznak benne, hogy az erdélyi magyarok megfogyatkozva is képesek saját sorsuk alakítására. „A nemzetállami kormánynak való szolgai kiszolgáltatottság helyett Erdély-központú politizálást akarunk folytatni” – áll a dokumentumban, amely az erdélyi magyarokat a különböző autonómiaformákban részesülő, hagyományaira és értékrendjére támaszkodó, az egységes Kárpát-medencei magyar nemzet szerves részeként élő közösségként írja le.
Az EMNP politikai irányvonalát az európai jobbközép pártok családján belül alakítja, elődjének pedig a két világháború közötti Országos Magyar Pártot tekinti. A formáció által legfontosabbnak tekintett értékek a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia. A romániai államreform sarkalatos elemeit rögzítő fejezetben az EMNP a túlburjánzó bürokrácia leépítését és a legmélyebb szintekre kiterjedő regionalizációt hangsúlyozza, a választásokon bevezetné az etnikai arányosság elvét a kisebbségek számára, s ennek alapján a megfelelő számú elkülönített mandátumért egy nemzeti közösség politikai szervezetei egymással mérkőznének meg. Az erdélyi régiókról szóló programrész a Székelyföldet önálló történelmi és kulturális hagyományai alapján sajátos jogállású önkormányzati jogkörökkel ruházná fel, ugyanakkor a régióban helyi kisebbséget alkotó románság számára biztosítaná a kulturális autonómiát.
A dokumentum Kolozsvárt Erdély fővárosának tekinti, ahol olyan magyar nyelvű felsőoktatást kell megvalósítani, amely az erdélyi magyar magaskultúrát az európai szellemi és tudományos értékek vérkeringésében tartja. A dokumentum a Partiumot a nyugati integráció elősegítőjének, a román–magyar határ mindkét oldalát átfogó kulturális és gazdasági tér megteremtőjének nevezi. Az erdélyi magyar politikában egy, a verseny és az együttműködés viszonyára vonatkozó, hoszszabb távot szolgáló „erdélyi stabilitási egyezmény” megalkotását szorgalmazza, a kormányzati szerepvállalásról pedig kijelenti: csak szigorúan betartott koalíciós programok alapján tartja elképzelhetőnek, de a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politikát fontosabbnak tekinti a hatalomban való öncélú részvételnél.
Verseny és együttműködés
A küldöttgyűlés közben rendezett sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy vélekedett, az EMNP hozzájárulhat ahhoz, hogy megújuljon az erdélyi magyar politika, ezt a politikát pedig az összefogás kell hogy jellemezze.
A fideszes politikus reményének adott hangot, miszerint az idei választásokon az erdélyi magyarság megerősödik az önkormányzatokban és a bukaresti törvényhozásban egyaránt, továbbá leszögezte: a budapesti kormány az erdélyi magyar közösségre bízza, mely alakulatokat támogatják szavazataikkal a helyhatósági és parlamenti megmérettetésen. „Úgy érzékelem, Kelemen Hunor új RMDSZ-elnök megválasztása óta az együttműködési hajlandóság erősödött” – jelentette ki Németh Zsolt.
Ugyanezen a rögtönzött sajtótájékoztatón Tőkés László már nem kímélte az RMDSZ-t, amelyet olyan posztkommunista pártnak nevezett, amely szerves részét képezi a román posztkommunista rendszernek. Szerinte a szövetség azért szállt be az Ungureanu-kormányba, hogy a kormányzati pozícióban a kezében tudja tartani az önkormányzati választásokat. „Úgy gondolkoznak, hogy le kell radírozni bennünket a politikai térképről, de tévednek. Erdélyben megérett a helyzet a politikai rendszerváltozásra, amit az RMDSZ eddig megakadályozott, az EMNP mostani küldöttgyűlése ennek a magyar politikai rendszerváltásnak a nyitánya” – mondta Tőkés.
Eközben a küldöttgyűlés megválasztotta az EMNP elnökségét: a 312 leadott szavazatból az elnöki posztért egyedül induló Toró T. Tibor kutatófizikus 309 voksot kapott, és a kongresszus megerősítette az elnökség többi tagja, Gergely Balázs, Papp Előd, Szilágyi Zsolt és Zatykó Gyula mandátumát is. Megválasztása után Toró elmondta, hamarosan Bukarestbe és Budapestre indulnak ismerkedési körútra, és miközben valamennyi romániai parlamenti párttal tárgyalnának, Budapesten csak a Magyar Szocialista Párttal nem látják az együttműködés lehetőségét.
Bejelentette, az EMNT-vel közösen elindítják az Erdélyi Magyar Közszolgálati Szabadegyetemet, amely a párt önkormányzati képviselőjelöltjeit készíti fel a választásokra és az önkormányzati munkára, kezdeményezik ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újraélesztését. Toró megismételte, hogy a választásokon a verseny és az együttműködés egészséges ötvözésére törekednek a többi magyar párttal – ilyen megegyezésre törekszenek például Marosvásárhelyen –, önálló jelöltjeiket a következő hetekben tárják a nyilvánosság elé, ugyanakkor még nem állítottak fel mércét a tekintetben, hogy hány mandátumot kívánnak megszerezni a júniusi megmérettetésen. Toró hangsúlyozta azt is, semmi alapja nincs annak a „riogatásnak”, miszerint a romániai magyarság kieshet a parlamentből.
„Ezt ki kell törölni az emberek fejéből, tudatosítani kell, hogy 17 olyan választókerület van, ahol a magyarság többségben él, nem beszélve a hat képviselői és három szenátori mandátumot jelentő alternatív küszöb meglétéről” – mutatott rá az elnök. Szilágyi Zsolt külügyekért és a nemzetpolitikáért felelős alelnök elmondta, az EMNP felvételét kéri az Európai Néppártba, másrészt folytatja harcát a Verespatakra tervezett ciántechnológiás bányaprojekt ellen.
A küldöttgyűlést köszöntve Németh Zsolt úgy vélekedett, az a feladat hárul az EMNP-re, hogy megállítsa a magyarságot a zuhanásban. „Ma az látszik, hogy az EMNP nélkül nincsen megállás a lejtőn” – fogalmazott a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, hozzátéve: a fiatal alakulatnak a demográfiára, a magyar–román kapcsolatokra és a romániai magyar politika többi játékosára kell tekintettel lennie. Németh megállapította azt is, hogy a megkapaszkodás csakis az RMDSZ-szel együttműködve, az együttműködésre törekedve lehetséges.
(Toró: verseny és együttműködés a választásokon: Megválasztása utáni első sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor elmondta, hamarosan Bukarestbe és Budapestre is ismerkedési körútra indulnak. Bukarestben valamennyi parlamenti párttal tárgyalnának, Budapesten csak a Magyar Szocialista Párttal nem látják az együttműködés lehetőségét. Toró bejelentette, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen elindítják az Erdélyi Magyar Közszolgálati Szabadegyetemet, amely a párt önkormányzati képviselőjelöltjeit készíti fel a választásokra és az önkormányzati munkára. Kezdeményezik ugyanakkor a magyar politikai szervezetek Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumának az újraélesztését. Elismételte, a választásokon a verseny és az együttműködés egészséges egyvelegére törekednek a többi magyar párttal. Mint megemlítette, a színmagyar Székelyudvarhelyen jelölteket állítanak, Marosvásárhelyen a megegyezést keresik a többi magyar politikai szervezettel.)
Rostás Szabolcs, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Székelyföldön legyen verseny! – Toró szívesen látna egy teljes EMNP-választási listát
A fő szabály az, hogy a Székelyföldön verseny legyen a közelgő választásokon, az interetnikus környezetben pedig esetről-esetre kell eldönteni, mi a teendő. Tehát nemcsak a számarány, hanem a környezet, a politikai konjunktúra, a többi magyar politikai szervezettel való viszony mind-mind befolyásolhatják az illető településen, régióban vagy megyében választott stratégiát – mondta a Székely Hírmondónak Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megválasztott elnöke pártja választási stratégiáját firtató kérdésünkre.
Szombaton Csíkszeredában közel száz helyi szervezet küldöttei, valamint nyolcvan hazai és anyaországi meghívott részvételével tartották az Erdélyi Magyar Néppárt első Országos Küldöttgyűlését, és a 315 küldött 309 szavazattal országos elnökként Toró T. Tibort tüntette ki bizalmával. A vezetőség tagjává választották továbbá Szilágyi Zsolt elnökhelyettest, Gergely Balázs közép-erdélyi régióért felelős alelnököt, Papp Előd Székelyföld régióért felelős alelnököt és Zatykó Gyula Partium régióért felelős alelnököt.
A küldöttgyűlésről Toró T. Tibor elnök úgy fogalmazott: lezárult a pártépítés első szakasza. Megválasztása után köszönetét és örömét fejezte ki, hogy „identitásukat vállaló és a közösségért tenni akaró fiataloktól” kapta mandátumát. A választási stratégiájukról szólva kifejtette:
– A helyi vagy megyei szervezetek javaslatára közösen döntjük el az országos elnökséggel, amelynek feladata az egész jelöltállítási procedúrát és a választási kampányt koordinálni. Azokban a régiókban, ahol a magyarság aránya 10% alatt van, a szórványmegyékben, a szórványtelepüléseken kötelező módon valamilyen együttműködési formát kell találni.
Az MPP-vel való esetleges háromszéki együttműködést firtató kérdésünkre diplomatikus választ adott: – Az EMNP helyi, illetve széki szervezetei kell, hogy javaslatot tegyenek, majd közösen eldöntjük, melyik javaslat felel meg legjobban a támogatóinknak, és erre még van egy-két hét. Amit általában mondani tudok, az az, hogy Székelyföldön mindenhol versenyre törekszünk. De Székelyföldön is vannak olyan helyek, ahol nincs magyar többség. Ezeken a településeken vetődik fel természetszerűen a magyar-magyar együttműködés, mint prioritás, és mind az RMDSZ-szel, mint az MPP-vel tárgyalni fogunk, hogy olyan megoldást találjunk, amiből a helyi magyar közösség nyer. Azt látnám szívesen, hogy a Néppárt saját listájával mérettesse meg magát a választásokon.
Toró annak is tudatában van, hogy az elkövetkező 100 nap nagyon rövid idő a választások előkészítésére. – Szervezeteink és tagságunk, támogatóink nagy része fiatal, a politikában tapasztalatlan, de ami a gyengeségünk, egyúttal erényünk is, hiszen olyan emberek indítják útjára az EMNP-t, akik – legalábbis a többség – nem vett részt az elmúlt két évtized elvtelen kompromisszumaiban – vázolta a kilátásokat az Erdélyi Magyar Néppárt megválasztott elnöke.
A küldöttgyűlés elfogadta A megtalált út – esélyt és szabadságot Erdélynek című politikai keretprogramot is, amelyik rögzíti a Néppárt választási stratégiájának alapelvét.
Willmann Walter
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Németh Zsolt: megérett az idő a román-magyar stratégiai szövetségre
Az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai országos közgyűlésén részt vevő Németh Zsolt egy rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette, megérett az idő a román-magyar stratégiai szövetségre.
A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Tőkés Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, új helyzet alakult ki a térségben. „Úgy értékeljük: megérett az idő arra, hogy stratégiai szövetségként értelmezzük a magyar-román kapcsolatokat” – jelentette ki. Hozzátette, nem csupán taktikai, átmeneti egymásrautaltság mutatkozik a két ország között. Szerinte mind a közép-európai építkezés szempontjából, mind a közös Európa-politika szempontjából fontos, hogy sikerül-e megvalósítani a stratégiai szövetséget. Az államtitkár úgy értékelte, a két kormányban megvan az erre irányuló politikai akarat. Azt is hozzátette, az őszre esedékes romániai parlamenti választások legfontosabb kérdése, hogy megmarad-e a választások után is a politikai akarat a román oldalon.
Németh Zsolt utalt arra, hogy Mihai Răzvan Ungureanu román miniszterelnök a napokban levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, és ő is ugyanebben a szellemben látja a román-magyar együttműködést. Újságírói kérdésre azt is megemlítette, a két ország kapcsolataiban megkerülhetetlen a romániai magyarság kérdése, de ebben a vonatkozásban is biztatóak a bukaresti jelzések. Hozzátette, Cristian Diaconescu román külügyminiszter meghívására március 8-án Bukarestbe utazik Martonyi János külügyminiszter.
Újságírói kérdésre Németh Zsolt úgy vélekedett, az EMNP hozzájárulhat ahhoz, hogy megújuljon az erdélyi magyar politika. Hangsúlyozta, az erdélyi magyar politikát az összefogás kell hogy jellemezze. „Úgy érzékelem, az új RMDSZ-elnök (Kelemen Hunor) megválasztása óta az együttműködési hajlandóság erősödött” – jelentette ki Németh Zsolt.
Tőkés László az erdélyi magyarság aggasztó fogyására figyelmeztetett. Megemlítette: 25 év alatt félmillióval apadt a romániai magyar közösség. Tőkés buta propagandának tartotta annak a hangoztatását, hogy a románok fogyásával arányos volt a magyar közösség fogyása. „Nem vigasztal, hogy a románok is rosszul állnak” – jelentette ki az EMNP védnöke.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

SZKT Marosvásárhelyen: elfogadták a választások előkészítéséről szóló határozatot
Elfogadta a 2012-es önkormányzati választások előkészítéséről szóló határozatot az RMDSZ döntéshozó testülete szombaton, Marosvásárhelyen. A dokumentum a szövetség jelöltállítási módozatait, eljárási rendjét és ütemtervét, illetve a jelölési feltételeket rögzíti. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ugyanakkor megszavazta Kovács Péter főtitikár kampányfőnökké való kinevezését is.
Kelemen: nem mi akadékoskodunk
Kelemen Hunor elnöki beszédében úgy értékelte, az elmúlt 22 év legnehezebb önkormányzati választása elé néz idén az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség, az önkormányzati választások eredményeitől függ az őszi parlamenti választás kimenetele is. „Először fordul elő 22 esztendő után, hogy olyan megméretkezés lesz a Székelyföldön, a Partiumban és a szórványban is, amelyen három magyar szervezet versenyzik majd a szavazatokért. A Magyar Polgári Párt (MPP) indult 2008-ban is, idén indul Tőkés László pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Utóbbi élvezi a magyar kormány teljes támogatását, ennek láthattuk már az első jeleit az RMDSZ-ellenes matricák megjelenésében. Tehát egy ilyen versenyből kell nekünk győztesként kikerülnünk. Mi mindig is a párbeszéd, az együttműködés hívei voltunk, ezért mondtuk már hónapokkal ezelőtt, hogy az RMDSZ ajtaja nyitva áll, a kulcsot eldobtuk. Ez volt a mi üzenetünk. Tőkés László pedig ezelőtt néhány nappal leszögezte, nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel. Tehát nagyon határozottan el kell mondani: az összefogást, az együttműködés lehetőségét nem az RMDSZ utasította el” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kovács: Tőkés lépjen ki az RMDSZ-ből
Kovács Péter főtitkár felszólalásában arra utalt, hogy korábban Tőkés László az RMDSZ-t egy rozoga autóval hasonlította össze, amely letért az útról. Ha ennyire rozoga ez az autó, és ha valóban rossz irányba halad, miért nem száll ki belőle? – vetette fel a kérdést Kovács Péter az SZKT ülésén. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a szövetség színeiben európai parlamenti képviselői mandátumot nyert Tőkés hetente kiadott sajtóközleményeiben kizárólag posztkommunistáknak, neptunistáknak, korruptoknak, tájba simulóknak, bársonyszékhez ragaszkodóknak, az autonómia eszményét feladóknak címkézi az RMDSZ képviselőit.
„Hogy bírja Tőkés László egy ilyen társaságban, miért nem veszi a kalapját, adja vissza az RMDSZ-listán nyert európai parlamenti mandátumát, és megy a megújulást hirdető társaságba?” – fogalmazott Kovács. Véleménye szerint a távozásnak semmilyen akadálya nincs, hiszen, mint mondta, már elküldték a vadonatúj versenyautót. A polgári pártra utalva megjegyezte: igaz ugyan, hogy ez az új autó már a második küldemény, az első hamar bedöglött, de függetlenül ettől Tőkés Lászlónak minden feltétel adott ahhoz, hogy megváljon az általa tehernek elkönyvelt RMDSZ-től, beüljön az igen tetszetős importverdába, és elinduljon azon az úton, amit ő jónak, igaznak és egyenesnek tart. A főtitkár úgy gondolja, becsületes lenne az, ha véget érne a pártok fölötti lebegés, és 22 év után először Tőkés László a kormánykerékhez ülne, nemcsak az anyósülésről osztogatná az utasításokat. Oda viszont nem ülhet, vélte Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, mert nincs is jogosítványa.
Az SZKT-tagok vita nélkül fogadták el a júniusi önkormányzati választások előkészítéséről szóló határozatot. Ennek értelmében a polgármester- és helyi tanácsosjelöltek kiválasztásának módozatairól és az annak megfelelő teljes eljárási rendről minden egyes esetben, a helyi szervezet javaslata alapján, a megyei vagy a területi állandó tanács hoz döntést, erről pedig legkésőbb március 5-éig írásban értesíti az országos kampánystábot.
A jelölteket előválasztások alapján vagy küldöttgyűlések keretében fogják megnevezni. Az SZKT arról is döntött, hogy a szövetség azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot, kötelező módon indítson saját polgármesterjelöltet. A határozat azt sem zárja ki, hogy azokon a településeken, ahol az arány ennél kedvezőtlenebb, az RMDSZ-nek ne legyen saját jelöltje. „Mindezt a helyi szervezetekre bízzuk. A más pártokkal való egyezségkötésekre viszont csakis a szövetségi elnökség előzetes jóváhagyásával kerülhet sor” – nyomatékosította Kelemen Hunor.
Vass Levente magyar koalíciót akar
Prioritásként kezeli a „különleges helyzetben lévő Marosvásárhely” visszaszerzését az RMDSZ – derült ki Kelemen Hunor szavaiból, aki azonban a vereség változatát sem zárta ki. Belátta, az is előfordulhat, hogy a szövetség nemcsak a polgármesteri széket nem szerzi vissza, de megtörténhet, hogy kevesebb tanácsost juttat be a 23-as testületbe. Az elnök szerint egy esetleges kudarc esetén Marosvásárhely elvesztése nem a 2012-es, hanem a 2000-es évhez kötődik. Kelemen károsnak tartotta a két kisebb magyar párt konok álláspontját, miszerint a vásárhelyi magyarság érdekében sem hajlandók felsorakozni az RMDSZ jelöltje mögé.
„Sok minden lehetséges, de az nem, hogy Vass Levente ne az RMDSZ színeiben induljon” – üzente a szövetségi elnök azok számára, akik csak függetlenként vagy egy magyar–magyar koalíció jelöltjeként tudnák támogatni a fiatal orvos-politikust. Kelemen Hunor kitért az újabb ellenjelöltre is, az MPP-támogatta Benedek Imrére, a Maros megyei RMDSZ egyik volt alapemberére, akit egy sértődött embernek nevezett.
Mintegy ellentmondva a szövetségi elnöknek, Vass Levente arra próbálta ösztönözni a szövetség vezetőit, hogy kössenek választási szövetséget a másik két magyar alakulattal. Hangsúlyozta, a magyar–magyar koalíciót nemcsak Marosvásárhely visszaszerzéséért, hanem a Maros megyei önkormányzat megőrzéséért is létre kell hozni. Utalva a néppártra, Vass kijelentette: neki kötelessége egyeztetni azzal a párttal, amely az utóbbi nyolc hónapban kiállt mellette. Az egészségügyi miniszter tanácsosa az esetleges előválasztásokon való részvételét sem tartotta kizártnak. „Nem tartom túl jó ötletnek, de állok a kihívás elé. Nem engem, hanem az RMDSZ vezetőit kell meggyőzni” – nyilatkozta lapunknak Vass Levente.
MOGYE mint kormányzási sarokkő
Sem Kelemen Hunor, sem elődje, Markó Béla nem hagyta szó nélkül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) áldatlan helyzetét. Mindketten az új oktatási törvény maradéktalan betartását kérték, arra figyelmeztetve a nagyobbik kormánypártot, hogy a rendelkezés nem születhetett volna meg az RMDSZ hathatós támogatása nélkül.
„Minket az erdélyi magyarság nem azzal bízott meg, hogy az egyetem rektorától vagy szenátusától kérjünk számon bármit, mi a parlamentben, a kormányban, a törvény révén kell hogy érvényesítsük jogainkat” – reagált azon román álláspontra Kelemen, mely szerint káros az egyetem ügyének túlpolitizálása. Markó Béla a kormányzati szerepvállalás sarokkövének nevezte a MOGYE-t. „Ha nem sikerül érvényesíteni a törvényt és létrehozni az önálló magyar intézeteket az egyetemen, akkor nagyon komoly kérdés, hogy tudunk-e továbbmenni ezzel a kormánnyal és ezzel a koalícióval. Szerintem nem” – szögezte le. Markó szerint elfogadhatatlan, hogy Romániában az oktatási törvényt szelektíven alkalmazzák.
„Ha elfogadjuk ezt, és nehéz reformkérdéseket átgyúrunk ezen az egyébként is nehéz helyzetben lévő társadalmon, és azért, mert egyesek román nemzeti, etnikai elképzeléseit, nacionalizmusát sérti, akkor ez azt jelenti: elfogadtuk, hogy Romániában nincsen törvény, nincsen alkotmány. Megkérdőjeleződik az is, hogy van-e parlamenti demokrácia és vannak-e politikai eszközök számunkra” – szögezte le az RMDSZ volt vezetője.
(Zöld tiltakozók Verespatak megmentéséért: Akárcsak novemberben, szombaton is tüntetők várták a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ülésező RMDSZ-politikusokat. A csendőrök ezúttal nem a szakszervezeti aktivistáktól, hanem a verespataki bányaberuházást ellenző, egyébként békés és csendes zöldektől óvták a kormánypárt képviselőit. Borbély László környezetvédelmi miniszter nem kívánt az „RMDSZ – ne áruld el Verespatakot, elveszíted a sok szavazót” vagy „Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó” feliratokkal ellátott transzparenseket emelgető tüntetők követeléseire reagálni. „Nincs mit tárgyalnom, ezt már megtettem akkor, amikor egy hónappal korábban behatoltak a minisztériumba, és valóságos nyílt kapuk napját tartottam számukra. Én nem adtam áldásom a beruházásra, hisz jelenleg a technikai részletek megtárgyalásánál tartunk. A tanácskozáson szakemberekből álló bizottság vesz részt, én személyesen nem. A döntést sem én hozom meg, hanem a kormány” – szögezte le Borbély László. A ciánalapú bányaberuházás ellenzői magyar nyelvű levelet nyújtottak át a miniszternek. A magyar feliratokat lobogtató, de egymás között románul beszélő aktivisták kifejtették: nem tiltakozni jöttek Marosvásárhelyre, mindössze tudatni szeretnék az RMDSZ politikusaival, hogy a verespataki ügyben milyen felelősség terheli Borbély László környezetvédelmi és Kelemen Hunor művelődési minisztert.)
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Az elmúlt 22 év legnehezebb választása elé néz az RMDSZ
Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
Az elmúlt 22 év választásai sem voltak könnyűek, viszont az idei választás azért lesz a legnehezebb, mert először fordul elő, hogy olyan megméretkezés lesz Székelyföldön, a Partiumban és a szórványban is, amelyen három magyar szervezet versenyez majd a szavazatokért. A Magyar Polgári Párt indult 2008-ban is, idén indul Tőkés László pártja is. Az RMDSZ ezekkel a politikai erőkkel készül megméretkezni – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök az SZKT szombati marosvásárhelyi ülésén.
A területi szervezetek teljes körű autonómiát élveznek
Kelemen Hunor úgy értékelte, az elmúlt 22 év legnehezebb önkormányzati választása elé néz idén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az erdélyi magyar közösség, az önkormányzati választások eredményeitől függ az őszi parlamenti választás kimenetele is. Figyelmeztetett, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt élvezi a magyar kormány teljes támogatását, ennek az első jelei az RMDSZ-ellenes matricák megjelenésében mutatkoztak meg. Mint mondta, az RMDSZ mindig is a párbeszéd, az együttműködés híve volt, “ezért mondtuk már hónapokkal ezelőtt, hogy az RMDSZ ajtaja nyitva áll, a kulcsot eldobtuk. Ez volt a mi üzenetünk. Tőkés László pedig ezelőtt néhány nappal leszögezte, nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel. Tehát nagyon határozottan el kell mondani: az összefogást, az együttműködés lehetőségét nem az RMDSZ utasította el”. Kelemen arra kérte a testületet, hogy a választási kampányban ne a politikai ellenfelek rágalmaival, hamis állításaival foglalkozzanak, hanem az elért eredményekre, az elvégzett munkára fektessék a hangsúlyt. Az RMDSZ elnöke szerint “az RMDSZ-nek nem a zsebpártok kampányolásával kell foglalkoznia, hanem a magyar közösség gondjaira, az elvégzendő feladatokra kell koncentrálnia”. Ami a jelöltállítást illeti, a szövetségi elnök elmondta, a területi szervezetek teljes körű autonómiát élveznek ilyen téren. A különböző választási szövetségek megkötését azonban az országos vezetés hatáskörébe rendelik.
A folytonosság és az építkezés éve volt
Az elnök szerint egy évvel ezelőtt az RMDSZ-kongresszuson arra kapott felhatalmazást, hogy a szövetséget továbbvigye és “tovább végezzük azt a munkát, amit az erdélyi magyarok ránk bíztak. A folytonosság és az építkezés éve volt ez, önkormányzati, parlamenti és kormányzati téren is számos eredményt értünk el” – jelentette ki. “A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt egy évben célul tűzte ki, hogy megkérdezi az erdélyi magyarokat, mit várnak el a szövetségtől, milyen igényeik, milyen kéréseik vannak. Az Erdélyi konzultáció során megkérdeztünk 100.000 embert Erdély minden szegletéből, így a válaszok alapján tudjuk meghatározni a szövetség politikai cselekvését. Nagy kihívás volt számunkra az elmúlt ősz folyamán a népszámlálási kampányunk, amelynek szlogenje, a Minden magyar számít által arra biztattuk az embereket, hogy bátran vállalják identitásukat. És mivel nem csak szlogenek szintjén cselekszünk, elkezdtük a beiskolázási kampányunkat, hiszen minden magyar gyerek számít” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.Ugyanakkor emlékeztetett a választások összevonásának, majd előrehozásának terveiről. “2011-ben az az elképzelés körvonalazódott a kormánykoalícióban, hogy az önkormányzati és parlamenti választásokat vonjuk össze. Az RMDSZ hosszas és széles körű konzultáció után úgy döntött, támogatja ezt a tervet. Az Alkotmánybíróság döntése és indoklása után kiderült, ez a terv nem megvalósítható, ekkor merült fel az előrehozott választások megtartása, ami a parlament feloszlatását jelentette volna. A PDL először támogatta ezt, aztán meggondolták magukat. A koalíciós tárgyalásokon végül leszögeztük, hogy az önkormányzati választások június 10-én lesznek” – összegzett.
Az RMDSZ miniszterei nem ragaszkodtak tárcáikhoz
A kormányátalakításról szólva kijelentette: “nem titok, hogy az RMDSZ miniszterei nem ragaszkodtak tárcáikhoz, sőt, vissza kívántak lépni. A Szövetségi Állandó Tanács ülésén lezajlott egyeztetés során viszont a kollégáink azon az állásponton voltak, hogy az RMDSZ őrizze meg a tárcáit, ne legyenek személycserék sem. Mi ezt elfogadtuk. Viszont az új kormányprogramot már úgy állítottuk össze, hogy az RMDSZ feltételei ebben szerepelnek. Így az első negyedév gazdasági mutatóinak függvényében kerüljön sor a bérek és a nyugdíjak emelésére, folytatódjanak a kisebb és nagyobb infrastrukturális beruházások, a kisebbségi és közösségi jogok területén pedig történjenek újabb előrelépések. Határozottan kérjük az oktatási törvény betartását, hiszen éppen itt, Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében dúl a legnagyobb harc. Minket az erdélyi magyarság nem azzal bízott meg, hogy az egyetem rektorától vagy szenátusától kérjünk számon bármit, mi a parlamentben, a kormányban a törvény által kell érvényesítsük jogainkat. Ezen feltételeknek egy része bekerült az új kormányprogramba, más része pedig a koalíciós megállapodásban kap helyet” – mondta az RMDSZ elnöke.
Az SZKT az elnök politikai tájékoztatójának megvitatását követően elfogadta a 2012-es önkormányzati választások előkészítéséről szóló határozatot. A dokumentum a jelöltállítás módozatait, eljárási rendjét és ütemtervét, illetve a jelölés feltételeit rögzíti. A testület megszavazta Kovács Péter főtitkár kampányfőnökké való kinevezését, illetve szavazott a Kereszténydemokrata Platform megerősítéséről.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Nem hivatalos kampányrajt az erdélyi magyar politikában
EMNP: alakuló kongresszus; RMDSZ: választásokra készülve
Szombat óta teljes gőzzel beindult az erdélyi magyar pártok választási kampánya azt követően, hogy megtartotta Csíkszeredában alakuló kongresszusát az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Az új magyar alakulatnak most már hivatalos elnöke is van Toró T. Tibor személyében. Ezzel párhuzamosan az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is Marosvásárhelyen „melegített” a júniusi önkormányzati választásokra. A szövetség elfogadta a jelöltállítási szabályzatát és ütemtervét, amely szerint április 15-ig kell megnevezniük az RMDSZ területi szervezeteinek a jelölteket. A szórványban és az interetnikus környezetben így másfél hónap van még arra, hogy tárgyaljanak egymással a magyar pártok az esetleges közös jelöltekről. A tömbmagyar vidékeken viszont egyértelmű, hogy magyar–magyar verseny lesz a június 10-i önkormányzati választásokon. A nem hivatalos kampánynyitón, hétvégén a kölcsönös vádaskodás volt jellemző.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) első csíkszeredai országos küldöttgyűlésén száz helyi szervezet küldötte és nyolcvan hazai és anyaországi meghívott vett részt. A 315 küldött 309 szavazattal országos elnökként az egyetlen jelöltet, a párt korábbi ideiglenes elnökét, Toró T. Tibort tüntette ki bizalmával. A vezetőség tagjává választották Szilágyi Zsoltot elnökhelyettesként, Gergely Balázst a közép-erdélyi, Papp Elődöt a székelyföldi és Zatykó Gyulát a partiumi régióért felelős alelnökként. A magyar kormány megbízottjaként Németh Zsolt külügyminisztériumi parlamenti államtitkár és Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai ügyekkel megbízott helyettes államtitkár vett részt az eseményen.
A küldöttgyűlés megszavazta a párt jelképének a zöld-piros csillagot, elfogadta az alapszabályt, a párt szervezeti és működési szabályzatát, az Európai Néppárthoz való csatlakozási szándéknyilatkozatot, jóváhagyta a Megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek címet viselő keretprogramot. A zárónyilatkozat a szülőföld és a közösségszervezés fontosságát hirdeti, és sürgeti a magyar civil szféra, az egyházak, a tudományos és művészeti élet szereplőinek összefogását.
Az EMNP keretprogramja a megoldandó gondok között említi az elmélyült romániai demokráciadeficitet és a magas szintű korrupciót. A párt Erdély-központú politikai irányvonalát az európai jobbközép pártok családján belül alakítja, elődjének a két világháború közötti Országos Magyar Pártot tekinti. Legfontosabb értékei kulcsszavakban: a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia. Az EMNP a túlsúlyos bürokrácia leépítését és a legmélyebb szintű regionalizációt is hangsúlyozza. Elképzelése szerint a központi kormányzatra csupán a hadügy, a külügy, a pénzügy és a nemzetbiztonság igazgatása hárulna. A választásokon bevezetné az etnikai arányosság elvét. A Székelyföldet sajátos jogállású önkormányzati jogkörökkel ruházná fel, a régióban helyi kisebbséget alkotó románság számára biztosítaná a kulturális autonómiát. A dokumentum Kolozsvárt Erdély fővárosának tekinti, ahol olyan magyar nyelvű felsőoktatást kell megvalósítani, amely az erdélyi magyar kultúrát az európai szellemi és tudományos értékek keringésében tartja. A dokumentum a Partiumot a nyugati integráció elősegítőjének, a román–magyar határ mindkét oldalát átfogó kulturális és gazdasági tér megteremtőjének nevezi.
A keretprogram egységes magyar nemzeti külpolitikáról tesz említést, melynek elsődleges feladata, hogy kedvező környezetet alakítson ki a nemzetközi közvéleményben az autonómiaprogram számára. A verseny és az együttműködés viszonyára vonatkozó, hosszabb távot szolgáló „erdélyi stabilitási egyezmény” megalkotását szorgalmazza. Csak szigorúan betartott koalíciós programok alapján tartja elképzelhetőnek a kormányzati szerepvállalást, de a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politikát fontosabbnak tekinti a hatalomban való öncélú részvételnél.
Megválasztása utáni első sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor elmondta: Bukarestben valamennyi parlamenti párttal tárgyalnának, Budapesten pedig csak a Magyar Szocialista Párttal (MSZP) nem látják az együttműködés lehetőségét. Beszámolt arról, hogy az EMNT-vel együtt elindítják az Erdélyi Magyar Közszolgálati Szabadegyetemet, amely a párt önkormányzati képviselőjelöltjeit készíti fel a választásokra és az önkormányzati munkára. Kezdeményezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum tevékenységének újraélesztését. Az EMNP-nek hitvallása az értékek egyensúlyát kifejező verseny és az érdekérvényesítő együttműködés helyes arányának a megtalálása – hangsúlyozta. Mint említette, Székelyudvarhelyen jelölteket állítanak, Marosvásárhelyen a megegyezést keresik a többi magyar politikai szervezettel.
A küldöttgyűlést köszöntő Németh Zsolt beszédében hangsúlyozta: „ma az látszik, hogy az EMNP nélkül nincsen megállás a lejtőn”. Úgy vélekedett, a párt hozzájárulhat az erdélyi magyar politika megújulásához, amelyet az összefogásnak kell jellemeznie. „Úgy érzékelem, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megválasztása óta az együttműködési hajlandóság erősödött” – jelentette ki.
Tőkés Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján a politikus kijelentette: megérett az idő a román–magyar stratégiai szövetségre. Úgy vélte, a két kormányban megvan az erre irányuló politikai akarat, és az ősszel esedékes romániai parlamenti választások legfontosabb kérdése, hogy ez román oldalon megmarad-e.
Tőkés László, az EMNP védnöke, az EMNT elnöke Márton Árontól és Kós Károlytól vett idézetekkel támasztotta alá, hogy a célok megvalósítása érdekében mindenki munkájára szükség van. Úgy vélte, a románok és a magyarok egymás stratégiai partnerei lehetnek a régióban. Arra is kitért, hogy élni kell az Európai Unióban a polgári kezdeményezés lehetőségével, és el kell érni, hogy az Unió lépjen fel a tagállamaiban élő kisebbségek védelmében.
Orbán Viktor miniszterelnök videoüzenetben köszöntötte a küldöttgyűlést a FIDESZ, a KDNP és a magyar kormány nevében. Azt kívánta az EMNP küldötteinek, állják meg helyüket a gyorsan változó Kárpát-medencei politikai életben, hogy maradhassanak egymásnak jó bajtársai, és a közös álmokat – olyanokat, mint az autonómia, az egész Kárpát-medencére kiteljesedő magyar állampolgárság és a végrehajtás előtt álló Mikó Imre-terv – együtt vihessék sikerre.
A délelőtti ülésszakon felszólaló Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: örömmel jött el az eseményre. Megerősítette: a magyar kormány továbbra is támogatja a külhoni magyar közösségeket, az intézményépítést. Az EMNT nevében Sándor Krisztina ügyvezető elnök kiemelte: történelminek is nevezhető a küldöttgyűlés napja, amelynek fontosságát a jövőben láthatják csak meg igazán.
Szabadság (Kolozsvár)

Román, magyar, két jó barát
Többszörös üzenete lehet annak, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt első országos küldöttgyűlésén hangsúlyosan felmerült a románsággal való viszony: Tőkés László magyar–román kerekasztalt szorgalmazott, Németh Zsolt a két ország közti stratégiai szövetségről beszélt, de a párt keretprogramjába is fontosnak tartották beiktatni, hogy a sajátos státusú székelyföldi régió létrejötte esetén kulturális autonómiát biztosítanak az itt élő román közösség számára.
A román közösséggel való szót értés, az Erdélyben gondolkodni merészelő román politikai, civil elittel való kapcsolatfelvétel kinyilvánított szándéka pragmatizmusról, őszinteségről és realitásérzékről tanúskodik. Autonómiatörekvéseink sikeréhez elengedhetetlenül szükség van a többségi nemzettel való szót értésre – és erre csak nyílt, őszinte párbeszéd útján lehet esélyünk. Az RMDSZ egyik legfőbb bűne és legnehezebben korrigálható tévedése éppen az, hogy az évek során eljátszotta ezt a lehetőséget. Kettős diskurzust folytatott: a magyar közösség felé minduntalan az autonómia fölöttébb szükséges voltáról áradozott, a román pártokkal folytatott tárgyalások, a különféle alkuk során azonban fel sem vetette ezt az igényt. Apró eredményeket próbált kicsikarni, miközben néhány miniszteri székkel gyakorlatilag befogták száját a román pártok. Persze, az RMDSZ tétova magatartása a bukaresti politikusoknak is kapóra jött: ők az ország területi épségének elvesztésével való riogatás révén gyűjtötték be a voksokat, valahányszor a magyarság önrendelkezésének igénye mégiscsak felmerült – rendszerint választási kampányok idején. Így aztán az RMDSZ és a román pártok egyaránt hasznot húztak a jogos autonómiaigény köré mesterségesen gerjesztett etnikai viszálykodásból – s hogy mindez milyen kárt okozott a magyar közösség számára, azt hűen tükrözik a népszámlálás adatai is. A magyar–román dialógus e törekvésben hozhatna tehát valamilyen áttörést. Persze, ne tápláljunk illúziókat: egyelőre nagyítóval kell keresni, hol vannak azok a román értelmiségiek, akik hajlandóak régiókban gondolkodni, és hol rejtőzködhetnek azok a politikusok, akik ezt fel is vállalnák. De talán reményt keltő lehet, hogy a bálványosi folyamat elindítói jutnak egyre fontosabb szerephez a közéletben – Magyarországon, Romániában és Erdélyben egyaránt.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az új párt
Romániában új magyar párt van kialakulóban. Ez a Romániai Magyar Nemszavazók Polgári Pártja, vagyis az RMNPP. Mint nevéből is látszik, ez egy pártszövetség, amelyet a régi három magyar párt (RMDSZ, EMNP, MPP) egyesült erőkkel hoz létre.
Az ehhez a párthoz húzók óriási előnye a más pártokat szimpatizálókhoz képest, hogy ők úgy szavaznak majd, hogy nem szavaznak. A közelgő helyhatósági választásokon szerzett tapasztalatokat felhasználva aztán tovább növekedhet az RMNPP-kedvelők száma, és így a parlamenti választásokon az új párt még nagyobb sikerrel vehet részt, és még több támogatója lesz, akik nem mennek el választani. A párt megalakítása érdekében egyelőre a létező pártok teljes erővel és széthúzással munkálkodnak. Most éppen a piszkos anyagiakat tisztálják, és ha ez nem sikerül, akkor úgy teregetik ki a szennyest, ahogy van. Az RMDSZ és az EMNP egymás szemére hányja a különféle forrásokból érkezett támogatásokat, és egymást szeretné elszámoltatni a Bukarestből vagy Budapestről kapott pénzekről. Sajnos, a pénzosztásból az MPP kimaradt, és így ők úgy szereztek pénzt, ahogy tudtak, mint például Kézdivásárhelyen. Ezek után az útirányok kijelölésén vitatkoznak, azon, hogy kivel, mivel és merre is kell indulniuk és haladniuk a pártoknak. Az RMDSZ leginkább Bukarest felé irányult, viszont a Tőkés László-féle EMNP az ellenkező irányt, a Sepsiszentgyörgy–Nagyvárad útvonalon Budapestet célozná meg, miután lemondott a távolabbi úti célról: Brüsszelről. Még járműgondok is vannak, mert Tőkés szerint az RMDSZ régi, rozoga, irányt vesztett autóját le kellene cserélni egy újabbra. Ezt könnyedén leszorítja az útról az EMNP vadonatúj járműve, amelyhez az üzemanyagot Budapestről pótolják, és simán megelőzi az MPP döcögő szekerét is. Az új autóra felvehetnék – esetleg – a polgári pártosokat is, és akkor a kormányos Toró és a navigátor Tőkés mellett lenne egy fékező is Szász Jenő személyében. Megvalósulna a munkamegosztás. Nálunk megosztás és megosztottság, az van!
A széthúzás szép példáját látjuk például Marosvásárhelyen is, ahol a magyarok az istennek sem tudnak megegyezni a polgármesterjelölt személyét illetően. Pedig a megegyezés tulajdonképpen már megszületett. Itt úgy néz ki, hogy közös nem megegyezéssel Dorin Florea régi polgármestert jelölik újra polgármesternek. Most csak el kell menni hozzá, és azt mondani, hogy ha támogatja a magyarok néhány javaslatát, ők továbbra sem hajlandók egyezséget kötni egymással, és így teljes mellszélességgel támogatják Dorin Floreát. Olyan apróságokat kellene kérni tőle, mint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar fakultás létrehozása és néhány magyar személyiségről elnevezett utca visszakeresztelése. Saját biztos sikere érdekében bizonyosan teljesítené ezeket a kéréseket. Egyetlen baj az, hogy a meg (nem) egyezési csatározások mindenki szeme láttára történnek, és így, ha a jelenlegi polgármester tudomást szerez ezekről, semmit nem fog ígérni, mert úgyis simán megnyeri a választásokat.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)