Választási mérleg az RMDSZ-nél
A szavazatok újraszámolását kérik
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Kovács Mihály Levente ügyvezető elnök és Soós Zoltán független polgármesterjelölt tegnap sajtótájékoztatón vonták meg a június 5-i önkormányzati választások mérlegét, értékelték az eredményeket, és felvázolták, hogy mire lehet számítani a következő időszakban.
Brassai Zsombor politikai sikernek nevezte a választást, ugyanakkor hangsúlyozta, komolyan kell venni a választók részéről érkezett figyelmeztető jelzéseket. Szerinte Maros megyében a politikai összefogásnak továbbra sincs alternatívája.
"Politikailag nagy sikert, győzelmet arattunk, de ugyanakkor világos jelzést is kaptunk a választóktól. Mindkét tényezőt alaposan végig kell gondolni" – jelentette ki az újságíróknak Brassai Zsombor. A megyei RMDSZ elnöke sikernek könyvelte el, hogy az 5 százalékos választási küszöböt három politikai szervezet lépte át, az RMDSZ, a PNL és a PSD, ennek megfelelően a 35 mandátumból az RMDSZ-nek 15 jutott, a PNL-nek és a PSD-nek pedig 10-10. Hangsúlyozta, az RMDSZ képviselete két megyei tanácsossal erősödött, az elmúlt 16 év során először fordul elő, hogy sikerül jelentősen javítani a megyei képviseleten. Úgy vélte, a 15-ös létszám kiteljesítette az RMDSZ–MPP-összefogást, lévén, hogy a 15. helyet az MPP képviselője foglalja el, és sajnálatát fejezte ki, hogy az EMNP-vel elakadtak az összefogással kapcsolatos egyeztetések, hiszen ha az EMNP szavazótábora is az összefogás listáját támogatta volna, akkor további mandátummal tudták volna erősíteni képviseletüket a megyei önkormányzatban. "Remélem, hogy a választási eredményeket az EMNP is elemzi, és arra a következtetésre jut, hogy Maros megyében a politikai összefogásnak nincs alternatívája, ezt a választások eredményei egyértelműen bebizonyították" – tette hozzá. Az elnök a marosvásárhelyi helyzetre is kitért, ahol a 23 tagú képviselő-testületben ismét tíz RMDSZ-es képviseli a magyarságot, ellenben véleménye szerint a tanács összetétele olyan politikai helyzetet teremtett, hogy az RMDSZ megkerülhetetlenné vált. Kijelentette, nem a Szabad Emberek Pártja (POL) a mérleg nyelve, a politikai erőtényező a tíz tanácsossal rendelkező RMDSZ. Azok, akik Soós Zoltánra, Dan Mascára és Ionela Ciotlausra szavaztak, egyértelműen a változásra adták a voksukat – hangsúlyozta Brassai Zsombor, elismerve, hogy a választásokon való részvételt tekintve arra az aggasztó következtetésre jutott, hogy "érdektelenség övezi azt a politikát, ami ebben a városban dominál", ennek pedig üzenetértéke van, amit komolyan kell venni. Nyárádszereda, Szováta, Ákosfalva térségében illetve Marosvásárhelyen sok szavazat "tűnt el", ami az RMDSZ számára azt üzeni, hogy a szervezet ezekben a térségekben a politikai válság szakadékának szélére került, mozgósító üzenete nem érte el a választók ingerküszöbét, az RMDSZ-nek itt újra kell gondolnia a képviseleti filozófiáját, egy más politikai megközelítést kell bevezetnie, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljön a választókkal. Beszélt arról, hogy helyenként szervezeti problémák is vannak, ezért a szervezetépítésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni a közeljövőben, hiszen közelegnek a parlamenti választások. "A választópolgárok nem akarnak mást az RMDSZ-en kívül, de kicsit másabb RMDSZ-t, egy valóban újratervezett, újrahangolt RMDSZ-t akarnak, amelyik nyitottan politizál, odafigyel a közvéleményre, és olyan belső demokráciával rendelkező szervezet, amely helyet ad mindenkinek, aki tenni szeretne a közösség érdekében, aki képes megszólítani a fiatalokat" – tette hozzá Brassai Zsombor. A felsorolt adatokból kiderült, hogy megyeszinten a korábbi 421 helyett az elkövetkező négy évben 440 tanácsos képviseli az RMDSZ-t, a szervezet megtartotta a polgármestereinek számát, növelte a megyei képviselők számát.
A választás hitelessége megkérdőjelezhető
Kovács Mihály Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Soós Zoltán kampányigazgatója szerint voltak hiányosságok a kampány során, sok mindent lehetett volna másképp csinálni, de úgy vélte, a kemény munka meghozta gyümölcsét, hiszen, ha nem is sikerült a várost felszabadítani a korrupció alól, sikerült Maros- vásárhelyt és a marosvásárhelyi közösséget kimozdítani a holt-pontról.
"Arra kérem a marosvásárhelyieket, hogy ne veszítsék el a hitüket, mert ez a fiatal csapat csak akkor tud lelkesen dolgozni, ha érzi azt az elvárást, hogy van akiért és amiért dolgozni. Vasárnap közel jártunk ahhoz, hogy történelmet írjunk, 16 éve soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy leváltsuk a jelenlegi polgármestert, a jelenlegi városvezetést. A marosvásárhelyiek világosan kifejezték a változás iránti óhajukat. A fiatalokat igenis, érdekli a politika, de szemléletváltásra van szükség a politikában, az RMDSZ-en belül, még jobban nyitnunk kell a fiatal generáció irányába" – jelentette ki, megköszönve a támogatást a marosvásárhelyi szervezet körzeteinek, a tanácsosjelölt-csapatnak azt, hogy támogatták Soós Zoltánt, ugyanakkor a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsnak a bizalmat, hogy támogatta jelölését, aminek eredménye, hogy a megyei testületben ő a legfiatalabb képviselő.
Fontolgatja, induljon-e az őszi választásokon
Soós Zoltán szintén megköszönte a választóknak, hogy bizalmat szavaztak neki. "Érezhető volt a városban az igény a változásra, a váltásra. A szoros versenyben ugyan nem sikerült legyőzni Dorin Floreát, de a választások után begyűjtött adatok arra utalnak, hogy nem véletlenül. Vádlotti minőségéhez jellemzően számos olyan módszerhez folyamodott, ami befolyásolta a választás eredményét. Részünkről a munka nem áll meg, tovább fogjuk építeni a közösséget, amit nem most, nem a kampányban kezdtünk el, hanem már 3 évvel ezelőtt a Forgataggal elindult a közösségépítés. Következik a 4. Forgatag, ami a jelenlegi polgármesterrel valószínűleg újabb súrlódásokhoz fog vezetni" – tette hozzá. Soós Zoltán kijelentette, összegyűjtötték a bizonyítékokat, és konkrét eset van a csalásra, amikor egy választási körzet elnöke állítólag érvénytelen szavazólapokat pecsételéssel érvénytelenített, és bevallása szerint erre a polgármesteri hivatal egy alkalmazottja utasította, de olyan esetet is jeleztek, hogy elhunyt személyek helyett szavaztak. "Kérni fogjuk a szavazatok újraszámolását. Remélem, a DNA is teszi a dolgát" – jelentette ki Soós Zoltán. Hozzátette: felkérést kapott az RMDSZ- vezetéstől, hogy képviselőként induljon ősszel a parlamenti választásokon, és megfontolja ezt a felkérést. A Népújságnak a választások eredményeinek megóvásával kapcsolatos kérdésére Kovács Mihály Levente közölte, kérték valamennyi szavazat újraszámolását, hiszen a választás hitelessége több okból is megkérdőjelezhető. "Nemcsak a szavazás során volt több rendellenesség, a szavazás előkészítése sem zajlott a törvénynek megfelelően. Újra kellene szervezni a választást, de erre elég kevés esélyt látok az elmúlt évek tapasztalatából ítélve. Azonban bízom az igazságszolgáltatásban, várjuk a Központi Választási Iroda döntését" – jelentette ki a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Ismét napirenden az újratervezés Marosvásárhelyen
Míg az RMDSZ országos vezetői közül többen egyértelmű sikertörténetként próbálják tálalni a szövetség választási eredményeit, Brassai Zsombor, a szervezet Maros megyei elnöke szerdai kiértékelőjén azt mondta, a fényes politikai siker mellett a szervezet világos üzenetet kapott választóitól.
Azon túl, hogy az összefogásnak és a jó mozgósításnak köszönhetően a megyei önkormányzatban az eddigi 13 fős képviselet 15-ösre duzzadt, hosszú évek után ismét sikerült választást nyerni Marosvásárhely két peremközségében, Jedden és Maroskeresztúron, a városban pedig Soós Zoltán oly közel állt a meglepetésszerzéshez, Brassai szerint komoly gondok is mutatkoztak.
Közel 12 ezer elveszett szavazat
A legutóbbi helyhatósági választásokhoz képest megyei szinten az RMDSZ 11 709 szavazattal kapott kevesebbet. A legtöbb voks a Nyárádszereda– Szováta– Erdőszentgyörgy háromszögben veszett el, ahol szinte nem volt semmiféle magyar–magyar verseny. Ugyanakkor Marosvásárhely sem dicsekedhet, itt jó pár ezer támogatóval szegényedett az RMDSZ. A megyeszékhelyen nem jött össze a bravúr, és Szászrégent sem sikerült visszanyerni, ugyanakkor elveszett Marosszentanna.
„Tagságunk hozzáállása világos: újra kell gondolnunk üzeneteinket, más politikai megközelítést kell bevezetnünk ahhoz, hogy akkor is tudjunk mozgósítani, ha az adott településen nincs verseny, hiányzik a motiváció. Az emberek továbbra is főként az RMDSZ-ben látják a jövőt, de egy újratervezett, újragondolt RMDSZ-t kívánnak. Olyat, amely odafigyel a közvéleményre, reflektál az üzenetekre, és meg tud szólítani minden generációt" – vélekedett Brassai. Az elnök azt is beismerte, hogy helyenként szervezeti gondokkal küszködnek, illetve sérült a belső demokrácia is. Szintén problémaként említette, hogy nem sokkal a választások előtt dugába dőlt az Erdélyi Magyar Néppárttal folytatott egyeztetés.
„Az összefogásnak nincs alternatívája!"
Az, hogy az RMDSZ megőrizte a megyében polgármestereinek számát, a tanácsosai számát pedig 421-ről 440-re növelte, az összefogás számlájára írható – véli Brassai. Példaként a megyei önkormányzatban elért 15-ös létszámot hozta fel. „Nemcsak arról szól a történet, hogy kettővel többen leszünk, mint az elmúlt négy esztendőben, hanem annál sokkal többről, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti összefogás kiteljesedéséről, hisz a 15. helyet éppen a polgári párti Biró József Attila foglalja el" – érvelt Brassai Zsombor.
Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke szerint a pozitívumok közé tartozik az is, hogy ha Marosvásárhelyt nem is sikerült „felszabadítani a korrupció alól", mégiscsak sikerült kimozdítani a magyar közösséget a holtpontról. Míg az utóbbi három választáson a magyar jelöltek egyre nagyobb arányú vereséget szenvedtek Dorin Floreától, Soós Zoltánnak majdnem sikerült történelmet írnia.
Vass Levente, az RMDSZ vásárhelyi választmányának elnöke egyébként a Transindex portálnak adott interjúban azt mondta, az EMNP külön listája miatt úszott el a helyi tanácsban az RMDSZ-többség, és a Szabad Emberek Pártjának (POL) jelöltje, Dan Maşca miatt nem lett Soósból polgármester. Vass emlékeztetett, a néppártnak el kellett volna fogadnia az RMDSZ-listán felajánlott 8., biztos bejutó és a 12., „lebegő" helyet. „A mostani választás sajnos bebizonyította azt, hogy nekünk volt igazunk. Sajnálatos az, hogy az EMNP által elvitt 2400 szavazattal, ha közösen indultunk volna, megkaphattuk volna a 11. mandátumot, és a visszaosztásokból a 12. helyet is, és így a városi tanács 23 tagú testületében többséget szerezve vezethettük volna a várost" – mondta Vass Levente.
A választási irodában és a DNA-ban bíznak Soós Zoltánék
Soós Zoltán és csapata továbbra sem tett le arról, hogy Marosvásárhelyt még 2020 előtt visszahódítsa. Bár kevés reményt fűznek a választások megismétlésébe, a rendellenességek és csalások miatt eljuttatták a bukaresti központi irodához a már vasárnap éjjel kilátásba helyezett óvást. „Az eddigi tapasztalat szerint nem hinném, hogy elrendelnék a választások megismétlését, azonban a fiatal gárdánkkal mi a továbbiakban is folytatjuk a munkánkat" – jelentette ki Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke.
Mint mondta, maga a városi választási iroda vezetője is látta, amint az egyik körzet vezetője, a városháza egyik alkalmazottja, Lăcrămioara Stanciu érvénytelenítette a szavazólapokat. A hölgy elmondta, hogy felettese, Angela Roşca utasítására kezdett el pecsételgetni többedmagával. A polgármesterjelöltekre leadott érvénytelen szavazatok száma csaknem 1727 volt, ami meglepően nagy egy olyan városban, amely lakóinak több mint 95 százaléka írástudó. Soós Zoltán szerint, ha nem a választási iroda, de a Korrupcióellenes Ügyészség előbb-utóbb csak véget vet Florea visszaélési sorozatának.
Azon túl, hogy az összefogásnak és a jó mozgósításnak köszönhetően a megyei önkormányzatban az eddigi 13 fős képviselet 15-ösre duzzadt, hosszú évek után ismét sikerült választást nyerni Marosvásárhely két peremközségében, Jedden és Maroskeresztúron, a városban pedig Soós Zoltán oly közel állt a meglepetésszerzéshez, Brassai szerint komoly gondok is mutatkoztak. Közel 12 ezer elveszett szavazatA legutóbbi helyhatósági választásokhoz képest megyei szinten az RMDSZ 11 709 szavazattal kapott kevesebbet. A legtöbb voks a Nyárádszereda–Szováta–Erdőszentgyörgy háromszögben veszett el, ahol szinte nem volt semmiféle magyar–magyar verseny. Ugyanakkor Marosvásárhely sem dicsekedhet, itt jó pár ezer támogatóval szegényedett az RMDSZ. A megyeszékhelyen nem jött össze a bravúr, és Szászrégent sem sikerült visszanyerni, ugyanakkor elveszett Marosszentanna. „Tagságunk hozzáállása világos: újra kell gondolnunk üzeneteinket, más politikai megközelítést kell bevezetnünk ahhoz, hogy akkor is tudjunk mozgósítani, ha az adott településen nincs verseny, hiányzik a motiváció. Az emberek továbbra is főként az RMDSZ-ben látják a jövőt, de egy újratervezett, újragondolt RMDSZ-t kívánnak. Olyat, amely odafigyel a közvéleményre, reflektál az üzenetekre, és meg tud szólítani minden generációt” – vélekedett Brassai. Az elnök azt is beismerte, hogy helyenként szervezeti gondokkal küszködnek, illetve sérült a belső demokrácia is. Szintén problémaként említette, hogy nem sokkal a választások előtt dugába dőlt az Erdélyi Magyar Néppárttal folytatott egyeztetés. „Az összefogásnak nincs alternatívája!” Az, hogy az RMDSZ megőrizte a megyében polgármestereinek számát, a tanácsosai számát pedig 421-ről 440-re növelte, az összefogás számlájára írható – véli Brassai. Példaként a megyei önkormányzatban elért 15-ös létszámot hozta fel. „Nemcsak arról szól a történet, hogy kettővel többen leszünk, mint az elmúlt négy esztendőben, hanem annál sokkal többről, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti összefogás kiteljesedéséről, hisz a 15. helyet éppen a polgári párti Biró József Attila foglalja el” – érvelt Brassai Zsombor. Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke szerint a pozitívumok közé tartozik az is, hogy ha Marosvásárhelyt nem is sikerült „felszabadítani a korrupció alól”, mégiscsak sikerült kimozdítani a magyar közösséget a holtpontról. Míg az utóbbi három választáson a magyar jelöltek egyre nagyobb arányú vereséget szenvedtek Dorin Floreától, Soós Zoltánnak majdnem sikerült történelmet írnia.Vass Levente, az RMDSZ vásárhelyi választmányának elnöke egyébként a Transindex portálnak adott interjúban azt mondta, az EMNP külön listája miatt úszott el a helyi tanácsban az RMDSZ-többség, és a Szabad Emberek Pártjának (POL) jelöltje, Dan Maşca miatt nem lett Soósból polgármester. Vass emlékeztetett, a néppártnak el kellett volna fogadnia az RMDSZ-listán felajánlott 8., biztos bejutó és a 12., „lebegő” helyet. „A mostani választás sajnos bebizonyította azt, hogy nekünk volt igazunk. Sajnálatos az, hogy az EMNP által elvitt 2400 szavazattal, ha közösen indultunk volna, megkaphattuk volna a 11. mandátumot, és a visszaosztásokból a 12. helyet is, és így a városi tanács 23 tagú testületében többséget szerezve vezethettük volna a várost” – mondta Vass Levente. n Szucher Ervin A választási irodában és a DNA-ban bíznak Soós ZoltánékSoós Zoltán és csapata továbbra sem tett le arról, hogy Marosvásárhelyt még 2020 előtt visszahódítsa. Bár kevés reményt fűznek a választások megismétlésébe, a rendellenességek és csalások miatt eljuttatták a bukaresti központi irodához a már vasárnap éjjel kilátásba helyezett óvást. „Az eddigi tapasztalat szerint nem hinném, hogy elrendelnék a választások megismétlését, azonban a fiatal gárdánkkal mi a továbbiakban is folytatjuk a munkánkat” – jelentette ki Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. Mint mondotta, maga a városi választási iroda vezetője is látta, amint az egyik körzet vezetője, a városháza egyik alkalmazottja, Lăcrămioara Stanciu érvénytelenítette a szavazólapokat. A hölgy elmondta, hogy felettese, Angela Roşca utasítására kezdett el pecsételgetni többedmagával. A polgármesterjelöltekre leadott érvénytelen szavazatok száma csaknem 1727 volt, ami meglepően nagy egy olyan városban, amely lakóinak több mint 95 százaléka írástudó. Soós Zoltán szerint, ha nem a választási iroda, de a Korrupcióellenes Ügyészség előbb-utóbb csak véget vet Florea visszaélési sorozatának.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Kolozs megyei választási siker aggasztó jelekkel
Meg kívánja őrizni a Kolozs megyei közgyűlés alelnöki és a kolozsvári alpolgármesteri székét az RMDSZ, azonban egyelőre nem tárgyaltak együttműködésről a román pártokkal – közölték a választások eredményét értékelő szerdai sajtótájékoztatójukon a szövetség megyei vezetői.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke úgy vélte, hogy az általános politikaellenes hangulat és közéleti apátia ellenére jó eredményt értek el, akkor is, ha abszolút számokban mérve a 2012-es eredményekhez viszonyítva kevesebb a szövetségre leadott voksok összege. Mint részletezte, a megyei közgyűlésbe az eddigi 5 helyett 7, a kolozsvári tanácsba a korábbi négy helyett öt képviselőt delegálhat az RMDSZ.
Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje elmondta: a jó eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a román szavazati hajlandóság 27 százalékkal csökkent 2012-höz képest, ami mintegy 30 ezerrel kevesebb voksot jelent, ehhez képest az RMDSZ csak 490-nel kapott kevesebb szavazatot. Az elöljáró ugyanakkor hozzáfűzte, a teljes választói névjegyzék Kolozsváron 3800 személlyel tartalmaz kevesebbet, a hiányzó 490 szavazat megfelel a magyarság számarányának.
Elmondta: a siker ebben az értelemben relatív, hiszen 25 ezer kolozsvári magyar nem ment el szavazni, és csupán 203 szavazaton múlt, hogy nem sikerült megszerezni a 6. tanácsosi mandátumot is a közgyűlésben. A politikus újságírói kérdése leszögezte: a választók távolmaradásának tulajdonítja, hogy nem sikerült megszerezni a hiányzó voksokat, és nem a rivális pártokat, jelen esetben az Erdélyi Magyar Néppártot okolja ezért. Horváth Anna közölte, már a következő héten elkezdik a következő négy év kampányát, és havi rendszerességgel felkeresik a kolozsvári magyar családokat, hogy azok elvárásaihoz tudják majd igazítani a közösség képviseletét a helyi önkormányzatban.
Ifj. Deák Ferenc megyei ügyvezető elnök kifejtette, a jó eredmények ellenére megyei szinten aggodalomra ad okot, hogy a kivándorlás és a közösség elöregedése miatt háromezerrel kevesebb szavazatot kaptak, mint négy éve. Elmondta, 46 községben indítottak tanácsosi listát, és 43-ban sikerült mandátumot szerezni, összesen 135-t. Pusztakamaráson 8, Aranyosgerenden 6, Detrehemben 14 szavazaton múlott, hogy nem lett tanácsosuk. A 14 polgármesterjelöltből 8 került ki győztesként, és azon településeken, ahol eddig is RMDSZ-es elöljáró volt, sikerült megőrizni a polgármesteri széket. Széken a független Sallai Jánost támogatták, aki meg is nyerte a választást.
Kinizsi Zoltán kolozsvári kampányfőnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a kincses városban a magyarok mozgósítása jelentette a legnagyobb kihívást, nagyon heterogén közösségről lévén szó. Elmondta, hogy a „door to door” kampány során több mint 7000 háztartásba jutottak el.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)

Lemondásra szólította fel az EMNP vezetését Sorbán Attila
Sorbán Attila választmányi elnök szerint csúfos vereséget jelentenek a helyhatósági választások eredményei az Erdélyi Magyar Néppárt számára, ezért felszólította az EMNP jelenlegi vezetését, hogy azonnali hatállyal mondjon le, és tegye lehetővé a tisztújító kongresszus összehívását.
Az EMNP közleményben pontosította, hogy Sorbán Attila a választmányi elnöki mandátuma idő előtt megszűnt.
„A választásokon való alacsony részvétel az bizonyítja, hogy az EMNP nem tudta hitelesen eljuttatni a választópolgárokhoz az üzenetét és célkitűzéseit, akik számára nem sikerült a jelenlegi politikai elittel szembeni alternatívát kínálni” – írja a Maszolhoz is eljuttatott közleményében a politikus.
Sorbán Attila szerint a gyenge választási eredményekért kizárólag a Néppárt elnökségét és országos vezetését terheli a felelősség. Szerinte az elmúlt két év során elmulasztott munka, a belső ellenzék kiszorításának káros hatásai, az országos szintű szervezetlenség, és az elmúlt két (sőt négy év) sorozatos téves döntései vezettek ide.
A választmányi elnök kifejti: az erdélyi magyarság létérdeke, hogy egy hiteles és változtatni képes jobboldali erő olyan alternatívát tudjon számára kínálni, amely képes megakadályozni a Romániában zajló magyarellenes megnyilvánulásokat és intézkedéseket. „Meggyőződésem, hogy az EMNP képes lenne ezt az alternatívát felmutatni, viszont az ismételt (immár negyedik) kudarcos verség komoly kérdéseket vet fel a jelenlegi vezetőség irányvonalát illetően” – teszi hozzá.
Állásfoglalása végén Sorbán Attila felszólítja az EMNP jelenlegi vezetőségét, hogy azonnali hatállyal mondjon le, és tegye lehetővé a tisztújító kongresszus összehívását.
Mint ismert, az EMNP-nek egyetlen önálló polgármesterjelöltje sem tudott győzni az önkormányzati választásokon, a párt a jelenlegi két polgármesteri mandátumát is elveszítetette.
FRISSÍTÉS: EMNP sajtóirodája rövid közleményben reagált Sorbán Attila állásfoglalására. E szerint a Hargita megyei szervezetben 2015 májusában tartott tisztújítást követően Sorbán Attila már nem tagja az Országos Választmánynak, ezért a párt szervezési és működési szabályzata értelmében a választmányi elnöki mandátuma idő előtt megszűnt. "Az ebben a minőségben való megnyilvánulása jogtalan címhasználatnak minősül" - közölte a sajtóiroda.
maszol.ro

RMDSZ-párti maradt az erdélyi magyarság
A négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokhoz képest kisebb százalékban, a szavazóképes romániai választópolgárok 48,44 százaléka adta le voksát vasárnap a polgármesterekre és a helyi és megyei önkormányzatok képviselői listájára. A polgármester-választásokat országszerte a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte 37,62 százalékkal és 1638 mandátummal, a második helyre szorult Nemzeti Liberális Párt (PNL) részesedése 32,80 százalék 1065 polgármesteri mandátummal. A negyedik helyen az RMDSZ végzett 4,35 százalékkal és 195 polgármesterrel. A helyi és a megyei önkormányzatok listáján szerzett szavazatok alapján az RMDSZ mindkét esetben átlépte az országos öt százalékos küszöbértéket.
A Központi Választási Iroda keddi, 97,99 százalékos feldolgozottság mellett közzétett adatai szerint az RMDSZ 93, az EMNP és az MPP 6-6 mandátumot szerzett a megyei önkormányzati listáin. A helyi tanácsokban az RMDSZ mérlege 2281 tanácsos, az Erdélyi Magyar Néppárt 207, a Magyar Polgári Párt pedig 158 tanácsosi mandátum birtokosa. Az RMDSZ a magyar politikai alakulatokra leadott szavazatok 88,17 százalékát gyűjtötte be, az EMNP a 8,21 százalékát, míg az MPP a 3,62 százalékát. Az RMDSZ megyei listáira 410 213 szavazat érkezett. Az EMNP és az MPP megyei listáira 38 215, illetve 16 824-an szavaztak. Az RMDSZ 16, az EMNP 7 megyében, az MPP csak Kovászna ésHargita megyében állított megyei listát.
RMDSZ-párti Székelyföld
Hargita megyében Székelyudvarhely kivételével a legtöbb városban papírforma szerinti eredmények születtek. Az RMDSZ-es Ráduly Róbert Kálmán 72 százalékos támogatottsággal úgy tudott újabb mandátumot szerezni Csíkszeredában, hogy még csak meg sem próbált kampányolni. Az sem meglepő, hogy a megyeszékhely tanácsában megőrizte a többségét az RMDSZ: a szövetség 14 önkormányzati képviselőt állíthat, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) listájáról 3 tanácsos jutott be, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt delegálhat.
A csíkszéki településeken Balánbánya kivételével minden községnek magyar polgármestere van. A legnagyobb meglepetést a megyében kétségkívül a harmadik esélyesként induló, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP által is támogatott Gálfi Árpád győzelme okozta Székelyudvarhelyen. Gálfi maga mögé utasította a korábbi polgármestert, Bunta Leventét és az RMDSZ jelöltjét, Arros Orsolyát is. A tizenkilenc tagú önkormányzati testületben a végleges eredmények szerint az EMNP–MPP választási koalíciónak tizenegy képviselője foglalhat helyet, míg az RMDSZ nyolc tanácsosi mandátumot szerzett. Szentegyházán az EMNP–MPP koalíció jelöltje, Molnár Tibor győzött. Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt megőrizte a városvezetői tisztséget: a legtöbb szavazatot a várost korábban ideiglenesen irányító Nagy Zoltán kapta.
A helyhatósági választások egyértelmű győztese Kovászna megyében is az RMDSZ volt.
A szövetség a megyében 34 polgármesteri mandátumot szerzett, és három további településen – Gelencén, Málnáson és Zabolán – az RMDSZ által is támogatott MPP-s jelölt győzött. Mind a négy magyar többségű város élén RMDSZ-es polgármester áll, és önkormányzati többséget is szereztek. Az Erdélyi Magyar Néppárt egyetlen polgármesteri mandátumot sem szerzett: elveszítette Maksát, ahol az RMDSZ nyert, és Nagyborosnyót, ahol a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) jelöltje győzött.
A kampányban rendkívül diszkrét Antal Árpád (RMDSZ) ezúttal is simán, a szavazatok 73 százalékát megszerezve újrázott Sepsiszentgyörgyön, legfontosabb kihívója, a néppártos Bálint József csupán 9 százalékot kapott.
Szatmárnémeti siker, váradi vereség
Szatmár megyében a végleges adatok szerint a szavazásra jogosultak 47,82 százaléka vonult urnák elé. A legádázabb küzdelem a megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben zajlott, ahol a szövetség négyévi szünet után magyar polgármester állítását tűzte ki célul Kereskényi Gábor parlamenti képviselő személyében. A végleges adatok szerint Kereskényi a leadott voksok 42 százalékával lett a partiumi város polgármestere, ahol a magyar közösség a lakosság 36 százalékát teszi ki. Az RMDSZ tíz tanácsost juttat be a szatmárnémeti döntéshozó testületbe, és így a tanács legnagyobb frakciója lesz, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 7, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) pedig 3–3 tanácsosi mandátumot szerzett.
Elsöprő győzelmet aratott a szövetség Nagykárolyban is, ahol Kovács Jenő eddigi polgármester a leadott voksok 67,77 százalékát szerezte meg. Emellett Avasújváros, Börvely, Mezőpetri, Érendréd, Hadad, Halmi, Kolcs, Kökényesd, Lázári, Mezőfény, Pusztadaróc, Szatmárhegy, Sárközújlak élén áll RMDSZ-es polgármester, de Egriben, Szatmárpálfalván és Ákoson elvesztette a községvezetői széket. Az MPP Egriben, Kaplonyban, Csomaközön és Mezőteremben szerzett polgármesteri széket.
Az elmúlt két évtized legnagyobb vereségét szenvedte el az RMDSZ Nagyváradon, ennek eredményeként az eddiginél jóval kisebb súllyal bír majd a helyi tanácsban, ahol két magyar tanácsossal lesz kevesebb. Ilie Bolojan eddigi polgármester hatalmas fölénnyel nyerte a versenyt, a PNL-es politikus a voksok 70,95 százalékát szerezte meg, az őt követő Huszár István csupán a szavazatok 13,03 százalékát kapta. Nagyváraddal ellentétben a megyében az RMDSZ-nek nagyjából sikerült megőriznie erejét, az eddigi 24 polgármesterből 23-at sikerült megtartani.
Szilágy megyében Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kraszna, Krémer, Oláhbaksa, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg, Varsolc élén áll majd RMDSZ-es polgármester, míg Szilágynagyfaluban MPP-s támogatással független jelölt nyert. Szintén MPP-s támogatással nyert a szövetség jelöltje a Máramaros megyei Hosszúmezőn. Nagybányán a magyarok jó szereplésének köszönhetően két RMDSZ-es önkormányzati képviselő is lesz a tanácsban.
Jobb eredmény Kolozsváron
Kolozs megyében a végleges adatok szerint a szavazati joggal rendelkező lakosok 44,88 százaléka vonult urnák elé, a megyeszékhelyen ennél kisebb volt a részvétel. Emil Bocot hatalmas szavazatfölénnyel választották ismét elöljárójukká a kolozsváriak, az eddigi polgármester a voksok 69,1 százalékát kapta. Őt Horváth Anna követi.
A helyi tanácsosi lista is nagyobb arányú támogatottságot szerzett, ennek köszönhetően az RMDSZ a jelenlegi négy helyett öt tanácsost juttathat be a döntéshozó testületbe, és jobb alkupozícióból tárgyalhat az eddigi koalíció esetleges fenntartásáról a győztes Nemzeti Liberális Párttal (PNL). A szövetségnek egyébként a szórványban is sikerült polgármesteri székeket szerezni, Beszterce-Naszód megyében Árpástón, Fehér megyében Torockón és Székelykocsárdon, míg Brassó megyében Apácán, Alsórákoson és Ürmösön van magyar elöljáró.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Közzétették az önkormányzati voksolás végeredményét
Közzétette a központi választási bizottság csütörtökön a romániai önkormányzati választások nem hivatalos végeredményét, amely szerint a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint hét százalékpontos előnnyel nyert legnagyobb riválisa, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt előtt.
A megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PSD 37,8 százalékot, míg a PNL 30,6 százalékot szerzett. Bukarestben Gabriela Fireát, a PSD jelöltjét a voksok csaknem 43 százalékával választották főpolgármesterré.
A harmadik helyen a Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök által alapított, a PSD-vel együttműködő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) végzett 6,32 százalékkal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei és bukaresti listáira összesen 411 823-an voksoltak, ez az országosan leadott több mint 8,25 millió szavazat 4,99 százaléka. A Traian Basescu volt államfő vezette jobboldali Népi Mozgalom Párt (PMP) az országszerte leadott voksok 4,47 százalékát kapta.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei listáira 38 215 szavazat érkezett, ez országos összesítésben a voksok 0,46 százalékát teszi ki, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) listáira 16 824-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,2 százalékát jelenti.
Az RMDSZ 95 megyei tanácsosi mandátumot szerzett (héttel többet, mint 2012-ben), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hat-hat megyei tanácsosa lesz (eddig hét-hét volt).
A magyar pártok megyei jelöltlistái által összesített csaknem 467 ezer szavazat országos szinten a szavazatok 5,65 százalékát teszi ki. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
A magyar pártok megyei listáira adott voksok 88 százalékát kapta az RMDSZ (három százalékpontot javítva 2012-höz képest), a fennmaradó 12 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2284 tanácsosa lesz (az eddigi 2261 helyett), az EMNP-nek 207 (az eddigi 214 helyett), az MPP-nek pedig 158 (az eddigi 266 helyett). Idén 33 magyar települési tanácsos az EMNP-MPP koalíciós listákon szerzett mandátumot (2012-ben 14-en voltak).
A magyar pártok jelöltjeinek 210 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 195 RMDSZ-es (korábban 203), 13 MPP-s (korábban 7), ketten pedig az MPP-EMNP koalíció jelöltjeként szereztek mandátumot (2012-ben az EMNP önállóan nyert el két polgármesteri posztot).
A vasárnap megtartott romániai önkormányzati választáson a szavazásra jogosultak 48,2 százaléka járult az urnákhoz, míg négy évvel ezelőtt a részvétel meghaladta az 57 százalékot. Több mint 630 ezer voks (a szavazatok 7 százaléka) érvénytelennek bizonyult.
A hivatalos végeredményt az óvások elbírálása után ismertetik.
MTI

EMNP: Már nem választmányi elnök Sorbán Attila
MTI - Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége szerint már korábban elveszítette a párt választmányának az elnöki címét Sorbán Attila, aki ebben a minőségében szólította fel lemondásra a párt elnökségét.
Az EMNP elnöksége csütörtöki közleményében a közvélemény tudomására hozta, hogy "a Hargita megyei szervezetben 2015 májusában tartott tisztújítást követően Sorbán Attila nem tagja az Országos Választmánynak, ezért a párt szervezési és működési szabályzata értelmében a választmányi elnöki mandátuma idő előtt megszűnt. Az ebben a minőségben való megnyilvánulása jogtalan címhasználatnak minősül". Az elnökség azt is hozzátette: a párt belső demokratikus rendje szerint bármely tag szabadon nyilváníthat véleményt a párt belső fórumain.
Sorbán Attila közleményében - amelyet választmányi elnökként juttatott el az MTI-hez - a vasárnapi önkormányzati választásokon való rossz szereplés miatt azonnali lemondásra szólította fel az EMNP elnökségét.
Az EMNP nem szerzett egyetlen polgármesteri tisztséget sem a vasárnapi önkormányzati választáson. A székelyudvarhelyi és a szentegyházi választáson ugyan az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) koalíciója nyert, de mindkét városban az MPP-hez tartozó polgármestert választottak meg. Szilágyi Zsolt pártelnök a megszerzett önkormányzati képviselői mandátumok enyhe csökkenése alapján úgy értékelte, hogy a párt megőrizte súlyát az erdélyi magyar politikában.
kitekinto.hu

Öt százalékon az RMDSZ (A választás végeredménye)
Közzétette a központi választási bizottság az önkormányzati választások nem hivatalos végeredményét, amely szerint a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (SZDP) több mint hét százalékpontos előnnyel nyert legnagyobb riválisa, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) előtt.
Harmadik helyen a Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök által alapított, az SZDP-vel együttműködő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) végzett 6,32 százalékkal. Az RMDSZ megyei és bukaresti listáira összesen 411 823-an voksoltak, ez az országosan leadott több mint 8,25 millió szavazat 4,99 százaléka. A Traian Băsescu volt államfő vezette jobboldali Népi Mozgalom Párt (NMP) az országszerte leadott voksok 4,47 százalékát kapta. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei listáira 38 215 szavazat érkezett, ez országos összesítésben a voksok 0,46 százalékát teszi ki, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) listáira 16 824-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,2 százalékát jelenti.
Az RMDSZ 95 megyei tanácsi mandátumot szerzett (héttel többet, mint 2012-ben), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hat-hat megyei tanácstagja lesz (eddig hét-hét volt). A magyar pártok megyei jelöltlistái által összesített csaknem 467 ezer szavazat országos szinten a szavazatok 5,65 százalékát teszi ki (a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak). A magyar pártok megyei listáira adott voksok 88 százalékát kapta az RMDSZ (három százalékpontot javítva 2012-höz képest), a fennmaradó 12 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2284 tanácstagja lesz (az eddigi 2261 helyett), az EMNP-nek 207 (az eddigi 214 helyett), az MPP-nek pedig 158 (az eddigi 266 helyett). Idén 33 magyar települési tanácstag az EMNP–MPP koalíciós listákon szerzett mandátumot (2012-ben 14-en voltak). A magyar pártok jelöltjeinek 210 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 195 RMDSZ-es (korábban 203), 13 MPP-s (korábban 7), ketten pedig az MPP–EMNP-koalíció jelöltjeként szereztek mandátumot (2012-ben az EMNP önállóan nyert el két polgármesteri posztot). A vasárnapi önkormányzati választáson a szavazásra jogosultak 48,2 százaléka járult az urnákhoz, míg négy évvel ezelőtt a részvétel meghaladta az 57 százalékot. Több mint 630 ezer voks (a szavazatok 7 százaléka) érvénytelennek bizonyult.
A hivatalos végeredményt az óvások elbírálása után ismertetik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elutasították Soós óvását
A Központi Választási Iroda (BEC) minden óvást elutasítva pénteken hivatalosan is kihirdette a romániai önkormányzati választások végeredményét. Soós Zoltán marosvásárhelyi független jelölt óvását is bizonyítékok hiányában, egyhangúlag utasították el.
A leadott érvényes szavazatok száma és a mandátumok eloszlása sem változott a csütörtökön ismertetett nem hivatalos végeredményekhez képest – tájékoztatta az MTI-t Iulian Ivan, a BEC szóvivője.
Az MTI kérdésére, hogy a bíróság utólag elrendelheti-e a választás megismétlését, a szóvivő azt mondta: ilyen döntést csak a BEC hozhatott volna. Hozzátette: a törvény szerint a Központi Választási Iroda kirázólagos illetékességébe tartozik minden olyan óvás kivizsgálása és elbírálása, amely felveti a mandátumelosztást befolyásolni képes választási csalás gyanúját. A testületnek a választási procedúra befejeztével lejár a mandátuma. Ez csak néhány hét múlva következik be, ugyanis a Temesvártól tíz kilométernyire lévő Temesságon és a Buzău megyei Vâlcelen második fordulót is kell rendezni, mert mindkét településen a két-két legjobban szereplő jelölt azonos számú szavazatot szerzett.
A BEC pénteken 54, a választás megismétlését, és 57, a szavazatok újraszámolását kérő óvást bírált el és utasított el. A csütörtökön ismertetett, most hivatalossá vált végeredmény szerint az RMDSZ megyei és bukaresti listáira összesen 411 823-an voksoltak, ez az országosan leadott szavazatok 4,99 százaléka. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei listáira 38 215 szavazat érkezett, ez országos összesítésben a voksok 0,46 százalékát teszi ki, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) listáira 16 824-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,2 százalékát jelenti.
A magyar pártok megyei jelöltlistái által összesített csaknem 467 ezer szavazat országos szinten a szavazatok 5,65 százalékát teszi ki.
MTI
Székelyhon.ro

Mindenki vesztes (Erdélyi Magyar Néppárt)
Kellett pár nap, amíg feldolgozza magában a választás eredményeit – ismerte el csalódottságát Balázs Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei elnöke tegnapi kiértékelő sajtótájékoztatóján. Szerinte stratégiaváltásra van szükség a Néppárton belül, középre kell elmozdulni, nyitni kell az értelmiség irányába.
Háromszéken a politikai osztály egésze vesztes, beleértve az Erdélyi Magyar Néppártot, a Magyar Polgári Pártot és az RMDSZ-t is, amely győzelme ellenére a választójoggal rendelkezők kevesebb mint negyedének bizalmát élvezi – szögezte le, rámutatva: a közel 184 ezer szavazópolgár közül csak valamivel több, mint 42 ezren voksoltak a tulipánra. Nyitnia kell az RMDSZ-nek is, főként falvakon, de városon is, új emberekre van szükség, be kell vonni az értelmiségieket a politikába – vélekedett, felkérve egyúttal az értelmiségieket, vállaljanak közéleti szerepet.
A Néppártnak stratégiaváltásra van szüksége, az autonomista vonal megtartása mellett középre kell elmozdulnia, a gazdasági programra kell a hangsúlyt helyeznie, értelmiségieket kell bevonzania. Az eredményekről elmondta még: két polgármesteri tisztséget elveszítettek, a megyei tanácsban az eddigi négy helyett csak három képviselőjük lesz – Balázs Attila, Fazakas Péter és Benedek Erika –, de a helyi tanácsokba bejutott önkormányzati képviselőik számát sikerült szinten tartaniuk: Erdővidéken 12, Sepsiszéken 20, Kézdiszéken 22 tanácstagjuk lesz. Köszönte választóik bizalmát, elismerte, hogy némely településen tévedtek a jelöltállításnál, de örül annak, hogy többnyire fiatalok jutottak be az önkormányzatokba. Mindenütt megpróbálják megvalósítani a programjukban vállaltakat. A megyei tanácsban szorgalmazni fogja az Ozsdola és Hilib közötti út felújítását, aszfaltút építését a Perkőre, amely zarándokhelynek számít, tanácshatározat-tervezeteket nyújtanak be, és azok sorsáról tájékoztatják majd a közvéleményt – ígérte.
Fazakas Péter, a Néppárt megyei listájának mandátumhoz jutott vezetője azt hangsúlyozta: a jelöltek kiválasztása során a tisztességre helyezték a hangsúlyt, s bár jobb eredményt akartak elérni, próbálják megvalósítani mindazt, amit programjukban vállaltak, a megye minden része szívügyük.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közzétették a helyhatósági választás végeredményét
Közzétette a központi választási bizottság az önkormányzati választások nem hivatalos végeredményét, amely szerint a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint hét százalékpontos előnnyel nyert legnagyobb riválisa, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt előtt.
A megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PSD 37,8 százalékot, míg a PNL 30,6 százalékot szerzett. Bukarestben Gabriela Fireát, a PSD jelöltjét a voksok csaknem 43 százalékával választották főpolgármesterré.
A harmadik helyen a Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök által alapított, a PSD-vel együttműködő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) végzett 6,32 százalékkal. Az RMDSZ megyei és bukaresti listáira összesen 411 823-an voksoltak, ez az országosan leadott több mint 8,25 millió szavazat 4,99 százaléka. A Traian Băsescu volt államfő vezette jobboldali Népi Mozgalom Párt (PMP) az országszerte leadott voksok 4,47 százalékát kapta.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei listáira 38 215 szavazat érkezett, ez országos összesítésben a voksok 0,46 százalékát teszi ki, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) listáira 16 824-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,2 százalékát jelenti.
Szabadság (Kolozsvár)

Bizalmi szavazást rendelt el az EMNP elnöksége a rosszul teljesítő szervezeteknél
Bizalmi szavazást rendelt el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöksége a párt minden olyan szervezeténél, amelyik rosszabb eredményt ért el a vasárnap tartott választásokon mint négy évvel ezelőtt - közölte az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében az EMNP.
Az elnökség döntése értelmében a következő négy hétben kell minden olyan településen és megyében kielemezni a helyi kampányt és eredményeket, majd bizalmi szavazást tartani, ahol a párt jelöltjei elindultak és kevesebb mandátumot vagy kevesebb szavazatot szereztek, mint négy évvel ezelőtt.
"Amennyiben a helyi, megyei elnök, illetve elnökség ezen a megmérettetésen elbukik, az illető szervezetekben kötelező módon tisztújítást kell tartani" - áll az EMNP közleményében. Az elnökség megállapította, hogy Maros, Szilágy, Hargita, Kovászna, Kolozs, Temes és Fehér megyében növekedett a párt jelöltjei által szerzett mandátumok száma, Máramaros és Brassó megyében ugyanannyi képviselőt juttattak az önkormányzatokba, mint négy évvel ezelőtt, Bihar és Szatmár megyében viszont romlottak a párt eredményei.
Az elnökség a választási eredményeket kiértékelve megállapította, hogy az erdélyi magyar pártok 107 ezer szavazatot veszítettek a négy évvel korábbi önkormányzati választásokhoz képest, és ebből hatezer szavazat az EMNP vesztesége. Úgy értékelték, hogy a párt tartani tudta a négy évvel ezelőtti eredményeket, akkor 230 most pedig 229 önkormányzati képviselői mandátumot szerzett.
Az elnökség üdvözölte a Székelyudvarhelyen, Szentegyházán, Gyergyószárhegyen, Vargyason valamint Koltón megválasztott polgármestereket, akik az EMNP támogatásával szereztek vagy függetlenként vagy egy választási szövetség jelöltjeiként mandátumot.
Azzal kapcsolatban, hogy a választások után Sorbán Attila volt választmányi elnök a pártelnökség lemondását követelte az elnökség véleményét Jakab Attila, a párt Országos Önkormányzati Tanácsának az elnöke közölte az MTI-vel. A Hargita megyei elnöki tisztséget is betöltő politikus elmondta: Sorbán Attilával egyetértésben az elnökség is úgy látja, hogy az erdélyi jobboldal politizálásán változtatni kell. Hozzátette ugyanakkor: a lemondásra való felszólítással a volt választmányi elnök nem szolgálta a jobboldali politizálás megváltoztatásának a célját, amit ő maga is megfogalmazott.
Jakab Attila megjegyezte, Hargita megyében négy településen indult az EMNP választási szövetségben a Magyar Polgári Párttal (MPP), és ez a szövetség háromban a polgármesteri tisztséget is, és a tanácsi többséget is megszerezte.
[MTI]
itthon.ma//erdelyorszag

Minden magyar párt vesztes
Új emberekre van szükség a politikában
Ha a pártlistákra leadott szavazatok számát nézzük, akkor Háromszéken nincs győztes, hanem mind a három magyar politikai szervezet vesztes, véli az EMNP megyei elnöke. Az MPP szerint is a legnagyobb gondot az jelenti, hogy egyre kevesebb magyar megy el szavazni. A polgáriak ezt a széthúzással és a be nem tartott ígéretekkel indokolják.
– Ki a nyertes, és ki a vesztes? Kovászna megyében a politika egésze vesztes, beleértve az Erdélyi Magyar Néppártot, a Magyar Polgári Pártot és az RMDSZ-t is – szögezte le sajtótájékoztatóján Balázs Attila, az EMNP háromszéki elnöke. – Kürtölik mindenütt, hogy az RMDSZ nyert, holott a választójoggal rendelkező polgárok alig több mint 23 százaléka voksolt a tulipánra.
Balázs szerint egyértelmű, hogy létezik egy egyre szélesedő szakadék a választók és a politikum között, és ha ezen nem tudnak változtatni, akkor „elsüllyed a hajó”.
Úgy véli, az RMDSZ-nek is ki kellene nyitnia a kapukat, főleg falvakon kellene feltölteni a szövetséget új emberekkel, és be kell vonni az értelmiségieket a politikába. Az EMNP-nek is stratégiaváltásra van szüksége, megmaradva autonomista pártnak, el kell mozdulnia középre, hangsúlyt fektetve a gazdasági kérdésekre. „Felkérem az értelmiségieket, lépjenek be a politikába” – mondta Balázs.
Ami a konkrét eredményeket illeti: az EMNP-nek Háromszéken 54 helyi tanácsosa lesz (20 Sepsiszéken, 22 Kézdiszéken és 12 Erdővidéken), és három mandátumot szereztek a megyei önkormányzatban, ellenben két polgármesteri tisztséget elveszítettek. Az EMNP megyei listavezetője, Fazakas Péter kiemelte, annak ellenére, hogy Orbaiszéken nem sikerült mandátumot szerezni, a megye minden régiója szívügyük, és a megyei és helyi tanácsokban megpróbálják megvalósítani mindazt, amit a választási programjukban vállaltak.
Az MPP háromszéki vezetősége is kiértékelte a választási eredményeket, megjegyezve, hogy tiszta és becsületes kampányt folytattak szerény anyagi keretek között. Összességében elégedettek, ellenben ha azt veszik figyelembe, hogy Baróton és Sepsiszentgyörgyön nem sikerült bejutni a helyi tanácsba, akkor az MPP veszített, fogalmazott Kulcsár-Terza József háromszéki elnök.
Az MPP háromszéki jelöltjei három polgármesteri tisztséget szereztek, 12 településen 24 tanácsosuk lesz, és két képviselőjük a megyei önkormányzatban. Ehhez még hozzá kell adni azt a kilenc tanácsost, akik MPP-tagok, de RMDSZ-listán jutottak be a helyi képviselő-testületekbe.
Kulcsár-Terza is megjegyezte, a magyar szervezetekre leadott szavazatok száma jelentősen csökkent 2012 és 2016 között.
– Ez a legnagyobb gond, hiszen egy parlamenti választás előtt állunk. A széthúzás, a sok cirkusz, a be nem tartott ígéretek távol tartották az embereket az urnáktól – magyarázta Kulcsár-Terza.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az MPP gyengült, az EMNP megerősödött
Az ellenzéki pártok összesen három önkormányzati képviselőt vesztettek Udvarhelyszéken az idei önkormányzati választásokon, ám miközben az MPP gyengült, az EMNP megerősödött.
Sok udvarhelyszéki településen veszítette el önkormányzati képviselőit az MPP, a 2012-ben megszerzett mandátumokhoz viszonyítva összesen tizenöttel lesz kevesebb tanácsosa az önkormányzatokban, negyvenkilenc helyett harmincnégy.
Kápolnásfaluban sikerült két tanácsossal növelniük jelenlétüket – amivel elnyerték a döntő többséget a képviselő-testületben –, illetve Szentegyházán is ugyanennyivel emelkedett a polgári pártos városatyák száma. Utóbbi településen az EMNP-vel koalícióban nyerték a mandátumokat, ahogy Udvarhelyen is, ahol az előző ciklushoz képest egyel több képviselőjük dönthet közügyekben. Székelykeresztúrt például teljesen elveszítette az MPP, noha korábban három képviselőjük is volt az önkormányzatban, idén jelölteket sem indítottak.
Az EMNP-s önkormányzati képviselők száma jócskán megnövekedett Udvarhelyszéken, 2012-től harminchatan voltak, a mostani választásokon pedig negyvennyolc helyet szereztek. Olyan településeken is mandátumhoz jutottak képviselőik, ahol eddig nem voltak jelen: Korond (4), Szentábrahám (3), Oroszhegy (1), Homoródalmás (2), Újszékely (2).
Ezenkívül újabb két képviselővel erősödött a párt Székelykeresztúron, valamint eggyel több tanácsosa lesz Siménfalván. Az udvarhelyi képviselő-testület esetében az MPP–EMNP koalícióban háromról ötre nőtt a néppártos képviselők száma. A székelyvarsági az egyetlen testület, ahol teljesen elvesztette képviseletét a néppárt, melynek ott korábban három tanácsosa volt. Továbbá csökkent a jelenlétük Parajdon, Bögözben, Homoródszentmártonban és Felsőboldogfalván is
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Több EMNP-s képviselő van Udvarhelyszéken
Összesen három önkormányzati képviselőt vesztettek Udvarhelyszéken az önkormányzati választásokon a magyar jobboldali pártok; miközben a Magyar Polgári Párt (MPP) gyengült, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megerősödött.
Az MPP-nek 2012-höz viszonyítva tizenöttel kevesebb tanácsosa lesz az önkormányzatokban, 49 helyett 34. Kápolnásfaluban viszont sikerült két tanácsossal növelni jelenlétét – elnyerve a döntő többséget a testületben, és Szentegyházán is nőtt a polgári városatyák száma. Utóbbi településen az EMNP-vel koalícióban nyerték a mandátumokat, ahogy Udvarhelyen is, ahol az előző ciklushoz képest eggyel több képviselőjük van. Székelykeresztúrt ellenben elveszítette az MPP, noha korábban három képviselője is volt az önkormányzatban, idén nem is indítottak jelölteket.
Az EMNP-s önkormányzati képviselők száma ellenben növekedett Udvarhelyszéken, míg 2012-ben 36-an nyertek mandátumot, most 48 helyet szereztek. Olyan településeken is tanácsosi mandátumhoz jutottak, ahol eddig nem voltak jelen, például Korondon (4), Szentábrahámban (3), Oroszhegyen (1), Homoródalmáson (2), Újszékelyen (2). Újabb két képviselővel erősödött a párt Székelykeresztúron is, és eggyel több tanácsosa lesz Siménfalván.
Az udvarhelyi képviselő-testületben az MPP–EMNP koalíció révén háromról ötre nőtt a néppártosok száma. A székelyvarsági az egyetlen testület, ahol elvesztette képviseletét a párt, holott korábban három tanácsosa volt, de csökkent a jelenlétük Parajdon, Bögözben, Homoródszentmártonban és Felsőboldogfalván is.
Fülöp-Székely Botond
Krónika (Kolozsvár)

Új tartalom a hamis egység helyett
Egy híján a négy évvel ezelőtti helyi és megyei önkormányzati képviselői mandátumot szerezte meg az Erdélyi Magyar Néppárt, de elveszítette két polgármesterét. Toró T. Tiborral, a párt alelnökével a választások eredményeit értékeltük.
– A helyhatósági választások eredményei alapján van, aki már temeti az Erdélyi Magyar Néppártot. Rosszabbak az eredmények annál, mint amire számítottak?
– Ha a részvételi arányokat nézzük, akkor nincs okunk ünnepelni sem nekünk, sem másnak, hiszen a magyar pártokra szavazók tábora tovább apadt, újabb százezerrel. Nem vigasz számunkra az, hogy a mi táborunk fogyott a legkevesebbet – a politikai támogatás mértékét leginkább jelző megyei listáink mintegy 7000 szavazattal gyűjtöttek kevesebbet –, és az sem, hogy most, jóval kedvezőtlenebb körülmények között, egy híjával ugyanannyi önkormányzati mandátumot sikerült szereznünk, mint négy évvel ezelőtt. Nem vigasz, mert nem titkolt célunk a növekedés volt mind szavazatszámban, mind mandátumban.
– A tömbszórvány összehasonlításban hol maradt hangsúlyosabb a néppárt jelenléte?
– Tömbmagyar vidékeken mindig is nagyobb volt a fogadókészség a politikai verseny iránt, bár még itt is távol vagyunk a normalitástól. Értelemszerűen szavazataink és mandátumaink kétharmada a Székelyföldről származik, de növekedésünk Szilágy és Kolozs megyében azt jelzi, hogy a néppárt politikai jelenlétére egyre inkább igény van az interetnikus környezetben is. Még mindig jelentős a demokráciadeficit az erdélyi magyar társadalomban, de ez nem csoda, hiszen az RMDSZ mindent megtesz ennek az állapotnak a fennmaradásáért. Ebben a kampányban is látszott, értékelhető mondanivalójuk a hamis egységen és a közösségi biztonságígéreten túl nemigen volt. Találóan fogalmazott az, aki ezt a gyakorlatot – az alvilágban megszokott védelmi pénzszedés analógiájára – védelmi voksnak nevezte. Szavazzatok ránk, mert mi megvédünk titeket. Ha nem ránk szavaztok, megbüntetünk: nem nyertek pályázatot, nem juttok hozzá az amúgy alanyi jogon járó közpénzekhez.
– Ha újra lehetne kezdeni a kampányt, mit tennének másként?
– A választások többnyire nem a kampányban dőlnek el, a néhány hetes kampányidőszakban csak konszolidálni vagy rossz esetben elveszíteni lehet a négy év alatt összegyűjtött politikai tőkét, de szinte lehetetlen jelentősen növelni azt. Tehát fontosabb a négy év alatt elvégzett munka mennyisége, iránya és eredményessége, vagyis a néppárt társadalmi beágyazottsága, mint a kampányban elhangzott beszédek. Ugyanakkor az is fontos felismerés, hogy ami számunkra, aktív politikusok számára fontosnak látszik, például a korrupciómentes közigazgatás, a választópolgároknak nem biztos, hogy fontos, bármennyire furcsának is tűnik.
– Nem tartja ellentmondásosnak, hogy a közvélemény-kutatásokban támogatott korrupcióellenes küzdelmen gyakorlatilag átléptek a választók azzal, hogy a bűnvádi eljárás alatt álló román és magyar politikusok egész hadát betonozták be újra a helyi önkormányzatokba?
– Ha csak a magyarok esetében lenne ez így, akkor az egészet a román igazságszolgáltatás iránti bizalmatlansággal magyaráznám: elöljáróinkat azért zaklatják a román állam bűnüldöző szervei, mert magyarok. Ez azonban csak a ráadás. Keserűen veszem tudomásul, hogy a választópolgárok – románok, magyarok – többségének a fejében a politikai tevékenység és a korrupció természetes módon fonódik egybe. El sem tudják képzelni, hogy a politika lehet tiszta is, sehol nincs kódolva, hogy egy elöljáró nem nyúl hozzá a közpénzhez önös érdekből. Ezt lehet a mi kommunikációnk csődjeként is értelmezni, de azt hiszem, a helyzet ennél súlyosabb: a választók beletörődtek ebbe, mint megváltoztathatatlanba, szerintük ez a dolgok rendje. A sztereotípia az, hogy a korrupt politikus az ügyes, a becsületes pedig élhetetlen. Akit ez zavar, az legfeljebb távolmaradással tüntet és büntet ezáltal mindenkit, korruptat és becsületest egyaránt, de sajnos legfőképpen önmagát és a közösséget, amikor passzivitásával továbbélteti a korrupt rendszert. Meggyőződésem azonban, hogy ebbe nem beletörődni kell, hanem tovább harcolni a jelenség ellen.
– A néppártnak négy évvel ezelőtt voltak hangsúlyos magyarországi arcai, idén ilyenekkel nemigen lehetett találkozni Erdélyben. Az a néhány fideszes politikus, aki eljött kampányolni, elsősorban a marosvásárhelyi összefogás és a kolozsvári városi RMDSZ-es lista mellett tette le voksát. Érezték fideszes barátaik hiányát?
– Ha visszaemlékszünk, négy évvel ezelőtt sem adták egymásnak a kilincset Erdélyben magyarországi politikusok, sem a néppárt, sem az RMDSZ kampányában, talán csak Kövér László volt a kivétel, aki erkölcsi kényszert érzett, hogy tiszteletbeli elnökként az MPP kampányát hangsúlyosan megsegítse. Most sem az ő jelenlétüktől volt hangos a közélet, részvételük kampányrendezvényeken inkább kivétel volt, mint főszabály. Magasabb szintű magyarországi jelenlét a vélt vagy valós összefogások esetében volt tetten érhető. De alapjában egy választást megnyerni a jelölteknek kell, nem az őt támogató magyarországi politikai erőknek. Mint ahogyan a győzelem sem a támogató érdeme, a kudarc sem a támogatás hiányának tudható be. A hibát, ha a választók nem értették meg üzenetünket, nem barátainkban vagy ellenfeleinkben, hanem magunkban kell keresnünk.
– Úgy tűnik, a sokat hangoztatott összefogás egyféle létparancs lett az erdélyi magyar választók szemében, hiszen a néppárt néhány koalíciós listája volt igazából sikeres. Ha az MPP-vel több székelyföldi településen sikerült megegyezni, miért nem lett ebből erdélyi koalíció?
– Bár az összefogás önmagában soha nem érték, csak azáltal válik azzá, ha jó ügy érdekében történik, a politikai egység ma Erdélyben feltétel nélküli értékként jelenik meg a választók tudatában. Ezt egyesek komolyan gondolják és megpróbálják tartalommal és valós értékkel feltölteni, mások csak retorikai fogásnak használják, visszaélve közösségünk természetes egységigényével. A harsány propaganda sokszor elfedi a valóságot, így lehet a hamis összefogást valósnak felmutatni. Hazugságra azonban szövetséget, érdekképviseletet és jövőképet csak ideig-óráig lehet építeni. Természetesen jó lett volna egy valós – az erdélyi értékekre és a közösségi önrendelkezés szükségességére épülő – szövetség a néppárt és az MPP között az RMDSZ Bukarest-centrikus politikájának alternatívájaként. De az MPP országos vezetői a számukra felkínált parlamenti mandátumok, illetve néhány megtartható polgármesteri szék bűvöletében más utat választottak, ők az RMDSZ vezérkarával kötöttek alkut. Az MPP szándékosan leépített, immunrendszerében meggyengített szervezeti bázisa pedig nem tudta őket ebben megakadályozni. Így bármennyire szerettük volna megkötni ezt a megállapodást Erdély szintjén, csak ott sikerült, ahol az MPP helyi vezetői meg tudták engedni maguknak, hogy szembemenjenek pártjuk országos irányvonalával, mint ahogyan ez Székelyudvarhelyen történt.
– Marosvásárhely kivételével az RMDSZ-szel nem volt közös fellépésük a választásokon. A néppárt vajon mennyire hibás abban, hogy nem sikerült semmiféle kompromisszumot kötni?
– Az RMDSZ a választási törvény sajátos értelmezésével, miszerint kisebbségi szervezet csak saját jel alatt indulhat a választásokon, eleve kizárt minden választási koalíciót. Együttműködésként az RMDSZ vezetői csak egypártrendszerszerű megoldásokat kínáltak fel, többnyire közvetlenül az RMDSZ színeiben való indulást, amely kiszolgáltatottá teszi a helyi képviseletet a megyei vagy országos RMDSZ-vezetés politikai széljárástól függő paktumainak, vagy ami még rosszabb, a vezetők egyéni érdekeinek. Egy felelős politikai szervezet ilyenbe nem mehet bele, hiszen elsősorban tagságának és választóinak tartozik elszámolással. Mindazonáltal világosan tetten érhető az RMDSZ vezetőinek azon szándéka, hogy csupán látszatellenzéket tudnak a politikai pályán elképzelni. Ezért nem akartak a saját értékeihez következetesen ragaszkodó néppárttal semmilyen formában együttműködni, még akkor sem, ha ez a képviselet mennyiségi vagy minőségi rovására ment. Helyette inkább az összefogás hamis látszatát teremtették meg az MPP néhány országos és helyi vezetőjével.
– Az elnyert önkormányzati és megyei képviselői mandátumaik birtokában mire futja saját erejükből?
– A választások eredményeképpen Erdély magyarok által lakott településeinek nagy részében ellenzékből kell magyar közösségi érdeket érvényesíteni. Sem aszfaltozni, járdaszegletet cserélni, sem sok folyóméter nyílászárót középületeken kicserélni nem tudunk, ez a közigazgatás végrehajtóinak feladata. A Robin Hood-program gyakorlatba ültetéséhez, amelyet a kampányban meghirdettünk, és amelynek lényege az átláthatóság megteremtése, a közpénzek hasznos elköltésére és a korrupciómentes közigazgatásra való törekvés, elegendő akár egy önkormányzati képviselő is, aki bátor, szorgalmas és következetes. Vagyis igazi Robin Hood, aki a basáskodó helyi elöljárókkal szemben mindig a közösség pártján van. Hogy hány Robin Hoodot sikerült beküldenünk a helyi önkormányzatokba és mennyire hatékonyan dolgoznak, az a következő négy évben kiderül. A néppárt azon lesz, hogy politikai és szakmai hátországot biztosítson azon képviselőinek, akik akarnak és tudnak dolgozni a közösségért.
– Lesz-e újratervezés, új stratégia az őszi parlamenti választásokra? Van-e esélye annak, hogy rendkívüli tisztújító kongresszust hívjanak össze, ahol a választásokat kiértékelnék, illetve szóba jöhet-e akár a vezetőségcsere is?
– Egyelőre a választási eredmények kiértékelése zajlik a néppárt szakmai és választott testületeiben. Van mit feldolgozni és elemezni, és az is biztos, hogy szükség van újratervezésre is. Egyelőre az országos elnökség az előttünk álló hónapban a bizalmi szavazás kötelezettségét rendelte el minden olyan helyi és megyei szervezetünkben, amely mandátumban vagy szavazatszámban csökkenést könyvelt el a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest. Másrészt önkormányzati testületeinket is újraalakítjuk a hatékonyabb működés jegyében, és gőzerővel folyik az országos választmány előkészítése, amelyet július 17-re hívott össze az országos elnökség. Ezen az országos elnökség választási kiértékelője és elszámoltatása mellett a parlamenti választási stratégia és egy esetleges kongresszus összehívása is napirenden szerepel. Egy politikai párt számára szinte kötelező gyakorlat a választási megmérettetéseken való indulás, mint céljai eléréséhez szükséges eszköz. Meggyőződésem, hogy a konstruktív vitának nem ennek értelméről, hanem a választásokon indulás különböző módozatairól kell szólnia.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A választó nem hülye
Nem kell a szomszédba menniük egy kis önbizalomért a romániai magyar politikai alakulatoknak, amelyek többnyire úgy értékelik az idei helyhatósági választások eredményeit, mintha soha nem tapasztalt diadalt arattak volna az önkormányzatokban. „Az RMDSZ megőrizte vezető szerepét az erdélyi magyar politikai szervezetek között”, „az MPP a kapocs szerepét tölti be az erdélyi magyar politikában”, „az EMNP megőrizte politikai súlyát” – hangzottak a pártelnöki értékelések a június 5-ei megmérettetést követően. Természetesen egy politikusnak többek között az a dolga, hogy pozitív üzenetet sugározzon a választói felé, és adott esetben a kevésbé hízelgő eredményt is sikerként adja el.
Csakhogy az idei választás közel sem tekinthető sikernek magyar szempontból. Először is a magyar választópolgárok szavazókedve aggasztóan alacsony, a Hargita és Kovászna megyei választási részvétel több mint öt százalékkal alulmúlta az országosat. Hol vannak már azok a kilencvenes évek, amikor ebben a két székely megyében a választásra jogosultak közel kilencven százaléka járult az urnák elé? Mindez arra utal, hogy a politikai alakulatok képtelenek eljuttatni üzenetüket a választók többségéhez, vagy ami ennél is rosszabb: a társadalom széles rétege nem vevő a négyévente megfogalmazott politikai szlogenekre. Nem túl biztatóak az eredmények sem! A pártok támogatottsága legpontosabb fokmérőjének tartott megyei jelöltlistákra leadott szavazatok terén a három magyar szervezet összesen több mint százezer vokssal kapott kevesebbet idén, mint négy évvel ezelőtt. Ezen belül az RMDSZ „hiánya” mintegy 80 ezer, az EMNP-é hatezer, az MPP-é pedig közel húszezer szavazat. Erdély-szerte egyaránt csökkent a magyar alakulatok színeiben megválasztott megyei és települési tanácsosok, valamint polgármesterek száma, vagyis gyengült a magyar önkormányzati jelenlét. A számok bizonyítják tehát, hogy az eredmény egyáltalán nem fényes.
Persze nem lennének politikusok a politikusok, ha nem találnák meg ennek a sikerként becsomagolt kudarcnak is a felelősét. Aki nem más, mint a szavazópolgár, aki nem képes az elvárásoknak megfelelően ütni a pecsétet. Számos RMDSZ-es politikus, valamint a szövetséghez közel álló újságíró, véleményformáló részéről lehetett hallani/olvasni a választásokat követően, hogy bizonyos településeken az EMNP-re leadott szavazatok miatt úszott el egy-két tulipános mandátum, lett több román tanácsos. Akadnak, akik szerint a néppárt hívei egyenesen „elherdálták” a szavazatukat ott, ahol a pártnak nem sikerült bejutnia a képviselő-testületbe. Vagyis a szövetség sajátos demokráciaértelmezése szerint léteznek rendes, bölcs szavazók, akiknek legfőbb tulajdonsága, hogy a tulipán jelére szavaznak, és vannak a felelőtlen ostobák, akik nem. Az RMDSZ azt tartaná helyénvalónak, ha úgy rendeznék meg a választásokat, hogy a jelöltjei neve egyedül, ellenfelek nélkül kerülnének fel a szavazócédulára. Ami épp olyan, mintha a címvédő spanyol labdarúgó-válogatott azon lamentálna, hogy ugyan miért nem osztják ki neki „hivatalból” a trófeát a Franciaországban zajló Európa-bajnokságon, miért kell a pályán megküzdenie a dicsőségért. Vagy azon, hogy más nemzeti csapatok szurkolói miért nem az ő játékosait buzdítják.
Holott egy politikai szereplőnek – a sportolókhoz hasonlóan – nem azon kellene sopánkodnia, hogy hány és milyen képességű ellenfele van. Ha választást akar nyerni, akkor életképes programot kell kidolgoznia, és arra kell törekednie, hogy meggyőzze a választót: belé fektesse a bizalmát. Aki ehelyett a politikai ellenfelét, sőt ami még rosszabb, annak szavazóját kiáltja ki bűnbaknak a saját sikertelenségéért, az semmit nem ért a politikából, és nem ártana más szakmát választania. Már csak azért is, mert aranyszabály, hogy a választópolgár sohasem hülye. A választott esetében azonban ugyanez nem mindig áll.
Rostás Szabolcs
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Romániai magyar választók és pártok – így állunk most
Összefogásra vagy koordinált jelöltállításra van szükség, hogy az erdélyi magyarság erős képviselettel bírjon – hangzott el szerda este a Kolozsvár Társaság székházában, Szász Alpár Zoltán politológus és Buchwald Péter korábbi RMDSZ-elnök beszélgetésén.
„Több tanácsost nyertünk, de abszolút számokban kevesebben mentek el szavazni, és kevesebben szavaztak az RMDSZ-re is. Egyik szemünk sír, a másik nevet” – vezette fel a beszélgetést Buchwald Péter, az RMDSZ korábbi Kolozs megyei elnöke szerdán, Kolozsváron. Országos szinten 4,99 százalék szavazott a szövetségre, az ősszel következő országos választáson pedig öt százalékos a küszöb – emlékeztetett, majd feltette a kérdést. „Egy 6,7 százalékos kisebbség megengedheti magának a luxust, hogy három pártot tartson meg, amiből tulajdonképpen csak kettő párt, egy pedig érdekvédelmi szervezet?”
A pártelnökök választások utáni nyilatkozatait elemezve Szász Alpár Zoltán politológus rávilágított: miután a politikusok reményekkel kereskednek, nehéz beismerniük, ha ezeket nem váltották be. „Eleve reményvesztett kisebbséggel, de akár országgal kell számolni” – fogalmszott. A nagyvárosok csökkenő magyarsága szerinte érezheti azt, hogy a kisebbségi jelöltre leadott szavazat elveszett. „Lazul a közösségi képviselet és közösség közötti kapocs, erózió szemtanúi vagyunk, és nem felelősöket kell keresni, hanem a nyolc éve tartó trendet kell megfordítani” – jelentette ki.
A politológus felidézte: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nagy sikerről beszélt, a helyi eredményeket hangsúlyozva, Bíró Zsolt MPP-elnök úgy értékelte, hogy híd szerepet játszhat a pártja, az EMNP elnöke, Szilágyi Zsolt pedig azt nyilatkozta, a párt megőrizte súlyát, és másokat hibáztatott. „Akik a versengést kártékonynak tartják, nem feltétlenül tévednek, mert van, ahol ez nem jelent hátrányt. Szórványban versenyezni viszont képteleség” – fogalmazott. Szász szerint összefogásra van szükség ősszel, bizonyos helyeken pedig koordináltan érdemes jelölteket állítani.
Megszólítani, aki most „születik” választópolgárként
Már négy éve elmaradt a romántól a magyar közösség helyhatósági választáson való részvétele, ez idén még erősödött. Ez a jelen konstellációban maradni fog – állapította meg a politológus. Szavai szerint 2012 után a parlamenti választást, EP-választást, elnökválasztást és a helyhatósági választást vizsgálva körülbelül 350-450 ezer között stabilizálódik a magyar közösség szavazata. „Ahhoz képest, hogy 1990-ben 1,9 millióval kezdtünk, ez egy szomorú helyzet” – fogalmazott.
A politológus szerint a most választópolgárokká váló magyar fiatalokat kell megszólítani a jövőben, sem a távolmaradók megmozgatása, sem a negatív kampány nem segít. Emlékeztett: korábban voltak kísérletek az összefogásra is, de ezek kudarcba fulladtak. Véleménye szerint több párt mellett mindenképp szükség van összefogásra és koordinációra, pártkoalíciót lehetne létrehozni, kárpátaljai mintára. „Vannak persze választók, akiket ez a megoldás távol tarthat, de kevés emberről beszélünk, és őket is meg lehet győzni” – hangoztatta az elemző.
A másik két párt fölöslegessé válik
Buchwald Péter úgy látja, mindhárom magyar párt táborában vannak olyanok, akik nem mennének el szavazni egy összefogás esetén, és talán többen is vannak, mint azt Szász gondolná. Igaz, hogy összefogással nem vesztődnek el szavazatok Székelyföldön, de ha más magyar pártok bejutó tanácsosai úgyis együtt szavaznak az RMDSZ-esekkel, akkor fölöslegessé válik a két másik párt – vélekedett.
Szász szerint a választásoknak komoly tétje van, ennek ellenére kiábrándultak nemcsak a magyar, de a román szavazók is az elmúlt két és fél évtized alatt. Véleménye szerint a reményeink voltak erőszakosak. „Valami kézelfoghatót kell nyújtani, nem biztos, hogy interneten, írott sajtón keresztül, de úgy, hogy mindenki meghalja. Nagyon egyszerűt, nagyon közérthetőt” – fogalmazott. Szerinte a magyar közösség jobban teljesít, amikor nyomást érzékel. "De azzal sem szabad játszani, hogy veszélyérzetet keltünk az emberekben” – szögezte le.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Több mint tízezer lejes bírság a székely zászló felvonásáért
Tizenegyezer lejes bírságot szabtak ki a hatóságok Tőke Ervinre, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszéki elnökére a székely zászló – Csíkszereda főterén való – felvonásáért.
„Az eset után két büntetést is kaptam. Az egyik ezer lej, a másik tízezer lej értékű” – számolt be Tőke Ervin a pénteken Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatóján. „Az ezerlejes bírságot a csendőrség szabta ki rám, mivel szerintük engedély nélkül tartottam meg a zászlófelvonással járó ünnepséget, azonban fontos megjegyezni, hogy sem felszólalás, sem ének, sem semmi hasonló nem volt, tehát ez a büntetés nem indokolt. A nagyobb bírságot pedig azért kaptam, mivel nem a vonatkozó jogszabáylnak megfelelően vontam fel a zászlót. Azzal indokolják a tízezer lejes büntetést, hogy a zászlófelvonás nem felelt meg a 141/2015-ös törvénynek, amely a közigazgatási egységek zászlóinak használatáról rendelkezik. Viszont én a székely népnek a zászlaját vontam fel, tehát ez sem indokolt” – fejtette ki Tőke. Hozzátette, mindkét bírságot megfellebbezi.
Mint ismeretes nemrég megbírságolták az EMNP helyi szervezetének elnökét és elkobozták tőle a székely zászlót, amiért felvonta azt a csíkszeredai főtéren. A rendőrség állítása szerint Tőke illetéktelenül és megfelelő hatósági engedélyek nélkül húzta fel a lobogót.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Megállapodás: nem vitatkoznak kampányban az autonómiáról a pártok
Az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek pénteken megállapodtak egymással arról, hogy a romániai őszi parlamenti választások kampányában az autonómia iránti egységes szándéknak a kinyilvánításán túl nem folytatnak vitát egymással a megvalósítás részleteiről.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Autonómia-Kerekasztal Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére ülésezett Kolozsváron. Az ülésen részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőinek az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozata szerint az autonómia valamennyi szervezet közös ügye, ezért nem kívánnak egymással vitát folytatni a megvalósítás részleteiről a választási kampány időszakában.
Az aláírók kinyilvánították: elfogadhatatlannak tartják az Európai Bíróság elutasító ítéletét a Székely Nemzeti Tanácsnak a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címet viselő európai polgári kezdeményezése ügyében. „A szubszidiaritás elvének megfelelően támogatunk minden olyan döntési mechanizmust, ami az embereket közvetlenül érintő döntések esetén megadja számukra a beleszólás lehetőségét” – áll a dokumentumban.
Az aláírók reményüket fejezték ki, hogy az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és az RMDSZ által közösen előterjesztett, Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezés luxembourgi tárgyalása során tekintetbe veszik az európai polgárok döntéshozatalhoz fűződő jogait.
Kijelentették: támogatják a gyergyószentmiklósi, a gyergyóújfalui, a makfalvai és a székelyderzsi polgármesterek azon beadványát, amelyben felhívják az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Monitoring Bizottságának a figyelmét a romániai helyi önkormányzatiság és regionalizmus visszásságaira. Az aláírók üdvözölték az erdélyi Vincze Lóránt megválasztását a számbeli kisebbségben élő európai nemzeti közösségek érdekeit képviselő FUEN elnöki tisztségébe.
„A Nemzeti Összetartozás Napja után és az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő 60 éves évfordulója előtt összetartozásunkat és egymás iránti szolidaritásunkat fejezzük ki” – áll a dokumentumban, amelyet az RMDSZ részéről Székely István ügyvezető alelnök, az EMNP részéről Zakariás Zoltán alelnök, az MPP részéről Kulcsár Terza József, a párt önkormányzati tanácsának az elnöke, az EMNT részéről Borbély Zsolt Attila alelnök, az SZNT részéről pedig Izsák Balázs elnök írt alá.
MTI
Székelyhon.ro

Szász: Átlagban több mint százezerrel kevesebb szavazatot kaptak a magyar pártok
Folytatódik az erdélyi magyar pártokra szavazó állampolgárok fogyatkozása: a 2012-es választásokon elért eredményekhez képest 140 ezer szavazattal kevesebbet kaptak a magyar pártok polgármesterjelöltjei – hangzott el a Kolozsvár Társaság által szervezett szerdai beszélgetésen, amelyen Szász Alpár Zoltán politológus értékelte az idei önkormányzati választásokat.
Szász szerint a politikusok „reménykereskedői” mivoltából fakadóan némiképp érthető, hogy a pártelnökök igyekeztek sikerként feltüntetni az eredményeket. Kelemen Hunor az RMDSZ és választói közötti szoros kötelékről beszélt; Bíró Zsolt pártja, a Magyar Polgári Párt, hídszerepét méltatta; Szilágyi Zsolt pedig azt tartotta fontosnak, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt megtartotta politikai súlyát. Az abszolút számokat tekintve azonban kiderül: a kapocs igenis lazul, mintha reményvesztett ország reményvesztett közössége lennénk – fogalmazott a szakember. A politológus hozzátette: bár az összesített számok eléggé lehangolónak tűnnek, természetesen nem szabad megfeledkezni a különböző települések „kis történeteiről”, sikereiről. Mindenekelőtt Szatmárnémetiről van szó, ahol Kereskényi Gábor személyében újra magyar polgármestere van a városnak. Az RMDSZ jelöltje a voksok 42 százalékával nyert mandátumot, miközben a város magyar lakossága nem több 34 százaléknál.
Egy ilyen „helyi történetnek” számít Kolozsvár is, ahol az RMDSZ-re leadott szavazatok – bár összességében kevesebben voksoltak a listára – többet értek, mint négy évvel korábban. Így lett a megyében és a városban is egy-egy magyar önkormányzati képviselővel több, mint 2012-ben. A házigazda, Buchwald Péter volt szenátor Kolozsvárral kapcsolatban megjegyezte: véleménye szerint elhibázott volt hét városi tanácsosi mandátummal „csábítani” a választókat, hiszen minimális volt az esély erre. Az irreális célok megjelenítésével fokozódhat a kudarcélmény a választókban – vélekedett.
Szabadság (Kolozsvár)

Tetemes bírság a székely zászló felvonása miatt
Tizenegyezer lejes bírságot róttak Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszéki elnökére, amiért június 3-án felvonta egy Csíkszereda főterén felállított zászlórúdra a székely zászlót – számol be Molnár Rajmond a kronika.ro-n.
A politikus pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, a csendőrség tízezer lejjel bírságolta meg amiatt, hogy megsértette a közigazgatási egységek lobogóinak felvonására vonatkozó, 2015-ben elfogadott 141-es jogszabályt. „Én a székely nép szimbólumát vontam fel, tehát a bírság nem indokolt, és természetesen fellebbezni fogok” – jegyezte meg Tőke Ervin.
A néppárti politikus elmondta, egy másik, ezerlejes bírságot is kapott a csendőrségtől, mivel szerintük engedély nélkül tartotta meg a zászlófelvonással járó ünnepséget. „Fontos megjegyezni, hogy sem felszólalás, sem éneklés, sem semmi hasonló nem volt, tehát érthetetlen a csendőrség lépése” – mondta Tőke, aki ebben a vonatkozásban is óvást fog benyújtani.
Az EMNP csíkszeredai önkormányzati képviselői 2013 februárjában vontak fel nagy méretű székely zászlót Csíkszereda főterén. A zászlóállítás per tárgyát képezte, de Tőke Ervin közlése szerint a lobogót még az ítélethirdetés előtt levették a korábbi helyéről, mert pünkösdkor épp oda állították fel a bérmáló Márton Áron püspököt ábrázoló szoborcsoportot. Ezt követően az EMNP egy négyzetméternyi területet bérelt a várostól a zászlórúd számára, és építési engedélyt is kapott a hivataltól, a prefektúra azonban ezt megtámadta a bíróságon, a városháza pedig nem hagyta jóvá a zászlófelvonási ünnepség megtartását. A ceremónia elmaradt, Tőke azonban a zászlót felvonta, a jelenlévő rendőrök pedig nem sokkal később le is vették a helyéről a lobogót, és bűnjelként magukkal vitték – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Egységesen kell fellépni
Korlátok nélkül az autonómiáért
„A Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor a székelység autonómiaigényének közképviseletére kapott meghatalmazást. Világossá tettük már akkor, nem veszünk részt a választásokon, és nem tesszük vita tárgyává célunkat, amelynek képviseletére vállalkoztunk, és amelyet egy eredményes népszavazás is a viták fölé emelt” – áll az SZNT szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, amelyet az alábbiakban idézünk.
A közösségi meghatalmazás erejével mondhatjuk ki: a Székely Nemzeti Tanács alapdokumentumába foglalt célok és elvek fölötte állnak minden vitának, ezeket meg fogjuk erősíteni, ha kell újra és újra, függetlenül attól, hogy éppen választási évben vagyunk vagy sem, úgy, ahogyan eddig is tettük. Mindez beleillik abba a közös szándéknyilatkozatba, amelyet a Székely Nemzeti Tanácson kívül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt is aláírásával hitelesített, és amely leszögezi: „az autonómia iránti egységes szándéknak a kinyilvánításán túl nem folytatnak vitát egymással a megvalósítás részleteiről”.
A Székely Nemzeti Tanács részéről nem új álláspontról van szó tehát, hanem arról, hogy megerősítettük, amit eddig is számtalanszor kimondtunk, például a Székelyföld autonómiájának sérthetetlen alapelveiről szóló közleményben.
Ezzel párhuzamosan igaz az, hogy az autonómiaküzdelem legsikeresebb eseményei között tarthatjuk számon a közös fellépéseket, amikor a fenti elveket nem sértve, együtt álltunk ki az autonómia mellett. Ilyen volt az autonómia-statútum tervezetének parlamenti beterjesztése vagy a Székelyek Nagy Menetelése.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Migráció, biztonság, Európa
Csütörtök délután a váradújvárosi református templomban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, közgazdász és egyetemi tanár tartott előadást Migráció, biztonság, Európa címmel. A Budapesti Corvinus és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanáraként a nemzetközi tekintélynek örvendő, elismert szakember a világ jelenlegi arculatáról és az Európát sújtó migrációs válságról beszélt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, Tőkés László európai parlamenti képviselőnek a meghívására érkezett Nógrádi György kilencéves korában átutazóban már járt ezelőtt is Nagyváradon, de előadást most először tartott a helyi közönségnek. A szaktekintélyt és a vele érkező vendégeket Sándor Lajos nagyvárad-újvárosi lelkipásztor köszöntötte, megindokolva a szokatlan helyszínválasztást: az előadás a keresztény gyülekezetek számára fontos témát boncolgat, és a rendkívül nagy érdeklődés következtében nem volt hol máshol befogadni a nagyszámú érdeklőt. Tőkés László bevezető beszédében elsősorban arra tért ki, hogy az Európai Uniónak mindenekelőtt a saját állampolgárainak a biztonságával és védelmével kellene foglalkoznia, az állampolgárok egészséges önvédelmi mechanizmusának támogatásával, amelyről az elmúlt évtizedek során a kisebbségben élők kitartása és ragaszkodása tanúskodhat leginkább.
Segíteni kell a beilleszkedés folyamatát
Az esemény moderátoraként Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az előadásra érkezett vendégek sorában Fischl Vilmosnak, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkárának adta át a szót, aki egy rövid ismertetőt tartott az iszlám világról. Az evangélikus lelkész, aki Líbiában nőtt fel, és beszéli az arab nyelvet, az iszlám Amerika- és Nyugat-ellenességéről beszélt egy olyan korszakban, amely a kereszténység sajnálatos hanyatlásával néz szembe. Kiemelte, hogy természetesen megértőnek kell lennünk a háborús övezetekből menekülőkkel szemben, és azok esetében, akik megkapják a tartózkodási engedélyt, segíteni kell a beilleszkedés folyamatát, de semmiképp sem a saját kultúra és Európa feladásával. Kitért továbbá arra is, hogy Nyugat-Európa, és a világ legtöbb országa máris nagyszámú muzulmán lakossal rendelkezik, így Európa kereszténysége – a sok bevándorlóval és vegyes házassággal – eleve fenyegetett helyzetben van.
Nem csak az iszlám világ fenyegetésétől kell tartani
Nógrádi György a maga fesztelen és mérhetetlenül tájékozott, információgazdag stílusában Fischl kijelentésével kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államok (USA) példáját említette, amelyről a statisztikák tükrében elmondható, hogy a most születő lakosságát 50%-ban nem fehérbőrű emberek teszik ki. Az előadását három globális tényezőre, azaz a 21. század három nagyhatalmára – az USA, Kína és Oroszország – és ezek egymáshoz való viszonyára, valamint ezen hatalmak céljaira és közvetett módon a migrációs válsághoz való viszonyukra vonatkozó ismeretekre építette, és szót ejtett Nagy Britannia valószínű kilépéséről is az Európai Unióból (a június 23-i népszavazásról) és ennek hátrányos következményeiről. Ezen ismeretek – melyeket nemzetközi fórumokon való részvétel és személyes kapcsolatok erősítenek – eléggé aggasztó jövőképet festenek, melyben nem csupán az iszlám világ fenyegetésétől kell tartani, hanem a hatalmi viszonyok megváltozásától is, amelyek várható Csendes-óceáni csatáktól lesznek terhesek, mivel Ázsia, illetve Kína egyre látványosabban tör felfelé, és minden erejével igyekszik világméretű játékossá avanzsálódni. Egy esetleges világháborútól ugyan nem ezen törekvések vagy az iszlám folyamatos beszivárgása miatt kell tartani (egy harmadik világháború Nógrádi szerint az Izrael és Irán vagy Észak- és Dél-Korea közötti ellentétek okán törhet ki), de a migráció kérdése és a hozzáállás máris alaposan megosztotta Európát.
A világpolitika játékosai közül ugyanakkor azok, akik rendelkeznek a megfelelő hálózattal és kapcsolatrendszerrel (Az Öt Szem nevű hírszerzési szövetség – az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland), igenis képesek az egész világ profi lehallgatására, tevékenységüket 90%-ban gazdasági információk gyűjtésére összpontosítják, és csak a maradék 10% jut a terrortámadások esetleges megakadályozására.
Európa az egyetlen lehetőség
„A háborúval sújtott Szíriából először a környező országokba (Jordániába, Libanonba) menekült családok az elmúlt két évben a balkáni és a líbiai-olasz vonalon jöttek Európába, amely tárt karokkal fogadta őket – mostanáig –, míg a világ más országai (az USA, Ausztrália és a Közel-Kelet is) egyszerűen kijelentették, hogy nem kérnek belőlük” – foglalta össze a válság világméretű ismertetőjegyeit a biztonságpolitikus. Ily módon Európa marad az egyetlen lehetőség a menekülők számára, és mivel az érintett európai országok közül a legtöbben ( Lengyelország, Csehország, Románia) nem akarják elfogadni a megszabott migránskvótákat, ezért ezeket – különösen Magyarországot, ahol népszavazásra bocsátják a kérdést – rossz szemmel nézi az Unió. Mindezek ellenére Nógrádi állítja, hogy a menekültek fő befogadóországával, Németországgal nem romlottak meg Magyarország kapcsolatai. „Jó viszonyban kell lennünk Németországgal, mert ahogy a világpolitika alakulása az USA szövetsége nélkül elképzelhetetlen, úgy Magyarország sem politizálhat anélkül, hogy jó viszonyban lenne Berlinnel. Ugyanígy Oroszországra is szükségünk van” – fogalmazott.
Zárásképpen, a temérdek kérdésre adott válaszokban Nógrádi a folyamatokra és tényállásokra rámutatva összegezte a saját véleményét a migrációs válság felszámolásának módjaival kapcsolatban: szerinte „először is profi hírszerzésre van szükség, amely kideríti, hogy honnan jönnek és miért is jönnek egészen pontosan a migránsok, másodszor hajóikat vissza kellene fordítani oda, ahonnan indultak, azaz Líbiába, és harmadszor, ha az ottani partraszállásuk nem tetszik a helyi kormánynak, akkor tenni róla, hogy megváltoztassák a véleményüket. Azok esetében pedig, akik megkapják az engedélyt a bejövetelre, a befogadó ország és annak törvényrendszere diktál.” Végezetül pedig arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a család és a közvetlen környezet ápolása és óvása az egyes ember legfőbb feladata, amelyek a nagyobb társadalmi szerkezetek, illetve a világ makrotársadalmának alappilérei.
Szamos Marian
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nagyváradi fesztivál a nemzetegyesítés jegyében
A magyar kultúra határok fölötti egyesítő szerepéről beszéltek a Szent László Napok nyitógálájának szónokai a rendezvénysorozat hétfő esti megnyitó gáláján.
A Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi zenekar 15. századi Szent László himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította a 4. Szent László Napokhivatalos megnyitó gáláját, melyet a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében bonyolítottak le. Hajrá magyarok! felkiáltással kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó Gyulafőszervező, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, aki az éppen zajló labdarúgó Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állanunk a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket” – fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi magyarságnak.
Partnerség
Papp László, Debrecen város polgármestere beszéde elején gratulált Nagyvárad szemmel látható fejlődéséhez, majd hozzátette: jelenléte jelzi azt, hogy a határ két oldalán élő magyarság számíthat egymásra. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves részeNagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen” – mondta.
Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte a gálán, aki kijelentette, hogy olyan, saját igényekhez igazodó rendezvénysorozatot kell szervezni, amely mintaként szolgál majd más települések számára. Párhuzamba állította a Varadinum fesztiválsorozat és a Szent László Napok megálmodóit és megvalósítóit, hiszen ezek a rendezvények hozzájárulnak ahhoz, hogy Nagyváradnak saját kulturális arculata legyen. Utalva Papp László polgármester felvetésére, kijelentette: „A nagyváradi Szent László Napokat tovább kell építenünk, fejlesztenünk és még színesebbé tennünk, hogy 2023-ra részese legyen a debreceni kulturális főváros rendezvénysorozatnak”.
Gyökerek
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára illendőnek és méltónak nevezte, hogy az anyaország és a határon túli közösség együttműködésben tekintse át hagyományait és gyökereit. „Olyan értékek, kincsek birtokosa Nagyvárad, amelyekre méltán lehetnek büszkék a mai generációk. Ha tehát Szent László Napokra érkezünk, köszönetet mondani jövünk azért az értékőrzésért, értéktartásért, amelyet önök és az önök elődei generációk óta végeznek” – jelentette ki az államtitkár. Hoppál Péter azt ígérte: Balog Zoltán miniszterrel együtt azon lesz, hogy a kormány által idén létrehozott kulturális fesztiválok támogatási sorában szerepelhessen aSzent László Napok rendezvénye is.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, a rendezvénysorozat mindenkori házigazdája köszöntő beszédében Szent Lászlónak és Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek azt a közös tulajdonságát emelte ki, hogy a kegyesség mellett erősek és rendíthetetlenek voltak országuk és népük védelmében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélte, azért van szükség a szent király és Márton Áron püspök példázatára, „mert Európának hite sincs, de már az életösztönei sem működnek; politikusai megfeledkezni látszanak arról, hogy elsődleges feladatuk saját polgáraik, saját népük védelme”. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, és Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket” – fogalmazott.
A népzene érték
A beszédek után az 1973-ban alakult Muzsikás együttes lépett színpadra és örvendeztette meg a közönséget egy rövid, de annál nagyszerűbb koncerttel. A Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter, Hamar Dániel felállású zenekar a magyar népzenei hagyomány számos értékét sűrítette bele háromnegyed órás műsorába, hiszen kalotaszegi muzsikával indítottak, többek között somogyi, dél-dunántúli, illetve szatmári zenével folytatták, hogy aztán moldvai csángó muzsikával zárják koncertjüket, e zenei programjukkal is a magyar nép politikai határok felett átnyúló egységének eszméjét fejezve ki. Az esten fellépett Petrás Mária csángó származású neves énekesnő, aki csángó egyházi énekeket énekelt szólóban, a koncert végén pedig a Muzsikás együttessel közösen szólaltatott meg moldvai népi énekeket rendkívül tiszta, kifejező, a csángó ének-zenei, nyelvi sajátosságokat tökéletesen visszaadó hangján. A Muzsikás együttes igényes koncertjével megadta egy színvonalasnak ígérkező kulturális rendezvénysorozat alaphangját.
Pap István
erdon.ro

A magyar kultúrát ünneplik: megnyitották a 4. Szent László Napokat
Hétfőn este hivatalosan is megkezdődött az idén negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok. Az ünnepélyes megnyitót a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében tartották, ahol a köszöntőbeszédek után Petrás Mária és a Muzsikás Együttes lépett fel.
A Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi zenekar 15. századi Szent László himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította az ünnepi eseményt. Ezt követően Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke szólt a jelenlévőkhöz.
Hajrá magyarok! – kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó, aki az éppen zajló labdarúgó Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állanunk nekünk is apaként, anyaként, mérnökként, orvosként vagy rendezvényszervezőként a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket” – fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi magyarságnak, és a továbbiakban is lesz szervezői kedv, támogatás és a város önkormányzata részéről pozitív hozzáállás, hogy folytatása legyen az immár négy éves hagyománynak.
Papp László, Debrecen város polgármestere, beszéde elején gratulált Nagyvárad szemmel látható fejlődéséhez, majd hozzátette: megtiszteltetésnek érzi, hogy jelen lehet a Szent László Napok nyitóünnepségén, jelenléte pedig azt is jelzi, hogy a határ két oldalán élő magyarság számíthat egymásra. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a Nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen” – mondta Papp László.
Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte az ünnepélyes gálán, aki szerint a Szent László Napoknak, illetve a városnak nem Kolozsvárról vagy más városból kell mintákat követnie, hanem egy sajátot kell megteremtenie. Szent István államot alapított, Szent László várost, nekünk pedig az a küldetésünk, hogy továbbfejlesszük a kapott örökséget – fogalmazott.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Nagyvárad történelmi jelentőségére és a Szent László-kultusz évszázados hagyományaira hívta fel a figyelmet. A politikus köszönetet mondott a szervezőknek, akik évről-évre megszervezik a rangos eseményt, valamint mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben aktív részesei voltak a nagyváradi magyar kultúra megőrzésének. „Napról-napra tennünk kell azért, hogy az erdélyi és partiumi magyarságnak ne csak múltja és jelene, de jövője is legyen. Értékőrző és értékteremtő munkát kell végeznünk, s ennek szellemében szorgalmazzuk, hogy a jövő évtől a Szent László Napok is az állandó támogatásban részesülő fesztiválok között szerepeljen a magyarországi költségvetésben” – jelentette ki az államtitkár.
„Kilencszáz év után is visszavárjuk oltalmazó Szent László királyunkat, hiszen nemzetünknek ismételten védelemre van szüksége” – mondta Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a Szent László Napok mindenkori házigazdája. Tőkés emlékeztetett: a bel- és világpolitikai változások, valamint a még mindig megoldásra váró migránsválság olyan helyzetet teremtettek, melyben Európa elvesztette hitét és önbecsülését. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, s Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket. De hiába kérjük – Szent Lászlóhoz hasonlóan – az isteni segítséget, ha mi magunk nem cselekszünk, s nem küzdünk – a rendelkezésünkre álló békés eszközökkel – közös jövendőnkért” – jelentette ki az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a Szent László Napok az elszánt cselekvés kiváló példája, s megköszönte a szervezők áldozatos munkáját. „A vár- és térfoglalás útján járva kell haladnunk, s ideje kezünkbe vennünk sorsunkat. A boldog Váradot emeljük ki boldogtalanságából, s így adjuk át az utókornak” – zárta beszédét erdélyi képviselőnk.
A beszédeket követően a Muzsikás együttes és Petrás Mária A mi népzenénk címmel lépett színpadra, és aratott nagy sikert széles merítésű népzenei produkciójával.
A Szent László Napok programkínálatát, valamint további információkat megtalálhatják a www.szentlaszlonapok.ro internetes oldalon és a rendezvény Facebook-oldalán.
maszol.ro

Zászlóvita a Kovászna megyei önkormányzat alakuló ülésén
Újabb zászlóvita zavarta meg a Kovászna megyei önkormányzat szerdai alakuló ülését, amely egyébként a papírforma szerint zajlott: Tamás Sándor immár a harmadik mandátumát tölti a tanács élén, az alelnöki teendőket pedig Henning László és Grüman Róbert, a szövetség megyei ügyvezető elnöke látja el.
Már az ülés kezdetén vita robbant ki, ugyanis Kulcsár Terza József magyar polgári párti (MPP) tanácsos számon kérte Sebastian Cucu prefektustól az általa adományozott, majd a megyeháza díszterméből eltávolított székely zászlót és engedélyt kért, hogy behozzon egy új lobogót.
A kormánybiztos megpróbálta elhallgattatni a politikust, elmondván: a zászló törvénytelen és az adományozásra vonatkozó tanácsi határozatot is megtámadta a bíróságon, a jogerős döntésig felfüggesztik azt. Cucu egyébként köszöntőjében azon reményének adott hangot, hogy a jövőben jó együttműködés lesz a két intézmény között, hozzátéve, „persze, a törvényesség határai belül”.
Az alelnöki tisztségre egyébként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a román pártok is nevesítettek jelöltet, nem sok eséllyel a 21 tagú RMDSZ-frakció ellenében. A PNL és PSD egy-egy tanácsosa Nem Nemzetiségi Alapon Szerveződő Pártok Csoportja néven működik együtt a testületben, melyben az EMNP-nek 3, az MPP-nek 2 tanácsosa van.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Nagyváradi fesztivál a nemzetegyesítés jegyében
A magyar kultúra határok fölötti egyesítő szerepéről beszéltek a Szent László Napok nyitógálájának szónokai a rendezvénysorozat hétfő esti megnyitó gáláján.
A Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi zenekar 15. századi Szent László himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította a 4. Szent László Napokhivatalos megnyitó gáláját, melyet a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében bonyolítottak le. Hajrá magyarok! felkiáltással kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó Gyulafőszervező, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, aki az éppen zajló labdarúgó Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állanunk a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket” – fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi magyarságnak.
Partnerség
Papp László, Debrecen város polgármestere beszéde elején gratulált Nagyvárad szemmel látható fejlődéséhez, majd hozzátette: jelenléte jelzi azt, hogy a határ két oldalán élő magyarság számíthat egymásra. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen” – mondta.
Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte a gálán, aki kijelentette, hogy olyan, saját igényekhez igazodó rendezvénysorozatot kell szervezni, amely mintaként szolgál majd más települések számára. Párhuzamba állította a Varadinum fesztiválsorozat és a Szent László Napok megálmodóit és megvalósítóit, hiszen ezek a rendezvények hozzájárulnak ahhoz, hogy Nagyváradnak saját kulturális arculata legyen. Utalva Papp László polgármester felvetésére, kijelentette: „A nagyváradi Szent László Napokat tovább kell építenünk, fejlesztenünk és még színesebbé tennünk, hogy 2023-ra részese legyen a debreceni kulturális főváros rendezvénysorozatnak”.
Gyökerek
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára illendőnek és méltónak nevezte, hogy az anyaország és a határon túli közösség együttműködésben tekintse át hagyományait és gyökereit. „Olyan értékek, kincsek birtokosa Nagyvárad, amelyekre méltán lehetnek büszkék a mai generációk. Ha tehát Szent László Napokra érkezünk, köszönetet mondani jövünk azért az értékőrzésért, értéktartásért, amelyet önök és az önök elődei generációk óta végeznek” – jelentette ki az államtitkár. Hoppál Péter azt ígérte: Balog Zoltán miniszterrel együtt azon lesz, hogy a kormány által idén létrehozott kulturális fesztiválok támogatási sorában szerepelhessen aSzent László Napok rendezvénye is.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, a rendezvénysorozat mindenkori házigazdája köszöntő beszédében Szent Lászlónak és Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek azt a közös tulajdonságát emelte ki, hogy a kegyesség mellett erősek és rendíthetetlenek voltak országuk és népük védelmében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélte, azért van szükség a szent király és Márton Áron püspök példázatára, „mert Európának hite sincs, de már az életösztönei sem működnek; politikusai megfeledkezni látszanak arról, hogy elsődleges feladatuk saját polgáraik, saját népük védelme”. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, és Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket” – fogalmazott.
A népzene érték
A beszédek után az 1973-ban alakult Muzsikás együttes lépett színpadra és örvendeztette meg a közönséget egy rövid, de annál nagyszerűbb koncerttel. A Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter, Hamar Dániel felállású zenekar a magyar népzenei hagyomány számos értékét sűrítette bele háromnegyed órás műsorába, hiszen kalotaszegi muzsikával indítottak, többek között somogyi, dél-dunántúli, illetve szatmári zenével folytatták, hogy aztán moldvai csángó muzsikával zárják koncertjüket, e zenei programjukkal is a magyar nép politikai határok felett átnyúló egységének eszméjét fejezve ki. Az esten fellépett Petrás Mária csángó származású neves énekesnő, aki csángó egyházi énekeket énekelt szólóban, a koncert végén pedig a Muzsikás együttessel közösen szólaltatott meg moldvai népi énekeket rendkívül tiszta, kifejező, a csángó ének-zenei, nyelvi sajátosságokat tökéletesen visszaadó hangján. A Muzsikás együttes igényes koncertjével megadta egy színvonalasnak ígérkező kulturális rendezvénysorozat alaphangját.
Pap István
erdon.ro

Koszorúzás Szent László szobránál
Hétfőn délután a Szent László Napok rendezvénysorozat keretében megkoszorúzták Szent László királynak a nagyváradi római katolikus püspöki palota és székesegyház előtt lévő szobrát.
Koszorút helyezett el Tőkés László EP-képviselő, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Szilágyi Zsolt, Zatykó Gyula, Csomortányi István és Török Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezető tisztségű képviselői.
erdon.ro

Régi-új elnök, meglepetés-alelnök Hargita Megye Tanácsa élén
Borboly Csaba az elnöke, Barti Tihamér és Biró Barna Botond pedig az alelnöke Hargita Megye Tanácsának, miután az újonnan megalakult döntéshozó testület június 23-án, csütörtökön délután erről is szavazott, a tanácsosok eskütétele után.
Az újrázó tanácselnök szerint az új megyei tanácsban szavazatukkal a választók világos akarata érvényesült, a választók többségének bizalmát élvezik.
„Csík–Gyergyó– Udvarhely szolidaritáson alapuló együttműködését is folytatjuk. Meggyőződésem, hogy továbbra is képesek lesznek egymás javára lemondani, így tudunk megoldani nagy feladatokat” – mondta az újraválasztott tanácselnök, aki az első számú prioritásnak továbbra is a fiatalok szülőföldön maradását tartja, és rámutatott, hogy a szakoktatás ügye elmozdulni látszik.
A vezetőség megválasztása előtt az ülést a testület legidősebb és két legfiatalabb tagja: Brezovszky György Ádám, valamint Dajka Tünde és Kolumbán Dávid vezette. A vezetőség megválasztása után felszólalt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Andrei Jean-Adrian prefektus, Tánczos Barna szenátor, Tamás József római katolikus segédpüspök, Kántor Csaba református püspökhelyettes, valamint Lőrinczi Lajos és Simó Sándor unitárius esperes.
Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a közösség együttműködésében, szolgálatában érdekelt, és arra törekszenek, hogy a biztonságot szavatolják az önkormányzatokban, a parlamenti képviselettel együttműködve, akárcsak a civilszervezetekkel, egyházakkal, dekoncentrált intézményekkel partnerségben. A szövetségi elnök szerint erős parlamenti képviseletre van szüksége Hargita megyének is.
Mint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ két helyet veszített a mandátumok mostani eloszlása szerint. Így a korábbi 21 helyett, mindössze 19 RMDSZ-es képviselő lesz a 31 tagú megyei önkormányzatban. A következő négy évre 19 RMDSZ-es, 4 MPP-s, 3 EMNP-s, 3 PSD-s, 2 PNL-s tanácsos alkotja a Hargita megyei önkormányzatot.
Székelyhon.ro