Vakvágányra terelt RMDSZ-népszavazás
Fiaskónak tartja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az RMDSZ partiumi és székelyföldi aláírásgyűjtő akcióját. Toró T. Tibor elnök, Zatykó Gyula és Papp Előd alelnökök kolozsvári sajtóértekezletükön részletesen beszámoltak arról az aláírásgyűjtési akcióról, amit nyáron a Néppárt kezdeményezett a partiumi és a székelyföldi közigazgatásirégió ügyében, és amit „lekoppintva” az RMDSZ hatástalanított.
Mint ismeretes, a két székelyföldi megyét leszámítva, sehol nem sikerült a megyei közgyűlésekben elfogadtatni a polgári kezdeményezésként benyújtott népszavazási kezdeményezést az önálló partiumi, illetve a székelyföldi közigazgatási régióról. Zatykó Gyula szerint a partiumi akció tipikus példája annak, amikor egy párt semmibe veszi választóit, illetve azokat, akik kézjegyükkel látták el a népszavazási kezdeményezés íveit. Az RMDSZ az elején a román pártokkal ígért konzultációt arról, hogy közösen gyűjtsenek aláírásokat, a tárgyalásokról azonban nem jelent meg semmilyen hír. Az igazi meglepetést az jelentette, amikor kiderült, hogy a három partiumi megye közül csak a Szilágy Megyei Önkormányzathoz nyújtották be a népszavazási kérelmet, amelyet a közgyűlés titkára könnyen cáfolható formai okokra hivatkozva utasított el. Ez ellen az RMDSZ azonban egyetlen szóval sem tiltakozott, Szatmár és Bihar megyében pedig be sem nyújtották az aláírt íveket. Azóta sem beszél róla a két megyei RMDSZ-szervezet. Zatykó ezt azzal magyarázza, hogy a partiumi RMDSZ-vezetők a legelszántabb hívei Erdélyben a kormányzati szerepvállalásnak, így megeshet, hogy már ígéretet is kaptak a nagyobbik román kormánypárt részéről.
Nem jobb a helyzet Székelyföldön sem. Maros megyében a megyei közgyűlés román többsége elutasította a népszavazás kiírását, Hargita és Kovászna megyében viszont nem polgári kezdeményezésként, hanem egyéni képviselői indítványként került a közgyűlés elé a népszavazási javaslat. Hargitában és Háromszéken semmit nem lehet tudni az aláírásokról, ami eleve megkérdőjelezi az RMDSZ elkötelezettségét. Papp Előd szerint egyértelmű, hogy az RMDSZ csak kampánycélból karolta fel az ötletet, miután kiderült, hogy az Európai Polgári Kezdeményezések elutasítása után nem lehet aláírásokat gyűjteni. Ezt az eltervezett akciót helyettesítették afejlesztési régiókról szóló eredménytelen aláírásgyűjtéssel. A néppártiak szerint az RMDSZ vakvágányra terelte az erdélyi magyarság közös ügyét, ezért tervezi azt az EMNP, hogy az eddig összegyűjtött 25 ezer aláírást újakkal kiegészítve, folytatják az akciót.
Makkay József

Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Erőből politizálva
A politika egyik kulcskérdése: miként tudjuk az erőt alkalmazni? Mert a politika nem a kölcsönös bizalom, a hála, a méltányosság terepe. A Balkánon különösképpen nem. Mindazonáltal jó lenne, ha az erdélyi magyar közösség keretén belül az egyes szereplők az erőt elsősorban kifelé vetnék be, „befelé”, magyar viszonylatban pedig a józan önmérséklet határozná meg a magatartásukat.
Ha az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit a nyers pártérdek mozgatná, aligha javasolták volna a jövő évi európai parlamenti választásokra a pártkoalíciót, hiszen bázisuk nem néz jó szemmel semmiféle közösködést az RMDSZ-szel. Nemzeti szempontból ugyanakkor ez lenne az optimális megoldás: hárompárti magyar összefogás, a politikai egyéniség megőrzésével. Az RMDSZ és elnöke, Kelemen Hunor a legutóbbi SZKT-n e javaslatot határozott hangon utasította el, ami nem vall túl nagy politikai bölcsességre. Az RMDSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy az RMDSZ maga mögött tudhatja „az erdélyi magyar közösség 89 százalékának támogatását.” Sajátos matematika ez, ha annak fényében vizsgáljuk, hogy a közel egymillió választásra jogosult erdélyi magyar választópolgár közül 388528-an támogatták az RMDSZ szenátusi listáit. Az EMNP elvitt 58765 szavazatot, bizonyára román pártok is kaptak magyar szavazatokat, nem kevesen pedig távol maradtak az urnáktól. Az RMDSZ tehát az Erdélyben magyar pártokra leadott voksok 86,86 százalékát nyerte el a legutóbbi parlamenti választásokon. Értelemszerűen a szenátusi lista a releváns, s mivel az EMNP a szórványmegyékben csak szenátorjelölteket indított, így ott meg nem méretett.
De persze nem ez a fő probléma Kelemen Hunor álláspontjával. Hanem az, hogy ismét hengerelni készül – ami több szempontból is aggályos. Pártszempontból visszaüthet, annak dacára, hogy az RMDSZ jó eséllyel átviszi a zömmel általa dominált médián a saját üzeneteit, amit Kelemen Hunor az SZKT-n is megfogalmazott: Tőkés László pártja „az RMDSZ ellen indult” a 2012-es önkormányzati és parlamenti megmérettetésen – mi mást tehetett volna, a pártnak az a dolga, mondhatni létfunkciója, hogy induljon a választáson, az a kijelentés pedig, miszerint ezt az RMDSZ ellen tette volna, megalomániával vegyes paranoia –, „visszaélt a bizalommal.” Nevetséges ez a vád, hiszen éppenséggel az RMDSZ éltvissza a 2009-es magyar összefogás után az autonomista oldal bizalmával, nem egyeztettek Kelemen Hunor államelnök-jelöltségéről, mindmáig nem íratta alá polgármestereikkel és tanácsosaikkal a Székely Önkormányzati Nagygyűlés zárónyilatkozatát, és kifarolt az újabb nagygyűlés megszervezésének nagyszabású tervéből. Az RMDSZ rágalma egyszerű, s a választók bonyolult üzenetekre kevéssé érzékeny többsége minden bizonnyal hitelt ad neki.
Kockázatos ez a lépés, mert volt már rá példa, hogy az RMDSZ ráfázott az erőpolitikára: 2007-ben Tőkés László egymaga több szavazatot kapott a Székelyföldön, mint az RMDSZ. Az is lehetséges, hogy az RMDSZ nem tartja elsődlegesnek az EP-választásokat, hiszen, mint Markó Béla el is mondta, a kormányzati szerepvállalással az RMDSZ feladta az önálló külpolitika eszközét. Most ugyan kormányon kívül van a szövetség, de valószínűsíthető, hogy miként 2010-ben tette, az első hívásra ott terem a bukaresti hatalom aktuális birtokosai mellett fegyverhordozónak.
Kelemen Hunor talán arra játszik: ha a szervezet kiesik az EP-ből, azt megpróbálja az autonomista oldal ellen fordítani, s elrettentő példaként felmutatni a parlamenti választásokon. A szervezet fő fegyvere 2012-ben is a parlamentből való kieséssel való riogatás volt. Frunda György letagadta a napot az égről, amikor minden jogi alap nélkül azt állította: a 6:3-as küszöb nem érvényes kisebbségi szervezetekre. A háromszéki korifeusok azzal riogattak, hogy valamennyi, EMNP-re adott szavazat a román pártoknál landol. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azóta ugyan bocsánatot kért e kijelentésért, sajátos módon azonban nem az EMNP-től, hanem a románoktól.
Nemzeti szempontból egyenesen önsorsrontás a külön indulás, hiszen figyelmen kívül hagyja a választók többségében még mindig meglevő egységigényt. Az analógia a 2012-es marosvásárhelyi csúfos bukás. Amikor meglett volna a konszenzuális jelölt Vass Levente személyében – aki egyébként a minap szakmai vonalon érvényesített bosszú áldozata lett –, akit minden erő támogathatott volna, de az RMDSZ nem volt hajlandó belemenni abba a forgatókönyvbe, amely a legtöbb szavazattal kecsegtetett (független jelölt párttámogatással), Frunda György személyében inkább olyan jelöltet indított, akiről tudni lehetett, hogy sok magyar semmi esetre sem szavaz rá, képtelen lesz maximálni a magyar szavazatokat. Így is lett.
De rossz az RMDSZ üzenete az erdélyi magyar közeljövő szempontjából is. Bár Kelemen Hunor kiállt az SZKT-n a Székelyek Nagy Menetelése mellett, valamint a magyarországi választások kapcsán hangsúlyozta, hogy a regisztráció tekintetében a szövetség segíti, ami pozitív és méltánylandó, az összefogás előli elzárkózás nem sok jót ígér a további közös autonómiaelvű cselekvés vonatkozásában.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Erőből politizálva
A politika egyik kulcskérdése: miként tudjuk az erőt alkalmazni? Mert a politika nem a kölcsönös bizalom, a hála, a méltányosság terepe. A Balkánon különösképpen nem. Mindazonáltal jó lenne, ha az erdélyi magyar közösség keretén belül az egyes szereplők az erőt elsősorban kifelé vetnék be, „befelé”, magyar viszonylatban pedig a józan önmérséklet határozná meg a magatartásukat.
Ha az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit a nyers pártérdek mozgatná, aligha javasolták volna a jövő évi európai parlamenti választásokra a pártkoalíciót, hiszen bázisuk nem néz jó szemmel semmiféle közösködést az RMDSZ-szel. Nemzeti szempontból ugyanakkor ez lenne az optimális megoldás: hárompárti magyar összefogás, a politikai egyéniség megőrzésével. Az RMDSZ és elnöke, Kelemen Hunor a legutóbbi SZKT-n e javaslatot határozott hangon utasította el, ami nem vall túl nagy politikai bölcsességre. Az RMDSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy az RMDSZ maga mögött tudhatja „az erdélyi magyar közösség 89 százalékának támogatását.” Sajátos matematika ez, ha annak fényében vizsgáljuk, hogy a közel egymillió választásra jogosult erdélyi magyar választópolgár közül 388528-an támogatták az RMDSZ szenátusi listáit. Az EMNP elvitt 58765 szavazatot, bizonyára román pártok is kaptak magyar szavazatokat, nem kevesen pedig távol maradtak az urnáktól. Az RMDSZ tehát az Erdélyben magyar pártokra leadott voksok 86,86 százalékát nyerte el a legutóbbi parlamenti választásokon. Értelemszerűen a szenátusi lista a releváns, s mivel az EMNP a szórványmegyékben csak szenátorjelölteket indított, így ott meg nem méretett.
De persze nem ez a fő probléma Kelemen Hunor álláspontjával. Hanem az, hogy ismét hengerelni készül – ami több szempontból is aggályos. Pártszempontból visszaüthet, annak dacára, hogy az RMDSZ jó eséllyel átviszi a zömmel általa dominált médián a saját üzeneteit, amit Kelemen Hunor az SZKT-n is megfogalmazott: Tőkés László pártja „az RMDSZ ellen indult” a 2012-es önkormányzati és parlamenti megmérettetésen – mi mást tehetett volna, a pártnak az a dolga, mondhatni létfunkciója, hogy induljon a választáson, az a kijelentés pedig, miszerint ezt az RMDSZ ellen tette volna, megalomániával vegyes paranoia –, „visszaélt a bizalommal.” Nevetséges ez a vád, hiszen éppenséggel az RMDSZ éltvissza a 2009-es magyar összefogás után az autonomista oldal bizalmával, nem egyeztettek Kelemen Hunor államelnök-jelöltségéről, mindmáig nem íratta alá polgármestereikkel és tanácsosaikkal a Székely Önkormányzati Nagygyűlés zárónyilatkozatát, és kifarolt az újabb nagygyűlés megszervezésének nagyszabású tervéből. Az RMDSZ rágalma egyszerű, s a választók bonyolult üzenetekre kevéssé érzékeny többsége minden bizonnyal hitelt ad neki.
Kockázatos ez a lépés, mert volt már rá példa, hogy az RMDSZ ráfázott az erőpolitikára: 2007-ben Tőkés László egymaga több szavazatot kapott a Székelyföldön, mint az RMDSZ. Az is lehetséges, hogy az RMDSZ nem tartja elsődlegesnek az EP-választásokat, hiszen, mint Markó Béla el is mondta, a kormányzati szerepvállalással az RMDSZ feladta az önálló külpolitika eszközét. Most ugyan kormányon kívül van a szövetség, de valószínűsíthető, hogy miként 2010-ben tette, az első hívásra ott terem a bukaresti hatalom aktuális birtokosai mellett fegyverhordozónak.
Kelemen Hunor talán arra játszik: ha a szervezet kiesik az EP-ből, azt megpróbálja az autonomista oldal ellen fordítani, s elrettentő példaként felmutatni a parlamenti választásokon. A szervezet fő fegyvere 2012-ben is a parlamentből való kieséssel való riogatás volt. Frunda György letagadta a napot az égről, amikor minden jogi alap nélkül azt állította: a 6:3-as küszöb nem érvényes kisebbségi szervezetekre. A háromszéki korifeusok azzal riogattak, hogy valamennyi, EMNP-re adott szavazat a román pártoknál landol. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azóta ugyan bocsánatot kért e kijelentésért, sajátos módon azonban nem az EMNP-től, hanem a románoktól.
Nemzeti szempontból egyenesen önsorsrontás a külön indulás, hiszen figyelmen kívül hagyja a választók többségében még mindig meglevő egységigényt. Az analógia a 2012-es marosvásárhelyi csúfos bukás. Amikor meglett volna a konszenzuális jelölt Vass Levente személyében – aki egyébként a minap szakmai vonalon érvényesített bosszú áldozata lett –, akit minden erő támogathatott volna, de az RMDSZ nem volt hajlandó belemenni abba a forgatókönyvbe, amely a legtöbb szavazattal kecsegtetett (független jelölt párttámogatással), Frunda György személyében inkább olyan jelöltet indított, akiről tudni lehetett, hogy sok magyar semmi esetre sem szavaz rá, képtelen lesz maximálni a magyar szavazatokat. Így is lett.
De rossz az RMDSZ üzenete az erdélyi magyar közeljövő szempontjából is. Bár Kelemen Hunor kiállt az SZKT-n a Székelyek Nagy Menetelése mellett, valamint a magyarországi választások kapcsán hangsúlyozta, hogy a regisztráció tekintetében a szövetség segíti, ami pozitív és méltánylandó, az összefogás előli elzárkózás nem sok jót ígér a további közös autonómiaelvű cselekvés vonatkozásában.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

EMNP: fogyatékosoknak nevezte a magyar gyerekeket Dorin Florea
Bocsánatkérésre szólította fel december 5-én, csütörtöki közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete Dorin Florea polgármestert, amiért szerdai sajtótájékoztatóján állítólag fogyatékosoknak, félszegeknek nevezte a magyar iskolákba járó diákokat. Az EMNP a diszkriminációllenes tanácsnál is panaszt tett.
A Néppárt az kifogásolja, hogy az elöljáró rosszindulatú nyilatkozatokkal illette a történelmi egyházakat a visszaszolgáltatott iskolai ingatlanok állapotával kapcsolatosan, „megfeledkezve arról, hogy a polgármesteri hivatal több éves nemtörődömsége és bérelmaradása következtében” nincs anyagi fedezet a javításokra.
„Az a polgármester, aki nem képes felfogni, mi történt Marosvásárhelyen 1990. március 20-án, aki nem vonja le a következtetést a Forgatag száműzéséből, aki nem tanul Lakó Péterfi Tünde megbüntetésének esetéből, aki nem látja be, hogy a Székely zászló elleni jogtalan küzdelme milyen veszélyekkel jár, az a tűzzel játszik!” – fogalmaz a közlemény.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szóvivője szerint Dorin Florea nem használta a "fogyatékos" kifejezést a sajtótájékoztatón. Aurel Trif a maszol.ro-nak elmondta: az elöljáró arról beszélt, hogy a magyar diákok számára hátrányt (románul: handicap) jelent, ha magyar iskolába járnak, mert így nehezebben sajátítják el a román nyelvet, míg a kétnyelvű iskolákban ezt könnyebben megtehetik.
maszol/közlemény

Mátis Jenő: Kelet-Európa Svájca lehet Erdély a Mikó Imre Terv megvalósításával
A nemrégiben megszervezett I. Nagyváradi Mezőgazdász Konferencia, valamint a Csíksomlyón A tej útja címmel megtartott szakmai konferencia bebizonyította, hogy sok kérdés és probléma foglalkoztatja az erdélyi magyar gazdákat, ezekre vonatkozóan pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott Mikó Imre Terv jó válaszokat és megoldási javaslatokat tartalmaz – jelentette ki Mátis Jenő, az EMNT alelnöke csütörtökön Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett II. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
A konferencia házigazdája Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt, köszöntötte a résztvevőket Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. Tóth Katalin helyettes államtitkár, valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A népes erdélyi küldöttség tagjaként részt vett a tanácskozáson Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt Partiumért felelős alelnöke, Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője, Tiboldi László, a Csíkszéki Gazdák Egyesületének elnöke, Mátis Jenő EMNT-alelnök.
Mátis Jenő felszólalásában elmondta, hogy EMNT 2011-ben kidolgozott Mikó Imre Terve egy egységes erdélyi magyar gazdaságfejlesztési terv. A dokumentumban megfogalmazott kitörési pontok közül négy mezőgazdasági és vidékfejlesztési témájú (mezőgazdaság és élelmiszeripar, erdő- és vadgazdálkodás, a tudatos fogyasztást ösztönző „helyben helyi terméket” elv, valamint a turizmus), mivel az erdélyi magyarság fele vidéken és a vidékből él.
Mátis arról is beszélt, hogy az EMNT égisze alatt Erdélyben létrejött több mint húsz szakmai és gazdaegyesület, amelyek az erdélyi magyar gazdák igazi, hiteles érdekképviseletét vállalták fel.
A Mikó Imre Terv megvalósítása annak reményében történik, hogy 10-15 éves távlatban Erdély Kelet-Európa Svájcává váljon – fogalmazott Mátis Jenő.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Erdély.ma

Hangfelvétel Floreáról: a magyar iskolában tanuló magyar diák "fogyatékos lehet"
Valóban a „fogyatékos” (handicapat) kifejezést használta Dorin Florea egy sajtótájékoztatóján a magyar iskolába járó gyerekek kapcsán – derült ki a sajtótájékoztatón készült hangvelvételről.
A marosvásárhelyi polgármester arról beszélt: a magyar diákok is tudják azt, hogy ha építésznek vagy ügyvédnek készülnek, tökéletesen kell ismerniük a román nyelvet. „Milyen lenne az az ügyvéd aki azt mondja, hogy „nem tudom, nem beszél …” – ez nem megy. A magyar diák fogyatékos is lehet emiatt” – mondta Dorin Florea.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szóvivője lapunknak tagadta, hogy Dorin Florea a „fogyatékos” kifejezést használta volna. Aurel Trif csütörtökön azt állította: az elöljáró azt mondta, hogy a magyar diákok számára hátrányt (románul: handicap) jelent, ha magyar iskolába járnak, mert így nehezebben sajátítják el a román nyelvet, míg a kétnyelvű iskolákban ezt könnyebben megtehetik.
A sajtótájékoztatón elhangzottak miatt Dorin Floreat bocsánatkérésre szólította fel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete, és a diszkriminációllenes tanácsnál is panaszt tett.
A Transindex portálon közölt írásában Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára úgy vélekedett: „Florea ravasz politikus, ezért kétértelműen fogalmaz: a mondatában szereplő handicapat szó jelenthet hátrányt, de fogyatékosságot is”. Kovács szerint nem Florea az első román politikus, aki a magyar iskolások jövője miatti „baráti”, „segítőkész” aggodalomba csomagolva döngöli földbe a magyarokat. „Annak ellenére, hogy az irodája nem a Dâmbovița partján van, Florea sok-sok év alatt kiválóan megtanulta, hogy a román-magyar viszonyt/feszültséget/súrlódásokat kihasználva, miként lehet népszerűségi pontokat szerezni” – írta az RMDSZ főtitkára.
maszol.ro

Csáky Pál könyvbemutatója Nagyváradon
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által létrehozott Polgári Esték keretében december 12-én, csütörtökön, 17 órától Csáky Pál felvidéki író, politikus lesz ven- dégünk a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban (Ezredévi emléktér / str. Libertatii 40. szám).
Csáky Pál 1990-től a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. 1992–1998 között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának elnöke,1998-tól Szlovákia kormányának emberi jogokért, kisebbségekért és régiófejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettese. 2002–2006 között kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes, majd 2007–2010 között a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának az elnöke.
Csáky Pál politikai szerepvállalása mellett a felvidéki és az összmagyarság sorskérdéseivel is foglalkozik népszerű könyveiben. Nagyváradon két, nemrég megjelent könyvét, a Csend és lélek, valamint az Álom a szabadságról című kiadványokat mutatja be a szerző.
Csáky Pál így fogalmaz az Álom a szabadságról című kötetében: „Nem akartam én többet mondani, csak azt, hogy legyünk felnőtt emberek, öntudatos magyarok. Ne mások mondják meg nekünk, milyennek kell lennünk, magunk alakítsuk ki a saját nézetünket s építsük tovább fejeinkben is az autonóm szlovákiai magyar közösséget”.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a könyvbemutatóra, hogy közvetlenül beszélgethessünk nemzeti ügyeinkről, sorskérdéseinkről.
Az EMNT partiumi sajtószolgálata
Erdély.ma

A Néppárt és az EMNT a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán
December 6-án ülésezett a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF). A Budapesten tartott ülésen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről jelen volt Tőkés László elnök, európai parlamenti képviselő, valamint Sándor Krisztina ügyvezető elnök. Az Erdélyi Magyar Néppártot Zakariás Zoltán alelnök képviselte.
A KMKF ülésének napirendjén kiemelt témaként a jövő évi parlamenti választások, a külhoni magyarok választásokon való regisztrációja és a választás módja szerepeltek. Németh Zsolt külügyi államtitkár a Külügyminisztérium képviseletében rendre értékelte a szomszédos államokkal való viszonyt. Romániával kapcsolatban kiemelte, hogy az elmúlt időszakban inkább romlott a két állam közti kapcsolat, és többek közt elítélte a Tőkés László ellen elkezdett, a Románia Csillaga érdemrend visszavonásával kapcsolatos eljárást. Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár a könnyített honosítási eljárás sikereiről, Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a választás külhoni magyarokat érintő részleteiről beszélt. Újdonságként kiemelte, hogy azok, akik a jövő évi választásokra feliratkoznak és szavaznak, azoknak a jövőben már nem kell regisztrálniuk a további választásokon való részvételre.
A hozzászólások rendjén Zakariás Zoltán elmondta: az Erdélyi Magyar Néppárt mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több erdélyi magyar állampolgár részt vegyen a jövő évi magyarországi választásokon, hiszen ez alapvető nemzetpolitikai érdek. A Székelyek Nagy Menetelésének sikere arra buzdít, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokra is az együttműködést válasszák az erdélyi politikai pártok – hangsúlyozta.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy idén tízéves az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben e két nemzeti tanács által végzett erőteljes és következetes munka vezetett el oda, hogy ma az erdélyi és kárpát-medencei közbeszédben ily mértékben és egyre növekvő súllyal van jelen az autonómia igénye. Ezt a ma már valós társadalmi igényt kell a politikai szervezeteknek kötelező egyeztetésekkel megfelelő politikai cselekvésre és képviseletre váltani – hangsúlyozta.
Az ülésen elfogadott Állásfoglalásban egyébként a KMKF többek között támogatásáról biztosítja Tőkés Lászlót, akitől a román vezetés megvonná a Románia Csillaga érdemrendet.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad)

Új utakon az erdélyi magyarság?
Az idei év két nagy rendezvénye, a március 10-i marosvásárhelyi Székely Szabadság Napja és az október 27-i Székelyek Nagy Menetelése a közéletből való általános kiábrándultság és közöny ellenére látványos, népes tömegmegmozdulással mutatta fel a közakaratot.
Úgy vélem, hogy 2013-ban megfordult valami: az erdélyi magyarság politikai küzdelmét az RMDSZ-en keresztül ellenőrzése alatt tartó és – valljuk be – eredményesen irányító, manipuláló román hatalom elvesztette döntő befolyását.
A román politikumot és a közvéleményt szinte sokkolta, amikor negyedszázad után először szembesült azzal, hogy megdőlt az eddigi RMDSZ-es közreműködéssel kialakult sztereotípia, miszerint Székelyföld területi autonómiáját csak a magyarság kis hányada és azok sokszor szélsőségesnek nevezett alakulatai kérik. Ne feledjük: márciusban az RMDSZ tiltó és eljelentékteleníteni akaró igyekezete ellenére mutatta meg erejét a magyarság (talán kissé a szervezőket is meglepve), most pedig az RMDSZ konzervatív (értsd: román politikumhoz kötődő) szárnyának csendes bojkottja ellenére sikerült egy ilyen látványos rendezvény.
Az EU-szkeptikusabb és radikalizálódó erdélyi magyarság egyre határozottabb fellépést vár el, s ezért hihetetlenül megnőtt az autonómiaharc elkötelezett híveinek a felelőssége! Az RMDSZ roppant nehéz helyzetbe manőverezte saját magát, s most előre menekül: ha nem tud tettekkel válaszolni választópolgárai elvárásaira (autonómiatervezet elkészítése és parlamenti benyújtása, újabb rendezvények (társ)szervezése és ezekben való aktív reszvétel), mindinkább hitelét veszíti. Ha mindezeket megteszi, a román hatalom és közvélemény haragját váltja ki, ki tudja milyen politikai és személyi következményekkel. Ugyanakkor az erdélyi magyarság radikálisabb követeléseit esetleg felvállaló RMDSZ koalíciós kormányalakítási potenciálja a nullához közelítene.
Az autonómiapárti, Kárpát-medencei összmagyar együttműködés híveinek összefogására, együttműködésére nagyobb szükség van, mint valaha. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sikeressége vitathatatlan, a 10 éves munka gyümölcse mostanára beérett, a közélet peremére szorított, sokszor lekezelt civil szervezetből a közélet elfogadott és – ami a legfontosabb – az autonómiaharc leghitelesebb szereplőjévé nőtte ki magát, melyre még nagy feladatok várnak. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) még nem tudott teljesen felnőni a neki szánt, „az erdélyi magyar ügyek zászlóvivője” szerephez, keresi önmagát, a 2014-es romániai és magyarországi választásokkal kapcsolatos szerepvállalása meghatározó lehet jövőjét illetően.
Az egyre nagyobb identitásválsággal küszködő, eljelentéktelenedő Magyar Polgári Párt (MPP) már árnyéka sem valamikori önmagának, nehéz helyzetéért elsősorban önmagát okolhatja. Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyar belharc megszüntetése és mielőbbi eredményes lezárása korparancs, mely nem csak a választok egyhangú kérése, hanem az eredményes erdélyi magyar nemzetpolitikai építkezés egyik alapvető kulcskérdése és feltétele.
A jelenleg kétharmados többséggel irányító román kormánykoalíció (USL) gyenge teljesítménye általános elégedetlenséget eredményezett, miközben szinte állandósult a koalíción belüli feszültség, egymásra mutogatás. Az USL-t még egyben tartja a hatalom birtoklása, de a tavaszi EP-választáson már külön indulnak, az őszi államelnök-választáson pedig nagy valószínűséggel a szociáldemokraták önálló elnökjelöltet indítanak, így nyáron bomolhat a koalíció. Victor Ponta jelölésével a PSD megszabadulhat egy harmatgyenge kormányfőtől és egy új kormány alakítása még bizonyos ideig csillapíthatja a mind nagyobb elégedetlenséget. Ugyanakkor az RMDSZ 2012-es kormányra lépését megakadályozó liberálisok (PNL) ejtésével a román hatalom újra kormányba emelheti a szövetséget, ezáltal ellenőrzése alá vonva a legfentősebb erdélyi magyar politikai szereplőt, s így ismét évekre jegelheti az autonómiatörekvéseket; másrészt az RMDSZ hatalmi pozícióban, pénzközelbe jutva javíthat imidzsén.
A hogyan továbbra tulajdonképpen a Nagy Menetelés adta meg a választ. Még inkább be kell vonni az embereket a cselekvésbe, a nagy politikusi beszédek, majd az ezt követő tapsok ideje lejáróban, a helyzetteremtő politika ideje jött el. Az elkövetkező rendezvényeknek, megmozdulásoknak egy jól megtervezett, szakszerűen megszervezett és kivitelezett, a Székelyföld autonómiájáért folytatott harc folyamatának részeként lépcsőzetesen kell egymásba illeszkedniük, összehangolva az önkormányzati (Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés), törvényhozási, külpolitikai fellépésekkel. A székelyföldi románság és az ország közvéleményének a megszólítása, követeléseink, törekvéseink, üzeneteink közérthető, pontos célba juttatása ugyancsak fontos és lényeges. Az 1989 óta eltelt 24 év politikai küzdelmei, különösen a 2007-es EU-csatlakozás óta eltelt időszak arra utalnak, hogy az autonómiaküzdelem sikere elsősorban rajtunk, székely-magyarokon múlik.
Politikai elitünknek persze könnyebb viszonylagos eredménytelenségét, tehetetlenségét, a bátorság és elhivatottság hiányát palástolva mentegetőzni, a többségi románság értetlenségére, a balkáni módszerek használatára, a külpolitikai helyzet alkalmatlanságára hivatkozni. De látnunk kell: csak a határozott, hiteles fellépés, politikai helyzetteremtés vezetett eredményre Európában, és az erdélyi magyarság is ezt értékeli és várja el mindazoktól, akik e közösség szolgálatára vállalkoztak.
Farkas Csaba
A szerző a Székely Nemzeti Tanács alelnöke
Krónika (Kolozsvár)

EMNP: az RMDSZ szavazói kérjék számon választottjaik felelőtlen magatartását
Az Erdélyi Magyar Néppárt felháborodással értesült arról, hogy a büntető törvénykönyvet módosító parlamenti képviselők úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak az ország minden polgárára érvényes törvényes előírások.
A kedden megszavazott módosítások, amelyek értelmében a köztisztviselők csúszópénz elfogadása vagy hatalommal való visszaélés miatti büntethetősége a parlamenti képviselőkre és szenátorokra nem vonatkozik, azt jelzik: az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható.
Az elmúlt évtizedben beindult korrupcióellenes harcnak – botladozásai ellenére – eredményei is vannak, ezzel a lépéssel viszont az igazságszolgáltatás eszköztelen marad a politikai és közképviseleti szférában észlelhető magas szintű korrupció elleni fellépésében. Ugyanakkor a parlamenti képviselők a saját elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével durván visszaélnek választópolgáraik bizalmával is.
Az Erdélyi Magyar Néppárt hangsúlyozza: egy demokratikus jogállamban az ilyesmi megengedhetetlen, és arra figyelmeztet, hogy a fejlemény súlyos következményekkel jár az ország európai és globális megítélésére nézve is.
Az RMDSZ választóit pedig arra biztatjuk, kérjék számon képviselőiken a parlamenti szavazás során tanúsított felelőtlen magatartásukat.
Toró T. Tibor, elnök
Erdélyi Magyar Néppárt
Erdély.ma

Tízéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Gálaesttel ünnepli szombaton megalakulásának tízéves évfordulóját Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – jelentette be szerdai sajtóértekezletén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke.
A rendezvényen bemutatják az EMNT történetét felidéző, Az autonómiaharc egy évtizede című, Borbély Zsolt Attila által szerkesztett könyvet, és dokumentumfilmben is visszatekintenek a szervezet eddigi tevékenységére. Az évfordulón első alkalommal osztják ki a magát autonómiamozgalomként meghatározó szervezet által alapított Kós Károly-díjakat.
Sándor Krisztina a díjazottak közül csak a két éve elhunyt Birtalan Ákos volt parlamenti képviselőt nevesítette, akinek a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezet kidolgozásában vállalt szerepéért ítélték oda post mortem az autonómia-díjat.
“Az EMNT elérte, hogy ma már egyik erdélyi magyar politikai szervezet sem mer úgy állni a közösség elé, hogy autonómiaellenes retorikát használ” – állapította meg Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki az EMNT egykori ügyvezető elnökeként volt jelen a sajtóértekezleten.
A politikus rámutatott: tíz évvel ezelőtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) meghatározóvá vált egy olyan áramlat, amely háttérbe szorította a belső önrendelkezés stratégiai célkitűzését és a kormányzati szerepvállalást helyezte előtérbe. Ezért döntöttek az autonómia hívei úgy: nem engedik, hogy a közélet napirendjéről lekerüljön az autonómia kérdése, és az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László vezetésével egy olyan testület megalakításáról határoztak, amely legitim módon és markánsan képviseli az autonómia ügyét – idézte fel a 2003 december 13-án, Kolozsváron megalakult EMNT történetét Toró T. Tibor.
Az EMNT másik célja az autonómiaigény jogi kodifikációja volt: ezért három törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyek többször is a román parlament elé kerültek. A harmadik célkitűzés az autonómia gondolatának népszerűsítése volt.
“Az, hogy most már több mint harminc ezren tüntetnek Marosvásárhelyen a Székely szabadság napján, vagy százezres nagyságrendű tömeg alkot élőláncot Háromszéken az autonómia ügyéért, mind azt jelzi, hogy az elmúlt tíz év sikeres volt” – jelentette ki Toró T. Tibor.
erdon.ro

Diszkriminálta a Forgatagot Florea
Kétezer lejre bírságolta Marosvásárhely polgármesterét az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) azért, mert augusztusban nem engedélyezte, hogy a város főterén szervezzék meg a Vásárhelyi Forgatagot. Ez a büntetés nem az első, s úgy néz ki nem is az utolsó – tudtuk meg a CNCD elnökétől, Asztalos Csabától.
Dorin Floreát közvetlenül az említett rendezvény után, szeptember 6-án jelentette fel az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke, Jakab István, aki diszkriminációnak értékelte, hogy Marosvásárhelyen nem engednek megszervezni egy magyar rendezvényt. A panaszt szerdán vizsgálta az Országos Diszkriminációellenes Tanács, és egyhangúan döntött arról, hogy az eset diszkrimináció – tudtuk meg a CNCD elnökétől. „Úgy találtuk, hogy hátrányos megkülönböztetés az, hogy a polgármester és a polgármesteri hivatal nem engedélyezte a Vásárhelyi Forgatag elnevezésű rendezvény megszervezését a főtéren. Nem fogadtuk el sem azt az indokot, hogy más rendezvény volt akkor Marosvásárhely főterén, mert a Forgatag kérését hamarabb iktatták, sem azt az érvet, hogy nem lehet Marosvásárhelyen exkluzív magyar rendezvényt szervezni. Akkor diszkrimináltak volna a Forgatag szervezői, ha a más nemzetiségűeket nem engedték volna be a főtérre, de erről szó sem volt” – magyarázta Asztalos. Hozzátette: a döntés következményeként kétezer lejes bírsággal sújtják Floreát.
A feljelentést megtevő Jakab István, aki a Forgatag egyik szervezője is volt, örül a döntésnek, bár jobban örülne, „ha méltó polgármestere lenne a városnak”. „A Forgatag mindannyiunké, nem csak a magyarok, de az egész város magáénak kell érezze. Ha valaminek örvendek az, hogy meg tudtuk mutatni, nem kell félni, és igazunk van” – nyilatkozta a Székelyhon.ronak Jakab.
A városvezetőt amúgy nem először ítélte el a Diszkriminációellenes Tanács, és Asztalos szerint nem is utoljára, ugyanis jelenleg is vizsgálják a hétfőn tett romaellenes nyilatkozatait. A CNCD amúgy idén májusban is romaellenes nyilatkozataiért bírságolta meg Dorin Floreát, tavaly januárban pedig száz eurót kellett fizetnie, mert a CNCD többszöri felszólítása ellenére sem kerültek fel a város hivatalos honlapjára egyes magyar nyelvű információk.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro

Toró: felsőbbrendű polgároknak tekintik magukat az RMDSZ honatyái
Elmarasztalja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az RMDSZ-t amiatt, hogy testületileg megszavazta a parlamentben a büntető törvénykönyv módosításáról szóló jogszabályt.
Toró T. Tibor elnök (képünkön) szerdai közleménye szerint a Btk.-módosítást támogató parlamenti képviselők úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak az ország minden polgárára érvényes törvényes előírások. „A kedden megszavazott módosítások, amelyek értelmében a köztisztviselők csúszópénz elfogadása vagy hatalommal való visszaélés miatti büntethetősége a parlamenti képviselőkre és szenátorokra nem vonatkozik, azt jelzik: az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható” – állapítja meg a néppárt vezetője.
A politikus úgy véli, miközben az elmúlt évtizedben beindult romániai korrupcióellenes harcnak – botladozásai ellenére – eredményei is vannak, ezzel a lépéssel az igazságszolgáltatás eszköztelen marad a politikai és közképviseleti szférában észlelhető magas szintű korrupció elleni fellépésében. Toró szerint ugyanakkor a saját elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével a parlamenti képviselők durván visszaélnek választópolgáraik bizalmával is.
„Egy demokratikus jogállamban az ilyesmi megengedhetetlen, és arra figyelmeztet, hogy a fejlemény súlyos következményekkel jár az ország európai és globális megítélésére nézve is” – szerepel Toró közleményében, amelyben az EMNP elnöke arra biztatja az RMDSZ választóit, kérjék számon képviselőiken a parlamenti szavazás során tanúsított „felelőtlen magatartásukat”.
Krónika (Kolozsvár)

Díjátadóval ünnepel az EMNT
Gálaesttel ünnepli tizedik születésnapját szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a rendezvényre Kolozsváron, a Napoca Szállodában kerül sor – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke.
Hozzáfűzte: a rendezvényen első alkalommal adják át az EMMT Kós Károly-díját, amelyet olyan közéleti személyiségek kaphatnak meg, akik tevékenységükkel hozzájárultak az autonómiatörekvésekhez, illetve az autonómia eszméjének népszerűsítéséhez. Mint részletezte, idén négy díjat osztanak ki három kategóriában, az elismerést a politikai tevékenységgel, a tudományos-akadémiai-civil munkával lehet kiérdemelni, illetve díjazzák az arra érdemes művészeket és a sportolókat is.
Sándor Krisztina szerint hagyományteremtő céllal adják át a díjakat: az a céljuk, hogy évente három-négy olyan személy kapjon ilyen elismerést, aki abban az időszakban olyan cselekedetet vitt véghez, amely közelebb visz az autonómiához. Idén többek közt a Birtalan Ákos egykori parlamenti képviselő kapja meg a díjat, akinek post mortem kitüntetését özvegye veszi át. A többi díjazott nevét meglepetésének szánja az EMNT.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az EMNT volt ügyvezető elnöke ugyanakkor a nemzeti tanács elmúlt tíz évét értékelve felidézte: a civil szervezet létrejöttének közvetlen kiváltó oka az RMDSZ 2003-as szatmárnémeti kongresszusa volt, amikor megfosztották Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Emlékeztetett: az EMNT megalakulásának évében megszületett az EMNT személyi elvű autonómiára vonatkozó törvénytervezete, s szerinte az EMNT-nek köszönhetően maradt meg az autonómia kérdése hangsúlyosan a közbeszédben.
Sándor Krisztina ugyanakkor bejelentette: decemberben a magyarországi Tőkés László Alapítvány és az EMNT ösztöndíjat, egyszeri támogatást nyújt tehetséges, kiemelkedő tanulmányi eredményekkel rendelkező, de hátrányos helyzetű erdélyi magyar diákok számára.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Az MPP bizakodással várja az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokat
Bizakodással várja a Magyar Polgári Párt (MPP) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) folytatandó tárgyalásokat a magyar-magyar együttműködésről, amelynek nem csak az európai parlamenti választásokról kell szólnia – jelentette ki Biró Zsolt, az MPP elnöke.
Biró Zsolt a csütörtöki székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóját követően az MTI-nek elmondta: bízik benne, hogy mihamarabb sor kerül az RMDSZ-szel tervezett megbeszélésre. „Nagyon fontos a tárgyalások mielőbbi elkezdése, hiszen sok párbeszédre van szükség a kölcsönös bizalomerősítésre" – mondta. A 2014-es európai parlamenti választásokat illetően az MPP a magyar-magyar együttműködést szorgalmazza – tette hozzá.
Aláhúzta: vannak olyan nemzeti ügyek – mint például az autonómia -, amelyekről konszenzust kell kialakítaniuk a romániai magyar pártoknak. Mint mondta, az RMDSZ december közepére ígérte a székelyföldi területi autonómiatervezet közvitára bocsátását, és erről is egyeztetni akarnak. Emlékeztetett, hogy az MPP 2008 óta mindig a magyar-magyar együttműködést szorgalmazta választásokkor. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi EP-választáson magyar koalíciót is létre lehet hozni annak a veszélye nélkül, hogy emelkedjen a bejutási küszöb, ezért az MPP közös listában gondolkodik. Biró szerint az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia azt a „merev" és „arrogáns" álláspontját, miszerint a jelöltek csak RMDSZ-színekben indulhatnak. A Tőkés László védnöksége alatt álló Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP) vonatkozó kérdésre Biró Zsolt hangsúlyozta, hogy első körben az RMDSZ-szel akarnak tárgyalni.
A politikus kitért a korrupcióval vádolt MPP-s Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármesterre, akit szerdán jogerősen felmentett a román legfelső bíróság, miután első fokon négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Biró elmondta: bebizonyosodott, hogy a volt elöljáró politikai csatározások áldozata lett, és elvárja az RMDSZ és az EMNP politikusaitól, hogy bocsánatot kérjenek, miután már a jogerős bírósági ítélet előtt bűnösnek kiáltották ki.
MTI
Erdély.ma

Megosztja a magyar pártokat a büntető törvénykönyv módosítása
Az RMDSZ megszavazta, hogy a törvényhozók ne minősüljenek többé köztisztviselőknek. Az EMNP szerint ezzel megszűnik az érintettek elszámoltathatósága.
A magyar pártokat is megosztja Romániában a büntető törvény- könyv módosítása: míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója megszavazta, hogy a törvényhozók ne minősüljenek többé köztisztviselőknek, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint „elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével" durván visszaélnek választópolgáraik bizalmával. A szociálliberális kormánytöbbség, az RMDSZ és a kisebbségi frakció által megszavazott módosítást a nemmel voksoló jobbközép ellenzék és Traian Basescu államfő is úgy értelmezte: azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek köztisztviselőknek, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a köztisztviselőkre vonatkozóan tárgyalja a jogszabálycsomag.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában felháborítónak nevezte, hogy a parlamenti képviselők úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak az ország minden polgárára érvényes törvényes előírások.
„A módosítások, amelyek értelmében a köztisztviselők csúszópénz elfogadása vagy hatalommal való visszaélés miatti büntethetősége a parlamenti képviselőkre és szenátorokra nem vonatkozik, azt jelzik: az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható" – fogalmazta meg az EMNP elnöke, és arra biztatta a magyar választókat, kérjék számon képviselőiken a parlamenti szavazás során tanúsított „felelőtlen magatartásukat".
A Krónika című erdélyi lap csütörtöki számában megszólaltatott RMDSZ-képviselők szerint azonban a képviselőház tulajdonképpen csak helyreállította a korábbi állapotokat, amelyeket Monica Macovei volt demokrata-liberális párti (PDL) igazságügy-miniszter „bolygatott fel", egy kalap alá véve a közhivatalnokokat, a bírákat és a képviselőket.
Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint a keddi döntés csupán annyit jelent, hogy a képviselők és szenátorok összeférhetetlenségi eseteit a továbbiakban nem a köztisztviselőkre érvényes jogszabály alapján vizsgálják majd, hanem a honatyák jogállását rögzítő sajátos törvény alapján, amely rögzíti, milyen esetek számítanak összeférhetetlenségnek.
Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a lapnak elmondta: a keddi döntést szerinte az is indokolja, hogy az alkotmánybíróság egy határozatában megállapította: egy képviselő vagy egy szenátor nem láthat el közfeladatot. A frakcióvezető azt is cáfolta, hogy a honatyák ezáltal kikerülnének a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vagy feddhetetlenségi ügynökség (ANI) joghatósága alól. „A képviselők jogállását szabályozó törvényben is szerepel az az érdek-összeférhetetlenség, aminek a kivizsgálása az ANI hatásköre" mutatott rá Máté András.
Kihátrálnak a liberálisok
A PNL, szociáldemokrata koalíciós partnereivel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a kisebbségi frakcióval együtt kedden megszavazta a törvénymódosítást.
A nemmel voksoló jobbközép ellenzék és Traian Basescu államfő is úgy értelmezte: azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek köztisztviselőknek, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a köztisztviselőkre vonatkozóan tárgyalja a jogszabálycsomag.
Crin Antonescu szerint ő maga szerdán „részleges tájékozatlansága miatt" jóhiszeműen védte a törvényt. Hozzátette: a PNL támogatja, hogy a törvényhozók ne legyenek köztisztviselők, de nem azon az áron, hogy ez a törvény fölé emelje őket.
Antonescu rámutatott: pártja a – szociáldemokrata koalíciós partnerei által támogatott – amnesztiatervezettel sem ért egyet, és a továbbiakban sem járul hozzá olyan jogszabályok elfogadásához, amelyeket úgy lehet értelmezni, hogy a törvényhozók saját maguknak akarnak valamilyen „szupermentességet" biztosítani.
Traian Basescu, aki csütörtökön az Adevarul élő adásának vendége volt, úgy fogalmazott: a Btk. módosítása és az amnesztiatörvény nyomós okot szolgáltatna arra, hogy fontolóra vegye a parlament feloszlatását. Az elnök azonban reményét fejezte ki, hogy a parlament végül nem fogadja el a két vitatott jogszabályt. Az államfő korábban jelezte, hogy visszaküldi megfontolásra a parlamentnek a Btk. módosítását.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége közleményben figyelmeztette szerdán a román hatóságokat, hogy „visszalépés lenne Románia számára", ha a törvényhozók megakadályoznák összeférhetetlenségük vizsgálatát. A külképviselet rámutatott: a Btk. ilyen értelmű módosítása elbátortalanítaná a befektetőket, ami hátrányosan érintené a román gazdaságot.
Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője rámutatott: minden hivatalos személynek alá kell vetnie magát a korrupcióra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnak. Aggodalmát fejezte ki Nagy-Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége is, a német nagykövetség pedig fontosnak nevezte, hogy a korrupcióellenes hatóságok és az igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentesen működhessenek. Elévülhetetlen bűntett marad az emberölés
Elévülhetetlen bűntett marad Romániában az emberölés – derült ki csütörtökön, miután az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel elutasította a büntető törvénykönyv (Btk.) tavalyi módosítása ellen beterjesztett alkotmányossági óvást.
A döntés lehetővé teszi, hogy folytatódjék a kommunista pribékek, az 1989-es decemberi sortüzek és az 1990-es „bányászjárásokként" emlegetett erőszakos cselekmények felelőseinek felkutatása és elszámoltatása. A román Btk.-ban eredetileg az emberölésnél 22 és fél év volt az elévülési határidő. A törvénykönyvet 2012 márciusában módosította az akkori jobbközép kormánytöbbség, mert közeledett az 1989-es decemberi gyilkosságok elévülési határideje.
A Ceausescu-diktatúra megdöntéséhez vezető 1989-es megmozdulások idején több mint ezer ember vesztette életét, túlnyomó többségük a diktátor elfogása után.
MTI
Erdély.ma

Visszavonulót fújt Antonescu – Megijedtek a nyugattól a bukaresti liberálisok
Amerikai és uniós nyomásra kihátrálnak a román koalíciót erősítő liberálisok a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása mögül, és a tervezet újratárgyalását kezdeményezik. Az ügy megosztja a magyarokat is.
Miután az Egyesült Államok és Románia uniós partnerei aggodalmukat fejezték ki a román büntető törvénykönyvben tervezett változtatások miatt, az egyik koalíciós erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu csütörtökön visszavonulót fújt. A Btk. módosítása a képviselőket felmentené a korrupciós cselekmények büntetőjogi felelőssége alól, ha törlik őket a köztisztviselők sorából. A PNL, szociáldemokrata koalíciós partnereivel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a kisebbségi frakcióval együtt kedden még megszavazta a törvénymódosítást. A nemmel voksoló jobbközép ellenzék és Traian Basescu államfő viszont úgy értelmezte: azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek köztisztviselőknek, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a köztisztviselőkre vonatkozóan tárgyalja a jogszabálycsomag.
A bukaresti amerikai nagykövetség közleményben figyelmeztette szerdán a román hatóságokat, hogy „visszalépés lenne Románia számára”, ha a törvényhozók megakadályoznák összeférhetetlenségük vizsgálatát. A külképviselet rámutatott: a Btk. ilyen értelmű módosítása elbátortalanítaná a befektetőket, ami hátrányosan érintené a román gazdaságot. Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője szerint is minden hivatalos személynek alá kell vetnie magát a korrupcióra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnak. Aggodalmát fejezte ki Nagy-Britannia, Hollandia és Németország bukaresti nagykövetsége is.
Időközben a magyar pártokat is megosztotta a módosítás: az RMDSZ támogató szavazatait a parlamenten kívüli Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) úgy értelmezte, hogy „elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével” a törvényhozók durván visszaélnek választópolgáraik bizalmával. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint „az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható”.
Kristály Lehel
magyarhirlap.hu
Erdély.ma

Vakvágányra terelt RMDSZ-népszavazás
Fiaskónak tartja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az RMDSZ partiumi és székelyföldi aláírásgyűjtő akcióját. Toró T. Tibor elnök, Zatykó Gyula és Papp Előd alelnökök kolozsvári sajtóértekezletükön részletesen beszámoltak arról az aláírásgyűjtési akcióról, amit nyáron a Néppárt kezdeményezett a partiumi és a székelyföldi közigazgatásirégió ügyében, és amit „lekoppintva” az RMDSZ hatástalanított.
Mint ismeretes, a két székelyföldi megyét leszámítva, sehol nem sikerült a megyei közgyűlésekben elfogadtatni a polgári kezdeményezésként benyújtott népszavazási kezdeményezést az önálló partiumi, illetve a székelyföldi közigazgatási régióról. Zatykó Gyula szerint a partiumi akció tipikus példája annak, amikor egy párt semmibe veszi választóit, illetve azokat, akik kézjegyükkel látták el a népszavazási kezdeményezés íveit. Az RMDSZ az elején a román pártokkal ígért konzultációt arról, hogy közösen gyűjtsenek aláírásokat, a tárgyalásokról azonban nem jelent meg semmilyen hír. Az igazi meglepetést az jelentette, amikor kiderült, hogy a három partiumi megye közül csak a Szilágy Megyei Önkormányzathoz nyújtották be a népszavazási kérelmet, amelyet a közgyűlés titkára könnyen cáfolható formai okokra hivatkozva utasított el. Ez ellen az RMDSZ azonban egyetlen szóval sem tiltakozott, Szatmár és Bihar megyében pedig be sem nyújtották az aláírt íveket. Azóta sem beszél róla a két megyei RMDSZ-szervezet. Zatykó ezt azzal magyarázza, hogy a partiumi RMDSZ-vezetők a legelszántabb hívei Erdélyben a kormányzati szerepvállalásnak, így megeshet, hogy már ígéretet is kaptak a nagyobbik román kormánypárt részéről.
Nem jobb a helyzet Székelyföldön sem. Maros megyében a megyei közgyűlés román többsége elutasította a népszavazás kiírását, Hargita és Kovászna megyében viszont nem polgári kezdeményezésként, hanem egyéni képviselői indítványként került a közgyűlés elé a népszavazási javaslat. Hargitában és Háromszéken semmit nem lehet tudni az aláírásokról, ami eleve megkérdőjelezi az RMDSZ elkötelezettségét. Papp Előd szerint egyértelmű, hogy az RMDSZ csak kampánycélból karolta fel az ötletet, miután kiderült, hogy az Európai Polgári Kezdeményezések elutasítása után nem lehet aláírásokat gyűjteni. Ezt az eltervezett akciót helyettesítették afejlesztési régiókról szóló eredménytelen aláírásgyűjtéssel. A néppártiak szerint az RMDSZ vakvágányra terelte az erdélyi magyarság közös ügyét, ezért tervezi azt az EMNP, hogy az eddig összegyűjtött 25 ezer aláírást újakkal kiegészítve, folytatják az akciót.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Kolozsvárra látogatott az új magyar nagykövet
Tegnap Kolozsváron tett bemutatkozó látogatást Zákonyi Botond, Magyarország új bukaresti nagykövete. A diplomata a kolozsvári főkonzul, Magdó János és a nagykövetség főtitkára, András Pál kíséretében kereste fel a Kolozs megyei tanács székhelyét, ahol a testület elnökével, Horea Uioreanuval (PNL) és Vákár Istvánnal, a tanács RMDSZ-es alelnökével találkozott (képünk).
Ezt követően Zákonyi Botond a kolozsvári polgármesteri hivatalban Emil Boc polgármesterrel folytatott megbeszélést. Szintén csütörtökön találkozott az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári székházában Toró T. Tiborral, a néppárt elnökével. A találkozón áttekintették a romániai belpolitikai helyzetet, szó esett a magyar nemzetpolitikáról, a külhoni állampolgárság, valamint a honosított erdélyi magyarok választási regisztrációjának kérdéséről, illetve a 2014-es európai parlamenti választásokról is. Értesüléseink szerint az RMDSZ tisztségviselőivel szombaton folytat megbeszélést.
Nyugati Jelen (Arad)

EP-választások: összefog az RMDSZ és az MKP
Közös kampányrendezvényeket tervez a jövő évi európai parlamenti választások alkalmával a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és az RMDSZ – többek között erről egyeztetett csütörtökön Nagyváradon Csáky Pál, a felvidéki párt elnökségi tagja és az RMDSZ helyi képviselete.
„Mindkét párt hasonló cipőben jár. Ott kell lennünk, bármilyen kifogásunk is van az európai bürokráciával szemben” – mondta a volt szlovákiai kormányfő-helyettes (képünkön). A közös kampányrendezvények mellett a kért párt programjait is össze akarja hangolni, hogy utána Brüsszelben is együttműködhessenek. Az eddigi tapasztalat alapján úgy vélik, az elbukott kisebbségvédelemre vonatkozó polgári kezdeményezést meg kell ismételni, és ehhez másokat is meg lehet nyerni.
A sajtótájékoztatón a jövő évi szlovákiai elnökválasztás is szóba került, hiszen a MKP most először indít saját jelöltet. „Azért tartom fontosnak, hogy magyarok magyarokra szavazzanak, mert látom, hogy a többségi nemzet részéről egy sor nem hangzik el arról, hogyan képzelik el a mi helyzetünket államalkotóként Szlovákiában, vagy akár Romániában. Amíg nincs ilyen kínálat a többség részéről, addig magunknak kell megszervezni, nekünk kell megmondani, miről szóljon az életünk. Ilyen vonatkozásban az érdekérvényesítés és önszerveződés létfontosságú” – magyarázta Csáky, aki pártját erősebbnek érzi a szlovák-magyar vegyes pártnál.
Rámutatott, a Hídnak főleg azokon a vidékeken van támogatottsága, ahol megindult egyfajta asszimilációs folyamat, olyannyira, hogy a népszámlálás során többen „kassainak” vagy „pozsonyinak” vallották nemzetiségüket, miközben az MKP általában a magyarabb vidékeken erősebb.
Csáky Pál egyébként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által létrehozott Polgári Kör meghívására érkezett a partiumi városba, hogy bemutassa a Csend és lélek című könyvét, melyben tájékoztatása szerint két témát boncolgat. „Egyrészt a felvidéki magyar sorsokról szól, hogy az emberek meglássák magukat benne, rádöbbenjenek arra, milyen helyzetekben élhetünk és kerülhetünk. Másik része esszéket tartalmaz helyzetünkről, múltunkról és jelenünkről. Arról, hogy nem szabad asszimilálódni, mert látom, hogy a felvidéki magyarok számára pedig a legnagyobb probléma a tudati zűrzavar” – magyarázta.
Szerinte emiatt is rossz Szlovákiában a vegyes párt, amelyik a többségi fejjel való gondolkodást szorgalmazza, holott az épp a beolvadást pártolja. „A többségi szlovák politikát régóta ismerem. Két csoportra osztható, az egyik gyorsabban, durvább eszközökkel akar minket asszimilálni, a másik toleránsabb, azt mondja, hogy majd az idő elvégzi. Ha ezt elfogadom, akkor elfogadom azt, hogy a magyar közösségnek előbb-utóbb vége. Ezt nem akarom” – szögezte le Csáky Pál, aki ilyen körülmények valószínűtlen tartja, hogy az EP-választásokon összefogjanak a Híddal.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Gálaesttel ünnepelte tízéves fennállását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Az EMNT fennállásának tízéves évfordulója alkalmából a kolozsvári Napoca-szállóban szervezett gálaünnepségén Tőkés László elnök az elmúlt tíz esztendő történéseit összegezte és irányt szabott az autonomista elveket valló szervezet további munkásságának. Azt, hogy miért volt szükség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakítására, számos példával szemléltette, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy szükség volt egy olyan érdekképviseleti szervezetre, mely „nem téveszti össze a célt az eszközzel”, és amely következetesen kiáll az autonómia ügye mellett.
Az EMNT megalakításakor az alapítóknak azt kellett eldönteniük, hogy végképp beletörődnek-e az RMDSZ által erőltetett „kis lépések politikájába”, illetve a fokozatos önfeladásba, vagy pedig az uralkodó hatalom kedvére megalkuvó kisebbségi kormányzati politizálással ellentétben, továbbra is töretlenül kitartanak az autonómia-stratégia folytatása mellett – emlékezett vissza Tőkés László, aki újabb példákkal támasztotta alá, hogy az a típusú „realista, pragmatista” politika, amelyet az RMDSZ folytat – és amelynek vélt eredményeit a jelenlegi kétharmados román hatalom, egy szempillantás alatt a semmivé teszi egyenlővé – nem vezet eredményre.
„Megérte lemondani az autonómiáról és a külpolitikáról, miközben a cserében kialkudott, olyan, amilyen szerzett jogaink annyit sem érnek, mint az a papír, amelyre a jogszabályokat kinyomtatták? Megérte kormányzati részvétellel vagy külső támogatással a többségi hatalmat legitimálni azért, hogy korábbi partnereink pár év elteltével még a puszta létünket is kétségbe vonják és nemzeti identitásunkat, szimbólumaink szabad használatához való természetes jogunkat is elvitassák?” – sorolta a kérdéseket az EMNT elnöke. Hozzátette: az erdélyi magyarság általános helyzetének számbavétele után az a legfőbb kérdés, hogy jelen sorskérdéseinkre mit válaszolunk, és mit cselekszünk. E „látlelet” alapján Tőkés László kijelentette: új rendszerváltozásra van szükség. „A társadalmi rendszerváltozás – élő temesvári örökségünk. A romániai demokratikus átalakulás részeként és fokmérője gyanánt pedig egyszerre eszmei kiindulópontunk és korszakos feladatunk: a nemzetiségi, nemzetpolitikai rendszerváltozás.” – hangzott el beszédében.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács előtt álló főbb célokat illetően Tőkés László megemlítette a honosításban végzett munka folytatását, a magyarországi választásokon való minél magasabb erdélyi részvétel biztosítását, a székely menetelésen megnyilvánult akcióegység folytatását az autonómia érdekében, az EP-választásokon való összpárti koalíció szorgalmazását, továbbá természeti kincseink megőrzésében vállalt szerepet. Kiemelte továbbá az autonómia gondolatának népszerűsítését az Erdélyi Közszolgálati Szabadegyetem előadássorozatai által, a Mikó Imre Terv gyakorlatba ültetését, egy Kárpát-medencei ifjúsági és sportstratégia, valamint egy magyar cigányprogram megalkotását.
Tőkés László összegző és értékelő beszéde végén hangsúlyozta: „Az EMNT tíz éve azt bizonyítja, hogy végképp nem tévedtünk el, és nem veszítettük el magunkat. Büszkék lehetünk arra, hogy a nemzeti önrendelkezés eszméje mellett olyan, már-már lehetetlen időkben is kitartottunk, amikor árral szemben úszva, nemcsak a román főhatalom, hanem magyar véreink is megbélyegeztek miatta.” Elisabeth Nauclér, az Åland-szigetek finnországi parlamenti képviselője köszöntőjében a hazájában működő kisebbségvédelemről beszélt. Mint ismeretes, a finnországi Åland-szigetek svéd anyanyelvű lakóinak önrendelkezése a kisebbségi területi autonómia egyik mintapéldája az Európai Unióban. Elisabeth Nauclér hangsúlyozta: sokan megkérdőjelezik és kritizálják az ottani autonómiát, de a Baltikumban ez az egyetlen sziget, amelynek lakossága folyamatosan növekszik, ami igazolja azt, hogy az autonómia megoldást jelent a kisebbségek számára
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkár kifejtette: miközben a temesvári rendszerváltozáskor hittünk annak őszinteségében és abban, hogy az erdélyi magyar közösség visszakapja mindazt, amit a diktatúra elvett, ma már azt látjuk nemzeti szimbólumaink szabad használatáért is mindennapi csatát kell vívnunk. „Valahol utat tévesztettünk” – mondta a fideszes politikus, hozzátéve: hatékonyabb érdekérvényesítésre van szükség. Véleménye szerint az EMNT elmúlt tíz éve nem volt hiábavaló, ugyanis munkájával nagyban hozzájárult az erdélyi magyar nemzeti közösség jogainak érvényesítéséhez, az autonómia népszerűsítéséhez, továbbá ahhoz, hogy minden magyar a maga teljességében élhesse meg magyarságát.
Toró T. Tibor, az EMNT korábbi ügyvezető elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke beszédében kifejtette: tíz évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a szövetség megvonta a tiszteletbeli elnöki tisztséget Tőkés Lászlótól, kétfajta gondolkodásmód rajzolódott ki világosan az erdélyi magyar politikában. Miután száműzték az RMDSZ-ből azt az értékrendet, amit Tőkés László képviselt és képvisel azóta is, felálltak a frontvonalak, amelyek egyik oldalán a labanc, a másikon a kuruc gondolkodásmód feszül egymásnak – mondta Toró. A labanc és a kuruc gondolkodásmódot a bukaresti főhatalomhoz való viszony különbözteti meg egymástól: míg a labanc célja az, hogy beleépüljön a főhatalomba, kormányzatra kerüljön, paktumokat kössön, addig a kuruc irányvonal az autonómia ügyének a képviselete.
A 2003-as szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson a labancok, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tőkés László által összehívott rendkívüli ülésén, a Láncos-templomban pedig a kurucok gyülekeztek – fejtette ki a Néppárt elnöke. Toró szerint a két táborra oszlott erdélyi magyar politika nagy kérdése az, hogy lehet-e közös platformot kialakítani, van-e közös jövőképe a két oldalnak. A Néppárt elnöke szerint erre a kérdésre egyértelműen igen a válasz, fel lehet oldani az elvi ellentétet, mivel vannak közös célok, és lehetséges az akcióegység kialakítása. Ez úgy lehetséges, ha sikerül megteremteni a két oldal egyensúlyát. „Találjuk meg a két tábor együttműködése mentén a közös ügyet, mivel ha a két tábor kiegyensúlyozódik, akkor képesek leszünk nagyon jól együttműködni. Ez az előttünk álló feladat. Egyensúly, együttműködés a közös jövő érdekében – ez a jelszó a következő időszakra” – fogalmazott Toró T. Tibor.
Az EMNT idén első alkalommal osztotta ki a Kós Károly-díj az autonómiáért elnevezésű kitüntetést. A díjjal – amelyet ezentúl évente kiosztanak majd – olyan személyiségeket tüntetnek ki, akik tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy az autonómia ügye kiteljesedjen, vagy példaértékűen támogatták az autonómia ügyét.
Kós Károly-díjat kapott idén Király Károly egykori háromszéki szenátor, aki a Szőcs Géza által mondott laudáció szerint az autonómiagondolat egyik első frontembereként az 1970-es évek Romániájában, „a csend és a sötét országában” az egyik első hang volt, aki dacolt a zsarnokkal, és elindította az erdélyi magyarság morális és intellektuális felébredését. Király Károly egészségi állapota miatt nem lehetett jelen az ünnepélyes díjátadón.
Juhos Gábor Magyarországon élő, székelyhídi származású maratonfutó szintén Kós Károly-díjat kapott. A méltató Sánta Imre bikfalvi református lelkész elmondta, Juhos Gábor két hét alatt, naponta egy maratoni távot lefutva körbeszaladta a Székelyföldet az autonómiáért, céltudatosságával és kitartásával pedig, nem keresve kifogásokat, az akadályokkal megbirkózva megmutatta az önrendelkezés elérésének a módját.
Kós Károly-díjjal tüntették ki Bakk Miklós politológust az autonómia ügyének képviseletéért, ez irányú tudományos munkásságáért. Amint Bodó Barna a laudációban elmondta, Bakk Miklós az autonómia hosszútávfutóinak egyike. A legigényesebb szakmaisággal kezdett foglalkozni az autonómia ügyével, és ha manapság az erdélyi egyetemi és tudományos világban az autonómiáról beszélnek, a Bakk Miklós neve megkerülhetetlen.
A negyedik kitüntetett a néhai Birtalan Ákos háromszéki parlamenti képviselő. A méltató Toró T. Tibor szerint a 49 évesen elhunyt Birtalan mindig a közössége érdekében kamatoztatta kemény munkával megszerzett tudását, a parlamentben pedig az egyik első aláírója volt a benyújtott autonómiatervezetnek. A díjat Birtalan Ákos özvegye, Birtalan Csilla vette át.
Ezt követően Borbély Zsolt Attila politológus, az EMNT alelnöke mutatta be Az autonómiaharc egy évtizede – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az erdélyi közéletben című kötetét, majd Sándor Krisztina felolvasta az EMNT Választmányának A mi igazságunk: a mi erőnk című nyilatkozatát.
A pohárköszöntők után ünnepi vacsora következett, a gálaesten fellépett Sorbán Enikő, aki erdélyi népdalokat énekelt, valamint a háromszéki Transylmania együttes.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Erdély.ma

Koszorúzás a temesvári forradalom 24. évfordulóján
A temesvár-belvárosi református egyházközségnek otthont adó templom és bérpalota falán márványtáblák hirdetik, négy nyelven: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom – 1989. XII. 15.” Az előző esztendők hagyományához híven, az 1989-es decemberi forradalom kirobbantásában cselekvően részt vett temesvári református gyülekezet tagjai december 15-én, a vasárnapi istentisztelet után megkoszorúzták a forradalom emléktábláit. A 24. esztendővel ezelőtti sorsfordító eseményekről Fazakas Csaba református esperes emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy a közösségnek a megtartó ereje ma is egy lényeges tényező, hiszen akárcsak 1989-ben, ennek a közösségnek ma is óriási az ereje. A református gyülekezet és az egyházmegye mellett az RMDSZ helyezte el koszorúját a forradalom emléktáblájánál.
Két órával később megérkezett Temesvárra az 1989-es forradalom vezéralakja, Tőkés László EP-képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, az Új Ezredév református egyházközség képviselői társaságában koszorúzta meg a forradalom kirobbanásáról megemlékező márványtáblát. „Azt szokás mondani, hogy ellopták a temesvári forradalmat – mondta rövid beszédében Tőkés László. – Nemrégen is azt vitatták, hogy Iasi-ból indult-e a rendszerváltozás vagy Temesvárról. Ez a két tábla világosan bizonyítja, hogy innen indult a temesvári népfelkelés. Már csak azért is ide kellett jönnünk, hogy ezt jelenlétünkkel és koszorúinkkal is megerősítsük. Ezt tette a temesvári református gyülekezet ezelőtt egy órával, amikor szintén elhelyezte koszorúit az emléktábláknál. Ennek kapcsán fontos tudatosítani, hogy az egyháznak milyen fontos közéleti szerepe volt és lehet ma is. 1989-ben a rendszerváltozás elindításában volt fontos szerepünk itt Temesváron. Hódolat és elismerés a gyülekezetnek, Temesvár népének, románoknak, magyaroknak németeknek, szerbeknek, zsidóknak, cigányoknak, mindenféle vallásnak és nemzetiségnek. 2003-ban pedig a szatmárnémeti Láncos templomban voltunk együtt, amikor a magyar autonómia mellett álltunk ki. Ha ez volt egy társadalmi rendszerváltozás kezdete, az egy nemzetiségi kisebbségpolitikai rendszerváltozás kezdete lett.” Vasárnap délután Tőkés László EP-képviselő részvételével a temesvári forradalom első áldozatának tekintett Újvárossy Ernő sírját is megkoszorúzták a Rusu Şirianu utcai temetőben.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

„Megterítenék” az erdélyi magyar kerekasztalt
Erdélyi magyar kerekasztal, illetve hárompárti székelyföldi önkormányzati testület megalakítását javasolja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) abban a nyilatkozatban, amelyet a megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából Kolozsváron rendezett szombati gálaesten tett közzé.
Tőkés László szerint olyan testület létrehozásában kell gondolkodni, amely a székely parlament „előképe” lehetne
A mi igazságunk: a mi erőnk című nyilatkozat hangsúlyozza: az EMNT a közbeszéd kiemelt témájává emelte az autonómiát, mivel azonban eszközei nem bizonyultak elégségesnek, létrehozta az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP). Közölték, az RMDSZ-t is integráló októberi demonstráció, a székelyek nagy menetelése nyomán most esély van arra, hogy folytatódjék a 2009-es székely önkormányzati nagygyűlésen megkezdett közösségi építkezés.
A nyilatkozat szerint egy olyan székelyföldi önkormányzati testület létrehozásában kell gondolkodni, amely a területi autonómia kivívásáig a székely parlament „előképe” lehetne. Az EMNT felkérte a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), hogy álljon e kezdeményezés élére, az RMDSZ-t, a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az EMNP-t pedig arra, hogy támogassák e testület létrehozását. Az EMNT továbbá leszögezi: az erdélyi magyar autonómiatörekvések közös stratégiába való integrálását egy erdélyi magyar kerekasztalra bízná, amelyet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) utódaként hoznának létre, minden közképviseleti szervezetet magában foglalva.
Tőkés: új rendszerváltásra van szükség
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a gálán elhangzott ünnepi beszédében hangsúlyozta: az erdélyi magyarság számára a határmódosítás egyetlen életképes alternatívája a közösségi önrendelkezés lehet. Véleménye szerint általános nemzetpolitikai konszenzus övezi az autonómiát, és hangsúlyozta, ehhez kell megnyerni a románokat, elsősorban az erdélyieket. Rámutatott továbbá: újabb rendszerváltozásra van szükség, amelynek az alapja az önrendelkezés kell hogy legyen.
Tőkés szerint van elegendő hit és akarat az újrakezdéshez, és több biztató jel létezik. Ezek között említette, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány melléjük állt, a székelyek nagy menetelése körül konszenzus alakult ki, a verespataki aranybánya megakadályozása ügyében is széles körű a civil összefogás, és elindult az a folyamat, amely az autonómia széles körű támogatottságának a megszerzését célozza. Az EMNT-elnök továbbá bejelentette: egységes erdélyi zászló és címer megalkotását tervezi, és a 2014-es évet a partiumi autonómia évének nyilvánítja.
Kós Károly-díjakat adott át az EMNT Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács első alkalommal osztotta ki a Kós Károly-díj az autonómiáért elnevezésű kitüntetését a szombati gála keretében. A díjjal – amelyet ezentúl évente kiosztanak majd – olyan személyiségeket tüntetnek ki, akik tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy az autonómia ügye kiteljesedjen, vagy példaértékűen támogatták az autonómia ügyét. Postumus elismerésben részesítették Birtalan Ákost, a 2011-ben elhunyt volt RMDSZ-es parlamenti képviselőt, díjat kapott továbbá Király Károly egykori háromszéki szenátor, Bakk Miklós politológus, több autonómiatervezet kidolgozója, illetve a magyarországi Juhos Gábor, aki az idén körbefutotta a Székelyföldet, hogy felhívja a figyelmet a régió autonómiájának fontosságára.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kifejtette: az erdélyi magyarság alapvető jogainak megkérdőjelezése, intézményeinek ellehetetlenítése, a magyar közösség fogyása mind azt a meggyőződést erősíti, hogy hosszú távon az autonómia jelenti a megoldást. Hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a politikai akarat kevés az autonómia kiharcolásához, elsősorban a közösség meggyőzése és együtt munkálkodása szükséges. A helyettes államtitkár kijelentette: nem fogadható el, hogy egyesek kétségbe vonják a magyarok alapvető jogait, a székelyföldi kormánymegbízottak pedig a székely zászlóért és az anyanyelvhasználatért bírságoljanak.
Elisabeth Nauclér, az Åland-szigetek finnországi parlamenti képviselője köszöntőjében a hazájában működő kisebbségvédelemről beszélt. Mint ismeretes, a finnországi Åland-szigetek svéd anyanyelvű lakóinak önrendelkezése a kisebbségi területi autonómia egyik mintapéldája az Európai Unióban.
Toró: meg kell erősödnünk
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke rámutatott: nincs ugyan egyelőre autonómia, de azt elérték, hogy erről beszéljenek. Mint mondta, ezzel a kérdéssel most már Bukarestnek, Budapestnek és a romániai magyar politikának is foglalkoznia kell. Kifejtette, melyek azok a különbségek, amelyek elválasztják az RMDSZ „labancpolitikáját” az EMNP „kurucpolitikájától”, majd leszögezte: a különbségek ellenére ki lehet alakítani közös cselekvési egységet, ha sikerül azonosítani a közös célokat. Fontosnak nevezte, hogy 2016-ig, a következő romániai parlamenti választásokig megerősödjenek az RMDSZ jelenlegi túlsúlyának kiegyensúlyozása érdekében, és rákényszerítsék az RMDSZ-t a közös előrehaladásra.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Fidesz és RMDSZ viszonya: közeledés vagy „bedarálás?”
Felzúdulást keltett a romániai magyar nyilvánosság egy részében az a tény, hogy az RMDSZ az EMNP-hez és az MPP-hez hasonlóan részt vett a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett székely menetelésen.
Ezáltal pedig – szerintük – feladta az eddigi, „mérsékelt", „megfontolt" politikát, amellyel eddig operált a bukaresti parlamentben, és csatlakozott a „radikálisok" táborához, átvéve retorikájukat, és – ugyancsak szerintük – ezzel veszélybe sodorva mind az eddig a kis lépések politikájával elért megvalósításokat, mind a további eredmények lehetőségét. (Systemcritic.blogspot.ro) Ebből az említett oldal hangadói azt a következtetést vonták le, hogy a magyar kormánynak – konkrétan pedig a Fidesznek – a „nacionalista székelyföldi kiskirályok nyomására" sikerült „bedarálnia" az RMDSZ-t, amely a budapesti támogatás reményében lemondott önállóságáról, és a továbbiakban Budapestről kapja majd az utasításokat.
Tény, hogy az utóbbi időben mintha valamelyest fölengedett volna a Fidesz és az RMDSZ közötti, meglehetősen fagyos viszony, a budapesti kormány lényegesen békülékenyebb hangon tárgyal a szövetség képviselőivel. Ebben budapesti részről bizonyára az is szerepet játszik, hogy – bár létjogosultságát annyiban bizonyította, hogy a magyar választópolgárok egy része voksaival legitimálta – az RMDSZ-szel szemben álló politikai oldal eddig nem tudott jelentősebb sikereket elérni.
Az RMDSZ tehát nehezen megkerülhető tényező, a romániai magyar közösség egyetlen parlamenti pártja, amely – bár ellenzékben van – bizonyos, középszintű pozíciókban még mindig részt vesz a kormány munkájában is. Ilyen körülmények között nem lehet nem partnernek tekinteni. Az RMDSZ részéről tapasztalható hangnemváltás egyrészt az ellenzéki létnek tudható be, hiszen kormánytényezőként mindig könnyebb magasabb lóról tárgyalni, illetve a kormánypártként elérhető eredmények lehetőségével kecsegtetni a polgárokat, és indokolni a kompromisszumokat.
A kétharmados bukaresti kormány által gerjesztett magyarellenes hangulat, illetve a területi képviselői által foganatosított magyarellenes intézkedések ugyanakkor annyira fogékonnyá tették a polgárokat az RMDSZ-en kívüli pártok és szervezetek autonomista retorikájára, hogy saját hitelességének megőrzése érdekében lépnie kellett. Ha nem vesz részt a civil szervezetként nyilvántartott SZNT által szervezett demonstráción, azzal csak erősítette volna az ellenzéke által sugallt képet, miszerint a lehetséges kormányszereplés jelentette anyagi haszon reményében nem hajlandó határozottan kiállni a magyar ügyek mellett.
Másrészt a jelenlegi helyzet azt mutatja: a kis lépések politikájával, a saját külpolitika feladásával, bukaresti irodákban lezajlott háttértárgyalások útján, jelentős kompromisszumokkal elért eredmények nem visszafordíthatatlanok, a kialkudott, de alkotmányosan, illetve egy kisebbségi törvényben explicite kodifikálatlan jogok bizonytalanok. Tehát érdemes megpróbálni a parlamenti eszközök mellett más, a zsarolási potenciált erősítő és a külföld figyelmét is fölkeltő eszközök, utcai megmozdulások és egyéb demonstrációk útján is nyomást gyakorolni a kormányra. Ez már csak azért is jó lehet az RMDSZ szempontjából, mert vélhetően arra számít, hogy általa elszívhatja a levegőt politikai riválisai elől.
Hogy azonban a Fidesz–RMDSZ-közeledés nem tart ott, hogy Budapestről irányítanák a szövetséget, az is jelzi, hogy Kelemen Hunor kijelentette: nem lépnek koalícióra az EP-választások előtt a másik két magyar párttal, és nem hajlandóak ismét a listájukon szerepeltetni Tőkés Lászlót. (Holott tény: hogy 2009-ben Tőkés húzónévként szerepelt a szövetség listáján, elsősorban a szövetségnek volt jó, hiszen ezáltal tudta rajta kívül még két képviselőjét bejuttatni az európai törvényhozásba. Ha külön indulnak, akkor előfordulhat, hogy csak egy, vagy egyetlen képviselője sem lenne az erdélyi magyarságnak az EP-ben.) Az RMDSZ tehát megőrizte önállóságát, mindamellett, hogy a jelek szerint immár nem olyan fagyos a Fidesszel fenntartott viszonya, mint korábban.
Amúgy azokról a vádakról, miszerint mostantól Budapestről „diktálnak" az RMDSZ-nek, érdemes megjegyezni, hogy egy kisebbségi magyar pártnak nem árt beszélő viszonyban lennie és egyeztetnie a budapesti kormánnyal a nemzetstratégiai kérdésekről. Az viszont mindenképpen elvárható a kormánytól, hogy a helyismerettel rendelkező, az adott kisebbségi viszonyokat jól ismerő személyek tanácsaira hallgatva tervezze meg a lépéseit. Az pedig a legüdvösebb, ha a rendelkezésére álló információ nem egyoldalú, hanem egyszerre több szempontot is megjelenítenek számára, tehát Erdélyből három, jórészt azonos célokat követő, de azok elérését más-más eszközökkel próbáló párt is kifejtheti álláspontját. (Mindamellett, hogy a kettő helyett egy autonomista párt hatékonyabban képviselhetné az RMDSZ-szel szemben álló szavazópolgárok érdekeit. Arra azonban mindenképpen szükség van, hogy legyen alternatívája az immár teljes mértékben pártszerűen működő RMDSZ-nek már csak azért is, hogy – akárcsak a jelenlegi helyzetben – a politikai verseny néha határozottabb állásfoglalásra kényszeríthesse a szövetséget.)
Az RMDSZ–Fidesz-közeledést rossz szemmel néző „kremlinológusok" azzal próbálják igazolni elméletüket, miszerint az RMDSZ besorolt a Fidesz uszályába, hogy azt vizionálják: a magyar kormánypárt kihátrált Tőkés László mögül. (Népszava.hu) Ezt az elméletet a jövő igazolja vagy cáfolja majd egyértelműen, ugyanakkor az Orbán Viktor és Kelemen Hunor közötti legutóbbi bukaresti találkozó után kiadott magyar kormányközleményben alkalmazott többes szám – miszerint Orbán Viktor leszögezte: az erdélyi magyarság és politikai képviseletei ezután is minden ügyben számíthatnak a magyar kormány támogatására és együttműködésére – a közeledés ellenére sem azt sugallja, hogy a Fidesz mostantól az RMDSZ-t tekinti kizárólagos partnerének.
Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport
Krónika (Kolozsvár)

Megszűnhet az Ady Endre-iskola (Az EMNP szerint)
Tudomásunkra jutott, hogy meg akarják szüntetni a sepsiszentgyörgyi Ady Endre-iskolát – jelentette be tegnap Bedő Zoltán, az EMNP sepsiszéki ügyvezető elnöke, aki szerint ez biztos, már az érintett pedagógusokkal is közölték. Az elképzelés az, hogy az állomási iskolába járó gyermekeket a Csíki negyedi Gödri Ferenc- és az Olt negyedi Nicolae Colan-iskolába irányítják át – nyilatkozta, és azt is elmondta: az EMNP tiltakozásra, akár sztrájkra és élőláncra is buzdítja a szülőket, hogy közös erővel megakadályozzák az intézmény bezárását. Erről egyébként a helyi tanácsnak kell döntenie, és Antal Árpád polgármester szerint idén nem kerül rá sor; a tárgyalások megkezdődtek a városi iskolahálózat működéséről, de az Ady bezárása csak egyik, távolról sem végleges javaslat.
A helyzet több szempontból is súlyos – hangsúlyozta Bedő, aki több érvet is felsorakoztatott az Ady megmaradása mellett: az állomási iskola felszámolásával napi utazgatásra kényszerítenek több száz diákot, illetve az őket szállító szülőket, állások szűnnek meg, és ami a legfontosabb: kisebbségi sorban minden egyes bezárt intézmény a közösség erejét gyengíti, újraindítása sokkal nehezebb, ha ugyan nem lehetetlen. Harcolni kell minden egyes iskoláért akkor is, ha nehéz fenntartani, mert nem az anyagi szempont az egyetlen, amit figyelembe kell venni. Egyébként az Ady esetében erre sem lehet hivatkozni, mert 350 diákja van (ehhez adódnak az esti osztályok és az óvodások), miközben a Gödri 312, a Colan pedig 314 tanulót nevel. A törvény szerint legalább 300 gyermek kell egy iskola fenntartásához, de ha Kézdivásárhelyen vállalta az önkormányzat, hogy két olyan iskola működtetéséhez is hozzájárul, ahol kevéssel 300 alatt van a létszám, Sepsiszentgyörgyön is megteheti. Nem kell szolgalelkűen, országszinten elsőként követni a tanügyminisztérium rendeleteit – tette hozzá az EMNP sepsiszentgyörgyi megbízott elnöke. Váncsa Albert szerint minden elveszett állás a nemzet csökkenéséhez vezet, az Ady bezárásával is pedagóguscsaládok kerülnek veszélybe. Emlékeztetett: az elmúlt években megszűnt a mezőgazdasági és az építkezési szaklíceum és a szemerjai Kiss Árpád-iskola is, és keményen bírálta Keresztély Irma tanfelügyelőt, akinek irányítása alatt mindez megtörtént. Ott, ahol létkérdés a megmaradás, a túlduzzasztott belvárosi iskolákból kell kiindulni, hiszen a Székely Mikó Kollégiumban és a Mikes Kelemen Líceumban is öt párhuzamos, nagy létszámú osztály működik, holott egy-egy osztálynyi diák átirányításával megmenthetnék a lakónegyedi tanintézményeket. Az elhangzottakat Czegő Zoltán tanácstag azzal egészítette ki, hogy az Ady Endre-iskolában „jóval több a magasan képzett tanár”, mint a Colanban, a lakókörzete és az épülete is nagyobb; mégsem az állomási iskolát fejlesztik, az elmúlt évtizedben egy fityinget sem kapott erre a célra. Czegő hangsúlyozta: mind a három lakótelepi iskolát a szükség és az igény hozta létre, egyiket sem szabad megszüntetni, hiszen az utóbbi időben növekedni látszik a gyermekvállalási kedv Sepsiszentgyörgyön. Az Ady Endre-iskola bezárása csak az egyik a felmerült lehetőségek közül – szögezte le Antal Árpád polgármester, aki szerint távolról sincs végleges döntés, mindössze arról van szó, hogy megkezdődtek a tárgyalások a sepsiszentgyörgyi iskolahálózat szerkezetéről. Mind a három körzeti iskolában vannak kis létszámú osztályok, főként a román tagozaton fordul elő, hogy három intézmény között oszlik el húsz-huszonöt diák, ennek az állapotnak a fenntartása nem indokolt egy településen belül. Egyelőre keresik a legjobb megoldást, a megbeszélések, egyeztetések a szakma részvételével folytatódnak, a helyi tanács csütörtökre összehívott évzáró ülésének napirendjén a téma nem szerepel. Idén tehát semmilyen döntés nem születik iskolaügyben, és bármi is lesz 2014 januárjában, az a folyamatban levő tanévet nem érinti, nem kell a szülőknek a téli vakáció után azt keresniük, hová is vigyék gyermekeiket.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Határozott nem Tőkésnek
Tőkés László a forradalom hőse maradhatott volna, „azonban leszállt onnan”, és bevonult a politikába, ahol voltak „bizonyos hozzáállásai”, és legutóbbi kijelentése, mely szerint „az RMDSZ egyfajta politikai maffia”, de mégis együtt kellene indulniuk a választásokon, mivel ezt követelik meg a választási számítások, elfogadhatatlan – fejtette ki Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke tegnap, rámutatva, Tőkés nem fog szerepelni az RMDSZ EP-listáin.
Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek tárgyalások a Magyar Polgári Párttal és az Erdélyi Magyar Néppárttal, hangsúlyozva, az RMDSZ meg akarja győzni a két említett párt képviselőit, hogy ne próbálkozzanak „kamikázé-akciókkal”. „Az RMDSZ bebizonyította a választásokon, hogy képes a magyarság szavazatának körülbelül 90 százalékát megszerezni, és nekik is tiszteletben kell tartaniuk a romániai magyarság akaratát, ahogyan azt a magyar kormány és a magyarországi pártok is tiszteletben tartják” – szögezte le az RMDSZ politikai alelnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Toró T. Tibor: A "hidegbéke" éve után a "forróbéke" évére készül az EMNP
A "hidegbéke" évét zárta és a "forróbéke" évére készül az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - jelentette ki Kolozsváron tartott csütörtöki évértékelő sajtóbeszélgetésen Toró T. Tibor, a párt elnöke.
A 2013-as évet azért minősítette a "hidegbéke" évének, mert míg az EMNP folyamatosan tárgyalni szeretett volna politikai vetélytársaival, az erdélyi magyarság többsége által támogatott Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) folyamatosan "le akarta taszítani a Néppártot a politikai pályáról".
Toró T. Tibor szerint a jövő év forróságát a magyarországi országgyűlési, majd az európai parlamenti, végül pedig a romániai elnökválasztás adja. Kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választás előtt az EMNP-nek a részvételre való buzdítás a feladata.
Az európai parlamenti választásokon azt tartja a párt feladatának, hogy biztosítsa Tőkés László számára a lehetőséget a Brüsszelben elkezdett munka folytatására. Toró lehetséges, de nem kívánatos "kamikázerepülésként" írta le azt az alternatívát, hogy az EMNP önálló jelöltlistát állítson az EP-választásokra.
"Nagyon extrém dolognak kellene történnie, hogy egy ilyent bevállaljunk. Azt sem szeretnénk viszont, hogy ajándékba adjunk a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek százezer szavazatot" - tette hozzá.
A pártelnök megerősítette, azzal az alternatívával is számolnak, hogy Tőkés László a Fidesz európai parlamenti jelöltlistáján szerezzen újabb brüsszeli mandátumot. Úgy vélekedett, Tőkés László olyan "nemzeti intézmény", akit nem lehet mással helyettesíteni.
Az MTI kérdésére válaszolva nem tartotta valószínűnek, hogy a Fidesz erdélyi személyiséget is feltegyen az országgyűlési képviselőjelölt-listájára. "A néppárt elképzeléseiben ugyan benne van, hogy legyen egy ilyen szószóló a magyar parlamentben. (...) Tőkés László pedig talán jobban meg tudná jeleníteni Budapesten a kárpát-medencei magyar ügyet, mint Brüsszelben, de legyen ez a Fidesz problémája" - jelentette ki az elnök.
Toró T. Tibor a 2014 végére várható romániai elnökválasztást arra tartaná jó lehetőségnek, hogy ismertessék meg jobban a közvéleménnyel Románia - román politikusok által jelenleg tabuként kezelt - föderális berendezkedésének elképzelését.
Toró T. Tibor a magyarországi választások előtti konjunktúrának tulajdonította a Fidesz az RMDSZ közötti jó viszonyt. Hozzátette, a Fideszre szövetségesként tekintenek, és elfogadják, hogy az folyamatosan "pacifikálni" próbálja az erdélyi magyar politikai viszonyokat
Gazda Árpád, MTI

EP-választás: Fidesz-listán indulhat Tőkés László
A „hidegbéke” évét zárta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – értékelte a 2013-as évet tegnap egy kolozsvári sajtóbeszélgetésen Toró T. Tibor, a párt elnöke, hiszen nem voltak választások, ahol az ellentétek kiéleződtek volna. Megjegyezte, míg az EMNP folyamatosan tárgyalni szeretett volna politikai vetélytársaival, addig az RMDSZ folyamatosan „le akarta taszítani a néppártot a politikai pályáról” – vélte az elnök, aki úgy gondolja, az RMDSZ még mindig nem tudta megbocsájtani a néppártnak, hogy részt vett a parlamenti választásokon. A 2014-es évet a „forróbéke” évének tekinti az EMNP, amikor három választáson is szerepet vállalhatnak. Toró elmondta: az EPválasztáson a feladatuk, hogy Tőkés László újabb brüsszeli mandátumot szerezzen, ez úgy is elképzelhető, ha a Fidesz listáján indul.
Szabadság (Kolozsvár)

Közpénzből alapít lapot Székelyudvarhely polgármestere
A néppárti és polgári párti tanácsosok felháborodása közepette önkormányzati tulajdonban lévő napilap létrehozásáról döntött csütörtöki ülésén a székelyudvarhelyi tanács.
A Bunta Levente RMDSZ-es polgármester által láttamozott határozattervezetet csak a szövetség képviselői szavazták meg, miután a két ellenzéki frakció tagjai tiltakozásképpen kivonultak a teremből. Egyébként a médiavállalkozás elindításáról az elöljáró távollétében folyt parázs vita, Bunta Levente ugyanis immár sokadszor nem vett részt a tanácsülésen, amit többen szóvá is tettek.
A határozat értelmében 300 ezer lejes törzstőkével megalakul az önkormányzat napilapjának kiadásáért és terjesztéséért felelős Udvarhelyi Média Kft. A cég ügyvezetésével a polgármester Farkas György városmenedzsert bízta meg, a társaság tevékenységi körébe tartozik ugyanakkor a könyvforgalmazás, a honlapkészítés, a közvélemény-kutatás készítése és a hirdetészszervezés is.
Miközben a tervek szerint az újságot a Hargita megyei önkormányzat tulajdonában lévő Hargita Népe székelyudvarhelyi kiadásából fejlesztenék napilappá, a kezdeményezésről az EMNP-ben és az MPP-ben, de szakmai körökben is úgy vélekednek, hogy egyértelműen politikai érdekeknek kívánják alávetni. Bunta Levente a napokban „közérdekűnek és mértéktartónak” nevezte a leendő napilapot, amely szerinte azáltal is a közösség érdekeit fogja szolgálni, hogy versenyhelyzetet teremt a jelenlegi médiapiacon. Holott a csütörtöki tanácsülésen is elhangzott: a médiavállalkozás ésszerűtlen lépés egy önkormányzat részéről, amelynek különben sem feladata szerepet vállalni, egyensúlyt teremteni az amúgy is telített sajtóprérin.
Az ellenzéki tanácsosok egybehangzó véleménye szerint a szándék nyilvánvalóan az, hogy közpénzből működtessen pártlapot az RMDSZ-es irányítású városvezetés. Különben a csütörtöki ülésen a többséget alkotó RMDSZ-frakció megszavazta azt is, hogy 2014-ben tíz százalékkal emelkedik a terület- és ingatlanadó a városban. A nemmel voksoló ellenzéki tanácsosok szerint az adóemelésből remélt 310 ezer lejt azáltal lehetett volna előteremteni, ha a polgármester eltekint a lapalapítástól.
Krónika (Kolozsvár)

Farkas György megszünteti a diktatúrát
Képes-e politikai szempontból objektív lapot grundolni az, aki a kényes kérdésre azt válaszolja: ez politikai téma, ne menjünk bele? Kiderül.
Tehetetlenségükben felálltak, és tiltakozásul kivonultak az ellenzéki tanácsosok, amikor a polgármesteri hivatal által indítani kívánt napilap kérdése került sorra a csütörtöki tanácsülésen. A teremben többségi RMDSZ-es képviselők viszont maradtak, és egyöntetűen megszavazták, kész üzleti terv nélkül, a napilap létrehozásáról szóló határozattervezetet. Az ülés után Farkas György városmenedzsert, az induló médiaorgánum ügyvezetőjét kérdeztük.
Udvarhelyen több sajtóorgánum is működik, többféle felületen. Mivel indokolja, hogy a polgármesteri hivatal az adófizetők pénzén saját napilapot szándékozik működtetni?
A környékbeli polgármesterek találkozóin több alkalommal is megfogalmazódott az az ötlet, hogy jó lenne létrehozni egy helyi lapot, ami az udvarhelyszékieké. Amikor az idei év (2013) költségvetését tárgyalták, akkor már Székelyudvarhely önkormányzata ennek a költségét előtervezte.
Most október elején volt egy újabb polgármester találkozó, amikor a Hargita Népe helyzetéről is beszéltek, és akkor elhangzott, hogy jó lenne egy napilapot elindítani, hármas pillérrel: Székelyudvarhely önkormányzata, a Megyei Önkormányzat és az udvarhelyszéki vidéki önkormányzatok partnerségében. Mi az első lépést megtettük, jövő év folyamán a részletek fognak tisztázódni.
Az rendben van, hogy megfogalmazódott a napilap szükségessége, de mi volt, vagy mik voltak azok az okok, ami vagy amelyek miatt megfogalmazódott?
A fórumokon nem voltam jelen, viszont az az információ, ami eljutott hozzám az, hogy tulajdonképpen az objektív média nincs jelen Udvarhelyen, Udvarhelyszéken.
Valamilyen szinten mindegyik egy politikailag érdekelt személyhez, vagy valamelyik pártnak az alapítványához tartozik, esetleg valamelyik politikai tömörülésnek a közeli története. Ezért döntöttek így, hogy akkor ez egy önkormányzatai lap lesz, ami objektíven tudja tájékoztatni az embereket az udvarhelyszéki fejleményekről.
Konkrét példa az objektivitás szükséglete kapcsán: az adó emelésével kapcsolatban, nem jut el az adófizetőkhöz, hogy az ingatlanadók emelkedése összességében nem fogja meghaladni a havi 1 lejt családtagonként és ennek is közel fele inflációkövetés.
Mitől lesz ez a lap objektív? Ki dönti el, hogy milyen irányelvek mentén működjön, milyen szűrőn megy át, hogy valóban objektív lap legyen?
Ebben a határozatban az szerepel, hogy a tanács felhatalmazza a polgármestert az apparátusán keresztül, hogy készítsen ennek az újonnan létrehozandó cégnek egy üzleti tervet is. Ebben az üzleti tervben ezek a pontok is le lesznek szögezve valamilyen szinten.
Kezdve attól, hogy milyen példányszámban jelenik meg, egészen odáig, hogy a jelen piaci helyzetben ez hogyan tud majd működni. Nem hiszem, hogy attól kellene tartani, hogy a polgármester vagy a tanács meg fogja mondani, hogy most ez vagy az jelenjen meg. Lesz egy főszerkesztő, lesz egy csapat, aki az információt fogja szolgálni és ügyelni, a realitás talaján maradva.
A kérdés továbbra is érvényes: mitől lesz objektív a lap?
Szerintem pont ez a garancia, hogy önkormányzati kézben van, mert ha politikai kézben volna, vagy valamelyik párt alapítványa, egyesülete működtetné, akkor sokkal nehezebben lehetne kézben tartani.
Ha megnézzük, akkor Udvarhelyszéken nem csak RMDSZ-es önkormányzatok vannak. Én azt mondom, hogy azt fogjuk tudni garantálni, hogy egy objektív lapot hozunk létre, ami a mindenkori önkormányzatok tulajdonába fog tartozni politikai színezettől függetlenül, és a mindenkori önkormányzatokat a szavazók választják meg.
De így mindig az éppen hatalmon levő többségi önkormányzati képviselők lelkiismeretére van bízva az objektivitás, és azt most is láthatjuk, hogy miként szavazódnak meg a napirendi pontok.
Ez politikai téma, ne menjünk bele. A hatalmon lévők felhatalmazást kapnak, hogy végezzék a dolgukat. Innen kezdve a lakosságnak joga van tudni, hogy mi történik, a hatalmon lévőnek meg kötelessége pontosan tájékoztatni a lakosságot.
A polgármester és apparátusa által kidolgozott üzleti tervet és működési irányelveket kinek kell elfogadnia? Napirendi pontként szavazza majd meg az önkormányzat?
Szerintem ez egyeztetve lesz a többi vidéki polgármesterrel, és annak függvényében fogják ezt életbe léptetni.
Jakab Attila, EMNP-és tanácsos a szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy egy demokratikus berendezésű államban a média ötödik hatalmi ágként van jelen. Szerinte azzal, hogy Bunta Levente polgármester ezt is az irányítása alá akarja vonni, egyfajta udvarhelyi diktatúrát hoz létre.
Én azt mondanám, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt vagy a Magyar Polgári Párt uralták vagy uralják jelenleg a diktatúrát, és nekik ezzel van problémájuk. Én azt mondom, ha megnézzük a jelenlegi napilapokat, akkor az egymagában diktatúrát jelent.
Egy másik lap megjelenése pont a diktatúrának a megszüntetését fogja szolgálni. Ha viszont a Polgári Párt is a választás szabadságáról beszél, akkor innentől kezdve a választás szabadságát is megteremtjük úgy, hogy nem szélesítjük, hanem színesítjük a napilapok palettáját.
Az új napilap mennyire hivatott a kezdetben Dolgainknak nevezett, most Székelyudvarhely címen terjesztett havilapot kiváltani, fejleszteni?
Nem, a kettőt nem kell összekeverni, mert az tulajdonképpen a Polgármesteri Hivatalnak mint végrehajtó szervnek a tájékoztató kiadványa. A napilap a jelenlegi állás szerint a helyi önkormányzat tulajdona, de az elhangzottak alapján jövő évtől fognak csatlakozni a környékbeli önkormányzatok és a megyei tanács is ígéretet tett, hogy támogatja ennek a napilapnak a működését.
Többször szóba került ez a bizonyos 300 000 lej, ami az Udvarhelyi Média Kft. induló tőkéje és a most elfogadott adók és illetékek emeléséből befolyó összeg is 300 000 lej. Van összefüggés a kettő között?
Ez összetett dolog, de ugyanakkor egyszerű is, mert két külön költségvetési évről beszélünk. A 2013-as évi költségelfogadásnál hagyták jóvá, és foglalták bele az idei költségvetésbe ennek a létrehozandó kft.-nek a törzstőkéjét. Ekkor még adóemelésről nem esett szó, viszont a jelenlegi adóemelés, amiről döntöttünk a tanácsülésen, az a jövő évi költségvetést érinti. Két különböző évi költségvetésről beszélünk, a két összegnek semmi köze egymáshoz.
Mennyire elegendő ez a kezdő törzstőke?
Hogy mennyibe kerül a lap éves költségvetése, csak akkor fogjuk tudni biztosan, ha elkészült az üzleti terv. Az biztos, hogy ez a tőke nem lesz mindenre elégséges, de erről egyelőre nem tudok többet mondani.
Az adóból befolyó újabb 300 000 lej a folytatást biztosítja?
Nem, nem kell a kettőt összemosni. Ez az indulási tőke a jövő évi, 2014-es működéshez fog hozzájárulni, amit a 2013-as költségvetési tervben szavaztak meg, ahogy azt már említettem. Az adók emeléséből származó összeg viszont a jövő évi költségvetésben fog bevételt jelenteni, amiről majd később döntenek, hiszen az elkezdett beruházásokat folytatni kell és újakat elindítani. Sorolhatnám itt a pályázatok önrészének biztosítását, a civil szervezetek pályáztatását, a birkózó termet, a szombatfalvi ravatalozót, Farcádi utcát, Templom utcát, újabb körforgalmak kialakítását, stb.
Az üzleti terv milyen fázisban van?
Ezzel kapcsolatosan nem tudok nyilatkozni, mert ennek a kidolgozása folyamatban van, mint ahogy a Hargita Népe Udvarhely átvétele is, aminek mikéntjét oly sokan kérdezik. Az üzleti terv részben attól függ majd, hogy milyen formában kerül átvételezésre a Hargita Népe Udvarhely és melyik periódusban. Ennek a részletei most vannak tárgyalás alatt, így korai lenne erről bármit is mondani.
Hogy kerül a Hargita Népe Udvarhely ebbe a projektbe?
Mivel a megyei tanácsnak is lesz hozzájárulása az újonnan induló napilaphoz, az a döntés született, hogy a Hargita Népe Udvarhely átalakulna, és annak a költségvetésének egy részét az új lap kapná meg. De ezek még nem konkrét tények, a tárgyalások jelenleg is tartanak.
Azt már lehet tudni, hogy mekkora példányszámban fog megjelenni? Ingyenes vagy fizetős lap lesz?
Amíg nincs meg az üzleti terv, lapszámról sem beszélhetünk, de szerintem fizetős lesz, mint minden más helyi napilap és az a cél, hogy a lehető leghamarabb önfenntartó legyen.
A cég tevékenységi köreinél több dolog is fel van sorolva, mint például a portálműködtetés, reklámozás, könyv- és magazin forgalmazás. Ezekkel is szeretne foglalkozni az Udvarhelyi Média Kft.?
Ezek szorosan kapcsolódnak és hozzájárulnak a lap kiadásához, tulajdonképpen a lap nyomtatott és webes felületének megjelentetéséhez szükséges feladatokat sorakoztattuk fel.
KAKASY BOTOND
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)