EMI-tábor
A tavaly új helyszínre költöztetett EMI-tábor idén is a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található Borzonton, a Dorka Panzió területén kerül megrendezésre. Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja augusztus 7-11. között színes programkínálattal várja a fiatalokat és fiatal lelkületűeket, családokat és baráti társaságokat egyaránt.
Az EMI-tábor az elmúlt években sikeres nemzetpolitikai műhellyé nőtte ki magát, így idén sem hiányozhatnak a rendezvény programjából a fontos közéleti kérdések.
A tábor második napján, augusztus 8-án, az idén húsz éves Neptun-botrány kerül terítékre, amikor Bodó Barna politológus, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke, Borbély Imre volt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, volt parlamenti képviselő elemzi a két évtizede lezajlott találkozó közéletben betöltött szerepét. Augusztus 9-én (pénteken) az Európai Parlament kisebbségpolitikája és a 2014-es választás kapcsán Balczó Zoltán parlamenti képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés László EP-képviselő irodavezetője tartanak előadást. Az EMI-tábor utolsó napján az autonómiáé lesz a főszerep, hiszen, a Székely Nemzeti Tanáccsal partnerségben, összeállított programban helyet kapott a katalán Marc Gafarot i Monjó, aki beszámol a katalán önrendelkezési harc jelenlegi állapotáról, valamint ezzel párhuzamosan elemzi a székely autonómia-törekvéseket. Délután Polgári kezdeményezések az autonómiáért címmel kerül megszervezésre egy kerekasztal-beszélgetés, melynek meghívottjai – többek között – Izsák Balázs, az SZNT elnöke, Miren Martiarena, a nemzeti régiók védelmére indított európai kezdeményezés polgári bizottságának baszk tagja, valamint az erdélyi magyar pártok képviselői.
Elmaradhatatlan történelmi előadások
Az EMI-tábor első napján, augusztus 7-én Balogh Gábor történész előadásából megtudhatjuk, hogy a két világháború között voltak-e a magyar kormányzatnak revíziós tervei. Pénteken, augusztus 9-én Raffay Ernő történész tart előadást Ady Endre és a szabadkőművesség kapcsolatáról. Szombaton És mégis élünk – Fejezetek az ezredéves magyargyűlölet történetéből címmel tart előadást Bakay Kornél történész, régész, majd Illésfalvi Péter hadtörténész Az erdélyi bevonulásról és a visszatért területeknek a honvédelem rendszerébe való integrálásáról beszél.
Gazdaság és környezetvédelem
Szerdán Dr. Lóránt Károly közgazdász tart előadást a Kárpát-medence gazdasági helyzetéről és perspektíváiról, pénteken pedig Erdély kincsei a multik kezében címmel kerekasztalbeszélgetésre kerül sor: a Schweighofer-ügy és a verespataki aranybányászat beindítása kapcsán beszélgetnek Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, az EMNP, az MPP és az RMDSZ képvielői.
A komoly témák mellett nem feledkezünk meg a szórakozásról sem, pénteken délután visszatérő vendégünk, Berecz András mesél az EMI-táborban.
Csép Sándor-sátor az EMI-táborban
Az idei évben az EMI-tábor szervezői úgy döntöttek, hogy a Szórványért és népesedés sátrat Csép Sándorról nevezik el. A sátor programjában olyan témákkal találkozhatunk, mint a gyermekvállalás kérdése, a szórványvidékek támogatása, a dél-erdélyi és a moldvai magyarság helyzete és kilátásai.
Tematikus sátrak idén is
A 9. EMI-táborban az Előadásósátor és a Csép Sándor-sátor mellett az Ifjúsági és művészsátor, a Kézműves sátor, a Keskeny út sátor és az Alfalu-sátor várja naponta változatos programokkal az érdeklődőket, a legkisebb táborozók pedig a Gyereksátorban tölthetik el hasznosan az idejüket. Nem maradnak el a délutáni borkóstolók sem, és a nap vége felé a Kisszínpadon is különleges produkciókkal találkozhatnak a táborozók.
Zenei nagyágyúk a színpadon
Esténként minőségi magyar élőzenére kapcsolódhatnak ki a látogatók, a nagyszínpad programjából idén sem hiányozhatnak a Kárpátia és az Ismerős Arcok zenekarok, de fellép az EDDA Művek, az Ossian, a Depresszió és a Dalriada is. Néhány év kihagyás után újra az EMI-tábor színpadás a Romantikus Erőszak zenekar, az erdélyi magyar zenét pedig a TransylMania és a Knock Out képviselik.
Jegyárak és kiadó szobák
Idén sem drágultak a belépők, a tavalyi évhez hasonlóan 21 RON-ba kerül a napijegy, míg 93 RON-ba az egész hétre (öt napra) szóló belépő.
2013-ban is lesz családi jegy, mely megvásárlásával kedvezményesen vehetnek részt a magyar családok: két felnőtt és egy gyerek belépőjének megváltásával a további gyerekjegyek megvásárlásától eltekintenek a szervezők. A Dorka Panzió terültének kiépítettsége megfelelő körülményeket biztosít a gyerekekkel érkező táborozóknak is. A Gyereksátor mellett a panzió játszótere is várja a játékos kedvű csemetéket.
Újdonság idén a csoportos kedvezmény, melyben azok részesülhetnek, akik 15-25 fős csoporttal érkeznek az EMI-táborba. A kedvezményes belépő így 73 RON-ba kerül. A csoportok előzetesen, július 31-ig kell jelentkezzenek a gy.szilard@yahoo.com e-mail címen egy listával, mely tartalmazza a résztvevők nevét és személyi számát.
Idén is különböző szálláslehetőségek közül válogatjatnak azok, akik nem szeretnének sátorozni az EMI-tábor öt napja alatt. A tábor környékén, illetve az EMI-tábor területén lévő kulcsos házakban és panziókban is lehet szállást foglalni, melyeknek ára 30 és 90 RON/fő/éjszaka között mozog. Érdeklődni Horváth Enikőnél lehet a +40 747 30 48 08 telefonszámon vagy a horvath.mitzi@yahoo.com e-mail címen.
Folyamatosan bővülő programkínálat
Az idő előrehaladtával a szervezők egyre inkább véglegesítik a programkínálatot és a táborral kapcsolatos egyéb információkat is, melyek megtalálhatók a www.emitabor.hu/erdely címen. Naprakész információkért érdemes az oldalt rendszeresen látogatni! Lassan már lehet az utat tervezgetni és készülődni, ugyanis alig több, mint egy hónap múlva kezdetét veszi az EMI-tábor, Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja.
erdon.ro

SZNT: egységes fellépés szükséges
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is mozgósítja híveit arra a demonstrációra, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) július 20-ra hirdetett állást foglalni a romániai régióátalakítási tervek ellen, az autonómia mellett.
Tegnapi közleményben az SZNT ismételten hangsúlyozta: Románia közigazgatási átszervezésekor figyelembe kell venni, hogy „Székelyföld fel nem osztható, és be nem olvasztható”. A régió „csakis természetes, történelmileg kialakult határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként” képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. „Székelyföld közigazgatási integritása ma az egész romániai magyar társadalom elsődleges célja, feldarabolásának vagy beolvasztásának megakadályozása minden magyar feladata és kötelessége” – áll az Izsák Balázs elnök által jegyzett közleményben. Az SZNT ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a régióátszervezés ellen szervezett valamennyi megmozdulásnak széles körű támogatottságot kell élveznie „minden erdélyi magyar politikai párt, a magyar önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával”. A Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet szerint „a politikai haszonszerzés” szándéka – jöjjön az bármelyik párt részéről – a tiltakozási folyamat hitelességét veszélyezteti. Az SZNT közölte, a települési székely tanácsok mozgósításával csatlakozik a július 20-ra tervezett székelyföldi megmozdulásokhoz, ugyanakkor szorgalmazza az általa már megfogalmazott, a polgári engedetlenség különböző formáit is magába foglaló akciósorozat tervének elfogadását, amely lehetővé teszi a széles körű és egységes fellépést.
RMDSZ: különutas politika
,,Különutas politikát folytat az EMNP az autonómia és a regionális átszervezés témájában megszervezett tüntetés kapcsán, hiszen a párt vezetői tisztában vannak azzal, hogy az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács jó ideje egyeztet egy ősszel sorra kerülő nagyméretű utcai demonstrációról” – nyilatkozta Kovács Péter tegnap a Marosfőn megszervezett EU-táborban. ,,Sajnálatos, hogy az EMNP egyszerű kampányeseménnyé degradálja az autonómia és a regionális átszervezés témáját” – mondta az RMDSZ főtitkára, hozzátéve: ,,nem ismerik fel, hogy nem egy újabb magyar–magyar egymásnak feszülésről van szó, hanem a román politikumot, a román társadalmat kell meggyőznünk az igazunkról, illetve azokról az elképzeléseinkről, amelyek közép- és hosszú távon meghatározó fontossággal bírnak a romániai magyar nemzetközösség szempontjából.” Mint fogalmazott: „az EMNP sok kicsi vízipisztollyal megy a háborúba, pedig most a nagyágyúra van szükség, hiszen csak egy több tízezres nagyságú utcai megmozdulás tud megfelelő súlyt adni a követeléseinknek”. Kovács Péter továbbá elmondta: az RMDSZ álláspontja szerint az ősz folyamán nagyméretű, az emberek összefogásán alapuló tiltakozást kell szervezni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Júliusban iktatják az RMDSZ kezdeményezését
Az RMDSZ és partnerei júliusban iktatják az Európai Bizottságnál az Európai Unió őshonos kisebbségeinek védelmét szolgáló polgári kezdeményezésüket – nyilatkozta tegnap Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára.
A politikus – aki két hete az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) alelnöki tisztségét is betölti – elmondta: a kezdeményezést ugyan június 21-én Brixenben, a FUEN kongresszusa keretében indították hivatalosan útjára, még az elmúlt napokban is kisebb stiláris igazításokat hajtottak végre a szövegen. Vincze Loránt ezzel magyarázta, hogy mindeddig még nem tették nyilvánossá a Minority Safepack Initiative elnevezésű európai polgári kezdeményezésük szövegét. „Alapos munkát szeretnénk végezni” – magyarázta a késlekedést Vincze Loránt.
A politikus elmondta, nem vették hasznát annak a válasznak, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kapott az Európai Bizottsághoz véleményezésre beadott saját polgári kezdeményezésére. Az EMNP korábban közölte, a brüsszeli negatív választ a FUEN rendelkezésére bocsátotta, hogy annak tanulságai valamennyi kezdeményezés számára hasznosíthatók legyenek. Vincze Loránt nem találta meglepőnek, hogy az Európai Bizottság kedvezőtlenül véleményezte az EMNP–EMNT kezdeményezését arra hivatkozva, hogy a kisebbségi jog nem uniós hatáskör. „Számunkra is a legfontosabb kihívás az volt, hogy megtaláljuk a kapcsolódási pontokat az EU kompetenciáival” – magyarázta a FUEN alelnöke.
Vincze Loránt azt is elmondta, a két hete történt megválasztásával először van erdélyi magyar alelnöke a FUEN-nek. A kilencvenes években a svájci magyar Komlóssy József töltött be alelnöki tisztséget a kisebbségi szervezetben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Németh Zsolt: vonzó jövőkép kell a külhoni magyarságnak
Mivel a nemzetpolitika és a szomszédságpolitika elválaszt- hatatlan egymástól, a határon túli magyarok elemi érdeke, hogy Magyarország szomszédságpolitikája sikeres legyen – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Felsőszinevéren, a XXI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen tartott vitaindító előadásában.
A Választások, eredmények, lehetőségek a Kárpát-medencében című, külhoni magyar politikusok részvételével rendezett tanácskozáson Németh Zsolt elemezte a magyar kormány nemzet- és szomszédságpolitika terén eddig elért eredményeit, s vázolta a jövő feladatait. Mint hangsúlyozta: a szomszédságpolitika legfontosabb kérdése a nemzetpolitika, és mivel elsősorban a határon túli magyarok érdeke, hogy nekik kedvezően működjenek az anyaország szomszédsági kapcsolatai, ezért a szomszédságpolitika egyben nemzetpolitika is.
A politikus az eltelt három év legkiemelkedőbb eredményeinek a működő egyeztetési mechanizmus létrehozását, a könnyített honosítást és a választójog ezzel kapcsolatos gyakorlásának biztosítását, a külhoni magyar felsőoktatási intézmények fejlesztését és az anyaországi társadalomban a nemzetpolitika – mint fogalmazott – emancipálása terén elért lényeges áttörést nevezte. Hozzátette: a környező országokban, Ukrajna kivételével, mindenütt kormányváltások voltak, ám a magyar külpolitika összességében sikerrel vette az akadályokat, talán Románia kivételével. Szerbiával sikerült áttörésszerű eredményt elérni a megbékélési gesztus révén, amelynek elsősorban a vajdasági magyarság lehet a haszonélvezője – emelte ki. Ukrajna kapcsán kifejtette, hogy Kijevvel sikerült kedvező légkört kialakítani. Úgy vélte, a magyar kormány határozott fellépése hozzájárult ahhoz, hogy tolerancia, félelemmentes légkör jellemzi a magyar kettős állampolgárság kérdéséhez való viszonyt Kárpátalján. Kiemelkedő fontosságúnak mondta a beregszászi magyar főiskolával nemrég aláírt együttműködési megállapodást is.
Szlovákia esetében az államtitkár a kedvező légkör, a „stratégiai türelem" kialakítását hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ennek kisebbségpolitikai eredményekben is testet kell öltenie. Romániáról szólva kifejtette: az előző kormány idejét jellemző „mézeshetek" a kormányváltással befejeződtek, de „sikerült elkerülni jóvátehetetlen károk bekövetkeztét, s van remény a konszolidációra". Előadását összegezve Németh Zsolt kiemelte: az igazi kérdés a magyar közösségek megmaradása szempontjából az, hogy „mindezek az eredmények összeállnak-e vonzó jövőképpé a határon túli magyarok számára". Úgy vélte, ennek érdekében javítani kell a nemzetpolitikát érintő kommunikációt, hangsúlyosabban kell kezelni a nyelvtörvényekkel, nyelvhasználati jogokkal kapcsolatos kérdéseket. Ki kell terjeszteni a határon túlra a családpolitikát, együttműködést kell kialakítani a mezőgazdaság terén, s újból divatba kell hozni a magyar kultúrát, magyart a modernizáció nyelvévé kell tenni – zárta előadását Németh Zsolt.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMN) elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy pártjának a legutóbbi romániai választásokon elért eredményei feljogosítják az EMN-t a folytatásra. A jövő szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az erőegyensúly kialakítását a két legnagyobb romániai magyar politikai erő között, mert – mint fogalmazott – a többségi hatalommal szemben csak ekkor lehet hatékony az érdekérvényesítés. Ezt az erőparitást 2016-ig sikerül majd elérni – tette hozzá Toró.
A magyar autonómiáért folytatott küzdelem kapcsán elmondta: nem szabad, hogy lankadjon a jelenleg meglévő tenni akarást, ki kell aknázni a közösség erejében, az önszerveződésben rejlő lehetőségeket. A külhoni magyarok európai érdekvédelmét tekintve a magyar diplomáciának kell a „lándzsahegy" szerepét játszania – fogalmazott az erdélyi magyar politikus.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédében kiemelte: a szerb-magyar megbékélést öt év kemény munkájával sikerült elérni, amelyben a magyar kormánynak is fontos szerepe volt. A határon túli magyarok politikai érdekérvényesítése kapcsán rámutatott: ez csak akkor lehetséges, ha a magyar szervezetek ott vannak a politikai porondon, s ki vannak építve a kommunikációs csatornáik a többségi politika irányában.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a kárpátaljai magyarság helyzetét elemezve azt emelte ki, hogy a magyarok az ukrán választójogi rendszer korrumpálódása következtében kiszorultak a közhatalomból. Ennek ellenére a közösségnek sikerült komoly eredményeket elérnie, elsősorban a kettős állampolgárság felvétele, a szabad utazás, a vízumszerzés terén. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elhárítani azt a szervezett támadást, amely nemrég indult a beregszászi magyar főiskola ellen, s amelynek célja a felsőoktatási intézmény megsemmisítése volt.
MTI
Erdély.ma

Nem vállal társszervezést az MPP (Tüntetés a régióátszervezés ellen)
Az MPP minden nemzeti ügyet szolgáló kezdeményezést felkarol, az EMNP által szervezett július 20-ai tüntetéseken azonban nem vállalja a társszervezést, mert erre csak helyben kérték fel, nem történt országos szintű egyeztetés a pártvezetők között – közölte tegnap Bálint József sepsiszentgyörgyi MPP-elnök, aki szerint közösségi ügyekben a közös fellépés elengedhetetlen, de így nem lehet játszani.
Kulcsár-Terza József megyei elnök keményebben fogalmazott: úgy véli, Toró T. Tibor fordítva ült a lóra, kész tények elé állította a többi magyar szervezetet, és úgy tálalja, hogy aki nem lesz ott a tüntetésen, az nem is magyar. Érthető, hogy Toró elsősorban a saját pártját kívánja építeni, de ez olyan önfejűség, ami a közös ügynek is megárthat; nem csoda, hogy az RMDSZ is ódzkodik a néppárti szekér mögé állni – mondotta. A két politikus örvendetesnek tartja, hogy az EMNP legalább helyi szinten megkereste az MPP-t, valószínűleg ott is lesznek, de nem mozgósítanak, amíg nincs országos egyeztetés. Üljünk le tárgyalni, beszélgessünk, próbáljunk közös nevezőre jutni, hogy legalább a nagy horderejű kérdésekben lépjünk közösen – nyilvánították ki, és hozzátették: egyelőre ők maguk is csak a sajtóból értesültek Toró T. Tibor tárgyalási szándékairól, ám a felsorolt szervezetek között az MPP nem szerepelt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Utak, csődbe
Megint rossz utakon jár a romániai magyar politikum, mert a körvonalazódó baj összefogás helyett újabb széthúzásra ingerli a főszereplőket.
Bizonyos, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – a készülő közigazgatási átszervezés elleni – tüntetésének időpontja sokakat meglepett. Nem tudom, mi a logikája és főleg a várható eredménye uborkaérés és szénacsinálás, nem kevésbé nyári szabadságolások idején utcára szólítani az embereket. Másfél évtizeddel korábbi székelyföldi prefektustüntetések tapasztalata mondatja velem: nem sok.
Ám, ha a kezdeményezők úgy gondolják: július 20-a legyen csak az első lépés, aztán jöhet a többi, akkor üsse kő, egyszer csak el kell kezdeni. (Ha 1848. március idusán Petőfiék tekintettel lettek volna a morc időjárási körülményekre, ki tudja...) Innentől kezdve az RMDSZ-nek a július 20-ára időzített kezdéssel kapcsolatos álláspontja is különutas. Emlékezzünk csak: csúcsvezetői, illetve intézményi szinten az RMDSZ a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetésről/-ből is kimaradt.
Tehát: a romániai politikum és a sajtó megint romániai magyar radikálisok és néhány ezer hívük akciójaként kezelte (le) az eseményt, hadd tegyem hozzá: az ő szemszögükből teljes joggal és logikával. S mindamellett, hogy akkori „húzásával" a szövetség vezetése további sok ezreket tartott távol egy amúgy is figyelemre méltó, mérföldkőként és hivatkozási alapként számon tartható megmozdulástól, egyszersmind a figyelmet is elterelte a tüntetés lényegéről.
Márpedig nem a magyar–magyar szembenállásra kell irányítani akarva-akaratlanul a romániai többség és a nemzetközi tényezők – a politikum, a sajtó és a közvélemény – figyelmét, hanem a lényegre, ez esetben arra a valós veszélyre, amely a Székelyföldet és a romániai magyar autonómiatörekvéseket fenyegeti. Mert bárki bármilyen úton jár, ne tévessze szem elől, hogy az eddig nyilvánosságra került közigazgatási átszervezési tervek minden változata szembemegy az erdélyi, ezen belül a székelyföldi magyarság akaratával, és a székelyföldi magyar tömb szétrobbantását tűzi ki céljául. Ezt nem látni, s ellene nem lépni: bűn. A külön utak, bárki bármilyen megfontolásból jár azokon, mindig egyazon célba vezetnek: csődbe.
Benkő Levente
Krónika (Kolozsvár)

Legyünk mi bölcsebbek
Mert úgy tűnik, vezetőink nem nőttek fel a feladathoz. Mintha nem érzékelnék a veszélyt, hogy néhány év múlva a szórvány sorsára juthat Székelyföld is, ha a román hatalom megvalósítja régióátszervezési terveit.
S ha ma még egyik vágyunk az, hogy regionális hivatalos nyelvként ismerjék el a magyart, néhány évtized múlva talán már azért izgulhatunk, meglesz-e húszszázalékos arányunk, hogy bár szülővárosunk nevét magyarul is kiírják… Mindeközben képviseletünkre vállalkozó politikusaink csak pártérdekeikkel foglalatoskodnak. Nyugtatgatnak, hogy messzi még a veszély, fanyalogva nyilatkozgatnak, cinikusan üzengetnek egymásnak a sajtóban. Az RMDSZ elnöke nemrég kertipartiszerű összejövetelen látta megfelelőnek nyilvánosságra hozni, hogy szeptemberre szerveznek nagyszabású tüntetést. Csak remélhetjük: a helyszín és a bejelentés módja nem annak a fokmérője, hogy mennyire komolyan viszonyulnak az ügyhöz. Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői, vélhetően kiszorítva érezvén magukat a szervezésből, senkivel nem egyeztetve, július 20-ra hirdettek megmozdulásokat Erdély-szerte. Csak ennyi kellett, nem is késett a replika. Kovács Péter RMDSZ-főtitkár nekiesett az EMNP-nek, azzal vádolva őket, hogy vízipisztollyal indulnak háborúba. Mi több, ezúttal a márciusi marosvásárhelyi autonómiatüntetésen az RMDSZ központi vezetésével nyíltan szembeszegülő háromszéki RMDSZ-elnök is sietett Kovács nyomdokaiba lépni, maga is különutassággal vádolva a Néppártot. S ha mindez nem lett volna elég, megszólaltak az MPP képviselői is, akiknek meg az fáj, hogy központi szinten nem egyeztettek velük. És – a Hargita megyeiek közleménye szerint – az is, hogy nyár van, a melegben pedig, ugyebár, nehéz tiltakozni. Így állunk hát most, miközben a hatalom rendületlenül folytatja elképzelései gyakorlatba ültetését. Holnap Székelyföldre látogat Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, Bálványoson szerveznek közvitát a közigazgatási átszervezésről. Országjáró körútján újabb helyszínt pipálhat majd ki, s amikor előáll majd a kormány terveivel, senki sem vádolhatja azzal, hogy nem kezdeményezett széles körű társadalmi egyeztetést. Ráadásul fű alatt szervezik át az államigazgatást is a tervezett új berendezkedésnek megfelelően, most éppen az adóhivatalok összevonása folyik a leendő régiók mentén. Történik pediglen mindez nyáron, amikor egyes vezetőink szerint úgysem fenyeget semmilyen azonnali veszély, mások meg a hőség miatt nem tartják időszerűnek felemelni szavukat. Hát ezért kellene nekünk bölcsebbnek lennünk. Hagyjuk a vádaskodást politikusainkra, míg végre eldöntik majd, kinek milyen messzi lő a vízipuskája – mi pedig fogjunk össze, mutassuk meg, hogy bírjuk a meleget, felelősségteljesen viszonyulunk jövőnkhöz, és legyünk ott minden tüntetésen, bármelyik magyar szervezet kezdeményezze azt. Júliusban is, szeptemberben is, valahányszor szükség van rá.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tüntetés és aláírásgyűjtés (Régióátszervezés ellen, autonómia mellett)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) reményei szerint több mint száz erdélyi településen tartanak húszperces tüntetést július 20-án este nyolc órától a régióátszervezési tervek ellen, az autonómia mellett. Ugyanekkor kezdik azt az aláírás-gyűjtési kampányt, mellyel azt kívánják elérni, a kormány módosítsa a régiósítási tervezetet oly módon, hogy a Székelyföld speciális státussal rendelkező közigazgatási régióvá váljék. Tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor pártelnök ismertette, szerdáig negyven székelyföldi és 35 közép-erdélyi és partiumi településről jelezték, hogy megszervezik a helyi tüntetést.
„Óránként érkeznek újabb településekről szóló bejelentések a központi szervező csapathoz. Csalódott lennék, ha a százat nem érné el a helyszínek száma” – jelentette ki Toró. Az elnök hozzátette: arra törekszenek, hogy mindenki lakóhelye közelében nyilváníthassa ki véleményét a régiók kérdésében, de ugyanakkor aláírásgyűjtéssel is meg szeretnék teremteni a lehetőséget a véleménynyilvánításra.
Toró T. Tibor elmondta, az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csupán kezdeményezői a tüntetéseknek, de együtt mozgósítanak a Székely Nemzeti Tanáccsal, és számítanak mind a Magyar Polgári Párt (MPP), mind az RMDSZ részvételére. A közös szervezés meghiúsulására felidézte, az MPP vezetői nem jelentek meg azon az egyeztetésen, amelyen többek között a tüntetés kérdéseit is meg szerették volna vitatni velük, az RMDSZ esetében pedig azt érzékelték, hogy a szövetség szeptemberre tervez hasonló megmozdulást. „Mi úgy gondoljuk, nincs két hónap arra, hogy elmenjünk szabadságra. Ebben a két hónapban is dolgozni kell, fel kell mutatni a közakaratot” – fogalmazott Toró T. Tibor. Hozzátette: ha az RMDSZ szeptemberben szervez tüntetést, az EMNP ott lesz mellette. Az elnök közölte: az RMDSZ-től – Kovács Péter főtitkár nyilatkozatát leszámítva – nem kaptak érdemi választ a felhívásukra. „Kelemen Hunor nem válaszolt, de sok jelzés van a helyi szintekről, a polgármesterek részéről, hogy nem szeretnének kimaradni a megmozdulásból” – mondta.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón bejelentette, július 20-án aláírás-gyűjtési kampányba is kezdenek. „Az aláírásokkal a kormányt arról akarjuk meggyőzni, hogy módosítsa a regionalizálás tervezetét. Azt akarjuk, hogy a Székelyföld speciális státussal rendelkező közigazgatási régióvá váljék. A Liviu Dragnea kormányfőhelyettes által bemutatott tervezet hátrányára válik az egész országnak, nem csak a magyaroknak. Szép lenne, ha 500 000 aláírást gyűjtenénk, és ez nem lehetetlen” – mondta Toró. A kampány néhány hónapig fog tartani, hogy minél több magyarnak megadják az állásfoglalás lehetőségét a kormány által javasolt régiósítási tervezettel szemben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szeptemberben lesz közös tiltakozás (Székelyföld szétszabdalása ellen)
Az RMDSZ az elmúlt időszakban egyeztetett az MPP-vel és az SZNT-vel, és közösen, összefogással szeptember elején szerveznek egyetlen nagyobb tiltakozó megmozdulást a Székelyföld szétszabdalására irányuló régiósítási tervek ellen – közölte Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök, aki szerint nyáron, az aratás és szabadságolás idején kevésbé lehet sikeresen utcára szólítani az embereket. És az sem egészen érthető, hogy miután három erdélyi magyar szervezet megegyezett az együttes fellépésről, „jön az EMNP durcásan”, hogy ők július 20-án tüntetnek, mindenki igazodjon hozzájuk.
Talán jobb, eredményesebb lenne, ha néha az EMNP hallgatna másokra is, és ez nem feltétlenül politikai, hanem inkább gyakorlati, hatékonysági kérdés – vélekedett Tamás –, hiszen Székelyföldön az RMDSZ-nek van a legnagyobb mozgósító ereje: két megyei és 129 helyi önkormányzat vezetésének erejével tud szervezni, miközben az EMNP csak két polgármesterrel rendelkezik, azoknak sincs tanácsi többségük. Egy nyár középi, különutas, szétszórt tiltakozó akció a háromszéki RMDSZ-elnök szerint meglehetősen kétséges hatású lehet a régiósítás elleni harcban.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem érdekli az aradiakat Erdély sorsa?
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos szervezetei a romániai régió-átalakítási tervek ellen, az autonómia mellett szóló tüntetést hirdettek július 20-ára.
A demonstrációra való felhívás Erdély valamennyi településének szól, különböző helyszíneken, egy időben, helyi idő szerint 20 órától tartják a megmozdulásokat.
A két szervező párt helyi elnökeitől érdeklődtünk, hogy lesz-e a megyében július 20-án valamiféle megmozdulás.
Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Arad megyei szervezetének elnöke:
„Nem lesz nálunk tüntetés. Komoly megmozdulást nem lehet szervezni, komolytalant, pedig nem akarunk, annak nincs értelme. Politikai uborkaszezon van, ebben a témában Aradon nem lehet kellően mozgósítani az embereket. Én azt mondom, hogy inkább ne legyen semmi, mintsem, hogy eljöjjön 50 vagy 100 ember. Semmi értelme egy olyan megmozdulásnak, aminek a tömegtámogatottsága olyan gyér, hogy tulajdonképpen nem használható föl. Egyébként teljes mértékben egyet értünk a megmozdulás céljával. Tekintve, hogy július 21-én Tusnádfürdőn találkozónk van, így nagy valószínűséggel 20-án ott leszek valamelyik székely városban, és részt veszek a megmozduláson.”
Dr. Burián Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Arad megyei szervezetének elnöke:
„Éppen most beszéltem a partiumi régió elnökével, hogy lássuk, hogyan csináljuk. Bár mi, az EMNP, úgy látjuk, hogy Arad megyének nem előnyös, ha a bánsági régióhoz csatolják, nagy valószínűséggel mégis ez fog történni. A magyar közösség képviselőivel beszélve úgy tűnik, hogy nem is nagyon tiltakoznak ez ellen – legnagyobb meglepetésemre. Tehát egyelőre úgy néz ki, hogy Arad megyében nem fogunk tüntetést szervezni. Sajnos, nincs meg a társadalmi támogatottsága, pedig mi szerettünk volna tüntetést szervezni. Furcsán hatna, ha a Néppárt tüntetne, miközben az Arad megyei magyarság nagy részét nem érdekli ez a dolog, nem érzi át ennek a fontosságát.
Lehetséges, hogy elmegyek más városba tüntetni. Bihar megyében elég sok helyen lesz megmozdulás, elképzelhető, hogy Arad megyéből néhányan részt veszünk valamelyik bihari tüntetésen.”
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)

Eddig 75 település csatlakozott, Toró optimizmusa töretlen
„Nincs két hónap elvesztegetni való időnk. A közösség jelentős része itthon tartózkodik a nyári hónapokban is, és minden eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy a kormányt meggyőzzük arról, a régiósítás tervét ebben a formában nem tudjuk elfogadni” – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerdán a július 20-ra meghirdetett tiltakozássorozattal kapcsolatos sajtótájékoztatóján.
Az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett, július 20-án 20 órára meghirdetett tüntetéssorozat célja egyrészt politikai nyomás gyakorlása a román kormányra, hogy álljon el a régiók újrafelosztásával kapcsolatos elképzeléseitől, másrészt lehetőséget szeretnének teremteni a véleménynyilvánításra. Ennek érdekében úgy szervezték a megmozdulást, hogy mindenki a saját lakhelyén csatlakozhasson, ugyanakkor a tüntetéssel egy időben aláírásgyűjtést is indítanak. A részletekre kitérve Toró elmondta, hogy megmozdulásuk ezúttal is békés, és demokratikus lesz, akárcsak a március 10-i marosvásárhelyi tüntetéskor.
Kifejtette: eddig 75 település – köztük 40 székelyföldi és 35 közép-erdélyi, illetve partiumi helység – képviselői jelezték, hogy részt kívánnak venni. Hozzátette: „Csalódott lennék, ha nem gyűlne össze száz település, de mérsékelt optimizmusom azt sugallja, hogy többen is csatlakozni fognak.” A megmozdulásban részt vevő települések pontos térképét a jövő hétre ígérték.
Toró hangsúlyozta, hogy az EMNP csupán kezdeményezője a megmozdulásnak, amelyhez bárki csatlakozhat. Köszönetet mondott a Székely Nemzeti Tanácsnak, amely ezúttal is biztosította támogatásáról, és Székelyföldön segítenek a szervezésben. Arra utalva, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, és az RMDSZ főtitkára is hiányolta az előzetes egyeztetést, Toró elmondta: amikor Kalibáskőn eldöntötték, hogy útjára indítják ezt a megmozdulássorozatot, akkor épp az MPP elnökségét várták ebédre, de nem érkeztek meg. Hangsúlyozta, ha az MPP fővezérkara nem hajlandó egyeztetni, akkor ezt megteszik a megyei szervezetek képviselőivel, kisebb-nagyobb sikerrel, hiszen szerinte Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke nem tett mást az elmúlt félévben, mint megpróbálta hitelteleníteni az EMNP minden akcióját, Hargita és Maros megyében viszont maximálisan együttműködő MPP-re találtak.
Az RMDSZ-szel való egyeztetésről Toró kifejtette: még a kalibáskői elnökségi ülés előtt felkeresték Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, valamint az RMDSZ-en belül a székelyföldi ügyekért felelős egyik illetékest, majd Kelemen Hunor elnöknek címzett levélben kérték az RMDSZ együttműködését, erre azonban még érdemi választ nem kaptak. Az EMNP elnöke nem tartja mérvadónak Kovács Péter RMDSZ-főtitkár nyilatkozatát, viszont sok helyi vezető jelezte, hogy részt fog venni a megmozduláson – mondta Toró. „Az RMDSZ a decemberi választásokon bizonyította, hogy ők bírnak a legnagyobb mozgósító erővel, ezért rájuk is számítunk. Optimizmusunk töretlen, hogy levelünkre pozitív választ kapunk, bár a „háttérzajból” arra a következtetésre jutottunk: az RMDSZ azon az állásponton van, hogy majd csak két hónapos nyári szabadság után fognak lépni az ügyben” – magyarázta.
Szabadság (Kolozsvár)

Tüntetés a régiósítási terv ellen
Erdély-szerte több mint száz helyszínen szervez tüntetést a román kormány régiósítási terve ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
A nagyszabású megmozdulás partiumi vonzatairól tájékoztatták a sajtót az EMNP nagyváradi székhelyén a párt vezetői. Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke tudatta: július 20-án este nyolc órától kezdődnek Erdély-szerte a megmozdulások. A tüntetés megszervezésének motivációiról szólva Zatykó kifejtette, hogy az erdélyi magyarság türelme szétforgácsolódott az elmúlt másfél évben. A legfőbb veszélyt a kormány régiósítási terve jelenti az erdélyi magyarság számára. „Afrikában érezzük magunkat, mert a kormány az emberek megkérdezése nélkül akar dönteni. Mi magyarok csak vesztesei lehetünk a felülről diktált döntéseknek. Erdély nem gyarmat! Erdély helye a 21. század Európájában, nem pedig a huszadik század Afrikájában van” – fogalmazott Zatykó. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel az akcióval kívánnak tiltakozni az ellen, hogy Erdély altalajkincseit aprópénzért eladják, ugyanakkor követelik azt, hogy Románia legyen föderális állam, Székelyföld legyen külön közigazgatási régió, a Partium pedig kétnyelvű, sajátos státuszú régió. „Törvényes módon akarjuk céljainkat elérni, a tüntetés ennek első lépése” – fogalmazott Zatykó. Csomortányi István, a párt megyei vezetője elmondta: Partiumban mintegy ötven helyszínen szervezik meg a tüntetést, ezek közül tíz helyszín Szatmár, öt Szilágy, a többi pedig Biharban megyében lesz, de a helyszínek száma még bővülhet. Hozzátette, hogy arra kérik az embereket, hogy legalább húsz percig vegyen részt az eseményen. Elhangzott: nem az a fontos, hogy egy-egy helyszínen hányan lesznek, hanem az a lényeges, hogy lehetőleg minél több helyszínen legyen megmozdulás.
Helyi problémák
Kristófi Kristóf a párt váradi elnöke kijelentette, hogy Nagyváradon is este nyolc órától kezdődik a megmozdulás az Olaszi-parkban. Mint mondta, a váradi tüntetés követi az országos megmozdulás célkitűzéseit, azonban emellett vannak helyi elégedetlenségek is, amelyeknek ennek a tüntetésnek a keretében kívánnak hangot adni. Például fel kívánják emelni a szavukat az ellen, hogy az Olaszi parkot Mihály Vajda parkká nevezte át az önkormányzat, valamint a város épített öröksége elleni helyi politika ellen is. Zatykó Gyula ehhez hozzátette: megszólítják a református és a római katolikus egyház vezetőit is, hogy vegyenek részt és szólaljanak fel az eseményen, de ha ez valamilyen okból kifolyólag nem lehetséges, akkor a vasárnapi misén, illetve istentiszteleten kérjék az embereket arra, hogy vegyenek részt a tüntetésen. Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ-t megkeresték-e annak érdekében, hogy közösen szervezzék meg a tiltakozást, Zatykó Gyula nemmel válaszolt, de mint mondta, bárkit szívesen látnak a megmozdulásokon.
Tájékoztatás vagy ferdítés?
A sajtótájékoztató végén Zatykó Gyula aljasságnak nevezte a maszol.ro portálon megjelent, és egyes helyi lapok által is átvett híresztelést, melyben a sajtótermék azt sugallja, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bankszámlájára befolyt, a magyarországi árvízkárosultakat megsegítő adományokat a szervezet nem rendeltetésszerűen használja fel. Zatykó Gyula elmondta, hogy a bankszámlán, illetve a az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiban összegyűjtött pénzt az adományozók listájával együtt a jövő héten adják át Dunabogdány polgármesterének. Azért kerül oda a pénz, mert az árvíz idején az EMNP kilencven önkéntese végzett ott árvízvédelmi tevékenységet.
Pap István
erdon.ro

Tulipán és vízipisztoly
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már ismét mást akar. Nem tudjuk még, hogy mit, de azt nagyon. Ismerve a korábban Markó Béla, ma pedig Kelemen Hunor vezette társaságot, sok jóra nem is számítunk. Pedig arról lenne szó, hogy meg kellene védeni azt a fránya – hivatalosan már 1 225 000 főre apadt – erdélyi magyarságot a beolvadástól.
Pedig Kelemenék állításuk szerint a bukaresti parlamentben romániai testvéreink egyedüli érdekképviselői és felkent jóakarói. Ennek ellenére a parlamenten kívüli Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdett legújabban is olyan akcióba, amelyet az RMDSZ is bátran felvállalhatna, de nem teszi.
Mint arról beszámoltunk, az EMNP, valamint az EMNT a múlt héten bejelentette: tüntetéssorozatot indítanak a régióátszervezés ellen és az autonómia mellett. Toró T. Tibor EMNP-elnök szerint nem lesz kiemelt helyszín, minden olyan településre számítanak, ahol szervezeteik vannak, vagy ahol partnereket találnak. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a húszperces tiltakozó megmozdulások lehetőleg egységes forgatókönyv szerint történjenek, és azt szeretnék, ha összesen legalább száz település csatlakozna a kezdeményezésükhöz, hiszen a néppárt kezdeményezőként tekint magára, de a tüntetéssorozat nyitott valamennyi erdélyi politikai alakulat, civilszervezet számára.
Igen ám, de az eddigi visszajelzések felemás képet mutatnak, hiszen eddig csupán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jelezte, hogy nemcsak részt vesz az eseményeken, hanem a szervezőmunkából is kiveszi a részét. Toró szerint a Magyar Polgári Párt helyi és megyei szervezeteivel szemben már felemásak a tapasztalataik, de többnyire a partneri viszony jellemző a két alakulat kapcsolatára. A néppárt elnöke ugyanakkor elmondta: az RMDSZ országos vezetése részéről érdemi válasz nem érkezett.
Ez az, amire a bevezetőben is utaltam.
A kutya, az RMDSZ jókora tulipánjával a szájában, itt van nagyon elásva, mégpedig a Dambovita medre alá, jó mélyen. Ugatása ennek ellenére még e félig-meddig bukaresti műfolyó csobogása alól is kihallatszik: Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerint az EMNP különutas politikát folytat az autonómia és a regionális átszervezési terv ügyében. A főtitkár itt arra is utalt, hogy az RMDSZ jó ideje tárgyalásokat folytat az SZNT-vel egy őszi, nagyszabású demonstrációról, és szerinte sajnálatos, hogy az EMNP egyszerű kampányeseménnyé degradálja az autonómia és a regionális átszervezés témáját. Kovács még azt is hozzáfűzte, hogy „az EMNP sok kicsi vízipisztollyal megy a háborúba, pedig most a nagy ágyúra van szükség, hiszen csak egy több tízezres nagyságú utcai megmozdulás tud megfelelő súlyt adni a követeléseinknek”.
Kár, hogy a politikusok, még mielőtt új hivatásuk és a valóság közti küszöböt átlépik, nem esnek át a szenilitásukat és az amnéziára való hajlandóságukat megállapító szűrésen. Éppen ezért tekintik elmeháborodottnak a választókat, de még a sajtót is.
Én mégis tetszelegnék egy kicsit, ha hagyják, ama bizonyos őrkutya szerepében. Szíves emlékeztetésül leírom tehát, hogy az erdélyi magyar leányzók fekvése március elején még egészen más irányú volt. Olyan értelemben, hogy amikor az SZNT ugyancsak az autonómia érdekében hirdette meg március 10-re marosvásárhelyi, végül harmincezresre sikeredett tüntetését, éppen hogy az RMDSZ hatalmasságai fintorogtak a részvételtől – tisztelet a kivételnek, annak a néhány székelyföldi polgármesternek, aki mégis ott volt a megmozduláson.
De az, hogy most Kovács Péter éppen az SZNT-re hivatkozva mondaná be az unalmast, az már finoman szólva is olyan, mintha Piroska a farkassal tervezne őszre kortárs találkozót tartani. De ha így akarják, legyen. De szóljon már végre valami: nagyágyú vagy vízipisztoly – mit bánom én! Még az sem lenne gond, ha hétfőn az SZNT, kedden az EMNT, szerdán az MPP, csütörtökön az RMDSZ, pénteken az EMNP, majd hétvégén az erdélyi románok mennek az utcára Erdélyért, a regionalizációért és/vagy autonómiáért.
Kezdje el már végre valaki a munkát, mert 1989 decembere óta csak hangzatos kijelentések fogalmazódtak meg ez ügyben, s ha tetszik, ha nem, a vízipisztolyokat is az RMDSZ tartotta a kezében, miközben az ezredesei fordítva ültek a lovon.
És ha nem lesz nagy durranás, hát majd a sajtó üti tovább a vasat. Hála istennek vagyunk még néhányan, akiknek nincs a szájában tulipán, s a Dambovita is messze csordogál tőlük.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap
Erdély.ma

Külön utakon vagy összefogással (Politikai vita a tanácsban)
Politikai vita kerekedett a Székelyföld beolvasztása elleni küzdelem formáit illetően a megyei tanács tegnapi ülésén a három magyar párt képviselői között.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöke felelevenítette: tavaly szeptember 1-jén közösen zajlott az Igazság napja tüntetés a Székely Mikó Kollégium védelmében, idén március 10-én az autonómiáért tüntettek Marosvásárhelyen, előzőleg közös sajtótájékoztatón a három párt háromszéki szervezete egyetértett a közös fellépés szükségességében. Ezek után pedig nem érti, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői miért nyilatkozzák azt, hogy az MPP nem ment el az egyeztetésre, amikor semmiféle meghívót nem kapott. Hangsúlyozta: közösen kell megbeszélni a tennivalókat, nemzeti ügyek esetében mindig egységesen kell fellépni. Egyeztettek az RMDSZ-szel és a Székely Nemzeti Tanáccsal, az EMNP-vel is készek tárgyalni – fűzte hozzá. Tamás Sándor, a megyei tanács és az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke megerősítette: több hete, talán már egy hónapja is tárgyalnak az MPP-vel, és országos szinten is folyik az egyeztetés. Bedő Zoltán EMNP-s tanácstag erre kifakadt: évek óta helyben topogunk, nincs egyeztetés, nincs összefogás. Nemzeti kérdésben legyen vége annak, hogy mindenki a saját szalonnáját süti, s nem állnak a másik mellé csak azért, mert nem az ő ötletükről van szó – emelte fel a szavát. Részt kell venni minden megmozduláson – szögezte le. Benedek Erika, az EMNP megbízott megyei elnöke közölte, pártja tiltakozássorozatot indít, ennek első állomása július 20-a, amikor utcára vonulnak. Igenis, utcára kell vonulni tiltakozásul az ellen, hogy Székelyföldet beolvasztják – mondotta, majd hozzáfűzte: mind az RMDSZ-t, mind az MPP-t egyeztetésre hívták, de nem jelentek meg. Tamás Sándor válaszként elmondta: Toró T. Tibor, az EMNP országos elnöke valóban megkereste Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, ám a fél hatkor villámpostán küldött felkérésében hatra várta volna el a tárgyalás megkezdését. Ez akkor nem jöhetett össze, s hatkor Toró bejelentette a július 20-i megmozdulást – magyarázta.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem engedünk az egységes Székelyföldből – Közvita Bálványoson Románia regionális felosztásáról
„A mai találkozó után meggyőződésem, találunk egy olyan megoldást, amely minden fél számára kielégítő és a legkevesebb feszültség árán megvalósítható” – nyilatkozta tegnap Bálványoson Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes a Románia regionális átszervezéséről tartott közvitán.
Majd minden hozzászólásában elismételte: döntés még nem született, de Románia modernizációja, fejlődése miatt szükséges az átalakítás, és azon igyekeznek, hogy minden itt élő számára biztosíthasson az állam „egy minimális civilizációs szintet”. Nem maradt előtte titokban az itt élők véleménye sem, s bár a házigazda megyei önkormányzat Bálványosra „rejtette” a közmeghallgatást, legalább kétszázan megjelentek. A Kovászna, Maros és Hargita megyéből érkezett politikusok, polgármesterek, önkormányzati képviselők – pártállástól függetlenül – megfogalmazták, a székelység bármilyen törvényes eszközzel megvédi szülőföldje egységét.
Székely zászlók fogadták
Székely zászlókkal díszített falvakon áthajtva érkezett csütörtök este Liviu Dragnea Bálványosra, Oltszemen, Málnáson, Mikóújfaluban és Bükszádon több mint kétszáz lobogót tűztek ki házaikra a helyiek, hogy jelezzék a miniszterelnök-helyettesnek: Székelyföldön jár. Tömeges megnyilvánulásra a helyszín nem adott lehetőséget, de mint-egy tucatnyian – az EMNP, SZNT, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői – felsorakoztak a konferenciaterem bejárata előtt, felirataik négy nyelven hirdették a bukaresti vendégnek: Székelyföld egységes régió! A bejárat előtt hatalmas székely zászlóval álló bélafalvi Boldizsár Bélával szót is váltott Dragnea, „Nem akarjuk, hogy szétdarabolják Székelyföldet” – mondotta Boldizsár, mire érkezett a miniszterelnök-helyettes szellemesnek szánt válasza: „majd Teleormanhoz csatoljuk”. „Azt meg végképp nem akarjuk, ott túl sok az analfabéta, most jöttek ki a statisztikák” – replikázott Boldizsár Béla.
S mintha ez adta volna meg a hangot, a teremben oldott, nyílt, sokszor kemény véleményeket megfogalmazó párbeszéd zajlott. A beszélgetés moderátora, Vasile Dâncu, a közmeghallgatás, az általuk kezdeményezett közvita lényegére hívta fel a figyelmet: helyben akarnak tájékozódni, az itt élők véleményére kíváncsiak, hogy „ne a Bukarestben politizáló magyarok hozzák meg a döntést a Bukarestben politizáló románokkal”. Itt most döntések nem születnek, és ez nem egy politikai összecsapás, hanem lehetőség egymás véleményének, álláspontjának megismerésére. Megértették a Bálványosra vezető nagyon rossz út üzenetét is, és meggyőződése, ha korábban megtörtént volna a regionális átszervezés, ez az út nem így nézne ki – mondotta.
Erős medve, ravasz róka
Házigazdaként Tamás Sándor Székelyföldet mutatta be, kivetített képekkel illusztrálva, hogy tájainkon a medve is otthon érzi magát, jó a levegő, ez a borvizek hazája, egy régió, amelyet szorgalmas emberek laknak. Egy újabb központosítás tanúi vagyunk, s közben azért kell rettegnünk, hogy ravasz szándékkal (egy róka jelent meg a kivetítőn) fel akarják számolni megyéinket. Ajándékként székely népviseletbe öltözött babákat, szilvapálinkát és egy, a három magyar megyét jelképező kerámiaedényt adott át Liviu Dragneának.
A róka–medve hasonlat nem hagyta nyugodni a vendégeket, Dâncu azonnal közbeszúrta: a medve lehet erősebb, de a mesékben a ravasz róka gyakran legyőzi, és Dragnea is ezzel indította felszólalását (miután magyarul is elmondta: Jó napot!), ő régi vadász, sok rókát lelőtt, kevésnek sikerült őt legyőznie. Hogy oldja a hangulatot, egy előző este hallott történetet is elmondott: a Konstancáról Bálványosra üdülni érkezett vendégek férfitagjait késő estig hiába várták haza asszonyaik, s végül az egyik feleség az erkélyen helyezkedett el urát lesve. Egyszer rettenetesen kiabálni kezd: medve, medve... mire rászól az egyik helybeli: asszonyom, ha én Konstancára utazom, nem állok ki a teraszra kiabálni, hogy hajó, hajó... Populista szándékbemutató
Liviu Dragnea bő negyven percben ismertette a kormány szándékait, prezentációja első fele a decentralizáció fontosságáról szólt, arról, mennyire fontos, hogy a döntéshozatal Bukarestből helyi szintre kerüljön. Jóformán ki sem ejtette azt a szót, hogy régió, megyékről, helyi önkormányzatokról szólt, populista közhelyeket sorakoztatott fel arról, miként akarják megkönnyíteni az emberek számára az ügyintézést, több hatalmat adni a helyi választottaknak (nem véletlenül, a teremben főleg polgármesterek, helyi és megyei választottak kaptak helyet). Térképeket mutatott be, nyilakkal színesítve, igazolandó nyolcmegyés elképzelésük létjogosultságát, ám ezek az ábrák azt sugallták, holnap a ma elmondottak ellenkezőjét is bizonyítani lehet velük. Kevés konkrétumot, de annál több jó szándékot igyekezett tükrözni.
Székelyföld régiót akarunk
A székelyföldi magyarság álláspontját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette: sok mindenben közös az elképzelésünk, decentralizációt akarunk mi is, az ország modernizálását, a jelenlegi „szklerózisos rendszer” felszámolását – mondotta. Felidézte, hogy a sokak által „nem létezőnek” nevezett Székelyföld „nem létező” lakói harcoltak annak idején Mihai Viteazul mellett, s róluk is szól a Gyulafehérvári Nyilatkozat, amely szerint „az új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak”.
Vázolta a fejlesztési régiók eddigi működésére vonatkozó adatokat: a lakosság 70 százaléka vesztese lett ennek a megoldásnak, és konkrét számokkal oszlatta szét azt a mítoszt, hogy Székelyföld a legszegényebb megyék közé tartozna. Bemutatta azt is, ha a Közép Régió hat megyéje ebben a felállásban marad, akkor a három székely megye jelentős összegeket veszít az európai alapokból, külön régióban lakosonként 170 euróval több jutna nekik (összesen 180 millió euró), mint a Közép Régióba tartozva, ahol továbbra is mindent lefölöz Szeben, Brassó, Fehér megye. Decentralizációt akarunk, Kovászna, Maros és Hargita megyéből álló fejlesztési régiót, Marosvásárhely központtal, harmadik lépésként pedig azt, hogy ez a régió közigazgatási státuszt nyerjen – hangsúlyozta Antal Árpád, és szavait a terem hosszas vastapssal jutalmazta.
Határozott vélemények
A bemutatók után a párbeszéd következett, aki szólni akart, megtehette, Vasile Dâncu mindenkinek megadta a lehetőséget. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere a távol eső régióközpontok okozta nehézségekre hívta fel a figyelmet, s kimondta kere-ken, mi itt, Székelyföldön nem akarunk még egy fölénk rendelt közigazgatási szintet, azt szeretnénk, ha saját dolgainkról mi dönthetnénk. Péter János, az SZNT alelnöke átadta Izsák Balázs elnök nyílt levelét, amelynek legfontosabb részleteit kicsit később Kulcsár-Terza József fel is olvasta. Nem sokat köntörfalazott Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei elnöke: mi székelyek vagyunk, nem románok, nem akarunk egyebet, mint ami más európai kisebbségeket is megillet, és ezért minden törvényes eszközzel harcolni fogunk, annál is inkább, mert az elmúlt évtizedekben folyamatosan átvertek, becsaptak bennünket.
Klárik László, az RMDSZ háromszéki szenátora arra hívta fel Dragnea figyelmét, hogy decentralizációról beszél, de egyelőre semmit nem tudni arról, melyik minisztérium milyen hatásköröket hajlandó átadni. A Néppárt háromszéki elnöke, Benedek Erika pedig annak is hangot adott, hogy nemcsak önálló régiót, de autonóm Székelyföldet akarnak az itt élők, és átadta a pártja regionális elképzeléseit tartalmazó dokumentumot. A magyar fiatalok álláspontját Demeter Ferenc tolmácsolta.
Hol vannak a román lányok?
Szót kaptak a románság képviselői is: egy marosvásárhelyi ügyvéd, egyetemi tanár azt magyarázta el, hogy azért képviselte a prefektúrát a Hargita megyei zászló elleni perben, mert a románság jelképei nem kaptak helyet a lobogón, majd hosszasan fejtegette, nem akarnak egy, a sztálinista Magyar Autonóm Tartomány-szerű képződményben élni. Politikai döntésre van szükség, de a kormánynak figyelnie kell arra, meddig megy el a kompromisszumokkal – figyelmeztette a miniszterelnök-helyettest. Ioan Lăcătuşu azt részletezte, milyen nehéz a románok helyzete Székelyföldön, mennyire nem kapnak támogatást a mindenkori kormányoktól, s panaszát megfejelte azzal is, hogy lám, itt a vendégeket fogadó lányok között sincs egyetlen román népviseletű. Dragnea erre csak annyit mondott: miért nem hoztak egy román lányt, biztos nem akadályozta volna meg senki. Lăcătuşu sértetten távozott a teremből.
Kinek jó és kinek rossz?
A felszólalásokra Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tette fel a pontot: le kell végre számolni azzal a tévhittel, hogy ami jó Székelyföldnek, az rossz Romániának, és ami rossz Székelyföldnek, az jó az országnak. A normális együttélés jelképeként felkérte Ioan Lăcătuşut, hogy ősszel együtt látogassanak el óvodákba, ahol ő románul olvasna fel Creangă-meséket, Lăcătuşu pedig magyarul tolmácsolhatná Benedek Elek történeteit. „Ez lenne a normális együttélés, egymás tisztelete” – mondotta – „s akkor megszűnnének azok a problémák, amelyek 1921 óta meghatározták életünket”. Ő is nyíltan kijelentette: autonómiát akar Székelyföldnek, ezt nem titkolja, s felhívta a miniszterelnök-helyettes figyelmét a regionális nyelvek fontosságára: egy térségben, ahol jelentős nemzeti közösség él, nyelvének hivatalossá kell válnia, azonos rangúvá az állam nyelvével. A hozzászólások sorát a házigazda polgármester Daragus Attila zárta, ő is a rossz útra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen körülmények között nem kihasználhatóak a térség rendkívüli adottságai.
Dragnea és Dâncu egyaránt elégedetten nyilatkozott a lezajlott eszmecseréről, igyekeztek megnyugtatni az itt élő románokat, hogy az ő álláspontjukat is figyelembe veszik, s felhívták a magyarság képviselőinek figyelmét: ha annyira jó az, amit akarnak, erről meg kell győzniük az itteni román közösséget is. „Azt szeretném, ha Grama képviselő úr jönne az önök javaslatának támogatójaként Bukarestbe, és őt Lăcătuşu úr kísérné” – mondotta Dragnea. A sajtótájékoztatón már sok újdonság nem hangzott el, a miniszterelnök-helyettes megkerülte az etnikai régióra, autonómiára vonatkozó kérdéseket, meglepő talán csak az a kijelentése volt, hogy meggyőződése, őszre, mire elkészül a regionális felosztás tervezete, kialakul az az álláspont, amely minden felet kielégít. Lapunk kérdésére, hogy miért dugták el a vitát Bálványosra, hisz mindenütt a megyeközpontok adtak ennek helyet, csak mosolygott, maga sem érti, ezt Tamás Sándorék szervezték ilyenformán, bizonyára azt akarták, hogy végigjöjjön ezen az úton. Egyébként megígérte, lesz pénz a felújítására.
Zászlótörvényt is ígért
Liviu Dragnea bejelentette: a kormány elé terjeszt egy jogszabálytervezetet, amely törvényes lehetőséget teremt a helyi hatóságok számára saját zászló elfogadására. „Egy alapvető elv, hogy a saját zászlót ki lehessen tűzni közintézményekre, polgármesteri hivatalokra, megyei tanácsokra, illetve a helyi hatóságoknak alárendelt intézményekre”, hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, kijelentve, azt akarja, mielőbb „elfogadjuk ezt a jogszabályt, amely szabályozna egy olyan területet, amely megmagyarázhatatlan módon maradt szabályozás nélkül. Így egyfelől megteremtené a törvényes lehetőségét annak, hogy a helyi hatóságok saját zászlót fogadjanak el, másfelől néhány minimális szabályt rögzítenénk”, ezek között a zászló méretét, kitűzését említette. Izsák Balázs SZNT-elnök nyílt levele Liviu Dragneának
A Székely Nemzeti Tanács elnöke levele elején a ma is érvényes jogszabályt, az 1968-as 2-es számú törvény 3. cikkelyét idézi, amely értelmében a „megye városokból és falvakból tevődik össze – amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével.”
Felhívja a figyelmet, hogy e jogszabállyal összhangban jött létre annak idején a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, s most a régiósítás során fel akarják rúgni azokat az elveket, amelyeket még Nicolae Ceauşescu sem mert elvetni. Hivatkozik és részletesen idézi azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyeket Románia is ratifikált, s melyek ugyanezen elvek mellett állnak ki.
Leszögezi, „a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya, és európai biztonságpolitikai kérdés is egyben!”, s hangsúlyozza: „Önnek is tudatában kell lennie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700 000 székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió”. „Végül biztosítom Önt, hogy mi, székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzá nem értés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell, a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük” – zárja Liviu Dragneának címzett nyílt levelét Izsák Balázs.
Farkas Réka
Háromszék
Erdély.ma

Tüntetés széthúzással
Igazán magyarosra sikeredett a reakció az EMNP bejelentésére, miszerint július huszadikára a lehető legtöbb erdélyi és partiumi településen szervez rövid tüntetést a román kormány régiósítási elképzelései ellen és az autonómia mellett.
Az RMDSZ főtitkára szinte azonnal elutasította a közös szervezésre és részvételre vonatkozó felhívást, különutassággal vádolva meg a néppártot, nem sokkal később pedig az utóbbi időben az RMDSZ magatartását hűségesen utánzó MPP illetékesei is elhatárolódtak a közös szervezéstől.
A két párt ódzkodása egy szempontból érthető. Ha elfogadják az EMNP felkérését, azzal legitimálják a néppártot, elismerve, hogy ők tulajdonképpen csupán „másodhegedűsök" ebben a projektben. A néppárt lépése kétségkívül arculatépítő és az ismertségének növelését célzó akció is. Ugyanakkor jelen helyzetben, amikor bizonyosnak tűnik, hogy a kétharmados Ponta-kormány akár erőből is hajlandó átvinni a magyarok számára kedvezőtlen régióprojektet (ami még akkor is rossz, ha Hargitát és Kovásznát „csak" Brassóval zárják össze), nehezen engedheti meg a romániai magyar közösség azt a luxust magának, hogy a saját, rövid távú politikai céljaik érdekében az őt képviselő politikai szervezetek széthúzzanak.
AZ RMDSZ egyik fő érve, hogy őszre tervez nagyobb szabású tiltakozó megmozdulást. Bár annak is megvan a helye, ezt a mostani akciót két okból sem kellene lesajnálni. Egyrészt azért, mert azzal, hogy mindenki saját településén vehet részt a megmozduláson, senkit sem kényszerít több száz kilométeres utazásra, tehát nagyobb az esélye a jelentős részvételnek. Másrészt az időpont miatt: a nyári uborkaszezon híréhségében a román média is kapva kap minden eseményen, amiről beszámolhat.
Ugyanakkor ha nem leszünk képesek fantáziadúsabb, konkrétabb akciókat kitalálni érdekeink érvényesítésére, a sok tüntetés egy idő után megszokottá válik, és senkit sem érdekel. Ezért ha azt akarjuk, hogy a következő megmozdulás nagyot szóljon, akkor lehet, hogy ki kell mozdulni Erdélyből. Egy több ezer magyart felvonultató bukaresti tüntetésnek minden bizonnyal nagyobb visszhangja lenne, mintha Sepsiszentgyörgyön vagy Marosvásárhelyen tartanák meg.
Krónika (Kolozsvár)

Újabb megmozdulások az egységes Székelyföldért Sepsiszentgyörgyön
Gyarapodott valamelyest az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági partnerszervezete, a Minta által kezdeményezett tüntetés résztvevőinek száma, tegnap délután mintegy hatvan-hetvenen gyűltek össze a sepsiszentgyörgyi prefektúra előtti téren. A tiltakozás során Wass Albert-verseket olvastak fel, és felcsendült az Autonómiát skandálás is.
A szombati tüntetés előtti figyelemfelkeltő akció egészen péntekig folytatódik, naponta 5 és 7 óra között várják a csatlakozni kívánókat. Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi elnöke tegnap újabb akciókat jelentett be: a némiképpen a régen hadba hívást jelző véres kard körbehordozásának szokását modern eszközökkel idézve, mozgósítás céljából a megyeszékhelyen autós felvonulást terveznek csütörtökön és szombaton. Csütörtökön a hét óráig tartó figyelemfelkeltő tüntetés után indul az autós menet a kormányhivatal előtti térről, a tülkölés mellett székely és magyar magyar zászlók lobogtatásával próbálják felhívni a figyelmet a szombati tiltakozásra, illetve a kormány régióátszervezési törekvéseinek veszélyeire. Szombaton ugyancsak a prefektúra előtt gyülekeznek a gépkocsik, ezúttal este hat órakor, a tervek szerint mindkét akció során végigvonulnak majd a város minden részén, a menethez bárki csatlakozhat.
Ugyancsak tegnap jelentették be a Minta képviselői, hogy a szombati, este nyolc órára időzített tüntetés előtt fél órával, azaz fél nyolckor a sepsiszentgyörgyi Dózsa-szobor előtt kis műsorral emlékeznek Dózsa Györgyre, innen gyalogosan vonulnak majd a prefektúra elé, végül pedig az Erzsébet parkba a honvéd-emlékműhöz, ahol felolvassák a petíciót, illetve beszédek hangzanak el. Farcádi Botond
Háromszék
Erdély.ma

Tüntetések az egységes Székelyföldért
Az Erdélyi Magyar Néppárt által kezdeményezett, július 20-án, szombaton Erdély-szerte sorra kerülő tüntetéssorozat keretében huszonegy háromszéki helyszínen is megtartják Az autonómia a megoldás címmel szervezett tüntetést. Az esemény egy lehe- tőség arra, hogy az emberek tettlegesen kimutassák az önálló Székelyföld iránti igényüket. A helyszínen aláírásgyűjtés is zajlik majd annak érdekében, hogy Székelyföld egységes, autonóm közigazgatási régió legyen, a települések ehhez tartozzanak és ezt helyi népszavazás is szentesítse.
A tüntetéssorozat háromszéki helyszínei:
Sepsiszentgyörgy: 19:30-kor Dózsa-megemlékezés a Kós Károly úton, onnan indul a felvonulás a Kriza János, Horgász, Nicolae Iorga, Grigore Balan, Petőfi Sándor utcákon át a Szabadság térre. Sepsibükszád: központ Mikóújfalu: központ Málnás: központ Málnásfürdő: központ Árkos: központ Maksa: az országút mellett a tömbháznál Eresztevény: a Gábor Áron emlékmű előtt
Erdély.ma

Lépéskényszerben az erdélyi magyar politika
A kormány által minden lehetséges eszközzel erőltetett regionalizáció, az ország közelgő területi-közigazgatási újrafelosztása lépéskényszerbe hozta az erdélyi magyar politikát. Ha eddig mindössze elvi, elméleti síkon folyt a vita a különböző erők, csoportosulások között, s többnyire arról, hogy a kislépések politikája, vagy a határozottabb kiállás által kerülhetünk közelebb a közös célhoz, az autonómiá- hoz, mára eljött a gyakorlati lépések ideje.
A helyzetről
Köztudomású: a politika a hatalom megszerzésének, illetve megtartásának a művészete. Pontosabban fogalmazva: azon praktikák – eljárások, eszközök – összessége, amelyek az említett célok érdekében általában bevethetők. Egy kisebbségi népcsoport képviseletében fellépő etnikai párt, demokratikus körülmények között, azaz választásokon teljesen esélytelen ebben a versenyfutásban. Ha mégis hatalomra kerül, akkor csak választási szövetségben, avagy a voksolás utáni egyezkedések, alkuk eredményeként, másodrangúként kezelt koalíciós partnerként kerülhet birtokon belül. Annak viszont, hogy bevegyék egy ilyen hatalmi konstrukcióba, bizony ára van. Amit – előbb vagy utóbb – meg kell fizetni.
Kisebbségi helyzetben politizáló párt többnyire saját közösségén belül célozhatja meg a – viszonylagos – hatalmat. Amelynek birtokában teljesen ellenőrzése alá vonhatja, sőt kénye-kedve szerint befolyásolhatja az állami költségvetésből az illető nemzeti közösségnek járó pénzek visszaosztását. Ezt teszi az RMDSZ már huszonhárom esztendeje.
Csakhogy egy etnikai alapon szerveződött párttal szemben egészen más elvárások is vannak, például az illető nemzeti közösség érdekeinek képviselete, fennmaradásának szempontjából fontos kormányzati intézkedések tárgyalásos vagy egyéb úton való kikényszerítése, s még sorolhatnánk. Az összefogás – elméletileg – lehetséges
Induljunk ki abból, hogy Romániában/Erdélyben a legfőbb nemzetpolitikai célok – autonómia, anyanyelvi oktatás az óvodától az egyetemig, a tömbmagyar vidékek gazdasági életének fellendítése stb. – csak közös fellépéssel, összefogással elérhetők.
Nem mellékes, hogy ezt az összefogást szorgalmazza, lehetőség szerint támogatja a jelenlegi magyar kormányzat is.
Feltételezve, hogy az erdélyi magyar politikai erők között egyetértés van a legfőbb politikai célok tekintetében, kimondható: az összefogás – elméletileg – lehetséges. Ehhez viszont egyezségre kellene jutniuk, ami nem könnyű, hisz tartós, mindkét fél számára előnyös szerződés, szövetség csak viszonylag egyenlő erők, felek között lehetséges.
A hiányzó alkukényszer
A pillanatnyi helyzet szerint az RMDSZ túl erős ahhoz, hogy érezze az alkukényszert. Ebből következően részükről egyelőre őszinte tárgyalási szándékra sem lehet számítani. Ezt bizonyítja a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetésről való távolmaradásuk is. Az RMDSZ vezérkara – Markó, Kelemen, Borbély, Verestóy – nem akart „mások utánfutója lenni”, ami végül súlyos politikai hibának bizonyult. Március 10-én nyilvánvalóvá vált, hogy nem az RMDSZ az egyetlen szervezet, amely tömegek megmozgatására képes. Meggyőződhettünk egyúttal afelől is, hogy létfontosságú ügyekért igenis képes kiállni az erdélyi/székelyföldi magyarság. Az akció sikere önbizalmában erősítheti az autonomista mozgalmat, a márciusi fordulat óta joggal várható tőlük a folytatás. Az RMDSZ viszont meglehetősen kényes helyzetbe manőverezte magát. Bár az a tény, hogy szembe menve a központi akarattal, mégiscsak voltak, akik megjelentek a Postaréten – Hargita és Kovászna megye önkormányzati elnökeire, illetve a megyeszékhelyek polgármestereire gondolok elsősorban, meg a mezei tagokra, akik szép számban vettek részt a tüntetésen – reménykedésre adhat okot.
Vízválasztó Összefoglalva: életképes szövetség csak egyenlő felek között lehetséges. Ennek Erdélyben egyelőre még nincsenek meg a társadalmi, politikai feltételei, hiszen az RMDSZ túl erős, ellenzéke, az EMNP – az MPP-ről azért nem szólunk ebben a vonatkozásban, mert egyre inkább úgy viselkedik, mintha az RMDSZ csatolt része lenne – pedig még túl gyenge ahhoz, hogy életképes egyezség jöhessen létre közöttük.
A politikai logika szerint akár természetesnek is mondható, hogy az RMDSZ foggal-körömmel ragaszkodik eddigi kivételezett pozíciójához, s egyetlen célja van: annak mindenáron való megőrzése. Csakhát ez egyet jelent a kisebbségi jogokért, az autonómiáért való küzdelem feladásával... Az RMDSZ működésében tapasztalható egypártrendszeri reflexek is ezt a feltételezést erősítik. Az ellenzéki párt, az EMNP még nem vetette, vethette meg lábát az erdélyi magyar politikai porondon, az RMDSZ pedig igyekszik tudomást sem venni róla. A jelenlegi állapot – ha valami rendkívüli helyzet nem adódik – legalább a jövő évi EP-választásokig, valamint a 2016-os helyi és országos választásokig könnyen konzerválható. Érthető módon a status quo fenntartásában érdekeltek erre játszanak.
Fordulat előtt?
A küszöbön álló regionalizáció jelenti azt a rendkívüli helyzetet, amely elmozdulást eredményezhet az erdélyi magyar politikában. Azt is mondhatnánk: vizválasztóhoz érkeztünk. A lépéskényszerbe került erdélyi magyar politikumnak adekvát módon kell válaszolnia a kihívásra, ellenkező esetben megpecsételheti sorsát, végleg eljátszhatja a választópolgárok bizalmát. Az nem elfogadható álláspont egyik oldal részéről sem, miszerint ha nem ő szervezi a tüntetést, akkor nem áll mellé, esetleg – amiként az márciusban történt – távolmaradásra biztatja híveit.
A közember számára – és a cél szempontjából – teljesen mindegy, ki szervezi a tüntetést, demonstrációt, esetleg polgári engedetlenségi akciót, a lényeg: történjék valami, hallathassa hangját, kifejezhesse akaratát. Ha ebben a politikum társ, szövetséges: jó, ha nem: megvan nélküle is.
Mindenesetre mozgalmas, tanulságos hónapok elé nézünk, ami korszakváltáshoz vezethet az erdélyi magyar politikai és közéletben.
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma

Ünnepet lopna az RMDSZ
Még Szent László Napok előtt kezdeményezte a szövetség Bihar megyei szervezete az országos RMDSZ nevében az EMNT-közeli civil szervezetek által tető alá hozott rendezvény nevét és logóját. Mint mondják, az egyháznak ajándékoznák. A szervezők óvtak.
Ellopná a Szent László Napok szervezőitől a sikereket a Bihar megyei RMDSZ – áll abban a közleményben, amelyet az alig egy hónapja megrendezett nagyváradi eseménysorozat szervezői és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete fogalmazatott meg csütörtökön, miután kiderült: az RMDSZ kérvényezte a rendezvény nevének és arculatának levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).
A nagy felháborodást keltő kezdeményezést a programsorozatot szervező Szent László Egyesület a törvényes lehetőségeket kihasználva megóvta, az illetékesek jelezték, hogy mindent elkövetnek igazuk érvényesítéséért. Mint Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója lapunknak elmagyarázta: gyakorlatilag bárki, bármit előterjeszthet védjegyetetésre, ami nem erkölcstelen vagy állami szimbólumokra vonatkozik, de ezeket a kérvényeket azt iktatástól számított két hónapon belül meg lehet óvni, s amennyiben ez megtörténik, kivizsgálják a felszólalást, a feleknek pedig tanúsítaniuk kell a márkára vonatkozó jogukat. 3.
A Szent László Egyesület – amelyik a fesztivál után akarta levédetni a nevet és az eseményt – éppen ezért bízik a sikerben, hiszen a fesztivál lógóját ők rendelték Fórizs Attilától, azért fizettek és szerződésben rögzítették a szellemi termék tulajdonjogát. Az is könnyen bizonyítható továbbá, hogy a nevet ők használták először, hiszen már tavaly is rendeztek egy kisebb programot ugyanezen név alatt, a mostani eseménysorozatról pedig számos nyomtatott, képes és filmes anyag tanúsítja, hogy az RMDSZ-nek nem volt köze az eseményhez.
Az RMDSZ egyébként még május 29-én, azaz egy hónappal a fesztivál megrendezése előtt iktatta kérvényét a Szent László Napok nevének és annak arculatának levédésére. Az OSIM által közzétett dokumentumból pedig kiderül, hogy azt a Bihar megyei szervezet címéről, de az országos RMDSZ nevében jegyezték. Ezért Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke lapunknak jelezte, nyílt levéllel fordulnak Kelemen Hunor országos szövetségi elnökhöz, hogy reagáljon a „szellemi tulajdon ellopásra", és felszólítják, hogy igénylésüket vonják vissza az OSIM-tól.
Lőttek a politikamentességnek
„Ez az ünnep a nagyváradi magyaroké, és ugyanúgy – miért is ne? – nemzetiségtől függetlenül azoké, akik sajátjuknak érzik ezt a várost. Felháborító, hogy ezt olyanok próbálják most kisajátítani, akiknek semmilyen közük nem volt a szervezéséhez, sőt, a maguk alattomos módján akadályozni próbálták azt" – fogalmaz az egyesület most kiadott közleménye. Azt elismerik, hogy a rendezők között valóban voltak politikai és közéleti szereplők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, de ahogyan azt korábban a főszervező Zatykó Gyula lapunknak adott interjújában is leszögezte: „Ezt nem az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem a Szent László Egyesület szervezi. Ezzel külön ki akartuk emelni a fesztivál politikamentességét."
Az RMDSZ szerint ez csúsztatás Zatykó ellenben úgy érzi, hogy épp a szövetség ezen tettével terelődött politikai síkra a fesztivál, és attól tart, hogy jövőre saját rendezvényként akarják majd tálalni. „Csodálkozva láttuk, hogy egyesek megpróbálják ellopni és aljas módszerekkel lejáratni a rendezvényt" – mondta a főszervező, és kijelentette: nem neki kell ítélkeznie, az RMDSZ-nek a Szent László Napokon részt vett több mint harmincezer váradi előtt kel fellelnie tettéért.
Ki ápolja a szenteket?
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Szabó Ödön megyei elnök közleményben indokolta a kezdeményezését, a hét pontban megfogalmazott hivatalos állásponton túl viszont egyéb nyilatkozatot nem kívánt tenni az ügyben. A kommünikében kijelentette: „Szent László király kultuszának első számú ápolója a Nagyváradi Római Katolikus egyházmegye", ezen „erkölcsi és elvi szempontok alapján" a jogokat ingyenesen át kívánják majd adni az egyháznak, szándékukról az érintetteket is tájékoztatták. „Az RMDSZ nem szándékozott, nem szándékszik semmilyen olyan rendezvényt szervezni, amely történelmi egyházaink saját feladatnak tekintenek. Ezt a minimális értékrendet ajánljuk másoknak is" – fogalmazott a képviselő.
RMDSZ-es források szerint kimondottan a három napos rendezvénysorozat nevével és az azon történt vallási jellegű programokkal nem értenek egyet, arról is tudomásuk volt, hogy a megyei püspökséget zavarja ez a dolog, azt pedig a közleményben is megfogalmazták szerintük nem helyénvaló, hogy Tőkés László volt református püspök beszél a szentek tiszteletéről és kultuszáról.
Az egyház asszisztál?
Zatykó viszont ezt az érvelést nem tartja elfogadhatónak, „álságos indoknak" jellemezte. Szerinte, ha a katolikus egyházat zavarta volna, akkor nekik kellett volna a levédést kezdeményezni. A Krónika érdeklődésére Fodor József, az egyházmegye általános helynöke – aki korábban az RMDSZ színeiben volt megyei önkormányzati képviselő – elmondta: azt valóban természetesnek tartják, hogy szentként a katolikus egyház ápolja a városalapító lovagkirály személyét, annak is örülnek, hogy az RMDSZ kezdeményezte a védjegyeztetést és át kívánja azt nekik adni, de őket annyira nem zavarta, hogy saját maguk forduljanak az OSIM-hoz. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy korábban tudott-e a szövetség ezen irányú tervéről. kijelentette, hogy neki személyesen nincs tudomása ezzel kapcsolatos egyeztetésekről.
OSIM-vezetők vizsgálat alatt
Rendőrségi információk szerint vizsgálatot indítottak az Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) vezérigazgatója, Varga Gábor, valamint az intézet humánerőforrás osztályvezetője ellen, mivel egyik alkalmazottunk 2009 márciusában hamisított diplomával szerzett nagyobb jövedelemmel járó előnyösebb posztot. 2012-ben ugyanez az alkalmazott egy hasonló beosztásra tett szert az OSIM-nak megfelelő európai hivatalban, majd az idén januárban beadta lemondását, összességében azonban majd 40 ezer eurós kárt okozott a jogtalanul magas fizetés felvételével. Megkeresésünkre Varga Gábor elmondta, csak egy órával korábban értesült az ügyről, és megdöbbent annak hallatán. Kijelentette: neki semmi köze nincs a történtekhez, nem tudott a hamis iratról.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Mellőzik a váradiak akaratát
Nem vették figyelembe a polgárok és a civil szféra tiltakozását, s benne hagyták Nagyvárad általános városrendezési tervében a Vámház (Sucevei) és a Kert (Avram Iancu) utcák bontásokkal járó kiszélesítését.
A városháza diktál diktál. Figyelmen kívül hagyja a polgárok akaratát az új általános rendezési terv
Pásztor Sándor, a helyi önkormányzat RMDSZ-es frakciójának vezetője a Krónika megkeresésére szerdán úgy fogalmazott, ez az általános terv csupán arra tesz javaslatot, hogy a jövőben milyen irányba haladjon Nagyvárad, így ő még optimista az ügy végkimenetelét illetően, azt viszont sajnálatosnak tartja, hogy a kérdést nem tárgyalják több variánsban.
Bontásoké a jövő?
Az új városrendezési tervet a hét elején hozták nyilvánosságra, igaz ugyan, hogy elég nehéz megtalálni a polgármesteri hivatal honlapján, ahol a bal oldali hasábban, a városrendezési tervek menüpont helyett egy jól eldugott kis képre kattintva lehet elérni. A dokumentumok között megtalálható a javasolt átalakításokra vonatkozó térkép, amelyen jól látszik, hogy a Kert utcára betervezték a kerékpársávot, a Vámház utca pedig kiszélesítve része lenne a belvárost kikerülő körgyűrűnek. Az új villamosvonal is maradt a tervben, holott annak kivitelezését a szakemberek nem tartják megoldhatónak.
Mint beszámoltunk, Ilie Bolojan polgármester ezeket az elképzeléseket már korábban meglebegtette, és már akkor is komoly vitákat váltott ki, mivel az említett utcák kiszélesítéséhez le kellene bontatni több műemlék épületet és lakóházat. A témával kapcsolatos közvitán részvevők is hevesen ellenezték a kezdeményezést, kérdéseikre azonban azóta sem kaptak konkrét válaszokat.
Folytatódhat az aláírásgyűjtés
Az ügyben éppen ezért korábban aláírásgyűjtést kezdeményezett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a folyamatot viszont felfüggesztették, mivel a Szent László tér (Unirii) szintén vitatott átépítési terve kapcsán már nem volt szó a Kert utca lakóházainak részleges bontásáról. Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke tegnapi megkeresésünkkor úgy nyilatkozott: áttanulmányozzák az új városrendezési tervet, és amennyiben szükséges lesz, folytatni fogják a Kert és a Vámház utcai bontások ellen tiltakozó aláírásgyűjtésüket.
Megrajzolt forgalomváltozás
Most egyúttal az is biztossá vált,hogy a Szent László teret a sokat vitatott, a polgárok körében szintén ellenzett Horia Gavriş féle tervek szerint képzelik el, azaz megszüntetnék a teret kettéválasztó autóutat és a Zöldfa (Vasile Alecsandri) utcát sétálóutcává alakítanák át. Érdekesség azonban, hogy ha a polgármesteri hivatal honlapján rákattintunk a főtérfelújításra vonatkozó oldal linkjére, ott még mindig Emődi Tamás tendergyőztes projektjének fotói szerepelnek.
Mint ismeretes, korábban a Proiect Bihor engedélyeztetett és közvitára is bocsátott elképzelései szerint akarták uniós támogatással átalakítani a közteret, csakhogy pár hónappal ezelőtt, Mircea Mălan alpolgármester javaslatára elvetették azt, helyette a kolozsvári Horia Gavriş bukaresti építészcsapatától rendeltek egy új, azóta is törvénytelennek, több építész szerint pedig giccsesnek tartott makettet. A szakemberek jelezték, a városvezetés eredetileg nem akarta megbolygatni az autós forgalmat az érintett területen, így az első tervek ezt eleve megpróbálták kiküszöbölni, csak a Gavriş-féle változat iktatta azt ki.
Amint arról beszámoltunk, az új átépítési projekt nemrég megkapta a művelődési tárca jóváhagyását, ugyanakkor épp a terv jellegzetes pontjaiban kért változtatást. Emődi azonban kétli, hogy ezeket a minisztériumi javaslatokat beépítik a végleges tervbe, Sárközi Zoltán városi tanácsos pedig már azzal számol, hogy mennyi pénzébe fog kerülni a majdani önkormányzatnak, hogy most „elrontott" főtér-felújítási elképzelést kijavítsa. „Arra nincsenek uniós források, hogy ezt a jövőben helyrehozzák" – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus.
Boritékolható közviták
„Számunkra már megszokott húzás a Bolojan-féle városvezetéstől, hogy mellőzik a lakosok akaratát, még egyetlen esetben sem vették figyelembe a közviták eredményeit" – idézte fel a Krónika kérdésére Sárközi, aki szerint hasonlóképpen borítékolható az általános városrendezési terv augusztusra tervezett közvitáinak végkimenetele is. Sárközi viszont fontosnak tartja, hogy azokon minél többen részt vegyenek, minél többen hallassák a hangjukat, hátha mégis felfigyelnek Nagyváradon a közakaratra.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Beiktatta polgári kezdeményezését az RMDSZ
Beiktatták az RMDSZ által is támogatott kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést hétfő délután Brüsszelben – jelentette be kedden Nagyváradon Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
"Eljött az ideje annak, hogy az őshonos kissebségek védelmével is foglalkozzon az Európai Unió" – jelentette ki tegnap a szövetségi elnök. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió több mint egy éve lehetőséget ad polgárainak arra, hogy legalább hét tagállamból, arányosan összegyűjtött egymillió aláírással támogatott javaslatot terjesszen elő EU-konform jogszabály megalkotására. Ezen lehetőséggel élve szeretnék most elérni, hogy egyéb területekhez hasonlóan kisebbségi problémákra is hozzanak egységes, uniós rendelkezést, partnereikkel többek között kulturális-, tanügyi- vagy éppen régiófejlesztési szegmensekre kiterjedő jogrendszer megalkotását szorgalmazzák. Kelemen szerint, ha az unió "foglalkozik a piacra kerülő uborka méretével, akkor a száz millió fős kisebbség is megérdemli a figyelmet."
A Minority SafePack nevű indítványt a szövetség vezetője mellett Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries, frízföldi miniszter, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, Valentine Inzko, az ENSZ Bosznia Hercegovinai főképviselője, valamint Luis Durnwalder, Dél Tirol autonóm tartomány kormányzója írta alá, az Európai Bizottságnak pedig szeptember 16-ig kell döntsön annak regisztrációjáról.
Az RMSZ mellett, mint ismert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt is dolgozik egy hasonló beadványon, de elővéleményezésre leadott tervezetük korábban negatív fogadtatásra lelt. A néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt néhány hete jelezte, a bizottságtól kapott orientatív jellegű bírálatot megosztották a FUEN illetékeseivel is, Kelemen Hunor viszont lapunk érdeklődésére tegnap kijelentette: ő személyesen nem kapott semmit, a néppártosok vele erről nem tárgyaltak, az RMDSZ által támogatott kezdeményest pedig olyan nemzetközi szakemberek fogalmazták meg, akik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy ne alapos munkát végezzenek, ezért nagyon bízik a pozitív elbírálásban.
Amennyiben reményei beigazolódnak, úgy egy évük lesz arra, hogy legalább hét tagállamban arányosan összegyűjtsék az egymillió támogató aláírást. Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, egyben a kezdeményező bizottság képviselője optimista ezen a téren, közleményben jelezte: "Azt szeretnénk, hogy az Európai Unió kezdjen párbeszédet velünk. A 2014-ben megválasztandó új Európai Parlamenttel közösen, meg kívánjuk erősíteni az európai kisebbségeket és az EU kulturális és nyelvi sokszínűségét. A siker érdekében minden érdekelt fél párbeszédére és együttműködésére szükség van. Egy millió polgár támogatása nagyon erős tárgyalási alapot jelent majd a számunkra. Az Európai Unió csupán a régiók Európája és a polgárok Európája révén lehet sikeres." Az RMDSZ különben negyedmillió aláírás összegyűjtését vállalta, különben a szabály szerint országonként legalább 750-szer annyi szignót kell összegyűjteni, mint amennyi európai parlamenti képviselője van az illető államnak.
Az RMDSZ által támogatott polgári kezdeményezés mellett tehát már két erdélyi érdekeltségű beadvány vár elbírálásra, korábban, mint ismert, a Székely Nemzeti Tanács is javaslatot tett kisebbséget érintő törvényalkotásra. Utóbbiak azt javasolják a dokumentumban, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Indítványukra augusztus 18-ig kell választ kapjanak Brüsszelből és Kelemen Hunor szerint az lenne az ideális, ha mindkét kezdeményezés bejegyzésre kerülne és akkor kölcsönösen támogatnák egymást az aláírásgyűjtésben.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Húsz perc az autonómiáért
Július 20-án, 20 órától több mint száz erdélyi településen vonul 20 perc erejéig utcára a magyarság, hogy a hatalom tudtára adja: nem ért egyet a kormány régiósítási tervével, és tiltakozik a Székelyföld esetleges beolvasztása vagy feldarabolása ellen.
Mint a tüntetések kezdeményezői több ízben is rámutattak, nem a régiósítást ellenzik, hanem azt, hogy Erdélyt mesterségesen osszák fel bukarestiek. Történelmi régiókat szorgalmaznak, azt, hogy létrejöjjön az egységes autonóm Székelyföld, valamint egy egységes, kétnyelvű partiumi régió.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezéséhez hivatalosan ugyan sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem csatlakozott, azonban a szervezők tudomása szerint több településen is a tüntetők között lesznek a távolmaradó alakulatok helyi vezetői. „Számítunk mindazon személyek jelenlétére, akiknek fontos a közös ügyünk" – jelentette ki a Krónikának Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke.
Az alakulat másik országos alelnöke, Zakariás Zoltán úgy vélekedett: a Székely Nemzeti Tanács által szervezett március 10-i autonómiatüntetés megmutatta egyrészt, hogy az erdélyi magyar közösség aktívan részt kíván venni önrendelkezési jogok kivívásában, másrészt a visszhangja megerősítheti a politikusokat abban, hogy a közösséget is aktívan bevonó akciók szervezése szükséges kiegészítője a parlamenti tevékenységnek.
A néppárti vezetők úgy vélik, hogy ma, amikor magyar közösség jövőjére nézve nagy horderejű kormányzati döntések vannak soron – alkotmánymódosítás, az ország közigazgatási átszervezése – minél szélesebb körben szükséges hallatni a tömeg tiltakozó hangját, demokratikus eszközökkel, állandó megfelelő nyomást gyakorolva a törvényhozásra, a döntések jó irányba való eltolása érdekében.
A szombat esti tiltakozó akciók során a szervezők minden egyes településen felolvasnak egy kiáltványt, amit a néppárt országos vezetői bocsátanak ki. Ezen túl akár helyi és kistérségi célokat is megfogalmazhatnak. Az EMNP nem csak a megjelent tömeggel, de aláírások gyűjtésével is megpróbálja nyomatékosítani a kormánnyal szembeni álláspontját. Több településen békegalambok röptetésével ér véget a húszperces akció.
Az akcióhoz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a néppárt ifjúsági szervezete, a Minta valamint az Erdélyi Magyar Ifjak jelezték csatlakozásukat. „Az autonómia évének meghirdetőjeként EMNT-nek kötelessége volt a tiltakozáshoz csatlakozni. Mint ahogy a jövőben is minden egyes hasonló rendezvényhez csatlakozunk – függetlenül attól, hogy melyik párt kezdeményezi" – fejtette ki Cseh Gábor. A nemzeti tanács Maros megyei elnöke csak azt sajnálja, hogy az RMDSZ nem éri be a távolmaradással, saját vagy a hozzá közel álló sajtóorgánumokon keresztül a július 20-i megmozdulások ellen kampányol.
„A július 20-ra tervezett figyelemfelkeltő akciót mindenki magáénak érezheti, mert a magyarság minden tagja a saját lakóhelyén, ott ahol él, dolgozik és adót fizet tudja kifejezni elégedetlenségét az elképzelt régiósítás ellen, valamint követelni tudja az autonómiát" – fogalmazott György László, a párt csíkszéki elnöke.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi adományok az árvízkárosultaknak
A júniusi dunai árvíz miatt bajbajutottak megsegítésére csaknem kétmillió forintnak megfelelő román lejt adott át a partiumi Bihari Református Egyházmegye a Magyar Református Szeretetszolgálatnak (MRSZ) kedden, Debrecenben. Az egyházmegye adományát sajtótájékoztatón nyújtotta át Mikló Ferenc esperes Pál Sándornak, az MRSZ kuratóriuma elnökének.
Mikló Ferenc elmondta: mind az 59 gyülekezetük adakozott, még a legkisebbek is. Példaként említette Magyarcséke szórványgyülekezetét, amely összesen 8 tagot számlál, ők száz lejt, azaz mintegy hétezer forintot gyűjtöttek össze.
Pál Sándor szerint példaértékű volt az az összefogás, amelyet az árvíz idején, és azóta is tapasztalnak határokon belül és túl is. Kárpátalján is csaknem kétmillió forintot gyűjtöttek össze, és távolabbról, Amerikából is érkezett adomány az árvízvédelemre és a helyreállításra.
A Kanadai Magyar Református Egyház 5000 dollárt, míg a miami református gyülekezet 600 dollárt adományozott a szeretetszolgálatnak. Az Amerikai Magyar Szervezetek Szövetségének társelnöke, Balogh Gyula pedig több ezer dollárt ad az MRSZ-en keresztül azoknak a kistermelőknek, akiknek a gazdasága szenvedett kárt az árvíz miatt – ismertette Pál Sándor.
Osgyán Dániel a szolgálat vészhelyzet-kezelési és nemzetközi fejlesztési igazgatója a védekezéssel kapcsolatban elmondta, több ezer önkéntessel összesen 25 településen segédkeztek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi vezetői – a sajtó jelenlétében – ma átnyújtják Dunabogdány község polgármesterének, Pályi Gyulának az árvízi károk enyhítésére gyűjtött erdélyi pénzadományt. A rekordáradás idején a két szervezet által toborzott közel kétszáz erdélyi önkéntes egy jelentős része ezen a településen segített a kármegelőzésben és az értékmentésben. Ugyanakkor összesen 865 410 lej gyűlt össze, közel száz magánszemélytől. A Nagyváradon első ízben megszervezett Szent László Napokon is lehetett adományozni, itt 690 lej gyűlt össze. A pénzt az adakozók névsorával együtt nyújtják át a település polgármesterének.
Szabadság (Kolozsvár)

Minden eszközzel mozgósítanak – Autós felvonulás Sepsiszentgyörgyön
Székely, magyar, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt zászlóival felszerelkezve, tülkölve vonult végig tegnap este Sepsiszentgyörgy főbb utcáin mintegy húsz személygépkocsi. Az akció része annak a figyelemfelkeltő megmozdulássorozatnak, amellyel a huszonegy háromszéki – mintegy száz erdélyi – településen esedékes szombat esti tüntetésre próbálják mozgósítani a lakosságot.
Tegnap délután a már megszokott forgatókönyv szerint zajlott a sepsiszentgyörgyi kormányhivatal előtti békés tiltakozás, a résztvevők szavalatokkal, énekléssel, autonómia-skandálással nyomatékosították az egységes székelyföldi régióért való kiállásukat.
A székely és a magyar himnusz eléneklését követően a résztvevők egy része a prefektúra előtt sorakozó autókba ült, és közel egy órán át végigvonultak a városon. Mint Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: a fogadtatás jó volt, többen megtapsolták őket (akadtak azért bekiabálók is), így az akciót szombat este hat órától megismétlik, ily módon is próbálják felhívni a figyelmet a tüntetésre.
Farcádi Botond
Háromszék
Erdély.ma

Július 20., 20 óra 20 perc
Tüntetés a régiósítás ellen, illetve az autonómia mellett
Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke, Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke és Kirsch Attila, a marosvásárhelyi Demokráciaközpont vezetője sajtótájékoztatón jelentette be tegnap, hogy július 20-án 20 órakor 20 perces tüntetésre kerül sor Marosvásárhelyen a Kultúrpalota, illetve a közigazgatási palota előtti téren, valamint a megye öt más településén.
Maros megyében, a Néppárt kezdeményezésére hat településen tartanak hasonló rendezvényt, ezek csatlakoznak az országos szinten közel száz településen, ugyanabban az órában megtartott megmozduláshoz. A megyében Marosvásárhely mellett Jedden, Nyárádmagyaróson, Csíkfalván, Székelyberében, illetve a Székely Nemzeti Tanács helyi képviselőinek szervezésében Makfalván szerveznek tiltakozó megmozdulást a kormány régiósító tervei ellen, nyilatkozta Portik Vilmos. – A régiósítást ellenző megmozdulások lesznek, kifejezetten a román kormány ez irányú törekvéseit kifogásoljuk, és ilyen értelemben azt óhajtjuk elmondani, hogy ezzel a fajta régiós tervvel nem értünk egyet, sokkal inkább a történelmi régióknak a figyelembevételével tudjuk elképzelni a régiós átalakítást. Ezeknek a megmozdulásoknak ez lesz az üzenete, aláírást is gyűjtünk ezeken a helyszíneken a régiósító törekvések ellen, és el fogjuk mondani azt is, hogy a mi meglátásunk szerint az autonómia a megoldás, csak egységes Székelyföldben tudunk gondolkodni.
Húsz galambot is felröppentenek
Jakab István elmondta, hogy a Kultúrpalota és a prefektúra között sorra kerülő szombat esti tiltakozó megmozdulást kultúrműsorral fogják színesíteni, beszédek hangzanak el, felolvassák a kormányhoz címzett petíciót, majd a végén aláírást gyűjtenek, és galambokat fognak felröppenteni. – A rendezvény azt akarja kifejezni, hogy mi békés módon és párbeszéd útján akarjuk az elképzeléseinket megvalósítani. Újságírói kérdésre válaszolva mondta, hogy legkevesebb húsz galambot szándékoznak szélnek ereszteni.
A kormány figyelmen kívül hagyja másfél millió magyar akaratát
Cseh Gábor szerint az EMNT minden hasonló rendezvényt felkarol. Most is felzárkózott a Néppárt mellé, mert a 2013-as esztendőt a tanács az autonómia évének hirdette meg. – A román kormány felülről erőltetné ránk saját közigazgatási átalakítási tervét. Úgy akarják meghúzni a régió határait, hogy figyelmen kívül hagyják másfél millió magyar akaratát és érdekeit. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy egységes nemzetstratégiára van szükség, és ezt az egységes nemzetstratégiát mi csak közös fellépéssel, összefogással érhetjük el.
Ugyanakkor elmondta, hogy az EMNT több mint 2000 aláírást gyűjtött össze a Kultúrpalota és a közigazgatási palota termeinek elnevezése ellen, amit benyújtottak a megyei tanácshoz.
Kirsch Attilától megtudtuk, hogy megkapták az engedélyt a demonstrációra, amelyre kb. 500 résztvevőt várnak. Ha többen gyűlnének össze, arra is engedélyük van, hogy lezárják az Enescu utcát.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Ünnepet lopna az RMDSZ
Még a Szent László Napok előtt kezdeményezte a szövetség Bihar megyei szervezete az országos RMDSZ nevében az EMNT-közeli civil szervezetek által tető alá hozott rendezvény nevének és logójának levédetését. Mint mondják, az egyháznak ajándékoznák. A szervezők óvtak.
Ellopná a Szent László Napok szervezőitől a sikereket a Bihar megyei RMDSZ – áll abban a közleményben, amelyet az alig egy hónapja megrendezett nagyváradi eseménysorozat szervezői és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete fogalmazatott meg csütörtökön, miután kiderült: az RMDSZ kérvényezte a rendezvény nevének és arculatának levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).
A nagy felháborodást keltő kezdeményezést a programsorozatot szervező Szent László Egyesület a törvényes lehetőségeket kihasználva megóvta, az illetékesek jelezték, hogy mindent elkövetnek igazuk érvényesítéséért. Mint Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója lapunknak elmagyarázta: gyakorlatilag bárki, bármit előterjeszthet védjegyetetésre, ami nem erkölcstelen vagy állami szimbólumokra vonatkozik, de ezeket a kérvényeket azt iktatástól számított két hónapon belül meg lehet óvni, s amennyiben ez megtörténik, kivizsgálják a felszólalást, a feleknek pedig tanúsítaniuk kell a márkára vonatkozó jogukat. 3.
A Szent László Egyesület – amelyik a fesztivál után akarta levédetni a nevet és az eseményt – éppen ezért bízik a sikerben, hiszen a fesztivál lógóját ők rendelték Fórizs Attilától, azért fizettek és szerződésben rögzítették a szellemi termék tulajdonjogát. Az is könnyen bizonyítható továbbá, hogy a nevet ők használták először, hiszen már tavaly is rendeztek egy kisebb programot ugyanezen név alatt, a mostani eseménysorozatról pedig számos nyomtatott, képes és filmes anyag tanúsítja, hogy az RMDSZ-nek nem volt köze az eseményhez.
Az RMDSZ egyébként még május 29-én, azaz egy hónappal a fesztivál megrendezése előtt iktatta kérvényét a Szent László Napok nevének és annak arculatának levédésére. Az OSIM által közzétett dokumentumból pedig kiderül, hogy azt a Bihar megyei szervezet címéről, de az országos RMDSZ nevében jegyezték. Ezért Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke lapunknak jelezte, nyílt levéllel fordulnak Kelemen Hunor országos szövetségi elnökhöz, hogy reagáljon a „szellemi tulajdon ellopásra", és felszólítják, hogy igénylésüket vonják vissza az OSIM-tól.
Lőttek a politikamentességnek
„Ez az ünnep a nagyváradi magyaroké, és ugyanúgy – miért is ne? – nemzetiségtől függetlenül azoké, akik sajátjuknak érzik ezt a várost. Felháborító, hogy ezt olyanok próbálják most kisajátítani, akiknek semmilyen közük nem volt a szervezéséhez, sőt, a maguk alattomos módján akadályozni próbálták azt" – fogalmaz az egyesület most kiadott közleménye. Azt elismerik, hogy a rendezők között valóban voltak politikai és közéleti szereplők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, de ahogyan azt korábban a főszervező Zatykó Gyula lapunknak adott interjújában is leszögezte: „Ezt nem az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem a Szent László Egyesület szervezi. Ezzel külön ki akartuk emelni a fesztivál politikamentességét."
Az RMDSZ szerint ez csúsztatás, Zatykó ellenben úgy érzi, hogy épp a szövetség ezen tettével terelődött politikai síkra a fesztivál, és attól tart, hogy jövőre saját rendezvényként akarják majd tálalni. „Csodálkozva láttuk, hogy egyesek megpróbálják ellopni és aljas módszerekkel lejáratni a rendezvényt" – mondta a főszervező, és kijelentette: nem neki kell ítélkeznie, az RMDSZ-nek a Szent László Napokon részt vett több mint harmincezer váradi előtt kel fellelnie tettéért.
Ki ápolja a szenteket?
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Szabó Ödön megyei elnök közleményben indokolta a kezdeményezését, a hét pontban megfogalmazott hivatalos állásponton túl viszont egyéb nyilatkozatot nem kívánt tenni az ügyben. A kommünikében kijelentette: „Szent László király kultuszának első számú ápolója a Nagyváradi Római Katolikus egyházmegye", ezen „erkölcsi és elvi szempontok alapján" a jogokat ingyenesen át kívánják majd adni az egyháznak, szándékukról az érintetteket is tájékoztatták. „Az RMDSZ nem szándékozott, nem szándékszik semmilyen olyan rendezvényt szervezni, amely történelmi egyházaink saját feladatnak tekintenek. Ezt a minimális értékrendet ajánljuk másoknak is" – fogalmazott a képviselő.
RMDSZ-es források szerint kimondottan a három napos rendezvénysorozat nevével és az azon történt vallási jellegű programokkal nem értenek egyet, arról is tudomásuk volt, hogy a megyei püspökséget zavarja ez a dolog, azt pedig a közleményben is megfogalmazták szerintük nem helyénvaló, hogy Tőkés László volt református püspök beszél a szentek tiszteletéről és kultuszáról.
Az egyház asszisztál?
Zatykó viszont ezt az érvelést nem tartja elfogadhatónak, „álságos indoknak" jellemezte. Szerinte, ha a katolikus egyházat zavarta volna, akkor nekik kellett volna a levédést kezdeményezni. A Krónika érdeklődésére Fodor József, az egyházmegye általános helynöke – aki korábban az RMDSZ színeiben volt megyei önkormányzati képviselő – elmondta: azt valóban természetesnek tartják, hogy szentként a katolikus egyház ápolja a városalapító lovagkirály személyét, annak is örülnek, hogy az RMDSZ kezdeményezte a védjegyeztetést és át kívánja azt nekik adni, de őket annyira nem zavarta, hogy saját maguk forduljanak az OSIM-hoz. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy korábban tudott-e a szövetség ezen irányú tervéről. kijelentette, hogy neki személyesen nincs tudomása ezzel kapcsolatos egyeztetésekről.
OSIM-vezetők vizsgálat alatt
Rendőrségi információk szerint vizsgálatot indítottak az Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) vezérigazgatója, Varga Gábor, valamint az intézet humánerőforrás osztályvezetője ellen, mivel egyik alkalmazottunk 2009 márciusában hamisított diplomával szerzett nagyobb jövedelemmel járó előnyösebb posztot. 2012-ben ugyanez az alkalmazott egy hasonló beosztásra tett szert az OSIM-nak megfelelő európai hivatalban, majd az idén januárban beadta lemondását, összességében azonban majd 40 ezer eurós kárt okozott a jogtalanul magas fizetés felvételével. Megkeresésünkre Varga Gábor elmondta, csak egy órával korábban értesült az ügyről, és megdöbbent annak hallatán. Kijelentette: neki semmi köze nincs a történtekhez, nem tudott a hamis iratról.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Erdély-szerte tüntettek Székelyföldért
Marosvásárhelyen és Erdély szerte, 100 más helyszínen tartott villámtüntetést péntek este 8 órától az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A székely fővárosban közel 500-an gyűltek össze, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a kormány régióátszervezési tervei ellen és, hogy hangsúlyozzák és újra kiálljanak Székelyföld autonómiája mellett.
Erdély-szerte a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállítását követeli. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" – áll a szövegben. A szervezők arra is figyelmeztették a kormányt, hogy a Bukarest által „kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
„Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. (...) Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak a belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropolisok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!" – hangzott el a tüntetéseken, melyre a tömeg tapssorozattal válaszolt.
Szatmárnémetiben is nagy számban vettek részt a tüntetésen
Az ország regionális felosztását megcélzó tervekről az elmúlt hónapokban értesülhettünk, Székelyföldet, azaz a jelenlegi Maros, Hargita, Kovászna megyéket más megyékkel alkotandó régióba sorolnák. A 20 percre, Erdély-szerte összegyűlt tömegek hangsúlyozni szeretnék a magyarság azon érdekét, hogy Székelyföld egy önálló régiót alkothasson.
Az elkövetkezendőkben további tüntetésre is sor kerül az RMDSZ, az EMNP, az EMNT, és az SZNT szervezésében, a tervezett régióátalakítás eredményének kedvező befolyásolására.
Az Erédélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi tüntetésén hangsúlyozták, hogy tárgyalni akarnak a kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Amennyiben a tárgyalások eredménytelenek lesznek, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba.
A tüntetés végén a szervezők több tucat galambot engedtek a levegőbe, ezzel hangsúlyozván, hogy egy békés akcióról van szó és ugyanilyen békésen szeretnének tárgyalni a román kormánnyal. Harasztovics Arnold
Erdély.ma

Erdély 119 településén tüntettek az autonómiáért
A szervező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közlése szerint Erdély 119 településén tüntettek szombat este 20 órától a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett.
Valamennyi helyszínen a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" – áll a szövegben, amely arra figyelmeztet, a Bukarest által „kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
„Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. (...) Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak a belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropolisok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!" – áll a kiáltványban.
A dokumentum kinyilvánítja, hogy előbb tárgyalni akarnak a román kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Ha a tárgyalások eredménytelenek maradnak, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba. A kiáltvány szerint a „bukaresti zavarosban halászó politikusok" megbuktak. „Ráment a jelenünk. Gyermekeink, unokáink jövőjét nem adjuk!" – fogalmazta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az EMNP által szervezett megmozdulás helyszínein felolvasott kiáltvány.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön az 1848-as obeliszknél több száz tüntető előtt elmondott beszédében kijelentette: nem lesz társadalmi béke Romániában mindaddig, amíg Székelyföld nem nyeri el a területi autonómiáját.
Az EMNP elnöke a felvidéki magyarok helyzetével példázta, hogy a magyarok által lakott területeket felszabdaló közigazgatási reform súlyos helyzetbe sodorja a közösséget. Az EMNP elnöke szerint a magyar párt kiszorulása a szlovák parlamentből, a szlovák állampolgárság megvonása azoktól, akik felveszik a magyart, mind annak a következménye, hogy a felvidéki magyarság a közigazgatás ügyében engedett a pozsonyi nyomásnak. „Mi nem ezt akarjuk itt Erdélyben. Nem szabad megengednünk, hogy ez megtörténjen" – jelentette ki Toró.
A sepsiszentgyörgyi tüntetésen a több száz tiltakozó legtöbbet ismételt jelszava azt volt: „Székelyföld nem Románia!" MTI
Erdély.ma

„Székelyföld a székelyeké!”
Több mint háromszáz személy gyűlt össze Székelyudvarhelyen az Emlékezés Parkjában tiltakozni a román kormány régiósítási terve ellen.
Erdély-szerte 119 településen hívta a térre, utcára az embereket az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Udvarhelyszéken hat településen szerveztek tüntetést az autonómiáért, és tiltakoztak a román kormány régiósítási tervei ellen: Székelyudvarhelyen, Szentegyházán, Parajdon, Bögözben, Homoródszentpálon és Kissolymosban.
Udvarhelyen körülbelül háromszáz személy gyűlt össze az Emlékezés Parkjában. A rendezvény alatt a részvevők aláírhatták azt a petíciót, melyet a kormánynak készítenek a néppártosok és az EMNT. Politikusok, civil szervezetek, motorosok, és sétálók is végigkövették a tiltakozást.
Elsőként a Szózatot énekelte el a tömeg, majd Zakariás Zoltán, az EMNP országos alelnöke fejtette ki, miért is tiltakoznak. Hangsúlyozta, mihamarabb figyelmeztetni kell az ország vezetőit, hogy nem tudják ily módon szétrombolni a történelmi régiókat. Közölte továbbá azt is, nem szabad hagyni, hogy olyan döntéseket hozzanak, ami során akár Brassóban vagy Nagyszebenbe kell utazzunk ügyintézés miatt. „Székelyföld azé, akik lakják, akik építik. Székelyföld a székelyeké” – kiáltott fel beszéde végén Zakariás Zoltán.
Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezetének vezetője felolvasta az EMNT erdélyi kiáltványát, melyben a történelmi régiók feldarabolása ellen tiltakozik a civil szervezet: Ki kell mondanunk: a Kárpát-medence „tündérkertje”, Erdély nem Bukarest gyarmata! – hangoztatta.
„Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. Autonómiát akarunk! Azt akarjuk, hogy a saját sorsunkról mi dönthessünk. Azt akarjuk, hogy természeti kincseinkkel, adólejeinkkel és emberi erőforrásainkkal mi gazdálkodhassunk. Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropoliszok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió! Céljaink európai célok és elérésükért készek vagyunk valamennyi demokratikus eszközt igénybe venni” – áll a kiáltványban. „Erdély az erdélyieké” – fejezte be Nagy Pál.
Nyolc galambot is útjára engedtek Udvarhelyen, melyek a nyolc székelyföldi szék szabadságát jelképezték (Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kászonszék, Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék).
Miután Gajevszki Klára elszavalt Petőfi Sándor költeményét, A szájhősök című verset, a Balázs Ferec Vegyeskar kíséretében Trianon Himnuszát énekelték el az összegyűltek, végül pedig a székely és a magyar himnuszok eléneklésével zárult a tiltakozó megmozdulás, de a szervezők megígérték, hogy nem ez lesz az utolsó tüntetés.
Pál Gábor
Székelyhon.ro