A dr. Bernády György iskola nem etnikai kérdés, hanem a békés együttélés lépcsőfoka
„Alkalmatlannak tartjuk a Maros Megyei Névadó Bizottság azon tagjait, akik leszavazták a 2. számú Általános Iskola vezetőtanácsa és a helyi önkormányzat Névadó Bizottsága által javasolt dr. Bernády György megnevezést. Tettük nem csak a város múltja iránti tiszteletlenségről, de rosszindulatról és etnikai feszültségkeltésről tanúskodik.” – írja mai sajtóközleményében Jakab István, az EMNP elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi szervezete arra kéri a város önkormányzati képviselőit, hogy a névadási eljárás következő és egyben utolsó lépését jelentő városi tanácsi döntés meghozatalakor legyenek megfelelő tisztelettel az egykori városépítő személye és városunk múltja iránt, hiszen a dr. Bernády György iskola nem etnikai kérdés, hanem a békés együttélés lépcsőfoka.
A Néppárt marosvásárhelyi szervezete támogatásáról biztosítja mind a civil Bernády-akciócsoportot, mind a város érdekeit szolgáló önkormányzati képviselőket, derült ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.;;;?Erdély.ma

Tüntetéssel és export-tiltással a székelyföldi erdőkért!
Tíz székelyföldi településen tüntetnek a Schweighofer-beruházás ellen. Gyújts gyertyát a székelyföldi erdőkért! jelszóval tüntetést hirdettek meg a Facebookon a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó óriáscég rétyi beruházását ellenző személyek. Az közösségi oldalon az eseményt létrehozók között Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta elnöke, és Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke is szerepel – írja a transindex.ro.
„Helyszínenként ezer gyertyával tiltakozunk a Rétyre tervezett megafűrésztelep megépítése ellen. A beruházás megvalósulása esetén ezrek munkahelye kerül veszélybe, nem beszélve a környezetrombolásról" – írják a felhívás szerzői. Az összehangolt eseményre május 7-én, kedden este 8 órakor kerül sor, Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban, Kézdivásárhely főterén, Baróton a központi parkolóban, Kovásznán a központi parkolóban, Ozsdola központjában, Rétyen a községháza előtt, Székelyudvarhelyen az Emlékezés parkjában, Csíkszeredában a Szabadság téren, Szentegyházán a korcsolyapályán, Gyergyószentmiklóson pedig a művelődési ház előtt.
A szervezők az újabb települések csatlakozását várják. A Holzindustrie Schweighofer vállalat évente 800 000 köbméter rönkfát dolgozna fel a Rétyre tervezett 70 hektáros fűrésztelepén, amelyet 2014-ben indítana be. A tervezett beruházás összértéke 150 millió euróra rúg. Az osztrák cég szerint a beruházás nyomán 650 új munkahely jöhetne létre Kovászna megyében.
A háromszéki vállalkozók szövetsége export-adót szorgalmaz
A hazai bútoriparnak valós segítséget nyújthatna a kormány terve, hogy időszakosan leállítaná a deszka- és rönkexportot, nyilatkozta Bagoly Miklós. A háromszéki kis és középvállalkozók egyesülete, az Asimcov elnöke, sepsiszentgyörgyi faipari vállalkozó a Sláger Rádiónak kifejtette: nem lehet politikai eszközökkel beleszólni a piacgazdaság alakításába. Bagoly Miklós (fotó) szerint egy új adónem bevezetésével lehetne a deszka és rönkexportot szabályozni.
Mint arról beszámoltunk Liviu Dragnea kormányfő-helyettes bejelentette, hogy a hazai fafeldolgozó ipar támogatásának céljával állítanák le időszakosan a romániai deszka és rönkexportot. Ezzel az intézkedéssel egyetértett Lucia Varga erdészeti miniszter is, aki azonban felhívta a figyelmet, hogy az export időszakos leállításáért az unió kötelezettségszegési eljárást indítana Románia ellen, viszont amíg a per tartana, legalább visszaesne a fakivágás mértéke”.
A román kormány támogatja az intézkedést, hiszen az ország óriási mennyiségű faanyagot exportál, a hazai kereskedők pedig nem tudnak versenybe szállni a külföldi vállalkozókkal a magas árak miatt. „Rendkívül fontos, hogy úgy módosítsuk a jogszabályokat, hogy megvédhessük az erdőket, ezzel egyidőben pedig a hazai fa- és bútoripart is segítsük” – érvelt Liviu Dragnea.
„A famaffia egy munkanapja”
Famaffiának nevezi a székelyföldi erdőirtások felelőseit a Gândul hírportál újságírója, aki Gyergyószéken készített helyszíni riportot. A cikkben nevüket nem vállaló nyilatkozók ugyanis arra panaszkodtak, hogy lopják az erdőikből a fát, a visszaigényelt erdők helyett már csak a letarolt területet kapták vissza, miközben a saját erdőikből nem mernek kivágni fát, „mert azonnal akcióba lendül a famaffia”. Adrian Popescu megvert, megfélemlített vagy éppen becsületsértésért beperelt és elítélt gyergyóiakkal beszélgetett „A famaffia egy munkanapja” című írásában.
A cikk emlékeztet, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az 1990 és 2011 közötti időszakban Romániában több mint 366 ezer hektárnyi erdőt döntöttek le, több mint 80 millió köbméter fát törvénytelenül vágtak ki. A famaffia tulajdonképpen érinthetetlen, minden szinten cinkosaik és védelmezőik vannak: a helyi önkormányzatok képviselői, a dekoncentrált hivatalok ellenőrző szervei, ügyészek, bírók, politikusok, miniszterek.
Adrian Popescu szerint Hargita és Kovászna megye a törvénytelen fakitermelés bajnokai, ahol tízezer hektárokon vágták tarra az erdőket, s a famaffiát „a helyi RMDSZ vezetők is patronálták, akik nagyon gyorsan dollár, majd euró- multimilliomosok lettek”. A riporter által megszólaltatott gyergyóiak úgy vélik, jobb nem tetten érni a fatolvajokat, mert képesek „láncfűrésszel elvágni az akadékoskodók torkát”.
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Beszélgetés Borbély Zsolt Attila EMNT-elnökkel
Arad megyében elsimítani a magyar–magyar ellentéteket
A múlt hónapban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei közgyűlése Borbély Zsolt Attila politológust választotta meg elnöknek.
A frissen megválasztott elnök, megköszönve a bizalmat, arról beszélt, hogy a szórványban rendkívül fontos a magyar szervezetek együttműködése, amit akkor is lehetségesnek gondol, ha országos szinten komoly ellentétek vannak az EMNT és az RMDSZ között. Borbély Zsolt Attilát az EMNT és az EMNP közötti viszonyrendszerről, az erdélyi magyar közélet törésvonalairól és a szórványbeli közösségépítés módozatairól kérdeztük.
– Kezdjük egy alapvető kérdéssel, amely sokak számára nem világos. Mi a különbség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt között?
– Tény és való, nekem is gratuláltak többen, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke lettem, családtagjaim között sem volt mindenki számára tiszta és világos a két szervezet viszonyrendszere. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy civilszervezet, amely 2003 decemberében alakult abból a célból, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigényét képviselje külföldön és belföldön. Az EMNT soha nem indult a választásokon, előbb a Magyar Polgári Szövetséget támogatta céljaiban, s támogatta volna a választásokon is a maga eszközeivel, de az MPSZ indulását a 2004-es helyhatósági és országos választásokon megakadályozta a román hatalom. Ezek után a 2008-ban bejegyzett párt, az MPP lett a fő stratégiai partner, majd azt követően, hogy az MPP saját elnökének foglyává vált, aki soha nem látott antidemokratikus viszonyokat teremtett a párton belül, szükségesnek mutatkozott egy saját párt bejegyzése, amelyben a belső demokrácia és a nemzeti célok egyaránt fontosak. Az EMNP létrehozásáról az EMNT döntött, viszont a Tanács nem alakult párttá, megmaradt civilszervezetnek. Országos szinten a vezetők között nincs átfedés, megyei szinten is üdvösnek látjuk a funkciók szétválasztását. Arad megyében ez most valósult meg, midőn Burián Sándor barátomtól és kollegámtól – aki eddig mindkét szervezetet vezette –, a közgyűlés döntése nyomán átvettem az EMNT elnökségét.
– Ha ilyen nagy az egyetértési hajlandóság alapszinten, mi szükség volt egyáltalán külön szervezet alapítására? Milyen törésvonalak választják el az EMNT-t és az RMDSZ-t?
– Amint azt elnöki beköszöntőmben is elmondottam, itt, Arad megyében a magyar–magyar ellentétek minél nagyobb fokú elsimítását látom célszerűnek a nemzet jövőjének szempontjából. Személyi konfliktusok köztem és az RMDSZ vezetői között nincsenek, sőt, a legutóbbi önkormányzati választáson induló RMDSZ jelöltek között több jó barátunk is volt, akikben nemcsak emberileg, de politikailag is meg tudok bízni bizonyos mértékben. Nem megalapozatlan tehát a remény, hogy a helyi közösség életével kapcsolatban is egy irányba mutatnak az elképzeléseink. Ugyanakkor a kérdést sem szeretném elkerülni. Országos szinten ugyanis mind a célokat, mind a követendő stratégiát illetően vannak ellentétek. Ezek lényege abban ragadható meg, hogy az autonomista-helyzet-teremtő oldal a kezdetek kezdetétől úgy vélte: egy olyan célrendszert kell megfogalmazni, mely megvalósulása esetén az erdélyi magyar nemzeti közösség hosszú távú fennmaradásával és gyarapodásával kecsegtet, majd e célrendszerhez kell eszközöket keresni. E cél a háromszintű autonómia, aminél többet a jelen geopolitikai helyzetben nem lehet követelni, kevesebbet viszont nem érdemes, mert az egyenértékű a középtávú beolvadással. A szakadékot nem lehet két kis lépéssel átugrani, mondta egy alkalommal Orbán Viktor. S ez így van: ha nem érünk el áttörést a kisebbségpolitikában, a rendszerváltás utáni két népszámlálás adatait alapul véve, középtávon valószínűsíthető az önálló, független létezésre alkalmas közösségkénti megszűnésünk, míg hosszú távon a teljes felmorzsoltatásunk. Megítélésünk szerint a román politikum autonómiaellenessége miatt kezdettől arra kellett volna törekedni, hogy nemzetközi síkra tereljük az „erdélyi kérdést”, párhuzamosan az erdélyi magyar társadalom minél önállóbb létre való megszervezésével. Ehelyett 1996-tól az RMDSZ országos vezetése a kormányzati szerepvállalással, majd a protokollum-politikával azt üzente a világnak, hogy itt minden rendben van, nincs szükség nemzetközi beavatkozásra, a nemzeti önkormányzat mentén való önépítkezés viszont leállt. A nagyhatalmak igen hamar vették az üzenetet, 1999-ben már nemcsak Ion Iliescu, hanem Bill Clinton is azt nyilatkozta, hogy Romániában „modellértékűen” oldották meg a kisebbségi kérdést.
– Ha ilyen ellentétek vannak országos szinten, akkor miként lehetséges ezeket helyi szinten feloldani?
– Célirányos programokkal. A választási kampány idején nyilván az országos elnökség döntései irányadóak. Azon kívül viszont a közösségépítés a legfontosabb teendő, akár a pártlogo háttérbe szorításával. Itt van például a feleségem, Réka s az egyik legjobb barátom felesége, Schmak Jutka által szervezett táncház, melynek működtetésében ott segítek, ahol tudok. Arra viszont közös akarattal vigyázunk, hogy plakátjainkra semmilyen politikai szervezet jelvénye fel ne kerüljön, még akár a kettő egymás mellett sem. Ha csak egyetlen ember akad, aki azért nem jön el esetleg, mert pártszimbólumot lát, s abból neki már elege van, akkor többet veszítettünk, mint amennyit nyertünk. De szervezeti szimbólumok alatt is tartunk közösségépítő rendezvényeket, elsősorban előadásokat. A magyar szellemi élet olyan lényeglátó, a globalizmus természetrajzát kutató jelesei voltak vendégeink a múlt évben, mint Varga István és Bogár László közgazdászok, több ízben tartott előadást meghívásunkra Raffay Ernő történész, Trianon meghaladásáról beszélt Szabó Pál Csaba, a Trianon múzeum igazgatója, idén június 4-én, terveink szerint, Fráter Olivér történész lesz a vendégünk. Ekkor, a Magyar Országgyűlés által a magyar összetartozás napjának nyilvánított dátumon indítjuk útjára az aradi Magyar Állampolgárok Klubját, amely reményeink szerint jól fog működni mind a cybertérben egy levelező csoport formájában, mind pedig a gyakorlatban, amikor a modern információs csatornáknak köszönhetően egyre többen értesülhetnek majd közösségi rendezvényeinkről. S nem csak a mienkről. Tervem az, hogy e fórum keretén belül minden olyan rendezvényt népszerűsíteni fogunk, amely magyar jellegű és közösségépítő, attól függetlenül, hogy ki áll mögötte.
– Ez zárszónak is megfelel. Köszönöm a beszélgetést.
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Fuzionálást ajánlott fel az Erdélyi Magyar Néppárt a Magyar Polgári Pártnak
Szombaton a Makfalván megtartott Székely Majálison Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt Székelyföldért felelős országos alelnöke bejelentette: pártja összeolvadna a vele közös gyökerű Magyar Polgári Párttal.
„Ez az a hely, ahol el kell hangzania annak, amit az Erdélyi Magyar Néppárt az elmúlt héten eldöntött saját magára nézve, mármint azt, hogy az autonómia érdekében kötelező a politikai pártok számára az összefogás, és kötelező minden autonómiát akaró politikai vezetőnek képviselnie az ügyet" – jelentette ki beszédében Papp Előd. Elmondta: Néppárt legutóbbi elnökségi ülésén olyan határozatot hozott, hogy egyesülési ajánlatot tesz a Magyar Polgári Pártnak. „Elengedhetetlen egy olyan politikai erő létrehozása, ami következetesen képviseli az autonómiát" – hangsúlyozta Papp.
A bejelentés kapcsán Biró Zsolt a Magyar Polgári párt elnöke leszögezte: komolytalannak tekinti az EMNP fúzióra irányuló felkérését. „Örülök, hogy belátják tévedésüket, örülök, hogy miután megosztották, szétverik a nemzeti oldalt, most belátják mekkorát hibáztak és szeretnék korrigálni tettüket, de egy ilyen felkérésnek, amely április 27-i keltezésű, nem május 4-én kell elhangoznia egy színpadról" – közölte Biró.
A Magyar Polgári Párt világossá tette álláspontját, kongresszusi határozatban mondtuk ki: fontos számunkra a szervezeti önállóság megtartása. Csak ennek figyelembevételével lehet bármilyen együttműködésről beszélni. Ha Néppárt fuzionálási szándéka, megkönnyíti a korábban az MPP soraiból távozók számára, hogy visszatérjenek a párt soraiba.
„A Magyar Polgári Párt nyitott tárgyalni mindenkivel, aki a nemzeti érdeket felvállalja. Ezt a fajta együttműködést várja tőlünk a közösség, ezt mutatják a választási eredmények, de ezt üzenik a távol maradók is" – szögezte le Biró Zsolt.
Kovács Csaba P.
Erdély.ma

Beszélgetés dr. Burián Sándor EMNP-elnökkel
Folytatódik az autonómiaformák népszerűsítése
Dr. Burián Sándorral, az EMNP Arad megyei, tisztségében megújított elnökével a megyei tisztújító közgyűlés, illetve az országos konferencia tapasztalatairól beszélgettünk.
– Elnök úr, gratulálunk a megyei elnöki tisztségében történt megerősítéshez. Milyennek mondható az új vezetőtanács?
– Köszönöm a gratulációt. Igazán nagy változások a megyei vezetésben nem történtek, hiszen eddig is, ezen túl is a különböző szintű vezetőkkel egyetlen, összeforrt csapatként kívánunk működni. Ami a vezetőtanácsot illeti, én vagyok az elnök, a két alelnök közül egyik Kelemen Gáspár, a másik Endreffy Lajos, akik szenátorjelöltjeink is voltak.
– Tisztújítás után kidolgozott-e új stratégiát a megyei szervezet?
– Nem csak a megyében, de Erdélyben is folyamatosan zajlik a pártépítés, új tagszervezetek alapítása, illetve a megyei közgyűlés alkalmából megalapított ifjúsági szervezet struktúráinak a kiépítése. Utóbbi Endreffy Csaba, megválasztott elnök irányításával zajlik. Országos szinten megválasztották a vezetőségét, ezért remélhetően komoly lépést tettünk az ifjúság felé is. Mert a jövőépítés, a fejlődés csakis a fiatalság bekapcsolásával képzelhető el.
– Mi a véleménye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei szervezetében lezajlott tisztújításról?
– Örvendek, amiért Borbély Zsolt Attilát választották meg, ezúttal is gratulálok neki. Ő nem csak közismert, hanem sokat tett is az erdélyi magyarságért, vele nagyon jól együtt tudunk működni.
– Miért jó az, ha egy civilszervezet egy párttal szoros kapcsolatban van?
– Vannak olyan dolgok, amelyekbe egy civilszervezet jobban bele tud kapcsolódni, mint egy párt. A megállapítás viszont fordítva is igaz. A közös célokért való fellépést egy párt nem mindig tudja hatékonyan megtenni, illetve vannak olyan rendezvények, amelyeken nem biztos, hogy a pártnak ott kell lennie, a magyar közösségépítésben azonban a civilszervezet hatékonyan részt vehet. Egy régebbi beszélgetés alakalmával említettem, hogy az anyanyelvű óvodákban és iskolákban szervezendő tevékenységen a pártnak nem feltétlenül kell jelen lennie.
– Hogyan folytatódik az autonómia program?
– 2013-at a Néppárt az Autonómia Évévé nyilvánította, amit nem csak Erdélyben, hanem a Partiumban is népszerűsíteni kívánunk. Emellett a szövetségi állam fogalmát is népszerűsítjük, ami kiegészíti az autonómia fogalmát. Nálunk, a Partiumban ugyanis a szövetségi állam kereteiben működő kulturális autonómia lenne az igényelt adminisztratív forma, aminek jóvoltából több hatalom kerülne a régióba, illetve ezzel arányosan kevesebb az ország központjának a hatáskörébe. Ezt kell minél hatékonyabban népszerűsíteni, csakhogy személyes tapasztalataim szerint, a március 10-i marosvásárhelyi autonómia-tüntetés résztvevőinek egy része számára sem volt teljesen világos a két fogalom közötti különbség. Nem mindenki értette egyértelműen, mennyire alapvető dolog az autonómia, ahhoz a lehetőséghez való jog, hogy a magyarság önszerveződése nyomán a szórvány is élvezhesse a kulturális autonómia áldásait, a megmaradásának a biztosításához.
– Úgy tűnik viszont, hogy Marosvásárhely jelenlegi polgármesterének érdekévé vált a magyar többségű régió kialakítása. E hozzáállást meg lehetne-e lovagolni a helybeli románság meggyőzése érdekében?
– Szerintem igen, ha a románsággal meg lehet értetni, hogy a magyar többségű régió nem az ő érdekük ellen alakul. Itt, a Bánságban és a Partiumban nincsenek olyan éles ellentétek, ezért a románság is hamarább megérti, hogy együttműködve, ők is jobban járnak, mintha továbbra is Bukarestben mondanák meg, mit kell tennünk. Talán e meggyőzés Marosvásárhelyen nehezebb, de ez az egyetlen út a megoldáshoz. Mert nekik is fel kell ismerniük a lehetőséget a kibontakozásra, ha nem teszik meg, és odacsapják őket Kolozs vagy Brassó megyéhez, abban a régióban csakis másod- vagy harmadhegedűs szerep juthat Marosvásárhelynek. A székely megyékkel viszont náluk lesz a régióközpont, ahova érkezik a pénzeknek a zöme. A polgármester is közvetlenül érintett, hiszen ebben az esetben az ő pozíciói nagyon megerősödnek. Legnagyobb gond, hogy a vásárhelyi magyarság igen megosztott, három pártra szakadt. Először az egységet kellene kialakítanunk, hogy hatékonyabban léphessünk fel a magyarság érdekében.
– A Néppártnak vannak-e tervei a magyarság egységének a létrehozására?
– Erről is sokat beszéltünk, hiszen létezik a Kárpát-medencei Autonómia Tanács. Ennek égisze alatt a választások előtt, de után is megpróbáltunk együttműködni az RMDSZ-szel. Ez, sajnos nem igazán sikerült, mert úgy tűnik, az RMDSZ csúcsvezetőségének csak kinyilatkoztatásban érdeke az autonómia. Mi viszont továbbra is úgy gondoljuk, hogy ez az egyetlen lehetőség a magyarság megmaradására.
– A partiumi magyarság viszont csak kulturális autonómiában gondolkozhat. Ez mit takar a Néppárt vezetőségének a felfogásában?
– Ezzel sok ember nincs tisztában, noha ez arról szólna, hogy a magyarság kulturális intézményei: oktatása, színháza, az egyházaik vezetőségének a kilétéről, a pénzügyeiről saját maga döntsön. Tehát e kérdésben sem bukaresti, sem aradi szinten ne döntsenek a többségiek. Természetesen, a létszámunk arányában, az intézményeink működtetésére leosztott pénzösszegeink elosztásáról is magunknak kell döntenünk. A Néppárt megalapozott tanulmányok alapján jelölte ki a területi, illetve a kulturális autonómiára jogosult területeket, éppen ezért, az Érmelléken is területi autonómia kialakítását javasolja a dr. Szilágyi Ferenc által kidolgozott területi autonómiajavaslat. Ez etnikailag, társadalmilag és gazdaságilag is alaposan körülhatárolható terület, ahol a magyarság akárcsak a Székelyföldön, döntő többségben él. Egyetlen gond van az Érmellékkel, hogy itt egyetlen magyar többségű nagyváros sincs. Másik, szintén tabu-témának számító javaslatunk is lenne, ami a regionális nyelvek használatára vonatkozik. Azon alapul, hogy a föderalizált Románia minden olyan régiójában, amelyikben valamelyik kisebbség számaránya eléri a 10%-ot, az adott területen az a bizonyos nyelv kapjon regionális státust. Vannak olyan országok, ahol több regionális nyelv is létezik, ami nem akadályozza a működőképességet. Semmi nem akadályozhatja, hogy egy bizonyos régióban 2-3 regionális nyelv létezzen, amivel biztosíthatjuk az illető kisebbség számára a komfort-érzetet és a fennmaradást. Mindez azzal is együtt jár, hogy az illető régió hivatalaiban olyan személyeket alkalmaznak, akik beszélik az ott régiós státust élvező kisebbségi nyelveket.
– Példákkal is alátámasztaná az állításait?
– Az Egyesült Államokban is több regionális, egyben hivatalos nyelv létezik. Puerto Ricóban a spanyol, míg a szigetvilágban további két nyelvet nyilvánítottak az angol mellett hivatalossá. Kolumbia 46 milliós ország, számunkra a világ végén, de 32 régióval működik. Egy ország, ahol minden valamirevaló indián törzs nyelve hivatalos nyelv és egyenrangú a spanyollal a saját régiójában. 2006. óta állítják össze hivatalosan a HPI-t (Happy Planet Index). Ezzel azt mérik, hogy mely ország lakói a legboldogabbak és károsítják legkevésbé a környezetüket. Ezek a kolumbiai indiánok, meszticek, négerek és fehérek, akik 72 nyelven beszélnek, 2006-óta a világ 6 legboldogabb és környezetét legjobban megóvó népei között vannak. 2012-ben Kolumbia a HPI szerint a világon a 3-ik legboldogabb ország. Vajon mennyivel lettek volna boldogabbak, vigyáztak volna jobban országukra, ha állandóan azt sulykolták volna beléjük, hogy ők egy egységes nép, és csak az ország nyelvét szabad beszélniük, használniuk? Szerintem a kolumbiai példa megdönthetetlen érv mindenféle nemzeti maszlaggal spékelt autonómiaellenes megnyilvánulással szemben.
– Talán kerüljünk közelebb a magunk valóságához. Aradon miért költözött el az EMNT-iroda?
– Amikor az iroda megalakult, csak a civilszervezetnek volt a székhelye, ezért a bérleti szerződésben is a civilszervezet szerepelt. Az EMNT és a Néppárt szoros együttműködése miatt nem kívántunk mindkettő számára külön irodát bérelni. Mivel a tulajdonos ellenezte a helyiségben zajló politikai tevékenységet, új székhelyet bérlünk, ahol a civilszervezet és a párt is működhet. Könnyen megtalálható helyre költöztünk, ugyanis ha valaki a belvárosi katolikus templom előtti gyalogátkelőn átmegy a túloldalra, az új székhelyre talál, amit hamarosan táblák is megjelölnek.
– Köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Fúzió főpróbával
A jelek szerint az Erdélyi Magyar Néppárt megunta az elmúlt egy évben a Magyar Polgári Párt területi és felső vezetőinek küldött kódolt üzeneteket, és hivatalosan is javaslatot tett az egyesülésre.
A két, parlamenten kívüli párt fúziójának legalábbis együttműködése szorosabbra fűzésének gondolata nem új keletű, gyakorlatilag egy idős az EMNP másfél évvel ezelőtti létrehozásával. A Tőkés László védnöksége alatt álló Néppárt már tavaly felajánlotta a polgáriaknak, induljanak közösen a helyhatósági, később pedig a parlamenti választáson. Ám előbb Szász Jenő, majd az utódjául megválasztott Biró Zsolt utasította el a javaslatot, így az önkormányzati megmérettetésen hármas magyar verseny alakult ki, a törvényhozásinak pedig az EMNP egyedül vágott neki az RMDSZ-szel szemben.
Holott már a számok, a 2012. júniusi önkormányzati választás eredménye is azt indokolta volna, hogy az önmagát jobboldaliként meghatározó két alakulat egyesítse erejét. Miközben a két párt támogatottsága nagy vonalakban megegyezik (a nagyjából azonos szavazatszámon túlmenően hét-hét megyei tanácsossal, hét, illetve két polgármesterrel, 266, illetve 214 helyi tanácsossal rendelkezik külön az MPP és a néppárt), összesen kevesebb mandátumot szereztek, mint 2008-ban egyedül az MPP.
Ennek a párharcnak eddig az RMDSZ volt a legnagyobb haszonélvezője, amely karba tett kézzel szemlélhette, amint az alternatívájaként létrehozott konkurens alakulatok kioltják egymást. Holott a számokon túlmenően az is intő jel volt a polgáriak számára, hogy az MPP-t tavaly októberben – a Nemzetstratégiai Intézet létrehozásával – kivonták Szász Jenő irányítása alól. Akinek a személyében a néppártiak mindig is a közeledés legfőbb akadályát látták.
Persze az esetleges egybeolvadás Szász „félreállítása", a mostani hivatalos felajánlás ellenére sem fog megtörténni egyik napról a másikra még akkor sem, ha az EMNP által folytatott szervezetépítéssel párhuzamosan az MPP szétesésének jelei egyre nyilvánvalóbbak. Az RMDSZ-es dominancia megtörésére, a reális alternatíva megerősítésére azonban csak összefogással van esély, amelyet politikai főpróbaként kiválóan meg lehetne ragadni a 2014-es európai parlamenti választásokon.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

A székelyföldi erdőkért – Több helyen tiltakoztak a rétyi fűrészüzem létrehozása ellen
Erdély tizennégy más településéhez hasonlóan tegnap este nyolc órakor a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban is ezer gyertyát gyújtottak meg tiltakozásul az osztrák Holzindustrie Schweighofer által Rétyre tervezett fűrészüzem létrehozása ellen.
Az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági partnerszervezete, a Minta által kezdeményezett akción a megyeszékhelyen száznál valamivel többen vettek részt, köztük számos fiatal, kisgyermekkel érkező családok.
Kolcza István, a Minta megyei elnöke ismertette a tizenöt helyszínen egyszerre zajló megmozdulás részleteit, kiemelve: Háromszék mellett Hargita, Maros, Szatmár megyében is gyertyát gyújtottak. Elmondta azt is, a Maksa községhez tartozó Eresztevény közelebb esik a tervezett gyár helyszínéhez, mint maga Réty, de az ott lakókat senki nem kérdezte meg a beruházásról, ezért ők is csatlakoztak a megmozduláshoz.
Az akció legfontosabb üzenete: védjük természeti értékeinket, ne engedjük, hogy kevés ígéretért cserébe megfosszanak természeti erőforrásainktól. Nem mindegy, hol laksz, mit eszel, milyen levegőt szívsz – hangoztatta Tatár Imola, az ifjúsági szervezet sepsiszentgyörgyi elnöke, aki szerint a környezetvédelem elhatározás kérdése. Engem érdekel, mi történik a Rétyi Nyírrel, Verespatakkal, a palagáz-kitermeléssel – szögezte le, hangsúlyozva: nem csupán helyi ügyről van szó, a tervezett beruházás következményei sokrétűek, kihatnak a környezetre, életminőségünkre, helyi mezőgazdasági termelőkre, fontos tehát, hogy minél többen hallassák hangjukat. Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi elnöke felolvasta az alkalomra megfogalmazott petíciót, melyet a beszédek után a résztvevők aláírhattak.
Ebben egyebek mellett kifejtik: az évi 800 ezer köbméternyi farönk feldolgozására képes üzem hatalmas csapás lenne a székelyföldi fafeldolgozó iparra, a helyi kis- és középvállalkozások kénytelenek lesznek bezárni kapuikat, aminek egyenes következménye lesz a munkaerő elvándorlása. Szóvá teszik, hogy a feldolgozott fa négyötödét exportálják, főként az ázsiai piacra, a szállítás során naponta 148 nehéz jármű lépné át az üzem kapuját. Aggodalmuknak adnak hangot az állatvilágért és a projekt egészségügyi hatásaiért is, megjegyezve: amióta Szászsebesen elindították a hasonló fafeldolgozót, a térségben megnőtt a légúti, asztmás és allergiás megbetegedések száma. Székelyföldön sikerült megőrizni a tiszta levegőt és környezetet, ezek az értékek a legfontosabbak – áll a petícióban, melyben felvetik: nemcsak a Rétyi Nyír, de más idegenforgalmi célpontok értéke is csökkenne.
„Nincs az az érv, amellyel megmagyarázható lenne, hogy egy ilyen jellegű beruházás miért hoz fejlődést Székelyföldnek, hiszen országos monopolhelyzetre pályázó, kíméletlen nyersanyag-kiaknázó óriáscégről van szó, amelynek nem számítanak a helyi közösségek hagyományai, jövője, törekvései” – áll a dokumentumban. Leszögezik továbbá: nem támogatják a gyár felépítését, és további tiltakozásokat kezdeményeznek. A petíció felolvasása után Czegő Zoltán sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő szólalt fel, szót emelt az erdők kivágása ellen, sérelmezve azt is, hogy a tervezett gyár a kitermelt nyersanyagot nem itt dolgozza fel, nem helyben készül például bútor belőle. Ezt követően – immár sötétben – a résztvevők közösen meggyújtották az ezer gyertyát, melyből kirajzolódott a megmozdulás célja és mottója is: A székelyföldi erdőkért.
Tizenkilencen Rétyen
Egy híján húsz fiatal állt ki a székelyföldi erdők védelmében a tegnap esti rétyi tüntetésen. A tiltakozók zöme a borosnyói EMI-szervezet tagja, de voltak közöttük megyeszékhelyiek is. Nem gyújtottak ezer gyertyát, de a polgármesteri hivatal előtti aszfaltra gyertyákkal rajzolták ki A székelyföldi erdőkért feliratot, ugyanezt papírlapokra írt betűkkel is megjelenítették. Helybeliek nem vettek részt a rendezvényen, a kíváncsiak az utca túloldaláról figyelték a fejleményeket, többen gúnyos megjegyzéseket is tettek a fiatalok kezdeményezését, a felolvasott kiáltványokat illetően. Látható módon közönnyel, sőt, ellenszenvvel viszonyultak a tüntetés iránt. Réty község helyi tanácsának mindkét EMNP-s képviselője ott volt falustársaik között, de nem állt a tüntetők oldalára. (Bokor)
Kézdivásárhelyieknek is fontos a környezet
Tegnap este nyolc órakor mintegy hetvenen – zömében az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai – gyűltek össze Kézdivásárhelyen a főtéri Gábor Áron-szobor mögött gyertyákkal tiltakozni az osztrák befektető Rétyre tervezett beruházása ellen. Fél óra alatt az önkéntesek meggyújtott gyertyákból A székelyföldi erdőkért szavakat írták ki. Kádár Károly munkanélküli elmondta: a tiltakozó akcióra nagyon várták, hogy ne csak kampányidőszakban, hanem most is jelenjen meg Olosz Gergely szenátor és Fejér László Ödön képviselő, akit a tulipán színeiben választottak honatyává, akinek Kézdiszék népe bizalmat szavazott. Szerinte az RMDSZ a háttérből támogatja ezt a beruházást, amely a székelyföldi erdőket veszélyezteti. Incze Johanna, az EMI kézdivásárhelyi elnöke megjegyezte, számára is fontos, hogy környezetünkben ne szennyezzék a levegőt, nem óhajt olyan területen élni, ahol nincs fa, ahol nagyméretű fakitermelést szándékoznak a jövőben végezni. (Iochom)
Mindennél lényegesebb az erdő
Az Erdélyi Magyar Ifjak a baróti református templom előtti téren kis égő mécsesekkel figyelmezettek az osztrák Holzindustrie Schweighofer Rétyre tervezett beruházásának környezetvédelmi hatásai ellen. Mint fogalmaztak, a ma nemzedékének nem szabad rövidtávon gondolkodnia, hiszen tetteink gyermekeink és unokáink jövőjét is befolyásolják, a tiszta levegő megőrzését olyan értéknek mondták, mely fontosabb minden vagyonnál. Az EMI-sek és a tiltakozó barótiak közösen gyújtottak gyertyát, s közben az erdő és a környezetvédelem fontosságáról beszélgettek. A fiatalok szüleik munkahelyét féltették: a helyi fűrésztelepek évek óta megélhetést biztosítanak családjuknak, ám azt egy ipari méretekben dolgozó cég könnyűszerrel tönkreteheti, mások azon szörnyülködtek, hogy a megnövekvő teherforgalom tönkreteszi útjainkat, házainkat. Egy idős házaspár több gyertyát hozott otthonról: égjen minél több, látsszék, mily sokan nem értünk egyet az osztrák faipari cég letelepedésével. A Baróton nyaraló dabasi diákok azért vettek részt a figyelemfelhívó megmozduláson, mert hisznek a környezetvédelem fontosságában, illetve mert szolidarizálni kívántak a székelyföldi tiltakozókkal.
(hecser) Farcádi BotonD
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Brüsszelbe tart a székely autonómia ügye
A kezdeményező bizottság megalakulásával a Székely Nemzeti Tanács készen áll az európai polgári kezdeményezés benyújtására az Európai Bizottsághoz. A makfalvi Székely Majálison az is kiderült, a Néppárt egyesülne a Magyar Polgári Párttal.
Célegyenesbe fordult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett, a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés ügye, miután megalakult a polgári kezdeményezés bizottsága. Az SZNT kezdeményezése a nemzeti sajátosságokkal rendelkező történelmi régiók önrendelkezését, autonómiáját célozza, egy Brüsszelben elfogadott törvény Romániát arra kötelezné, hogy biztosítson autonómiát a történelmi Székelyföld területén élők számára. Mint ismeretes, az Európai Unió 2012. április elseje óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
A kezdeményező bizottság eddig hét országból nyolc tagot számlál, a szervezők tervei szerint ez kilenc országra és tizenegy személyre egészül ki. A bizottság tagja a felvidéki Boldoghy Olivér, a magyarországi Dabis Attila, az erdélyi Izsák Balázs, a spanyolországi baszk Miren Martiarena, a spanyolországi katalán Jordi Xuclá, a svédországi magyar Publik Antal, az ausztriai Roland Dudda és a hollandiai Frans Jeursen. Az uniós jogszabály szerint legalább hét EU-tagállamban élő tagból kell összeállnia a polgári kezdeményezés bizottságának. Izsák Balázs SZNT-elnök szerint kezdeményezésüket akár holnap beterjeszthetnék az Európai Bizottsághoz, ezt a lépést azonban egy hónap múlva fogják megtenni. Az SZNT elnökének reményei szerint az RMDSZ által kijelölt személy is részt vesz majd a testületben. A kezdeményező bizottság tagjai közül egyesek mögött szervezet áll, de fontosnak tartották, hogy a kezdeményezést ne a viselt tisztségek fémjelezzék. Izsák szerint ezzel olyan európai szintű mozgalmat indítanak útjára a nemzeti régiók védelmében, amely túlmutat az európai polgári kezdeményezésen. A nyelvi, kulturális, nemzeti sajátosságokkal jellemezhető régióknak egymás törekvéseit kölcsönösen támogatniuk kell, hogy érvényre juthasson a területeiken élő népek, közösségek akarata. Ehhez együttműködésre van szükség, egymás kölcsönös megismerésére, és létre kell hozni európai szintén az együttműködés intézményi keretét.
Az Európai Bizottsághoz (EB) normakontrollra, majd elfogadásra benyújtott polgári kezdeményezést – kedvező elbírálás esetén – legalább hét tagország egymillió állampolgárának kell támogatnia ahhoz, hogy az EB foglalkozzon a törvényalkotás lehetőségével. Az SZNT 18 tagállamban épített ki partnerkapcsolatokat a majdani aláírásgyűjtésre, ezen országok között hét olyannak kell lennie, amelyben teljesül a támogatók számára vonatkozó követelmény. Noha az Erdélyi Magyar Néppárt saját kezdeményezést is benyújtott az Európai Bizottsághoz a tagállamokban élő történelmi kisebbségek széleskörű anyanyelvhasználati és egyébb jogaik védelméről, Papp Előd, a néppárt alelnöke szerint pártja mindenben támogatja az SZNT kezdeményezését. Néhány héttel ezelőtt az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Izsák Balázs SZNT-elnök is tárgyalt az együttműködés lehetőségeiről, ami előrevetíti az erdélyi magyar politikai szereplők közötti szorosabb együttműködést. A három polgári kezdeményezés előnye: ha az Európai Bizottság valamelyiket nem fogadja el, még mindig marad alternatíva a többi lehetőség számára.
Egyesülne a nemzeti oldal
A Makfalván megtartott hétvégi Székely Majálison többen felkapták a fejüket Papp Előd néppárti alelnök bejelentésén: pártja komolyan gondolja az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülését. Papp Előd lapunknak elmondta, részéről nem alelnöki rögtönzés volt, hanem a fúziót kilátásba helyező néppárti elnökségi döntés. Úgy véli, az MPP és az EMNP életében egyaránt új korszak kezdődött a tisztújító kongresszusok után. Mindenki számára világos, hogy a két párt közös tőről fakad, következésképpen a két szervezetnek egyesülnie kell. Papp Előd szerint az erdélyi magyar politikai erőviszonyok kiegyensúlyozásához elengedhetetlen a két párt egyesülése. „A makfalvi nyilvános bejelentésem előtt volt egy megbeszélésem az MPP elnökével, Bíró Zsolttal, akinek ismertettem a néppárt ajánlatát. Az ügyben június elején lesz hivatalos egyeztetés, addigra az MPP vezetősége is kialakítja az álláspontját” – fogalmazott Papp. A székelyföldi politikus elismerte, a fúziót komoly tárgyalásoknak kell megelőzniük: a két párt kapcsolata nem volt felhőtlen az elmúlt időszakban, tárgyalópartnereknek emiatt is át kell beszélniük minden apró részletet.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Sajátos autonómiát kell kialakítani Székelyföldön
„A kisebbségi védelmi rendszereket, az autonómiaformákat nem lehet lemásolni, hanem a sajátos helyzethez kell saját struktúrákat kialakítani”, ez volt a Sepsiszentgyörgyön lezajlott, „Autonómiák a gyakorlatban” című műhelymunka egyik következtetése. Az egyhetes rendezvényt Kovászna Megye tanácsa szervezte, öt országból érkeztek a résztvevők, akik a regionális identitás, az autonómiaformák, a multikulturalitás turisztikai vonzatai, a kisebbségi jogok, a területi autonómia pénzügyi szempontjairól értekeztek. A képzés nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a műhelygyakorlat résztvevői elmondták tapasztalataikat, következtetéseiket.
Szilágyi István székelyudvarhelyi jogtanácsos leszögezte, a székely-magyarok számára mindenképpen hasznos volt megtapasztalni, hogy a különböző kisebbségben élő közösségek hasonló gondokkal szembesülnek, vagy hasonló gondjaik voltak a múltban, és megoldották.
„A Dél-Tirol pozitív példája, a nagyfokú tolerancia mellett azt is megtanultuk, hogy például hogy például a szardíniai vagy a szicíliai autonómiamodell gazdasági szempontból nem sikeres, tehát nem az európai modelleket kell lemásolni, hanem saját kisebbségvédelmi struktúrát, autonómiaformát kell kidolgozni”, mondta Szilágyi István. „Dél-Tirolban az autonómia szavatolja a biztonságot és az egyenlőséget, a kisebbség és a többség között állandó dinamikus együttműködésre van szükség”, mondta Johanna Mitterhoffer, ki az olaszországi autonóm tartományból érkezett.
Az Európai Unió lakosságának 10 százalék kisebbségben él, hívta fel a figyelmet Kjell Erik Martin Herberts, finnországi svéd, aki szerint a jövő nem a kétnyelvűség, hanem a többnyelvűség. „Nem kisebbségi gondokról kell beszélni, hanem a többséggel kell megértetni a kisebbségek gondjait.”- mondta a szociológus.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az „Autonómiák a gyakorlatban” műhelymunka záró-rendezvényén kifejtette: az Európai Unió 27 országából 11-ben működik valamilyen autonómiaforma: területi vagy kulturális. A politikus bemutatta Székelyföldet, elmondta ebben a térségben van Európa legtisztább levegője, és a Romániában palackozott ásványvíz 55 százaléka származik Székelyföldről. Képeken mutatta be, hogy egész Európában szabadon használhatják jelképeiket a kisebbségben élők, sőt Piatra Neamt várán is lobog Moldova zászlója, majd fotókkal illusztrálta különböző országokban a kétnyelvűséget. „Ami szabad másnak Bukarest szerint nem szabad Székelyföldön.” – mondta Tamás Sándor. Finnországtól eltérően Romániában a kétnyelvűség többletköltségeit nem finanszírozza a központi kormányzat, mondta a háromszéki közgyűlés elnöke, aki szerint, a cél, hogy a magyar regionális hivatalos nyelv legyen, de például az egészségügyben is be kellene vezetni a kétnyelvűséget. Tamás Sándor ugyanakkor elmondta, a rendezvény nem zajlott teljesen zavartalanul, hiszen két bukaresti újságíró és az Erdélyi Magyar Néppárt Ifjúsági szervezete, a MINTA is feljelentette a szervezőket az Európai Bizottságnál, az EB szakértő a helyszínen vizsgálódott, és formai valamint tartalmi szempontból is mindent rendben talált.
Benedek Erika a Néppárt Kovászna megyei tanácstagja felszólalásában gratulált a rendezvényhez, hangsúlyozta, nincs tudomása a Minta kezdeményezéséről, de ha megtörtént, akkor a nevükben bocsánatot kér. Később a Néppárt ifjúsági szervezete közleményben cáfolta, hogy feljelentést tett a rendezvény ellen, és felszólította Tamás Sándort, hogy vonja vissza állítását. Ugyanakkor feljelentést tesznek a rendőrségen hitelrontás miatt.
„Ön egy szellem-közösséget képvisel, Ön valójában nem létezik”, mondta Tamás Sándornak, előadása kezdetén Valentin Stan. A Bukaresti Tudományegyetem történelem karának professzora a sepsiszentgyörgyi „Autonómiák a gyakorlatban” című műhelymunka záró-rendezvényén a rá jellemző ironikus stílusban tartott előadást, kifigurázva a román politikusokat, akik szerint Székelyföld és a székelyek nem léteznek, vagy akik veszélyesnek tartják a kollektív jogokat.
Vetítőképes előadását a bukaresti professzor Victor Ponta miniszterelnök kijelentésével kezdte, aki azt mondta: Székelyföld nem létezik, majd szembeállította vele Alexandru Vaida Voievod kijelentését, aki 1919-1920 között volt Románia miniszterelnöke és azt mondta, a szászoknak és a székelyeknek Erdélyben helyi autonómiát kell biztosítani. „1918 december 1-én a gyulafehérvári nemzetgyűlés elfogadta az autonómia és a kollektív jogok biztosítását, mert nagy és erős román államot akartak, és tudták, hogy ennek a feltétele, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása”- mondta Valentin Stan.
A bukaresti professzor az Alkotmányban foglalt nemzetállam jelentésére is kitért, hangsúlyozta, az alaptörvényben közös állampolgárságot kellene jelentenie, ám az Alkotmány írói úgy magyarázták, hogy „genetikai” köteléket feltételez az országban élő polgárok között. „Hosszú út áll még Önök előtt, meg kell értetni a többséggel, hogy a különbözőség védelemre szorul, ez Romániában még nagyon nehéz.” – szögezte le Valentin Stan, majd sok szerencsét kívánt, és azt mondta Tamás Sándornak, hogy nem irigyli.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Európai szintű a székely igény
A kisebbségvédelmi rendszereket, az autonómiaformákat nem lehet lemásolni, hanem a sajátos helyzethez kell saját struktúrákat kialakítani – hangzott el a sepsiszentgyörgyi autonómia-műhelymunka zárónapján. Az ötnapos rendezvény keretében dél-tiroli, finnországi, felvidéki, törökországi és hazai résztvevők értekeztek az önrendelkezési formákról.
A rendezvényt az Európa különböző országaiból érkezett, illetve a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet képviselő fiatal kutatók továbbképzésére szánták. A műhelymunka keretében a résztvevők regionális identitásról, az autonómiaformákról, a multikulturalitás turisztikai vonzatairól, a kisebbségi jogokról, a területi autonómia pénzügyi szempontjairól értekeztek. A képzés nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen a műhelygyakorlat résztvevői elmondták tapasztalataikat, következtetéseiket.
Megkapja a magáét a kisebbségi állampolgár
Az Európai Unió lakosságának 10 százaléka kisebbségben él – hívta fel a figyelmet Kjell Erik Martin Herberts finnországi svéd szociológus, aki szerint a jövő nem a kétnyelvűség, hanem a többnyelvűség. „Nem kisebbségi gondokról kell beszélni, hanem a többséggel kell megértetni a kisebbségek gondjait" – mondta a szakértő. Ann-Sofi Backgren finnországi svéd anyanyelvű projetkmenedzser, az Európai Határrégiók (FIN) alelnöke a Transindex portálnak rámutatott, még a legfelvilágosultabb nyugati társadalmakban is megtörténik, hogy megkapja a magáét néha egy kisebbségi állampolgár. Mint mondta, Finnországban a széles körű kétnyelvűség ellenére sok finn ellenségesen viszonyul a svéd anyanyelvűekhez. Szilágyi István székelyudvarhelyi jogtanácsos leszögezte, a székely magyarok számára mindenképpen hasznos volt megtapasztalni, hogy a különböző kisebbségben élő közösségek hasonló gondokkal szembesülnek, vagy hasonló gondjaik voltak a múltban, és megoldották. Dél-Tirol pozitív példája, az ottani nagyfokú tolerancia mellett szóba került a rendezvényen, hogy a szardíniai vagy a szicíliai autonómiamodell gazdasági szempontból nem sikeres. „Tehát nem az európai modelleket kell lemásolni, hanem saját kisebbségvédelmi struktúrát, autonómiaformát kell kidolgozni" – mutatott rá Szilágyi István.
„Csak azt akarjuk, ami Európában természetes"
„Székelyföldön nem szeretnének egyebet, mint ami Európában természetes" – hangsúlyozta előadásában Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke a műhelymunka zárórendezvényén kifejtette, az Európai Unió 27 országából 11-ben működik valamilyen autonómiaforma: területi vagy kulturális. A politikus bemutatta a Székelyföldet, elmondta, ebben a térségben van Európa legtisztább levegője, és a Romániában palackozott ásványvíz 55 százaléka származik Székelyföldről. Képeken mutatta be, hogy egész Európában szabadon használhatják jelképeiket a kisebbségben élők, sőt Piatra Neamţ várán is lobog Moldova zászlója, majd szintén fotókkal illusztrálta a különböző országokban fellelhető kétnyelvűséget. „Ami szabad másnak, Bukarest szerint nem szabad a Székelyföldnek" – jegyezte meg. Elmondta továbbá, Finnországtól eltérően Romániában a kétnyelvűség többletköltségeit nem finanszírozza a központi kormányzat. Tamás Sándor ugyanakkor elmondta, a rendezvény nem zajlott teljesen zavartalanul, hiszen két bukaresti újságíró és állítólag az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ifjúsági szervezete, a Minta is feljelentette a szervezőket az Európai Bizottságnál. Az EB-szakértő a helyszínen vizsgálódott, és formai, valamint tartalmi szempontból is mindent rendben talált. Az EMNP a hétvégén közleményben cáfolta Tamás Sándor állítását, és felszólította a tanácselnököt, „vonja vissza hamis állítását, és kérjen bocsánatot alaptalan vádaskodásáért". A Minta vezetői ugyanakkor bejelentették, feljelentést tesznek a rendőrségen hitelrontás miatt.
Valentin Stan: nehéz út vár önökre
„Ön egy szellemközösséget képvisel, ön valójában nem létezik" – fordult Tamás Sándorhoz előadása kezdetén Valentin Stan. A Bukaresti Tudományegyetem történelem karának professzora a rá jellemző ironikus stílusban tartott előadást a műhelymunka zárórendezvényén, kifigurázva a román politikusokat, akik szerint a Székelyföld és a székelyek nem léteznek, vagy akik veszélyesnek tartják a kollektív jogokat. Vetített képes előadását a bukaresti professzor Victor Ponta miniszterelnök kijelentésével kezdte, aki azt mondta, Székelyföld nem létezik. A professzor ezzel szembeállította az 1919-ben és 1920-ban Románia miniszterelnöki tisztségét betöltő Alexandru Vaida Voevod kijelentését, miszerint a szászoknak és a székelyeknek Erdélyben helyi autonómiát kell biztosítani. Traian Băsescu államfő 2008-ban elhangzott nyilatkozatát is idézte, az államelnök akkor leszögezte, a kollektív jogok ellentmondanak az európai és nemzetközi gyakorlatnak, és veszélyes precedenst jelenthetnek. Rámutatott: Iuliu Maniu, Románia egyik legnagyobb államférfija, miniszterelnökként már 1924-ben beszélt a kollektív jogokról. „1918. december elsején a gyulafehérvári nemzetgyűlés elfogadta az autonómia és a kollektív jogok biztosítását, mert nagy és erős román államot akartak, és tudták, hogy ennek a feltétele, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása" – mondta Valentin Stan. A bukaresti professzor az alkotmányba foglalt nemzetállam jelentésére is kitért, hangsúlyozta, az alaptörvényben közös állampolgárságot kellene jelentenie, ám az alkotmány szerzői úgy magyarázták, hogy „genetikai" köteléket feltételez az országban élő polgárok között. „Hosszú út áll még önök előtt, meg kell értetni a többséggel, hogy a különbözőség védelemre szorul, ez Romániában még nagyon nehéz" – szögezte le Valentin Stan.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

A Néppárt és a csíki RMDSZ is állást foglalt Borboly ügyében
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ Csíki Területi Szervezete is közleményt adott ki Borboly Csabának, a Hargita megyei önkormányzat elnökének őrizetbe vételével kapcsolatban.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Toró T. Tibor elnök aláírásával adott ki közleményt, amelyben leszögezi, hogy a párt határozottan támogatja a korrupció és a bűnözés elleni harcot, illetve azt, hogy az igazságszolgáltatás intézményei magas rangú tisztségviselők esetében is teljesítsék kötelességüket, hiszen egy jogállamban a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, a bűnösség megállapítása pedig kizárólag az igazságszolgáltatás feladata.
„Nem tudjuk, hogy Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba intézményvezetői vagy a pártján belüli önállósodási törekvéseinek köze van-e az ellene indított vizsgálathoz, erre ma nincs válasz. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a Néppárt a lehető leghatározottabban elutasít és elítél minden olyan eljárást, amelynek célja nem kizárólag az igazság kiderítése és az esetleges bűncselekmények bizonyítása, hanem a politikai, netán etnikai alapú megfélemlítés vagy leszámolás” – írja a közlemény.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Csíki Területi Szervezete politikai lejáratás eszközének tartja Borboly Csaba őrizetbe vételét, az ellene felhozott vádakat pedig koholmánynak – derül ki a szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.
„Borboly Csaba minden egyes percben a székely emberek biztonságos mindennapjaiért dolgozott, és minden egyes közigazgatási döntés esetében a törvényt, illetve az általa képviselt közösség javát tartotta szem előtt. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének vezetősége szolidáris úgy az elnökkel, mint családjával ezekben a nehéz percekben, és reméli, az ügy mielőbb tisztázódik, és a Borboly felé irányuló politikai támadások, fenyegetések egyszer s mindenkorra véget érnek” – írja a közlemény.
szekelyhon.ro,

Közösségünket nem lehet megfélemlíteni!
Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székelyföldi önkormányzati vezetői megdöbbenéssel és felháborodással fogadtuk Borboly Csaba kollégánk őrizetbe vételét. Egyértelmű számunkra, hogy Hargita Megye Tanácsa elnökének meghurcoltatása a román karhatalom aljas megfélemlítési kísérlete.
Meggyőződésünk, hogy az ügyészség hétfői akciója annak a folyamatnak a része, amely során a szövetség számos politikusát meghurcolták. Az elmúlt időszakban szemmel látható módon felerősödtek és elszaporodtak a közösségünk elleni támadások: elindították a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, meghurcolták és zaklatták a székely termékek készítőit, vissza akarták vonni a székely történelemkönyvet, Székelyföld számos településén el akarták távolítani közösségi szimbólumainkat, a székely zászlót, mondvacsinált okokra hivatkozva korlátozni akarták nyelvhasználatunkat ott, ahol azt egyébként törvény írja elő. A szövetség országos és helyi vezetői minden alkalommal ellenálltak, kivédték a támadásokat, és megoldásokat kerestek a konfliktusok kezelésére. Borboly Csaba sem tett egyebet. Végezte a dolgát, folytatta a munkát, és erőteljesen képviselte azt, amiért mindannyian harcolunk: a székelyföldi közösség jogainak és szimbólumainak védelmét.
Nem véletlen az ügyészség időzítése sem. Borboly Csabát, a 11. RMDSZ- kongresszus egyik házigazdáját tíz nappal e fontos politikai esemény előtt vették őrizetbe. Az elmúlt hetekben az RMDSZ egyértelművé tette álláspontját a régiók átszervezésének kérdésében. Nem támogatjuk a fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felvértezését, mert ezzel csupán egy újabb bürokratikus szintet hoznak létre, kiüresítik a megyéket, a döntéseket központosítják. Az alkotmánymódosítás kapcsán pedig továbbra is fenntartjuk azt, hogy a nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként ismerjék el, és ne másodrangú állampolgárként kezeljenek minket. Ezért kérjük az Alkotmány 1-es cikkelyének módosítását.
Hosszú ideje tanúi vagyunk annak, hogy a kisebbségi jogainkat szavatoló törvényeket nem tartják be, és folyamatosan próbálnak megfélemlíteni bennünket. Ám azok, akik ezt eltervezték, és ezen munkálkodnak, nem ismerik erős, összetartó közösségünket. Mert akkor, amikor baj van, mi nem bújunk el – mi emelt fővel vállaljuk identitásunkat. Mert akkor, amikor meg akarnak osztani, mi nem fordulunk egymás ellen – mi összezárunk és egy emberként állunk ki jogainkért.
Teljes mértékben szolidárisak vagyunk Borboly Csabával, és támogatásunkról biztosítjuk, kitartást és erőt kívánunk családjának. Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni. Megvédjük jogainkat. Megvédjük közösségünk tagjait és vezetőit.
A székelyföldi önkormányzati vezetők nevében,
a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöksége
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere
Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke
Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere
Péter Ferenc, Szováta polgármestere
Simon István, Kerelőszentpál polgármestere
Állásfoglalás
Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi és képviselőházi frakciójának tagjai megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy hétfőn, május 13-án a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, aki az RMDSZ politikusaként, a magyar közösség bizalmának köszönhetően, hosszú évek óta önzetlenül szolgálja és eredményesen képviseli Hargita megye és magyar közösségünk érdekeit. Mi, a parlament két házának RMDSZ-képviselői és szenátorai szolidaritásunkat fejezzük ki Borboly Csabával és hiszünk ártatlanságában.
Meggyőződésünk, hogy a többéves ügy felelevenítése az RMDSZ XI. kongresszusát megelőző periódusban semmiképpen nem lehet a véletlen műve. Az idei év hosszú távon meghatározó politikai döntései közepette a Korrupcióellenes Ügyészség e régmúlt időket idéző eljárása bizonyíték a kivizsgálás rosszindulatú motivációjára. Ezúton határozottan elítéljük a szövetségünk és a magyar közösség ellen irányuló politikai megfélemlítés minden szintű formáját.
Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciói
A csíki fiatalok szolidárisak Borboly Csabával
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) egyszerűen hihetetlennek tartja, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét őrizetbe vette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Borboly Csaba közéleti tevékenysége mindig is példaértékű volt a csíki fiatalok számára. Borboly Csaba mindig példát mutatott számunkra lendületből, tenniakarásból, proaktivitásból, vonalasságból. Bízunk benne, hogy mihamarabb kiderül, az elnök törvényesen járt el, és az őt érintő vádakban ártatlan. Úgy gondoljuk, hogy az őt érintő vádak politikai lejáratás eszközei.
Családjának erőt, kitartást kívánunk ebben a nehéz helyzetben.
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa
Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme
Az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan támogatja a korrupció és a bűnözés elleni harcot. Támogatja, hogy az igazságszolgáltatás intézményei magas rangú tisztségviselők esetében is teljesítsék kötelességüket, hiszen egy jogállamban a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie.
Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, a bűnösség megállapítása pedig kizárólag az igazságszolgáltatás feladata.
Nem tudjuk, hogy Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba intézményvezetői vagy a pártján belüli önállósodási törekvéseinek köze van-e az ellene indított vizsgálathoz, erre ma nincs válasz.
Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a Néppárt a lehető leghatározottabban elutasít és elítél minden olyan eljárást, amelynek célja nem kizárólag az igazság kiderítése, és az esetleges bűncselekmények bizonyítása, hanem a politikai, netán etnikai alapú megfélemlítés vagy leszámolás.
Meggyőződésünk, hogy egy működő autonómiában jóval kevesebb táptalaja lenne az ilyen találgatásoknak. Mert a jogállami intézményekbe és az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom szempontjából is az autonómia a megoldás.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Elnöksége nevében
Toró T. Tibor elnök
Népújság (Marosvásárhely)

Lezajlott a csíksomlyói búcsú
A legnagyobb magyar zarándoklatra az idén is több százezer zarándok érkezett Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról. A székelyföldi zarándokok egy része a hagyománynak megfelelően végig gyalogosan tette meg az utat.
A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytem- plom felé, amely elől aztán felkapaszkodtak a hegynyeregbe. A hagyomány szerint keresztaljáknak nevezett (kereszt alatt vonuló csoportok) élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan a csoport érkezett. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.
A felvonulás hangulatát azok az egyházi énekek, imádságok határozták meg, amelyeket a különböző zarándokcsoportok énekeltek. A moldvai csángók csoportjai hagyományos népviseletbe öltözve érkeztek a helyszínre, de nagyon sokan voltak székely népviseletben is.
Amint a szertartás előtt a szervezők bejelentették, a csíksomlyói búcsúnak minden évben egyetlen meghívottja van, a prédikációt mondó lelkész. Idén ez Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke. Bejelentették Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétét is, aki magánszemélyként vett részt az eseményeken, felesége társaságában. Személyében első alkalommal vett részt a zarándoklaton hivatalban levő magyar államfő. Köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, és jelen volt a KDNP teljes parlamenti frakciója is. A magyar állami vezetőkkel együtt kapaszkodott fel a hegyre Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Az egybegyűltek tapssal köszöntötték a több napon át gyalog zarándoklókat, de tetszést aratott a legtávolabbról jövők, a tíz argentínai zarándok érkezését jelző hír is.
A boldogság a hit következménye, és ez utóbbi a legteljesebb választ nyújtja az emberek legégetőbb kérdéseire, így aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az emberi életet boldoggá, széppé, szabaddá teszi – fejtette ki Ternyák Csaba egri érsek, a búcsú főszónoka.
Szentbeszédében az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nem csak hívők járnak, hanem keresők is szép számban, akik „szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével". Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Megállapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdította a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanútevő, befogadó közösségekké, hogy azok minden kereső ember lelki otthonává váljanak.
Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit kapcsolatáról beszélt, és felidézte Erzsébetnek Máriához intézett szavait: „boldog vagy, mert hittél!". Rámutatott: Erzsébet szavai is mutatják, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. A szónok Máriát említette példaként, aki – mint mondta – többet tud a hitnél, a boldogságnál, mint bárki más, ezért érdemes rá hallgatni és elfogadni a segítségét. Aláhúzta: Mária nem azért volt boldog, mert kiváltságokat kapott azáltal, hogy Isten fiának anyja lehetett, hanem azért, mert jobban hitt Istennek, mint saját tapasztalatának. Ezért megtette azt, amit Isten mondott neki, még úgy is, hogy teljes egészében ő sem ismerte a szeplőtelen fogantatással kapcsolatos isteni tervet. „Egyedül a hitbe kapaszkodott, ez tette Máriát naggyá, boldoggá" – mondta az egri érsek.
Kijelentette, ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, ezért aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá teszi. „A hitben találja meg az ember a saját koordinátáit, (...) a hit szabadít meg az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától" – mondta Ternyák Csaba.
A zarándoklat végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a magyar megmaradás parancsát tanulhatják meg a zarándokok. Semjén örvendetesnek tartotta, hogy évről évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a Somlyó-hegy nyergében tartott egyházi szertartásra. „Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban" – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
MTI
Erdély.ma

Külön utakon, de közösen?
Különbözik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) álláspontja a nemrég újra felmerült pártfúzióról. A polgári párt a két politikai tömörülés együttműködésében gondolkodik, a néppárt szerint az RMDSZ hegemóniájával szemben csak egyetlen erős nemzeti erő esélyes.
Ha eredményesen akarjuk megjeleníteni az erdélyi és azon belül a magyar közösségi célokat, rendet kell teremteni az autonómiapárti erők között. Kezdeményezésünk ezért mindig időszerű. Most azonban kedvezőbb a politikai környezet ennek kivitelezésére, hiszen 2013 nem választási év, ilyenkor a politikai pártok a szervezetépítésre koncentrálnak, keresik a legjobb megoldást programjuk képviseletére. A néppárt megújult elnökségének első döntése volt felvenni a parlamenti választási kampányban félretett egységesítési folyamat fonalát, és azt tovább vinni a pártfúzió irányába – fogalmazott lapunknak Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a pártfúziót firtató kérdésünkre. A néppárti politikus az ésszerűségnek a zsigeri reakciók feletti győzelmében bízik, bár tudja, sem a mindennapi életben, sem a politikában nem könnyű ezt elérni.
„Már a megválasztásom utáni első nyilatkozatomban nyilvánvalóvá tettem, hogy a Magyar Polgári Párt nem fuzionál más pártokkal. Ezt most is így gondolom” – szögezte le lapunknak Biró Zsolt, az MPP elnöke, aki azonban nem zárkózik el a párbeszéd lehetőségétől. Szerinte tévedés volt a néppárt részéről fúzióról beszélni a tárgyalások megkezdése előtt.
Együttműködés, de hogyan?
A fúzió MPP-s elhárításáról szólva Toró úgy fogalmazott: „A szűk pártérdekek kalodájába bezárt egyes vezetők hajlamosak megfeledkezni arról, hogy egy párt nem öncél, hanem eszköz egy közösségi cél eléréséhez.” Fontosnak tartja a tárgyalások beindítását, ő azonban a két párt fúzióját tekinti célravezető megoldásnak: „A fúzió különböző módozatait a párttörvény pontosan leírja. Ezekből kell kiválasztani a cél szempontjából a legmegfelelőbbet.”
Biró Zsolt az együttműködésnek különböző formáit tudná elfogadni: „Lehet szó pártszövetségről, választási szövetségről, koalíciós együttműködésről, sokféle változatról, bármilyen irányba nyitottak vagyunk. Alapelvünk viszont a párt szervezeti önállóságának megőrzése” – fogalmazott az MPP elnöke.
Toró elismeri, hogy hosszú a nézetkülönbségek sora, de ezt nem tartja elegendő oknak arra, hogy elállják az egységesülés felé vezető utat: „A megoldás az, hogy a jövőnket Bukarestben kereső RMDSZ egészségtelen hegemóniájával szemben közösen erős, Erdély-központú szervezetet építsünk, és ezáltal kényszerítsük ki az együttműködést a közös nemzetpolitikai célok érvényesítése érdekében.”
Ki kinek partnere?
Az MPP elnökétől megkérdeztük, nem tartja-e ellentmondásosnak, hogy a tavalyi parlamenti választások előtt a „kisebbik rosszra”, az RMDSZ támogatására buzdították szavazóikat, miközben természetes szövetségesük éppen a néppárt lett volna. Biró szerint nincs ebben ellentmondás: „Az MPP elsőként ismerte fel az RMDSZ-szel való együttműködés szükségességét. Az MPP akkor is, és most is a választás szabadságát hirdeti, bármennyire is megpróbálják ezt egyesek megkérdőjelezni. Mi viszont nem kérdőjelezzük meg egyetlen magyar párt létjogosultságát sem.” A pártelnök ugyanakkor hibának tartja, hogy bejegyzésével a néppárt megosztotta a jobboldali szavazókat. Úgy véli, mégsem állnak közelebb az RMDSZ-hez, mint a néppárthoz: ha nemzeti ügyről van szó, mindenkivel tárgyalni akarnak.
Toró az egyik alapvető nézetkülönbséget abban látja, hogy „az MPP elnöke szerint a Néppárt létrehozásával Tőkés László és csapata megosztotta a nemzeti oldalt. Mi úgy gondoljuk, az autonómia-párti tábor szétveréséért az MPP azóta távozó alapító elnöke, Szász Jenő a felelős. Ő hatalmának konzerválása érdekében tehetséges és elkötelezett emberek sorát távolította el pártjától, ahelyett hogy megfelelő szakmai és politikai hátországot szervezett volna több mint ötszáz volt önkormányzati tisztségviselőjének.”
Önkormányzatoktól a polgári kezdeményezésekig
A pártelnökök elismerik, hogy az önkormányzatokban együttműködés van a két ellenzéki párt között. „Ez az együttműködés sajnos jóval kevesebb helyen alakult ki, mint amennyire igény és lehetőség lenne. A Néppárt országos elnöksége a kezdetektől bátorítja az együttműködést szakmai és politikai szempontok alapján egyaránt. Ennek akár intézményes formát is adhatunk, ahogyan ez például Kézdivásárhelyen történt. Hogy segíti-e ez az egységesülés folyamatát? Természetesen igen, mert a közös munka során eltűnhetnek azok a tévhitek és félelmek, amelyeket mesterségesen táplálnak az egységesülés folyamatában ellenérdekelt erők. Úgy gondoljuk, az alulról jövő pozitív kezdeményezések jó irányba befolyásolhatják az MPP országos vezetését is” – fogalmazott Toró.
Biró Zsolt természetesnek tartja, hogy bizonyos ügyekben együttműködik az önkormányzatokban a két pártfrakció, és azt is, hogy van, amiben nem. Szerinte a két párt programja sok tekintetben megegyezik, inkább a kivitelezésben vannak eltérések. Példaként említette a polgári kezdeményezések ügyét, amelyet az MPP elnöke kiemelne a pártpolitika vonzásköréből. Úgy véli, Erdélyben abszolút prioritást kell élveznie a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiáját szorgalmazó polgári kezdeményezésének, az MPP ezért sem nyújtott be saját kezdeményezést. Ettől függetlenül a néppárti aláírásgyűjtést is támogatnák, ha az további lépést jelenthet az európai kisebbségi jogok törvényi garanciájához.
Toró T. Tibortól azt is megkérdeztük, élne-e a néppárt az MPP törvényes felszámolásának lehetőségével, hiszen a párttörvény szerint ha két egymás utáni parlamenti választáson nem méretteti meg magát egy párt, kezdeményezhetik a felszámolását. „Sokan azt vallják, a politikában a cél szentesíti az eszközt. A Néppárt vezetői azonban ezt nem így látják, főleg nem a magyar-magyar versenyben. Mitől lennénk mi mások az RMDSZ balkáni praktikákban edzett egyes politikusainál, ha a román nemzetállam erőszakszervezeteitől várnánk a megoldást belső nézetkülönbségeink feloldására? Aki erre képes, bármire képes. Tehát mind politikai, mind erkölcsi megfontolásokból elutasítunk hasonló eszközöket. Ha az egységesülésnek ez lenne a fő szempontja, akkor az egész halva születik” – szögezte le a néppárt elnöke.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár) |

Toró: Az utcára kell menni a politikával
Az Erdélyi Magyar Néppárt április végén újraválasztott elnöke szerint az utcai politizálás vezethet el oda, hogy meghallják hangjukat a román törvényhozásban. Tervezik és szervezik a tüntetéseket, és persze keményen dolgoznak azon, hogy megfogalmazzák az értékrendjük szerinti alkotmánymódosítással és régiósítással kapcsolatos mondanivalójukat. Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt újjáválasztott elnökével Márványi Péter beszélgetett.
- Melyek a Néppárt konkrét gyakorlati, taktikai esélyei a következő időszakban az olyan nehéz ügyekben, mint alkotmány, régiósítás stb.?
- A programbeszédemnek része ez, következik, nem mulasztottam el, csak másik napirendi pontnál jön. Valóban a következő hónapoknak van néhány nagy kihívása. Talán az egyiket, a kárpótlási és restitúciós törvény utóéletét említeném. Lehet, hogy ez az egyik legfontosabb törvény, amit most kísérel meg elfogadni a román parlament. Ennek a következményei beláthatatlanok, és erre egy határozati javaslatot terjesztünk elő, és valószínűleg el is fogadunk, a küldöttgyűlés ugye az egyik legszélesebb front, amit ki kell alakítanunk, hogy ez a törvény így életbe lépjen.
- Mit jelent ez a legszélesebb front? Az RMDSZ-t is akár?
- Természetesen, sőt, elsősorban az RMDSZ-t, hiszen ők vannak a parlamentben. Nem tudom, hogyan gondolkodnak ebben a kérdésben, igazából nem volt átlátszó ez a folyamat, ahogyan ők végül is nem társultak az ellenzék azon részéhez, amely meg szerette volna akadályozni a törvény megszületését. De minden bizonnyal nem áll távol az ő álláspontjuk a mienktől, legalábbis, ha visszagondolok az elmúlt évekre, és ebben a kérdésben egyes vezetőik megnyilvánulásaira. De a legfőbb szövetségeseink azért mégiscsak a magyar történelmi egyházak, hiszen elsősorban ők az érintettek, és az az ingatlan vagyon, és egyáltalán az az érték, amely az egyházak jogos tulajdona, az van leginkább veszélyeztetve a törvény által.
- Mik az eszközei a Néppártnak erre? Most hoznak egy határozatot, de a parlamenten kívül mit tudnak, és hogyan elérni?
- Amit most mondok, az erre is igaz, és számos más dologra: mint nem parlamenti párt, nyilván a parlamenti mikrofon eszközével nem tudunk élni, sőt, a törvénykezés eszközével is igen körülményes, bár fogunk élni vele, hiszen kezdeményezhetünk, és a közösség tagjaival együtt állampolgári kezdeményezésre benyújthatunk törvényeket, de tudjuk, hogy mennyire rögös ez az út. És ezt csak olyan esetekben kell használni, amikor ez nagyon fontos. Lehet, hogy ez a kérdés éppen olyan lesz. Viszont ahhoz, hogy ez sikeres lehessen, meg kell teremteni a társadalmi és tömegbázisát. A március 10-i autonómia-tüntetésünk bizonyította, hogy micsoda erő rejlik a közösségben, és azt hiszem, hogy ezzel új stílus is kezdődött a politizálásban. Hiszen 20 év inkább azzal telt, hogy elaltattuk a közösséget, elmondtuk, hogy majd a politikusok elintézik, majd paktumokat kötnek, a kamarillai politika előbb-utóbb eredményes lesz. Nem ezt bizonyította az elmúlt 23 év. A közösség rendkívüli erővel bíró politikai szereplő lehet, ha sikerül megszervezni, és a Néppártnak az egyik kiemelt feladata az, hogy ezt a közösségi erőt felszabadítsa, és bevesse akkor, amikor szükség van erre.
- Nagyon lakonikusan lefordítva: az utcára kell menni a politikával? - Az utcára kell menni a politikával, igen, főleg egy olyan helyzetben, amikor a magát legitimnek mondó képviselet, aki elkötelezett az ügy mellett, de nagyon korlátozott eszközökkel rendelkezik.
- Azért egy s mást csak kiharcoltak ez alatt az idő alatt.
- Egy és mást igen, de sokkal hosszabb az a lista, amit nem harcoltak ki, és stratégiai kérdésekben sem igazán sikerült áttörést elérni majdnem semmiben. Maga a mód, ahogyan ők a politikához és az érdekérvényesítéshez közelítenek, nem alkalmas a stratégiai dolgok érvényesítésére. Ezért a közösség szerepe fel fog értékelődni, és a Néppárt azon lesz, hogy ez eredményes is legyen. Ez a március 10-e igazából egy olyan típusú főpróba volt, hogy a közösség mozdul, vagy nem mozdul, ha fontos dologról van szó. És éppen Marosvásárhelyen, ami egyáltalán nem könnyű környezet, a főpróba sikeres volt. A politikusok és a közéleti személyiségek felelőssége, hogy ezt az erőt, amely a közösségben rejlik, és amely most felsejlett, ezt ki tudjuk használni a közösségi ügyek érvényesítése érdekében.
- Kétféle tendenciát lehet érzékelni: egyrészt itt vannak a sürgető, nehéz ügyek, amelyek valóban, ahogy ezt a külügyi államtitkár is mondta, egyfajta összefogást feltételeznek a romániai magyarok részéről, másfelől 2014-ben Európai Parlamenti választások lesznek, és minden választás, ugye, a konfliktushelyzetet erősíti. De az EP-választások legutóbbi történése is azt mutatta, hogy lehetséges valamiféle összjáték, összefogás.
- Igen, jómagam is összefogáspárti vagyok. Ez még akkor is igaz, ha egyesek megkérdezik, hogy akkor mit keresek ennek a pártnak az élén. Nos, azt hiszem, hogy következetesen képviselem az összefogás szükségességét, és szilárd erkölcsi, politikai talajon tehetem ezt meg, szerencsére. Két egymásnak ellentmondó problémát kell egyeztetni, feloldani, és ez nem könnyű feladat sem politikusnak, sem közéleti embernek. Az egyik az az elvárás, hogy a közösség a békét szereti, akkor, ha fenn a nagyok megegyeznek. Másrészt az is igaz, hogy a többségi román társadalommal szemben, időnként Európával szemben, együtt kell fellépni, egyeztetett, jól és markánsan megrajzolt állásponttal kell nekünk jelentkezni, ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Ez az egyik része a dolognak, és ez mind a megegyezés felé mutat.
A másik része az, hogy nagyon markánsan eltérő gondolkodásmódok vannak itt a politikai érdekérvényesítésről. És ez a nagy feladat, ezeket az ellentétes, egymásnak ellentmondó politikai filozófiákat egyeztetni. Egyrészt van egy labanc álláspont, ami akár még értékítéletnek is olvasható, de most inkább tényleíró, az, hogy Bukarestben kell keresgélnünk a jogainkat, és ezeket a jogokat, ha lehet, nem egy rendszerben, hanem darabonként, esetenként kell kiharcolnunk. És ezt haza kell vinni, hogy jó sokáig tartson, hiszen egy mandátum négyéves, és akkor a következő mandátumra is kell hagyni valamit. Ez a bukaresti filozófia, az amit belülről is ismerek, hiszen két mandátumot lehúztam Bukarestben, és nekem ez nagyon idegen, elutasítom. Ezzel szemben van egy, mondjuk úgy, hogy kuruc filozófia, ami a román hatalomhoz való viszonyulásunkat illeti leginkább, ami azt mondja, hogy nekünk Erdélyben van keresni valónk, ott lakunk, az a szülőföldünk, azt kell építenünk.
- Igen, csakhogy Erdélyben nem hoznak törvényeket, és nem dönthetnek az autonómiáról, például. - Így van, éppen ezért kell nekünk nagyot álmodni, és azt mondani, hogy létre kell hoznunk egyerdélyi parlamentet. Ez egy olyan politikai célkitűzés, amivel átalakítanánk az állam felépítését, és ehhez meg kell találni azokat a szövetségeseket – nyilván a többség soraiból -, akik ugyanígy látják, és az autonómia kérdését Erdélyben kell megoldani. Ami egyrészt egy erdélyi nagyrégiónak a saját jogállása egy szövetségi Romániában, másrészt pedig Erdély magyarlakta régióinak sajátos jogállása, a Székelyföld, Partium vagy gondolok itt az erdélyi nagyvárosoknak a státusára. Ez lenne mondjuk a kuruc filozófia, amivel sok minden jár együtt természetesen. Egyáltalán, a mindennapi életet meghatározhatja az autonómia, és le is kell fordítani a szakpolitika nyelvére, és a Néppártnak ez is a célja.
Most ez a két dolog nagyon távol van jelenleg attól, hogy a közösség megértse, a közösség igazából ebből annyit lát, hogy azok ott fent egymásnak esnek, és akkor, amikor döntenie kell, akkor a régi, rongyos, kipróbált, 23 éves recept szerint dönt, engedve annak az érzelmi zsarolásnak, amit magas szinten űzött a legutolsó választásban is a politikai és képviseleti monopóliumát őrző szövetség. Igazából megfosztotta a közösséget – akik többen vannak valószínűleg – attól, hogy ők válasszanak, és ezt bátorítja, ezt a típusú politikát, amit megint határozottan elutasítok. Azt gondolom, hogy ez is a Néppárt küldetése, és a mi munkánkat fogja minősíteni, ha 2016-ban újra ez lesz. Azt jelenti, hogy mi nem dolgoztunk jól, ha nem tudjuk megmutatni a magunk elképzeléseit, a magunk csupasz célkitűzéseit, és az erőnket nem sikerül úgy koncentrálni, hogy azt el is tudják fogadni.
Ami a nemzetpolitikai víziómat illeti, az az, hogy ez a kétfajta gondolkodás szép lassan egymást kiegyenlíti. Jelenleg erősen aszimmetrikus a bukaresti kijárásos politika felé, ezt számszerűsítette is a választás, olyan 85-15 százalékos arányban. Azt gondolom, akkor lesz igazából hatékony a nemzetpolitika, ha legalább egymást kiegyenlíti ez a kétfajta gondolkodás, ez rá fogja kényszeríteni a politikai elitet arra, hogy egyeztessen, megegyezzen, munkamegosztással való politikát folytasson, és azt hiszem, hogy akkor lesz nemzetpolitikai szempontból értékelhető. Úgy látom, hogy ezt a kiegyensúlyozást a Néppárt küldetése elvégezni.
- Akár maradhat az RMDSZ a parlamentben, maradhat a Néppárt az erdélyi politizálás szintjén, tehát ez a kettő futhat együtt?
- Hát, három évig biztos így lesz, de azt gondolom, hogy Bukarestben is küldetésünk van. Nem az, hogy kijárjunk exportengedélyért, hanem az, hogy a jogi keretek közt megteremtsük annak az autonómia-berendezkedésnek az esélyét, amiről beszéltem az elején, és utána természetesen Erdélyben van a legfőbb dolgunk.
- Elég sokan aggódnak amiatt, hogy a román részről nagyon erősen radikalizálódó környezetben, amikor a magyarellenesség kézzelfoghatóan erősödik, közben a radikálisabb magyar fellépés ennek a konfrontációnak az erősítését hozza el, és még kevesebb esélyt ad arra, hogy bármit el lehessen érni a magyarok érdekében.
- Én nem látom azt, hogy radikalizálódik a román közvélemény, én azt látom, hogy akkor radikalizálódik, amikor a hatalomnak erre szüksége van, tehát ez inkább egy diskurzus, nem egy politikai vonalvezetés, amit mindig bevet a hatalom, ezt többször bevetette már.
- Ez egy manipulációs játék?
- Abszolút az. Ráadásul a román közvélemény könnyen manipulálható, a román sajtó látszólag szabad, de igazából a székely zászló ügye volt az, ami bebizonyította, hogy egy pattintásra megáll, amikor meg kell állni, és akkor ezerrel elindul, amikor el kell indulnia. Tehát igazából mélyebbek ezek a dolgok, nem a felszínen kell nézni ezt a radikalizálódást, hanem a problémákról kell beszélni, detabuizálni őket, és rávezetni a román többséget arra, hogy bizony nekik is érdekük az, hogy a kisebbségi közösségeket stabilizációs tényezőként kezeljék, és nem egy politikai veszélyforrásként.
Márványi Péter
hirhatar.hu

Erdély.ma

Folytatódhat a román homogenizáció?
A kommunizmus idején elkezdett, a nemzetiségek beolvasztását célzó homogenizációs politika folytatásaként minősítik a Krónika által megkérdezett romániai magyar politikusok a kormány régiósítási terveit alátámasztó új szakértői tanulmányt.
Elfogadhatatlannak minősítik, és a kommunizmus idején elkezdett betelepítési politikának a folytatásaként jellemzik a romániai magyar politikusok azt a szakértői tanulmányt, amely a román kormány régiósítási terveit támasztja alá. Az akadémikusokból és egyetemi tanárokból álló szakértői bizottság által jegyzett, a napokban nyilvánosságra hozott 56 oldalas tanulmány azt javasolja, hogy a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót alakítsák közigazgatási régióvá.
A javaslat szerint Erdély három régióra oszlik, és mind a Székelyföldet, mind a partiumi magyar tömböt román többségű régióban oldaná fel. A tanulmány szerzői úgy vélik, a jelenlegi gazdasági régiók hangsúlyosabb „működési potenciállal" rendelkeznek, mint a történelmi régiók vagy a 2-3 szomszédos megyét összefogó kisebb régiók. A szakértők többek között a megyék közötti elvándorlási irányokat és a vándorlások gyakoriságát figyelembe véve tekintették optimálisnak a jelenlegi régiófelosztást. Úgy vélik, Erdélyben Brassó, Kolozsvár és Temesvár képezhetné a központját a három jól körülhatárolható régiónak.
A tanulmány szerzői szerint a funkcionális szempontok azt kívánják meg, hogy a kisebb történelmi régiók (amilyen például a Székelyföld) nagyobb régiókba integrálódjanak. A kulturális különbözőségeket egyenesen a hatékony működést elősegítő tényezőként veszik számba. „A társadalmi-gazdasági működőképesség növelését a terület kulturális homogenitásának a csökkentése árán lehet elérni" – áll a tanulmányban. Az 56 oldalas tanulmány tulajdonképpen tudományos érveket sorakoztat fel azoknak a régióátalakítási elképzeléseknek az alátámasztására, amelyeket Liviu Dragnea, a közigazgatási régiók kialakításáért felelős miniszterelnök-helyettes már április elején megfogalmazott. Romániában jelenleg nyolc gazdasági fejlesztési régió működik.
A többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna, valamint a mintegy felerészben magyarok által lakott Maros megye egy fejlesztési régióba tartozik, ugyanakkor ebben a régióban a magyar lakosság aránya csak körülbelül 30 százalék.
Kelemen: felháborító a tanulmány
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felháborítónak minősítette a csütörtökön közzétett szakértői tanulmányt. Rámutatott: a bizottság egy migrációs térkép alapján fogalmazta meg a következtetéseit, sok mindent figyelmen kívül hagyott, és sok mindent félreértelmezett. „A szöveg logikai buktatói nem magyarázhatók másképpen, mint hogy valakinek a politikai szándékához próbáltak egy áltudományos tanulmányt hozzáfércelni" – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Élesen bírálta azokat a passzusokat, amelyek a helyi identitások, kultúrák nagyobb régiókba való betagolásának a szükségességét magyarázták. Úgy vélte, a szövegben bújtatott formában Nicolae Ceauşescunak a nemzetiségek beolvasztását megcélzó, homogenizációs politikája jelenik meg. „Elfogadhatatlan és minősíthetetlen, hogy egy kormányzati portálon azt a konklúziót fogalmazzák meg, hogy a kulturális regionális identitásokat fel kell számolni, be kell olvasztani, hogy mindenkinek egyformának kell lennie, és akkor majd jól fognak menni a dolgok" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Toró: nem lehet felülírni a közakaratot
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint nem lehet olyan tudományos érveket kreálni vagy egymás mellé sorakoztatni, melyek felülírnák a Székelyföldön tapasztalható közakaratot, hogy a térség sajátos jogállású, önálló fejlesztési és közigazgatási régió legyen. A pártelnök pozitívumnak nevezte, hogy a kormány megpróbálja tudományos igazolással alátámasztani elképzeléseit, mert a tudomány nyelvén könnyebb vitatkozni, mintha csak politikai érveket feszítenének egymásnak. „Szakértőink át kell tanulmányozzák a jelentést, de mindenképpen úgy tűnik, hogy politikai megrendelésre írt szöveggel van dolgunk, amely politikai cél igazolására született" – mondta lapunknak Toró T. Tibor.
Csutak István, az RMDSZ régiószakértője szerint a tanulmány hemzseg a csúsztatásoktól és a formai, tartalmi hibáktól. Úgy véli, a jelentésben nyilvánvaló homogenizációs szándék érhető tetten. Rámutatott: a tanulmányban megállapítják, hogy a jelenlegi régiók azért jók, mert a migrációs fluxusok a régiókon belül zajlanak. „Ha ez így igaz, akkor Románia néhány megyéjét a spanyol eperföldekkel kellene összekötni, mert a legerősebb migrációs fluxusok oda vezetnek" – jegyezte meg Krónikának a szakértő. Csutak szerint a tanulmányban szó nincs az EU kohéziós politikájáról vagy a közös agrárpolitikáról, viszont előfordul a szegénység elleni küzdelem, a város és a falu közötti különbségek eltüntetése, ami kísértetiesen emlékeztet a Román Kommunista Párt homogenizációs politikájára. Szerinte a jelentés alapján 25-30 év alatt „békés módszerekkel megoldódhatna a magyarkérdés".
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is úgy értékeli tegnapi blogbejegyzésében, hogy a régiósítási terv a kommunista diktátor betelepítési politikáján alapul. Izsák arra figyelmeztetett, hogy a kormány régiósítási elképzeléseit alátámasztó tanulmány a vándorlási áramlatokra hivatkozva ajánlja a magyarság számára kedvezőtlen, nyolcrégiós felosztást. Megemlíti, hogy a megyék közti nyilakat a 2002-es népszámlálás adatai alapján húzták meg, úgy, hogy a kiindulópont az egyének születési helyét, a nyíl hegye pedig állandó lakhelyüket jelöli. Az SZNT-elnök megállapítása szerint a tanulmány zömében azoknak a migrációjára épül, akiket a kommunizmus idején az etnikai arányok megváltoztatása céljával költöztettek más vidékekre.
Románok tüntettek az autonómiáért
Román ajkú tüntetők vonultak utcára Kolozsváron, Erdély pénzügyi önállósulását és egy elfogadható regionalizációs tervet követelve. A szombati megmozdulás résztvevői azt kérték, hogy az iskolákban Erdély valós történelmét tanítsák a diákoknak. „Azt szeretnénk, ha a gyerekeink többet tudnának meg Mátyás királyról és Hunyadi Jánosról, akik jelentősebb történelmi személyiségek voltak, mint az összes többi vezető együttvéve" – jegyezte meg Daniel Pâslaru besztercei tiltakozó.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Ismét ellopták a székely zászlót az EMNP-székházról
Ismeretlen tettes ellen készül feljelentést tenni az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi szervezete, miután a Klastrom (Mihai Viteazul) utcai székházról valakik eltávolították a székely zászlót.
Az idén már másodjára lopják el a székely lobogót, ezúttal viszont az épület homlokzati részét is megrongálták. „A nyomok alapján arra következtettünk, hogy valakik vagy egy létra vagy egy kötél segítségével rántották ki a falból a zászlótartót. Mert a zászlót magát nem tudták volna leszedni” – vélekedett Kirsch Attila.
A tavaszi incidens után a demokráciaközpont irodavezetője magasabbra költöztette a zászlótartót, a rudat pedig két facsavarral rögzítette a vaselemhez. Kirsch szerint komoly előkészületre és erőfeszítésre volt szükség ahhoz, hogy a székely jelképet mindenestől eltávolítsák. A néppárt és az EMNT vezetői úgy döntöttek: nem helyezik még feljebb a zászlót, hanem a vakolat helyreállítása után még a jövő héten új tartót csináltatnak és új lobogót tűznek ki az ellopott helyébe. Kérdésünkre, hogy gyanakodnak-e valakire, Kirsch Attila nemmel válaszolt. „Nem gyanakszunk senkire, viszont érdekesnek tartjuk, hogy a városban máshol is lobog a székely zászló, s az nem zavar senkit. A miénket meg másodjára lopják el néhány hónap leforgása alatt” – kommentálta a történteket az irodavezető.
Szucher Ervin
Maszol.ro

Tőkés: lassan, de szűnik és megfordul „nemzeti elidegenedés”
Tőkés László szerint gyógyul a 2004-es "népszavazási sokk" okozta trauma, és az alaptörvény megszületésével, a nemzeti összetartozás napjának, valamint az állampolgársági törvény jogrendszerbe iktatásával lassan, de szűnik a "nemzeti elidegenedés”", és teret hódít a nemzeti együvé tartozás. Erről az európai parlamenti képviselő Budafok-Tétény önkormányzat honlapjának adott interjúban beszélt, kitérve többek között arra is: még nem döntötte el, hogy jövőre újra ringbe száll-e az EP-választásokon.
Az erdélyi politikus úgy látja: a 2010-es magyar fordulatnak köszönhetően manapság egyre kevesebben "románozzák le" az erdélyi magyarokat.
Arról, hogyan győzné meg azokat a fanyalgókat, akik szerint értelmetlen "magyarkodni a székely zászlóval és követelni az autonómiát", azt mondta: aligha kell őket most már győzködni, hiszen a világméretű szolidaritási hullám és a több tízezres marosvásárhelyi autonómiatüntetés önmagáért beszél.
Tőkés László szerint néhány rossz beidegződés köszön vissza a fanyalgókban. Egyrészt a kommunista diktatúrából örökölt "be nem avatkozás" doktrinája él tovább bennük, amelyre ráadásul "bukaresti képviseleti monopóliumukkal visszaélő" RMDSZ-es honatyák még rá is erősítenek.
Másrészt ezek a képviselők akár a saját pártjuk kebeléből választott önkormányzati vezetőkkel szemben is érvényesítik a túlközpontosított román államhatalom pártutasításos tilalmi gyakorlatát - magyar "kiadásban" - vélekedett.
Teszik ezt annak ellenére, hogy az elmúlt két évtizedben ez az igazodó, opportunista politika, mely mindent egy többségi bukaresti logikára fűz fel, vitte zsákutcába az erdélyi magyar érdekérvényesítés ügyét - fejtette ki.
Az EP-képviselő szerint igenis, ki kell állni és hangos szóval kell követelnünk jogaikat és jussukat.
Meg kell mutatni Európának, az egész világnak, hogy egy közel kétmilliós nemzeti közösség otthont akar teremteni ősei szülőföldjén, hiszen az autonómia ennek eszköze. Ehhez pedig minden törvényes és alkotmányos eszközt igénybe kell vennünk - hangsúlyozta.
Tőkés László a budafokteteny.hu oldalon szerdán megjelent interjúban beszélt arról is, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt közötti alapvető különbség már a nevekből is kiolvasható: az egyik "Romániai", a másik "Erdélyi".
Az Erdélyi Magyar Néppárt az Erdély-központú politizálás szószólója, az autonómia ügyének következetes képviselője, ugyanakkor az első olyan országos politikai erő, amely érdemben fölvetette Románia föderalizálásának kérdését - fogalmazott Tőkés László.
Hozzátette: meglátásuk szerint Románia szövetségi köztársasággá való alakítása indíthatná el az ország igazi modernizációját, nem az a "teszetosza", megalapozatlan és már rövid távon is káros "regionalizálás", melynek magyarellenes, mögöttes célzata végképp elfogadhatatlan az erdélyi közösség számára.
Megjegyezte: az állampolgársági törvény módosítása, a Nemzeti Összetartozás Napjának kinyilvánítása, az alaptörvény ilyen szellemű gazdagítása mind abba az irányba hatottak, hogy a szakértők által "szétfejlődésként" leírt, főként az elszakított nemzetrészek által elszenvedett nemzeti elidegenedés folyamata megfordulni látszik, és - ellentétes előjellel - mindinkább a nemzeti együvé tartozás hódít teret. Noha ez egészen természetes, mindazonáltal ezen a téren még igen sok a tennivaló - jegyezte meg.
Hozzátette: nap mint nap tapasztalják ugyanis, hogy kicsinyes pártpolitikai, olykor személyes érdekek a nemzetpolitikai szempontok fölé emelkednek.
Kollektív önvizsgálatra volna szükség, és Makkai Sándort idézve, itt lenne az ideje egy újabb "magunk revíziójának" - fogalmazott Tőkés László.
Kérdésre válaszolva szólt arról, hogy a globalizáció nem az egyedüli oka az identitás "megfakulásának". Látni kell, hogy egész Európa irányt vesztett, "hajlamosak vagyunk arra, hogy megtagadjuk keresztény gyökereinket, illetve mindazokat az értékeket, amelyek Európát évezredeken át a nagyvilág vezető szellemi, kulturális és civilizációs erejévé tették".
Szerinte a dolgok mostani állása láttán talán megkockáztatható az az állítás, hogy a kereszténységet - ezt az ezredéves értékalapú világnézetet - egy új típusú, dogmatikus és életidegen "vallás" kezdi felváltani, melyet eufémikus kifejezéssel "az európai értékek" (és "az emberi jogok") vallásának nevezhetnénk.
Az Európai Parlamentben ülve az a benyomása az embernek, hogy általánosságban mozgó, tisztázatlan tartalmú és tetszetősnek ható fogalmak mögé bújva a ’68-as baloldali eszmék örökösei szabnak törvényt és mértéket fölöttünk - fejtette ki, kitérve arra is: ezeknek a politikusoknak a gyakorlatában folyamatosan tetten érhető a kettős mérce, és ezáltal még az is hiteltelenné válik, amiben netalán éppenséggel igazuk van.
Arra a kérdésre, hogy a jövő évi EP-választásokon újra ringbe száll-e, azt mondta: ezt még nem döntötte el.
"Nagy a nyomás rajtam, a választók, a harcostársaim közül egyre többen biztatnak a folytatásra, ugyanakkor azonban kezdek belefáradni. Ha jól megnézzük, akkor felnőtt életemet folyamatos küzdelemben éltem le. 1989 előtt a kommunista diktatúrával, annak erőszakszervezeteivel vívtuk csatáinkat, 1989 után pedig a visszalopakodó volt nómenklatúrával és örököseikkel kellett megküzdenünk a romániai demokráciáért és magyarságunkért" - mondta Tőkés László. Mindazonáltal hozzátette:
a közös ügy, a nemzet szolgálata mindig is előbbre való volt számára minden egyébnél.
Úgyhogy ha "hí a Haza", hát mennem kell - fogalmazott interjújában Tőkés László.
MTI

Másodjára lopták le a székely zászlót az EMNT székházáról
Kirsch Attila, az állampolgársági iroda vezetője, Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, Jakab István és Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi, illetve megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a nap folyamán feljelentést tesznek a rendőrségen ismeretlen elkövető ellen tolvajlás és rongálás vádjával.
Este kilenctől reggel kilencig…
Kirsch Attila elmondta, hogy május 17-én, pénteken este kilenc és május 18-án, szombat reggel kilenc óra között eltűnt a Klastrom utcai székház homlokzatáról a székely zászló tartóstól és az épületet is megrongált állapotban találták. A pünkösdi ünnepekre való tekintettel csupán a tegnap tették meg a feljelentést a rendőrségen, kérve, hogy a hatályos törvények szellemében járjanak el.
A zászlótartót egyébként, amelyet elmondása szerint bedobták a kertjébe, szombaton délután egy szomszéd visszavitte.
A rendőrség nincs a helyzet magaslatán
Jakab István a tavaly őszi parlamenti választások kampányára emlékeztetett, amikor az Erdélyi Magyar Néppárt választási reklámjait megrongálták, festékkel öntötték le, a rendőrségnek azonban nem sikerült a tettest megtalálnia. – Nem telt el egy félév sem azóta, és azzal kell szembesülnünk, hogy a székházunkról immár második alkalommal lopják el a zászlót, ez alkalommal jelentős rongálást téve. Azt, hogy a zászlótartót is kitépték a falból rosszindulatú cselekedetnek minősítette. – Ez azt bizonyítja, hogy Marosvásárhelyen a közbiztonság nincs a magaslatokon és a rendőrségnek is jobban oda kellene figyelnie ezekre a dolgokra, és hatékonyabbnak kellene lennie. Nem tartjuk hatékonynak a rendőrség munkáját, ha ilyen dolgok történhetnek meg, jelentette ki Jakab István.
Cseh Gábor annyit tett hozzá a tájékoztatáshoz, hogy a zászlót egy román ember vitte vissza a székházba.
Magyarsároson az RMDSZ helyi elnöke vette le az unitárius templomról a székely zászlót
Portik Vilmos elmondta, hogy Magyarsároson igen érdekes helyzet állt elő. Balázs Ákos, a helyi EMNP elnöke, aki egyben önkormányzati tanácsos is, székely zászlót ajándékozott a magyarsárosi unitárius templomnak. A zászlót háromszor vette le a gondnok, aki egyben az RMDSZ helyi szervezetének az elnöke is.
Portik kéréssel fordult az RMDSZ megyei vezetéséhez, hogy amennyiben tehetik, tisztázzák ezzel az úrral, hogy a székely zászlónak milyen jelentősége van. – Tudniillik, ez az úriember azzal a kifogással vette le a templomról három alkalommal is a székely zászlót, hogy Magyarsároson nem élnek székelyek.
A mai napon feljelentést teszünk a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen rongálás és tolvajlásért, jelentették ki hozzátéve, hogy van még székely zászlójuk, s akárhányszor levennék, újat tűznek ki a helyébe. Jakab István nevetségesnek nevezte, hogy amikor föltették a Klastrom utcatáblát, a rendőrség már a művelet megkezdése előtt a helyszínen volt, viszont a párt székházánál történtek idején sehol sem voltak. – Úgy látszik, hogy csak bizonyos események érdeklik őket.
Mózes Edith
Erdély.ma

Lassan, de szűnik és megfordul „a nemzeti elidegenedés”
Tőkés László szerint gyógyul a 2004-es "népszavazási sokk" okozta trauma, és az alaptörvény megszületésével, a nemzeti összetartozás napjának, valamint az állampolgársági törvény jogrendszerbe iktatásával lassan, de szűnik a "nemzeti elidegenedés”", és teret hódít a nemzeti együvé tartozás.
Erről az európai parlamenti képviselő Budafok-Tétény önkormányzat honlapjának adott interjúban beszélt, kitérve többek között arra is: még nem döntötte el, hogy jövőre újra ringbe száll-e az EP-választásokon.
Az erdélyi politikus úgy látja: a 2010-es magyar fordulatnak köszönhetően manapság egyre kevesebben "románozzák le" az erdélyi magyarokat.
Arról, hogyan győzné meg azokat a fanyalgókat, akik szerint értelmetlen "magyarkodni a székely zászlóval és követelni az autonómiát", azt mondta: aligha kell őket most már győzködni, hiszen a világméretű szolidaritási hullám és a több tízezres marosvásárhelyi autonómiatüntetés önmagáért beszél.
Tőkés László szerint néhány rossz beidegződés köszön vissza a fanyalgókban. Egyrészt a kommunista diktatúrából örökölt "be nem avatkozás" doktrinája él tovább bennük, amelyre ráadásul "bukaresti képviseleti monopóliumukkal visszaélő" RMDSZ-es honatyák még rá is erősítenek.
Másrészt ezek a képviselők akár a saját pártjuk kebeléből választott önkormányzati vezetőkkel szemben is érvényesítik a túlközpontosított román államhatalom pártutasításos tilalmi gyakorlatát - magyar "kiadásban" - vélekedett.
Teszik ezt annak ellenére, hogy az elmúlt két évtizedben ez az igazodó, opportunista politika, mely mindent egy többségi bukaresti logikára fűz fel, vitte zsákutcába az erdélyi magyar érdekérvényesítés ügyét - fejtette ki.
Az EP-képviselő szerint igenis, ki kell állni és hangos szóval kell követelnünk jogaikat és jussukat.
Meg kell mutatni Európának, az egész világnak, hogy egy közel kétmilliós nemzeti közösség otthont akar teremteni ősei szülőföldjén, hiszen az autonómia ennek eszköze. Ehhez pedig minden törvényes és alkotmányos eszközt igénybe kell vennünk - hangsúlyozta.
Tőkés László a budafokteteny.hu oldalon szerdán megjelent interjúban beszélt arról is, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt közötti alapvető különbség már a nevekből is kiolvasható: az egyik "Romániai", a másik "Erdélyi".
Az Erdélyi Magyar Néppárt az Erdély-központú politizálás szószólója, az autonómia ügyének következetes képviselője, ugyanakkor az első olyan országos politikai erő, amely érdemben fölvetette Románia föderalizálásának kérdését - fogalmazott Tőkés László.
Hozzátette: meglátásuk szerint Románia szövetségi köztársasággá való alakítása indíthatná el az ország igazi modernizációját, nem az a "teszetosza", megalapozatlan és már rövid távon is káros "regionalizálás", melynek magyarellenes, mögöttes célzata végképp elfogadhatatlan az erdélyi közösség számára.
Megjegyezte: az állampolgársági törvény módosítása, a Nemzeti Összetartozás Napjának kinyilvánítása, az alaptörvény ilyen szellemű gazdagítása mind abba az irányba hatottak, hogy a szakértők által "szétfejlődésként" leírt, főként az elszakított nemzetrészek által elszenvedett nemzeti elidegenedés folyamata megfordulni látszik, és - ellentétes előjellel - mindinkább a nemzeti együvé tartozás hódít teret. Noha ez egészen természetes, mindazonáltal ezen a téren még igen sok a tennivaló - jegyezte meg.
Hozzátette: nap mint nap tapasztalják ugyanis, hogy kicsinyes pártpolitikai, olykor személyes érdekek a nemzetpolitikai szempontok fölé emelkednek.
Kollektív önvizsgálatra volna szükség, és Makkai Sándort idézve, itt lenne az ideje egy újabb "magunk revíziójának" - fogalmazott Tőkés László.
Kérdésre válaszolva szólt arról, hogy a globalizáció nem az egyedüli oka az identitás "megfakulásának". Látni kell, hogy egész Európa irányt vesztett, "hajlamosak vagyunk arra, hogy megtagadjuk keresztény gyökereinket, illetve mindazokat az értékeket, amelyek Európát évezredeken át a nagyvilág vezető szellemi, kulturális és civilizációs erejévé tették".
Szerinte a dolgok mostani állása láttán talán megkockáztatható az az állítás, hogy a kereszténységet - ezt az ezredéves értékalapú világnézetet - egy új típusú, dogmatikus és életidegen "vallás" kezdi felváltani, melyet eufémikus kifejezéssel "az európai értékek" (és "az emberi jogok") vallásának nevezhetnénk.
Az Európai Parlamentben ülve az a benyomása az embernek, hogy általánosságban mozgó, tisztázatlan tartalmú és tetszetősnek ható fogalmak mögé bújva a ’68-as baloldali eszmék örökösei szabnak törvényt és mértéket fölöttünk - fejtette ki, kitérve arra is: ezeknek a politikusoknak a gyakorlatában folyamatosan tetten érhető a kettős mérce, és ezáltal még az is hiteltelenné válik, amiben netalán éppenséggel igazuk van.
Arra a kérdésre, hogy a jövő évi EP-választásokon újra ringbe száll-e, azt mondta: ezt még nem döntötte el.
"Nagy a nyomás rajtam, a választók, a harcostársaim közül egyre többen biztatnak a folytatásra, ugyanakkor azonban kezdek belefáradni. Ha jól megnézzük, akkor felnőtt életemet folyamatos küzdelemben éltem le. 1989 előtt a kommunista diktatúrával, annak erőszakszervezeteivel vívtuk csatáinkat, 1989 után pedig a visszalopakodó volt nómenklatúrával és örököseikkel kellett megküzdenünk a romániai demokráciáért és magyarságunkért" - mondta Tőkés László. Mindazonáltal hozzátette: a közös ügy, a nemzet szolgálata mindig is előbbre való volt számára minden egyébnél.
Úgyhogy ha "hí a Haza", hát mennem kell - fogalmazott interjújában Tőkés László.
MTI
Nyugati Jelen (Arad)

Tőkés: lassan teret hódít az együvé tartozás
Tőkés László szerint gyógyul a 2004-es „népszavazási sokk” okozta trauma, és az alaptörvény megszületésével, a nemzeti összetartozás napjának, valamint az állampolgársági törvény jogrendszerbe iktatásával lassan, de szűnik a „nemzeti elidegenedés”, és teret hódít a nemzeti együvé tartozás. Erről az európai parlamenti képviselő Budafok-Tétény magyarországi önkormányzat honlapjának adott interjúban beszélt, kitérve többek között arra is: még nem döntötte el, hogy jövőre újra ringbe száll-e az EP-választásokon.
A politikus úgy látja: a 2010-es magyar fordulatnak köszönhetően manapság egyre kevesebben „románozzák le” az erdélyi magyarokat. Arról, hogyan győzné meg azokat a fanyalgókat, akik szerint értelmetlen „magyarkodni a székely zászlóval és követelni az autonómiát”, azt mondta: aligha kell őket most már győzködni, hiszen a világméretű szolidaritási hullám és a több tízezres marosvásárhelyi autonómiatüntetés önmagáért beszél.
Az EP-képviselő szerint igenis, ki kell állni és hangos szóval kell követelnünk jogainkat és jussunkat.
Meg kell mutatni Európának, az egész világnak, hogy egy közel kétmilliós nemzeti közösség otthont akar teremteni ősei szülőföldjén, hiszen az autonómia ennek eszköze. Ehhez pedig minden törvényes és alkotmányos eszközt igénybe kell vennünk – hangsúlyozta.
Tőkés László beszélt arról is, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közötti alapvető különbség már a nevekből is kiolvasható: az egyik „Romániai”, a másik „Erdélyi”. Az EMNP az Erdély-központú politizálás szószólója, az autonómia ügyének következetes képviselője, ugyanakkor az első olyan országos politikai erő, amely érdemben fölvetette Románia föderalizálásának kérdését – fogalmazott Tőkés László.
Hozzátette: meglátásuk szerint Románia szövetségi köztársasággá való alakítása indíthatná el az ország igazi modernizációját, nem az a „teszetosza”, megalapozatlan. és már rövid távon is káros „regionalizálás”, melynek magyarellenes, mögöttes célzata végképp elfogadhatatlan az erdélyi közösség számára.
Megjegyezte: az állampolgársági törvény módosítása, a Nemzeti Összetartozás Napjának kinyilvánítása, az alaptörvény ilyen szellemű gazdagítása mind abba az irányba hatottak, hogy főként az elszakított nemzetrészek által elszenvedett nemzeti elidegenedés folyamata megfordulni látszik.
Az Európai Parlamentben ülve az a benyomása az embernek, hogy általánosságban mozgó, tisztázatlan tartalmú és tetszetősnek ható fogalmak mögé bújva a ’68-as baloldali eszmék örökösei szabnak törvényt és mértéket fölöttünk – fejtette ki, kitérve arra is: ezeknek a politikusoknak a gyakorlatában folyamatosan tetten érhető a kettős mérce, és ezáltal még az is hiteltelenné válik, amiben netalán éppenséggel igazuk van.
Arra a kérdésre, hogy a jövő évi EP-választásokon újra ringbe száll-e, azt mondta: ezt még nem döntötte el. „Nagy a nyomás rajtam, a választók, a harcostársaim közül egyre többen biztatnak a folytatásra, ugyanakkor azonban kezdek belefáradni. Ha jól megnézzük, akkor felnőtt életemet folyamatos küzdelemben éltem le. 1989 előtt a kommunista diktatúrával, annak erőszakszervezeteivel vívtuk csatáinkat, 1989 után pedig a visszalopakodó volt nómenklatúrával és örököseikkel kellett megküzdenünk a romániai demokráciáért és magyarságunkért” – mondta Tőkés László. Mindazonáltal hozzátette: a közös ügy, a nemzet szolgálata mindig is előbbre való volt számára minden egyébnél. Úgyhogy ha „hí a Haza”, hát mennem kell – fogalmazott interjújában Tőkés László.
Szabadság (Kolozsvár)

Zászlótartóstól tépték ki a falból a székely lobogót
Marosvásárhelyen ismeretlen tettesek a május 17-18-a közötti éjszaka kitépték, vagy kötéllel kirántották az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Klastrom (Mihai Viteazul) utcai székházának homlokzatáról a székely zászlót.
Szerda délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be az esetről az újságíróknak Kirsch Attila, a Honosítási iroda vezetője, Jakab István, a Néppárt marosvásárhelyi elnöke, Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke és Portik Vilmos, a Néppárt megyei elnöke.
Elmondták, a zászlótartót is lefeszítették az ismeretlen tettesek, holott az három méter magasan volt elhelyezve. „Ebből arra következtetünk, hogy nem egy, hanem legalább két személy követhette el a bűncselekményt” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Kirsch Attila, aki azt is elmondta, hogy azt követően, hogy tegnap nyilvánossá tették az esetet és sajtótájékoztatót hirdettek meg az újságírók számára, a harmadik – román nemzetiségű – szomszéd megjelent a zászlótartóval. Azt mondta, az udvarában találta azt, valószínűleg a tettesek dobták be oda.
Jakab István arról tájékoztatta a sajtót, hogy a rendőrségénél ismeretlen tettes elleni feljelentést tesznek rongálás, károkozás és tolvajlás vádjával. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi választási kampányban a Néppárt több plakátját, hirdetőtábláját is megrongálták, festékkel öntötték le, vagy letépték. A rendőrség egyik esetben sem találta meg a tetteseket, amiből azt a következtetést vonják le, hogy nincs közbiztonság, a rendőrség nem képes ellátni a feladatát.
A székely zászlót a Néppárt székházának homlokzatáról márciusban is ellopták ismeretlen tettesek, de akkor nem tettek feljelentést a rendőrségen-
Maszol.ro

Hol írják az erdélyi traumát?
Általában a totalitárius rendszer visszaéléseinek koronatanújaként szólaltatják meg a 84 esztendős Dávid Gyulát, az EMKE újraalapító elnökét, a Polis Könyvkiadó vezetőjét, a 19. századi magyar irodalom egyik erdélyi szakemberét. Lapunknak aktuális közéleti dilemmák kapcsán fejtette ki véleményét.
– Mi a véleménye az alternatív magyar pártok létjogosultságáról Erdélyben?
– Demokratikus társadalomban természetes igény, hogy az ország polgárai különböző politikai alternatívák között választhassanak. Ezeknek az alternatíváknak – és persze különböző gazdasági érdekeknek – a kifejezői a pártok. A kisebbségi helyzet azonban merőben más, ott ezt az igényt felülírja, hogy érdekeit – számbeli kisebbsége miatt – csak egységben van esélye érvényesíteni. A különböző jövőképeknek, gazdasági és egyéb érdekeknek pedig ebbe az egységbe kell betagozódniuk, az elkülönülés itt az egész közösség érdekét veszélyeztető luxus. A romániai magyar társadalom 1918 óta folyton rákényszerült ennek felismerésére: a két világháború között is, amikor egy erős Magyar Párt mellett csak rövid időre – nem egyszer egységbontó céllal, román kezdeményezésre – léptek porondra más ideológiákat vagy célokat kitűző magyar politikai pártok. A bécsi döntés utáni Észak-Erdélyben is, amikor az itteni magyarság érdekeit korábbi kisebbségi szerepvállalásuk alapján kiválasztott, és a magyar parlamentbe behívott férfiak képviselték. És még az 1989 utáni első időkben is, amikor a különböző alternatívák platformok formájában tagolódtak be az RMDSZ-be. Egyébként – negatív formában – ugyanez volt nyilvánvaló a legutóbbi parlamenti választásokon: az alternatív pártok a magyarság parlamenti képviseletének esélyeit csökkentették. Egy parlamentáris demokráciára berendezett államban ugyanis, ahol a parlamenti szavazások eredményeként megszületett törvényektől függ minden kérdés, a kisebbségek számára a parlamentáris út az egyetlen, amely eredményhez vezet. A romániai magyarság érdekeinek érvényesítését kizárólag az újabban megalakult pártok együttműködésének útján látom megvalósíthatónak.
– Mit gondol az erőteljesen polarizált magyarországi politika Erdélybe való beszüremkedéséről?
– Egyértelműen veszélyesnek tartom. Ez ugyanis a magyarországi politikai táborok, csatározások áthurcolását jelenti a kisebbségi magyar társadalomba, s annak további polarizálódását. Teret hódítanak ezáltal olyan politikai törekvéseknek, amelyek céljaikban, tetteikben távol esnek tőlünk, s csak még több zavart keltenek az emberek fejében. Érthető, hogy a magyarországi politikusok elsősorban Székelyföldre összpontosítanak, mert ott szerepelhetnek zavartalanul, onnan erősíthetik saját magyarországi táboruk önbizalmát. A magyarországi politikai pártharcok Erdélybe telepítésének kísérleteivel egyébként szintén találkozhattunk a bécsi döntés utáni években Észak-Erdélyben. Voltak, akik itt is megszervezték volna a választásokat az akkori magyarországi pártstruktúrának megfelelően, s különböző jobboldali – sőt, szélsőjobboldali – magyar pártok azután is szervezkedtek itt, miután a „behívott képviselők” előbb említett rendszerével az észak-erdélyi magyar politikai képviselet megoldódott. Az egyetlen stabil magyar politikai erő azonban akkor itt az Erdélyi Párt volt, őhozzá tartoztak a „behívott képviselők”, az tudta képviselni egységesen Erdély akkori elképzeléseit. A romániai magyar közösség problémái szerintem ma is másfajta stratégiát igényelnek. Céljaink elérése érdekében csak a romániai politikai erőviszonyok ismeretében és azokkal számolva politizálhatunk eredményesen.
– Indokoltnak tartja az anyaországi politika Székelyföldre összpontosulását?
– Szerintem semmiféle magyar politizálás, sem kisebbségi, sem többségi nem szűkítheti le magát Székelyföldre. A romániai magyarság számbeli többsége Székelyföldön kívül él. E tömb mellett, amelyet szeretnek „belső anyaországnak” is nevezni, van egy jelentős számú, igaz, már kisebbségben, olykor szórványban élő közép-erdélyi és partiumi magyarság is. Aztán ott vannak az abszolút szórványok: Máramaros, Beszterce-Naszód, Hunyad, Fehér megye, a Bánság. Különböző problémákkal küszködünk itt és ott. Nem lehetséges – nem szabad, hogy az legyen – olyan kisebbségi stratégia, amelyik csak az egyikre érvényes, a másikat pedig „elhanyagolhatónak” tekinti, pláne fölöslegesnek ítéli. A román politikai közgondolkozás sarkalatos pontja az 1859-es egyesülés óta az egységes nemzetállam megteremtése. A kisebbségek beolvasztására irányuló – főképp az iskolapolitikában érvényesített – törekvés már az első világháborút megelőző évtizedekben markánsan érvényesült a Regátban. Folytatódott aztán az egységes nemzetállam megteremtése után, pedig a Párizs környéki békékkel Romániához csatolt országrészekben jelentős számban éltek kisebbségek. Új lendületet kapott a totalitárius rendszerre épülő szocializmusban, amely a homogén nemzetállam megteremtését tűzte ki céljául, és munkálta tűzzel-vassal – ez a törekvés ma is meghatározó. Ebben a helyzetben számunkra sürgető volna olyan stratégia kialakítása, amely egyszerre jó az abszolút szórványnak, ugyanakkor nem hozza hátrányos helyzetbe a székelyföldi tömböt. Nálunk ez a fajta gondolkodás 23 évvel a diktatúra bukása után is végzetesen hiányzik intézményesen és a civil társadalom köreiben egyaránt. Ha Székelyföld ennyire felértékelődik a politikusaink szemében, ha folyton annak autonómiájáról beszélünk, az még inkább mélyíti a távolságot a romániai magyarság különböző régióiban felvetődő különböző problémák és megoldási kísérleteik között.
– Az autonómia fogalma, említése frusztrációt ébreszt a többségi nemzetben. Miben gyökerezik ez?
– Egyrészt már korábban is, de különösen a szocializmus idején sikerült elültetni a románságban azt a történelemtudatot, miszerint van ez a szegény, őshonos román nép, amelyre rátelepedtünk mi, barbárok, évszázadokon át elnyomtuk őket, s még ma sem átallunk mindenféle kiváltságokat követelni. Létezik ugyanakkor a román többségben egy trauma, amit a bécsi döntés időszaka mélyített el, hiszen ők akkor szembesültek azzal, hogy Erdélyt akár el is lehet veszíteni. E fenyegetéssel azóta bármikor manipulálni lehet őket. Egyvalamit senki sem tudatosított kellőképpen: az autonómia – a frusztráltsági reflexen túl – azért hangzik teljesen idegenül a román füleknek, mert Nagy-Románia megvalósulása után kialakult egy központosított román államhatalmi struktúra, s az emberek nagy többsége hozzászokott ahhoz, hogy kizárólag ebben gondolkozzék. Az első világháború nyomán Romániához csatolt területek voltak társadalmilag és gazdaságilag a leggazdagabbak és legfejlettebbek. Az elején létezett egy olyan román politikai elképzelés is, hogy a csatolt területeken élő magyar, német, zsidó polgári rétegek aktív közreműködésével kellene felemelni a Regátot az újonnan kapott részek színvonalára. Ezt azonban ejtette az akkor uralmon lévő liberális párt, amely egyfajta gyarmatként tekintett ezekre a gazdaságilag fejlettebb, természeti kincsekben gazdag területekre. Így alakult ki a Bukarest központú államberendezés, olyannyira, hogy a hatalomból 1920 után még a Nagy Egyesülést létrehozó Erdélyi Román Nemzeti Pártot is kiszorították. És ez azóta is így működik. Amikor ma napirendre kerül a regionalizálás kérdése, szerintem lényegében arról folyik a vita: hogyan lehet megcsinálni a régiókat a korábbi központosított leosztási rendszer fenntartásával. És persze a tömbmagyar vidékek további bomlasztásával. A mi sokat emlegetett autonómia-törekvéseinket illetően olyasfajta politizálásnak látnám az esélyét, amely megkeresi a történelmi román régiók (Olténia, Moldva, Bukovina, Dobrudzsa) decentralizációban érdekelt erőit, és autonómia helyett decentralizációról beszél. Ebben a formában talán az autonómiának is nagyobb kitörési esélyei volnának.
– Hangzatosabb az autonómia gondolata, de vajon tisztázottabb is?
– Nem vagyok az autonómia-kérdés szakembere, de tudom, hogy az RMDSZ-nek van valamiféle elképzelése, amely talán egy évtizede ott lapul a fiókban, és olvasom az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt nyilatkozatait az autonómia témájában. Ezek azonban mind az általánosságok szintjén mozognak, s főképp a megvalósítás valós menetrendje hiányzik belőlük. Pedig minden politikai jelszónak az a mércéje, hogy mi és milyen módon valósul meg belőle. Az élet persze produkál meglepő fordulatokat is, az albánok is belekényszerültek egy szerb autonómia elismerésébe Koszovóban. Én is fellelkesedtem, amikor erről olvastam. A gond viszont megint csak az, hogy Koszovó és a Székelyföld nemzetközi súlya, megítélése korántsem azonos, nem beszélve a háttérben meghúzódó nagyhatalmi érdekekről. A kilencvenes évek elején akadt nyugati politikus, aki azt magyarázta nekünk, hogy áldozatok nélkül nem megy semmi: majd ha egy kicsi vér folyik itt is, a világ ránk figyel, megoldja a problémáinkat. Aztán vér folyt Marosvásárhelyen, Baszkföldön, az íreknél, de megoldás sehol sem született. Márpedig ha az européernél is européerebb Angliában sem tudnak elvergődni odáig, hogy elfogadják egy kisebbség jogos igényét, milyen alapon képzeljük azt, hogy az angolok vagy akár a nemzetállamot kitaláló és a Nagy Forradalomban azt tűzzel-vassal megvalósító franciák kényszerítik majd rá Romániát Székelyföld autonómiájának elismerésére?
Dávid Gyula
Irodalomtörténész, szerkesztő, a Petőfi Erdélyben és a Jókai Erdélyben népszerű kötetek szerzője, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztője. 1928. augusztus 13-án született a háromszéki Árapatokon. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végezte. 1957-ben bebörtönözték egy 1956-os halottak napi házsongárdi temetőlátogatás ürügyén, ’64-ben szabadult. 1970-től a Kriterion munkatársa, nyugdíjazása óta a Polis Kiadó vezetője.
Serestély Zalán
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Ráduly: elég volt
A magyar, a székely, a román és az Európai Unió himnuszának eléneklésével kezdődött az RMDSZ 11. kongresszusa. Ezután Csíkszereda polgármestere tartotta meg lényegretörő beszédét.
A székely zászló felmutatásával kezdte beszédét Ráduly Róbert Kálmán, a hargitai megyeszékhely polgármestere, aki Csíkszereda szülöttéről, Erőss Zsoltról és társáról emlékezett meg. Ezután megköszönte a felelős magyar kormánynak, hogy többek között Csíkszeredában jött létre a Sapientia egyetem. Elmondta, reméli, és abban bízik, hogy Ponta és Antonescu rendezi azt, amit már 95 éve kellene. Felsorolta azon csíkszeredai beruházásokat, amelyek a kormány és a helyi vezetők közös eredményei.
„Hazudik, aki azt mondja, hogy az RMDSZ húsz éve kormányon van. Pihentünk is időnként. Kell szólnunk az elmúlt három esztendőről, a kudarcokról is. Leépítések, bérlevágások, uniós pályázatok késleltetett elszámolása, csak néhány a gyilkos intézkedések közül. Félelemkeltés, állami terror épül az állami intézményekkel” – fakadt ki a polgármester, majd folytatta: „sok önkormányzati társam nevében mondom, elég volt, az embereket meg kell fizetni, nagyobb fizetés kell, a közszféra dolgozóit meg kell fizetni, a pénzt, amit a megfélemlítésre fizetnek, a közszférai fizetésekre kell fordítani. A szakmaiság kezd kiürülni, nem lehet ostorral az embereket dolgoztatni. Egész pályás letámadást intéznek ellenünk, bűnnek tartják a saját történelmünk megismertetését, bűnnek tartják a magyar nyelv ismeretét, hivatásos feljelentők támadják a székely tankönyvet, ízekre szedik a székely vásárt, a csíkszeredai főépítész magyar nyelvtudásának elvárása diszkriminációt jelent Bukarestben.”
Ráduly feltette a kérdést: az diszkrimináció, ha olyan főépítész van a városban, aki nem tud magyarul, ha Székelyföldön nem ismerik az adminisztrációban a mi nyelvünket. „A parlamenti kétharmad felelőssége, hogy Románia végérvényesen rendezze Székelyföld helyzetét, vissza kell menni az 1918-ban megfogalmazott jogokhoz. A területi autonómia biztosítása becsületbeli kérdés, mi nem akarunk se többet, se kevesebbet, mint kulturális autonómiát az egész magyarságnak, és területi autonómiát a Székelyföldnek. Reggel leírtam a beszédem, nehogy elkapjon a hév. A területi és kulturális autonómia nemcsak a székelyek, hanem a románok ügye is. Ez Csíkszereda üzenete. A harchoz mindenkire szükség van, az MPP-re, az SZNT-re és az EMNP-re is” – hangsúlyozta Ráduly, majd beszéde végén kezdeményezte a város polgármestereként, hogy ezt a helyet, a sportcsarnokot mától Erőss Zsolt hegymászóról nevezzék el.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke rövid köszöntőjében annyit mondott: „nagyon jólesik, hogy itt lehetek önökkel, jólesik, hogy itt vannak önök is”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, sokszínű szövetség az RMDSZ, a Kárpát-medence talán egyetlen olyan határon túli szervezete, amely 23 éven keresztül a parlamentben tudott maradni, és kiállt a magyarságért. „A mi közös múltunk arról szólt, hogy felismertük problémáinkat, és megoldást kerestünk arra. A parlamentáris eszközöket választottuk céljaink elérésére. Ennek egyik módja a párbeszéd. Nehéz a párbeszéd, de nem lehetetlen. Mi ezt az utat járjuk.”
Kozán István
szekelyhon.ro

Hatvanöt keresztet loptak el Hévízen
Emlékezni készültek Maroshévízen vasárnap, a Hősök napján. Az esemény „keserű” lett, hisz két nappal korábban ismeretlen tettesek 65 fakeresztet távolítottak el a hősök sírhantjairól.
„Éppen az újonnan állított öt keresztet akartuk lefesteni pénteken, s készülni a vasárnapi ünnepségre, amikor a temetőbe érve azt láthattuk, valakik meggyalázták a sírokat” – számolt be Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke azon szervezet nevében, amely már évek óta vállalja a temető gondozását, a Hősök napján a megemlékezés, koszorúzás szervezését. A 145 fakeresztből 65 darabot vittek el ismeretlen tettesek, ezek közül hat került elő szemétdombon, bozótosban eldobálva. „Érteném, ha fémkeresztek lettek volna, ócskavasnak szánták, s azt is elfogadnám, ha tél lenne, valaki tüzelő gyanánt akarta volna hasznosítani, de így nem találok más indokot, mint a hősi halottak emlékének meggyalázási szándékát” – közölte Czirják.
Nem nyughatnak békében
A maroshévízi katonai temetőben eredetileg 186 katonát temettek el, közülük 30 olasz katona holttestét 1930-ban kiásták és hazájukba vittek. Jelenleg a temetőben 156 katona sírhantja közül csupán 145 van megjelölve, az eltelt évek során sokra rátemetkeztek. 145 fejfa áll, az elkorhadtak helyére került az öt új – közölte az egyesület elnöke. Hozzáfűzte: a temetőt nyugodtan nevezhetjük nemzetközi katonai temetőnek, hisz jelenleg német, lengyel, orosz, ukrán, lengyel, cseh, román és magyar katonák nyugszanak ott, köztük három maroshévízi is. „Azok a barbárok, akik a temetőt meggyalázták, nem gondoltak azokra, akik fáradságot nem ismerve minden évben rendbe teszik, takarítják a temetőt, de azokkal a katonákkal szemben sem voltak tisztelettel, akik ott nyugszanak, akik életüket adták a haza megvédéséért” – tette hozzá.
A kegyelet koszorúi
Május utolsó vasárnapján, a Hősök napján a megcsonkított sírhantoknál került sor a megemlékezésre. 12 órára közel 40 személy gyűlt össze, hogy megemlékezzenek azokról az emberekről, akik az életüket adták a hazáért. Koszorút helyeztek el: Balogh Ádám, a németországi Volksbund megbízottja, Bodor Attila a helyi RMDSZ részéről, Bodor Lajos a helyi EMNP-től, Ladó Miklós a települési Székely Tanács részéről és Czirják Károly a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület részéről. A pénteken történteket hétfőn jelentették a rendőrségen, illetve a helyi önkormányzatnak.
Tenni kell valamit
Az 1973-ban keltezett Genfi Egyezmény rendelkezik arról, hogy az aláíró országok kölcsönösen gondozzák a hősi halottak sírjait. Románia törvényei közé is iktatták ezt, mint ahogy rendelkezés van arról, hogy a hősi halottak temetkezési helyeinek felügyelete a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Létezik országos intézmény is, amely háborús sírok és emlékművek védelmével megbízott, ezek alegységei civil szervezetek, melyek több-kevesebb tevékenységet fejtenek ki. Mihály Zita, a Hargita Megyei Műemlékvédelmi Hivatal szaktanácsosa elmondta, nem tartozik feladatkörükbe az ilyen ügyek intézése, ennek ellenére készségesen segített az országos hivatal elérhetőségének megszerzésében, illetve javasolta, a prefektúrára, a műemlékvédelemhez is tegyenek le az eset észrevételezői egy bejelentést. Ez az első lépés, hogy kivizsgálás, tényfelmérés történjen.
Stelu Platon, Maroshévíz polgármestere a médiából értesült, mi is történt a temetőben. Elmondta, a helyszínre megy, majd a gondozást vállaló egyesület vezetőjével közösen keresnek megoldást. Hangot adott azon neheztelésének is, hogy eddig nem keresték meg őt. „Maroshévízen két temető van az önkormányzat közvetlen gondozásában, a többit különböző szervezetek tartják rendben. Amikor a szovjet hősök nyughelyét akartuk áthelyezni, megkeresett a szervezetük, tárgyaltunk, segítettünk a felújításban, nemrég pedig a zsidó temető ügyében kerestek meg. A hősi halottak nyughelyének gondozásáról csak hírből tudunk, ideje, hogy a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnökével erről beszéljünk” – közölte a polgármester. Amint Stelu Platon elmondta, a hősi halottak sírhelyének rendben tartása, helyreállítása egyértelmű, hogy fontos a maroshévíziek számára. Hétfőn délután az egyesület elnökével közösen tartottak terepszemlét, és tanácskoztak a helyreállítási költségek előteremtéséről is.
Balázs Katalin
szekelyhon.ro

RMDSZ-kongresszus – Óvatos optimizmussal nyugtázta Toró T. Tibor a határozatokat
Óvatos optimizmussal nyugtázta a Krónika című napilapban kedden közölt nyilatkozatában Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombati kongresszusának határozatait.
Toró T. Tibor szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek az erdélyi magyar politikai szervezetek közös fellépéséről szóló kijelentése akkor lenne hiteles, ha az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőit is meghívták volna a kongresszusra. A meghívás elmulasztása szerinte azt jelzi: az RMDSZ képtelen feldolgozni, hogy már nincs egyedül az erdélyi magyar politika színterén. „Mindez azonban nem akadálya annak, hogy az autonómia ügyében konszenzust és közös cselekvési tervet alakítsunk ki. Állunk elébe az együttműködésnek" – nyilatkozta a néppárt elnöke. Toró megismételte, az EMNP rég szorgalmazza az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását. Hozzátette, a fórumot éppen azért hozták létre annak idején, hogy a konszenzus, a közös cselekvés színtere legyen, amikor a pártpolitikai csatározások nem viszik előre a közösség ügyeit.
Toró reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ az autonómia ügyében nem marad meg a retorika szintjén, és kijelentette, óvatos optimizmussal várja, hogy eljussanak a közös politikai cselekvésig. „Akkor bizonyosodik be, hogy nem csak üres ígéret, ha az RMDSZ tényleg benyújtja a törvénytervezetet a Székelyföld autonómiájáról" – jelentette ki az EMNP elnöke. Úgy vélte, közös feladat lesz, hogy a tervezet mögé tömegbázist állítsanak, hogy a román politikai osztály ne söpörhesse le a az autonómiatervezetet az asztalról azzal a kifogással: az csak a politikusok akaratát tükrözi.
Kelemen Hunor az RMDSZ szombati csíkszeredai kongresszusán tartott sajtótájékoztatón jelentette be: a szövetség törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Elnöki beszámolójában pedig azt hangsúlyozta, a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként.
MTI
Erdély.ma

Kongresszus
Fölösleges izomfitogtatás, helytálló célkitűzések, elszalasztott alkalmak: ezek jellemezték A hétvégi csíkszeredai RMDSZ-óriáskongresszust.
A korábbiaknál jóval népesebb fórum fölösleges erőfitogtatás volt, az összes saját polgármester felsorakoztatása nélkül is nyilvánvaló volt, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság politikai képviselője, az együttvéve is pehelysúlyú EMNP és MPP távolról sem jelent kihívást. Még akkor sem, amikor a kormányszerep óhatatlanul erodálta Kelemenék népszerűségét. Ezt immár a budapesti hatalom is megértette, a mostani RMDSZ–Fidesz partneri viszonyt össze sem lehet hasonlítani az előző, nagyváradi kongresszus nyílt feszültségeivel.
A nyolc irányelv, melyek között a legfontosabbak a székelyföldi területi autonómia, az alkotmánymódosítási javaslatok, a régiós átszervezéssel kapcsolatos elképzelések, európai kisebbségvédelem, vagy a szórvány megerősítése viszont kétségtelenül megalapozott, fontos és hasznos politikai célok. Kivitelezhetőségük azonban fölöttébb kérdéses. Időzítésük miatt.
Mert – az EU-s sík hangsúlyozásán kívül – nem újdonságok. A hárompilléres (személyi, kulturális és területi) autonómia-programot már 1992-ben, a Kolozsvári Nyilatkozatban elfogadták, azóta pedig több mint két évtized telt el, és továbbra is célkitűzési szinten maradt. Az alkotmánymódosítás és a régiók átszervezése is évek óta terítéken van a romániai politikai porondon.
2010–11-ben, amikor Băsescu és a PDL szorgalmazta ezeket (legutóbb például „legalább 12 régiót” ajánlottak fel), az RMDSZ – erős, mérlegnyelv alkupozícióból – mereven elzárkózott a tárgyalásoktól, a 2012 utáni új parlamentre várva. Most szívesen tárgyalnának, csakhogy nemigen van kivel: az USL aligha lesz hajlandó engedményekre, mivel kétharmados, alkotmányozó többséggel egyszerűen nincs szüksége a politikai erőviszonyok változása nyomán lényegesen gyengébb alkupozícióban lévő RMDSZ-re. A közhangulat is változott azóta az USL sorozatos magyarellenes uszításai nyomán. A nemzetállam fogalmának törlése, vagy a székely területi autonómia elfogadtatása még etnikai békeidőkben is kényes, nehezen lenyelhető kérdések a románság számára, nemhogy mesterségesen felturbózott állapotban.
Bármennyire is jogosak az RMDSZ célkitűzései, az alkalom aligha kedvező. A vasat addig kell ütni, amíg meleg.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Ráduly Róbert: ha öt éven belül nem lesz autonómiánk, akkor később sem lesz
Az RMDSZ szombati csíkszeredai kongresszusán Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert kemény hangon kritizálta a román kormány több, az erdélyi magyarságot hátrányosan érintő intézkedését. Ő volt az egyetlen felszólaló, miszerint az autonómia ügyében a többi erdélyi magyar párt és szervezet erejére is szükség van. A Duna Tv Közbeszéd című műsorának nyilatkozva több más kérdésben is különvéleményt fogalmazott meg.
A polgármester szerint, csak akkor lehet igazán elérni az autonómiát, ha mindenki felsorakozik a ügy mellett. Együtt kell működni az SZNT-vel, az EMNP-vel és az MPP-vel is. Ez szerinte sok mindenkin múlik, nem fogható rá egyszerűen csak Markó Bélára, vagy Tőkés Lászlóra, akik a személyes hiúságukat politikai küzdőtérre víve megosztották a magyarságot. A mai világban a sérelmeinknek és a hiúságunknak nem engedhetünk teret.
Romániában az elmúlt három évben érdekes folyamatok erősödtek fel: egyrészt az emberek elszegényítése, másrészt a politikai, rendőrségi instrumentumok megerősítése zajlott. Románia terrorállammá vált ebben a tekintetben, amely nem a bérrel próbálja motiválni az embereket, hanem a félelemkeltéssel próbálja elérni a teljesítést. Ez nem mehet így tovább! Az igazságszolgáltatás mára már a törvényektől is független, így azt csinál mindenki amit akar, azt hurcol meg akit akar és ez nagyon nincs rendben egy olyan államban, amely az Európai Unióhoz akar tartozni – jegyezte meg a polgármester.
Erdély kulturális autonómiájára és Székelyföld területi autonómiájára van szükség Ráduly Róbert szerint. Szerinte vagy megteremtjük közösen, a kétharmados többségű magyarsággal (Magyarországot beleértve) azokat a kereteket, amelyeket 1918-ban Gyulafehérváron megígértek, vagy feladjuk. Ha három, maximum öt éven belül nem lesz kulturális- és területi autonómia, akkor valószínű nem is lesz soha.
Szerinte azon is el kellene gondolkozni, amin 1919-ben, mert az se kizárt, hogy a függetlenség lenne a jó lépés. Nem dőlhetünk hátra és nézzük, hogy eltűnik minden, hanem meg kell nézni, hogy kire lehet számítani. Kelemen Hunornak pedig meg kellene mutatnia, hogy ő sokkal jobb RMDSZ elnök, mint az elődje.
Minden esetre Csíkország letette a voksát a kulturális és területi autonómia mellett és rá mindig lehet számítani. Majd kiderül, hogy vannak-e még hasonló elvet valló emberek és lesznek-e elegen, ahhoz, hogy ez ne csak Csíkország, hanem az egész erdélyi közösség, Székelyföld ügye legyen. Duna Tv, Közbeszéd
Erdely.ma

„Szent László vagy senki!”
Semleges, senkit sem bántó megoldást talált a nagyváradi Olaszi park elnevezése körül kialakult vita rendezésére az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette be szerdai váradi sajtótájékoztatóján Csomortányi István, a párt Bihar megyei elnöke. Mint korábban beszámoltunk, Ilie Bolojan polgármester Mihai Viteazul névre akarja keresztelni az egykori temetőből lett zöldövezetet, hogy utána oda költöztethesse a havasalföldi fejedelem Szent László téren álló szobrát, amelynek helyére Ferdinánd királynak állítana emlékművet.
„Számunkra teljesen elfogadhatatlan, hogy Mihai Viteazul szobra oda kerüljön. Az egy megszentelt, régi temetkezési hely. Lovas szobornak ott nincs mit keresnie” – szögezte le Csomortányi, aki több városvédő egyesülettel, civil szervezettel, valamint egyházi méltósággal egyetemben szeretné, ha a park megőrizné közismert történelmi nevét. Alternatív megoldásként azt javasolja, hogy a vajda emlékművét inkább a Velence és Szőllős közötti részen most kialakítandó zöldövezetben helyezzék el, amit majd akár a vajdáról el is keresztelhetnek. „Úgy gondoljuk, hogy ezzel a káposztát is megtartjuk, s a kecskét is jóllakatjuk” – véli a fiatal politikus.
Azzal viszont ő is egyetért, hogy a havasalföldi fejedelem emlékművét máshová vigyék, viszont ha a városalapító Szent László király szobra nem lehet a főtéren, akkor szerinte másé se legyen. „Építsenek oda inkább szökőkutat vagy hagyják üresen” – mondta. Hozzátette: javaslatukat írásban is eljuttatják a városházára, hogy azt akár már a mai tanácsülésen figyelembe vehessék.
Ilie Bolojan városrendezési tervének amúgy nem ez az egyetlen olyan pontja, ami a város lakosaiból nemtetszést váltott ki. A néppárt eddig már több mint ezer aláírást gyűjtött össze a Kert (Avram Iancu) utca és a Vámház (Sucevei) utca részleges lebontása elleni tiltakozásaként, és úgy gondolják, a nyár folyamán elérik a tízezret is. Csomortányi bízik abban, hogy ez a szám elegendő lesz ahhoz, hogy a városi tanács ne adjon zöld utat a műemlék jellegű épületek lerombolására, s megőrzik a történelmi belváros arculatát. „A forgalmat a központból kivezetni kellene, nem bevezetni. A villamos-hálózat bővítésére valóban szükség van, de azt inkább az Aradi úton vezessék ki” – magyarázta.
Ami a nagyváradi beltelekadókat illeti kiderült, hogy az önkormányzat visszautasította az EMNP azon beadványát amelyben a tanácsi határozat visszavonását sürgeti, ezért Kristófi Kristóf, a párt városi vezetője bejelentette, a közigazgatási bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. A vonatkozó dokumentumokat jövő héten iktatják, szerintük ugyanis törvénytelen, hogy önkényesen beépíthető területté nyilvánítottak mezőgazdasági telkeket.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár) |

A Magyar Összetartozás Napján
Idén is megszervezik június 4-én Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban a trianoni megemlékezést, a rendezvényt délután fél hatkor tartják a volt országzászló helyénél. A kezdeményező – akárcsak előző években – a Magyar Polgári Párt, de jelen lesznek és felszólalnak az RMDSZ és a Néppárt képviselői is – derült ki Gazda Zoltán széki SZNT-elnök tájékoztatójából.
Az ünnepség díszmeghívottja Izsák Balázs, az SZNT elnöke, és a már jól ismert forgatókönyv szerint a magyar egyházak harangjainak zúgása toborozza a résztvevőket, mottóul Stanley Baldwin angol miniszterelnök szavait választották: „Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” A tervek szerint beszédet mond az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevében Mihály István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében Balla Claudiu, az MPP szónoka Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárté Nemes Előd. Gazda Zoltán ismertetője szerint az RMDSZ is részt vesz a megemlékezésen, de szónokát később nevesítik. Énekel Szabó Fruzsina, a Mikes Kelemen Líceum VII. osztályos diákja, imát mond nt. Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese. A rendezvény a két himnusz eléneklésével végződik. A szervezők felkérik a résztvevőket, hogy tűzzenek fekete szalagot.
Ezt megelőzően a városi önkormányzat a Kónya Ádám Művelődési Házzal közösen szervez kulturális műsort a Székely Nemzeti Múzeum kertjében. A rendezvényen sepsiszentgyörgyi, pécsi, Veszprém megyei diákok zenés-verses összeállítással lépnek fel, mint Sztakics Éva alpolgármester megfogalmazta, testvériskolai, testvéregyházi kapcsolatokon keresztül szándékszanak összetartozásunkat megjeleníteni. A műsor délután négy órakor kezdődik, hogy a másik rendezvényen is részt vehessenek az érdeklődők. (fr–vop)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)