A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének vezetősége szerint Tőkés László református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nem kellene elfogadnia az RMDSZ javaslatát a közös EP-listára vonatkozóan, amelyen Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László lenne a listavezető. /Az MPSZ ellenzi a közös listát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Egyetlen tárgyalási forduló van még hátra az RMDSZ–EMNT–SZNT választási megállapodásáig, Markó Béla és Tőkés László szeptember 6-án, személyes találkozón dönt majd a megegyezésről. A szervezetek munkacsoportjai negyedszer ültek össze a hét végén Kolozsváron, ahol elvileg végleges formát kapott az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. Az új elképzelés szerint első helyre Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A felek megállapodtak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról, és a támogatáspolitika, valamint a választási együttműködés alapelveiről is szó esett. Kelemen Hunor szerint azért halasztották el a válaszadást, mert olyanokat is kértek, amiket nem lehet teljesíteni. Toró T. Tibor azonban úgy gondolja, ha a határidők és garanciák jelentős részét az RMDSZ nem tartja be, az veszélyezteti Tőkés részvételét az RMDSZ listáján Az RMDSZ területi elnökei egyetértettek abban, hogy folytatni kell a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselőivel való tárgyalásokat, jelezte Markó Béla szövetségi elnök. /Stanik Bence: Markó–Tőkés tandem? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogatói közötti viták a Szövetség kezdetéig nyúlnak vissza. Akkor ugyan még az RMDSZ politikáját megkérdőjelezők nem alakítottak szervezeteket, csak csoportosultak a püspök köré. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint a Fidesz kormányra kerülése után jutottak addig az ellentétek, hogy különböző RMDSZ-en kívüli alakulatok jelentek meg. Az RMDSZ megalakulásakor természetes volt, hogy a temesvári forradalom hőse, Tőkés László legyen a szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990-ben Egységben a jövő volt az RMDSZ első kongresszusának jelszava, de Tőkés László és az alelnökké választott Szőcs Géza már akkor radikálisabb politizálást sürgettek. Az RMDSZ II. kongresszusán újraválasztották Domokos Gézát, az elnökségben szép számban helyet kaptak a későbbi úgynevezett radikálisok: Szőcs Géza és Kolumbán Gábor alelnökök, Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba elnökségi tagok. /Az újságíró Tokay Györgyöt is a radikálisok közé sorolta. / A brassói III. kongresszuson Markó Bélát választották meg szövetségi elnöknek. Akkor döntöttek az autonómiastatútumok kidolgozásáról is. Az erdélyi magyar autonómia kérdését azóta folyamatosan felvállalja az RMDSZ – írta Simon Judit. A kongresszus után Markó visszautasította, hogy megválasztásával a „mérsékeltek” kerültek hatalomra. A 90-es évek elején három vezető politikus – Frunda György, Tokay György és Borbély László – a PER meghívására Neptunon tárgyalt nem hivatalosan a román hatalom képviselőivel. Hosszú éveken keresztül, szinte minden RMDSZ-ülésen a tiszteletbeli elnök a „neptunosok megalkuvásáról” beszélt. A Tőkés Lászlóhoz tartozók azt akarták, hogy az RMDSZ mondjon le a kompromisszumos politikáról. A hivatkozás alap az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentum, amelyben az RMDSZ szenátorai, képviselői és tisztségviselői vállalják az autonómia megvalósítását. A Neptun-ügyel kapcsolatban Tőkés László a hatalommal való egyezkedés módját tartotta elhibázottnak. Szerinte a „kis lépések taktikája” legfeljebb jóhiszemű megalkuvás; a román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való „partnereket” a diszkriminatív politika fenntartására. A Tőkés és Markó közötti viszony egyre feszültebb lett. 1994 után Tőkés László és az SZKT-ban platformokat alkotó – a legnagyobb a Reform Tömörülés – csoportok hevesen támadták a magyarországi szocialista–liberális kormányt, és elvárták, hogy az RMDSZ se tartson fenn jó viszonyt a Horn-kabinettel. 1996-ban Tőkés már azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kommunista jellegű párt. Markó Béla egy interjúban elmondta: „Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket”. 2000-ben tartotta a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja harmadik, rendkívüli kongresszusát Székelyudvarhelyen. Kérték az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások előtt. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bátrabb politizálásra ösztönözte az RT-t. Nem sokkal később az RT kivált az RMDSZ-ből, majd csendben kimúlt. Megalakult viszont az Magyar Polgári Szövetség, később létrejött a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/. A 2000-es választások után az RMDSZ évente megállapodást kötött a kormánypárttal, a PSD-vel. Az RMDSZ nem szorgalmazta az autonómiát. Ezért Tőkés és támogatói megalkuvást, árulást emlegettek. 2002-ben Tőkés László beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert az RMDSZ vezetősége és az SZKT a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva „elszabotálta a belső választások kiírását”. 2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a püspököt megfosztották az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Tőkés László a szatmárnémeti Láncos templomban létrehozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában. A 2004-es választások előtt Tőkés László az RMDSZ ellen emelt szót. /Simon Judit: RMDSZ-Tőkés: vonzások, taszítások. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Szeptember 6-án Kolozsváron találkozik Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – közölte Szilágyi Zsolt kampányfőnök, az EMNT alelnöke. Gazda Zoltán, a sepsiszéki szervezet elnöke szerint amennyiben az EMNT elnöke elfogadja az RMDSZ javaslatát, csalódni fognak benne mindazok, akik aláírásukkal támogatták a jelölését az európai parlamenti választásokra. /P. A. M. : Markó–Tőkés csúcs csütörtökön. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A döntéshozatal és a pénz körül „forognak” a Tőkés László támogatói által előterjesztett követelések az RMDSZ-szel folytatott tárgyaláson. Az RMDSZ azzal a szándékkal ült asztalhoz, hogy megegyezzenek: Tőkés László foglaljon el befutó helyet az RMDSZ EP-választási listáján, írta Simon Judit, a lap főmunkatársa, az EMNT és az SZNT pedig azzal a céllal kezdett tárgyalni, hogy átalakítsa a támogatási rendszert, a romániai magyar közéletet, csökkentse az RMDSZ jelentőségét. A felek megegyeztek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létesítéséről. Ennek a fórumnak a keretében hoznák a lényeges politikai döntéseket. A támogatáspolitikában nem egyeztek meg a felek. A Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke által vázolt elképzelés szerint a támogatásokról „három szféra” együttesen döntene: politika, civil szervezetek, egyház. Az RMDSZ parlamenti frakciójának támogatni kellene a magyar egyetemet, a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját és költségvetési támogatását. Választási párt létrehozására is van javaslat Erdélyi Magyar Koalíció Pártja néven, ennek Markó Béla és Tőkés László lennének a pártelnökei. /Simon Judit: Tőkésék: új RMDSZ-t, új pártot! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Minimálisra csökkent az esélye annak, hogy a Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László református püspök által meghirdetett kolozsvári találkozón megállapodás szülessen a közös választási szereplésről. Az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetői ugyanis nem támogatják, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ jelöltlistáján vágjon neki a Romániában november 25-én rendezendő európai parlamenti megmérettetésnek. A Tőkés független jelöltsége mellett kiálló – az EMNT elnöke számára korábban 140 ezer támogatói aláírást összegyűjtő – hat szervezet vezetője leszögezte: az RMDSZ-szel folytatott eddigi tárgyalássorozat nem győzte meg őket arról, hogy a szövetség hajlandó az erdélyi magyar politikai és közéletben általuk szorgalmazott rendszerváltásra. Emiatt határozottan ellenzik, hogy a püspök felkerüljön az RMDSZ jelöltlistájára, azt azonban fontosnak tartják, hogy folytatódjanak a hosszú távú együttműködést célzó tárgyalások. Tőkés László elmondta: még nem határozta el, milyen formában indul a választásokon, a döntés-előkészítésben azonban mindenképpen figyelembe veszi az őt támogató szervezetek álláspontját. Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla úgy nyilatkozott, hogy körvonalazódik a megegyezés a közös lista ügyében. Hozzátette: brüsszeli mandátumszerzés esetén nem kívánja elfoglalni helyét az EP-ben. Fodor Imre, a Tőkés László független jelöltként történő indulását a kezdetektől támogató Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint az elmúlt egy hónap nem volt elegendő az RMDSZ és az ellenzék közötti megegyezés kikristályosodásához. Tőkés Lászlónak függetlenként kellene indulnia a választáson, az RMDSZ-szel pedig együttműködést kellene kötni, hogy nem kampányolnak egymás ellen. Hasonlóképpen nyilatkozott Szász Jenő, a független jelölt támogatására 87 ezer aláírást összegyűjtő Magyar Polgári Szövetség elnöke is. Szerinte az ellenzéki szervezetek elsősorban nem a közös lista összeállítása, hanem az erdélyi magyar politikai rendszerváltás céljából vágtak neki az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásnak. Az MPSZ elnöke a további együttműködés sarkkövének az autonómiatörekvés együttes támogatását nevezte. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke ugyancsak a független megmérettetést javasolja Tőkés Lászlónak, mivel szerinte az eddigi egyeztetések során nem születtek konkrét garanciák az együttműködésről. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke leszögezte: nem tükrözné a hat szervezet álláspontját, ha Tőkés László mégis az RMDSZ listáján indulna. A Magyar Polgári Egyesület elnöksége közleményében sajnálattal állapította meg, hogy nem jöhetett létre az erdélyi magyar politikai rendszerváltásról szóló teljes körű megállapodás az RMDSZ és ellenzéke között, így a nagyváradi szervezet szerint bizonyossá vált: nem lesz közös nemzeti lista az EP-választásokon. /Rostás Szabolcs: Vétó a közös EP-listára. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Hatalmas várakozás előzi meg az utóbbi évek legnagyobb erdélyi magyar politikai eseményét. Szeptember 6-án találkozik Kolozsváron Markó Béla és Tőkés László, ahol eldől: indul-e a püspök az RMDSZ listáján az európai parlamenti (EP) választásokon, vagy független jelölt lesz. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke nem akarta kommentálni a Tőkést támogató szervezetek állásfoglalását. „Bízom abban, hogy Tőkés László racionális döntést hoz holnap és elfogadja az RMDSZ-listát” – fogalmazott Kelemen Hunor. /Stanik Bence: Közös EP-lista: csökkentek az esélyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Előrelátható módon zárult a hetek óta tartó RMDSZ–EMNT póker, írta Székely Kriszta, a lap munkatársa. Bár elkötelezték magukat amellett, hogy nem folytatnak ellenkampányt, azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy az egymásra való tekintet jegyében zajlanak majd a korteskedések. Hogy például RMDSZ-részről elmaradnak a „magyarság szent egységét megosztó szubverzív erőkre” való hivatkozások, vagy hogy az ellenzék megspórolja a „bukaresti kirakatdemokrácia legitimizálóira”, a „román kormánypártok mindenkori ágyasára” vonatkozó megjegyzéseit. Az RMDSZ talán túlságosan is bekeményített, hiszen osztozkodni kellett volna tisztségekben, támogatásban, döntési kompetenciákban. Tőkés László és támogatói is tudhatták, nem képviselnek olyan erőt, amely önálló képviseletre jogosítaná fel őket önkormányzatokban, parlamentben. Kemény munka vár mind az RMDSZ-re, mind Tőkésékre a hamarosan elkezdődő kampány folyamán. Az öt százalékos parlamenti bejutási küszöb előbb-utóbb valamiféle kiegyezés felé fog hatni. /Székely Kriszta: Póker. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Két hónap telt el azóta, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök levélben kérte fel Tőkés Lászlót arra, hogy üljenek le tárgyalni a közös európai parlamenti lista lehetőségéről. 2007. július 5. Markó Béla Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét levelében a közös európai politikai képviselet biztosítása érdekében párbeszédre hívta. A megbeszélés ajánlott témái a közös elvek és célok azonosítása, az EP-választásokon való részvétel, illetve a további egyeztetési formák megállapítása. 2007. július 30. Markó Béla és Tőkés László a párbeszéd folytatásáról egyeztetett Kolozsváron. Sajtótájékoztatójukon bejelentették: közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai megpróbálják augusztus 24-ig összehangolni a két fél által benyújtott javaslatokat. Tőkés közölte: hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon az európai parlamenti választásokon. Az EMNT a „rendszerváltást” sürgette az erdélyi magyar közéletben: az RMDSZ kezdeményezze a párttörvény és a választási törvények kisebbségi szempontból diszkriminatív rendelkezéseinek módosítását. Markó Béla szerint nincs szükség rendszerváltásra, de szemléletváltásra igen. Augusztus 10. A két szervezet munkacsoportjának első, marosvásárhelyi tárgyalási fordulója. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint sikerült több pontban szövegszerű megegyezésre jutni. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ-t az EMNT és az SZNT képviselőivel sokkal több pont köti össze, mint amennyi elválasztja. Augusztus 17. A két munkacsoport tárgyalásainak második fordulóján a felek egyetértenek abban, hogy az erdélyi magyarok politikai képviseletét meg kell erősíteni. A közös listaállításról a döntést egy héttel elhalasztják. Szilágyi Zsolt sajnálattal számol be arról, hogy nem tudtak megegyezni az Erdélyi Magyar Kerekasztal létrehozásában. Augusztus 24. A harmadik találkozón sem jut dűlőre az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek tárgyalócsoportja. Mindkét tárgyalócsoport garanciákat vár. Eközben Tőkés püspök rendkívül élesen bírálta a szövetséget, az „utolsó posztkommunista pártnak” nevezve az RMDSZ-t. Augusztus 31. A munkacsoportok negyedszer ültek össze. Végleges formát kap az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. Az europarlamenti lista első helyére Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A felek megállapodnak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról. Szeptember 6. A felek bejelentik, hogy Tőkés László nem fogadta el az RMDSZ jelöltlistáján elfoglalt helyet. Abban egyeznek meg, hogy nem kampányolnak egymás ellen az európai parlamenti választások előtt. /Összefogás nélkül – egy kudarc kronológiája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 9-én marosvásárhelyi ülésén egyhangúlag elfogadta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) által javasolt módosításokat az európai parlamenti jelöltlistán. Eszerint a lista első öt helyén Frunda György szenátor, az SZKT elnöke, Sógor Csaba szenátor, Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter, Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter áll. A felszólalók egyöntetűen sajnálatukat hangoztatták amiatt, hogy nem sikerült megegyezni a Tőkés László püspököt támogató szervezetekkel. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke boldog születésnapot kívánva az éppen 56. életévét töltő Markó Bélának, megadta a szót az RMDSZ elnökének. Szerinte az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy létrejöjjön a megegyezés Tőkés Lászlóval és az őt támogató szervezetekkel. Nem Markó Bélából és Tőkés Lászlóból áll az erdélyi magyarság, hanem másfél millió emberből, és az egység, a szolidaritás nem múlhat egy-két ember ostobaságán, rövidlátóságán vagy szűklátókörűségén – hangsúlyozta Markó, a megegyezést – véleménye szerint – meghiúsító Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterre, a Magyar Polgári Szövetség elnökére utalva. Mi munkamegosztásról beszéltünk, ők pedig vagyonmegosztásról. Tulajdonképpen az RMDSZ értette meg a pluralizmus szükségességét, és nem azok, akikkel tárgyaltunk – mondta Markó. Mint fogalmazott, az RMDSZ együttműködni kívánt a Tőkés Lászlót támogató szervezetekkel, jóllehet ezek népszerűsége a nullához közelít. „Mi egy sokszínű politikai Erdélyre és magyarságra gondoltunk, ők pedig továbbra is egyszínűségben gondolkodtak, a maguk egyszínűségében” – jelentette ki. Ha a magyarság képviselet nélkül marad, nem lesz, aki eredményesen küzdjön a magyar nyelvű felsőoktatás, az egyetemi karok, a székelyföldi infrastruktúra, az erdélyi autópálya ügyéért, az egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatásáért, a közbirtokossági erdőtulajdon védelméért, a magyarság érdekében felhasználandó költségvetési pénzek kikényszerítéséért – vélekedett a szövetségi elnök. Frunda György szenátor kifejtette: azért vállalta el a jelölését, mivel a brüsszeli képviselettől függ a kisebbségi jogok európai szintű érvényesítése. Szerinte Tőkésnek ezek után meg kellene fontolnia, hogy visszalépjen az RMDSZ javára. Kónya-Hamar Sándor szerint a kompromisszumnak előbb-utóbb meg kell valósulnia. Borbély László miniszter szerint az RMDSZ szinte maximálisan elfogadta a másik fél ajánlatát, a tárgyaló partnerek között azonban egyeseknek az volt a célja, hogy az RMDSZ-en üssenek. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta, nem az RMDSZ-en múlott ez a kudarc. Hozzátéve: a 2003 februárjában Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszus ama döntésének issza most a levét a romániai magyarság, hogy megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget és a vele járó hatásköröket. Sógor Csaba szenátor kifejtette: többek között azért vállalta a jelölést, mert személye garancia arra, hogy a felek közötti párbeszéd az elkövetkezőkben is fennmarad. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök úgy fogalmazott, hogy a Tőkést támogató szervezetek között van egy csoportosulás, amelynek egyedüli célja a rombolás, a pusztítás, majd dögkeselyűk módjára lakmározni. /Papp Annamária: Egyhangúlag elfogadták az RMDSZ módosított jelöltlistáját. „Nem Markó Bélából és Tőkés Lászlóból áll az erdélyi magyarság”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Frunda György szenátor korábban elutasította azt a javaslatot, hogy induljon az EP-választásokon. Sógor Csaba pedig – aki eredetileg a negyedik helyet foglalta el a jelöltlistán – korábban a Tőkés Lászlót független indulónak jelölő szervezetek támogatását is élvezte. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Toró T. Tibor szerint a Sógor Csaba jelölésével előállt új helyzet nagyobb esélyt ad annak, hogy a választók minden eddiginél nagyobb méretekben vegyenek részt a választáson. /Lokodi Imre, Stanik Bence: Frunda küzd Tőkéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy véli: „politikai perverzió” volt az RMDSZ részéről, hogy az EP-jelöltlista második befutó helyére Sógor Csaba szenátort, a királyhágómelléki református püspökség lelkészét helyezte. Tőkés súlyos vádakkal illette az RMDSZ vezetőségét, amelyről kijelentette, hogy „kétszínűek és rosszhiszeműek. ” „Sógort csak eszközként használják fel ellenem, és a református egyházon belül szakadást akarnak előidézni ezzel a jelöléssel” – mondta. A püspök szerint az RMDSZ az a szervezet, amelyben a tagoknak a tulipánra kell ütnie a pecsétet, ha pedig nem ezt teszi, és mást választ, akkor elítélik. „Közösségünk tagjainak elegük van ebből a politikából. Nem tudom, sikerül-e felvennünk a harcot a jól begyakorolt RMDSZ-es gépezettel, de legalább elmondhatjuk, hogy lehetőséget teremtettünk a szabad választásra” – jelentette ki Tőkés. Az EMNT nyilatkozata szerint a választási törvények módosítására vonatkozó elvi megegyezést már felrúgták azáltal, hogy a képviselőház plénumában leszavazták a Toró T. Tibor képviselő által benyújtott módosító javaslatokat. Az egyéni EP-jelöltekre nézve diszkriminatív törvény miatti esélyegyenlőtlenség kivédése céljából az EMNT választási megfigyelők kiküldését fogja kérni az Európai Parlamenttől. A Tőkés László jelölését támogató szervezetek elnökségei egy külön nyilatkozatban elégtétellel nyugtázták, hogy Tőkés László él a közel 140 000 támogatói aláírás biztosította törvényes lehetőséggel, és független jelöltként indul az őszi EP-választásokon. Az erdélyi magyaroknak is joguk van a hiteles képviselethez, szögezték le. /Tőkés választási megfigyelők kiküldését fogja kérni az EP-től. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Értetlenkedve fogadta Markó Béla a Tőkés Lászlót támogató szervezeteknek az RMDSZ által összeállított EP-lista jelöltjeivel szembeni kifogásait. Markó szerint „aki megkérdőjelezi Frunda György alkalmasságát az RMDSZ listáján, az nevetséges”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Magyar Polgári Szövetség, Magyar Polgári Egyesület, Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Ifjak és Magyar Ifjúsági Tanács közös nyilatkozatában azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy nem tudja, kiket és milyen elvek mentén szeretne az Európai Parlamentbe juttatni. Szerintük az SZKT hétvégi döntése ellentmond az RMDSZ által korábban hozott döntéseknek. „Az RMDSZ, listája összetételének megváltoztatásával, saját szabályait is semmibe vette, felrúgta a korábban általa elfogadott, a jelöltség pályázati úton való elnyerésének módozatát. Felmerül a kérdés: az RMDSZ által korábban hangoztatott, fiatal, pragmatikus, technokrata politikusokból álló listája milyen okokból szorult háttérbe? Megfelel ezeknek az elvárásnak a Frunda által vezetett lista? Hol van Frunda pályázata?” – áll a szervezetek közös nyilatkozatában, amelynek aláírói cinizmusnak tekintik Sógor Csaba második helyre való jelölését. „Nem értem, miért lenne ez cinizmus?” – reagált Markó Béla, aki ugyanakkor nevetségesnek nevezte a listavezetők alkalmasságát vitatók hozzáállását. „Ennél én azért többet várnék ezektől a szervezetektől, még akkor is, ha sokra nem is tartom őket” – fogalmazott Markó. Az RMDSZ-szel szövetséges Magyar Ifjúsági Értekezlet /MIÉRT/ felszólította Tőkés Lászlót, hogy a negatív kampány elutasítására tett ígéretét tartsa be, az uniós kampányát támogató EMI alaptalan vádaskodásait, mocskolódásait állítsa le. „Ha ezt nem teszi meg, akkor egyértelművé válik mindenki számára, hogy negatív kampány elvetésére tett ígérete csak üres szólam, és vicsorgó politikai ölebek bevetésével törekszik a tisztességes eszközökkel kampányoló RMDSZ jelöltjeinek a lejáratására. Tőkés Lászlónak most kell megszólalnia, mert ha hallgat, az cinkos egyetértésnek minősül a mocskolódókkal” – áll a közleményben. /Mihály László: Méltatlankodnak Tőkésék. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Élesedő hangon vádolják egymást az ellenzék és az RMDSZ képviselői az EP-választások kampányában. „Az RMDSZ felelősségáthárító kommunikációja arra az ókori tanmesére emlékeztet, melyben a víz felső folyásánál álló farkas a lejjebb álló bárányt vádolja a víz felzavarásával” – jelentette ki Tőkés László sajtótájékoztatóján. A püspök megállapította, az RMDSZ-vezérkar játszotta el az összefogás esélyét akkor, amikor a közös erdélyi magyar nemzeti lista indítására vonatkozó EMNT-kezdeményezést durván visszautasította, majd – semmibe véve Csoóri Sándor, Mádl Ferenc, Vizi E. Szilveszter és aláírótársaik, valamint Sólyom László államelnök, továbbá a református egyház megegyezésre irányuló felhívásait – önálló európai parlamenti képviselőjelölt indítására kényszerítette az RMDSZ-en kívüli szervezeteket. Úgy vélte, Markó Bélát és csapatát korszakos felelősség terheli a magyar közösség megosztásáért. Elmondta, hogy a közös lista meghiúsulása nyomán az RMDSZ már nem volt hajlandó aláírni az együttesen megszövegezett megállapodást, és már azt sem kívánja betartani, amiben megegyezés született. A püspök hangsúlyozta, a nézetkülönbségek ellenére tagja marad az RMDSZ-nek, és Brüsszelben az egész erdélyi magyarságot, sőt még Markó Bélát is képviselni kívánja. A Tőkést támogató szervezetek elnökségei nyilatkozatban jelentették ki, sajnálatosnak tartják, hogy Sógor Csaba is „eszközévé vált a Markó–Verestóy-Frunda–Borbély nevek által fémjelzett önfeladó politikának”. Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla „megelégedéssel” nyugtázta, hogy Tőkés László négy napig tartotta magát ahhoz a csütörtöki megállapodásukhoz, miszerint nem folytatnak egymás ellen lejárató kampányt. „Más alkalmakkor csak egy vagy két napig tudta visszatartani magát, most négy napig sikerült” – jegyezte meg Markó. Hozzátette, ő ennek ellenére tartja magát a megállapodáshoz, és nem fogja támadni a püspököt. /Gazda Árpád: Ki zavarja a vizet? = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Az RMDSZ színeiben induló Sógor Csabának nem lesz könnyű élete az európai választási kampányban – mondta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, az RMDSZ parlamenti képviselője a vele készített interjúban. Reméli, hogy sikerrel fogja Tőkés László a kampányát végigvinni. Szükség van egy ilyen személyiségre az Európai Parlamentben. Szerencsésebb lett volna megegyezni, amihez az kellett volna, hogy az RMDSZ vezetői elmozduljanak attól a pozíciótól, hogy csak egyszerűen szemléletváltásra van szükség. Szembesülniük kellett volna az elmúlt években elkövetett hibáikkal, önkritika sem ártott volna, és nyitni kellett volna a plurális képviselet felé. Toró örül annak, létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. /Lokodi Imre: „A megméretkezés következik“ = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

A jelöltállítás kronológiája. 2006. november 3. Az RMDSZ és az EMNT vezetőinek kolozsvári találkozóján Tőkés László kezdeményezte, állítsanak közösen jelöltet az európai parlamenti választásokra. A megbeszélés után Toró T. Tibor EMNT-alelnök megemlítette, Tőkés László és Markó Béla vezethetné a közös listát. Markó Béla nem zárkózott el attól, hogy a témáról további egyeztetések történjenek. Esetleges jelöltségével kapcsolatban azonban azt mondta, akik ezt szorgalmazzák, el akarják távolítani a romániai politikából. 2006. december 16. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) együttes ülése az ügyvezető elnökség előterjesztése nyomán olyan jelöltállítási szabályzatot fogadott el, amely nem számol a közös listaállítással. A szabályzat szerint csak RMDSZ, illetve a szövetséggel társult szervezetek tagjai lehetnek jelöltek. A jelölteket az RMDSZ operatív tanácsa rangsorolja; ezeknek kötelességük végrehajtani az RMDSZ vezető szerveinek a határozatait. Nyilatkozatban kell továbbá adniuk, hogy ha megszegik az RMDSZ-szel szembeni kötelezettségeiket, alávetik magukat a szövetség alapszabályában szereplő szankcióknak. 2007. január 12. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülése után Markó Béla kijelentette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat, úgymond „húzóneveket” tegyenek, akik utólag visszalépnek az utánuk következő jelöltek javára. Kifejtette, a befutóhelyeken fiatal, képzett politikusoknak kell indulniukt. Újságírói kérdésre hozzátette, az esetleges ellenzéki jelöltek a harmadik helytől hátrafelé szerepelhetnek a listán. 2007. január 13. A Gyergyószéki Székely Tanács független jelölt indítását kezdeményezte. Az ötlet az ellenzéki szervezetek kolozsvári tanácskozásán is felmerült. 2007. január 15. Az RMDSZ operatív tanácsa Kelemen Hunort nevezte ki az európai parlamenti választások kampányfőnökévé. 2007. január 16. A parlament elfogadta az EP-választásokról szóló, 2007/33-es törvényt. A jogszabály értelmében a választásokon pártok, koalíciók, kisebbségi szervezetek és független jelöltek indulhatnak. A pártlisták az ötszázalékos küszöb teljesítése esetén szerezhetnek mandátumot, a független jelölteknek az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot kell megszerezniük (amely az érvényes szavazatok 2,86 százalékát jelenti). A jogszabály a pártok, szervezetek részvételét kétszázezer, a független jelöltek indulását pedig százezer támogató aláírás összegyűjtésétől teszi függővé. 2007. január 16. Az RMDSZ választási bizottsága elfogadta Bíró Rozália, Csutak István, Fekete Emőke, Hodgyai Géza, Jakab István, Korodi Attila, Nagy Zsolt, Niculescu Tóni, Sógor Csaba, Szabó Károly és Winkler Gyula EP-képviselő-jelölti pályázatát. Formai okokra hivatkozva elutasította Bara Gyula pályázatát. 2007. január 23. Az RMDSZ operatív tanácsa meghallgatta a jelölteket, és a Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Korodi Attila, Sógor Csaba sorrendet állapította meg. 2007. január 26. Tőkés László egy budapesti sajtótájékoztatón kijelentette, kész együtt haladni az RMDSZ-szel a választási kampányban, ha az ellenzék bizalmát is élvező Sógor Csaba szenátor az RMDSZ-jelöltlista befutónak számító első vagy második helyére kerül. 2007. január 27. Hat ellenzéki szervezet kérte fel Tőkés Lászlót, vállalja el a független EP-képviselő-jelöltséget. A Kolozsváron keltezett nyilatkozatot az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezető testületei írták alá. Tőkés László a felkérésre úgy válaszolt: ha a nemzet ügye ezt kívánja, nem futamodik meg a feladattól, de a végleges válasz előtt egyháza véleményét is ki kell kérnie. 2007. február 2. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa határozatban rögzítette: aktívan támogatja Tőkés László EP-képviselő-jelöltségét. 2007. február 3. Az ellenzéki szervezetekkel folytatott megbeszélés után Tőkés László közölte, a nemzeti oldal teljes összefogása esetén hajlandó versenybe szállni az EP-választásokon. 2007. február 7. A kormány május 13-ára tűzte ki az európai parlamenti választásokat. 2007. február 10. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak üléséről kiszivárgott hír szerint Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető kifejtette: csirájában kell elfojtani a Tőkés körüli szervezkedést. 2007. február 14. A sajtó jelzései szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői a szövetség jelöltjeit támogató aláíráshoz kötik a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatás kérvényeinek a befogadását. Kelemen Hunor, a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke cáfolta a vádakat. 2007. február 15. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) elnöksége nyílt levélben kérte fel az RMDSZ vezetőségét, biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az EP-képviselőjelöltlistáján. „Ha az SZKT nem ismeri fel a történelmi pillanatot, és figyelmen kívül hagyja az egységkereső szándékot, az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani az egyházkerület híveit” – áll a felhívásban. Nyílt levélben kérte Csoóri Sándor író is Markó Bélát arra, hogy biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az RMDSZ jelöltlistáján. A levelet több neves személyiség, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Martonyi János volt külügyminiszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is aláírta. 2007. február 16. Kelemen Hunor SZET-elnök kijelentette, ha Tőkés László részt vett volna az RMDSZ rangsorolásán, az operatív tanács nem tehette volna meg, hogy ne biztosítson befutóhelyet számára az RMDSZ-listán. 2007. február 16. Tőkés László közölte, kilép az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéből, és a Temes megyei szervezetbe kéri felvételét. Gesztusával az ellen tiltakozott, hogy a Kolozs megyei szervezet két egeresi önkormányzati képviselő kizárását helyezte kilátásba amiatt, hogy Tőkésnek gyűjtöttek aláírásokat. 2007. február 17. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Markó Béla úgy értelmezte, az egyház vezetői megzsarolták az RMDSZ-t, és elutasította az EREK nyílt levelét. A testületek két ellenszavazattal és hét tartózkodással fogadták el az operatív tanács által kialakított jelöltlistát. Frunda György ülésvezető nem bocsátotta szavazásra Eckstein-Kovács Péter javaslatát, hogy hagyjanak nyitva egy kiskaput a jelöltlista utólagos módosítására. 2007. február 21. Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az EP-választásokon. Fontosnak tartotta, hogy kellő politikai súlyt, erkölcsi és politikai tekintélyt megtestesítő személyek jelenjenek meg Brüsszelben az erdélyi magyarság képviseletében. Markó Béla erre úgy reagált, hogy Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az erdélyi helyzetről. 2007. február 22. Az unitárius lelkészek országos szövetségének választmánya felhívással fordult az egyház lelkészeihez és híveihez, hogy aláírásukkal támogassák Tőkés László jelöltségét, és szavazzanak rá az EP-választásokon. 2007. március 2–3. Az RMDSZ aradi kongresszusán Toró T. Tibor képviselő – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke – kérte az EP-jelöltlista kérdésének újbóli napirendre tűzését. A javaslat azonban mindössze 24 igen szavazatot kapott. A kongresszus újraválasztotta a szövetség elnöki tisztségébe Markó Bélát, aki egyetlen jelölt volt erre a tisztségre. 2007. március 10. Markó Béla közölte, tudomására jutott, hogy Tőkés László számára Magyarországon is gyűjtöttek aláírásokat. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László EP-jelöltségét támogató aláírások jegyzékével szemben. 2007. március 11. Nyílt levélben fordult Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es képviselő és Sógor Csaba csíkszeredai RMDSZ-es szenátor Markó Béla szövetségi elnökhöz, kérvén, hogy éljen az újraválasztásával megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé. 2007. március 12. A kormány elnapolta a május 13-ára kiírt EP-választásokat. 2007. március 13. Az RMDSZ 322 ezer támogató aláírást, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek pedig 136 ezer aláírást iktattak az Országos Választási Bizottságnál. 2007. március 20. Az elnöki hivatal keretében működő szakbizottság engedélyezte a Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni ügyészségi vizsgálatot. 2007. április 19. A parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu köztársasági elnököt. 2007. április 24. Május 19-ére írták ki a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazást. Az RMDSZ Basescu ellen, az MPSZ az államfő mellett szállt be a kampányba. 2007. május 19. 44 százalékos részvétel mellett 75 százalékos szavazataránnyal erősítették meg tisztségében a szavazók Traian Basescu államfőt. A tömbmagyar megyékben az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvételi arány, de az átlagosnál nagyobb arányú győzelmet aratott Basescu. Az RMDSZ vezetői a szövetség rossz kommunikációjában jelölték meg a kudarc okát. 2007. május 21. Eckstein-Kovács Péter szenátor arra szólította fel az RMDSZ vezetőit, az elhibázott döntéseik miatt lépjenek egy lépést hátra. Markó Béla rosszízűnek nevezte Eckstein kijelentéseit. 2007. június 1. Verestóy Attila szenátor Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján magánvéleményként fejtette ki: „az RMDSZ-nek párbeszédet kell kezdeményeznie minden olyan, a magyar közösség érdekképviseletét vállaló szervezettel, amelyik nem az RMDSZ megsemmisítését tűzte ki célul”. 2007. június 9. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Kelemen Hunort választották meg szövetség ügyvezető elnökének. Markó Béla kijelentette, nem lenne jó, ha a népszavazási kudarc miatt fejek hullanának a szövetségben. 2007. június 11. Felfüggesztette tisztségéből az ügyészség által vizsgált Nagy Zsolt minisztert Traian Basescu köztársasági elnök. 2007. június 30. Az Erdélyből Európába című marosvásárhelyi közéleti fórumon a Tőkés Lászlót támogató szervezetek vezetői úgy vélték, nem Tőkés Lászlót kellene felvenni az RMDSZ jelöltlistájára, hanem az RMDSZ-nek kellene támogatnia Tőkés független jelöltségét. 2007. július 3. Benyújtotta lemondását a miniszterelnök-helyettesi tisztségből Markó Béla, aki kijelentette, a továbbiakban az RMDSZ-elnöki tevékenységére, a tagsággal való bizalmi kapcsolat helyreállítására kíván összpontosítani. 2007. július 3. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői a szabadegyetem keretében megrendezett Markó–Tőkés-találkozóra hívták meg a feleket. Tőkés László elfogadta, Markó Béla elutasította a meghívást. 2007. július 5. Markó Béla három időpontot javasolt Tőkés Lászlónak egy csúcstalálkozó megtartására. 2007. július 17. Az RMDSZ állandó tanácsa arról döntött, befutóhelyet biztosít Tőkés Lászlónak a szövetség EP-jelöltlistáján. 2007. július 30. Tőkés László és Markó Béla kolozsvári találkozóján a felek arról egyeztek meg, hogy tárgyalócsoportok folytatják az egyeztetéseket, és augusztus 24-éig megpróbálnak hosszú távú megállapodást kötni. A megbeszélésen az RMDSZ a közös nemzeti célok listáját, az ellenzék pedig az erdélyi magyar politikai rendszerváltás programját adta át a másiknak. A megbeszélés után Tőkés László hangsúlyozta, csak az esetben lehet szó arról, hogy az RMDSZ listáján szerepeljen, ha a rendszerváltási csomagot a szövetség elfogadja. Markó Béla friss felmérési adatokra hivatkozva jelentette ki, Tőkés Lászlónak függetlenként nincs esélye a bejutásra, és – ha egymás ellen indulnak a választásokon – az RMDSZ-t is csak egy huszáros kampány lendíthetné át az ötszázalékos küszöbön. 2007. július 31. Szász Jenő bejelentette, összegyűltek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírások. A bírósági szünet lejártával elindítják a pártbejegyzést. 2007. augusztus 9. Kelemen Hunor nagyvárosi legendáknak minősítette az RMDSZ által készíttetett közvélemény-kutatásról szóló híreket. 2007. augusztus 10. Traian Basescu elnök Székelyudvarhelyen biztosította Szász Jenőt arról, hogy nem fog sérülni a törvényesség a Magyar Polgári Párt bejegyzésénél. 2007. augusztus 10. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak a megbeszélésén megegyeztek arról, hogy az ellenzéki rendszerváltási javaslat alapján próbálják a közös dokumentumot megfogalmazni. 2007. augusztus 16. A Krónika bizonyítékokat mutatott be arról, hogy július elején az RMDSZ szociológusa vezetésével mégiscsak készült közvélemény-kutatás az erdélyi magyarság politikai opcióiról. 2007. augusztus 18. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak találkozója után Borbély László RMDSZ-alelnök bizakodóan, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök szkeptikusan nyilatkozott az esetleges megállapodásról. 2007. augusztus 22. A kormány november 25-ére tűzte ki az EP-választásokat. 2007. augusztus 24. A kijelölt határidő előtt nem született megállapodás a tárgyalócsoportok között. A tárgyalások folytatásáról döntöttek. 2007. augusztus 25. Tőkés László Románia utolsó posztkommunista alakulatának minősítette az RMDSZ-t egy interjúban. Markó Béla ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a megegyezés tekintetében. Az elnök elismerte, mégiscsak létezik a Kelemen Hunor által letagadott felmérés. 2007. augusztus 31. Az ellenzék tárgyalócsoportja a javasolt rendszerváltó csomag mellett egy határidőket is tartalmazó cselekvési tervet is az RMDSZ tárgyalói elé terjesztett. A találkozó után Kelemen Hunor bejelentette, olyan jelöltlista állítását javasolták, melynek a két befutóhelyét Markó Béla és Tőkés László foglalná el, a lista további helyeit pedig megosztanák a romániai magyar szervezetek között. 2007. szeptember 5. A Krónika körkérdéséből kiderült, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek kitartanak amellett, hogy a püspök önálló jelöltként vegyen részt a választásokon. 2007. szeptember 6. Eredménytelenül zárult Markó Béla és Tőkés László csúcstalálkozója, a püspök nem írta alá a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodás-tervezetet. Kijelentette, nem érett meg a helyzet a közös lista állítására. Markó Béla a Tőkést támogató szervezetekre hárította a felelősséget a megegyezés elmaradása miatt. A felek ennek ellenére nem tartották haszontalannak az augusztusi tárgyalássorozatot, és megállapodtak abban, hogy nem fognak negatív, ellenséges kampányt folytatni egymás ellen. 2007. szeptember 7. Az RMDSZ állandó tanácsa megváltoztatta a korábbi rangsorolását. Arról döntött, hogy a jelöltlista elején Frunda György, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Korodi Attila szerepeljen. Közölték, Nagy Zsolt maga kérte a listáról való törlését, hogy ezzel kímélje meg az RMDSZ-t a személyével kapcsolatos esetleges támadásoktól. 2007. szeptember 8. Az SZKT ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a módosított listát. Markó Béla közölte, az RMDSZ mutatott nagyobb készséget a megállapodásra; a szövetség 90 százalékban elfogadta az ellenzék javaslatcsomagját. /Gazda Árpád: A jelöltállítás kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12. /

Nem látja esélyét a Markó Béla és Tőkés László közötti újabb találkozónak és az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistája módosításának Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint a megegyezésre való törekvés teljesen érthető, csakhogy arra már nincs idő. Azonban azokról a kérdésekről, amelyek gyakorlatilag függőben maradtak, folytatni kellene a dialógust, fejtette ki Toró. Toró megsürgette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozását, hogy kezdjék el az egyeztetéseket. /Lokodi Imre: „Jegelik” Sógor kezdeményezését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Tudatlanság, a szakmai felkészültség hiánya vagy többségi erőfitogtatás? A román sajtó szóban és írásban egyaránt eltorzítja a kisebbségekhez tartozók nevét. A „domnul Belo” cím, amellyel az RMDSZ elnökét illetik gyakran, szándékosságra utal, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik legismertebb romániai politikusról van szó. George Sörös, George Szőrös, Laszlo Tokes, Sogor Csabo, Szolt Nagy, Attila Körödi – csupán néhány magyar név, amelyet nem tudnak vagy nem akarnak helyesen leírni/kimondani a román sajtósok. Az abszolút listavezető azonban az RMDSZ elnöke, ő „büszkélkedhet” a legváltozatosabb névvariánsokkal. A leggyakoribb ezek közül a „domnul Bela” – esetenként „domnul Bella –, vagyis Béla úr. Sajtóértekezletein az újságírók gyakran „készen kapják” a szövetségi elnök nevének helyes írásmódját, a legtöbbször ez sem bizonyul hatékonynak. „Nem személy szerint sért, hanem elgondolom, mennyire jellemzi ez a román politikusok és a román újságírók egy részének a mentalitását. Egyszerűen nem akarják megtanulni azoknak a nevét, akikkel együtt élnek” „Ez egy arrogáns szemlélet a részükről” – vélte Markó Béla. A román nyelvű írott sajtóban ékezetet a magyar nevekben csak ritkán találni, noha ennek technikai akadálya nincs, ugyanis a román és a magyar nyelv a számítógépeken egyaránt a kelet-európai karakterkészlet része. Nemrégiben a Cotidianul a Magyar Nemzeti Tanács elnökével közölt interjút, amelynek internetes változata következetesen „Tökes”-ként említi a püspököt. Különösen szembetűnő – szándékosságra utal –, hogy a szöveg egyébként ékezet nélküli. A minap kérték a jóváhagyást a Tudor Chiuariu és Nagy Zsolt elleni eljárás megindítására. Az ügyészség hivatalos közleményében „Szolt Nagy” szerepelt. A kérés iktatását nyugtázó államfői közleményben a nevet kijavították „Zsolt”-ra. A Hotnews hírportál átvette a közleményt, de Nagy Zsolt nevét a portál szerkesztői „Szolt”-ra változtatták. Az elnöki hivatal egyébként kínosan ügyel a magyar nevek írásmódjára. Igaz, Kibédi Katalin volt igazságügyi államtitkár már nem „érdemelte ki” az ékezetet. /Mihály László, Szőcs Levente: „Belok” és „Szoltok” a román közbeszédben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Szeptember 26-án leadta az EP-jelöltlistáját az RMDSZ. Kék-zöld RMDSZ-es-uniós sál egészítette ki a bukaresti Központi Választási Iroda (KVI) előtt gyülekező RMDSZ-es szenátorok, képviselők és kormányzati tisztségviselők megszokott hivatali öltözetét. „Nem hiszem, hogy a közösségünkben lenne valaki is, aki ne ismerné el például Frunda György képességeit, felkészültségét arra, hogy ezt a feladatot ellássa. Az utána következők is, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bíró Rozália és Korodi Attila is alkalmasak erre a feladatra” – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök a lista leadásakor. Sógor Csaba, az EP-lista második helyezettje elsősorban a kisebbségi érdekek képviseletére vállalkozik. „Elképzeléseim változatlanok, továbbra is közösségem érdekeit szeretném szolgálni legjobb szaktudásom szerint” – fogalmazott Winkler Gyula. Tőkés László református püspök, EMNT-elnök független jelöltként való indulására vonatkozó kérést Szilágyi Zsolt kampányfőnök, az EMNT alelnöke március 13-án nyújtotta be a KVI-hoz. /Leadta az EP-jelöltlistáját az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

A készülő közoktatási törvény egyeztetési folyamatában a román politikai pártok, de az oktatási szakszervezetek vezetői is láthatóan összehangoltan dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az RMDSZ által kezdeményezett, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek alapján történő oktatását – jelentette be Asztalos Ferenc képviselő. A politikus leszögezte: itt az ideje, hogy ezekben kérdésekben ne csak az RMDSZ, hanem a magyar szakszervezeti vezetők, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, de az EMNT és SZNT is hallassa hangját, megerősítve azt a tényt, hogy az RMDSZ által követett oktatás-politikai célok fontosak a magyarság számára – hangsúlyozta a politikus. Asztalos közölte, a napokban két, a Konzervatív Párt által kidolgozott, egyértelműen magyarellenes törvényjavaslat érkezett a képviselőház oktatási szakbizottságához. Az egyik tervezet azt szorgalmazza, hogy az iskola-előkészítő évet a kisebbségi gyerekek esetében fordítsák a román nyelv elsajátítására, de azt is, hogy a román nyelvet az I. osztálytól a XII. osztályig a román diákok számára készült tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. A másik törvénytervezet értelmében azokban a helységekben, ahol a románság számbeli kisebbségben él (különösen Hargita, Kovászna, és Maros megye egy része), az itt román nyelvet oktató pedagógusok fizetését egészítsék ki az országos bruttó átlagfizetés összegével. /Összehangolt támadás a magyar nyelvű oktatás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Tőkés László református püspök azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy megpróbál széthúzást kelteni „a magyar nemzetben, a magyar egyházakban és főként az Erdélyi Református Egyházkerületben”. A püspök elmondta: szeretett volna részt venni az október 6-i aradi megemlékezésen, de Király András, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke „durván elutasította részvételi szándékát”, azt üzenve neki, hogy „nincs mit ott keresnie”. Tekintettel arra, hogy Király András, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke református lelkész, Tőkés szerint az RMDSZ „széthúzást akar kelteni a magyarság körében”. A püspök bejelentette, hogy Nagyváradon az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megegyezésre jutott az október 6-i megemlékezések közös megszervezését illetően. Tőkés Nagyváradra szervezett ünnepségén részt vesz Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a Nagy Sándor József tábornok emlékét őrző tábla megkoszorúzásánál pedig Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere mond beszédet. Orbán Viktor már Tusnádfürdőn elmondta, hogy ha Tőkés önálló jelöltként indul a november 25-i választáson, akkor őt támogatja. /Az RMDSZ Aradon, Tőkés Váradon ünnepel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Utolsó percben kellett helyszín változtatást eszközölnie Gyergyószentmiklóson az Autonómia az EU-ban témájú lakossági fórum szervezőjének, a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki szervezetének, ugyanis a Salamon Ernő Gimnázium vezetősége – ahová meghirdették a fórumot – egy nappal Tőkés László és Kövér László találkozója előtt szerződést bontott. Arra a törvényre hivatkoztak, amely megtiltja politikai jellegű rendezvények szervezését az iskolákban. Árus Zsolt, a fórum egyik szervezője úgy értesült, hogy az RMDSZ felső vezetéséből „szólt le” valaki, és nyomást gyakoroltak az iskolaigazgatóra. Szóbeszéd szerint az RMDSZ helyi vezetői közül hívták fel Lakatos Mihály igazgató figyelmét a törvényes előírásokra. Lakatos mindkét információt cáfolta. Sokan érvelnek azonban azzal, hogy „a néhány héttel ezelőtt összehívott RMDSZ Gyergyó területi küldöttgyűlésére nem vonatkozott ugyanez a jogszabály, noha a küldöttek tanácsa SZKT- és KAT-tagokat választott a gimnázium dísztermében”. „Tévedés történhetett, tudomásom szerint az RMDSZ tájékoztató rendezvényt szervezett, és nem politikai jellegűt” – érvelt Lakatos a Krónika kérdésére. „Még nem kezdődött el a kampány, és az RMDSZ máris negatív kampányba lendült” – jelentette ki Tőkés, utalva az október 6-i aradi megemlékezés körüli üzengetésre, amikor is – mint érvelt – az RMDSZ aradi vezetője megüzente Tőkésnek, hogy sem őt, sem Orbán Viktort, a Fidesz elnökét nem látják szívesen Aradon. Tőkés hangoztatta, szem előtt tartja a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásokat követő szeptember 6-ai közös nyilatkozatban foglaltakat. Továbbra is keresi az összefogás lehetőségét. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt választmányi elnöke pártja azon törekvéseit hangsúlyozta, amely a határon túli magyarság érdekérvényesítésére irányul, és a gyergyóremetei gyökerekkel is rendelkező Gál Kinga európai parlamenti képviselő tevékenységét hozta fel példának. Kicsinyhitűnek nevezte Markó Bélát azon kijelentése miatt, miszerint Tőkés a Fidesz-támogatottsággal csak azt éri el, hogy a magyarságnak ne legyen az EP-ben képviselője. A püspök szerint matematikai Nobel-díjra kellene előterjeszteni Markó Bélát, mert bebizonyította, hogy a 2,8 százalék több, mint az 5 százalék. Szilágyi Zsolt EMNT alelnök jelentette be: létrehozták Tőkés László honlapját. Ígérete szerint a www.tokeslaszlo. ro és a www.tokeslaszlo.eu honlapokon naprakész információkkal szolgálnak az érdeklődőknek. /Jánossy Alíz: Matematikai Nobel-díj Markónak? = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Kérdéses, hogy az RMDSZ-nek lesz-e nehezebb 5 százalékot összegyűjteni, vagy pedig egy független jelöltnek 2,8-at – vetette fel Gyergyószentmiklóson Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés a Magyar Polgári Szövetség meghívására Székelyföldre látogatott, Kövér Lászlóval, a Fidesz választmányi elnökével, valamint Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel együtt. „Jogunk van ahhoz, hogy a határokon túl rekedt magyarok érdekeiben felszólaljunk” – indokolta a magyarországi párt beavatkozását a romániai EP-választásokba Kövér. /Barabás Márti: Szendvicspénz Tőkés László kampányára. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Kövér László fideszes politikussal Gyergyószentmiklósra érkezett, ahol közös sajtótájékoztatójukon mindketten élesen bírálták az RMDSZ vezetését. Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa írta a kormánypárti Népszavában: „A Markóékkal való megegyezéstől mereven elzárkózó püspök – korábbi önmagával ellentmondásba keveredve, felejtve, hogy meg sem várva a nyári RMDSZ–EMNT tárgyalások kimenetelét, különböző hírügynökségeknek nyilatkozva éppen ő rúgta fel a korábban hangoztatott ‘megnemtámadási szerződést’ – továbbra is keresi az összefogás lehetőségét…”. /Lokodi Imre: Tőkés püspök továbbra is Fidesszel kampányol. = Népszava (Budapest), okt. 13./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, azért vállalta el, hogy független jelöltként induljon az EP-választásokon, mert RMDSZ mára rossz irányba ment el, mint ahogy ezt a negyvenes évek vége felé a Magyar Népi Szövetség tette. Szerinte Európa számára Erdély ma is a kontinens keleti bástyáját és végvidékét jelenthetné. Úgy vagyunk mi Európával, mint valami egyoldalú szerelemmel. Erdély Romániának a legkiaknázhatóbb része, ilyenformán a román nacionalista állam is gyarmatként kezeli Erdélyt. Szükség van önálló, autonóm erdélyi magyar külpolitikára. Az 1989 óta folytatott romániai magyar politikának teljes revíziójára volna szükség, ez az egész erdélyi magyar közösségre váró kihívás és célkitűzés. Románia gyarmatosító, asszimiláló stratégiája érdemben nem változott, Tőkés László azért van útjában nemcsak a román nacionalista politikának, hanem magyar szövetségesüknek, az RMDSZ-nek is, mert nem ezt a kirakatpolitikát szeretné folytatni. Többször elhangzott, hogy Tőkés Lászlónak vissza kell térnie az RMDSZ-be. Ha visszatérne, csak feloldódhatna a mostani RMDSZ-ben, reagált erre a püspök. Amennyiben megválasztanák, arra az időre felfüggesztené püspöki szolgálatát. A vele szemben álló RMDSZ-nomenklatúra kezében van most minden pénz és hatalom. A romániai magyar média jelentős részét szintén a kezükben tartják. Azonban a püspök hisz az igazságban. Nem lehet tovább haladni az eddigi hagyományosan kisebbrendűségi komplexustól szenvedő kisebbségi politika útján, mert ez zsákutcába vezet. Meg kell újítani Erdélyben a magyar közéletet, közgondolkodást, politikát. Önbizalomra van szükség. /Szőke Mária: Dávid, Góliát és az európai aréna − Beszélgetés Tőkés László püspökkel, európai parlamenti képviselőjelölttel. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 19./

Eddig 51 magyarországi és romániai magyar művész, közéleti személyiség, egyetemi tanár, politikus írta alá azt a felhívást, amelynek címe Temesvártól Brüsszelig, és amellyel Tőkés László EP-képviselővé választását támogatják. Felhívták a figyelmet, történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság, ,,Tőkés László személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás hangsúlyozta, hogy Tőkés bátor kiállása már alakított történelmet 1989 decemberében, a püspök azóta következetes szószólója az erdélyi magyar önrendelkezésnek.,,Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. ” – áll a felhívásban, melynek aláírói közt van Csoóri Sándor, Gál Kinga, Jakó Zsigmond, Jókai Anna, Lohinszky Loránd, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nemeskürty István, Szőcs Géza és Vizy E. Szilveszter. /Farkas Réka: Történelmi lehetőség (Értelmiségi felhívás Tőkés támogatására). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./; A dokumentum szövege és történt aláírók névsora /október 25-ig/:Temesvártól Brüsszelig – értelmiségiek felhívása Történelmi lehetőség előtt állnak az erdélyi magyarok: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. Tőkés László bátor és következetes kiállása már alakított történelmet: 1989 decemberében rést ütött a hallgatás falán és megbontotta Közép-Kelet Európa legsötétebb diktatórikus rendszerét, esélyt teremtve Románia európai felzárkózásának és az erdélyi magyar feltámadásnak. Azóta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az erdélyi magyarok belső önrendelkezésének, ezen belül a Székelyföld autonómiájának következetes szószólója. Mindeközben folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Neki van leginkább esélye átlépni a dolgaink iránt sokszor közömbös vagy érzéketlen Európa politikai ingerküszöbét. Mi, alulírottak, a nemzetünk iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért állunk Tőkés László mellé. Meggyőződésünk, hogy európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen. Hisszük, hogy – ahogyan egykor Temesváron – Tőkés László Brüsszelben is képes kovásza lenni olyan folyamatoknak, amelyek révén Európa visszatalál keresztény gyökereihez, nemzetei közötti szolidaritáshoz, és egy új – igazságosabb és méltányosabb – rend keretében az Unió esélyt teremt a nemzeti közösségek önrendelkezésének. dr. Ábrám Zoltán orvos, egyetemi tanár;Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár;Balázs Éva színművész, egyetemi tanár;Bánffy György színművész;Bíró András közgazdász, egyetemi tanár;Bodó Barna politológus, egyetemi tanár;Boros Zoltán szerkesztő, filmrendező ;dr. Brassai Attila orvos, egyetemi tanár;dr. Brassai Zoltán orvos, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csép Sándor közíró;Csetri Elek történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csiki Sándor tanár, a Nagycsaládosok Szövetségének elnöke;Csíky Csaba zeneszerző;Csoóri Sándor költő, író;Demény Attila zeneszerző;dr. Dudutz Gyöngyi orvos, egyetemi tanár;Farkas Árpád költő;Földváry Attila építészmérnök, egyetemi tanár;Gábos Zoltán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Gál Kinga jogász, Európa parlamenti képviselő;Gazda József író;Geréb Zsolt teológus, egyetemi tanár, a PKE rektora;Gergely András történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, volt nagykövet;Gergely István szobrászművész;György Attila író;Hámori József kutató biológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, volt oktatási és kulturális miniszter;Hankiss Ágnes pszichológus, író;Herczegh Géza jogász, volt alkotmánybíró;Jakó Zsigmond történész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja;Jókai Anna író, költő;dr. Kincses Ajtay Mária orvos, egyetemi tanár;Kincses Elemér színházi rendező;Kincses Előd ügyvéd;Kovács Béla matematikus, egyetemi tanár, a PKE volt rektora;Kristófi János festőművész;Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár;Lohinszky Lóránd színművész, érdemes művész;Makkay József újságíró, főszerkesztő;Makovecz Imre műépítész;Martonyi János jogász, volt külügyminiszter;Melocco Miklós szobrászművész;Murádin Jenő művészettörténész;Nagy-Tóth Ferenc biológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Neményi Ágnes szociológus, egyetemi tanár;Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész;Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, volt oktatási miniszter;Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Péterffy Lajos színművész;Pillich László közíró, a Heltai Alapítvány elnöke;Schöpflin György politológus, egyetemi tanár, Európa parlamenti képviselő;Somai József közgazdász, az RMKT elnöke;Szakáts Béla szobrászművész;Szilágyi Györgyi szociológus, egyetemi tanár, a PKE rektor-helyettese;Szőcs Géza költő;Szűrös Mátyás diplomata, volt köztársasági elnök;Tolnay István filológus, egyetemi tanár, a KREK tanügyi előadótanácsosa;Toró Tibor atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Tőkéczki László történész, egyetemi tanár;Tőkés Béla fizikus, egyetemi tanár;Vizi E. Szilveszter orvos-biológus, az MTA elnöke/Temesvártól Brüsszelig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, független európai parlamenti képviselőjelölt háromszéki kampánykörútját Torján indította, ahol november 5-én a zsúfolásig telt templomban előbb istentiszteletet tartott, majd a Székely házban lakossági fórumon vett részt. A püspököt Torjára elkísérte többek között Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Gazda József kovásznai közíró és Sánta Imre református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A püspök kifejtette, ha megválasztják, Brüsszelben a közösségi önrendelkezést, a Székelyföld területi autonómiáját fogja képviselni. Tőkés László kemény hangon ítélte el az RMDSZ csúcsvezetőségét, mely ma már nem annyira a magyarok, hanem inkább a román és saját politika érdekeit képviseli Bukarestben. Az RMDSZ-nek két-három éve már ott van Brüsszelben három képviselője, s nagyon kevesen mondanák meg, kik ők, és mit csinálnak. Ozsdolán helyi fiatalok műsorral, verssel és dallal köszöntötték a romániai forradalom fáklyáját – ahogy Kónya Ádám nevezte a püspököt. Tőkés arra emlékeztette a jelenlevőket, az RMDSZ szenátorai és képviselői 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban a négy erdélyi magyar történelmi egyház képviselői előtt esküdtek meg, hogy hűségesek lesznek nemzetünkhöz, és megvalósítják a Székelyföld területi önrendelkezését. Esküjüket hamar elfelejtették – mondta Tőkés László. A nagy célok – az önálló magyar oktatási rendszer, a Bolyai Egyetem visszaállítása, a Székelyföld területi autonómiája – nem valósultak meg. A püspök közölte: Garda Dezső Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő felhatalmazta arra, hogy elmondja, nemrég felfedezte, négymillió köbméter fának kelt lába hatmillió euró értékben, s hiába jelenti az esetet, konkrét bizonyítékokat is felsorakoztatva, a politikai és gazdasági érdekek összefolyása miatt szinte tehetetlen. A fás maffia erősebbnek bizonyul, és ebben a nagy lopásban, sajnos, RMDSZ-es politikusok is benne vannak. Tőkés László még Csernátonban és Kézdivásárhelyen vett részt lakossági fórumon. /Iochom István: Tőkés László Torján és Odzsolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Kós András Apáczai Csere Jánost mintázó szobrát avatta fel Tőkés László királyhágómelléki református püspök október 30-án Nagyváradon. Hermann János előadótanácsos a felavatás előtt álló szobrot méltatta. Tőkés László püspök köszönetet mondott az alkotónak, előrebocsátva, hogy az egyházkerület méltó helyén lel hamarosan otthonra a szobor. Ezt követően a püspök Czeglédy György-díjat adott át a nagyváradi gyülekezetek megbecsült presbitereinek. A Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség és a Nagyváradi Református Presbiteri Szövetség hozta létre a Czeglédy György-díjat. A névadó Nagyvárad reformációjának kiemelkedő alakja, az itteni egyházi élet vezéralakja volt. A díjat minden évben a tíz nagyváradi gyülekezet egy-egy presbiterének osztják ki. Most volt az első díjátadás. A szoboravatás után Nagykárolyban ünnepelte a reformáció évfordulóját Tőkés László október 31-én. Az istentiszteleten a püspök a reformációra emlékezett. Az ünnepség keretében köszöntőbeszédet mondott Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök, aki régi barátjaként üdvözölte Tőkést. Székelyföldi körútra indult november 2-án Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelölt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szászrégenben vett részt közéleti fórumon, majd marosszéki falvakba látogatott el, november 4-én pedig Udvarhelyszéken vett részt fórumon. Tőkést elkísérte Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Fodor azon véleményének adott hangot, hogy szemléletváltásra van szükség az erdélyi magyar politikában, ezt pedig csak Tőkés László indíthatja el. Nagyernyén Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester megfenyegette Komáromit István helyi református lelkészt: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke november 2-án a Duna TV-ben beszélt. Szó esett arról, hogy az RMDSZ tiltakozik Orbán Viktor jelenléte ellen Tőkés kampányában. Szilágyi Zsolt természetesnek tartotta egy európai politikus jelenlétét az európai parlamenti választási kampányban, mint mondta, Wilfried Martens is tiszteletét tette Romániában. Az MSZP és az SZDSZ világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatják az europarlamenti választásokon. Tőkés László mellett állt ki a budapesti Összmagyar Testület elnöksége. Nyilatkozatukban arra kérték az erdélyi magyarokat, hogy az európai parlamenti képviselőválasztáson szavazatukkal Tőkés László támogassák. Budapesten újságírók megkérdezték Orbán Viktortól, nem tart-e attól, hogy Tőkés László támogatásával megoszlanak majd a szavazatok és végül az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Brüsszelben. A Fidesz elnöke azt mondta, az EP-választás nem belpolitikai, hanem európai kérdésekről szól, ezért a be nem avatkozás gondolata a régi idő rossz reflexe. Hozzátette: a Fidesz erdélyi szerepvállalása is azt célozza, hogy minél több magyar menjen el választani és szavazzon politikai ízlése szerint. /Erdélyi körúton Tőkés László. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

Nem fért be a Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselőjelölt kampányrendezvényére kíváncsi tömeg november 20-án Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház nagytermébe, sokan a koncertteremben, illetve az előcsarnokban elhelyezett kivetítőkön követték az eseményeket. Szász Jenő polgármester arra buzdítva a megjelenteket, hogy „a posztkommunista struktúrákba betagozódott” RMDSZ helyett november 25-én szavazzanak a független erdélyi magyar jelöltre. „Tőkés László az erdélyi magyarság számára az, aki Orbán Viktor a magyarországi és kárpát-medencei magyarságnak” – jelentette ki a székelyudvarhelyi polgármester. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke azt fejtegette, hogy az RMDSZ-es honatyai státus nem összeegyeztethetetlen az autonómia és Tőkés László támogatásával. „A megalkuvó politika nem visz semmire. Csak a határozott politizálás, az a fajta határozottság, amely Tőkés Lászlót jellemzi” – tette hozzá Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke színpadra lépését „Viktor!” „Viktor!” skandálás és hosszas taps fogadta. Az anyaországi politikus hangsúlyozta, az autonómia a legfontosabb magyar ügy a 21. században, amely nélkül nemcsak a nemzeti megmaradás, de a jólét is elképzelhetetlen. „Tőkés László nemcsak az erdélyi magyarság, hanem a teljes Kárpát-medencei magyarság szószólója lesz” – mondta Orbán Viktor. Tőkés László kifejtette, a Székelyföldnek az egész erdélyi magyarság számára meghatározó szerepe van. – A püspök elmondta, a Partiumban olyan mérvű a közösségek romlása, hogy ott már elképzelhetetlen egy ilyen családias rendezvény egy polgármester szervezésében. Udvarhelyről Csíkszeredába tartva Tőkés László és Orbán Viktor megkoszorúzta a máréfalvi világháborús emlékművet. A független képviselőjelölt kampánystábja szerint a helyi RMDSZ-es polgármester mindent megtett ennek megakadályozására: lakattal záratta be az emlékműhöz vezető kaput, a másik bejáratot pedig építőanyaggal torlaszoltatta el. A sebtében odahordatott betontéglákat a vendégeket fogadó máréfalviak eltávolították, a kisiskolások által bemutatott rövid műsort azonban így is megkísérelték megzavarni egy közelben várakozó erőgép segítségével. A helybéliek elmondták: Dávid Lajos polgármester utasítására már előző este is emberek járták a falut, megkísérelve lebeszélni a máréfalviakat Tőkés és Orbán fogadásáról. Máréfalva polgármestere nem kívánt nyilatkozni erről. /Összefogásra buzdít Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Minden bizonnyal elszámoltatásra számíthatnak azok az RMDSZ-es képviselők, akik részt vállaltak Tőkés László választási kampányában, jelezte Kovács Péter kampányfőnök-helyettes, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, ez csak a saját véleménye. A püspök egyes kampányrendezvényein Toró T. Tibor, Antal Árpád András, Tamás Sándor és Garda Dezső képviselő vett részt. Toró T. Tibor, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti, székelyudvarhelyi kampánybeszédében kijelentette, számára természetes és magától értetődő a Tőkés László melletti kiállás. Nem az RMDSZ ellen, hanem Tőkés László mellett szólalt fel Székelyudvarhelyen. Valószínűnek tartja, hogy az RMDSZ kizárja soraiból azokat, akik nem követik a párt irányvonalát. „Állok elébe – jelentette ki Toró. – De én abban reménykedem, hogy a választások után lesz tér azoknak is, akik a megegyezést sürgetik. ” Sajtótájékoztatón magyarázta el Antal Árpád András képviselő is, hogy miért kísérte végig Tőkés Lászlót és a vele tartó Orbán Viktort a háromszéki kampánykörútján. Kijelentette, ha a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban mennek el szavazni, van esély arra, hogy mind az RMDSZ-lista, mind Tőkés László bejusson. Tamás Sándor képviselő Tőkés László kézdivásárhelyi kampányrendezvényén vett részt. Garda Dezső Gyergyószentmiklóson volt jelen Tőkés László fórumán. Jelenléte nem értelmezhető úgy, hogy az RMDSZ ellen kampányolt volna. Márton Árpád frakcióvezetőtől megkérdezte a Krónika, hogyan ítéli meg frakciótársai részvételét a Tőkés-kampányban, és készül-e szankciókat alkalmazni a renitensek ellen. „Provokatív kérdésekre nem válaszolok” – jött a szűkszavú válasz. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese inkább elítélte ezt. /Gazda Árpád: Elszámoltatják Toróékat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Az erdélyi magyarság politikai vélekedéseiről készített közvélemény-kutatást a kolozsvári Desiré Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának felkérésére. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. A kutatás külön fejezetben foglalkozott a helyhatóság kérdéskörével. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot kapna az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust. Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilában. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A legolvasottabb megyei napilap a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik, ezt követi az RTL Klub, a román adók közül a legnézettebb a Pro TV. /Farkas Réka: Merre tovább, romániai magyarság? (Közvitára bocsátott közvélemény-kutatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

Felértékelődhet a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerepe az elkövetkező időszakban – jelentette ki Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő a lapnak adott interjújában. Meg kell teremteni az együttműködés feltételeit a Magyar Polgári Párttal (MPP), és az RMDSZ-szel is, elsősorban a szórványvidéken. A cél az, hogy minél több „autonomista” kerüljön a magyarság számára kulcsfontosságú tisztségekbe. Az RMDSZ SZKT ülésén egyelőre semmilyen tárgyalási készség nem mutatkozott, a polgári oldalon is egyre gyakoribb az olyan hang, hogy a helyhatósági választások előtt nem kellene megegyezni. Toró szerint viszont a helyhatósági választások előtt el kell kezdeni a tárgyalást, sőt egyezségre is lehet jutni mindkét választásról. /Felértékelődhet az EMNT szerepe az erdélyi magyar–magyar egyeztetésekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./