Nem kell fizetnie az EMNT-nek (Székelyzászló-ügy)
Eltörölte tegnapi ítéletével a marosvásárhelyi bíróság azt a bírságot, amelyet a helyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) rótt ki a reklámzászlókra vonatkozó törvény alapján, de székely zászló kitűzése miatt.
A bíróság honlapján az ítélet kapcsán az volt olvasható, hogy az ítélőszék csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes bírságot megrovásra enyhítette. Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, voltaképpen a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát, ezért fellebbezni készülnek az ítélet ellen. Kincses a perben azzal érvelt, hogy nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Az ügyvéd be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének a képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek. „Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki az ügyvéd. Elmondta, a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. A jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban. Az EMNT korábban a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka korábban azt nyilatkozta, hogy Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért a zászló csakis reklámzászlónak minősülhet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zászlóper: félig adott igazat az EMNT-nek a bíróság
Eltörölte keddi ítéletében a marosvásárhelyi bíróság azt a bírságot, amelyet a helyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) rótt ki a reklámzászlókra vonatkozó törvény alapján, de a székely zászló kitűzése miatt.
A bíróság honlapján közölte, csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes büntetést megrovásra enyhítette.
Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, nem tudnak igazán örvendeni a bírság eltörlésének, mert a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát, emiatt fellebbezni készülnek. Kincses elmondta, a perben azzal érvelt: nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Az ügyvéd be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek.
„Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki az ügyvéd. Elmondta, a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottsága (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. Az ECRI-jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban.
Az EMNT a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a helyi önkormányzat felügyelete alatt működő rendőrség parancsnoka korábban azt mondta, Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért csakis reklámzászlónak minősülhet.
Krónika (Kolozsvár)

Színfalak mögött zajlik a párbeszéd
Eltérően nyilatkoznak a romániai magyar politikai szereplők az amerikai közvetítéssel zajló román–magyar párbeszéd kapcsán. Bakk Miklós politológus szerint hasznos lenne az RMDSZ mellett a többi erdélyi magyar politikai erőt is bevonni a tárgyalásokba.
A romániai magyar politikai szervezetek vezetői egyetértenek abban, hogy a román többség és a magyar kisebbség közötti viszonyt új alapokra kell helyezni – különösképpen most, amikor a Székelyföld autonómiájának a kérdése a figyelem központjába került –, a tárgyalások kereteiről azonban eltérően nyilatkoznak lapunknak.
Mint arról beszámoltunk, az amerikai Project of Ethnic Relations (PER) nevű amerikai jogvédő szervezet 2005-ben visszavonult igazgatója, Allen Kassof egy hétfői sepsiszentgyörgyi fórumon elmondta, a PER felkérést kapott, hogy közvetítői szerepet vállaljon ebben a párbeszédben, akárcsak 1993-ban, a hírhedt neptuni találkozó esetében.
Kassof azt is elmondta, a hétvégén Brassópojánán már negyedik alkalommal találkoztak a román politikai pártok és az RMDSZ képviselői, a következő fordulóra februárban kerülhet sor. A PER volt igazgatója azt mondta, román részről nagy az ellenállás az önrendelkezési törekvésekkel kapcsolatban, de a többség is érzi, hogy szükség van az egyeztetésekre.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, szerinte a magyar–román párbeszédnek bármikor helye van, függetlenül attól, hogy amerikai vagy európai szervezet próbál közvetíteni a felek között. „Minden olyan kezdeményezésnek örülünk, amely a párbeszédről szól. Ez hasznos alkalom elmagyarázni szemtől szemben aromán félnek, mit is akarunk mi az autonómiatervezetünkkel. De beszélhetünk a magyar nyelv regionális nyelvként való elfogadásáról is. Elvégre a román is regionális nyelv volt Ukrajna egy részében, amikor meg ezt az ukrán parlament eltörölte, nagy felháborodást keltett Romániában is” – mutatott rá Borbély.
A politikus emlékeztetni kívánt arra is, hogy 2010-ig számos, PER-kezdeményezte találkozó zajlott Romániában, ahol a felek számos tabutémát feszegettek. „Nemcsak magyar ügyek kerültek terítékre, hanem a roma közösség gondjai meg egyebek is. Úgy érzem, a párbeszéd mindig segíti a közeledési folyamatot” – tette hozzá Borbély László, aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a szövetség a civil társadalmat is bevonja a PER által kezdeményezett dialógusba.
Ebben a Magyar Polgári Párt (MPP) is részt szeretne venni – jelentette ki lapunknak Biró Zsolt. A párt elnöke viszont aggályainak is hangot adott a párbeszéd kereteivel kapcsolatban. „Komoly kérdőjeleket vet fel, hogy az Európai Unióban élő két nép között miért az amerikaiaknak kell közvetíteniük. Ettől függetlenül minden egyes olyan találkozóra szükség van, ahol párbeszédet tudunk folytatni a román társadalommal. Csak így lehet falakat bontani, s az alaptalan félelmeket eloszlatni” – vélekedett a polgári párt vezetője.
Biró hangsúlyozta, hogy az MPP-nek jól meghatározott véleménye van mind az autonómia, mind az etnikai kérdésről. „Ha egyáltalán lesz ilyen találkozó, akkor arról nekünk is kell tudnunk, nem úgy, mint az 1993-ban Neptunon szervezett PER-találkozóról, ami miatt már most is sokan farkast kiáltanak” – fogalmazott Biró, utalva arra, hogy a Fekete-tenger-parti üdülővárosban lezajlott tárgyaláson Frunda György, Tokay György és Borbély László RMDSZ-politikusok titokban, mandátum nélkül tárgyaltak az akkori román hatalommal.
Tőkés: nem kell új Neptun
A román–magyar párbeszéd szükségességét Tőkés László sem vonja kétségbe, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke viszont úgy véli, az új kezdeményezésre rendkívül rossz fényt vet a Neptun-botrány, amely az elmúlt évtizedekben megosztotta az erdélyi magyar politikát. „Tudnunk kéne, ki kezdeményezte, kinek áll érdekében, hogy az amerikai jogvédők ismét tárgyalóasztalhoz üljenek az RMDSZ-szel és a román politikai pártok képviselőivel. Arra is kíváncsiak vagyunk, kitől kaptak felhatalmazást azok, akik leültek a PER-rel előzetesen tárgyalni” – fogalmazta meg kérdéseit Tőkés.
A Krónika érdeklődésére elmondta, nem csoda, hogy ez a téma épp akkor kerül terítékre, amikor az ország államfőválasztásra készül, és az RMDSZ épp bemutatta az autonómiatervezetét.
„Látható, hogy a román politikum szabad utat adott Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, államfőjelöltnek, hogy az autonómia kérdésével eljátszadozzon. Így Victor Ponta miniszterelnök-államfőjelölttel – akivel Kelemen együtt kampányol – megmozgatják a magyar és a román nemzeti érzéseket. Attól tartok, hogy egy neptuni forgatókönyv szerint az Amerikai Egyesült Államok a világ rendőrének szerepkörében olyan forgatókönyvet gondolt ki, amelyben a román érdekek érvényesülnek, és a magyar felet megint pacifikálják, az autonómiaügyet pedig valamilyen kompromisszum mentén leszerelik” – fogalmazott.
A Neptun-ügyre utalva Tőkés rámutatott, korábban is az amerikai és a román fél választotta ki a tárgyalópartnert. „Most pedig megint ugyanez történik, mindig a kényelmes magyarokat választják” – tette hozzá. Tőkés megjegyezte, az RMDSZ „önjelöltjei” sem 1993-ban, sem most nem kaptak mandátumot – még a szövetség illetékes testületeitől sem – arra, hogy a magyar ügyet képviselőjék ebben a párbeszédben.
Toró: magyar–magyar konszenzus kell
Előrelépés lenne, ha elindulna egy újabb magyar–román párbeszéd, de fontos, hogy ez ne a színfalak mögött történjen, és fedje le a romániai magyar társadalom minden szegmensét – szögezte le lapunknak Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is úgy értékeli, a neptuni tárgyalásokkal az volt a gond, hogy néhány RMDSZ-es csúcspolitikus felhatalmazás nélkül tárgyalt a PER közvetítésével, stratégiai célokat söpörtek a szőnyeg alá, „kiváltva azokat látványos, de a jövő szempontjából nem túl lényeges elemekkel”.
„Nekünk arra lenne szükségünk, hogy találjunk hosszú távú garanciákat az alaptörvényben, a jogszabályokban, hogy gyakorlatba tudjuk ültetni a céljainkat, hogy meg tudjuk valósítani az autonómiát” – szögezte le a politikus. Hozzátette, az RMDSZ már több ízben elveszítette a bizalmat, ezt mutatja a szavazatok számának alakulása is. Emlékeztetett, 25 év alatt egymillióról 350 ezerre csökkent a szövetségre voksolók száma.
„Ezt a bizalmat csak úgy lehet helyreállítani, ha elindul egy magyar–magyar egyeztetés, majd ez alapján létrejön egy etnikumközi megállapodás. Nem új gondolat, hogy a román és a magyar közösségnek egyezségre kell jutnia az ország és a nemzet jövőjével kapcsolatban. Nekünk minden állásfoglalásunkban benne van az igény egy őszinte párbeszédre. Ám ezt nem lehet parlamenti politikára vagy az RMDSZ által kedvelt és gyakorolt titkos paktumpolitikára alapozni, mert az nem vezet eredményre, de bizalmatlanságot szül, megosztja a közösséget” – mondta az EMNP elnöke.
Toró fontosnak tartja, hogy a nagyhatalmak kezdenek ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert eddig az volt a legnagyobb probléma, hogy nem sikerült a közömbösség falát lebontani. „Tudom, hogy Allen Kassof nem emberbaráti megközelítésből akar közvetíteni, megvannak a nagyhatalmi szempontjai, az ukrán válság is érzékenyebbé tette a stabilitás, az interetnikus kapcsolatok iránt, de mindenképp ki kell használni ezt a helyzetet” – szögezte le Toró T. Tibor.
Bakk: elmozdulás várható kisebbségpolitikai kérdésekben
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által megteremtett autonómiamozgalmi háttér és az Amerikai Egyesült Államok új biztonságpolitikai mérlege, azon belül pedig a Romániának juttatott szerep eredményezte, hogy a PER újra közvetítői szerepet vállalt a román–magyar párbeszédben – fogalmazott a Krónika megkeresésére Bakk Miklós politológus.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) politikatudományi tanszékének docense rámutatott, hogy ha Amerika a helyzet eredményesebb stabilizálására törekszik, fontos lenne figyelembe vennie, hogy az erdélyi magyar politikai tér pluralizálódott, tehát hasznos lenne az RMDSZ mellett a többi erdélyi magyar politikai erőt is bevonni a tárgyalásokba. „Ez nehezítené a megbeszéléseket, de biztosabban vetítené előre a stabilitás esélyét” – jegyezte meg.
A politológus úgy értékelte, nem biztos, hogy a tárgyalások eredményeképpen olyan megoldás születik, amelyet az erdélyi magyar közvélemény pozitívnak tekintene, de mindenképpen lehetőség nyílna arra, hogy a magyarok kisebbségi jogai tekintetében a korábbi kulturális, intézményi és egyéni jogokra összpontosító megoldások helyett áthelyeződjön a hangsúly a területi megoldásokra.
„A PER már 1993-ban vállalt közvetítői szerepet, de teljesen más helyzetben, mint a mostani. Akkor az RMDSZ brassói kongresszusa után éppen lezárult a szervezet intézményi konszolidációja, integrálódott a román pártrendszerbe, jóllehet a magyar választók ekkor még nem pártnak tekintették. Akkor alakult ki a szövetségen belül a később fősodorrá váló irányzat, amely a pártkoalíciós stratégiát tartotta elsődlegesnek, és a PER erre a lehetőségre játszott rá. Az amerikai szervezet által vezetett tárgyalások lényegében az akkor formálódó román kisebbségpolitikai rezsimet segítették elő: ennek is szerepe volt abban, hogy 1996-tól kezdve az RMDSZ majdnem a teljes román pártpaletta számára elfogadott koalíciós partnerré vált” – részletezte Bakk.
Szerinte ára is volt ennek: az RMDSZ-nek zárójelbe kellett tennie az autonómiaprogramját, amelynek helyét az egyedi intézkedések sorozata, illetve az azokkal kapcsolatos alkuk, a partnerekkel folytatott egyezkedések töltötték fel. „Ma azt látjuk, ez a stratégia kimerítette lehetőségeit, ami abból is látszik, hogy az RMDSZ folyamatosan szavazatokat veszít. Az autonómiamozgalom pedig az RMDSZ-en kívülre helyeződött, az ellenzéke vállalta fel nyomást gyakorolva a szövetségre. A mostani autonómiatervezet is jelzi, e nyomásgyakorlás nem volt teljesen sikertelen” – tette hozzá.
Bakk fontosnak nevezte, hogy az SZNT mozgalmi tevékenységének sikerült a külföld figyelmét is a Székelyföldre irányítania. „A skóciai népszavazás előtt, amikor a nemzetközi sajtóban arról értekeztek, hogy milyen dominóhatást válthat ki Skócia függetlenedése, akkor az autonómiára törekvő, etnoregionális mozgalmak és területi csoportok listáján megjelent a Székelyföld is. Tehát a Székelyföld felkerült erre a fontos európai térképre, amelyen az európai nemzetállamokat feszegető mozgalmak kaptak helyet” – mutatott rá.
Bakk szerint az Amerikai Egyesült Államok is azért figyelt fel erre, mert biztonságpolitikai és stratégiai szempontból Romániának kitüntetett szerepet szánt a NATO-n belül, ezért érdekelt abban, hogy az ország stabil legyen, ne mutatkozzon rajta olyan biztonságpolitikai rés, amelyen keresztül súlyos konfliktus esetén valamilyen beavatkozás lehetősége teremtődik meg.
„Amerika érdekelt abban tehát, hogy a Székelyföld-kérdésre megoldás szülessen, és a PER, bár nyilvánosan nem az amerikai kormányt képviselői, ennek az érdeknek a közvetítője” – mondta a politológus.
Krónika (Kolozsvár)

PER, avagy kinek a hasznára közvetítenének az amcsik?
A hírek szerint az USA kormányához közel álló Project on Ethnic Relations (PER) nevű szervezet ismét közvetíteni próbál a román kormányzat és az erdélyi magyarok képviselői között. Eddig három találkozóra került sor, a következőt jövő év februárjára tervezik. Húsz évvel ezelőtt szintén a PER kezdeményezte és szervezte azt a fekete-tengerparti találkozót, amely a későbbiekben Neptun-ügyként vált ismertté.
1993. július 15–16-án az RMDSZ három politikusa – Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselők – meghatalmazás nélkül, titokban részt vett a PER által szervezett neptuni találkozón, és „különalkut” kötött a román hatalom képviselőivel. Ezáltal gyakorlatilag lemondtak az erdélyi magyarság autonómiaigényéről, cserébe néhány, főleg nyelvhasználati jogért. Ami a legfontosabb: ezzel hitelesítették a külföld szemében a magyarellenes román hatalom kisebbségpolitikáját. „A Neptun-ügy nagyon sokat ártott, annak a politikának volt az origója, amely aztán 1996 óta egyeduralkodóvá vált az RMDSZ-ben. Egy olyan helyzetben, amikor Románia az ET-felvétel előtt bizonyítási kényszerben állt, ahelyett, hogy ezt növeltük, kihasználtuk volna, a neptuni tárgyalók alkalmat adtak, hogy az Iliescu-féle, nyíltan magyarellenes hatalom kisebbségbarát színben tetszelegjen, és mindezt egy nevetséges és be sem tartott ígéretcsomag fejében” – összegezte a történet lényegét Borbély Zsolt Attila politológus, aki Neptun-gate címmel írt könyvet a botrányos ügyről.
A paktummal kezdetét vette az a folyamat, amelynek részeként 1996-ban bevették az RMDSZ-t a kormányba – ezzel egyidőben a „szövetség” azonnal fel is adta a külpolitizálás minden lehetőségét –, s ami oda vezetett, hogy két amerikai elnök is azt nyilatkozhatta, hogy Romániában mintaszerűen megoldódott a magyar kérdés.
Nos, húsz esztendő után, most újra bejelentkezett a PER, hogy ismét eljátszaná a közvetítő szerepét. A kérdés: szükség van-e rájuk, illetve az általuk képviselőt, a kettős mérce alkalmazásán alapuló euro-atlanti, ha lehet, minden problémát a szőnyeg alá seprő szemléletre? Tévedés ne essék, román-magyar párbeszédre, különös tekintettel az autonómiatörekvésekre, igenis szükség van/lenne! A két évtizeddel korábbihoz képest azonban, mára jócskán megváltoztak a körülmények. Most elég, ha csak arra utalok, hogy már nem az RMDSZ az erdélyi magyarság érdekeinek egyetlen védelmezője, mellettük ott vannak a többiek – EMNT, SZNT, EMNP –, bár igaz, egyelőre nem parlamenti erőként. S ezt illene a PER-nek, bárkinek figyelembe vennie. Amiként a román hatalom párbeszédet szorgalmazó, arra hajlandó képviselőinek is.
Tekintve, hogy a háttérben ismét felsejlik a nagy kombinátor, Viorel Hrebenciuc alakja, s hogy a PER emberei ismét csak a nekik, illetve megbízóiknak tetsző magyar tárgyalópartnerekkel ülnének egy asztalhoz, nos, mindezekre való tekintettel jó lesz vigyázni! Könnyen meglehet, hogy a PER ezúttal is Románia külföldi megítélésének javításán, mintsem az erdélyi magyarság autonómia-követeléseinek célba juttatásán próbál ügyködni.
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma

Erdélyi magyar egyeztető fórumot javasol Tőkés
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását indítványozza Tőkés László, aki szerint az egységes magyar érdekképviselőet testületeként az EMEF hiteles és hatékony módon folytathatna párbeszédet és kereshetné a megbékélés és a megegyezés útját a többségi románsággal, egy majdan létrejövő román–magyar kerekasztal keretében.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerdai nyilatkozatában úgy véli, idegen érdekek húzódnak meg a Project on Ethnic Relations (PER) amerikai szervezetnek a román–magyar párbeszéd újraindítását célzó kezdeményezése mögött, éppen ezért nem érdemli meg az erdélyi magyarság bizalmát.
Tőkés szerint a közvélemény hajlamos elfelejtkezni arról, hogy az 1993-as, szintén a PER kezdeményezésére létrejött neptuni egyezkedés nem egyenlő felek közötti „párbeszéd" és „megegyezés" volt, hanem egy olyan titkos paktum, melyet „az elnyomó román hatalom által önkényesen kiválasztott politikusok – Frunda György, Borbély László és Tokay György – a saját szakállukra, illetve az erdélyi magyarság rovására, bárminemű közösségi felhatalmazás nélkül, sőt az RMDSZ illetékes fórumainak és vezetőinek a tudtán kívül kötöttek román elvtársaikkal".
Az európai parlamenti képviselő hozzátette, a „konspiratív" amerikai szervezet abban vállalt cinkos közvetítő szerepet, hogy „obskurus kollaborációjuk" eredményeképpen az erdélyi magyarság autonómiapolitikája hosszú időre vakvágányra fusson, és az addig egységesnek mondható magyar érdekképviselőet végletesen megoszoljon, megalkuvó politikai elitje kormányzati pozícióba jusson, a kommunista restauráció útján járó Románia pedig nemzetközi elismerésben részesüljön, és az Európa Tanácsba felvételt nyerjen.
Tőkés László szerint a Neptun-paktumnak tulajdonítható az alapvető erdélyi magyar érdekek feladása, a megsemmisítésünkre irányuló hungarofób román nemzetstratégia akadálytalan folytatódása, valamint a romániai kisebbségpolitikai rendszerváltozás elmaradása.
„A joggal feltételezhető bukaresti érdekek kiszolgálására újból csak a komprádor hajlamú magyar opportunistákat kívánják felhasználni, a végsőkig elégedetlen magyar közösség pacifikálása és domesztikálása végett. A közelgő államelnök-választás alkalmával ez a párbeszédes, autonómiázó kampányolás egyben az RMDSZ önmentésére és önigazolására is igen alkalmas" – állapítja meg brüszeli keltezésű állásfoglalásában az EP-képviselő.
Az EMNT elnöke leszögezte: egy eredményt ígérő, hiteles párbeszéd alapvető követelménye mindenekelőtt az, hogy az erdélyi magyar közszereplők előbb egymással jussanak egyetértésre, és közös nemzeti érdekeink képviselőetében maguk kezdeményezzenek párbeszédet a román féllel, ennek előmozdítása céljából pedig – amennyiben szükséges – maguk válasszák meg közvetítőiket.
Krónika (Kolozsvár)

Kiszorítósdi
A jelek szerint meghatározó RMDSZ-körökben is mintha belátták volna, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség megmaradásának egyetlen biztosítéka az autonómia. Szerintem tudták ezt sokan korábban is, csak tenni nem igen akartak érte. Merthogy az éppen aktuális „helyzet” nem hatott kényszerítőleg. Márpedig a politikus általában olyan, hogy mindig a könnyebb utat választja, többnyire a status quo fenntartásában érdekelt, merthát ahhoz nem szükségeltetik különösebb erőfeszítés, munka. Ha pedig változik a helyzet, akkor – a demokrácia dicsőségére! – mindig az alacsonyabb közegellenállás mentén halad. Valahogy így történt ez az autonómiával is.
Az RMDSZ bő két évtizeden keresztül altatta az ügyet, néha-néha, különösen választási kampányok idején autonómiázott egy sort, aztán folyt minden a Neptunon meghatározott mederben. Csakhát időközben változtak az idők, azaz a geopolitikai helyzet, s változott maga az erdélyi magyar politikai élet is. Az RMDSZ mellett megjelentek azok a társadalmi és politikai erők – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Néppárt –, amelyeknek elsőrendű célja a különböző autonómiaformák kiharcolása.
Az autonomista erők által szervezett legutóbbi látványos megmozdulások, a 2013-as székely menetelés, illetve a marosvásárhelyi márciusi tüntetések után lépéskényszerbe került RMDSZ azonnal reagált a megváltozott helyzetre. Úgy tűnik, felismerték, hogy nem tudják már az autonómia elszabadult szellemét a palackba visszazárni, ezért megpróbálják a mozgalom élére állva azt kisajátítani. Közben a már megszokott kiszorítósdit játsszák: államelnök-jelöltjük nem vállalja a vitát a néppárti vetélytársával, a PER közvetítésével kezdődött román-magyar tárgyalásokról meg – amelynek fő témája állítólag az autonómia – kizárják az autonomistákat.
Megszokott jelenség, szinte természetes, hogy egy helyzeti előnyben lévő párt, alakulat ragaszkodik az ezzel járó előnyökhöz, élni akar az ezzel járó előjogokkal. Való igaz, az RMDSZ az egyetlen magyar parlamenti erő Romániában, de erre hivatkozva megtagadni mások jogát arra, hogy részt vegyenek azon a tárgyaláson, amelyet az általuk képviselőt nemzeti közösség sorsáról folytatnak, teljességgel elfogadhatatlan. Talán azon is elgondolkodhatnának a kiszorítósdiban érdekeltek, hogy egyszer az RMDSZ is kiszorulhat a törvényhozásból…
Tagadhatatlan, az egyetlen parlamenti képviselőettel rendelkező alakulatként jelenleg az RMDSZ a legerősebb erdélyi magyar politikai párt. Ebből következően a felelőssége is óriási, hisz elsősorban rajta múlik, hogy megvalósul-e az az összefogás, ami nélkül olyan, a közösség szempontjából létfontosságú célért, mint az autonómia, képtelenség a siker esélyével kiállni. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az érdekvédelemben mind a mérsékeltekre, mind a radikálisokra szükség van. Továbbá a közösségi jogokért folytatott küzdelemben a két harcmodor – mérsékelt és radikális – tudatos váltogatása által kerülhetünk közelebb a célhoz.
Az összefogáshoz pedig a partnerek elfogadásán, a korábbi sérelmeken való felülemelkedésen, horribile dictu: az önkorlátozáson, az okos kompromisszumon keresztül vezet az út. Az eldöntendő kérdés: képes-e, hajlandó-e erre az RMDSZ?
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma

Szükség van újabb csodára
Egy évvel ezelőtt a székelyek nagy menetelése bizonyította: összefogással csodára vagyunk képesek. Maguk a kezdeményezők sem hitték, hogy ilyen tömeget sikerül mozgósítaniuk, hogy több mint százezer székely-magyar alkothatott élőláncot Kökös és Bereck között. Sikerült, mert felsorakozott az ügy mögé az összes magyar szervezet, létrejött az együttműködés, melyet oly sokan, oly régóta szorgalmazunk.
A sikeres megmozdulás mámora aztán gyorsan tovaillant, a folytatás elmaradt. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával ismét más útra sodródott, az utcai megmozdulások, erődemonstrációk, akaratfelmutatások nemcsak nem voltak immár fontosak, egyenesen kínossá váltak számára. Folytatódott minden, akár a nagy menetelés előtt: az RMDSZ arrogáns, lekezelő, mi tudjuk, mitől döglik a légy,  „mi képviselőjük a többséget” retorikájával s a kisebb szervezetek tehetetlen, sértődött, számon kérő nyilatkozataival. A tárgyalások, az együttműködés lehetősége újra megfeneklett.
Közben elkészült a szövetség autonómiastatútuma, az MPP hitelesítette a „közös munkát”, ám konszenzuskeresés ismét nem létezik. Kampánygyűléseken, RMDSZ-fórumokon zajlik a „közvita”, de a kívülről érkező kritikák, jobbító szándékú javaslatok leperegnek. A szövetség vezetői mondják a magukét, s politikai támadásként értelmezik, seprik félre az SZNT, az EMNP, az EMNT kifogásait. Nincs értelmes vita, esély sem mutatkozik a pró és kontra érvek ütköztetésére, újra a nagymonológok idejét éljük.
Előbb kiszivárgott, majd nyíltan felvállalták: román–magyar egyeztetések folynak a Neptun-paktumot kilobbizó amerikai PER közvetítésével. Ennél a tárgyalóasztalnál magyar részről megint csak az RMDSZ kapott helyet, és az eddigi jelek szerint nemhogy képviselőni, de meghallgatni sem óhajtja más magyar szervezetek javaslatait. Pedig éppen a tárgyalások sikere érdekében nagyon nagy szükség lenne egy mindenki által vállalható közös álláspontra, egységesen támogatott autonómiatervezetre, arra, hogy az amerikai közvetítők, de a román politikum képviselői is érezzék: ez a magyarság akarata, mindenki felsorakozik mögé, és ha kell, utcára vonulunk ismét százezren. Tőkés László az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását javasolta. Talán soha nem volt erre nagyobb szükség, mint most: egyetértést formálni arról, hogy mit akarunk, mily módon érhetjük el ezt. Bármennyire nem hajlandó tudomásul venni, az RMDSZ egymagában kevés ehhez. A magyarság több mint felének szavazatát rég nem birtokolja, „az egyetlen hiteles képviselőet” státus ugyancsak elkopott az évek során. Ha célja valóban a magyarság szolgálata, muszáj tárgyalóasztalhoz ülnie a többi magyar szervezettel is.
Egy évvel ezelőtt az összefogás csodája megtörtént. Nem hiba, bűn, történelmi esély elszalasztása kiengedni a kezünkből.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gasztrokiállítás és csángó táncház
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Kézdiszékért Egyesület az egy hónapig, október végéig tartó hagyományőrző napok részeként szervezett gasztronómiai kiállítást a Nők Egyesülete közreműködésével szombat délután a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben.
Imre Sándor, a helybeli Mi-Tu-Ház Kft. tulajdonosa a cég legfrissebb termékét, a csípős Badi mustárt, Gyurka Valentin külsőrekecsini tanító pedig a moldvai csángó magyarok egyik hagyományos ünnepi ételét, a szőlőlevélbe tekert geluskát mutatta be. A nőegyesületi tagok többek között meggyes és almás tésztát, különféle aprósüteményt, lekvárt, mézet, savanyúságot, hidegtálat, szörpöt és tortát állítottak ki, amit a jelenlevők meg is kóstolhattak. Este a külsőrekecsini Naputánjáró Néptánccsoport mutatkozott be hagyományos moldvai csángó táncokkal, majd csángó táncház következett. (iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Autonómiatervezetek és regionalizmus
Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselőet asztalán címmel szakmai, közéleti konferenciát szervez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács október 25-én, szombaton Marosvásárhelyen.
A magyar és román nyelvű konferencia a tavaly novemberben Sepsiszentgyörgyön elindított sorozat folytatása, amely ezúttal a létező autonómiatervezetek és a regionalizmus kérdéskörére fekteti a hangsúlyt. Az EMNT és az SZNT szervezésében, a Bálványos Intézet partnerségében létrejött szakmai előadásokat kerekasztal-beszélgetés követi, amely lehetőséget biztosít az elhangzott érvek megvitatására. Az előadások szinkrontolmács segítségével mindkét nyelven meghallgathatók.
Szombaton a Mihai Eminescu Ifjúsági házban (Bocskai István/Nicolae Grigorescu utca 19. szám) 9 órától tartja a megnyitót házigazdaként az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor és az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina, majd Szász Alpár Zoltán politológus, a BBTE tanárának moderálásával kezdődnek az előadások. Többek között Bakk Miklós politológus, Bodó Barna politológus, az Aland-szigetekről érkező Rolf Granlund, Szokoly Elek politikai elemző, Andrea Carteny történész értekezik.
A hozzászólásokat követően 12 órától kezdődik a konferencia második része, szintén Szász Alpár Zoltán politológus moderálásával. Eva Bidania politikai tanácsadó, a Pro Európa Liga társelnöke, Smaranda Enache, a bukaresti ActiveWatch projektmenedzsere, Adrian Szelmenczi és Szilágyi Ferenc tart előadást, és Davyth Hicks is értekezik. Autonómia és regionalizmus – a képviselőet hatékonysága címmel 15 órától kezdődik kerekasztal-beszélgetés Izsák Balázs SZNT-elnök, Szilágyi Zsolt, a Néppárt államelnök-jelöltje, Toró T. Tibor EMNP-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és az RMDSZ parlamenti képviselőjének, Markó Attilának a részvételével.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Marosvásárhelyiek a Gloria Victisen
Egy autóbusznyi középiskolás és egyetemista indult útnak Marosvásárhelyről, hogy részt vegyen az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Budapesten szervezett Gloria Victis elnevezésű rendezvényen.
A Rákóczi Szövetség idén huszonkettedik alkalommal rendezi meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Gloria Victis elnevezésű 1956-os emlékünnepségét, Kárpát-medencei ifjúsági találkozóval és középiskolai történelmi vetélkedővel összekötve. A rendezvényen idén is több mint ezerháromszáz határon túli egyetemista és középiskolás vesz részt, emellett száz Kárpát-medencei középiskola több mint négyezer diákja utazhat az október 23-i Diákutaztatási Program keretében legalább egy Kárpát-medencei határ átlépésével egy másik magyar középiskolához ünnepelni.
„Marosvásárhelyről húsz egyetemista indult Budapestre, a Petru Maior Egyetemről, az orvosiról és a Sapientiáról egyaránt jelentkeztek, továbbá tizenkilenc középiskolás diák a Református Kollégiumból is részt vesz a megemlékezésen” – közölte a portálunkkal a Rákóczi Szövetség marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Benedek Zsolt, akitől megtudtuk: a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában tevékenykedő Rákóczi Szövetség egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar ifjúság identitás- és összetartozás-tudatának erősítését. A Diákutaztatási Programban sikerrel pályázott Marosvásárhelyről az Avram Iancu szakképző líceum, a Bolyai Farkas Gimnázium, a Református Kollégium, Nyárádszeredából a Bocskai István Gimnázium, Segesvárról a Mircea Eliade Főgimnázium.
A szabadságvágytól áthatott magyarországi történéseket a Kárpát-medence különböző államaiba szakadt nemzetrészek, magyar közösségek is érzékelték. Székelyföldön, a Magyar Autonóm Tartomány területén 1956 és 1965 között a forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért 826 személyt állítottak hadbíróság elé és ítéltek el, közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, 2 zsidó, 2 cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta: Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök-technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost, Temesváron végezték ki dr. Kónya István Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost, 1958-ban.
Az ő emlékükre október 23-án, csütörtökön az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete 17 órakor emléktáblát avat a Forradalom (volt Lenin) utca 8. szám alatt, 17.30-tól pedig a Vártemplom udvarán ünnepi beszédekkel egybekötött koszorúzással zárul a rendezvény. A Maros megyei EMNT szervezésében Velünk vagy ellenünk – 1956 címmel tart zenés, verses emlékműsort a Gondűzők színjátszó csoportja 18 órától a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében, a belépés ingyenes.
A Magyar Dolgozók Egyesülete és a Szociáldemokrata tömörülés október 24-én 18 órakor emlékezik a forradalomra a Deus Providebit Tanulmányi Házban, meghívottak a volt politikai elítéltek. A történelmi bevezetőt Novák Zoltán történész tartja, köszöntőt mond Benedek István professzor, szavalnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjai, táncol Kiss Vivien Bernadett és Madaras Hunor, énekel Buta Árpád Attila.
Gáspár Botond |
Székelyhon.ro

A szabadságért harcolókra emlékeztek
Idén is méltóképp emlékeztek meg az 1956-os forradalomról a váradi Szacsvay Imre Általános Iskolában október 23-án. Megemlékezés és történelmi vetélkedő is volt.
A megemlékezést 2006-ban, ‘az 56-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján rendezte meg először Csorba Cristian történelemtanár a Szacsvay Imre Általános Iskolában, ezzel egy hagyományt is indítva az intézményben, ahol immár minden évben közösen emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, áldozataira a VII-VIII. osztályos diákokkal. A megemlékezést idén is egybekötötték egy történelmi vetélkedővel, ami tavaly objektív okok miatt elmaradt. Csorba Cristian elmondta: a 2006-os megemlékezésre két volt politikai foglyot is meghívtak, hogy személyesen meséljék el a forradalom eseményeit, emlékeiket a gyerekeknek. „Azóta sajnos egyikük elhunyt, a másik úriember pedig nem jött el többet. Mi el sem tudjuk képzelni, milyen borzasztó volt, amin keresztül mentek, sokakban a félelem a mai napig él, talán ezeket a történéseket nem is lehet feldolgozni, kitörölni” – mondta el Csorba Cristian, hozzátéve, hogy az alkalmon nem csak a forradalom eseményeire, hanem Szacsvay Imrére, az 1848-49-es forradalom mártírjegyzőére is megemlékeznek, akit 1849. október 24-én végeztek ki.
Megemlékezés
A csapatokat és a hallgatóságot Pásztor Gabriella igazgatónő is köszöntötte, kiemelve, hogy a diákoknak ajándékként kell tekinteniük azt, hogy tanulhatnak, történeteket hallgathatnak meg az 56-os forradalomról, amiről sokáig beszélni sem volt szabad. Hozzátette, hogy a verseny egy kitűnő alkalom arra, hogy elmélyítse a diákok történelmi tudását. A megemlékezésen Csorba Cristian felolvasta Szacsvay Imre 1849. október 23-án kelt búcsúlevelét, majd egy évszázadot ugorva a történelemben, rátért az 56-os forradalom eseményeinek ismertetésére, és beszámolt az 56-os események Bihar megyei vonzatairól ise, mesélt a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetéről, valamint az Érmihályfalvi csoportról. A program során Ciobancan Lilla angoltanárnő is szólt a gyerekekhez, megemlékezve nagyapjára, Hollós Istvánra, akit, mint az Érmihályfalvi csoport tagját végeztek ki. A megemlékezést Nagy Bernadett VIII. A osztályos tanuló zárta énekével. Az esemény alatt az érdeklődő diákok egy kialakított könyvsarokban 56-os témájú könyveket és folyóiratokat, valamint korabeli újságokat lapozgathattak.
Vetélkedő
Egy rövid szünetet követően sor kerülhetett a történelmi vetélkedőre is, amelyen hat csapat vett részt: három hetedikesekből álló, két nyolcadikosokból álló csapat és a Juhász Gyula iskolából egy vegyes csapat. A versenyen a csapatok bemutatkozását követően a diákok feladatlapokat oldottak meg, szavaltak, bemutatták a korábban elkészített plakátokat, valamint egy az 56-os eseményekből választott jelenetet is. Az október 23-i megemlékezést és vetélkedőt ajándékokkal, folyóiratokkal, CD-kel támogatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Pro Minoritate Alapítvány, tanárok és a Szacsvay iskola.
P. Nagy Noémi
erdon.ro

1956-ra emlékeztek a PKE-n
Október 22-én, csütörtök délben a Partiumi Keresztény Egyetem és a Pro Universitate Partium Alapítvány szervezésében az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a kitörésének az évfordulóján.
A felsőfokú tanintézet belső udvarán összegyűlt diákokat, oktatókat és párttagokat Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Ünnepi beszédében Illyés Gyula közismert költeményének első sorait idézve (Egy mondat a zsarnokságról) arra hívta fel a figyelmet: már az 1956-os októberi eseményeket megelőzően sokakban ott élt a tenni akarás vágya az idegen elnyomás ellen, mert szabadon akartak élni. A szabadságnak az örök érvényű igéjét el lehet ugyanis ideig-óráig tusolni vagy fojtani, de létezzen bárhol az ember ezen a világon, vágyik a szabadság, ennek megtapasztalása után a különböző élethelyzetekben, politikai rendszerektől függetlenül. Azt mondta: hisz abban, hogy akik 1956-ban felemelték a szavukat, vagy életüket áldozták, boldogan cselekedtek, mert tudatában voltak annak, hogy egy jó ügyért harcolnak. Nemzettársaink ugyanis megelégelték az igazságtalanságokat, ezért kezdetben a fiatalok, aztán szinte az egész ország utcára vonult, hogy kifejezze a szabadság utáni vágyát. Fegyveres harcokra került sor, egy 1993-ból származó érdekes adat szerint legalább 2600 magyar és 720 szovjet ember esett ezeknek az áldozatául, legalább negyedmillióan pedig később elhagyták az országot.
Kötelességünk emlékezni
Nekünk, az utódoknak kötelességünk megemlékezni az ő bátorságukról, hősiességükről, áldozatukról, erdélyi és partiumi magyarokként is, hiszen a forradalomnak itt is voltak tragikus következményei – nyomatékosította a lelkész. Annak idején az élő kapcsolatoknak betudhatóan és az általános társadalmi elégedetlenség miatt a forradalmi kezdeményezés Erdélyben is gyorsan terjedt, nem csupán a magyarság körében, hiszen a románságot is érték igazságtalanságok, például a görög katolikusokat. Feljegyzések szerint a Román Kommunista Párt már október 24-én aktivistákat küldött ki a gyárakba, hogy a „magyar veszélyről” értesítsék az ott dolgozókat, mert féltek azoktól, akik egyszerűen csak jogokat és normális életkörülményeket szerettek volna kivívni maguknak. Megtorlások, koncepciós perek ezért nem csupán Magyarországon, hanem Romániában is voltak. Egy másik adat szerint 1956 és 1962 között több mint 20 ezer letartóztatás történt, 1957 és 1959 között pedig legalább 10 ezer ítélet született. „Az ötvenhatos forradalom tiszta volt és méltóságos. Az ország annak idején néhány napra újjászületett, a nemzet visszanyerte önbecsülését, soha nem látott egység bontakozott ki”, fogalmazott a tiszteletes. Kiss Erzsébet Janka egyetemi hallgató elszavalta Wass Albert Magyar cirkusz című versét, majd a PKE, a PUPA, az EMNP és az EMNT képviselőinek koszorúzásával, valamint a Himnusz eléneklésével zárult az ünnepség.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

A szabadságvágy mindig erősebb, mint a félelem
1956-ra emlékeztek
Tegnap délután az RMDSZ marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete közös rendezvényen emlékezett az 1956-os magyar szabadságharcra. Délután 5 órától emléktábla- leleplezéssel kezdődött a megemlékezés, majd a Vártemplomban folytatódott, ahol Henter György vártemplomi lelkész rövid áhítatot követően kérte Isten áldását.
"… egy nép azt mondta: Elég volt."
(Márai Sándor)
Székelyföldön, a Magyar Autonóm Tartomány területén 1956 és 1965 között az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért 826 személyt állítottak hadbíróság elé, és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, 2 zsidó, 2 cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta! Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök-technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost. Temesváron végezték ki dr. Kónya István- Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost, 1958-ban – olvasható azon az emléktáblán, amelyet tegnap délután Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke és Peti András alpolgármester, a szervezet marosvásárhelyi elnöke leplezett le.
A Vártemplomban Novák Zoltán történész az 1956-os magyarországi forradalom marosvásárhelyi "rezgéseit" elevenítette fel, mint mondta, Marosvásárhely gyakorlatilag leképezi az akkori erdélyi eseményeket: értesültek a magyarországi eseményekről, szimpatizáltak a történésekkel. Az ’56-os forradalom megerősítette a nemzeti szolidaritást, az akkori pártvezetés reagált erre, és amikor sikerült stabilizálni a helyzetet, elkezdte a leszámolásokat.
Gráma János, az 56-os baráti társaság elnöke arra figyelmeztetett, hogy sohasem szabad elfelejteni ezeket az eseményeket, hogy hasonló soha többé ne ismétlődhessen meg. Beszédében felidézte azokat az éveket: 17 éves volt, amikor verset írt az elnyomás ellen, emiatt ítélték el 8 évre. Szamosújváron ült négy évet, majd Brailára került. Beszéde végén egyperces néma főhajtásra kérte fel a jelenlevőket.
Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy az adott szóért és az amellett való kiállásért töltött három évet Szamosújváron 1956-tól 59-ig. A jelen levő fiatalokhoz fordulva azt mondta, hogy mindig ki kell állni a meggyőződésért, mert olyan nemzedékre van szükség, amely visszaadja Székelyvásárhely hitelét, és arra kérte őket, ne szégyelljék magyarságukat. Végül Varga Lászlót, a legidősebb politikai foglyot köszöntötte, aki szintén jelen volt a vártemplomi megemlékezésen.
Szarka Gábor csíkszeredai konzul emlékeztetett, hogy 58 évvel ezelőtt Magyarország felemelte szavát az elnyomás ellen, tanúbizonyságot téve arról, hogy szabadságszerető nép. Október 23- án, mondta, emlékezünk azokra az erdélyi magyarokra is, akik 56 őszén áldozatot hozva szolidaritást vállaltak a magyarországi tüntetőkkel. Mert a forradalom közösségteremtő és felszabadító ereje a határon túl is megnyilvánult. Megköszönte a határokon kívül rekedt magyarságnak a bátor kiállását. A szabadság és összefogás napja arra int minket, hogy akkor vagyunk erősek, ha összefogunk, ha közösen cselekszünk. Ugyanakkor a legjobb, a legnemesebb céljaink is porba hullnak, ha széthúzunk – hangsúlyozta Szarka Gábor.
A rendezvény a Himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult.
***
Ugyancsak tegnap délután 6 órától a Maros Művészegyüttes termében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete várta az érdeklődőket a Gondűzők színjátszó csoport Velünk vagy ellenünk – 1956 című zenés, verses emlékműsorával.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Autonómiakonferencia csonka kerekasztallal
Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselőet asztalán címmel szervezett egésznapos nemzetközi konferenciát Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT)  illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Az MPP távol tartotta magát a rendezvénytől, az RMDSZ képviselői és románok nem voltak a meghívottak között.
A konferencia az SZNT és az RMDSZ autonómiastatútumát, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csomagtervét, illetve azokat a nyugati autonómiapéldákat vizsgálta, melyek iránytűnek számíthatnak az erdélyi magyarság számára. Ezekből világosan kiderült, hogy az Európai Unió nem csak a központosított nemzetállamok tömörülését, hanem a régiók és a nemzeti közösségek Európáját is fontosnak tartja. Nincs sikeres unió, ha a régiók és az itt élő nemzeti közösségek elnyomottan élnek vagy legalábbis úgy érzik, nincsenek bevonva a politikai és gazdasági integráció folyamatába.
Mivel Romániában az autonómia és a regionalizmus két nemkívánatos, mondhatni tabuszónak számít, mely akár hisztériakeltésre is alkalmas, meg kell értetnünk a románsággal, hogy ne mumusként, hanem a jövő, a fejlődés és a jólét zálogaként kezelje – hangoztatta köszöntőjében a rendezvény házigazdája, Cseh Gábor. Az EMNT marosszéki elnöke ezennel elővetítette a konferencia célját, mely egy párbeszédkísérlet kívánt lenni az amúgy jelen nem lévő román féllel.
Harcolni a ködös kilátások közepette is
Bakk Miklós, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára előadásában a dél-tiroli modellt és az erdélyi autonómiatervezeteket hasonlította össze. A mérlegre került hazai statútumokról és csomagtervekről kiderült, hogy még távol állnak az Olaszországban érvényben lévő jogszabálytól. Különösképpen a nemrég közvitára bocsátott RMDSZ-változat tűnik ködösnek.     
Bodó Barna, a Sapientia kolozsvári tanára egy folyamatban lévő kutatásból mutatott be részleteket. A szakember sorra elemezte a vezető román politikusok az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatait, melyekből kiderül, hogy vagy félre akarják vezetni választóikat, vagy egyszerűen nem ismerik a szó pontos fogalmát. „Legyünk jóhiszeműek, és induljunk ki abból, hogy az illetékesek nem ismerik az autonómia fogalmát. Pedig a román alkotmányban is szerepel, mint egyházi vagy egyetemi autonómia. Sőt a kollektív jogok is benne vannak a sztrájkjogban és a kollektív munkaszerződésben” – mutatott rá a politológus. Az elnökválasztás legnagyobb esélyese, Victor Ponta szerint a területi autonómia nem egyezik az uniós elvekkel, egymással szembefordítja a közösségeket, illetve követelői nem tartják tiszteletben az alkotmányt. Mindezt a szociáldemokrata kormányfő azzal a kijelentésével tetézte, miszerint pártja számára az autonómia tabu. Ellenfele, Klaus Johannis is azon a véleményen van, hogy Romániában nem fog megvalósulni a magyarság álma. Annál is inkább, mivel – nyilatkozata szerint –, amennyiben megnyeri az államfőválasztást, ő maga fog gondoskodni a terv elgáncsolásáról. Călin Popescu-Tăriceanu tovább feszíti a húrt: véleménye szerint az autonómia a magyarok számára is káros volna. Az ügyészből lett politikus, a függetlenként induló Monica Macovei azzal vádolja az RMDSZ politikusait, hogy Moszkva ügynökeiként hirdetik az autonómiát.
Európa is adósunk az önrendelkezés ügyében, derült ki több felszólalásból is. „Európa akkor lesz sikeres, ha meg tudja oldani azokat az etnikai, nyelvi vagy vallási különbözőségből fakadó konfliktusokat, amelyek a kontinens természetszerű változatosságából adódóan törésvonalakként jelennek meg a különböző országok és társadalmak életében” – vélekedett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje.
Szokoly Elek marosvásárhelyi politikai elemző szerint nem csak a vezető román politikusok nyilatkozatai illetve az EU passzív magatartása ad okot a borúlátó megközelítésre. Utalva a kelet-ukrajnai helyzetre, szerinte nemzetközi szinten sem élünk túl alkalmas pillanatot. Ráadásul meglátásában a régiók helyett Európa-szerte a nemzetállamiság kap egyre nagyobb hangsúlyt. Szokoly szerint ilyen körülmények között rendkívül nehéz bevinni az autonómia fogalmát a román köztudatba. „Sajnos a magyar-román párbeszéd olyankor sem mélyül el, amikor az RMDSZ a kormányba kerül” – hívta fel a figyelmet az elemző. Szokoly Elek ugyanakkor Magyarország felelősségére és a kettős állampolgárság megadására is kitért. „Kár azt az illúziót kelteni a dupla állampolgársággal, hogy megszerzője egy virtuális Nagy-Magyarországon fog élni, aminek vajmi kevés köze volna Bukaresthez” – vélekedett a vásárhelyi politikai elemző és emberjogvédő, aki szerint mindezek ellenére nem szabad feladni az autonómiáért folytatott harcot.
Ugyanerre biztatta a résztvevőket Andrea Carteny olaszországi történész, a baszk politikai tanácsadó, Eva Bidania Ibargutxi és Rolf Granlund, az Aland-szigetekről érkezett politikus. Utóbbi a Finnországhoz tartozó autonóm szigetcsoporton élő svédekről beszélt és arról a gazdasági jólétről, mely a függetlenség révén jöhetett létre. Granlund arra intette az erdélyi magyarságot, hogy ne engedje, hogy kisebbségként kezeljék saját szülőföldjén.
Csonkára sikeredett kerekasztal
„A tavaly ilyenkor százötvenezer székely vonult fel a térség autonómiáját követelve. Ez népakarat; a politikum dolga pedig az, hogy a népakaratot képviselője. A szakma dolga meg az, hogy tudományosan megalapozza azt, hogy miként lehet érvényt szerezni a népakaratnak” – fejtette ki portálunknak Szilágyi Zsolt, a néppárt elnökjelöltje, aki a képviselőet hatékonyságáról szóló kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője volt. Az EMNP országos alelnöke arra is rámutatott, hogy nem csak a székelység, hanem Erdély szinte teljes lakossága egy jobb életet képzelt el magának. Véleménye szerint a románság is pontosan olyan tisztán látja, hogy kilencven éve Bukarest nem tud hatékony döntéseket hozni, és az a túlzott központosítás, amiben az ország él – történelmi kortól függetlenül – önmagában hordozza a korrupció jelenlétét az állami adminisztrációban. Izsák Balázs arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy az autonómia nem csak a gazdasági fellendülést, hanem a nemzeti közösség identitásmegőrzését szolgálja. „Mi azért akarunk Székelyföldnek autonómiát, hogy a jövőben is megmaradjon székelynek. Azért akarunk autonómiát, hogy úgy fejlődjön, hogy közben a regionális identitása, az arculata ne változzon meg” – szögezte le a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A kerekasztal mellől hiányzott az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. Míg az előbbi képviselője nem is szerepelt az eredeti felállásban, Biró Zsolt pártvezető egyéb elfoglaltságára hivatkozva nem jelent meg.
Szerződés a nyelvi jogok érvényesítéséért
A konferencia keretében az EMNT csatlakozott az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózathoz (ELEN), melynek képviselőetében Davyth Hicks főtitkár írta alá a szerződést Sándor Krisztinával, a nemzeti tanács ügyvezető elnökével. A lépésről utóbbi elmondta: a mindennapi életben a kisebbségi nyelvjogok érvényesítése sokszor akadályokba ütközik, így szükség van olyan – nemzetközi szinten is elismert – szövetségesekre, akikkel közösen nyomást gyakorolhatnak a hatóságokra, elősegítve a magyar nyelvhasználat megkönnyítését. „Csatlakozásunk az ELEN-hez egy újabb eszköz arra, hogy érvényesítsük nyelvi jogainkat” – vélekedett Sándor Krisztina. A nemzetközi fórum főtitkára üdvözölte az EMNT csatlakozását, ugyanakkor elmondta: „Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat őrködni kíván a romániai magyar közösség nyelvi jogainak érvényesülése fölött”.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

A szabadság eszményéről Csicsón Tőkés Lászlóval
Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő a felvidéki Csicsó református gyülekezetében tett látogatást október 25-én, a presbitérium és Lévai Attila lelkipásztor meghívására.
Csicsó (szlovákul Číčov) község az Alsó-Csallóközben, a történelmi Komárom vármegye nyugati határán, a mai Nyitrai kerület Komáromi járásában található. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Pozsonyi Egyházmegyéjében lévő csicsói református anyaegyházközséghez tartozik a kolozsnémai leányegyházközség és a füssi szórványegyházközség is.
Mint a másfél évtizede itt szolgáló lelkész-dékán elmondta: a félezres lélekszámú csicsói gyülekezetnek több éves várakozása lett beteljesítve, hiszen már az ezredfordulón meghívták köreikbe az akkori királyhágómelléki református püspököt, a romániai rendszerváltó forradalom hősét. A gyülekezeti látogatásra csak most, a kelet-közép-európai politikai-társadalmi változások 25. évében kerülhetett sor, de ez szerencsés egybeesés is, hiszen mindennek rendelt ideje van, idézte a Prédikátor könyvét a vendéglátó lelkipásztor, utalva arra, hogy el kell jönniük a találkozások idejének, valamint arra is, hogy meg kell érniük az időknek a változásra. Éppen ez időszerű gondolat mentén tartotta meg előadását Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnök a gyülekezet közössége előtt 25 év múltán – egyházi és nemzetiségi sorskérdéseink értékelése és jövőképe címmel. Mind az általa elmondottak, mind a feltett kérdések megválaszolása révén a közösség megismerkedhetett azokkal a tényekkel és körülményekkel, melyek a negyedszázaddal ezelőtti temesvári események folytán a történelem kitörölhetetlen részévé váltak. A szabadság eszménye a Kárpát-medence térségében is szárnyra kapott, mindennapjaink egyik vezérlő csillaga - tájékoztatta a Felvidék.ma-t Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. A szép számú hallgatóság örömmel fogadta az előadást és magát az illusztris vendéget, akinek életére és sokrétű, nemzeti és egyházi vonalon álló szolgálatára Tőkés László Isten gazdag áldását kérte.
Felvidék.ma

Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselőtestületek asztalán
A marosvásárhelyi autonómiakonferencia a tavalyi sepsiszentgyörgyi konferenciának a folytatása, olyan alkalom, amikor a szakértők és a politikusok találkozhatnak, véleményt cserélhetnek. Ugyanakkor az erdélyi magyar közösségre nézve is fontos, hogy időről időre számba vegye, a külföldi példák mennyiben hasznosíthatók itthon. Míg a szentgyörgyi konferencia elsősorban a román–magyar párbeszédre összpontosított, a mostani főleg a külföldi jó példákat próbálta újra bemutatni, azok alapján véleményt cserélni hazai, illetve külföldi szakértőkkel – nyilatkozta lapunknak Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által október 25-én, Marosvásárhelyen szervezett autonómiakonferencián.
Sándor Krisztina szerint bármennyit is beszélünk általában véve az autonómiáról, fontos, hogy ne távolodjunk el ennek a kérdésnek a szakmai részétől. – Szerencsésnek tartom, ha a politikusok időről időre szakemberekkel találkoznak, mert szélesíteni kell a párbeszédet. A konferenciát eleve magyar, román és angol nyelven szerveztük, pontosan azért, hogy lehetőséget biztosítsunk arra, hogy bárki, románként is, bekapcsolódhasson vagy meghallgathassa az előadásokat, mert a Szentgyörgyön elkezdett magyar–román párbeszédet folytatni kell. Ezzel a területtel elég gyengén álltunk az elmúlt időben, de úgy látom, van rá fogadókészség, bár most, kampányidőszakban jóval nehezebb volt román előadókat beszervezni. Ezért, egy kicsit módosítva az eredeti elképzelést, inkább a külföldi jelenlétre figyeltünk oda, de folytatjuk a román–magyar párbeszédet is.
A szombati konferenciát, amelyen részt vett és előadást tartott Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár – A dél-tiroli modell és az erdélyi autonómiatervezetek; Bodó Barna politikus, egyetemi tanár – Politikusok az autonómiáról; Rolf Granlund, EFA vezetőségi tag, Aland’s Framtid Párt – Aland szigetek – közel egy évszázados önkormányzatiság; Szokoly Elek politikai elemző – Autonómiáról a román-magyar viszonyrendszerben; Andrea Carteny, a római La Sapienza egyetem tanára – Autonómia Erdélynek és Székelyföldnek; Fodor Imre, Marosvásárhely volt polgármestere – A román-magyar belső viszony alakulása federális illetve regionális törekvéseink hatására; Smaranda Enache, a PEL társelnöke – Etnikai vagy területi autonómia – az el nem kezdett párbeszéd; Adrian Selmeczi, ActiveWatch – A romániai magyarság mint diszkriminált kisebbség?; Szilágyi Ferenc egyetemi tanár – Integrációs folyamatok és hatásuk a romániai regionalizmusra; Davyth Hicks, ELEN-főtitkár – Autonómia: a legjobb gyakorlat a nyelvi jogok biztosítására – Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei elnöke nyitotta meg.
A Népújság azt kérdezte a meghívottaktól, mi a jelentősége a konferenciának, miért éppen Marosvásárhelyen, és miért a választási kampányban tartják?
Izsák Balázs, az SZNT elnöke: – Nagyon szeretném, ha ez a konferencia is hozzásegítene ahhoz, hogy megértessük mindenkivel: igaz ugyan, hogy az autonómiának van pozitív gazdasági hozadéka is, de az autonómia elsősorban egy nemzeti közösség identitásának a védelmét szolgálja. Azért akarunk autonómiát Székelyföldnek, hogy Székelyföld megmaradjon a jövőben is székelynek, megmaradjon magyarnak. Hogy ne változzon meg a regionális identitása, ne változzon meg az arculata, de fejlődjön, legyen egy erőteljes gazdasági fejlődés, és mindeközben változatlanul székely maradjon.
Bakk Miklós politológus: – Azt követően, hogy megjelent az RMDSZ-nek is a Székelyföld-tervezete, és nyilvános vita tárgyává vált, új helyzet állt elő: most már mindegyik magyar politikai formációnak van egy koncepciója Székelyföld autonómiájáról. Az ezzel kapcsolatos vitákban nagyon gyakran megjelenik az, hogy a modellt tulajdonképpen Dél- Tirol szolgáltatta számunkra. Ezért az előadásomban összehasonlítom ezeket a tervezeteket a tulajdonképpeni dél-tiroli modellel: annak a modelljei miképpen vannak jelen ezekben a tervezetekben.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke: – A konferencia szervezője az SZNT és az EMNT, minket meghívtak a rendezvényre. A Néppárt mondanivalójának a lényege az, hogy az autonómia a megoldás, azért is jött létre a párt, hogy az autonómiamozgalmat a maga politikai eszközeivel segítse és gördítse előre. Az nem árt a konferenciának, hogy választási kampány van, sőt, jobban odafigyelnek rá, nemcsak egy szigorú szakmai rendezvény marad, hanem közérdeklődésre tarthat számot.
Bodó Barna politológus: – Az autonómia a mostani kampánynak egyik vezértémája lett, kérdés, használ-e az autonómia ügyének, mert nagyon sok román politikus azért legyint erre a kérdésre, mert azt mondja, kampánytéma, és igazából szavazatszerzésről szól. Én fordítva látom: nem kampánykérdésként kell kezelni, hanem olyanként, amely a hosszú távú célok legfontosabbika. A politikusok autonómiáról szóló beszédmódja árulkodó. A román politikusok beszédéből kiderül, hogy a fogalmat félreértelmezik. Kérdés, hogy tudatosan teszik-e, mert akkor manipuláció, vagy nem értik, akkor viszont az a kérdés, mit keresnek a politikában?
Smaranda Enache, a PEL társelnöke: – Elsősorban azért vagyok itt, mert a Pro Európa Liga sok éven keresztül foglalkozott ezzel a kérdéssel. ’95 óta az Altera folyóiratban nagyon sok tanulmányt adtuk ki a különböző európai autonómiamodellekről, és a Provincia csoportnak is tagjai voltunk. Fontos ez a konferencia, mert egy olyan pillanatban vagyunk, amikor az elnökválasztás után, reméljük, a román alkotmányt módosítják, és a módosításba végre be fog kerülni a decentralizáció, és ezen belül egy külön státus a Székelyföldnek.
Szilágyi Zsolt, az EMNP államelnökjelöltje: – Az erdélyi magyarok régóta készülnek az autonómiára. Egy olyan társadalmi átalakulás, mint az autonómiára való átállás, nemcsak politikai akaratot, de szakmai hozzáértést is igényel. Nemcsak a magyarok, de az erdélyi románok, szászok is azt szeretnék, ha jobban élhetnének és saját régiójuk sorsát irányíthatnák. Éppen ezért egy szakmai konferencia, amely a politikai akarat mellé felsorakoztatja a tudományosság igényével megalapozott jövőképet, mindenképpen üdvözlendő. Ez már a második ilyen konferencia. Jó dolog, hogy a nyugati résztvevőkkel együtt arról tanácskozunk, hogy Székelyföld területi autonómiája vagy a román föderális államszerkezet milyen nyugati minták példáit használhatja fel, milyen orientációs pontok vannak, amelyek hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy egy sajátos erdélyi vagy egy sajátos székely autonómiát, önkormányzást kialakítsunk.
***
A rendezvény szünetében az EMNT csatlakozott az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózathoz, a végén pedig kerekasztal- beszélgetésre került sor Autonómia és regionalizmus címmel.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Iránytű az autonómiához
Miután tavaly ilyenkor százötven ezer székely vonult fel a térség autonómiáját követelve, idén konferencia keretében próbálták meg számba venni a terveket, a már létező nyugat-európai modelleket, illetve megjelölni a cél megvalósítása felé vezető utat. Egyebek mellett elhangzott, Európa adósunk az autonómia ügyében. Az EMNT és az SZNT által szervezett marosvásárhelyi eseményről viszont hiányoztak az RMDSZ és az MPP képviselői.
Autonómia-tervezetek és regionalizmus a politikai képviselőet asztalán címmel szervezett nemzetközi konferenciát Marosvásárhelyen az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Az esemény az SZNT és az RMDSZ autonómia-statútumát, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csomagtervét, illetve azokat a nyugati autonómia-példákat vizsgálta, amelyek iránytűnek számíthatnak az erdélyi magyarság számára.
Ezekből világosan kiderült, hogy az Európai Unió nem csak a központosított nemzetállamok tömörülését, hanem a régiók és a nemzeti közösségek Európáját is fontosnak tartja, nincs sikeres Unió, ha a régiók és az itt élő nemzeti közösségek elnyomottan élnek vagy legalábbis úgy érzik, nincsenek bevonva a politikai és gazdasági integráció folyamatába.
„Mivel Romániában az autonómia és a regionalizmus két nemkívánatos, mondhatni tabuszónak számít, ami akár hisztériakeltésre is alkalmas, meg kell értetnünk a románsággal, hogy ne mumusként, hanem a jövő, a fejlődés és a jólét zálogaként kezelje” – mutatott rá köszöntőjében a rendezvény házigazdája, Cseh Gábor. Az EMNT marosszéki elnöke ezzel elővetítette a konferencia célját, mely egy párbeszédkísérlet kívánt lenni a román féllel.
Tervek és vélemények
Bakk Miklós politológus előadásában a dél-tiroli modellt és az erdélyi autonómiatervezeteket hasonlította össze. A mérlegre került hazai statútumokról és csomagtervekről kiderült, hogy még távol állnak az Olaszországban érvényben lévő jogszabálytól. Különösképpen a nemrég közvitára bocsátott RMDSZ-változat tűnik ködösnek.
Bodó Barna politológus eközben egy folyamatban lévő kutatásból mutatott be részleteket. A szakember sorra elemezte a vezető román politikusoknak az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatait, amelyekből kiderül, hogy vagy félre akarják vezetni választóikat, vagy egyszerűen nem ismerik a szó pontos fogalmát. „Legyünk jóhiszeműek, és induljunk ki abból, hogy az illetékesek nem ismerik az autonómia fogalmát. Pedig a román alkotmányban is szerepel, mint egyházi vagy egyetemi autonómia. Sőt a kollektív jogok is benne vannak a sztrájkjogban és a kollektív munkaszerződésben” – mutatott rá a politológus.
Mint kifejtette, Victor Ponta szerint a területi autonómia nem egyezik az uniós elvekkel, egymással szembefordítja a közösségeket, illetve követelői nem tartják tiszteletben az alkotmányt. Mindezt a szociáldemokrata kormányfő azzal a kijelentésével tetézte, miszerint pártja számára az autonómia tabu.
Ellenfele, Klaus Johannis is azon a véleményen van, hogy Romániában nem fog megvalósulni a magyarság álma. Annál is inkább, mivel – nyilatkozata szerint –, amennyiben megnyeri az államfőválasztást, ő maga fog gondoskodni a terv elgáncsolásáról.
Szerződés a nyelvi jogokért
A hétvégi marosvásárhelyi konferencia keretében az EMNT csatlakozott az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózathoz (ELEN), melynek képviselőetében Davyth Hicks főtitkár írta alá a szerződést Sándor Krisztinával, a nemzeti tanács ügyvezető elnökével. A lépésről utóbbi elmondta: a mindennapi életben a kisebbségi nyelvi jogok érvényesítése sokszor akadályokba ütközik, így szükség van olyan – nemzetközi szinten is elismert – szövetségesekre, akikkel közösen nyomást gyakorolhatnak a hatóságokra, elősegítve a magyar nyelvhasználat megkönnyítését. „Csatlakozásunk az ELEN-hez egy újabb eszköz arra, hogy érvényesítsük nyelvi jogainkat” – vélekedett Sándor Krisztina. A nemzetközi fórum főtitkára üdvözölte az EMNT csatlakozását, ugyanakkor elmondta: „az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat őrködni kíván a romániai magyar közösség nyelvi jogainak érvényesülése fölött”.
Călin Popescu-Tăriceanu tovább feszíti a húrt: véleménye szerint az autonómia a magyarok számára is káros volna. Az ügyészből lett politikus, a függetlenként induló Monica Macovei azzal vádolja az RMDSZ politikusait, hogy Moszkva ügynökeiként hirdetik az autonómiát.
Smaranda Enache román emberjogi aktivista eközben arról beszélt, hogy a román politikusok oltották be a román társadalmat az autonómiától való félelemmel, és ma már a közösség félelme az egyik legfontosabb akadálya az autonómiának.
Európa adósunk
Európa is adósunk az önrendelkezés ügyében, derült ki több felszólalásból is. „Európa akkor lesz sikeres, ha meg tudja oldani azokat az etnikai, nyelvi vagy vallási különbözőségből fakadó konfliktusokat, amelyek a kontinens természetszerű változatosságából adódóan törésvonalakként jelennek meg a különböző országok és társadalmak életében” – vélekedett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje. 
Szokoly Elek marosvásárhelyi politikai elemző szerint nem csak a vezető román politikusok nyilatkozatai illetve az EU passzív magatartása ad okot a borúlátó megközelítésre. Utalva a kelet-ukrajnai helyzetre, szerinte nemzetközi szinten sem élünk túl alkalmas pillanatot. Ráadásul, meglátásában, a régiók helyett Európa-szerte a nemzetállamiság kap egyre nagyobb hangsúlyt. Szokoly szerint ilyen körülmények között rendkívül nehéz bevinni az autonómia fogalmát a román köztudatba.
„Sajnos a magyar–román párbeszéd olyankor sem mélyül el, amikor az RMDSZ kormányra kerül” – hívta fel a figyelmet az elemző, aki szerint „kár azt az illúziót kelteni a kettős állampolgársággal, hogy „megszerzője egy virtuális Nagy-Magyarországon fog élni, aminek vajmi kevés köze volna Bukaresthez”. Leszögezte, mindezek ellenére nem szabad feladni az autonómiáért folytatott harcot.
Ugyanerre biztatta a résztvevőket Andrea Carteny olaszországi történész, a baszk politikiai tanácsadó, Eva Bidania Ibargutxi és Rolf Granlund, az Aland-szigetekről érkezett politikus. Utóbbi a Finnországhoz tartozó autonóm szigetcsoporton élő svédekről beszélt és arról a gazdasági jólétről, mely a függetlenség révén jöhetett létre. Granlund arra intette az erdélyi magyarságot, hogy ne engedje, hogy kisebbségként kezeljék saját szülőföldjén.
Félkör alakú kerekasztal
„Tavaly ilyenkor százötvenezer székely vonult fel a térség autonómiáját követelve. Ez népakarat; a politikum dolga pedig az, hogy a népakaratot képviselője. A szakma dolga meg az, hogy tudományosan megalapozza azt, miként lehet érvényt szerezni a népakaratnak” – fejtette ki lapunknak Szilágyi Zsolt, a néppárt elnökjelöltje, aki a képviselőet hatékonyságáról szóló kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője volt.
Az EMNP országos alelnöke arra is rámutatott, hogy nem csak a székelység, hanem Erdély szinte teljes lakossága egy jobb életet képzelt el magának. Véleménye szerint a románság is pontosan olyan tisztán látja, hogy kilencven éve Bukarest nem tud hatékony döntéseket hozni, és az a túlzott központosítás, amiben az ország él – történelmi kortól függetlenül – önmagában hordozza a korrupció jelenlétét az állami adminisztrációban.
Izsák Balázs arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy az autonómia nem csak a gazdasági fellendülést, hanem a nemzeti közösség identitás-megőrzését szolgálja. „Mi azért akarunk Székelyföldnek autonómiát, hogy a jövőben is megmaradjon székelynek. Azért akarunk autonómiát, hogy úgy fejlődjön, hogy közben a regionális identitása, az arculata ne változzon meg” – szögezte le a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A kerekasztal mellől hiányzott az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. Míg az előbbi képviselője nem is szerepelt az eredeti felállásban, Biró Zsolt pártvezető egyéb elfoglaltságára hivatkozva nem jelent meg.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Az Európai Szabad Szövetséghez csatlakozik az EMNP
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje és Eva Bidania Ibargutxi, az Európai Szabad Szövetség politikai tanácsadója sajtótájékoztatón jelentették be: a Néppárt kérvényezte felvételét az EFA szervezetébe.
„Idén először a Néppárt államelnökjelöltet is állított. Ez is azt jelzi, hogy politikai értelemben is „nagykorúvá” váltunk, így ideje volt, hogy felvételünket kérjük az Európai Szabad Szövetségbe. Az Európai Parlamentben már hosszú ideje együtt dolgozunk, ismerjük egymást és szövetségesekre leltünk egymás személyében” – jelentette ki Szilágyi Zsolt.
Eva Bidania Ibargutxi hozzátette: „Évtizedes együttműködés áll az EFA és a Néppárthoz köthető vezetők mögött. Fontos, hogy a politikai szervezetek szövetségesekre találjanak, és nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki, így a Néppárt csatlakozási szándékát örömmel fogadtuk, és a csatlakozási folyamat végén, teljes jogú tagokként gazdagíthatják politikai családunkat.”
A bejelentésre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által szervezett Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselőet asztalán címmel megszervezett konferencián került sor.
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) az Európai Parlamentben a Zöldekkel közösen alkot frakciót. A magát környezetvédőként, illetve az ország nélküli nemzetek valamint a hátrányos helyzetű kisebbségek képviselőjeként definiáló parlamenti csoportnak 50 tagja van 17 uniós tagországból. Magyarországról Jávor Benedek (Párbeszéd Magyarországért) és Meszerics Tamás (Lehet Más a Politika) a EP-frakció tagjai - igaz, mindketten a Zöldekhez tartoznak. Az EFA-nak minszössze 7 EP-képviselője van. A frakciónak a 2007-ben függetlenként EP-képviselői mandátumot szerzett Tőkés László is tagja volt a 2008-2009. közti periódusban, miután meghiúsult az EPP-hez való csatlakozási kísérlete. Akkoriban a frakció erősebb részének számító Zöldek vezetője Daniel Cohn-Bendit volt.
Az EMNP korábban többször is jelezte, hogy az Európai Néppárthoz (EPP) kíván csatlakozni, tagfelvételi kérelmüket 2012-ben hivatalosan is jelezték az európai pártcsaládnak. (közlemény, hírszerk.) Lehet Más a Politika

Négyszögű kerekasztal
Sem az RMDSZ, sem az MPP nem tett eleget a meghívásnak
Szombaton este, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös szervezésében tartott autonómiakonferencia záróakkordjaként kerekasztal-beszélgetést szerveztek Autonómia és regionalizmus – a képviselőet hatékonysága címmel.
A meghívást az RMDSZ politikusai elutasították, a Magyar Polgári Párt elnöke, akit pénteken este a Marosszéki Székely Tanács leváltott minden SZNT-ben betöltött tisztségéből, a kitűzött órában nem jelent meg a rendezvényen.
Így a Farkas Réka, a Háromszék újságírója által moderált beszélgetésen Szilágyi Zsolt államelnökjelölt, Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Izsák Balázs, az SZNT elnöke vett részt.
A kerekasztal-beszélgetésen olyan kérdésekre keresték a választ, mint például arra, hogy előre visz-e az, hogy több tervezet van, vagy inkább hátráltatja az autonómiaküzdelmet?
Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy a "párhuzamos" elnökválasztási kampány során, mindkét magyar jelölt központi témája az autonómia. A két tábor monologizál, sehol sem találkozik. Úgy tevődött fel a kérdés, hogy van-e esély arra, hogy a két párhuzamos monológ párbeszéddé egyesüljön?
Kérdésként fogalmazódott meg az a felvetés, hogy összefogás vagy egészséges munkamegosztás, illetve, hogy egyáltalán létrejöhet-e ilyen?
Akár konklúzióként is fogalmazódhatott meg, hogy párbeszédre mindig szükség van, hogy a magyar közösség akarata adott, autonómiastatútumok vannak, nyomokban jelentkezik az erdélyi román párt is a Provincia csoportban. Fontos lenne egy ilyen párt, mert azzal koalícióra lehetne lépni a közös célért. Akkor kell a megoldást megtalálni, amikor a közösség megfogalmazza az igényt, jelentette ki egyebek mellett Szilágyi Zsolt.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Háromszéki RMDSZ-vezetők a román–magyar tárgyalásokról
Az RMDSZ politikusai arra kívánták felhívni a román–magyar tárgyalásokat kezdeményező Project of Ethnic Relations (PER) figyelmét, hogy Románia semmiképp sem tekinthető pozitív modellnek a kisebbségi kérdések rendezésében – jelentette ki hétfőn Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke.
A háromszéki politikusok közös sajtótájékoztató keretében beszéltek az amerikai jogvédő szervezet által kezdeményezett, az RMDSZ és a román kormánypártok képviselőinek részvételével lezajlott eddigi tárgyalások témáiról.
Tamás Sándor elmondta, eddig egy „előkészítő” beszélgetésre és két találkozóra került sor, a tárgyalások résztvevőit pedig nem a pártok nevesítették, hanem a PER tagjai név szerint hívták meg őket, hogy az etnikumközi párbeszédet újra kialakítsák.
Mint mondta, az október első hétvégéjén Brassópojánán lezajlott találkozón arra mutattak rá, hogy az 1993-ban Neptunon szervezett hasonló témájú találkozó alapgondolata a kontrollkooptáció volt: az akkori román hatalom képviselői úgy próbálták ellenőrzés alatt tartani a magyarságot, hogy bevonták a hatalomba.
Brassópojánai felszólalásukban arra is rámutattak, hogy az utolsó közös román–magyar projekt a NATO és az uniós csatlakozás volt, ám 2007 óta nem történt előrelépés a kisebbségi jogok terén. „Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Székelyföld gazdasági bojkott alatt áll, az igazságszolgáltatást pedig arra használják, hogy a kisebbségi jogokat visszaszorítsák” – tette hozzá Tamás Sándor.
A háromszéki politikusok a magyar kisebbség követeléseit is felvázolták az amerikai szervezet képviselőinek. „Azt akarjuk, hogy az állam ismerje el hivatalos regionális nyelvként a magyart, pénzügyi és területi autonómiát, etnikai arányosságot kérünk a militarizált egységekben is. Ezeket a követeléseket négy év alatt, az 1918-as egyesülés százéves évfordulójáig meg kellene oldani, hiszen a többség arroganciája csak növeli a kisebbség frusztrációját és az instabilitást a térségben” – mondta Antal Árpád.
A Kovászna megyei politikusoktól megtudtuk, a PER kezdeményezte találkozókon a román tárgyalópartnerek nem utasítottak el minden felvetést, bár ismét előkerültek a megszokott panelek, hogy az autonóm Székelyföld lakói éhen halnak, és hogy útlevéllel kell majd közlekedni Románián belül. A következő egyeztetésre februárban kerül sor, a háromszéki politikusok pedig abban bíznak, hogy az egyeztetések nyomán létrejön egy ütemterv a kisebbségi követelések teljesítése kapcsán.
Amint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közleményben szólította fel az RMDSZ-t, hogy hozza nyilvánosságra azoknak a tárgyalásoknak a témáját, melyek keretében a román pártok képviselőivel egyeztettek a román–magyar viszonyról a PER közvetítésével. Az amerikai jogvédők képviselője, Allen Kassof szerint a tárgyalásokra főként a magyarság által kinyilvánított autonómiaigény miatt van szükség.
Az EMNP szerint a romániai magyar politikai alakulatok, valamint a meghatározó civil szervezetek képviselőinek tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy egységes, a romániai magyarság jogos autonómiatörekvését tükröző állásponttal jelentkezzenek a következő találkozón. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy véli, idegen érdekek húzódnak meg az amerikai szervezetnek a román–magyar párbeszéd újraindítását célzó kezdeményezése mögött, éppen ezért nem érdemli meg az erdélyi magyarság bizalmát.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba |
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László egyházi autonómiát sürget
„Ki kell vívni egyházunk valós függetlenségét” – szögezte le a reformáció hete kapcsán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján.
Az európai parlamenti képviselő rámutatott, az egyház autonómiája csupán nyilatkozatok szintjén létezik, a pénzügyi függetlenséget még nem tudták kivívni, ezért nagyon sok lelkipásztor – még az egyházi hierarchia magasabb szintjein is – „máig behódol a hatalomnak”.
Pedig „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” – idézte a reformátor Kálvin János egyik alapigéjét, emlékeztetve arra, hogy 25 évvel ezelőtt épp ezen reformátori szellemiséget követve mentek szembe a szabadságért Papp László, akkori kollaboráns váradi püspökkel és a Ceauşescu-rezsimmel, és ugyanezt a példát kellene követni most a politikummal szemben is.
„Nekünk, az egyháznak, nem szabad beállnunk, nem szabad kampányhordozókká válnunk. Nem azért szabadultunk meg Papp Lászlótól, hogy most más gazdát szolgáljunk. Annak idején a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként azért nem vállaltam az RMDSZ elnöki tisztségét, mert nem akartam a pártpolitikába belerántani az egyházat” – magyarázta Tőkés.
Szerinte az anyagi kiszolgáltatottság miatt előjönnek a „régi reflexek”, és még a KREK aktuális elöljárói is hajlamosak „hajbókolni” a helyi és megyei „RMDSZ-kiskirályok” előtt, merthogy ők azok, akik az aktuális kormány támogatását élvezik.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke szerint ez az „exluzivista párt” megpróbál mindent kisajátítani, mindent elkövet, hogy teljes kontrollt gyakoroljon még a történelmi magyar egyházak felett is. Tudomása szerint a szószékről politizálnak, és még az ezt szóvá tevő sajtó képviselőit is megfenyegetik.
Nagy József Barna, az EMNT partiumi alelnöke rámutatott arra, hogy a KREK még a Nagyváradon korábban a veszteségessége miatt bezárt Illyés Gyula református könyvesbolt helyét is az RMDSZ által támogatott, „nemzetidegen balliberális sajtó és könyvszakma”, a Riport Kiadó használatába bocsátotta. Tőkés azonban figyelmeztetett, hogy erkölcstelen és isten akarata ellen való ily módon tőkét kovácsolni, a nép megcsúfolásának tartja, mivel ezek az anyagi előnyök voltaképp a romániai és a magyarországi adófizetők pénzeiből származnak, ezért semmilyen hála nem jár az RMDSZ-nek.
A református egyház ügyeivel kapcsolatban Orbány Mihály, Tőkés irodavezetője emlékeztetett arra, hogy az egyházi telkek és ingóságok jogtalan elidegenítésével vádolt hegyközújlaki református lelkészt, a palástjogától három évre megfosztott Orbán Zoltánt továbbra sem tudták még kilakoltatni a parókiáról.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

EMNP-EMNT: „lelkiismeret-ébresztő”
Számos, szerintük elfogadhatatlan ügyet említett kedden Nagyváradon az EMNT és az EMNP több képviselője. Mint mondták, lelkiismeret-ébresztőnek szánják, a reformáció hetében.
Behódol számos egyházi személy, lelkész az RMDSZ-nek, ezzel mintegy közvetlenül beengedve a politikát az egyházba – figyelmeztetett tegnap Nagyváradon Tőkés László, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő. Sajtótájékoztatón elmondta: „25 év alatt sem tudtuk kivívni az egyház gazdasági, anyagi függetlenségét, ezért van, hogy sok egyházi személy behódol. Egyházkerületünkben immár az RMDSZ osztja a kormányzati pénzeket nekik is. Holott a cél az lenne, hogy senkit se vághasson zsebre Kiss Sándor, vagy a kormányzati pénzek osztogatása. Szerinte ugyanis ha engednek ennek a nyomásnak, akkor ugyanúgy egy párt felügyelete alá kerül az egyház, mint a kommunizmus idején: jelenleg a Ponta-kormány az RMDSZ támogatója, és ez utóbbinak adja a behódoltatásra szánt pénzeket.
Példák
A tájékoztatón jelen volt Orbán Mihály EP-irodavezető, Nagy József Barna EMNT-régióelnök, és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke. Utóbbi azt hangsúlyozta: „az RMDSZ mindenütt, a magyar közösség életének összes területén egyeduralomra törekszik – oktatás, ünnepek, megemlékezések, kultúra, egyházak. Totális ellenőrzést akarnak minden fölött.” Külön közleményben emlékeztetnek például arra, hogy a nemrég bezárt váradi Illyés Gyula Református Könyvesbolt épületét most az egyházkerület „annak a partiumi médiabirodalomnak a használatába bocsájtott, amely a megyei RMDSZ és a megyei tanács támogatásával a balliberális sajtó váradi letéteményese. A háttérben álló Riport Kiadó Kft. és az MSZP segítségével alapított Erdélyi Riport hetilap mindmáig az ő szócsövük.” Szerintük megengedhetetlen, hogy az újra megnyíló könyvesbolt ilyen kezekben legyen.
A közleményben emlékeztettek továbbá arra, hogy a politikát beengedő egyház „érthetetlen, kettős játékot játszik Orbán Zoltán volt hegyközújlaki lelkész ügyében, aki még saját temploma kertjét is eladta, eljátszotta egyházától – mégis az őt védő ügyvéd képviselő magát az egyházat is, miközben a felfüggesztett Orbán még a parókiát sem hajlandó elhagyni”.
Felidézték továbbá, hogy szerintük korrupciógyanús a váradi Léda-ház elvesztegetése, de például az Érmindszentre tervezett Ady-központra szánt pénzek eltérítése.
Tőkés László nyilatkozatot is kiadott tegnap, ebben azt hangsúlyozza, hogy „A kisebbik romániai kormánypártnak, az RMDSZ-nek semmi sem drága, amikor szavazatokat kell gyűjteni. A magyar autonómia sem, amelyet 25 év alatt elszabotált, most pedig üres kampányeszközzé degradál. És az egyház sem, amelyet lehetőség szerint szintén kampánycélokra igyekszik felhasználni. Az utóbbi években egyházkerületünkben aggasztó méreteket öltött az RMDSZ-párt egyházi, templomi benyomulása és térhódítása. A korrupt bihari RMDSZ-érdekszövetség különösképpen élen jár ezen a téren”. Tőkés László az egyház függetlenségének visszaszerzése mellett szállt síkra.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Németh: Magyarország nem mondja meg a magyaroknak, kire szavazzanak
Magyarország nem fogja megmondani az erdélyi magyaroknak, hogy kire szavazzanak a hét végén tartandó elnökválasztáson – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke tegnap Kolozsváron.
A Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen tartott sajtóértekezleten a magyarországi politikus kifejtette: ha bárki azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Magyarország egyik vagy másik jelölt mellett elkötelezett, az nem felel meg a valóságnak. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy az RMDSZ olyan politikai reklámot jelentetett meg az erdélyi magyar újságokban, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök sok sikert kívánt Kelemen Hunornak, az RMDSZ államfőjelöltjének a választási versenyben.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

SZNT, EMNT, EMNP: Szilágyi
Ha vasárnap a magyar szavazatok aránya meghaladja a 2009-es 3,8 százalékot, az a két magyar államelnökjelöltnek lesz köszönhető – jelentette ki Tőkés László, az EMNT elnöke, utalva arra, hogy az öt évvel ezelőtti választáshoz képest ezúttal az RMDSZ mellett az EMNP-nek is saját jelöltje van.
Egy asztalnál foglalt helyett csütörtökön Csíkszeredában Tőkés László, Izsák Balázs és Toró T. Tibor. „A mostani jelenlétünk nem konjunkturális, hanem egy hosszú távú érdek az autonómia ügyében” – így indított Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki rögtön meg is magyarázta, hogy a sajtóesemény legfontosabb szereplője, Szilágyi Zsolt néppártos államelnökjelölt miért nincs a helyszínen. „Tévés szereplésen van Székelyudvarhelyen.”
Az államelnök-választási kampány kapcsán Toró kiemelte, az elmúlt hetekben „vegytisztán kirajzolódott”, hogy az RMDSZ arra táncol, amit Bukarestben húznak. „Ezzel szemben Szilágyi Zsolt az autonómia jövőképét jeleníti meg. Ezért is mondjuk, hogy ezúttal értékválasztásról van szó, nincs bejutási küszöb, és nincs negatív következménye annak, ha valaki a szívére hallgat vasárnap.”
Izsák: választás után elölről kell kezdeni
„Minden választáskor elmondjuk, hogy értékek, elvek és célok mellett áll a Székely Nemzeti Tanács. A mostani kampányban még nyilvánvalóbbá vált, hogy meg kell szólalnunk” – kezdte mondandóját Izsák Balázs SZNT-elnök, majd keserűen megjegyezte: az RMDSZ autonómiastatútuma kapcsán feltett kérdéseikre nem kaptak érdemi és tartalmi válaszokat. „A választás után elölről kell kezdeni a tárgyalásokat, új szereplőkkel és új keretben. Az RMDSZ nem egyedüli képviselője a székelységnek, ezért egy széles konszenzust kell megteremteni. Magyarországot sem szabad kihagyni a tárgyalásokból” – húzta alá.
Tőkés: ezt nem tűrhettük
Tőkés László szerint Szilágyi Zsolt arra hivatott, hogy az egész integrált autonómiaküzdelmet képviselője. Az önrendelkezés kérdéskörén haladva kijelentette: az SZNT és az EMNT évekkel ezelőtt többek között épp azért jött létre, mert az RMDSZ elsikkasztotta az autonómia iránti törekvéseket. „Ezt nem tűrhettük. Az RMDSZ ma is ki akarja ütni a létező autonómiastatútumokat, és csak az övét tartja létezőnek.”
Felidézve a 2009-es államelnök-választást, az EMNT elnöke a következőket mondta: akkor 383 ezer szavazatot gyűjtött össze az RMDSZ jelöltje, ami a szavazatok 3,8 százalékát jelentette. „Most se lesz több a 3,8 százaléknál. Ha mégis, akkor az a kettős jelöltállításnak lesz köszönhető.”
Kozán István |
Székelyhon.ro

Hajba kaptak Orbán Viktor jókívánságán
Hazug kampánnyal vádolja az RMDSZ-t és államfőjelöltjét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely szerint nem igaz, hogy Orbán Viktor kormányfő Kelemen Hunort támogatná az elnökválasztási kampányban, mint ahogy azt a szövetség állítja.
Az EMNP-nél az alakulat által az elmúlt napokban a közösségi médiában, az írott és elektronikus sajtóban, valamint a választópolgárok postaládáiban terjesztett kampányhirdetés verte ki a biztosítékot, melyen szerepel egy Kelemennel és a magyar miniszterelnökkel készült közös fotó is. A reklám Orbán-idézetet is tartalmaz, amelyben a kormányfő sok sikert kíván Kelemennek a romániai államfőválasztáson való részvételéhez.
Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei elnöke csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján közölte: az a minimum, ha az RMDSZ bocsánatot kér a választóktól, amiért szándékosan megtévesztette őket a „hazug kampánnyal”. A politikus emlékeztetett Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága Fideszes elnökének szerdán Kolozsvárt elhangzott nyilatkozatára, miszerint ha bárki azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Magyarország egyik vagy másik magyar államfőjelölt mellett elkötelezett, az nem felel meg a valóságnak.
„A kampányhajrában bizonyossá vált a mondás igaza, miszerint Kelemen Hunor Victor Pontával hál, de Orbán Viktorral takarózna. Az RMDSZ államfőjelöltje a román kormányfővel, a szociáldemokraták elnökjelöltjével közösen iskolabuszokat vitt a Székelyföldre, és Nyergestetőn is együtt kampányoltak. Mindez jól mutatja: aki Kelemen Hunorra szavaz, az Victor Pontát támogatja” – jelentette ki Csomortányi a Zatykó Gyulával, az EMNP országos alelnökével rendezett sajtótájékoztatón.
A váradi politikus azt is felrótta az RMDSZ-nek, hogy azt a látszatot akarja kelteni, mintha a Fidesz már nem stratégiai szövetségese a néppártnak. Ennek ellenkezőjét bizonygatva emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az EMNP közel százezer erdélyi magyar állampolgár regisztrációját segítette, ugyanakkor Tőkés László – miután Erdélyben nem sikerült közös nevezőre jutni az RMDSZ-szel – a Fidesz listáján jutott be az Európai Parlamentbe.
Kelemen Hunor szerint viszont rossz úton jár, aki azt gondolja, hogy ne lenne valós támogatás az Orbán Viktortól származó buzdítást hirdető kampányszórólapok mögött, vagy hogy ezek terjesztése a miniszterelnök beleegyezése nélkül történne.
„Akinek van füle, az hallja, akinek van szeme, az látja. Ha valaki nem hiszi, fel lehet hívni Orbán Viktort. Az pedig engem nem mozgat meg különösebben, hogy Németh Zsolt mit mond egy baráti találkozón, teadélutánon” – utalt csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke arra, hogy a fideszes politikus egy nappal korábban Tőkés László EP-képviselő és Toró T. Tibor EMNP-elnök társaságában fejtette ki véleményét a romániai államfőválasztásról.
Különben az RMDSZ először hivatalos Facebook-oldalán közölte a hét elején, hogy Orbán sok sikert kívánt Kelemennek a választáson, azt a látszatot keltve, mintha a kormányfői buzdítás most, a kampányhajrában hangzott volna el.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a miniszterelnök jókívánsága két és fél hónappal ezelőttről származik, amikor is a budapesti Országházban fogadta a szövetségi elnököt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a Krónikának megerősítette: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke sok sikert kívánt Kelemen Hunornak a romániai elnökválasztáson való részvételéhez kettejük augusztus 14-ei budapesti egyeztetésén.
Kelemen spekulációt emleget FPER-ügyben
Kelemen Hunor spekulációnak tartja, hogy pénzmosással és szervezett bűnözői csoport létrehozásával gyanúsított személyek állnak a román–magyar párbeszédet szorgalmazó Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre fontosnak nevezte, hogy a brassópojánai tárgyalásokon a szövetség képviselői kifejthették álláspontjukat, amely ezáltal az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének képviselőin keresztül a washingtoni adminisztrációhoz is eljut. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy hamarosan a pártelnökök szintjén is tárgyalási forduló következik. „A többi spekuláció, amiben én nem vagyok jó, ebben önök sokkal jobbak” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)

Lemond Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt
Jobb eredményre számított a romániai államfőválasztáson az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Toró T. Tibor pártelnök és Szilágyi Zsolt alelnök, a párt államfőjelöltje bejelentette, hogy a szombati marosvásárhelyi elnökségi ülésen benyújtják lemondásukat.
A 98,3 százalékos feldolgozottságú adatok szerint az EMNP jelöltjének a szavazatok 0,56 százalékát sikerült megszereznie a vasárnapi voksoláson, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjére, Kelemen Hunorra a választók 3,5 százaléka szavazott.
Szilágyi Zsolt hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján gratulált Kelemen Hunornak, a magyar-magyar verseny győztesének. Toró T. Tibor kijelentette: az EMNP jelöltje a magyar pártokra leadott szavazatok közel 14 százalékát szerezte meg, ezzel a párt megőrizte azt a támogatottságát, amelyet a 2012-es parlamenti választásokon is a magáénak tudott, de nem sikerült ezen javítania.
A Néppárt jelöltje elmondta: a hétvégén egy elnökségi ülés keretei között részletesen is kiértékelik a kampányt és a választási eredményeket. „Közel 53 ezer aktív szavazópolgárt sikerült meggyőznünk arról, hogy a Néppárt által felkínált jövőkép egy élhetőbb Erdélyt jelentene. Nem titok, hogy több szavazatra számítottunk, és azt reméltük, sikerül látványosan megnövelnünk támogatóink számát. Hiszek abban, hogy a felelős politizálás elképzelhetetlen felelős vezetők nélkül, így a Néppárt soron következő elnökségi ülésén benyújtom lemondásomat a párt alelnöki tisztségéről, ezzel is vállalva a felelősséget a választásokon elért eredményünkért” – nyilatkozta Szilágyi.
Toró T. Tibor pártelnök értékelője elején elmondta: a Néppárt nem tudta ellensúlyozni az RMDSZ demobilizációs tevékenységét, mely leginkább abban mutatkozott meg, hogy a Szövetség államelnökjelöltje és tisztségviselői rendre elutasították a magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Toró úgy véli, a kampány során nem sikerült elég magyar szavazót meggyőzni arról, hogy a politika nem csak a korrupt bukaresti főhatalmat jelenti, így sokan nem mentek el a vasárnapi voksolásra.
„A magyar-magyar verseny ismét kirajzolta a 2012-es erőviszonyokat, ezzel azonban nem lehetünk elégedettek. Jobb eredményre számítottunk, így meg kell keressük annak okait, hogy miért nem sikerült még jobban mozgósítani az erdélyi magyarságot” – mondta Toró. A pártelnök kijelentette: Szilágyi Zsolthoz hasonlóan ő is vállalja a felelősséget a vasárnapi eredményekért, így a párt vezetősége elé terjeszti lemondását, s a következő tisztújító kongresszusig ügyvivő elnökként irányítja a Néppártot. „A mögöttünk lévő időszaknak, természetesen, számos pozitívuma is van. Szilágyi Zsolt személyében sikerült egy olyan jelöltet találnunk, aki következetesen és egyértelműen képviselőte az autonómia, a föderalizmus és a decentralizáció ügyét. Ugyanakkor sikerült egy jól működő koalíciót kialakítanunk a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdély Magyar Nemzeti Tanáccsal, akiknek külön megköszönöm, hogy kiálltak mellettünk” – mondta Toró T. Tibor.
Újságírói kérdésre válaszolva a Néppárt elnöke elmondta: nehezen képzelhető el, hogy a Néppárt a második fordulóban egy baloldali jelöltet támogasson. Toró T. Tibor kijelentette: „Az erdélyi magyarok közül sokan a jobboldali román jelöltre voksoltak, így ez is jelzi, hogy az itt élők nem kérnek a baloldali jövőképből. Ezzel valószínűleg az RMDSZ vezetősége is tisztában lehet, s ennek köszönhető, hogy bár Bukarestben biztosítják a magyar érdekeket számtalanszor megsértő Victor Pontát támogatásukról, Erdélyben mégis Kelemen Hunor Orbán Viktorral készült közös képét terjesztik százezres nagyságrendben.”
Székelyhon.ro

A megújulás mellett foglalt állást a néppárt marosvásárhelyi vezetője
Tiszteletre méltónak tartja Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt felelősségvállalását és lemondási gesztusát Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke. Kérdésünkre, hogy a hét végi marosvásárhelyi rendkívüli tanácskozáson el is fogadják-e a lemondásuk, Jakab igennel válaszolt.
„Ha felajánlották, el kell fogadni. Szerintem a többség így gondolja. Toró és Szilágyi is a megújulást szorgalmazza” – vélekedett a vásárhelyi pártvezér. Jakab nem volt ennyire határozott, amikor arról kérdeztük, hogy a néppártnak van-e egy második vonala, amelyből kikerülhetnek a Toróhoz és Szilágyihoz hasonlóan markáns vezetők.
„Vagy igen, vagy nem. Ez majd kiderül” – hárította el a kérdést Jakab István. A többség döntésétől függetlenül véleménye szerint, a választási kudarc ellenére a továbbiakban is szükség lesz a két vezéregyéniség tapasztalatára. Mint mondta, az EMNP nincs abban a helyzetben, hogy megengedhesse magának azt a luxust, hogy két olyan politikust helyezzen vakvágányra, mint Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt. A pártépítéshez és a további munkához mindenképpen számítani kell kettőjükre. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint a jövőben mit kellene másként csinálni, mint eddig, Jakab István elmondta, hogy a választási eredményekből és részvételi arányokból okulva, sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a fiatalok megszólítására – de nem csak a kampány időszakában.
Mint ismeretes, a választások első fordulóját követően Toró T. Tibor kijelentette: Szilágyi Zsolthoz hasonlóan ő is vállalja a felelősséget a gyenge eredményekért, így a párt vezetősége elé terjeszti lemondását, s a következő tisztújító kongresszusig ügyvivő elnökként irányítja a néppártot.
„A mögöttünk lévő időszaknak természetesen számos pozitívuma is van. Szilágyi Zsolt személyében sikerült egy olyan jelöltet találnunk, aki következetesen és egyértelműen képviselőte az autonómia, a föderalizmus és a decentralizáció ügyét. Ugyanakkor sikerült egy jól működő koalíciót kialakítanunk a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdély Magyar Nemzeti Tanáccsal, amelyeknek külön megköszönöm, hogy kiálltak mellettünk” – mondta a szombaton leköszönni készülő pártvezér.
Toró T. Tibor és Szilágyi a szombati, marosvásárhelyi elnökségi ülésen készül benyújtani lemondását az elnökségnek, amely határoz arról, hogy elfogadja-e, vagy sem.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Andreas Gross: a székelyeknek demokráciáért való harcként kell bemutatniuk autonómiaküzdelmüket
Andreas Gross svájci parlamenti képviselő szerint a székelyek eredményesebben küzdhetnek az autonómiáért, ha küzdelmüket a demokráciáért való harcként jelenítik meg, és példaértékűen kezelik a székelyföldi román kisebbség gondjait.
A területi autonómiát konfliktusmegelőző eszközként javasoló 2003/1334-es Európa Tanács-határozat jelentéstevője volt a díszvendége a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szombati marosvásárhelyi küldöttgyűlésének.
A svájci szocialista politikus úgy vélte, a demokráciára épít érvelés az Európai Uniót is érzékennyé teheti az autonómia iránt. „Sokan gondolják Európában, hogy Románia reménytelen eset, önök mutathatják meg, hogy nem az" – mondta az SZNT-küldöttgyűlés résztvevőinek Andreas Gross. A politikus úgy vélte, Magyarország abban segíthetné például a székelyek törekvéseit, hogy kinyomtatja a román társadalom meggyőzésére szánt tájékoztató anyagokat. Szerinte azt kell hangsúlyozni, hogy az autonómiát a székelység, Románia őshonos közössége kéri. A kérés román-magyar államközi szintre való emelése szerinte rontja a siker esélyeit.
Az SZNT közgyűlése elvi nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a Gross-jelentés, és az azon alapuló ET-határozat fontosságára. Kijelentette érdekelt abban, hogy a határozat kell figyelmet kapjon Romániában, és egy minden ET-tagállamra kötelez érvényű autonómiaegyezmény jöjjön létre.
Az SZNT egy másik határozatban nyomatékosította, hogy az egy évtizede kidolgozott autonómiastatútumot tekinti ma is irányadónak, és arra kérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőit, hogy 2015 február végéig tegyék meg ehhez az esetleges módosító javaslataikat.
Az SZNT egy másik határozatban azt kezdeményezte, hogy 2015 januárjában üljön össze az Erdélyi Magyar Egyeztet Fórum. Azt javasolta, hogy a fórum keretében az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az SZNT képviselői dolgozzanak ki közösen egy olyan elváráscsomagot, amelyet aztán valamennyi erdélyi magyar politika szervezet egységesen képviselőhet.
A küldöttgyűlés egy nyílt levelet is elfogadott, mellyel az SZNT Thorbjorn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtitkárához fordul. Utalván arra, hogy immár 44 székelyföldi önkormányzat fogadott el autonómiapárti határozatot, arra kérte a főtitkárt, hogy az ET kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átalakítás folyamatát, és emlékeztesse Romániát a vállalt kötelezettségeit tiszteletben kell tartania.
MTI
Erdély.ma

Egyeztet fórumot javasolt küldöttgyűlésén az SZNT
Az Erdélyi Magyar Egyeztet Fórum összehívását kezdeményezi a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amely szombaton a marosvásárhelyi Ifjúsági Házban tartotta küldöttgyűlését.
A teremben az ülés elején jelen volt Tőkés László, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt is, akik egy-egy rövid beszédben üdvözölték a jelenlévőket, kifejtették álláspontjukat az autonómiatörekvés és megvalósíthatóság ügyében. Úgyszintén jelen volt Andreas Gross svájci parlamenti képviselő, akinek jelentése alapján fogadták el az 1334-es határozatot az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén.
Tőkés László beszédében elmondta: integrálni kell minden jó ügyet, így az autonómiáét is. Hiába megy Kelemen Hunor, Izsák Balázs és Tőkés László külön-külön Brüsszelbe és ott hárman háromféleképpen magyarázzák az autonómia kérdésének általuk elképzelt megvalósíthatóságát, azt vagy nem fogják, vagy nem akarják majd megérteni. Ezért van szükség a törekvések integrálására – mondotta az EP-képviselő.
Az ülésen elfogadtak néhány fontos határozatot. A székelyföldi autonómiastatútumra vonatkozóban leszögezték: tudomásul véve, hogy nem érkezett válasz az Állandó Bizottságnak a romániai magyarság parlamenti képviselőihez címzett azon felkérésére, hogy legyenek partnerek az autonómiastatútum ismételt parlamenti beterjesztésében, az SZNT még egy esélyt kíván adni a közös fellépésnek. Ezért azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy 2015. február végéig tegyék meg azokat a módosító indítványokat, amelyek számukra elfogadhatóvá tennék Székelyföld autonómiastatútumát.
Elvi nyilatkozatot adtak ki az Európa Tanács 1334-es (2003) és 1985-ös (2014) számú határozataira vonatkozóan. Nyílt levelet intéztek Thorbjorn Jaglandhoz, az ET főtitkárához, utalván arra, hogy immár 44 székelyföldi önkormányzat fogadott el autonómiapárti határozatot, a nyílt levélben arra kérik a főtitkárt, hogy az ET kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átalakítás folyamatát, és emlékeztesse Romániát, hogy a vállalt kötelezettségeit tiszteletben kell tartania.
Az SZNT egy másik határozatban azt kezdeményezte, hogy 2015 januárjában üljön össze az Erdélyi Magyar Egyeztet Fórum. Azt javasolta, hogy a fórum keretében az RMDSZ, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az SZNT képviselői dolgozzanak ki közösen egy olyan elváráscsomagot, amelyet aztán valamennyi erdélyi magyar politika szervezet egységesen képviselőhet. Ezt a pozitív európai példák, valamint az ET releváns dokumentumai alapján javasolják kidolgozni.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro

Szép remények Marosvécsen
Talán még sohasem voltak egyszerre ennyien a Kemény család vécsi kastélyában. Nagyon sokan várták a november 8-i kapunyitást, legalább félezer ember fordult meg szombaton az ódon falak között és a várat övez sétányokon, az őszi színekben pompázó kastélyparkban. Erdély számos településéről érkeztek érdeklődők, de jöttek messzebbről, az anyaországból és még távolabbról is. Jelen akartak lenni a nagy eseményen, amelyet a szónokok közül többen neveztek történelminek. Sajnos, elkoptatott a jelző, ez esetben a használata mégis jogos, hiszen akárha maga a történelem szólítaná meg az ide látogatót. A műemlék épület sok évszázad zaklatott eseményeinek méltóságteljes tanúja, régi krónikák, tudós munkák, írói remekművek sokat emlegetett helyszíne, a Kemények több mint háromszáz esztendőn át birtokolták, aztán az új hatalom kisemmizte őket, és a diktatúrát megdönt rendszerváltás után még negyed évszázadnak kellett eltelnie, hogy ténylegesen megvalósuljon a jóvátétel, a család visszakapja tulajdonát, amely a két világháború között a "várúr", Kemény János és szerettei jóvoltából az erdélyi magyarság felbecsülhetetlen értékű szellemi fellegvárává vált. Hogyne lenne történelmi a pillanat, amikor az örökösök, az unokák és dédunokák, akiknek évtizedeken át bejárásuk se lehetett a kastélyba, most olyan nyílt napot szervezhettek, amelyen a különböző nemzedékeket képviselő közönség is érzékelhette, valós lehetőség adódik az impozáns építmény felújítására, arra, hogy a közösséget is szolgálva nyerje vissza régi dicsségét.
Egyelőre csak esélyről beszélhetünk, hiszen láthattuk, nagy átalakuláson kell átmennie, hogy a mai elvárások szintjén tölthesse be a nemes hivatást, a kulturális műhely szerepet, amelyet az örökösök szánnak neki, de összefogással ez is lehetségesnek tűnik. Az eseményt méltató, a valós és jelképes kapunyitást köszönt elöljárók – a beszédek sorrendjében Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Tőkés László, az EMNT elnöke, Böjte Csaba ferences szerzetes, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – is az összefogás, a közös építés, építkezés fontosságát hangsúlyozták. A párbeszéd házává kell tenni a várkastélyt, és ahogy egykor a "honfoglaló, nagy írónemzedék" bizonyos ellentétek dacára is szót tudott érteni a közös ügy érdekében, a mai magyarok se tévedhetnek a széthúzás útvesztőibe. A múlt, amelyet az épület történetét ismertet Vécsi Nagy Zoltán is felidézett, fontos számunkra, és a küzdelmes jelen is az, de talán még fontosabb az eljövend időszak, olyan jövőben kell gondolkodnunk, amely itthon tudja tartani a fiatalokat. Hogy a község számára mit jelent a korábbi rendeltetését visszanyer Kemény-kastély, azt Ördög Ferenc polgármester és Benkő Mihály református lelkész részletezte a Hunyadi László szobrászművész mintázta Kemény János-dombormű megkoszorúzása előtt. A Nagy Kemény Géza vezette ünnepség végén az örökösök nevében Kemény Zoltán mondott pohárköszöntőt.
Aztán a tömeg vette birtokba a hatalmas műemlék épületet. Órákon át hömpölygött az emberözön, pincétől a padlásig bejárták a szobák, folyosók, mellékhelyiségek, lépcsők labirintusát. Igyekeztek mindent felfedezni. Ebben jelzések, feliratok, eligazítások segítették, fotók tanúsították, hogy néztek ki korábban a termek, milyen volt a díszítés, a berendezés. Volt, akiket a bástyák, az erkélyek, a kilátók vonzottak a leginkább, hiszen a kastélyból gyönyörű tájakra látni. Lehangoló is lehetett volna a fűtetlen, sivár, üres belső terek látványa, ha nem ellensúlyozza az, hogy mindenki ünnepi lélekkel barangolt ezen a felejthetetlen napon a boltívekkel, váratlan benyílókkal, titokzatos csigalépcsőkkel, feljárókkal izgalmassá szabdalt 3000 négyzetméteren. És ha nem mindegyre ugyanoda tér vissza, abba a nagyobb helyiségbe, ahol színész előadók – Kilyén Ilka, B. Fülöp Erzsébet és Kozsik József – szólaltatták meg a hajdani helikoni találkozók halhatatlan egyéniségeit, és olyan közkedvelt zenészek, énekesek, mint Szabó Előd vagy Robert Brai gondoskodtak a színvonalas szórakoztatásról. Ifjabb tehetségek, szólisták és együttesek, marosvécsi gyerekcsoportok is felléptek. És a csendkedvelő szemlélődőkre is gondoltak a rendezők: a kastély egyik meghittebb helyiségében a Kemény János- emlékszobára bukkanunk. A Mecénás, az író kedves berendezései, könyvei és számos korabeli fotó, grafika, kisplasztika, plakett sejteti, milyen lehetett itt az élet az Erdélyi Helikon fénykorában. A szoba a nyílt nap után is látogatható. Persze a tél, pláne ha zord is, nagy kerékkötővé válhat. De tavaszra máris új, népes rendezvény van kilátásban, a vécsi iskolások szeretnék, ha áprilisban a kastélyban szervezhetnék meg hagyományos vetélkedőjüket. A család örömmel ad otthont a versenynek. És remélhetőleg előbb, mint utóbb, egyre több más jelents rendezvénynek is. Miért ne hinnénk, hogy a szombaton hangoztatott sok szép remény mihamarabb beteljesül?
N.M.K.
Népújság (Marosvásárhely)