Kibéd hatodszorra látta vendégül okt. 9-én a táncos fiatalokat és gyermekeket a Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényt az EMKE Maros megyei szervezete, a Marosszék Kulturális Egyesület és a helyi iskola összefogásával hozták tető alá. Nagyszüleink játékai címmel nyílt vándorkiállítás helybeli, mezőpaniti, hármasközségi és backamadarasi gyermekek "munkáiból". A mezőcsávási fúvósok nyitottak, aztán több település néptáncos-csoportja lépett fel. /Nagyapám is járta... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

A Protestáns Teológiai Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület László Dezső /1904-1973/ születésének 100. évfordulója alkalmából konferenciát rendezett Kolozsváron. László Dezső az Erdélyi Fiatalok című folyóirat szerkesztője volt, hatalmas anyag marad fenn tevékenységéről. Az előadások a lelkipásztor, a teológiatanár, a kisebbségpolitikai gondolkodó, az országgyűlési képviselő munkásságát tárták fel. Megemlítették kényszermunkásként való raboskodását a Duna-csatornánál. /Csomafáy Ferenc: Centenáriumi tisztelgés László Dezső emléke előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Okt. 23-a tiszteletére, nagyszabású emlékünnepséget szervezett a nagyenyedi EMKE a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Dávid Gyula tartott előadást. Dávid Gyula, aki maga is ült, éppen 7 évet, előadásában alapos történeti áttekintést adott az 1956-ot közvetlenül megelőző időszakról, amikor a Bolyai Egyetemet és később a Magyar Autonóm Tartományt megszüntették , az erdélyi magyarságot jogaiban korlátozzák. A perek és ítéletek a megfélemlítés részét képezték. Ennek az eredménye volt az a teljes bénaság, ami az erdélyi magyarságon sokáig eluralkodott. A megjelentek hangfelvételről élvezhették Illyés Gyula saját előadásában Egy mondat a zsarnokságról című költeményét, majd Bajusz Katalin óvónő előadta Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. /Bakó Botond: Nagyenyed. "Három ember már egy szervezet volt".= Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Pusztinán közösségi magyar ház építését tervezik a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a ház építése remélhetően a tavasszal elkezdődik, jelezte Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke. Nyisztor Tinka néprajz szakot végzett Budapesten, Bukarestben és Svájcban, majd hazaköltözött Pusztinára. A Csángó Szövetségen és a pusztinai egyesületen belül vallási kérdésekkel foglalkozik. 2002-ben sikerült telket vásárolni, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma elkülönített 13 millió forintot a pusztinai ház felépítésére. A házat az EMKE építi, és ő fogja kezelni. Két éve faluturizmusról is beszélhetünk Pusztinán. Tavaly és idén is több mint 500-an keresték fel Pusztinát Magyarországról. Egy éve konkrét ígéretek van a pápai nunciustól, aki elmondta, hogy a Vatikán négy éve nyomást gyakorol a magyar mise ügyében a iasi-i püspökségre, s egyszerűen nem tudnak megbirkózni a helyi papokkal. /Gál Éva Emese: Jövőre közösségi ház épül Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nov. 16-án Kolozsvárott, ülésezett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Elnöksége. Megállapították, hogy kialakulóban van az a hálózat, amely megteremtheti a minőségi kultúra-művelés feltételeit. Az EMKE felkéri a tagságot, vegyen részt a parlamenti választásokon, szavazzon az RMDSZ jelöltjeire. /EMKE Országos Elnöksége: A minőségi kultúra jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Nov. 19-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által szervezett A magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot. A kétnapos értekezlet központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. Egyed Ákos, az EME elnöke megnyitó beszéde után Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke emlékeztetett arra, hogy 2002-ben írták alá a két tudományos intézmény közötti együttműködési szerződést. Az MTA kötelességének tekinti segíteni az erdélyi magyar tudományosságot. Az Európai Unióban nem ritka a kettős állampolgárság intézménye, és az MTA támogatja a határon túli magyaroknak erre vonatkozó igényét. Az MTA néhány éve bevezette a külső tagságot, és ma már több mint ezer köztiszteleti tagja van az országhatárokon túlról. Bálint-Pataki József HTMH-elnök nemzeti jelentőségűnek nevezte az EMÉ-t, amelynek oroszlánrésze van az erdélyi tudományosság fenntartásában és fejlődésében, amelyhez a továbbiakban biztos háttér szükséges. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és a Kolozsvár Társaság alelnöke, az egykori kincses város rehabilitációjának fontosságát és sürgősségét említette. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a "kisebbik testvér" nevében szólt arról a példaértékű együttműködésről, amely intézményét a nagyobb testvérhez, az EMÉ-hez kapcsolja. Az EME-ben kifejtett tevékenységük elismeréseképpen Vízi E. Szilveszter díjakat adományozott Bitay Enikőnek, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnökének, és Péter Mihálynak, az Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály marosvásárhelyi fiókja vezetőjének. /Ördög I. Béla: Újratermelhető tudással, megmaradásunkért. A 3. Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Az aradi és Arad megyei magyar civil szervezetek azzal a felhívással fordulnak tagjaikhoz, szimpatizánsaikhoz, minden magyarhoz, hogy szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Országos egyesületek Arad megyei szervezetei: EMKE, RMPSZ, RMGE, Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság. Arad megyei egyesületek és szervezetek: Kölcsey Egyesület, Szabadság-szobor Egyesület, Alma Mater Alapítvány, Szülők az Aradi Magyar Oktatásért szervezet, Gyöngyház Alapítvány, kisiratosi PRO-KI-DOR, Pro Majlát Egyesület, kisiratosi IRKATER, pankotai Csiky Gergely Egyesület, pécskai Búzavirág Egyesület. /Arad megyei civil szervezetek felhívása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

Megtartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete. Az évi tevékenységről szóló beszámolót dr. Ábrám Zoltán megyei elnök ismertette. Sikerült rendbe tenni a székhelyet, infrastrukturális befektetésre is sor került. Az új kezdeményezések közül az EMKE Tavaszi Fesztivál bizonyult a legsikeresebbnek. Az év során az EMKE tartott Petőfi-megemlékezést, emlékezett a Don-kanyari áldozatokra, volt közművelő-képzés, a Budapesti Székely Kör estje, Nyirő József-megemlékezés. Együttműködtek a Gyöngykoszorú-találkozók megszervezésében, népfőiskolai rendezvényeken, kiadták a Bernády Kamarakórust bemutató füzetet, valamint a Cinige együttes CD-lemezét. /Nagy Botond: Továbbvinni a hagyományt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Nov. 29-én emlékeztek Kolozsváron Cs. Szabó Lászlóra, a magyar esszé klasszikusára, halála huszadik évfordulója alkalmából a Kolozsvár Társaság, az EMKE és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre szervezésében. Vetési László, a Kolozsvár Társaság elnöke bevezető beszédében emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy Cs. Szabó László Kolozsvár szerelmese volt. Kötő József, az EMKE elnöke Cs. Szabó László életművéről szólt, Cs. Szabó László Erdélyi metszetek című kötetéről pedig Kántor Lajos és a kötet összeállítója, Pomogáts Béla. A kötet verseket, tanulmányokat, jegyzeteket, esszéket és elbeszéléseket egyaránt tartalmaz, egyik legszebb darabja az Erdélyben című útirajz. Nov. 30-án előadásokkal folytatódott az emlékünnepség. Bányai János: Az esszé és az esszéíró, Kántor Lajos: Csé, a Kolozsvár–Bázel–London tengelyen, Pomogáts Béla: Cs. Szabó László Budapesten, Gömöri György: Cs. Szabó és Anglia címmel tartott előadást. /F. I.: Cs. Szabó László emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Elbírálta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) azokat a kérelmeket, amelyek a magyar Oktatási Minisztérium által a romániai magyar szórványközösségek támogatására szánt pályázati kiírására érkeztek be. Kötő József, az EMKE elnöke, aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy a magyar szaktárcától 14,5 millió forintot kaptak erre a célra. Négy kategóriában hirdették meg a pályázatot, ezek főként a szórványközösségek pedagógusainak díjazására és a diákok utaztatására vonatkoztak. Az EMKE kuratóriuma a pénzalap 60 százalékát a szórványban élő magyar diákok ingázási költségeinek kiegészítésére fordította. A legtöbb pénzt a Kolozs, Szilágy, Maros és Brassó megyét lefedő Kallós Zoltán Alapítvány és a marosvásárhelyi székhelyű, erőteljesen szórványosodó Mezőséget lefedő Bernády György Alapítvány kapta. /B. T.: Az ingázásra szánták a legtöbbet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Dec. 4-én tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) évzáró gyűlését, valamint az ezt követő, az erdélyi magyar Oscarnak is becézett kitüntetések, az EMKE-díjak átadását. Kötő József EMKE-elnök elmondta: újjáalakuló közgyűlésnek is beillik az idei, mert alapvető átstrukturálódások mentek végbe mind a társadalomépítésben, mind a kultúraművelésben. Kifejtette: a társadalomépítésben elkövetkezik az autonómiák korszaka. Az EMKÉ-nek pedig a kulturális autonómiához szükséges feltételeket kellett megteremtenie. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke felvetette: romániai magyar viszonylatban szükség lenne egy központi könyvtárra, ennek megalakítására pedig két országos egyesület a leghivatottabb, az EMKE és az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Zsehránszky István hozzászólásában kifogásolta: még mindig nem oldódott meg a kolozsvári bábszínház problémája. Kötő József elmondta: tizenkettedik alkalommal osztják ki a díjakat, a minőséget teremtő embereket jutalmazni kell. A Mikó Imre-díj azon magyar vállalkozók elismerése, akik anyagilag hozzájárulnak az erdélyi művelődési értékek megőrzéséhez, és amelyet idén Mezei Jánosnak adtak át. Oklevéllel tüntették ki a Szabadság szerkesztőjét, Ördög I. Bélát a vállalkozókat bemutató és népszerűsítő írásaiért, riportjaiért. /Köllő Katalin: Az autonómia követelményeihez igazodik az EMKE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Idén négy marosvásárhelyi (vagy innen elszármazott) jeles személyt tüntetett ki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Csomóss Attila az erdélyi magyar gazdák európai színvonalú szakmai képzéséért kapott Balázs Ferenc-díjat, Sebestyén Spielmann Mihály a Teleki Téka régi könyvállománya feltárásáért részesült Monoki István-díjban. Szentgyörgyi István-díjat adományoztak Elekes Botondnak, a minőségteremtő erdélyi magyar színjátszás támogatásáért és Bánffy Miklós-díjjal tüntették ki Kárp Györgyöt, a Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának színművészét, aligazgatóját, több évtizedes színházi tevékenységéért. /EMKE-díjak – 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke, a Romániai Magyar Szó és a Bukaresti Rádió munkatársa egyike, akik Nagyszeben kulturális életének alakításában jelentős szerepet vállaltak. Az idén 80 éves Kalmár Zoltánt EMKE-díjjal tüntették ki, eddigi munkásságának elismeréseként. Nagyszeben mindig kultúrváros volt, mesélte Kalmár Zoltán. 1837-ben egyesült a Magyar Társas Olvasóegyesület és a Polgári Kör, létrejött a Nagyszebeni Magyar Társas Polgári Olvasóegyesület, amely az 1800-as évek végén nevet változtatott, és ettől kezdve beszélünk Magyar Polgári Egyesületről, amely egészen 1944-ig működött. 1990 után Kalmár feleségével megpróbálták feléleszteni a nagyszebeni művelődési életet, színdarabokat adtak elő, kabarékat, népszínműveket. 1993-ban újraalakították a Magyar Polgári Kört. Újra szeretnék indítani a megszűnt színjátszó csoportot. A kulturális élet szervezéséhez hiányoznak a fiatalok, megcsappant az itteni magyarság is, a közhangulat megváltozott, és felerősödött az emigráció. /Fám Erika: Értékeink szolgálatában. Beszélgetés az EMKE-díjas Kalmár Zoltánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Dec. 10-én idén harmadik alkalommal tartottak Csiky-napot Aradon, a , Csiky Gergely Iskolacsoportban. Magyarországi és hazai testvériskolák, intézmények küldöttségei is eljöttek. Matekovits Mária aligazgatónő köszöntötte a vendégeket, majd Szakács Ferenc igazgató ünnepi nyitóbeszéde után Király András Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez. Átadták az EMKE által alapított Csiky-díjat az iskola legsikeresebb diákjának, a tizenegyedikes Szakács Izabellának. Két éve elkezdett hagyományt folytat az iskola vezetősége: évente emléket állítanak egykoron az intézményben pedagógusként tevékenykedő tanároknak. A simonyifalvi Szívós László által készített márványtáblára ez alkalommal Pataky Sándor tanár, festőművész neve került, akinek életéről, tevékenységéről Ujj János történelemtanár beszélt. Csiky Gergely mellszobrának megkoszorúzása után az iskola megújult kórusa, a Vox Juventutis énekelt. /(nagyálmos): Csiky-díjat is osztottak a sulinapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Marosvásárhelyen az év első civil rendezvénye Petőfi Sándor születésének megünneplése volt. Petőfi szobránál – Hunyadi László alkotásánál – január 1-jén megemlékeztek a 182 éve született költőről. A költő szobránál beszédet mondott Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke, Csegzi Sándor Marosvásárhely alpolgármestere és Nagy László unitárius lelkész esperes. /Az első civil rendezvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Hirtelen elhunyt Szabó György Pál /Marosvásárhely, 1930. okt. 18. – Marosvásárhely, 2005. jan. 9./ tanár, művelődésszervező, a Maros megyei EMKE-szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990-1991-ben az RMDSZ megyei alelnöke, majd elnökségi tagja. 1991-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapítója, 2001-ig a Maros megyei szervezet elnöke, 2001-től tiszteletbeli elnöke. A közművelődésben szerzett érdemeiért 1995-ben Kún Kocsárd-díjban részesült. Az EMKE Maros megyei elnökeként a kilencvenes évek elején kezdeményezte a Gyöngykoszorú népzene- és néptánc-találkozók sorozatát. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a lapokban. /Elhunyt Szabó György Pál tanár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Szabó György Pál a legmegbízhatóbb, legfáradhatatlanabb, legsegítőkészebb munkatársnak bizonyult. Sohasem kellett munkára biztatni. Igényes értelmiségi volt, emlékeztek rá Csirák Csaba és dr. Kiss László, a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökei. /Az Igen embere. Szabó György Pálra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A doni katasztrófa kezdetének 62. évfordulóján tartott megemlékező találkozót az EMKE Maros megyei szervezete. Marosvásárhelyen január 15-én a budapesti Hadtörténeti Intézet fiatal kutatói /Szabó Péter, Illésfalvi Péter és Babucs Zoltán/ tartottak előadást. 1943. január 12-én indult meg a szovjet hadsereg ellentámadása a Don vonalán, melynek nyomán 125 ezer honvéd esett el, sebesült meg vagy került fogságba. A 2000-es évek elején két kötetben adták ki 45 ezernyi elesett honvéd és munkaszolgálatos személyi adatait, a halál körülményeit és az elhantolás helyét. Berekméri Árpád Róbert marosvásárhelyi levéltáros, hadtörténeti kutató vetítettképes előadásán bemutatta Bárkány Zoltán főhadnagynak a fronton és a visszavonuláskor készített fényképeit. /B. Z.: Egy eltűnt hadsereg nyomában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Január 14-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék idei Zenés-Könyves Nap elnevezésű rendezvényét, amelyen a tanszéktagok 2004-ben kiadott köteteit mutatták be. Egyed Emese tanszékvezető megköszönte Kötő József EMKE-elnöknek az adományokból származó ajándékkönyveket. A hazai és anyaországi kiadók gondozásában megjelent kötetek listája meglehetősen hosszú: Balázs Mihály (szerk.): Bibliotheca Dissidentium c. sorozat; Balázs Imre József–Selyem Zsuzsa: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek (Válogatott versek); Berszán István (szerk., Rodica Baconskyval): Symposion; Egyed Emese (szerk.): Az emberarcú intézmény; Egyed Emese (szerk.): Néző, játék, olvasó; Egyed Emese (szerk.): Szabadon fordította…; Gábor Csilla (szerk.): Devóciók, történelmek, identitások; Gábor Csilla (szerk.): Mindennemű dolgok változása; M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó: Finn nyelvkönyv kezdőknek; Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák IX. osztálya számára (T3); Pál apostol: Levelek. Konkordáns fordítás. (ford. Balázs Károly); Selyem Zsuzsa: Szembe szét; Szabó Levente (szerk., Virginás Andreával): Új narratívák?; Szabó Levente: Debreceni Márton; Tar Gabriella Nóra: Gyermek a 18–19. századi Magyarország és Erdély színpadjain; Vass László Levente: Üvegmezők (Összegyűjtött versek, szerk. Balázs Imre József). /Ördög I. Béla: Bölcsészek zenés-könyves napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Január 22-én Doboly Beatrix vajdahunyadi EMKE-elnök nyitotta meg a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett ünnepséget. A Bethlenek építette vajdahunyadi református templomban ennek az ünnepségnek immár hagyománya van. Idén Seres Zsófiát, a Gál Kelemen Oktatási Központ előadóját és Szőcs Juditot, az RMPSZ országos alelnökét kérték fel előadásra. Másnap írókat, költőket idéztek fel. Cs. Szabó László, 20 esztendővel ezelőtt emigrációban elhunyt író vallomása a Házsongárdi temetőről: “…húsz évig folyt a pör az erdélyi földekért, s ebben a pörben a magyar sírkő volt a koronatanú. A város a völgyben megtelt idegen szóval, de a temető a dombon magyarul felelt az idegen zsivajra”. /Gáspár-Barra Réka: A Magyar Kultúra Napja Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Második alkalommal ünnepelte a magyar kultúra napját Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete. A Kultúrpalota kistermében Zsók Béla Édesanyám dalai című, bukovinai székely dalokat tartalmazó kötetét, illetve egy kézimunka- és fotókiállítást mutattak be. Zsók Béla, aki az édesanyja által ismert dalokat gyűjtötte össze, a Hunyad megyébe települt bukovinai székelyek énekeit harminc évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni. A gyűjteménybe több mint ezerháromszáz népdal, vallásos ének, egyházi himnusz, műdal került be. Az anyag szerkesztése, osztályozása is több mint tíz évet vett igénybe. A magyar kultúra napja alkalmából szervezték meg Marosludason az idei év első Gyöngykoszorú népdal- és néptánctalálkozóját is. Marosludas immár a harmadik alkalommal adott otthont a találkozónak. /Antal Erika: Bukovinai székely dalok a Kultúrpalotában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte január 22-én Déván az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. Ez alkalommal 70 emlékplakettet és díszoklevelet osztottak ki a megyében működő történelmi magyar egyházak és felekezetek lelkipásztorainak, illetve a magyar szakmai és civil szervezetek vezetőinek. A rendezvényen részt vett Winkler Gyula tárca nélküli miniszter, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. A köszöntések során felszólalt valamennyi Hunyad megyei történelmi egyház és felekezet képviselője. Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei elnöke és Eőry László tiszteletbeli megyei RMDSZ-elnök emlékezett az 1989-es eseményekre. – A kilencvenes évek elején még saját Trabanttal kampányoltunk és 18 000 RMDSZ-szavazat gyűlt össze Hunyad megyében. Ilyen eredménnyel tavaly talán szenátort is küldhettünk volna a parlamentbe – fogalmazott Eőry László. /Gáspár-Barra Réka: Évfordulós RMDSZ-megemlékezés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Magas rangú magyar állami kitüntetést vett át február 2-án Kolozsváron négy erdélyi magyar közéleti személyiség Magyarország bukaresti nagykövetétől. Terényi János nagykövet Haáz Sándor néprajzkutatónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Muzsnay Árpád újságírónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét adományozta. Farkas Árpád költő visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. Haáz Sándor jelentősen gazdagította a magyar néprajztudomány erdélyi vonatkozású ismereteit, és hozzájárult ezek széleskörű megismertetéséhez. Pusztai János írói munkásságával vívta ki a közösség elismerését. Széleskörű irodalmi elismertsége 1978-ban A sereg című regényével vette kezdetét. Muzsnay Árpád az EMKE alelnökeként számtalan helyi, regionális és határon átnyúló rendezvény főszervezője. Fazakas László a református egyház lelkészeként és teológusként a társadalmi igazságosság és megbékélés érdekében végzi munkáját. Farkas Árpád költő a visszautasítást megindokló levelében úgy fogalmazott, hogy másfél milliónyi sorstársával több mint ötven éve küzdelemre kényszerült egyetlen emberi és nemzeti önazonosságának megőrzésére, 2004. december 5-e után azonban „nevetségesnek érezné egy kitüntetés örvén kiemelkedni közülük, fölmagasztalódván e tudathasadásos igényhez”. Terényi János elmondta: sajnálattal vették tudomásul Farkas Árpád döntését. /B. T.: Magyar állami kitüntetést osztottak. Farkas Árpád visszautasította az érdemrendet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Besztercén a könyvesboltokban nincs magyar nyelvű könyv. Az antikváriumban látni gyerekirodalmat. Az egyik könyvesboltban elmondták, nem érdemes magyar könyvet hozni, mert nem vásárolják. András Irma, a besztercei EMKE egyik vezetőségi tagja szerint jól jön a helyi RMDSZ indítványa, hogy a Mentor Kiadó és a Lyra Nyomda kéthavonta elhozza könyveit Marosvásárhelyről a Magyar Házba. Az Andrei Muresanu Gimnáziumban postai úton rendelik, szerzik be a magyar pedagógusok a szakkönyveket Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és máshonnan maguk és diákjaik számára. /Bencze Anna: Beszterce. A könyvek útja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Az EMKE és a Nyugati Jelen szerkesztőségének közös szervezésében működő dévai helytörténeti kör, a valamikori Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulat célkitűzéseit követve hangsúlyt helyez arra, hogy tudatosítsa a helyi magyarságban, hogy Hunyad ősi földjén nem idegenek, a magyarságnak itt van múltunk, jelene és jövője is lesz. Februárban Deák Piroska tanárnő előadása révén a Hunyadiak dicsőségére emlékeztek. Kóka Rozália magyarországi előadóművész “Mátyás király rózsát nyitó ostornyele” című, gyermekeknek szóló mesés délutánjai sikeresek voltak. /Schreiber István: Mátyás király születése kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), márc.3./

Hunyad megyében az 1849-es piski csata emlékére felállított obeliszknél kezdődött el a március 15-i rendezvénysorozat. A Magyarországról érkező Nagykátai Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat díszőrséget állva tisztelgett a szabadságharcosok emléke előtt. A maroknyi piski magyarságot elsőként Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke köszöntötte. Az ünnepség történelmi gyökereiről szólt Schreiber István, Hunyad megyei EMKE-elnök. Az ünnepségsorozat Vajdahunyadon, a református templomkertben felállított Petőfi-mellszobornál folytatódott. Déván népes gyülekezet vett részt a református temetőben kezdődött ünnepségen. Az ünnepi beszédet mondók sorában jelen volt Cristian Vladu prefektus is. Petrozsényban az ünnepségen szintén részt vett Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. /Gáspár-Barra Réka: Ami örök, azt nézem én: a szellemet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

A Szatmár megyei tanács legutóbbi ülésén a nemrég létrehozott kulturális hagyományőrző központ igazgatója kinevezésének megerősítése is szerepelt. Muzsnay Árpád tanár-újságíró (az EMKE partiumi alelnöke) a jelölt tudományos munkássága felől érdeklődött. Kiderült, hogy a jelöltnek egy szál ilyen munkája van, ha egy falumonográfiát egyáltalán tudományosnak lehet nevezni. A jelölt kőolajkitermelést és feldolgozást tanult Ploiestiben. Az egyik román tanácsos támadásnak minősítette Muzsnay kérdezősködését. Végül azonban a tanácsosok Muzsnayt javasolták a központot felügyelő bizottság elnökének, amit ő csak rábeszélésre vállalt el, azt is csak három hónapig. Három hónap próbaidőt kapott az igazgató is. /(Sike Lajos): Kőolaj és kultúra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ aggódva figyeli a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum helyzetét, az ortodox egyház tulajdonába került épület rendeltetése a jövőben esetleg megváltozhat. Az intézmény szimbolikus jelleggel bír a Kárpát-medencei magyarság körében, rendezvényei az elmúlt évtizedekben mindig a híd szerepét töltötték be a román és a magyar nemzet között. A múzeum az Ady-kultusz legismertebb centrumává vált a Kárpát-medencében. Az EMKE felkéri mindazokat, akik s befolyással bírnak az Ady Múzeum körül kialakult áldatlan állapotok megoldására, segítsenek, hogy ez a nemzetközi hírű magyar kulturális központ a jövőben is betölthesse küldetését. /EMKE Országos Elnöksége: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./