A múlt héten ismeretlenek eredeti magyar neveikkel látták el Nagyvárad egyes utcáit. Többek szerint a tettesek megunták az RMDSZ tétlenségét, az RMDSZ helyi vezetője viszont természetesen nem díjazza az akciót. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöke korábban kijelentette: az EMI polgári engedetlenségre is kész a magyar utcanevekért. Körös utca, Kapucinus utca, Zöldfa utca, Szent László tér – ezek az elnevezések jelentek meg Nagyvárad belvárosában, ezek azonban nem a helyi tanács által kihelyezett utcanévtáblák, hanem fekete festékkel, titokban az épületek falára rótt írások. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke azt nyilatkozta: nem tudja, kik lehettek a „tettesek”, de mint mondta, „úgy látszik, a kezdeményezésünknek hatása volt abban, hogy valakik ezt megcsinálták. Mi továbbra is folytatjuk hivatalos küzdelmünket az utcaelnevezések ügyében, de úgy látszik, egyesek megunták azt a módot, ahogyan mi küzdünk”, tette hozzá. Barta Béla, az EMI váradi alelnöke úgy értékelte, hogy ez minden bizonnyal üzenet az RMDSZ-nek, hogy tegyen többet a magyar elnevezésekért. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke az eset kapcsán kijelentette: „Vannak olyan típusú lehetőségek, melyekkel élni lehet. Jogos az, hogy legyenek magyar feliratok a városban, de azzal nem értek egyet, hogy éjjel valaki partizánakciószerűen felírja az épületek falára az elnevezéseket; már csak azért sem, mert azok az épületek lehetnek műemlékek, templomok is. Az épületek tulajdonosai biztos, hogy ennek így nem örülnek”. (A Bihari Napló nyomán) /Visszakapták nevüket Nagyvárad utcái. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./

Veress Dávid csíkszeredai RMDSZ-alelnök és alpolgármester lett a csíkszeredai Székely Tanács elnöke, az új elnökségnek pedig több RMDSZ-es tanácsossal együtt tagja Ráduly Róbert polgármester is. A tisztújító gyűlés Ráduly Róbert javaslatára az SZNT-t addig ideiglenesen vezető EMI-seket is beválasztott az elnökségbe, ők azonban lemondtak tisztségeikről, így gyakorlatilag az RMDSZ vezetése alá került az SZNT csíki szervezete. Három évvel ezelőtt a Ráduly által vezetett tanács nem tűzte napirendre az SZNT népszavazási kezdeményezését, Veress Dávid, pedig, aki most a csíki székely tanács újdonsült elnöke, három éve visszautasította az SZNT vezetőtanácsában való tisztség vállalását. Ezért vonult ki az EMI testületileg. /B. Zs. : RMDSZ-kézben a csíki SZNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

Szokásosnak mondható támadás érte az EMI-t egy szélsőséges román szervezet részéről a Kárpátia-koncert kolozsvári megszervezése után. Ezzel párhuzamosan támadta az EMI-t egy magyar etnikumú szélsőséges liberális. Ezek a liberálisok kevesen vannak, közpénzek garmadája szükséges működésben tartásukhoz. Ez a mostani támadás tartalmazza szinte az összes olyan, az SZDSZ által használt toposzt, amelyet a megnevezett párt használ. Joggal tarthatunk attól, hogy Erdélyben is meghonosodik ez a beszédmód, írta Bagoly Zsolt. A támadó liberális szerint szélsőjobboldali az, aki: nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Czika Tihamér Transindex-közeli RMDSZ-es alkalmazott blogger, saját bevallása szerint szabadkőműves, aki blogján rendszerezte az érveket. Czika Tihamér az EMI-t egy platformra helyezte a szélsőséges Noua Dreaptával. Czika felvázolta az alaptételeket. Szerinte szélsőjobboldali az, aki nemzeti szellemben való nevelésben gondolkodik, fontosnak tartja a történelmi érzést, aggódik az országhatárok által tőle elválasztva élő magyarokért, hangsúlyozza a népfogyatkozás veszélyeit, foglalkozik a második világháborúval és az „ősmúlttal”, konkrétan a honfoglalással. Czika Tihamér második ideológiai csomagja az Ultrakonzervativizmus és kereszténységmánia címet viseli. Ebből kiderül, hogy a szélsőjobboldali ember ellenzi a kommunizmus, szocializmus és liberalizmus nevű közösségromboló eszméket, szeretné megvédeni a keresztény értékeket, „egészséges családot” szeretne, tehát „nyíltan” homofób és abortuszellenes, rendezvényeiken esetenként jelen vannak a „nemzeti egyházak”, papok, teológusok. Ráadásul „muszlimfóbiája” is van. A szélsőjobboldaliak továbbá elutasítják a globalizációt a kultúrában és a kereskedelemben egyaránt, „immigráns-ellenesek” és paranoiásan félnek a többség rendőreitől. ”Szervezkedjünk, hogy átvegyük a hatalmat” érzés jellemzi a szélsőjobboldaliakat, derül ki Czika Tihamér következő szempontjából. A szélsőjobboldali a nacionalista gondolatot terjeszti a fiatalság körében. Czika Tihamér mindebből levonta a következtetést: az EMI sötét és káros. /Bagoly Zsolt: Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

Nagy mennyiségű könyvadomány érkezett a Gyergyói-medencébe. A magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadótól az Egyesült Magyar Ifjúsági szervezet közel tizenhat tonna tankönyvet nyert pályázaton. Ezeket a könyveket a határon túli, Kárpát-medencei magyar közösségek között osztják szét. Könyvtárak, iskolák kapnak a pályázaton nyert könyvekből. Az Erdély területén történő kiosztásban az Erdélyi Magyar Ifjak segítenek, mivel ők az egyetlen társszervezete itt az Egyesült Magyar Ifjúságnak. A tizenhat tonna könyvből négy-négy és fél tonna jutott Erdélybe. Ebből a Gyergyói-medencébe körülbelül ötszáz kilónyi. Ezt egy másik könyvadomány is kiegészíti, Wass Albert-könyvekből és értékes történelemkönyvekből áll, melyek az Ausztráliai Erdélyi Magyar Szövetség adományaként kerültek ide, és az EMI tagszervezeteinek volt szánva. /Baricz-Tamás Imola: Könyvadomány. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 26. – 17. sz. /

A Monitorul de Cluj nevű kolozsvári napilap április 17-i számában részletesen beszámolt a nemzeti rockzenét játszó budapesti Kárpátia zenekar április 15-én Kolozsváron tartott koncertéről. Eszerint a rendezvényre magyar lobogókkal érkeztek az együttes helyi rajongói, a buli hemzsegett a Trianon-ellenes bekiabálásoktól, a koncertet olyan erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hozták tető alá – az Erdélyi Magyar Ifjakról és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról van szó –, melyek „tevékenységükkel a román állam egységét hivatottak megbontani”. A tudósító szerint Petrás János, a Kárpátia énekes-basszusgitárosa megjegyezte: „Gheorghe Funar forogna a sírjában, ha tudná, milyen zenekar játszik a kincses városban. ” Petrás nem tudja, hogy Funar él és virul, szenátor, vezető tisztséget tölt be a Nagy-Románia Pártban. A Monitorul de Cluj újságírója megnyugtatott: a buli csetepaték nélkül zajlott le, ami annak köszönhető, hogy a román ifjúság első számú nacionalista szervezete, a Noua Dreapta kolozsvári fiókjának tagjai későn tudták meg, miről is szól a Kárpátia-koncert. Alexandru Santu a Noua Dreapta helyi elnöke elmondta, az ügyet törvényszék elé viszik, mert „amit ezek itt véghezvittek, az tűrhetetlen és alkotmányellenes. ” /Kárpátia-botrány Kolozsváron. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./

Bagoly Zsolt megnézte Czika Tihamér RMDSZ-es alkalmazott fiatalember blogját, vajon milyen reakciók érkeztek az ő cikkére /Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok, Erdélyi Napló, ápr. 25./ Czika ugyanis előzőleg kifejtette, szélsőjobboldali az, aki nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Bagoly Zsolt azt tapasztalhatta, hogy Czika bologjából az EMI-re vonatkozó bejegyzését valamennyi hozzászólással együtt magyarázat nélkül törölte. Örvendetes, írta Bagoly, hogy egy szélsőséges nemzetellenes liberális töröl egy olyan bejegyzést, melyben azt akarja elhitetni, hogy egy nemzeti elkötelezettségű szervezet szélsőjobboldali, az erdélyi magyarság pedig ezt azért nem veszi észre, mert maga is nacionalista. Bagoly Zsolt ajánl még Czikának további törlésre vagy módosításra szoruló bejegyzéseket. Ilyen a Bibliát profin felállított csapdának nevező bejegyzés, az, mely szerint Kolozsvár „multikulti” volna, továbbá: az Erdélyi Napló Orbán Viktor kihelyezett pártlapja, a székelyföldi autonómiát népszerűsítő portál náci blog, melyben „haldokló erdélyi irodalmároknak és művészeknek” hívja a Sólyom László által március 15-én kitüntetett alkotóinkat, melyben arra szólít fel: vegyék el a március 15-én felvonuló teológusoktól zászlóikat, melyben azt állítja, az egyházi ingatlanokat azért követelik vissza, hogy ismét az egyházfők lehessenek „a megkérdőjelezhetetlen, egyetlen legitim urak…” /Bagoly Zsolt: Visszavont becsmérlés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Miért nem sikerült kivívnia az erdélyi magyarságnak a belső önrendelkezést? Miért kellene magyar állampolgárságot kapnia minden magyarnak? Miért nincs önálló állami magyar felsőoktatási intézménye az erdélyi magyarságnak? Hogyan befolyásolná a székelység, illetve az egész magyarság életét gazdasági és más vonatkozásokban Székelyföld területi autonómiája? – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címmel május 24-én Kolozsváron kezdődő tudományos konferencia résztvevői. A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett kétnapos rendezvény az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit járja körül erdélyi és anyaországi előadók meghívásával. A konferencia fővédnöke Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő. /Rostás Szabolcs: Érdekérvényesítés Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Hazai és magyarországi szakemberek taglalták az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit azon a kétnapos, Kolozsváron szervezett konferencián, amelyet a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány (MFHNA) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett. Az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címet viselő tanácskozás fővédnöke Gál Kinga európai parlamenti képviselő (FIDESZ) volt. Az előadások május 24-én elkezdődtek, az autonómia kérdése került a figyelem középpontjába. A jelenlevők megtekintették a Wass Albert földjén című dokumentumfilmet, amelyben mezőségi falvak lakói emlékeztek az íróra. Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke elragadtatással szólt a „zsebkendőnyi tájról”. Fábián Gyula nemzetközi jogász, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) előadótanára ismertette azt a hat nemzetközi dokumentumot, amely a kisebbségi autonómia kérdéskörét taglalja. Bognár Zoltán politológus az európai uniós autonómia-megoldásokról, valamint az 1989 utáni erdélyi autonómiatervezetekről értekezett. A rendszerváltást követő tizenöt erdélyi autonómiatervezetet magánszemélyek, az RMDSZ vagy szakértői csoportosulások dolgoztak ki. Az első 1991-ben, a legutolsó 2005-ben látott napvilágot. Az egyik legizgalmasabb előadás Bárdi Nándor történészé (MTA Kisebbségkutató Intézet) volt, aki a budapesti kormányzatok 1989 utáni magyarságpolitikáját taglalta. Rávilágított a rendszerváltást követő anyaországi kormányok magyarságpolitikájának kulcsszavaira, mint például az összmagyarság gondolatának tudatosítása (Antall-kormány), a pragmatizmusra való törekvés (Horn-kormány), a határon túli magyarság kérdéskörének adottságként való felfogása (Orbán-kormány), a nemzeti közép politikájának legitimitása (Medgyessy-kormány) és a baloldali identitásközösség építése (Gyurcsány-kormány). A magyarságpolitika bénultságát elsősorban a pártpolitikai versengés okozza, másodsorban az összmagyarságra vonatkozó Antall-doktrína átalakulása, a határon túli magyar elitek megváltozott szerepe, azaz a kulturális érdekképviselettől eltávolodva a regionális és gazdasági érdekcsoportok képviseletének dominanciája, a támogatási politika alapfeladatainak megváltoztatása stb. Gál Kinga európarlamenti képviselő arról értekezett, hogy az EU nem oldja meg az erdélyi magyarság gondjait, ezek továbbra is az itteniekre hárulnak Toró T. Tibor képviselő a kisebbségi törvénytervezetről, Bakk Miklós politológus a státustörvényről, állampolgárságról, nemzetkoncepcióktól, Sándor Krisztina MIT-elnök a magyar ifjúsági érdekérvényesítésről, Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig az európai kisebbségi egyetemekről tartott előadást. /Nagy-Hintós Diana: Konferencia az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Fábián Gyula kolozsvári ügyész nem tud arról, hogy vizsgálatot indított volna ellene a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amiért részt vett az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) konferenciáján, ahol a kisebbségi autonómiák nemzetközi jogi keretéről tartott előadást. A román sajtó Cecilia Morariu ügyészre, a CSM szóvivőjére hivatkozik, aki szerint a tanács azért kezdett hivatalból kivizsgálást, mert Fábián „a legradikálisabb autonomisták által szervezett, és az Orbán Viktor vezette Fidesz európarlamenti képviselője, Gál Kinga védnöksége alatt álló rendezvényen szólalt fel”. Fábián Gyula értetlenül fogadta a hírt. Kifejtette: nem ügyészi minőségben, hanem adjunktusként vett részt egy felsőfokú oktatási intézményben megtartott konferencián, amelynek védnöke egy európarlamenti képviselő volt. /Sz. K. : Légből kapott vádak kolozsvári magyar ügyész ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Az 1920-as trianoni békediktátumra emlékszik június 4-én a világ magyarsága. Az első világháborút lezáró békeszerződés következményeként Magyarország területének mintegy kétharmadát elveszítette, és 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. Ennek a történelmi eseménynek állít emléket a magyarországi Szarvas városában lévő Országközép elnevezésű szélmalomemlékmű, illetve az odavezető egy kilométeres út. Szarvas a Trianon előtti Magyarország középpontja. A szarvasiak egy szélmalommal jelölték meg a Kárpát-medence földrajzi közepét. A környékbeliek és a távolabbról érkezők a székely kapukkal övezett parkban, az ország valamikori közepén emlékeznek meg minden évben a trianoni csonkításról. Idén kettős megemlékezést tartottak Szarvason: a trianoni békeszerződés aláírásának 87. és a felvidéki magyarság elüldöztetésének 60. évfordulójára emlékeztek. A megemlékezések már június 3-án megkezdődtek Magyarország több városában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom idén is megtartotta hagyományos trianoni felvonulását Budapesten, a kommunisták által lerombolt Regnum Marianum templom helyét jelölő keresztnél. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnevezésű szervezet június 4-én Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön szervez emlékrendezvényeket. /Országközép Szarvason. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A Trianon-évforduló előtti napokban végigböngészve a világhálón a téma jelenlétét, az erdélyi magyarság számára két figyelemre méltó pozitív jelenség található. Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében ,,rendhagyó történelemórát” tartottak, fényképkiállítást rendeztek. Jó dolog az, ha azok, akik hatvan-hetven esztendővel Trianon után születtek, átveszik az emlékezés stafétáját. A másik az, hogy a többnyire Trianon közvetlen vagy közvetett következményeként szétszóródott magyarság jeles képviselői ma is vállalják az ébresztőóra szerepét. A legmarkánsabb Trianon-írás az Ausztráliában élő Csapó Endrétől származik. Ennek Kárpát-medencei társa a Duray Miklósé (Szlovákia, azaz Felvidék), és az Ágoston Andrásé (Szerbia, azaz Délvidék). Az utóbbi állapítja meg, hogy ha az unióban minden hetedik lakos valamelyik kisebbségi közösséghez tartozik, akkor a demokratikus kisebbségi autonómiák létrehozása olyan cél lehet, amelynek megvalósításában minden európai nemzet, így a magyarországi magyarok is érdekeltek. Azonban a mai magyar vezetés képtelen az uniós együttlét nemzetegyesítési lehetőségeivel élni. Ezt a felelőtlenséget ellensúlyozandó kiemelhető az erdélyi magyar fiatalok kezdeményezése: egy uniós parlamenti képviselőt, Gál Kingát kérték fel a témát Kolozsváron körbejáró rendezvény fővédnökségére. /Sylvester Lajos: Nyolcvanhét év porlasztásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Június 4-én az 1920-as trianoni békediktátumra emlékezett a világ magyarsága. Erdély-szerte az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) rendezvényeket szervezett annak a köztudatban tartására, hogy 1920. június 4-én az első világháború győztes nagyhatalmai milyen méltánytalanul bántak el nemzetünkkel: Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és több mint 3 millió magyar került az anyaország határain kívül kisebbségi sorsba. Június 4-én a Protestáns Teológiai Intézetben a magyar Kolozsvárra emlékeztek. Fényképkiállítás volt látható a „magyar világbeli” utcákról, továbbá előadást tartott Asztalos Lajos helytörténész (a kolozsvári utcanevek jelképeiről és azok sorsáról), Fülöp Sándor ny. tanár és vitéz Szabó Károly (a honvédség 1940-beli kolozsvári és észak-erdélyi bevonulásáról). A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezte, hogy június 4-e legyen a Nemzeti Összetartozás Napja. /Trianonra emlékezett a világ magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A trianoni döntésre emlékeztek június 4-én Sepsiszentgyörgyön, az egykori országzászló helyénél. – Egy nemzet testét csonkította meg a trianoni döntés, és fájdalmunk, hiányérzetünk a 87 év alatt sem csappant – hangsúlyozta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. Tamás Simon Lehel az Erdélyi Magyar Ifjak nevében szólt: a múltat elfelejteni nem szabad, és azoknak megbocsátani, akik egy nemzetet próbáltak és próbálnak megsemmisíteni, nem lehet. A civil Magyarország üzenetét hozta el Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarokért elnöke, aki szerint a magyarországi civilek jövőjüket csakis velünk együtt képzelik el, a határokon kívül élőket a magyarság védőbástyáinak tekintik.,,Ha ezek a védőbástyák elesnek, a magyarság sokkal gyengébb lesz. Ha megmaradtok, akkor mi is megmaradunk, és a nemzet is meg fog maradni. Ez a tét” – hangsúlyozta Éhn József. Bayer Zsolt újságíró beszédét a 2004. december 5-i népszavazáson történtek köré építette. Minden nemzetet annyira fognak becsülni, amennyi tiszteletet kiharcol magának. A románság most jobban áll nemzeti lét dolgában, mint mi, magyarok – idézte fel egy román barátja szavait. Kovács István unitárius lelkész a magyarság felépüléséért mondott imát. /Farkas Réka: Jövőt építeni a múltból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

A trianoni békeszerződés 87. évfordulóján, június 4-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak szerveztek megemlékezést. Az elcsatolt területeken a magyar emlékeket megpróbálták megsemmisíteni. Felrobbantották, vonattal húzatták el, kalapáccsal verték szét, megrongálták, megcsonkították, eltüntették azokat a szobrokat, millenniumi, egyházi emlékműveket, amelyek a hajdani Magyarországra emlékeztettek Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben. Ez lett az érsekújvári Czuczor Gergely-, a rimaszombati Tompa Mihály-, a pozsonyi Mária Terézia-, az eperjesi Szentháromság-, a nagybecskereki Kiss Ernő-, a munkácsi emlékoszlop, a brassói Millenniumi emlékmű, a kolozsvári Rákóczi-emlékmű, a nagykárolyi Kossuth-szobor, a nagyenyedi kuruc emlékmű, a piski Bem-szobor és mások sorsa. Marosvásárhely főterén három szobrot döntöttek le egyetlen éjszaka, az egész alakos Kossuth- és Bem- valamint a II. Rákóczi Ferenc-mellszobrot. Az eltüntetett, megrongált, szerencsés esetben visszaállított szobroknak, emlékműveknek állít mementót a Marosvásárhelyen megnyílt kiállítás, amely Fodor András képeslapjaiból álló gyűjtemény alapján készült fénymásolatokból áll. A megnyitón a Trianon című filmet vetítették, június 4-én pedig Hajdú Zoltán és Kálmán Attila történelemtanárok tartottak előadást a versailles-i békerendszerről. /(b. gy.): Szobrok emléke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben emlékezett a trianoni békediktátumra június 4-én az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet. Képviselőjük, Bagoly Zsolt a teltházas rendezvényen kijelentette: június 4-e egyben üzenet a mai gyámoltalan politikumnak. Asztalos Lajos helytörténész előadásában a város utcaneveinek alakulásáról szólt. Az eredeti elnevezések a történelmi változások függvényében átíródtak, módosultak: először 1899-ben (a kapitalizálódási rendteremtés céljából), 1920-ban (a román közigazgatás bevezetésével), 1940-ben (a „Mindent vissza!” jelszó szellemében), 1945-ben (kétnyelvű táblák megjelenése), 1964-től (erőteljes románosítás, ismét egynyelvű táblákkal). Olyan szellemi műemlékek tűntek ily módon el, amelyeket más országokban féltve őriznek. Fülöp Sándor és Szabó Károly személyes, gyerekkori élményeiket osztották meg a hallgatósággal a honvédség 1940-es kolozsvári és észak-erdélyi bevonulásával kapcsolatban. /Ö. I. B. : Trianon fáj, de túléltük. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Szokatlan lépésre szánta el magát a nagyváradi utcanév-táblák kétnyelvűre cserélése érdekében az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. Mivel a városvezetés a helyi tanácsi határozatot nem hajtotta végre, a fiatalok támogatókat keresnek a táblacserékhez. Aki vállalja, hogy házára kifüggeszti a kétnyelvű utcanév-táblát, annak a szervezet a szponzorok támogatásából elkészítteti azt. A táblán az utca magyar és román nyelvű megnevezése mellett a házszám is szerepel majd. A fiatalok egy évvel ezelőtti kezdeményezésére hozta meg szeptemberben a városi tanács azt a határozatot, hogy több magyar elnevezést nem kapnak ugyan a város utcái, ám a táblákat kicserélik, és azokon magyarul is feltüntetik az utca, park, sétány szavakat. A határozatot azóta sem hajtották végre. Nagy József Barna Bihar megyei EMI-alelnök jelezte, folytatják akciójukat. Az EMI az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az európai emberjogi szervezeteket is meg akarja keresni az ügyben. A város 722 utcájának mindössze 4 százaléka viseli ma magyar személyiség nevét, de azok nevét vagy román fordításban tüntették fel, vagy helytelen magyarsággal írták ki. Tavaly több mint 40 szervezet, közöttük az RMDSZ és a történelmi egyházak is aláírták azt a beadványt, amelyben a nemzetiségi aránynak megfelelően az utcák legalább 27 százalékának magyar elnevezését, illetve a már meglévő utcanevek helyes kiírását kérték. /Gergely Gizella: Kétnyelvű utcanévtáblák szponzorpénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) célja a 21. századnak az egész magyar nemzetre ható kihívásaira választ keresni, a magyar ifjúságot közösségekbe szervezvén hitében, magyarságtudatában és kultúrájában megtartani, a magyarságot ezredéves szállásterületén megőrizni és gyarapítani. Az EMI sepsiszentgyörgyi szervezete 2004 decemberében alakult meg. Az EMI együttműködik a történelmi keresztény egyházakkal, illetve más, a nemzet boldogulását és gyarapodását szolgáló szervezetekkel. Szakosztályai irodalmi estek, megemlékezések, történelmi előadások, honismereti és környezetvédő túrák megszervezését vállalják. Szerveztek Wass Albert-felolvasást, a Trianon-film levetítését, továbbá a Bolyai Egyetemért tüntettek. Rendezvényeiken Sepsiszentgyörgyön az elmúlt két évben mintegy négyezren vettek részt. /Civil híradó: Erdélyi Magyar Ifjak(EMI). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

Autonómiatörekvések, Bolyai Tudományegyetem, magyar állampolgárság –mindössze néhány az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) harmadik nyári táborának tervezett témái közül. Az EMI és magyarországi testvérszervezete, az Egyesült Magyar Ifjúság közös táborát augusztus 8–12. között a Gyergyószentmiklós melletti Négyes motelben szervezik meg. Az előadások között szerepelnek Vladimir Tismaneanu kommunizmust elítélő jelentésének magyar vonatkozásai is. /Sallai Loránd: Hangsúly az önrendelkezésen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

“Elengedhetetlenül fontos az erdélyi magyar–magyar párbeszéd intézményesítése egy Erdélyi Magyar Kerekasztal által. Az összefogás új módozatait kell megtalálni, ehhez pedig párbeszédre van szükség. A pártegység ideje lejárt, mivel az egypártrendszer visszafejleszti a közösség alkotó energiáit” – summázta Tőkés László EMNT-elnök sajtótájékoztatóján, a június 30-i Erdélyből Európába címmel, Marosvásárhelyen tartott ellenzéki “válságkezelő” fórum eredményeit, melyről a Transindex számolt be. A közlemény szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, valamint a fórum többi résztvevője egyetértettek Tőkés László független EP-jelöltségében. A közlemény szerint “a civil társadalom, a sajtószabadság és az ifjúsági szféra fejlődése is veszélybe került az egypártrendszer klientúraépítő és mindenre rátelepedő politikája által. A magyar közösség számára elérhető források pártpolitikai szempontok szerint történő szétosztása nem csak az »állampártot« gyengítette le, de az egész közösség fejlődését is veszélybe sodorta. ” “Az erdélyi magyar közélet jelenlegi válságát elsőrendűen a hatalmi politika hitelvesztése okozza. A magyar közösség érdekérvényesítő képessége a belső demokrácia és az intézményesült pluralizmus hiányában olyannyira legyengült, hogy a politikai képviselet puszta léte is veszélybe került. ”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Tőkés László kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy a református püspök és Markó Béla szövetségi elnök találkozóját az RMDSZ, illetve a független jelöltet támogató hat szervezet – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Székely Nemzeti Tanács (SZNT), Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), Magyar Polgári Egyesület (MPE), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (EMI) – képviselői közösen készítsék elő. Szilágyi emlékeztetett, az EMNT már tavaly sürgetett egy erdélyi magyar minimumprogramot, javasolva egyben az Erdélyi Magyar Kerekasztal összehívását. Szepessy László, az RMDSZ elnöki hivatalának igazgatója kifejtette, hogy Markó Béla, a szövetség elnöke elsősorban arra a javaslatára vár választ, amelyben egyeztető megbeszélésre hívta meg Tőkés Lászlót. Az, amit Szilágyi Zsolt javasol, másról szól – mondta Szepessy. /Markó–Tőkés előtárgyalásokkal? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Markó Béla RMDSZ-elnök ma vagy holnap kész lenne közös asztalhoz ülni Tőkés Lászlóval – közölte Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója, miután a református püspök nem fogadta el a korábban felajánlott dátumok egyikét sem. Szepessy hozzátette: Markó továbbra sem a Tusványos tábor keretében kíván találkozni Tőkés Lászlóval. Tusványost helyszínként eredetileg Tőkés László javasolta az RMDSZ elnökének, aki azonban úgy véli, hogy nem egy diáktábor lenne a legmegfelelőbb keret egy komoly megbeszélés számára. Az EMNT stábja ragaszkodik ahhoz, hogy az elnöki találkozó előkészítésére az RMDSZ, illetve a Tőkés László jelölését támogató hat szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – képviselői üljenek össze, és határozzák meg azokat a kérdéseket, amelyekben a felek egyetértenek, valamint azokat is, amelyekben nézetkülönbség van. Markó szerint azonban először az elnököknek kellene találkozniuk. /Markó új ajánlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kész találkozni Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a tusnádfürdői tábort követően, ezt a református püspök nyilatkozta. Hozzáfűzte: megtisztelő számára a szövetség felajánlása (miszerint az európai parlamenti választási listán befutó helyen szerepelhet), nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti képviselete szempontjából. A püspök közölte: az ügyben nem az ő kezében van a döntés. Tusnádfürdőn a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkoznak majd az őt jelölő hat szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – vezetői, nekik kell dönteniük az RMDSZ-szel való együttműködés kérdéséről. „Jómagam nem abban látom a megoldást, hogy felkerülök a listára, hanem abban, hogy jelöljük például Bodó Barnát vagy Hantz Pétert kiszélesítve a politikai spektrumot” – mondta Tőkés. /Tőkés László kész találkozni Markóval a tusnádi tábort követően. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

„Tőlünk függ minden, csak akarjunk!” jelmondattal szervezi meg harmadik táborát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 8 és 12. között a Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti Négyes Motelben. Az előadások témáinak sorában szerepel többek között a román kommunizmust elítélő Tismaneanu-jelentés, a magyar népesedési helyzet, a baszkföldi autonómia, az 1945 utáni erdélyi magyar politizálás, az erdélyi magyar ifjúságpolitika elmúlt tizenhét éve, illetve a tavaly őszi magyarországi utcai tüntetések és rendőrségi jogsértések. A rendezvényre Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, Gergely István csíksomlyói plébánost és Böjte Csaba ferences szerzetest is várják. /Politikamentes tábor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

A hiteles külképviselet megvalósítása a tét – szögezte le Tőkés László az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások kapcsán az EMI-táborban. Nem a listára való felkerülésről, hanem egy hosszabb távú együttműködésről folynak tárgyalások, mondta. Szilágyi Zsolt szerint a tárgyalás utáni RMDSZ-es sajtónyilatkozatok a másik fél tárgyalási őszinteségét kérdőjelezik meg, hiszen az egyik legfontosabb elvi eredményt, a pluralizmus elismerését másként értelmezték a tárgyalópartnerek. A Tőkést támogató feltételcsomag valójában a rendszerváltás csomagja, a sikeres egyeztetés pedig az erdélyi magyar politika gyökeres megváltozását hozhatja – mondta Szilágyi Zsolt. Tőkés László úgy fogalmazott, hogy csakis a nemzeti értékek menti egység képzelhető el, korántsem a román titkosszolgálati segítséggel ,,kitenyésztett” komprádorok által erőltetett álegység, amely valójában szétverte a valódi egységet. A püspök szerint az álegység nevében ugyanazok most a történelmi egyházak közé kívánnak éket verni. /Ferencz Csaba: Rendszerváltást sürgetnek (Véget ért az EMI-tábor) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatja a harcot az önálló magyar karok létrehozásáért a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pedig közeli céljai között legfontosabbnak tartja a meglévő szakok akkreditációját. Ezt a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel, illetve a Sapientia rektor-helyettese, Szép Sándor hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi EMI-táborban Az önálló állami magyar egyetem létrehozásának esélyei és gáncsai 2007-ben témájú kerekasztal-beszélgetésen. Kovács Lehel vázolta azt az utat, amelyet a BKB 2005 szeptemberétől bejárt a magyar karok létrehozása és a magyar feliratok elhelyezése ügyében. A román hírszerzés szerint egy lehetséges magyar állami egyetem nemzetbiztonsági kockázati tényező lenne – kezdte a gáncsoskodások felsorolását Hantz Péter. Szerinte a román hatalom nem kívánja, hogy egy erős, felelős magyar értelmiségi réteg alakuljon ki, attól is tartanak, hogy ezáltal a magyar közösség anyagi javakhoz jut, és netán növekszik komfortérzete – szögezte le Hantz Péter. A BKB alelnöke ismertette azt a folyamatot, ahogyan szervezete munkáját az egyetem vezetősége hitelteleníti külföldön, és valótlanul azt hirdeti, hogy a BBTE-n a multikulturalitás minden feltételét teljesítik. Még a magyar tanárok között is van olyan, aki azt kérdezi, mennyivel lesz több a fizetése, ha megalakulnak a magyar karok. Közel tizenháromezer hallgató tanul magyarul hazai egyetemeken, ami abszolút számban soknak tűnhet, de a magyar lakossághoz, illetve a magyar hallgatók arányához képest nagyon alacsony. Hantz Péter szerint az ideális magyar egyetemi hálózat akkor jöhetne létre, ha jogegyenlőség lenne, a BBTE (hétezer magyarul tanuló hallgatója van), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (1200), a színi egyetem (148), a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (1050), a Sapientia (2400), a kolozsvári protestáns teológia (140), a gyulafehérvári római katolikus teológia (83), a román egyetemek magyar csoportjai (néhány száz hallgatóval) és a hiányzó szakok (többek között mezőgazdasági, állatorvosi, műszaki képzés) együtt alkotnák a magyar felsőoktatási rendszert. /Fekete Réka: Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Népszerű volt az idei EMI-tábor Gyergyószentmiklóson, rendezvény utolsó estéjére, a koncertre már az ötezredik látogatót várták. Öt sátorban és a szabad ég alatt párhuzamosan folytak a rendezvények, közel száz program. Az Áldás, népesség mozgalom képviselői a nagycsalád fontosságáról, örömeiről beszéltek: Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládos Egyesület elnöke és Csép Sándor médiaszakember. Csíki négy, Dánél hét gyerekkel büszkélkedhet. Csíki szerint a példa a fontos: látni nagycsaládosokat, és példát venni tőlük, Dánél pedig állítja, akkor születik a legtöbb gyerek, amikor a legnagyobb nehézségek vannak; a nehézségek családot kovácsolnak. – „Sajnos, sok ember eladja magát, eladja testét és lelkét is” – fogalmazott Gergely István plébános a Magyar prófétai sors Erdélyben című előadásában. Nem azért forog veszélyben a népünk, mert a Kárpát-medencében van, hanem a lelki légkör hiánya veszélyeztet minket. Hangsúlyozta, minden embernek kötelessége a közössége életébe beleszólni, ami nem föltétlenül jelenti azt, hogy politizál. „Nem az az egységbontó, aki kimondja, hogy baj van, hanem az, aki okozza” – fogalmazott Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A meghívottak között jelen volt Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, a kampánycsapat vezetője, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke, valamint Sógor Csaba RMDSZ-szenátor. Szilágyi Zsolt kampányvezető rávilágított arra, hogy a magyarok megtanították a magyarokat félni. Böjte Csaba atya a gyerekeket istápoló, felkaroló életéről szólt, arról, hogy milyen nehézségek árán, milyen megpróbáltatásokon és akadályokon kerekedett felül a keresztény szeretet, melynek gyümölcseként ma ezerötszáz „gyermeke” van. – Nem értek a nagypolitikához, nem tudom, ki, mennyit csal, lop, azt tudom, hogy lent rengeteg a probléma, és szeretettel le kell hajolni érte. Ha kis dolgokat nem teszünk meg ott lent, akkor a politikusaink a legjobb szándék mellett sem tudnak semmit tenni – fogalmazott Böjte atya, aki a legnagyobb problémának a Kárpát-medencében az abortuszt jelölte meg, és kijelentette, egyetlen háborúban sem hisz, csupán a szeretetben, a szeretet erejében. A 2006. október 23-i, magyarországi történésekre utalva Borbély Zsolt Attila feltette a kérdést: lehet-e Magyarországon ezek után szabad sajtóról beszélni, Lehet-e még a másik oldallal tárgyalni?Az EMI-táborról Soós Sándor szervezőként elmondta, elégedett lehet, nagyobb rendbontások nem voltak. Az egyetlen problémát az jelentette, hogy kicsinek bizonyult a kemping területe, a táborlakók egy része a tó mellett talált sátorhelyet magának. /Baricz-Tamás Imola, Balázs Katalin: Együtt a magyar fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /

A román politikusok már rég megszokták a „gárdákat”. A két világháború között működő Vasgárda (másik nevén Mihály Arkangyal Légiója vagy egyszerűen Legionárius Mozgalom) 1939-ben meggyilkolta az ország akkori kormányfőjét, Armand Calinescut, majd egy évvel később a legnagyobbnak tartott román történészt, Nicolae Iorgát is, aki 1931–1932 között szintén Románia miniszterelnöke volt. A kommunizmus idején betiltott Legionárius Mozgalmat egykori tagjai 1989 után újraszervezték, és rövid időn belül nagyszámú fiatal is belépett a szélsőjobboldali szervezeteikbe. A legionáriusok mindmáig legálisan működnek. Egyik legaktívabb szervezetük az Új Jobboldal (Noua Dreapta), amelynek jelvénye a horogkeresztre emlékeztető kelta kereszt, s amely nyíltan idegengyűlölő, homofób, antiszemita, NATO- és EU-ellenes. Ez a szervezet néhány évvel ezelőtt megalapította saját „gárdáját”, amelynek neonáci programja természetesen a Vasgárdáéból merített, s amelynek fekete egyenruháit az Új Jobboldal számos félkatonai táborában vagy „polgári” akciója során az ország sok városának utcáin látni lehet. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa szerint a román Új Jobboldal programja és ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől (Erdélyi Magyar Ifjak – EMI). A Romániából már többször évekre kitiltott Eva Maria Barki asszony tömi a fiatal EMI-sek fejét olyan gondolatokkal, amelyek esetleges következményeit neki kell majd a legkevésbé végigszenvednie. Az ügyvédnő szerint az önrendelkezés kivívásához radikális magatartásra van szükség. /Tibori Szabó Zoltán: Dühöngő gárdák. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Erdélyben is támadásba lendülnek a Magyarországról oly jól ismert balliberális erők, és szokásukhoz híven támadnak egy szervezetet, rendezvényt vagy jelképet csak azért, mert magyar. E támadások egyik módja, hogy megpróbálják nevetségessé tenni a támadás célpontját (lásd Szent Korona mint micisapka, Szent Jobb mint tetemcafat stb.), a másik pedig az, hogy lenáciznak mindent, ami nemzeti jelleggel bír. A nácizás gyakorlatát alkalmazta az augusztus 18-i Szabadságban Tibori Szabó Zoltán. A Gyurcsány-kormányhoz közel álló Népszabadság publicistája, aki az említett lapban megjelent egyik cikkét kibővítve nekiment az EMI-nek, egy lapra emelve a Vasgárda-utódként működő Noua Dreapta-val és a Jobbik által rend- és polgárvédelmi feladatokra létrehozott Magyar Gárdával. Mindössze azért, mert a gyergyószentmiklósi EMI-táborban (mint minden rendezvényen) egyenruhát viseltek a rendfenntartók. Tibori Szabó Zoltán más eszközökhöz nyúlt (mint tette utolsó hasonló kísérleténél, mikor igazának „bizonyításához” valótlanul azt állította, hogy Eörsi Mátyásnak a december 5. előtti magyarellenes uszítás miatt tiltakozók antiszemita szólamokat skandáltak). Azt állította, hogy az EMI és a Noua Dreapta programja és ideológiája alig különbözik, ezért „hasonszőrű szervezetek. ” Valójában az EMI-nek sem programja, sem ideológiája nincs, hacsak az nem, hogy az erdélyi magyar fiatalság nemzeti öntudatának megmaradásáért küzd, bár balliberális körökben már ez is felér a nácizmussal. Tibori szerint „internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent” a két szervezetről. Pontosítani kell, hogy az „internetes fórumok” egyetlen internetes naplót jelent, melyet egy olyan (mellesleg az RMDSZ alkalmazásában álló) ateista fiatalember ír, aki szerint többek között náci portál az, amelyik a székely autonómiát népszerűsíti, aki szerint el kell venni a március 15-én felvonuló teológusoktól a magyar zászlót, aki szerint azért követelik vissza az egyházi ingatlanokat, hogy az egyházfők ismét „uralkodhassanak” a nép fölött, vagy aki „haldokló erdélyi irodalmároknak és művészeknek” nevezi a Sólyom László elnök által Kolozsváron március 15-én kitüntetett személyeket. Nos, ilyen szellemiséget képvisel az idézett „elemző. ” A kolozsváriak pedig esetleg kérdezzék meg az EMI-tábor néhány itt élő vendégét, mennyire érezték „nácinak” a rendezvényt, melyen idén több mint ötezer fiatal vett részt, így Asztalos Lajost, Csép Sándort, Hantz Pétert, Kovács Lehelt, Nagy Mihályt, Ludányi-Horváth Attilát, Patrubány Miklóst, Szép Sándort, Szász Alpár-Zoltánt vagy Vekov Károlyt. A kolozsvári EMI tevékenysége pedig ismeretes a helyiek számára a Gál Kinga védnöksége alatt szervezett konferenciától a Wass Albert-színdarabkörúton vagy a Trianon-filmkörúton át a Bolyaiért szervezett tüntetésekig. /Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke: Az EMI és a „náciveszély”. A replika jogán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Tibori Szabó Zoltán ugyanebben a számban válaszolt. Kifejtette, hogy ő nem „Magyarországról jól ismert balliberális erő”, soha nem támadta egyetlen szervezetet sem azért, mert magyar, soha nem írt a Szent Koronáról vagy a Szent Jobbról, Tibori azt állította, hogy nem áll közel egyetlen kormányhoz sem, nem a Népszabadság publicistája, hanem romániai tudósítója, ő a Szabadság publicistája. Az Eörsi-vizitről hangfelvétel bizonyítja, hogy egyesek ordították. „menjenek a Gáza-övezetbe” tárgyalni. Tibori mostani írásának fő forrása az a hírügynökségi jelentés volt, amely részletesen „beszámolt a Barki Éva Mária baromságairól. ” Tibori Szabó Zoltán valóban tart a náciveszélytől. Ehhez joga van, ugyanúgy, mint az EMI-alelnöknek a replikázásra. „meg a tényferdítésre, a rágalmazásra”. /Tibori Szabó Zoltán: Van, ami stimmel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A Kárpát-medencében a kisebbségi magyarság szervezetei az MKP-tól a VMSZ-ig, az UMDSZ-től az RMDSZ-ig komprádor politikát folytatnak, a hatalom akaratát közvetítik a „saját” közösség felé. A legszomorúbb jelenség, amikor magukat magyarnak valló értelmiségiek etno-mazochista, öngyűlölő álláspontra helyezkednek, megbénítani próbálják az önvédő reflexeket, írta Borbély Zsolt Attila, Tibori Szabó Zoltánt hozva példának, aki fontosnak tartotta, hogy a Népszabadságban a Magyar Gárdáról írva, a romániai „gárdákat” ismertetve, odavágott egyet az Erdélyi Magyar Ifjaknak is. „A román Új Jobboldal programja és ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől: erdélyi internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent már a Noua Dreapta és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű egyesületről. Eszerint a két szervezet között kevés az említésre méltó különbség, annál több a közös vonás: „a haderő imádása és utánzása”, a „gárdaszerű, paramilitáris csapatok jelenléte”, az EMI táboraiban a katonaruhás Székely–Magyar Nemzetőrség, a Noua Dreapta rendezvényein pedig a Noua Garda (Új Gárda) feketeinges csapatai vonulnak fel. ” Tibori ezúttal nem becsmérelt, mint tíz évvel ezelőtt (amikor is azt állította a Magyarok Világszövetségéről, hogy ott csak a svihákság világméretű), hanem hazugságból csinált hírt (mint amikor a román bulvársajtó közölt egy gyalázatos szöveget Tőkés László magánéletéről s ez apropót jelentett Tiborinak egy Népszabadság-tudósításra) s nem is rágalmazott nyíltan, mint tette fél évtizeddel ezelőtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amikor nekik tulajdonította Szili Katalin aradi kifütyülését (a HVIM által indított pert elvesztette). Ezúttal egy jelentéktelen blogból csinált „erdélyi internetes fórumokat”. Az idézett blogger, Parászka Boróka egyébként az RMDSZ alkalmazottja, honlapja szerint a háromszéki magyarok világtalálkozója diszkrimináció. Mintha nem lenne meg minden közösségnek a joga találkozószervezéshez. Az EMI párhuzamba állítása a Noua Dreaptával sántít, több ponton is (az EMI-re nem jellemző a „haderő imádása és utánzása”, nincs kidolgozott ideológiája, a Székely-Magyar Nemzetőrség nem vonult fel a táborban). Ami Tibori Szabó Zoltánt és az általa idézett RMDSZ-es aktivistát, Parászka Borókát, a Wass Albertet gyalázó Cs. Gyímesi Évát, a Bolyai Egyetem ellen támadó Magyari Nándor Lászlót illeti, a cikkíró György Attila több éve született írását idézte: „egy napon megjelentek: ők, akik mindenhol ugyanazok. A hitetlenek, a cinikusak, az erkölcsi hazátlanok és erkölcsi gatyátlanok”. /Borbély Zsolt Attila: Etno-mazochisták. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./