Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. augusztus 14.
Kiszely István professzor Szabadtéri kaszinónak nevezte az EMI-tábort, ahová azért ülnek össze a fiatalok, hogy a haza ügyeit megvitassák. S mert a Kárpát-medencei magyarság szülőföldje több országba is szakadt, a haza és a nemzet elválaszthatatlan ügyének megvitatása még inkább ilyen fórumok képzeletbeli falai közé költözik. Az Erdélyi Magyar Ifjak a nemzeti gondolkodásúak számára hirdették meg az összesereglést Gyergyószentmiklóson. A legtöbb előadás párbeszéddé alakult, a nemzeti sorskérdésekről beszélgettek. A második EMI-tábor mottóját olvasva ,,Aki magyar, velünk tart” bizonyára akadtak, akik finnyásan legyintettek: magyarkodó dilettánsok gyülekezete. /Ferencz Csaba: Szabadtéri kaszinó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./ Nagy sikert aratott Eva Maria Barki nemzetközi jogász a dél-tiroli autonómia megteremtésének folyamatáról tartott előadása a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Ők és az ügyük mellett kiálló anyaországuk a teljes önrendelkezést tűzték ki célul. Új nemzeti politikára van szükség érvelt az előadó -, aki szerint az eddigi kudarcokért a legnagyobb felelősség a magyar kormány(oka)t terheli. Az előadások és beszélgetések témái a csángókérdés, az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem, a délvidéki magyarság mindennapjai, emellett lélekbe maró volt Witner Mária halálra ítélt 1956-os szabadságharcos vallomása, amely a forradalom megtorlásának emberi dimenzióit tárta a hallgatóság elé. Az autonómia-kerekasztal résztvevői, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Gazda Zoltán és Ferencz Csaba átfogó képet adtak az autonómiatörekvések sikereiről és kudarcairól. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazai magyar közélet válságban van, politikai képviselete kudarcot vallott. A továbblépést egy olyan új közmegegyezésben látják, amely elhozza az ,,egypártrendszer” felszámolását, megteremti az önrendelkezési jog érvényesítésért a cselekvési együttműködést. A vasárnap áhítat Böjte Csaba atya gondolataival indult, és olyan neves személyiségek tartottak előadást, mint Kiszely István antropológus. Kiszely szerint a ,,hivatalos” történettudomány még ma is tévesen azt állítja, hogy gyűjtögető pogány hordaként jöttek a magyar törzsek a Kárpát-medencébe, holott immár írott ázsiai források is igazolják, hogy a honfoglalók és elődeik rendkívül gazdag kultúrával, hitvilággal rendelkeztek. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a két évvel ezelőtt életre hívott Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője a jogi eszközök lehetőségeit vázolta. Szerinte minden magyarellenes cselekedet miatt jogi úton is elégtételt kell szerezni, ennek érdekében hozták létre és bővítik a szakmai hátteret biztosító intézményes keretet. A tábor vendége volt Rácz Sándor ’56-os hős. Nemzetpolitikai kerekasztalra került sor, amelyen Borbély Imre, Lezsák Sándor, Mikola István, Molnár Tamás, Gergely István a radikális fellépés fontosságát hangsúlyozták. A tábor szervezői zárónyilatkozatot is megfogalmaztak. ,,1990 óta folyamatosan azt kell látnunk, hogy egyik nép a másik után kapta meg a követelt önrendelkezési jogot: a németek, észtek, litvánok, lettek, horvátok, szlovákok, szlovének, montenegróiak, és a közeljövőben Koszovó is függetlenné válik. A magyarságnak autonómiát sem akarnak adni.” Ezért az EMI szerint az egész Kárpát-medencében ,,meg kell kérdezni a népet mint az önrendelkezési jog birtokosát, hogy döntse el, milyen politikai és jogi formában akar élni”. ,,Ennek érdekében aláírásgyűjtést, illetve ott, ahol kívánatos, népszavazást kell kezdeményezni” – áll a zárónyilatkozatban, amely egyben felhívás ,,minden magyar érdekképviselethez, minden magyar párthoz, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez, a közéleti személyiségekhez, de elsősorban a magyar kormányhoz, hogy támogassák és segítsék ezt a kezdeményezést, amelynek eredményét a Vox Hungarica nevű központ szervezésében minden illetékes országos és nemzetközi fórum és szervezet elé fogjuk terjeszteni”. /(Ferencz): Önrendelkezés mint alapvető jog (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./
2006. augusztus 21.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíki tagszervezete a Tiva és a Mikó Ferenc egyesületek társszervezői közreműködésével a honfoglalás korát idéző rendezvénysorozatot rendezett Csíkszeredán: a Honfoglalás kori Mesterségek Hete hatnapos rendezvénysorozata augusztus 20-án, Szent István király ünnepén zárult. Botár István régész tartotta a foglalkozást, az íjászatot és lovasíjászatot Süket Levente ismertette, és a frissen bejegyzett Székely Lovasíjász Szövetség tagjaival közösen tartott bemutatót. Bartis Erika, az Erdélyi Magyar Ifjak csíki tagszervezetének elnöke, valamint Gergely András, a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója ünnepi beszéde zárta a rendezvényt. /Antal Ildikó: Időutazás az ősi mesterségek szekerén. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./
2006. augusztus 22.
Az Erdélyi Magyar Ifjak második, gyergyói táboráról szóló tudósítások között voltak gunyorosak, lekezelők vagy éppen a részvételt felnagyítók. Adjuk meg a sokszínűségnek, ami a sokszínűségé, írta a lap munkatársa, Székedi Ferenc. Tegyük mindezt megvetés, lekezelés, gyűlölet nélkül. Az egyik, EMI-táborról szóló összefoglaló szerint „Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke úgy gondolta, a magyarországi társadalom nem képes a jelenlegi állapotában a rendszert megdönteni, Erdélyben viszont a román hatalom érdekeit képviselő komprádor politikai elit telepedett rá a magyarságra, de mégis van esély az újjászületésre, ami akkor következhet be, mikor az EU-csatlakozás után útilaput kötnek az RMDSZ talpára.” Székedi fennakadt a komprádor kifejezésen, mondván „a pidzsin angolon és más gyarmati nyelveken nevelkedett nagy stratégiai gondolkodókhoz jobban illenek a hasonló kifejezések”. Székedi ezután Borbély Imre múltját vette elő: mielőtt Budapestre telepedett volna, temesvári RMDSZ-képviselő volt. /Székedi Ferenc: Tehénszarv és útilapu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2006. augusztus 26.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) közösen felhívást intéztek európai fórumokhoz, amelyben kérik, hogy még Románia csatlakozása előtt szorgalmazzák egyes, a magyar közösség számára fontos reformok életbeléptetését, ezek közt a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítását Erdélyben. „Leszögezve, hogy a decentralizáció, a regionalizmus és a szubszidiaritás az európai integráció alappillérei közé tartozik, figyelembe véve, hogy a többnyelvűség szintén kitűzött célként szerepel, (…) sérelmezve, hogy a milliós nagyságrendet képviselő erdélyi magyarság mindmáig semmilyen kollektív törvényes státussal nem rendelkezik Romániában, aláhúzva, hogy a székelyföldi magyarságnak még a kommunista diktatúra alatt is 1968-ig volt területi autonómiája, sajnálattal tudomásul véve, hogy az eddigi EU-jelentésekben az ország magyar lakosságának megoldásra váró gondjai nem szerepeltek fontosságuknak megfelelően, kérjük, hogy szorgalmazzák egyes reformok életbe léptetését még Románia csatlakozása előtt”, áll a felhívásban. A felsorolt reformok között szerepel még a regionális magyar önkormányzás létrehozása, a Székelyföld területi autonómiájának helyreállítása, a kommunizmus ideje alatt elkobzott magyar tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatása. /SZNT, EMI: legyen hivatalos nyelv a magyar. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2006. augusztus 26.
Második világháborús emlékekből nyílt kiállítás augusztus 25-én a Székely Nemzeti Múzeum ’56-os termében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, a tárlat szakértője megnyitóbeszédében kijelentette, Isten csodája, hogy az elmúlt, megfélemlítésekkel tele évtizedek után is megőrizték emberek ezt az anyagot, amely nélkül ma szegényebbek lennénk. Gocz József veterán, a 3006 év hadifogságban (2001) című könyv szerzője mondandóját Trianonnal kezdve, összefoglalta a második világégés történéseit, majd háborús élményeit osztotta meg a nagyszámú közönséggel. Dr. Szőts Dániel, a Sohasem felejtem el (1999) című könyv szerzője az Úz-völgyi katasztrófát elevenítette fel. Nagy Zoltán történelem-levéltár szakos hallgató, EMI-tag, a tárlat kezdeményezője, a kiállított anyag nagy részének gyűjtője elmondta, céljuk az volt, hogy emléket állítsanak a hősöknek. /(Szekeres): A hősök emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./
2006. augusztus 28.
Székelycsóka többnyire magyarok által lakott nyárádmenti falu, mégis, elhagyva Ákosfalvát, a községközpontot, mintha szórványtelepülés lenne. A református egyház nyilvántartásában 11 lélek szerepel, ezenkívül mintegy 40 roma él az elszórt házakban. A hétvégén tartottak falunapot, amikor 10 év után ismét zsúfolásig telt a templom. A székelycsókai református templomban az ünnepi istentiszteletet Kiss Cserei Zoltán kisgörgényi lelkész tartott. Szigeti Mihály volt tanár a tíz évvel ezelőtti falutalálkozó alkalmára írott monográfiájából idézte fel a múltat. A falut három család hozta létre. Az 1567-es összeírás szerint Marosszék falvai között 3 kapuval szerepelt. Az 1941-es népszámlálás szerint 581-en laktak itt. A második világháború után megindult a hanyatlás. A legnagyobb elvándorlást a kollektivizálás váltotta ki. A református egyház anyakönyve szerint 33 év alatt szinte mindenki elköltözött a faluból. A kultúrotthont lebontották, építőanyagát széthordták, a faluba vezető út járhatatlanná vált, nem volt villany, földgáz. A monográfia is „elveszett, árván hagyott bölcsőnek állított emléket” tíz évvel ezelőtt. Osváth Csaba polgármester elmondta, tevékenységével a székelycsókai megmaradt értékeket szeretné konzerválni. Korábban bevezették az áramot, járhatóvá tették az utat, kijavították az iskolát, ahova ma már roma gyerekek járnak tanulni. Megkoszorúzták a templom bejáratánál levő kopjafát. A falunapokat Kiss Cserei Zoltán kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Ifjak szervezték. Jó ötletnek bizonyult e kezdeményezés, hiszen a legfiatalabb csókai lakos 59, míg a legidősebb 86 éves. Sok gondot okoz a nehezen kezelhető roma közösség. Van, aki városról is visszaköltözne, de nem érzik biztonságban javaikat. /Vajda György: Pusztuló végeken. Falutalálkozó Székelycsókában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2006. augusztus 31.
A szlovákiai magyarellenes hangulat is azt bizonyítja, hogy az Európai Unió nem képes rendezni az egyes nemzeti kisebbségek problémáját – jelentette ki Antal Árpád András RMDSZ-es képviselő. Egyetért a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetőivel, akik szerint az ország uniós csatlakozása előtt kell megoldást találni a magyar kisebbség lehető legtöbb problémájára. Fontos, hogy a csatlakozásig hátralévő néhány hónapban jöjjenek létre az autonómiatanácsok. Csapó József, az SZNT elnöke és Soós Sándor, az EMI vezetője az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez és az Európai Unió Tanácsához küldött levelet, amelyben többek között a romániai magyarság egyenrangú államalkotó nemzetként való elismerését, magyar önkormányzat létrehozását Erdélyben, Székelyföld területi autonómiájának helyreállítását, a magyar nyelv hivatalos államnyelvvé nyilvánítását kérték. Más véleményt vall Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, aki szerint nem lenne kedvező sem a román, sem a magyar közösségnek, ha Románia 2007 januárjában nem lenne az Európai Unió tagja. /Kovács Zsolt: Antal: lappangó konfliktust integrál az EU. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./
2006. szeptember 6.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Csíkszépvízen rendezett nyári táborán közéleti, kulturális témájú előadások hangzottak el. A tagszervezetek (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Románia Magyar Cserkészszövetség) képviselőin kívül jelen voltak az Erdélyi Magyar Ifjak és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének vezető tagjai is. A tábor egyik legfontosabb részeként a résztvevők elemezték a július végén lezajlott, Tekerj rá! jelszavú, az autonómia népszerűsítésért szervezett székelyföldi biciklitúrát. Terveket körvonalaztak az autonómia ügyének mozgalom szinten történő népszerűsítésére, emellett a politikum irányába megvalósuló nyomásgyakorlás módozatai is szóba kerültek. Dr. Pap Kincses Emese a Sapientia Egyetem tanára a kulturális globalizáció veszélyeit latolgatta előadásában. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egyesület elnöke nemzetpolitikai helyzetképet vázolt fel. Végül tisztújítást tartottak, a korábbi elnökséget megerősítették tisztségében: Sándor Krisztina elnök, Bardócz Csaba és Hupka Félix alelnökök, Tarr Margit titkár maradtak a MIT élén a következő egy évre. /III. MIT-tábor: tovább az autonómiáért! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2006. szeptember 11.
Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatában emlékeztetett, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közel három évvel ezelőtti megalakulásakor célul tűzte ki az önrendelkezési jog gyakorlása alapján megvalósítható közösségi autonómiaformák kiépítését. Elvi támogatásukról biztosítják az Erdélyi Magyar Ifjak idei nyári táborában született indítványt, amely, egy egész Erdélyt, illetve a Kárpát-medencét átfogó akciót kezdeményez az önrendelkezéshez való jog tiszteletben tartása érdekében. Ennek eszközei lehetnek az aláírásgyűjtés és a népszavazás. Ezért az EMNT újból felhívja a figyelmet arra, hogy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet beindítása nem halasztható. Ezért indítványozzák az ERMÁÉRT összehívását még 2006 szeptemberében. /Tőkés László: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2006. szeptember 13.
Már jó ideje nem olvassa sem a magyarországi, sem az erdélyi balliberális pártsajtót, írta Borbély Zsolt Attila. A most szóba hozott cikket egyik barátja hozta el, nézze csak meg, miket írnak apjáról. Székedi Ferenc Tehénszarv és útilapu (Új Magyar Szó, aug. 22.) című írásában a balliberális sajtó tollnokaitól megszokott módon keveri a csúsztatást, a torzítást és a tényhamisítást. Székedit alighanem az zavarta, hogy Borbély Imre az EMI gyergyószentmiklósi táborában kimondta, hogy az RMDSZ 1996 óta a komprádor-logika szerint működik. Székedi azt állította, hogy az RMDSZ-t még soha nem nevezték komprádornak. Valójában Toró T. Tibortól Szilágyi Zsolton keresztül a mostani cikk írójáig már többször mutattak rá az RMDSZ neptuni politikai vonalvezetésének komprádori ihletettségére. Székedi azt írta: „Borbély Imre, mielőtt Budapestre telepedett volna, olyan temesvári képviselőként koptatta a bukaresti parlament padjait, akit a szervezet helyi tagságának megdöbbenésére a Székelyföldre hajóztak be, és amikor másodszor is függetlenként próbálta megtenni ugyanazt, csakhamar zátonyra futott.” Valójában Borbély Imrét az RMDSZ akkoron érvényben levő alapszabályzatának megfelelően megtartott választmányi gyűléseken választották meg. Az alapszabályzat szellemével és betűjével ellentétben „megalakították” a Hargita megyei RMDSZ-szervezetet, mely mellesleg azóta sem létezik, egyetlen funkciója az volt, hogy összehívhassák azt a manipulált elektorgyűlést, amelynek a román hatalomnak és a Domokos vonalnak egyaránt megfelelő megyei listát kellett hogy formailag „legitimálnia”. A manőver sikerült. A kialakult ex lex állapotban az elnökség hozott kompromisszumos megoldást, a két listát, a szabályszerűt és a manipuláltat „összeházasította”. E listába Domokos Géza még egyszer belenyúlt, és Borsos Gézát kihúzta a befutó helyről. Borbély Imre azért indult a Székelyföldön parlamenti mandátumért, mert kezdettől fogva Székelyföld területi autonómiáját hirdette, már akkor is, amikor ez eretnekségnek számított az RMDSZ-ben. Azért indult függetlenként, mert az RMDSZ megakadályozta, hogy részt vegyen az előválasztáson Székedi azt állítja, a hitelrontás nyilvánvaló szándékával: Borbély Imre Budapesten telepedett le. A valóság az, hogy Borbély Imre, az MVSZ nemzetstratégiai bizottságának elnöke soha el nem költözött Temesvárról, s nem rendelkezik sem letelepedési engedéllyel, sem magyar állampolgársággal. /Borbély Zsolt Attila: Az újságírói alkalmasságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 15.
A Sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség vezetősége elvben elfogadja a helyi RMDSZ meghívását a szeptember 27-i lakossági fórumra, de csak azzal a feltétellel, ha a találkozón az erdélyi és székelyföldi magyarságot érintő kérdésekről is tárgyalnak. “Az RMDSZ jövőjéről nekünk nincs mit tárgyaljunk. Olyan körülmények között, hogy politikai ellenfelek vagyunk, minket nem érdekel az RMDSZ alapszabályzatának vagy struktúrájának esetleges módosítása. Jó dolognak tartjuk a meghívást, de ha ez a nyitás az RMDSZ részéről az MPSZ felé azt a szándékot takarja, hogy az MPSZ visszatagolódjon az RMDSZ-be, akkor mi ezzel nem tudunk egyetérteni. Az MPSZ soha sem fog visszatagolódni az RMDSZ-be” – hangsúlyozta Gazda Zoltán. Az RMDSZ jövőjéről tart nyilvános lakossági fórumot a sepsiszentgyörgyi RMDSZ szeptember 27-én – jelentette a helyi szervezet elnöke, Tóth Birtan Csaba. A fórumra a szövetség tagjain kívül meghívják a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és az EMI helyi vezetőit is. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2006. szeptember 18.
Jogutód nélkül megszűntnek tekinti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), ezért új, összmagyar szándékú érdekérvényesítő és érdekegyeztető fórum létrehozásáról tanácskozott a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten, a Magyarok Házában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendezvényre meghívtak valamennyi kárpát-medencei nagyobb magyar pártot és szervezetet, de azok többsége nem válaszolt. Patrubány Miklós a 16 szavazóképes résztvevő közül kiemelte a Székely Nemzeti Tanácsot, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, valamint az Erdélyi Magyar Polgári Szövetséget. Hozzáfűzte, hogy két ifjúsági szervezet is elfogadta a meghívást: a Hatvannégy Vármegye Mozgalom, valamint az Erdélyi Magyar Ifjúság. A létrehozandó új szervezetnek még nincs neve, eddig népszerű az Új Magyar-Magyar Csúcs vagy az Új Magyar Csúcs kifejezés – jelezte. Az MVSZ elnöke sérelmezte a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogutód nélküli megszüntetését is. /Máért-utódot szülne az MVSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2006. szeptember 20.
Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke gyertyás, néma szimpátiatüntetésre hívja mindazokat, akik támogatják a magyarországi kormányváltó megmozdulásokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke közleményében együttérzését és szolidaritását fejezi ki az anyaországi békés tüntetések résztvevőivel, mindazokkal, akik megelégelve az ország és nemzetellenes miniszterelnök, valamint az őt támogató koalíciós pártok tevékenységét, Gyurcsány Ferenc és kormánya azonnali távozását, továbbá új választások kiírását követelik. Szász utal a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, amikor Gyurcsány Ferenc ,,ugyanazt a hazugságra és félrevezetésre épülő politikát alkalmazta”. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a romániai magyarságnak nem szabadna beleavatkoznia ,,Magyarország belügyeibe”. Az RMDSZ-képviselő szerint a magyarországi tüntetéseket támogató vagy éppen ellenző bármilyen rendezvény nem helyénvaló Romániában. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) ,,a belső-magyarországi szabadságharcosoknak” fogalmazták meg üzenetüket. Miközben az erdélyi magyarság nem kapta meg a korlátozott önrendelkezést, az autonómiát sem, a magyarországiak autonómiát kaptak arra, hogy ,,látszatdemokráciában, álmagyar pártok kézi vezérlése alatt” abban a tévhitben éljenek, hogy rendelkeznek saját sorsuk fölött fogalmaznak az ifjak. ,,Kívánjuk Nektek és magunknak, hogy legyen végre magyar kormány Budapesten! És ha az meglesz, mi is lerázhatjuk magunkról a mi MSZP-nket: RMDSZ-ünket, MKP-nkat, VMSZ-ünket, lehetővé teszi, hogy mi is megszabaduljunk a nekünk is folyton-folyvást hazudó, egyfolytában megalkuvó magyarjainktól, lehetővé teszi, hogy a magyar ismét együtt, ahogy mindig is élt és küzdött, együtt harcoljon szabadságáért, önrendelkezési jogának érvényesítéséért!” – áll az EMI országos elnökségének közleményében. /(Fer-): Szimpátia és tartózkodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2006. szeptember 20.
Az Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete szimpátiatüntetést szervez Erdély-szerte a Magyarországon végbemenő eseményekhez kapcsolódóan. Marosvásárhelyen. szeptember 20-án találkoznak a Vártemplom udvarán. /Szimpátiatüntetés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2006. szeptember 21.
Több erdélyi településen tartott, illetve szervez a magyarországi tüntetőkkel szimpatizáló megmozdulásokat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. „MSZP+RMDSZ egyenlő SZDSZ – vesszenek az árulók! Világ kommunistái, egyre süljetek!” Ilyen és hasonló feliratokkal tüntettek szeptember 20-án Nagyváradon az EMI tagjai Lakatos Péter RMDSZ-képviselő irodája előtt. A csoport felháborodását Lakatos korábbi nyilatkozata váltotta ki. „Én nem látok benne semmi kivetnivalót, farizeus az, aki azt állítja, hogy másképp csinálta volna. Ha a Fidesz erre úgy reagál, hogy tüntetéseket szervez, akkor ezzel azt erősíti, hogy csak hatalmat akar” – kommentálta a budapesti eseményeket Lakatos. „Ha Lakatos Péter nem lát kivetnivalót Gyurcsány beszédében, akkor azt jelenti, egyetért vele” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke. Lakatos Péter a tüntetés után kijelentette, hogy „semmi közünk ahhoz, ami Budapesten történik, nem tesz jót, ha importálni akarjuk az ottani konfliktusokat”. „Elég volt a hazugságáradatból, a félrevezetésből és a nemzetnek Medgyessy Péter szellemi szintjére történő lesüllyesztéséből! Eleget mertünk kicsik lenni, legyünk újra magyarok!” – írta a magyarországi tüntetőket támogató levelében az EMI országos elnöksége. Szász Jenő MPSZ-elnök szerint minden településen szervezni kellene ilyen megmozdulásokat. Az MPSZ gyertyás tüntetést szervezett szeptember 19-én este Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkjában. A rendezvényen elhangzott: a 2004. december 5-i népszavazás eredménye is arra utal, hogy hazugság áldozataivá váltak a magyarországi választók. A magyar kormány távozását kéri az MPSZ sepsiszentgyörgyi és sepsiszéki elnöksége is. /Balogh Levente, Kulcsár Andrea: Erdély-szerte felkavarta a kedélyeket a magyar miniszterelnök beszéde. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2006. szeptember 22.
Az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete bejelentette, hogy a tüntetést szeptember 23-án nem tartják meg, mert nem sikerült megszerezni a szükséges engedélyt. /Nem lesz EMI-tüntetés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2006. szeptember 25.
Szeptember 23-án több tucat kolozsvári magyar vett részt azon a szimpátiatüntetésen, amelyet az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett a Magyar Köztársaság főkonzulátusának főtéri épülete előtt. A fiatalok gyertyával a kézben csendesen álltak, tiltakozásképpen mindazért, ami Magyarországon történik. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) részéről András Imre, az MVSZ Erdélyi Társaságának elnökségi tagja szólalt fel. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a politika elválaszthatatlan az erkölcstől, az erkölcsmentes politizálás bukásra van ítélve. Az elmúlt hét folyamán több erdélyi településen is szerveztek szimpátia tüntetést. A tengerentúli magyar közösségek is megmozdultak New Yorkban és Torontóban is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szimpátiatüntetés Kolozsváron is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2006. szeptember 25.
Október közepén utcai tüntetéseket szervez a kolozsvári magyar tannyelvű állami Bolyai Egyetem létrehozásáért az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács. A tervek szerint a megmozdulásokra párhuzamosan 5–6 erdélyi városban kerül majd sor, valószínűleg lesznek megmozdulások Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen is, közölte Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. /Utcára vinnék az egyetem ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2006. szeptember 26.
Szeptember 17-én valami megváltozott Magyarországon. A cinikus és nyílt beismerés hatására néhány óra alatt több ezres indulatos tömeg gyűlt össze az Országháznál. „Mondjon le!”, „Gyurcsány, takarodj!”- zúgott a tömeg. A hazudozás nyílt beismerése által kiváltott budapesti megmozduláshoz több vidéki városban is csatlakoztak. Gyurcsány Ferenc azonban nem ijedt meg a következményektől, sőt, internetes köznaplójában büszkén vállalta balatonőszödi mondatait. A cinikus és trágár szöveg példa nélkül való a magyar politikatörténetben. Szeptember 19-én az Európai Néppárt lemondásra szólította fel a Gyurcsány-kormányt. Egyre több vidéki városban volt tüntetés, szimpátiatüntetés volt ezen kívül Szabadkán, később Zentán, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, de tüntettek New Yorkban és Londonban is az ott élő magyarok. A Kossuth téren fölolvasták az Erdélyi Magyar Ifjak üzenetét. Ugyancsak támogató nyilatkozatot adott ki az erdélyi és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség. Petrétei József rendvédelmi miniszter bejelentette, hogy „az elmúlt napokban a fegyverhasználat is jogos lett volna”. A rendőrök számos ártatlan járókelőt is brutálisan megvertek és letartóztattak. Elhurcolt a rendőrség például egy tizennégy év körüli gyereket a saját házuk kapujából. Édesanyja hiába szaladt utána sírva, hogy a fiú ott lakik, és semmi köze az eseményekhez. Számos újságírót bántalmaztak munkavégzés közben. A Gyurcsány-beszéd a közszolgálati Magyar Rádióban hangzott el először. Ennek az intézménynek az SZDSZ-es kötődéséről ismert Such György az elnöke. Valószínű, hogy az Gyurcsány Ferenc beleegyezésével, netán kezdeményezésére történt a beszéd közlése. /Ágoston Balázs: Forradalom van a mi utcánkban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./
2006. szeptember 28.
Tárgyalóasztalhoz ült szeptember 27-én az RMDSZ alsóháromszéki szervezetének vezetősége, Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke, Ferenc Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kommunikációs alelnöke és Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője. A premierjellegűnek tekinthető találkozón Toth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszéki szervezetének elnöke úgy fogalmazott, a ruha egy idő után nem tölti be a szerepét, tehát azt úgy kell alakítani, hogy megint szépen álljon az erdélyi magyarság testén. Gazda Zoltán szerint az MPSZ és az SZNT elsősorban a nemzetépítési stratégia kialakításában tekinti magát partnernek. A találkozón az RMDSZ-t Albert Álmos, az alsóháromszéki szervezet elnöke, Márton Árpád és Antal Árpád parlamenti képviselő, valamint Puskás Bálint szenátor képviselte. /Domokos Péter: Egy asztalnál: RMDSZ, MPSZ, SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2006. október 10.
Október 6-án Nagyváradon koszorúztak Nagy Sándor József, a váradi születésű vértanú tábornok emléktáblája előtt, mintegy ezer ember gyűlt össze. Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere mondott beszédet, megjelentek a Magyar Polgári Egyesület vezetői is. Koszorúzott többek között Tőkés László református püspök, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, az RMDSZ és a Magyar Polgári Egyesület Bihar megyei szervezete, a váradi magyar gimnáziumok és több civil szervezet, köztük az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. /Szabadságharc. Koszorúzás Váradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./
2006. október 11.
1956 emlékére ,,és majdani terméseinek reményében” diófákat kíván ültetni minden magyarlakta településen az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. A magyar szabadságvágy jelképévé emelt diófákat az október 23-ai ünnepségek részeként képzelik el az ötletgazdák, és mindenkit felhívnak, csatlakozzék a kezdeményezéshez. /(demeter): Diófaültetés – 56 emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./
2006. október 13.
A Bolyai Tudományegyetem újraindításáért Erdély nagyobb városaiban szervezett tavalyi gyertyás tüntetéssorozat első évfordulóján a magyar magánegyetemek helyzetének rendezését, kulturális autonómiát követel október 13-án kezdődő rendezvénysorozatán a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), valamint erdélyi magyar ifjúsági szervezetek: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ). Október 12-én Csíkszeredában szerveztek találkozót, amelyen a magyar egyetemi hálózat, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) helyzete volt a téma. Marosvásárhelyen október 12-én Hantz Péter, a BKB alelnöke, illetve Ajtay Kincses Mária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője beszél a helybéli magyar felsőoktatás gondjairól. Az utóbbi intézmény egyik fő gondját az évről évre csökkenő magyar helyek száma jelenti. Sepsiszentgyörgyön szintén október 12-én Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Sztakics Éva alpolgármester tartanak vitaindítót. A BKB rendezvénysorozata október 17-én, illetve 18-án a magyar egyetemi városokban megrendezendő nyílt napokkal folytatódik: a tervek szerint Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. /Kovács Zsolt, Kulcsár Andrea: Rendezvénysorozatot tartanak a Bolyai Egyetem visszaállításáért szervezett gyertyás tüntetések évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
2006. október 17.
Ültessük el a magyar szabadság fáit! mottóval hirdeti kezdeményezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete, az ötven éve történt 1956-os forradalomra emlékezve. Ötvenhat fát ültetnek el Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnázium előtti járdaszegély mentén. Október 21-ére önkénteseket vár az EMI csíki szervezete, illetve Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, hogy elültessék a gesztenyefákat. A faültetés Erdély-szerte meghirdetett kezdeményezése az EMI-nek, több városban is felkarolják akciójukat, de Csíkszeredában lesz a leghangsúlyosabb. /Antal Ildikó: Ötvenhat gesztenyefa. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
2006. október 18.
Erdély több városában szerveztek október 17-én nyílt napot az 1959-ben elvett Bolyai Egyetem újraindításáért. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlott esemény keretében a résztvevők az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeztek. Kolozsváron a Mátyás király-szoborcsoport elé állították fel azt a sátrat, ahova a nap folyamán, 16 és 20 óra között bárki betérhetett, és felvilágosítást kaphatott a romániai magyar felsőoktatás önállósodásával kapcsolatos kérdésekről. Pontosan egy évvel ezelőtt Erdély nagyobb városaiban tüntetéssorozatot szerveztek a Bolyai Egyetem újraindításáért. A kezdeményezők eredetileg úgy tervezték, hogy idén is megismétlik a megmozdulást, de a magyarországi események hatására a tiltakozásnak végül a jelenlegi formáját választották. Bodó Barna, egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke sajtóértekezleten elmondta: a rendezvény keretében, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeznek. Ezért a sátorba elhelyezték azoknak a kolozsvári elítélteknek a névsorát, akiket 1956 és 1965 között tartóztattak le a hatóságok. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi események után nem sok időre, 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetemet. Ennek lettek áldozatai Csendes Zoltán, Szabédi László és Molnár Miklós egyetemi tanárok, akik önként vetettek véget életüknek. Bodó Barna kiemelte, a Bolyai Egyetem újraindítása természetes követelése a romániai magyar közösségnek. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Sándor Krisztina úgy vélte, hogy a jelenlegi rendezvény szép példája az összefogásnak. A kezdeményezők kérései közé tartozik még a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához szükséges állami hozzájárulás biztosítása, a magyar közoktatás helyzetének rendezése. Felhívták a figyelmet arra, hogy nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvos képzés, jóllehet a romániai magyarság is Romániának fizet adót. A nyílt nap szervezői: a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága, az Országos Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. Az eseményt a Toró T. Tibor és Máté András Levente RMDSZ-es képviselők és Prágay Dezső professzor támogatta. /P. A. M.: Nyíltan az önálló magyar felsőoktatásról. Emlékezés 1956 áldozataira, az egykori Bolyai Egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2006. október 23.
Több rendezvény zajlott az 1956-os események jegyében. Ennek szellemében ültették el az immár szimbólumtöbblettel bíró gesztenyefákat. Történések beszéltek, ötvenhatos ismereteik alapján történelmi vetélkedőt tartottak Csíkszereda középiskolái, Csíkcsomortánban pedig kopjafát állítottak Orbán István emlékének, a Szoboszlay-per egyik mártírjának. Az Erdélyi Magyar Ifjak faültetési kezdeményezése az ’56-ra emlékező rendezvények szerves részévé válhatott faültetés. Október 21-én a csíki EMI-s fiatalok, valamint Csíkszereda polgármestere és alpolgármesterei elültették a gesztenyefákat a felújított Cosbuc utca Márton Áron Gimnázium és a református templom közötti szakaszán. A Csíki Székely Múzeum szervezte előadássorozat is 1956 eseményeit idézte. Novák Zoltán történész a Román Kommunista Párt ’56 utáni kisebbségpolitikájáról beszélt, majd összefoglalta az ’56-ot követő megtorlások egész sorát. Nagy Mihály Zoltán történész az ’56 őszi székelyföldi szimpátiatüntetésekről és megmozdulásokról beszélt, kiemelte a csíkszeredai Fodor Pál építészmérnök és köre törekvéseit, a Kacsó Tibor vezette csoportot, Szoboszlay Aladár tervét, valamint a sepsiszentgyörgyi, szászrégeni és Brassó környéki szimpatizáns csoportok elképzeléseit. Olti Ágoston történész az 1956-os események összképét vizsgálta, én annak hatását Romániára nézve. Jalsovszky Katalin történész-muzeológus dokumentumértékű fotókat mutatott be. Végül Zágoni Balázs Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar Románia című, Szoboszlay törekvéseit ismertető dokumentumfilmjét vetítették. Október 23-án Csíkcsomortánban a szentmise keretében emlékeztek az 1956-os forradalom erdélyi áldozataira. Közöttük volt Orbán István is, akinek most gyermekei, unokái állítottak kopjafát. Orbán Istvánt 1958. szeptember 1-jén a temesvári börtön udvarán végezték ki azért, mert keresztény pártot akart alapítani. A megemlékezésen jelen volt Orbán Péter és Orbán Etelka, a vértanú gyermekei, akik maguk is börtönbüntetést szenvedtek. Kelemen Csongor volt politikai fogoly a kopjafa előtt olvasta fel az 1958-as ítéletvégrehajtás jegyzőkönyvét. Beszédet mondott Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke is. /Antal Ildikó, Takács Éva: Ötvenhat szellemében fától a kopjafáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./
2006. október 24.
Több mint kétszáz személy, zömében tizenévesek vettek részt október 23-án Kolozsváron azon a gyertyás megemlékezésen, amelyet a János Zsigmond Unitárius Kollégium Diákegylete és az Apáczai Csere János Elméleti Líceum Diáktanácsa szervezett az erdélyi 56-os események 50. évfordulója alkalmából. Talpas Botond, az unitárius diákegylet elnöke emlékezett az elítélt ötvenhatosokra, majd a fáklyás-gyertyás menet a Házsongárdi temető felé indult, ahol Dsida Jenő sírjánál Bartis Ferenc Utószó című versét olvasta fel Fóris-Ferenczi Gábor. A megemlékezés gyertyáit azonban már nem mindenkinek volt alkalma elhelyezni: a rendőrség megsürgette a szervezőket, és büntetéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha akár öt perccel is túllépik az eseményre engedélyezett időt, vagyis a 9 órát. A kolozsvári Erdélyi Magyar Ifjak, csatlakozva a Kárpát-medence szerte megszervezett faültetésekhez, a Bethlen-kriptánál elültették a megemlékezés fáját. /(balázs): ’56-ra emlékeztek a diákok is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2006. november 4.
Baróton és Kisbaconban is csatlakoztak az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) felhívásához, és a magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából diófát ültettek. A facsemetét az 1956-os tevékenységéért bebörtönzött marosvásárhelyi református lelkész, Varga László kertjéből hozták. /Hecser László: Csemete az utókornak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2006. november 30.
Alkotmánymódosítást követel az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemrég elfogadott közös memoranduma. A dokumentumban kérik az „egységes nemzetállam” meghatározás törlését az alkotmányból, illetve Románia többnemzetiségű voltának kinyilvánítását. A szervezetek vezetői a párttörvény és a választási törvények módosítását követelik oly módon, hogy azok megengedjék kisebb, regionális pártok bejegyzését, illetve a kisebbségi szervezetek részvételét az országos és helyi politikai életben. A követelések között szerepel, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat a székelyföldi politikai szervezetekkel a térség autonómiájáról. A Soós Sándor EMI-elnök, Szász Jenő MPSZ-elnök és Fodor Imre SZNT-elnök által aláírt memorandum a Románia által aláírt, illetve ratifikált, kisebbségvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények gyakorlatba ültetését is kéri. /Fülöp Noémi: Közös EMI–MPSZ–SZNT memorandum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2006. december 5.
Három magyar szervezet /Erdélyi Magyar Ifjak, Magyar Polgári Szövetség, Székely Nemzeti Tanács/ a romániai magyar közösség nevében a közös nyilatkozatot adott ki. Követelték, hogy töröljék Románia alkotmányából az egységes nemzetállam meghatározást, s rögzítsék az alkotmányban azt a tényt, hogy Románia többnemzetiségű állam, módosítsák az ország területi-adminisztratív átszervezését oly módon, hogy a jelenlegi megyék helyét vegyék át nagyobb adminisztratív egységek, melyek egyben a fejlesztési régiók szerepét is játsszák, lehessen kisebb létszámú és kisebb területet lefedő (regionális) pártokat bejegyezni, a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a Székely Nemzeti Tanáccsal, illetve az RMDSZ és az MPSZ székelyföldi szervezeteivel Székelyföld törvény által garantált autonómiája ügyében, a román hatóságok ne akadályozzák az SZNT által kezdeményezett véleménynyilvánító népszavazások kiírását, a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat az EMNT-vel, illetve az RMDSZ-szel a szórványban élő magyarok számára biztosítandó személyi elvű autonómia törvényi kereteinek kidolgozása és parlament elé terjesztése ügyében. /Három magyar szervezet közös nyilatkozata. Teljes jogegyenlőséget a magyarságnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./