A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó Lőrincz György /Székelyudvarhely/ Kiemnt a fény a szememből című könyve után most verseskötetet adott ki /Beke Sándor: Madártemető/. A kötet a szerző 12 évnyi terméséből való válogatás. /Éltes Enikő: Beke Sándor: Madártemető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó /alapítója és vezetője Beke Sándor/ két év alatt tíz kiadvánnyal állt elő. Ezek között van a Beke Sándor szerkesztésében öt éve megjelenő Székely Útkereső folyóirat hasábjairól való válogatás. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Székelyudvarhelyen a Hyperion Szellemi Kör jún. 26-án meghívta az udvarhelyi származású, Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténészt, aki Szellemi áramlatok Erdélyben 1956 és 1989 között címmel tartott előadást. Dávid Gyula a székelyföldi könyvkiadás 1990 utáni helyzetéről elmondta, hogy Székelyudvarhelyen van az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Csíkszeredában a Pallas-Akadémia és a Pro-Print, Sepsiszentgyörgyön pedig a Bon Ami többek között. A gond a székelyföldi könyvkiadóknál az, hogy a technikai feltételek nem mindenütt egyformán adottak. Az Erdélyi Gondolat kiadó esetében megjegyezte: szükség lenne a szigorúbb kritikai megítélésre, ami a kéziratai minőségét illeti. Szerintem az egyik legjobb kiadó a Pro-Printet, háta mögött ott vannak a Kulturális Antropológiai Munkacsoport tagjai. A Pro Print a mai romániai magyar társadalom problémáira orientálódott, ez az egész romániai magyar könyvkiadásban egyedülálló. Dávid Gyula hangsúlyozta, hogy még mindig eléggé regionális tagozódású a könyvpiac. Nyilvánvaló, hogy az Erdélyi Gondolat is elsősorban az udvarhelyi és Udvarhely környéki könyvvásárló közönségére épít, és lehet, hogy ez határozza meg az orientációját. /Székelyföldi könyvkiadókról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 6./

Papp Attila Oktondi okosok /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999/ című gyermekverskötete magánszemélyek támogatásával jelent meg az udvarhelyi. A borító és az illusztrációk Ferenczi Béla munkái. /Papp Attila Oktondi okosok című könyvéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 11./

Megjelent Beke Sándor Erdélyi homály /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999/ című verskötete, amely eddig megjelent versköteteiből nyújt válogatást. Beke Sándor az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó alapítója és igazgatója. /Új könyv figyelmességgel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Megjelent László László Erdélyi fejedelmek /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című gazdagon illusztrált füzete. László László szerzőtársa annak a tankönyvnek is, amelyet jelenleg a gimnáziumi tagozaton az erdélyi magyarság hagyományait tanulmányozók használnak. /Erdélyi fejedelmek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Beke Sándor a semmiből teremtette meg Székelyudvarhelyen az Erdélyi Gondolat Könyvkiadót, 1991-ben Az indulás évétől, 1991-től 1999 végéig 59 könyvet jelentetett meg, ebből 37-et már saját nyomdában nyomtak. A néprajzi munkák dominálnak, de jelentek meg memoár-kötetek, esszék, nyelvművelő írások, gyermekirodalmi és szépirodalmi munkák, monográfiák, tanulmányok is. A kiadónál rendszeresen közlő szerzők között van Nagy Olga (öt kötettel), Cseke Péter, Kozma Dezső, Lászlóffy Csaba, Murádin László kolozsváriak, de vannak jeles székelyföldi szerzőik is, mint Ráduly János. A jelenlegi helyzetben nem kifizetődő vállalkozás a könyvkiadás. A papír- és nyomdaköltségek olyan magasak, hogy támogatás nélkül eladhatatlanok lennének a könyvek. Az Erdélyi Gondolat 1997 óta saját korszerű nyomdával és a nyomdai előkészítéshez szükséges felszereléssel rendelkezik. A nagyobb könyvforgalmazó cégek révén kiadványaik valamennyi erdélyi nagyvárosban megvásárolhatók a könyvesboltokban. Ezenkívül postán is lehet vásárolni. A postán rendelt könyvekből kirajzolódott olvasótáboruk megyénkénti megoszlása. Százalékokban kifejezve Háromszék - 31,5, Maros - 22,36, Bihar - 9,61, Hargita - 7,81, Szatmár - 6,8, Brassó - 5,4, Kolozs - 4,24, Beszterce-Naszód - 3,99, Szilágy - 3,45, Szeben - 2,82, Hunyad - 1,58, Arad - 0,14, Temes - 0,12. Erdélyi Gondolatnál a néprajzi munkák mellett más értékes kiadványok is megjelentek, mint M. Hubbes Éva Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik, vagy Ferenczi István Besenyő szállások a Nagy-Szamos - Sajó mentén című tanulmánykötete. - A kiadó a Székely Útkereső kulturális lapból nőtte ki magát. Most már az irodalmi és művelődési folyóirat, illetve a folyóirat vonzáskörébe tartozó kiadványok is az Erdélyi Gondolat gondozásában jelennek meg. /Sarány István: Erdélyi gondolat. Könyvműhely Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

Lőrincz Józsefnek, a Tamási Áron Gimnázium /Székelyudvarhely/ tanárának számos tévhitet sikerül cáfolnia kutatásai alapján, ezt mutatja frissen megjelent könyve (Tamási Áron hazatérése, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely). Tamási Áron udvarhelyi diákéveit illetően a Szűzmáriás királyfi c. munkáját vették alapul, amelynek hősét kizárták a gimnáziumból, hazakerült falura. Lőrincz József munkájában cáfolta ezt, valójában Tamási Áron jól érezte magát az székelyudvarhelyi gimnáziumban, itt jegyezte el magát az irodalommal. Tandíjmentességet kapott, és a Király Lajos-féle alapítvány pénzjutalomban részesítette mint olyan diákot, "aki magyarosan ír és jó magyar dolgozatokat készített". A megjelent monográfiák szerint rosszul érezte magát az író Udvarhelyen, Izsák József 1969-ben megjelent könyvében ezt állította, Z. Szalay Sándor újabb monográfiája (Hit a harcban, remény a bajban, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1991) is azt tartalmazta, hogy az iskola lehetetlenné tette a Farkaslakáról jött diák irodalmi képességeinek érvényesülését. /P. Buzogány Árpád: Lőrincz József eloszlatja a Tamásiról kialakult tévhiteket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

"Ápr. 8-án mutatták be Székelykeresztúron a Szente B. Levente által gyűjtött meséket /Az ezüsthajú tündérleány, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely). A szerző közölte, hogy a "gyűjtés anyaga nem tudományos munka", de értékmentő. /Vári Csaba: "Az ezüsthajú tündérleány" története. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), ápr. 12./"

Megjelent Ráduly János meseíró, költő újabb kötete, a Jóságvilágom /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/, amely 52 versét tartalmazza. /Ráduly János könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Megjelent Demeter-Zsigmond Ibolya tanár, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum munkatársa és Zsigmond Attila szentábrahámi tanító közös munkája Útravaló /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel, amely az Adatok Szentábrahám falu- és iskolatörténetéhez alcímet viseli. Ez az első olyan könyv 1990 után, amely a község egyik településének helyismeretével kapcsolatos. A szerzők a történelmi források felhasználásával írták meg a falu történetét, kitérve a régészeti leletekre, a XII. század eleji templomra, amelynek maradványát dr. Benkő Elek vezetésével tárták fel. Közlik a több mint nyolcszáz lakosú falu régebbi népességi adatait is. /Útravaló. Adatok Szentábrahám falu- és iskolatörténetéhez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 22./

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó a hagyományőrzést és a kulturális tudat erősítését szolgálja. Legutóbb megjelentetett könyvei között szerepel például László László Erdélyi fejedelmek (képekkel illusztrált áttekintése a fejedelemkori Erdély történetének és kimagasló alakjainak bemutatása), Lőrincz József Tamási Áron hazatérése című kötete. Második kiadásához érkezett az Elek apó Cimborája című antológia. /Kultúrkincsünk elevenen tartásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó három gyermekkönyet adott ki: Beke Sándor Bohókás ábécé, K. Kovács András Őzgidák (gyermekversek), Szente B. Levente Az ezüsthajú tündérleány (Székelykeresztúr és környéki népmesék). /Mesék és gyerekversek - rokonszenves ″tálalásban″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

"A 80 éves István Lajos Korond kitartó krónikása. Legalább 60 éves írói tevékenységet mondhat magáénak, maradandót elsősorban néprajzosként alkotott. A Kriterion Népismereti dolgozatok című sorozatának majdnem mindegyik kötetében szerepelt, a legtöbb hazai lapban úgyszintén. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó két munkáját szerkesztette kötetbe (Babonás népi gyógyítások Korondon, 1999; A korondi aragonit-bánya története, 1999). Idén nyáron végre megjelent Korondi sokadalom /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, melyben helyet kapott legtöbb figyelemreméltó munkája. /K. Kovács András: A 80 éves István Lajos köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

Megjelent Németh Júlia Kolozsvár - műhely és vonzásközpont. Szemelvények tíz esztendő képzőművészeti krónikájából /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című, kritikai írásokat, interjúkat, esszéket tartalmazó kötete, 25 színes és 51 fekete-fehér képmelléklettel. /Kolozsvári képzőművészeti figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

"A ″balladás″ Kibéden lakó Ráduly Jánosnak negyed évszázad alatt huszonkét kötete jelent meg. Legutóbbi munkái: újabb meséskönyv (Gyöngyvirág királyfi), Jóságvilág címmel pedig második verskötete jelent meg, mindkettő az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/. A korondi születésű szerzőnek két balladagyűjteménye, versei, gyermekversei, Eminescu-fordítása, néprajzi tanulmányai, irodalmi anekdotái, találós kérdései jelentek meg, nyolc kötetben több mint kétszáz népmesét közölt, és foglalkozott vidéke rovásírásos emlékeivel is. Eminescu Luceafarul c. költeménye fordításáért állami kitüntetést kapott. Negyed évszázaddal azelőtt jelent meg Kibédi népballadák című első kötete. A Magyar Írószövetség az elmúlt évben tagjává választotta, eddigi munkássága elismeréséül. - Ősszel a marosvásárhelyi Népújsághoz beküldött anekdotáival nyert különdíjat. /P. Buzogány Árpád: Állami díj az Eminescu-fordításért. Ezredvégi látogatás a kibédi Ráduly Jánosnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./"

"Szerzőavatás volt márc. 9-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Buksa Éva-Mária tanárnő könyvének címe: Történelmi színjátékok, históriák /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. A könyvet Sebestyén Spielmann Mihály történész mutatta be: Buksa Éva-Mária ahhoz az erdélyi magyar tollforgató csapathoz, vonulathoz tartozik, aki nem engedte a történetiség szellemét elröppenni. A hagyományban gyökerező középkori gyakorlathoz nyúlt vissza: a tandrámához. "Történelmi színjátékai, históriás játékai többet mondanak el az erdélyi szellemi és lepergett századokról ebben a népszerű, jól követhető párbeszédes-játékos- színpadi formában, mint harminc feszített iramú tudós értekezés, kötelező bevezetés az irodalom élvezetébe, tantervileg előírt tárgyóra." A könyv hét dramatikus írást ölel fel. Lektorálta: Sebestyén Mihály, Peris Teréz, Tóth István és Weszely Tibor. - Az örökség átadása nemzedékről nemzedékre kötelező. /Lokodi Imre: Buksa Éva-Mária könyve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./"

"Ritkaságszámba menő könyv Duma-István András Én országom Moldova /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2000/ című verseskötete, mivel ez egyike azon műveknek, amelyek ismét előtérbe helyezik a csángó problematikát. A szerző klézsei, a Csángó-magyar Szövetség vezetője, román iskolába járva csak felnőttként kezdett el magyarul olvasgatni, írni. Sorai az általa meg- és átélt korról vallanak, szenvedéseiről, identitásválságáról, saját és környezete gyötrődéseiről. Találóan írta Ferenczes István a kötet előszavában: Duma verseit "a nyelvromlás virágainak" lehetne nevezni, mivel hasonlóan a magyar nyelvhez, a csángók nyelve is romlásnak indult. A könyvben lábjegyzetek kísérik az alkotásokat. Bár, Ferenczes szerint, akinek valamennyire is fáj a moldvai csángómagyarok sorsa, az lábjegyzet nélkül is tudja, érti, amit tudni és érteni kell. Duma kötete inkább korrajzot nyújt, mint irodalmi értékeket villant fel. Hasonlóan a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában nemrég megjelent, Kicsiny dalaim című antológiához, amely népi költők alkotásait foglalja magába: verspróbálkozásokat, köszöntőket, emlékverseket, imákat, dalokat, amelyeket szerzőik különböző vallásos ünnepek (lelkészi beköszöntő, kórustalálkozó, templomszentelés, konfirmáció) alkalmából vagy családi események kapcsán (házassági évforduló, kicsengetés) vetettek papírra. /Mezei Kinga: Népi költők vallomásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

"Ferenczi István már nem érhette meg utolsó régészeti tanulmányának megjelenését /Adatok a nagyfejedelemség kori kelet-magyarországi védelmi rendszer ismeretéhez. Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000/. A nyomdai előkészítést, javításokat is a két lelkes és a mestert tisztelő szerkesztő, M. Hubbes Éva és Ferenczi Géza végezte. Előrehaladott kora ellenére Ferenczi István alapos, korrekt, helytálló munkát végzett. Témája az a védelmi rendszer, mely a honfoglalás időpontjától a rendi Magyar Királyság kialakulása közötti, több mint egy évszázadot felölelő időszakban alakult ki. A bemutatást a Szamos-völgyi erősségek leírásával kezdte, és a közép-erdélyi Brassó-földvárral fejezte be. Több olyan földvárat, melyeknek a románok ősromán eredetet tulajdonítottak, Ferenczi magyar építésűnek nevez (pl. Borválaszút a Szilágyságban). A szerző több évtizedes régészeti tapasztalataira alapozva hozzáértően szólt hozzá a honfoglalás, a letelepedés, a kalandozások, államszervezés kérdéseihez. Egyik értékelője, dr. Tóth István így foglalta össze a szerző sorsát, munkásságát: "Ferenczi István székelynek született a Román Királyságban. Magyar katonaként esett angol hadifogságba, ahonnan a Román Népköztársaságba tért vissza. Átélte a Ceausescu-diktatúrát és Kolozsvár nevének Cluj-Napocára való változtatását. Megalapították, majd felszámolták mellette a Bolyai Tudományegyetemet, ahol tanított. Megszűnt mellette az évszázados múltú Erdélyi Múzeum-Egyesület, melynek újjászervezéséért az elmúlt években oly sokat tett. És miközben mellette (és fölötte) megváltoztak az államok, államformák és rezsimek, ő mindeközben egyetlen hazát szolgált: az évezredek óta népek menedékéül szolgáló, kultúrát teremtő, szigorú helytállásra nevelő Erdélyt." /Zsidó Ferenc: Régi magyar védelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Dr. Ferenczi István /Kolozsvár, 1921. ápr. 15. - Kolozsvár, 2000. máj. 8./"

"A nyolcvanadik életévét betöltött Nagy Olga legújabb kötetében /Egy botcsinálta riporter emlékei, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2001/ újságírói tevékenységére emlékezett, amely az 1952-1958 közötti évekre tevődött. "Kénytelenségből lettem újságíró, mert a tanügyből úgyis kiraktak volna." - vallotta. Az Utunk munkatársa lett, de az irodalmi hetilapnál nem érezte igazán jól magát, örült amikor néhány év átmehetett a Dolgozó Nőhöz. Itt találta meg a számára otthonos közeget, ameddig Látó Annát le nem váltották. /Zsidó Ferenc: Emlékirat, kortükör, kórtükör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Néprajzi érdeklődése már széki tartózkodása idején megmutatkozott, ezért azután Jagamas János hívására - aki akkor a néprajzi kutatócsoport osztályvezetője volt - a Folklórintézet munkatársává vált. - Nagy Olga nyersen és őszintén feltárta, hogy a kor írói, publicistái miként szolgálták ki a kommunista ideológiát - szabad akaratukból vagy kénytelen-kelletlen. Horváth Istvánnal kezdi, aki Az okos macska című népmese-gyűjteményében meghamísította a népmesét a marxista dogmatikának megfelelően, Asztalos Istvánnal folytatja, novellája tele volt hamis pátosszal: a hősök egy vonaton utaznak, tombol a hóvihar, de ők nem félnek, mert vigyáz rájuk a Párt stb., Szabédi Lászlót is megidézte "vezessen a sztálini párt" végkifejletű versével, de írt Létay Lajosról és Hajdu Győzőről is, aki kezdetben merészségével tűnt ki, közölve az Igaz Szóban Sütő András drámáit, később azonban olyan ál-lojalitásba csúszott át, hogy "nem restellte Ceausescut Bethlen Gáborhoz hasonlítani"."

"Megjelent Tankó Gyula Életvitel a Gyimesekben (Gyimesi szokásvilág II.) /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című munkája. Az első kötet /Gyimesi szokásvilág/ 1996-ban látott napvilágot. A harmadik kötet anyaga már a kiadónál van. Tankó Gyula /sz. Gyimesfelsőlok/ több dolgozatot, tanulmányt közölt a Gyimesek néprajzáról. Mostani könyve legizgalmasabb része a hiedelmekről, átkokról, fekete mágiáról szóló rész. /P. Buzogány Árpád: Trilógia lesz belőle. A Gyimesek krónikája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./"

"Nagy Olga Egy botcsinálta riporter emlékei /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című memoárkötetét mutatták be jún. 7-én Kolozsváron, a Kriterion Könyvklub szervezésében, a Reményik Sándor pincegalériában. A kötetet Gábor Dénes, a Művelődés folyóirat munkatársa, a könyv szerkesztője méltatta. A könyvben a szerző rövid, hatéves újságírói életszakaszát mutatta be. A félszázadik kötetén túljáró folklorista, népmesegyűjtő, regényíró 1953-58-ban az Utunk, majd a Dolgozó Nő riportereként dolgozott. /(gédé): Mozzanat egy gazdag életműből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Alig öt évvel a Kolozsi mesék című, Stúdium Kiadónál 1996-ban megjelentetett első kötete után, az idén immár az oral history jegyében második könyvét teszi le az erdélyi magyar olvasóközönség asztalára Gergely István /Kolozsi Gergely István: Kolozsi pitvaros udvarokban, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001./ A szerzőnek az év elején napvilágot látott Igaz mesék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, Forró Ágnes illusztrációival díszített kötete, s most itt az újabb. Mostani kötetének alcíme: Elbeszélések, igaz történetek. A szerző korábbi, hasonló arcélű kiadványa Kis kolozsi dekameron, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. Mind a négy kötetében olvasói elé tárja szülővárosának /ma 4000-es lélekszámú nagyközség/ történelmi tények hitelesítette, de mindmáig közszájon is forgó eseményeit Az immár 81. életévét taposó Kolozsi Gergely István jó ügy szolgálatára kötelezte el hátralevő életét. Legújabb könyvének címlapján édesanyjának, Ferenczy Júliának a pasztellportréja található. /G. D.: Népi(es) mesék - felnőtteknek is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"Magyarról magyarra címmel Brauch Magda nyelvművelő írásait adta ki az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A szerző 1977-ben kapott doktori címet a kolozsvári egyetemen. Az aradi Jelen című napilapban 1992-től állandó rovatot vezetett, ennek anyagát veheti kézhez az olvasó. A könyv anyaga nyolc év termését tartalmazza, tematikus sorozatokba rendezve. /pbá: Az olvasó beszéljen, ahogy akar? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./"

"Megjelent Kolozsi Gergely István Kolozsi pitvaros udvarokban /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című munkája, alcíme szerint elbeszéléseket, igaz történeteket tartalmaz. /pbá: Kolozsi Gergely István második kötete. Tatárok és garabonciások. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 20./"

"Napvilágot látott Sebestyén Péter: Agapétól Zsoltárig - Teológiai címszavak és kifejezések kisszótára /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2001./ című munkája. /Agapétól Zsoltárig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Sebestyén Péter teológiai címszavak és kifejezések kisszótára, ám ténylegesen miniesszéket tartalmaz. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

Napvilágot látott Vajdaszentivány monográfiája: Barta Zoltán Az idő sodrásában /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ című munkája. /Vajdaszentivány monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Régi erdélyi méhészkönyvekben tallózott s eredeti történelmi szövegeket adott közre gyűjteményében dr. Csetri Elek történész Erdélyi méheskert /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2001/ címmel. /Erdélyi méheskert. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, amely 2001-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját és jelentette meg századik, Ferenczi Géza Változások Udvarhelyszéken című könyvét, felvállalta a néprajzi, valamint szociográfiai, művelődéstörténeti, nyelvészeti köteteket, de a gyermekek számára készült irodalmat is. A kiadó sok értéket tett közzé, ezek között van Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek című tanulmánykötete, Murádin László: Anyanyelvünk ösvényein című kötete, Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Tankó Gyula: Gyimesi szokásvilág, Lászlóffy Csaba: Fej, vagy írás című verseskötete. Az Erdélyi Gondolat Kiadó és az 1991-ben megindult Székely Útkereső című irodalmi és művelődési folyóirat közös igazgatója Beke Sándor. - Az Erdélyi Gondolat szerkesztőbizottsága: Beke Sándor igazgató, Benkő András, Cseke Gábor, Cseke Péter, Csire Gabriella, Fodor Sándor, Gábor Dénes, Jancsik Pál, Péntek János. - Beke Sándor egyben kiváló költő is, 1993-ban jelent meg első verskötete /Madártemető/, azóta 9 verskötete látott napvilágot. /Nagy Olga: Az Erdélyi Gondolat szerepe, jelentősége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Tavaly jelent meg Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános teológiai címszavakat és kifejezéseket tartalmazó szótára /Agapétól Zsoltárig, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/. A szómagyarázat először rádiós katekézisként hangzott el, ebből az anyagból válogatta kötetbe a szerző a teológiai kifejezések közérthető magyarázatát szótári – betűrendi – rendszerbe. /(sch): Agapétól Zsoltárig. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 3./