Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
D. A. Szövetség
120 tétel
2004. december 14.
Ha okosabban politizált volna az RMDSZ, a magyar választók ma jobb közérzettel követhetnék a bukaresti politika fejleményeit. Nastase úgy aratta Hargita megyében a legnagyobb arányú győzelmét, hogy közben a kettős állampolgárság ellen kampányolt. Ha a D.A. Szövetség vezetőinek olyan magyar politikusokkal kell tárgyalniuk, akiket maguk is köpenyegforgatónak, megvásárolhatónak tartanak, a tárgyalás magyar szempontból kevesebb eredménnyel kecsegtet. Az RMDSZ Operatív Tanácsa vét a magyar érdek ellen, ha azokat a szenátorokat, képviselőket küldi a D.A. Szövetséggel tárgyalni, akiket személyes gazdasági érdekeik a PSD-s bárókhoz kötik, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A hibaigazítás esélye. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./
2004. december 15.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Román Humanista Párt (RHP), valamint az RMDSZ alkotta kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik. Ezt erősíti meg több vezető politikus kijelentése. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint Voiculescu RHP-elnök bejelentése lehetővé teszi a parlamenti többség kialakítását. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint jelen pillanatban az RMDSZ nem tart szükségesnek semmilyen új lépést. Időközben Traian Basescu, a D.A. Szövetség elnöke megkereste az RMDSZ-t, és tárgyalást kezdeményezett. /B. T., Sz. K.: SZDP–RHP–RMDSZ kormány körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 16.
Dec. 15-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy továbbra is a Szociáldemokrata Párt és a Humanista Pártszövetség, valamint az RMDSZ és a kisebbségi képviselőkkel közösen alkothatnának parlamenti többséget. Mivel a választások második fordulójának eredményeképpen Traian Basecu nyerte el Románia államelnöki tisztségét, és bejelentette, hogy a D.A szövetség állít miniszterelnököt, az RMDSZ nyitott a tárgyalásokra ezzel a politikai alakulattal is. /(Márton Adél Evelin): Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 17.
Dec. 16-án sem született döntés a kormányalakítás ügyében. Az RMDSZ ismét találkozott a Szociáldemokrata Párt (SZDP), valamint a D. A. Szövetség vezetőivel. Markó Béla megismételte, hogy parlamenti többség csak az SZDP, a Román Humanista Párt, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek támogatásával jöhet létre, más lehetőség nem körvonalazódik. Az RMDSZ és az D. A. Szövetség tárgyalásán a két párt programjait próbálták összeegyeztetni. Hírek terjednek arról, hogy Traian Basescu nem kívánja Markó Bélát a miniszterelnök-helyettesi tisztségben látni, ezzel szemben hajlandó lenne olyan jelentős minisztériumokat az RMDSZ-nek adni, mint például az igazságügyet. Az igazságügy-miniszteri tisztség várományosa Eckstein-Kovács Péter lenne. /Borbély Tamás: Eckstein-Kovács Péter igazságügy-miniszter lehet. Továbbra sincs döntés a kormányalakítás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2004. december 17.
Ion Iliescu államfő dec. 5-én aláírta a Miron Cozma megkegyelmezéséről szóló rendeletet. Iliescu kifejtette: a kegyelemnek "nincs köze a Nagy-Románia Párt támogatásához". "A bányászjárásoknak is megvolt a maguk indoka. Számos nemzetközi szervezet jelezte, hogy egy szakmai kategória megmozdulásáról volt szó. Ő volt a bányászok vezére". Calin Popescu Tariceanu, a D.A. Szövetség társelnöke szerint Miron Cozma kegyelemben részesítése kizárólag politikai indíttatású döntés. Miron Cozmát a bukaresti ítélőtábla az 1991-es bányászjárás miatt 2000-ben tízévi börtönre ítélte, öt társa pedig fejenként öt évet kell hogy rácsok mögött töltsön. /Iliescu megkegyelmezett Cozmának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2004. december 17.
Toró T. Tibor nem tartotta bölcsnek az RMDSZ Operatív Tanácsának és elnökének azon döntését, hogy a második körben a szociáldemokrata elnökjelölt támogatására hívja fel a magyarságot. Emlékeztetett, hogy Temes megyében az emberek lelkiismeretére bízták a döntést. Temes megyében a magyarság többsége a DA elnökjelöltjére voksolt. A jelenlegi helyzetben a bölcs megoldás az lenne, hogy az RMDSZ világos jelzést adjon a DA-nak, és egyben világos üzenetet választóinak is” –fejtette ki Toró T. Tibor. /László Árpád: Toró T. Tibor a választások utáni politikai helyzetről. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2004. december 20.
Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2004. december 20.
Traian Basescu, Románia megválasztott elnöke megköszönte Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy az RMDSZ a D.A Szövetség mellé állt. /Basescu köszönetet mondott Markónak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2004. december 21.
Parlamenti együttműködési megállapodás született dec. 19-én a Traian Basescu megválasztott államfőt adó liberális-demokrata Igazság és Igazságosság (D.A.) politikai szövetség és a Nemzeti Demokrata Tömb nevű párt (PBND) képviselői és szenátorai között. A megállapodás szerint a különböző román szakszervezeti tömörüléseket képviselő szenátorok és képviselőházi tagok támogatni fogják, hogy a liberális-demokrata szövetség jelöltjeit válasszák meg a törvényhozás két házának elnöki tisztségeire, s megszavazzák a D.A. kormánylistáját. A PBND szenátorai és képviselői eredetileg a Nagy-Románia Párt (NRP) listáin kerültek be a törvényhozásba, de most bejelentették, hogy leválnak a NRP-ről és önálló frakciót hoznak létre mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A PBND-nek tíz jelöltje jutott parlamenti mandátumhoz. /Együttműködési megállapodás a D.A. és a PBND között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2004. december 21.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa úgy döntött, hogy az RMDSZ a D.A. Szövetséggel folytatja a koalíciós tárgyalásokat. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy Romániának stabil kormányzásra van szüksége. Az SZKT meghívott vendége, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök utalva Gyurcsány Ferenc ama kijelentésre, hogy az egyház ne politizáljon, kijelentette: igaz, hogy az egyház fő feladata a tanítás és a nevelés. Amennyiben azonban a hívek egyéni és kollektív jogairól van szó "kutya kötelessége mindent megtenni". Ez összefonódik a politikával, és az egyház nem hallgathat, csak "ne essen át a ló másik oldalára". Mint mondta, "félretéve az egyéni érdekeket, a vallásos hit és a politikai ész összetartozik". Markó élete legnagyobb politikai teljesítményét nyújtotta – állapította meg Sütő András író, aki "klinikai kórteremből figyelte a választási küzdelmet". Sütő politikai kalandoroknak nevezte azokat, akik az RMDSZ ellen dolgoztak. Kifejtette, helyesen cselekszik az RMDSZ, ha nyíltan magyarázva viszi be a köztudatba, hogy mi az az autonómia, amit elképzel. /Mózes Edith: Habozás a keresztútnál. Toró T. Tibor szerint a tárgyalási alap az autonómia. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2004. december 21.
Nem ért egyet a Kovászna megyei magyar prefektus kinevezésével a kormányt alakító liberális-demokrata D. A. Szövetség helyi vezetősége, továbbá az Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere által követelt 70 százalékos magyar vezetői arányt abszurdnak tartják. /D. B. I.: Bukaresti egyeztetésre várva. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2004. december 21.
A december 5-i népszavazás után sokan elkeseredtek, sokan szidni kezdték a magyar választópolgárokat, de elsősorban a politikusokat, akik manipulálták az embereket. De mit csinál az erdélyi magyar? – kérdezte Somogyi Botond. Ugyanazt. RMDSZ tagjai arra szavazutak, akire az RMDSZ vezetői kérték. Kéz a kézben haladtak a magyar kommunisták, román kommunisták, magyar szekusok, román szekusok.     Hiába kérték a politikai elemzők, hogy az RMDSZ a választópolgárok lelkiismeretére bízza a döntést. Nem ezt tették. Mert biztosak voltak abban, hogy Nastase győz. Nos mégsem győzött. Az RMDSZ lefekszik a PSD-nek, ha kell, lefekszik majd a DA-nak, ha kell, hogy hatalmon maradjon. /Somogyi Botond: Mi sem vagyunk különbek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./
2004. december 22.
Megkezdte a pártokkal való konzultációt a kormányalakításról Traian Basescu, az új államfő, aki dec. 21-én elfoglalta hivatalát. Az RMDSZ befejezte tárgyalásait a D. A.-val, a Mediafax jelentése szerint fel sem vetődött a területi autonómia kérdése. Letette a hivatali esküt Traian Basescu. Az államfő ígéretet tett arra, hogy felszámolja a korrupciót, illetve a szegénységet, valamint reformokat hajt végre, hogy felkészítse Romániát a 2007-re tervezett európai uniós csatlakozásra. Basescu bemutatta a leendő elnöki tanácsosokat, akik közt ott van Theodor Stolojan (gazdaság), Adriana Saftoiu (public relations), Claudiu Saftoiu (belpolitika), Vasile Blaga (nemzetbiztonság), Renate Weber (jog), valamint Andrei Plesu (külügy). /Elkezdődtek a tárgyalások a koalícióról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2004. december 23.
Traian Basescu államfő a parlamentben képviselt pártok képviselőivel való konzultáció után bejelentette, hogy Calin Popescu Tariceanut hatalmazza fel a kormányalakításra. Basescu a jelölést azzal indokolta, hogy a pártok és pártszövetségek közül a D. A. Szövetség rendelkezik a legtöbb (161) parlamenti mandátummal az SZDP 160-jával szemben, ugyanakkor elismerte, hogy a többség kialakítása nem lesz könnyű feladat. Basescu leszögezte: támogatja mind az RMDSZ, mind pedig a többi kisebbségek azon törekvését, hogy végre megszülessen a kisebbségi törvény, ugyanakkor egyetért az önkormányzatok autonómiájának széles körű bővítésével. /Szükség van a kisebbségi törvényre! Tariceanu a kinevezett kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2004. december 24.
A parlament felsőháza, a szenátus alelnökévé választották Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét. "Közös listát állítottunk az alelnökök és a háznagyok megválasztására, hogy elkerüljük az alkudozást. Corneliu Vadim Tudor is a listán szerepelt, mivel pártjának, amely 21 mandátumot szerzett a szenátusban, joga volt alelnököt jelölni. A választók azok, aki azt akarták, hogy Tudor a szenátus alelnöke legyen" – magyarázta Radu Berceanu, a D.A. pártszövetség szenátora. További alelnökök: Radu Berceanu (DP), Puiu Hasotti (NLP), Codrut Seres (RHP). Az RMDSZ ebben az ülésszakban egy titkári tisztséget tölt be, erre ismét Puskás Bálint Zoltánt jelölték. Noha a D.A. Szövetséget alkotó két párt, az NLP és a DP kezdettől fogva kikötötték, hogy külön frakciót alkotnak a parlament két házában, a liberális és a demokrata szenátorok végül úgy gondolták: együtt maradnak, mert így hatékonyabb munkát tudnak végezni. A két pártnak összesen 49 szenátora van, 3-mal több mint a Szociáldemokrata Pártnak. A képviselőházban az RMDSZ-nek egy háznagyi tisztség jutott, ezt Borbély László tölti be. Az RMDSZ frakcióvezetőjének, Kelemen Attilának és helyettesének, Varga Attilának februárig hosszabbították meg a mandátumát, hogy a kormányalakítási tárgyalásokat folytató RMDSZ-bizottságban – amelynek a frakcióvezetők is tagjai – az esetleges személycserék ne okozzanak zavart. A szakbizottságok közül egyedül a mezőgazdasági élén van RMDSZ-es képviselő Kelemen Attila személyében. /Megalakultak az állandó bizottságok. Corneliu Vadim Tudor a szenátus alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2004. december 29.
Magyar prefektusa lesz Kovászna megyének, az erre vonatkozó egyezményt az RMDSZ tárgyalóküldöttsége és a DA szövetség már aláírta. A funkciót minden bizonnyal György Ervin, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalmának alelnöke kapja. Az 1989-es fordulat óta másfél év kivételével kizárólag román prefektusa volt Háromszéknek. 1990-ben öt hónapig Orbán Árpád volt ideiglenesen a megye első embere (a prefektusi funkció akkoriban még nem létezett). Az 1990. májusi választások után Fodor Ferenc közgazdász töltötte be ezt a tisztséget, de az 1991. őszi bányászjárás után, mikor megbukott a Roman-kormány, s megerősödtek a nacionalista neokommunisták, Fodor Ferenc mellé azonos hatalommal és feladatkörrel felruházott román prefektust neveztek ki, Ioan Dan Teleát. A két székely megye (Kovászna és Hargita) kétfejű prefektúrájának tiszavirág-életű időszaka Iliescu pártjának 1992. májusi győzelméig tartott. 1996-ban Adrian Vlad-Casuneant iktatták be a megye kormánymegbízotti funkciójába, aki nyíltan vállalta a nacionalizmust. Hatalma 1996-ig, a konvenció választási győzelméig tartott, mikor a Demokrata Párt jelöltje, Gheorghe Tatu került a prefektusi székbe. Mértéktartóbb, kiegyensúlyozottabb vezető volt. 2000-ben, Iliescu pártjának újabb győzelme után Horia Grama lett a prefektus, aki Adrian Vlad-Casunean bizalmi embere, bábja volt. Ténykedését botrányok sorozata kísérte, akadályozta a települések fejlődését. /(s.):   György Ervin lesz a prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2004. december 29.
Hiába várta Benedek Imre, marosvásárhelyi szívgyógyász, RMDSZ-es politikus, hogy a szövetség felsőbb vezetősége elnézést kérjen az őt ért sérelmek miatt, és köszönje meg kitartását a szervezet mellett, a marosvásárhelyi orvos-politikusnak csalódnia kellett. Benedek, állítása szerint, csalás miatt nem lehetett a Maros megyei önkormányzat elnöke, legutóbb pedig egy névtelenségbe burkolózó RMDSZ-tisztviselő azzal vádolta, hogy önjelöltként jelentkezett az egészségügyi miniszteri tisztségre. A marosvásárhelyi orvos-politikus úgy döntött: fél év után „kipakol”, feltárja az őt ért sérelmeket. Benedek Imre cáfolta, hogy valaha is ilyesmit terjesztett volna önmagáról. Azonban mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a D. A. Szövetség szívesen látta volna Benedeket az egészségügyi tárca élén. Nemrégen Borbély László is elmondta, hogy ott szeretné tudni maga mellett a kormányban. A helyhatósági választások utáni belső megmérettetésen – Benedek állítása szerint – Lokodi Emőke Edit csalással került a megyei önkormányzat élére. „Azon az ominózus RMDSZ-ülésen, melyen négy személyt jelöltek az elnöki tisztségre, a második fordulót nem Lokodi nyerte nyolc szavazattal hét ellenében, hanem én. Nem volt szavazatszámláló bizottság, hanem Borbély László gyűjtötte össze a szavazócédulákat, felolvasta az eredményt, majd összetépte a papírokat. Ismerve az engem támogató kollégák számát, nekem már akkor gyanús volt, ezért összeszedtem az eltépett papírfecniket. Arra kértem Kelemen Atillát, számoljuk újra a szavazatokat; ő viszont elutasította ezt. Miután otthon összeragasztottam a cetliket, kiderült, hogy lényegében én győztem” – állította Benedek Imre, aki június 24-én átadta a dokumentumok másolatát Kelemen Atilla megyei elnöknek és az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának, ahonnan még nem kapott választ. „Számomra ez lezárt ügy, erről nincs mit nyilatkoznom – utasította el a válaszadást Kelemen Atilla. Arra a kérdésre, hogy miért csak most tárta fel az általa vélt jogszabálysértéseket, Benedek Imre elmondta: a választási kampányban nem akarta rombolni az RMDSZ esélyeit. /Szucher Ervin: Benedek Imre: kérjen elnézést az RMDSZ! A marosvásárhelyi orvos-politikus szerint csalással választottak megyei tanácselnököt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2005. január 4.
A Kovászna megyei D.A. Szövetség és a Román Humanista Párt (RHP) megyei szervezetének vezetői bejelentették, hogy az emberi jogok megsértéséért beperelik az államot, ha a kormány magyar prefektust nevez ki ebben a megyében. Gheorghe Baciu, a megyei DP elnöke szerint a D.A. Szövetség enged az RMDSZ zsarolásának, ez pedig nem kedvez a romániai demokráciának /Perrel fenyegetőznek a Kovászna megyei liberálisok, demokraták és humanisták. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./
2005. január 4.
Nem sokat érnek az RMDSZ Hargita megyei kampányígéretei: Frunda György szenátor most azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a szövetség prefektusi posztot igényel Beszterce-Naszód, Máramaros, Arad és Kovászna megyében, és alprefektusi tisztséget akar Maros, Hargita, Bihar, Brassó, Hunyad, Szatmár és Szilágy megyében. Hargita megyében tehát nincs szükség magyar prefektusra az RMDSZ vezetőinek meglátása szerint, más kérdés, hogy a választási kampányban mást mondtak – többek között Csíkszeredában is. – Mások bezzeg harcolnak „jogaikért”: a Kovászna megyei D. A. Szövetség vezetői bejelentették, hogy az emberi jogok megsértéséért beperelik az államot, ha a kormány magyar prefektust nevez ki ebben a megyében. /Lemondás a prefektusi helyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./
2005. január 13.
Január 12-én került sor az RMDSZ ez évi első bukaresti sajtóértekezletére. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ a választásokat követően a DA. Szövetséggel, valamint a Román Humanista Párttal együtt egy olyan kormánykoalíciót alkot, amely rendkívül fontos Románia politikai stabilitásának szempontjából. A Kovászna megyei prefektus körül kialakult helyzetet elemezve Markó elmondta, elfogadhatatlan az, hogy 2005-ben egy kormánytisztségviselőt nemzetisége miatt támadjanak. /RMDSZ-szerep az EU-csatlakozásban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2005. január 17.
Sem Calin Popescu Tariceanu, sem Gyurcsány Ferenc nincs abban a helyzetben, hogy most „soha nem látott lendületbe” hozza a két ország kapcsolatát, amelyről Eörsi Mátyás beszélt kincstári optimizmussal két héttel ezelőtt Bukarestben, a mostani találkozó előkészítésekor. Tariceanu számára a kormányalakítás gondjai is jelezték: a koalíciónak nemcsak a minimális parlamenti többségéből adódó nehézségekkel kell megbirkóznia, hanem saját belső koncepciótlanságával is. A háromszéki prefektusbotrány vagy Miclea oktatásügyi miniszter nyilatkozatai a kolozsvári egyetem magyar tagozatával kapcsolatosan ugyanis annak a jelzése is, hogy a magyarokkal szembeni politikában a D. A. Szövetség is a PSD nyomvonalán halad majd, írta Bakk Miklós. Gyurcsány Ferenc a népszavazás kampányában szembefordult a határon túli magyarok közvéleményével. Két koncepciótlanság óvatos egymást méregetésére kerül sor Budapesten a két miniszterelnök találkozóján. /Bakk Miklós: Koncepciók híján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
2005. január 20.
Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a szövetség továbbra is igényt tart a megye decentralizált intézményei vezető tisztségeinek több mint 80 százalékára. Az NLP-DP megyei vezetői máris elutasították az RMDSZ által kért százalékarányt. Petre Strachinaru képviselő, a D.A. demokrata társelnöke kifejtette, az NLP-DP az országos választási eredményeket veszi alapul a posztok elosztásánál, javaslatuk szerint az RMDSZ a tisztségeknek csak 17,5 százalékát kapná. /A háromszéki RMDSZ nem mond le az intézményvezetői tisztségek 80 százalékáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./
2005. február 7.
Dúl a háború a Tariceanu-kormány és Traian Basescu államfő, illetve a közszolgálati televízió vezetősége között. A hatalomra került liberális-demokrata D. A. Szövetség az elmúlt négy évben számtalanszor tiltakozott a bukaresti tévénél és rádiónál szerintük alkalmazott cenzúra és politikai részrehajlás ellen. Kiderült, hogy Traian Basescu a köztévé elnök-igazgatójának lecserélésén szorgoskodik, sőt már ki is szemelték Valentin Nicolau utódját Radu Calin Cristea publicista személyében. A televízió vezetősége és a Szociáldemokrata Párt éles hangon tiltakozott az ellen, hogy az államelnöki hivatal beavatkozik a közintézmény ügyeibe. Basescu durva és ironikus hangvételű nyilatkozatban utasította vissza Nicolau és az ellenzék vádjait, és rágalomnak minősítette az állításokat. Támadta a tévét Mona Musca művelődési miniszter is, közölve: az intézmény vezetőségének sorsáról az ügyben indított parlamenti vizsgálat alapján döntenek. /Rostás Szabolcs: Traian Basescu formalinba tenné a közszolgálati televízió elnökét. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2005. február 8.
Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a szervezet a megyei közintézmények igazgatói posztjainak 25 százalékát kéri. A parlamenti választásokon Arad megyében a koalíciós pártok 24,8 százalékot kaptak. Az RMDSZ a szavazatoknak csak mintegy tíz százalékát szerezte meg Arad megyében, Király úgy véli, a szövetségnek a koalíciós pártok által elért százalékarány szerint kellene legalább nyolc igazgatói poszthoz jutnia. Gheorghe Seculici, az Arad megyei D.A. Szövetség társelnöke túlzottnak nevezte az RMDSZ igényeit. /Egynegyedét kérik. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. március 17.
Március 14-én a szenátus ülésén Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor kifogásolta, hogy Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor kitűzte a kokárdát. „Kellemetlenül érint, hogy Sógor Csaba Románia szenátusában magyar zászlós kokárdát visel a román szenátori kitűző helyett” – jegyezte meg Vadim. Szerinte ugyanis a magyar lobogó színeit felidéző kokárda, zsebkendő egyaránt a magyar sovinizmus megnyilvánulása. Vadim felkérte a D. A. Szövetség és az RMDSZ politikusait, mérsékeljék Sógort. „Alig tudtam megállítani pár nagy-romániás kollégát. Le akarták tépni melléről a magyar jelvényt” – mondta. Markó Béla válaszolt, hangsúlyozva, Magyarország nemzeti ünnepét évről évre méltó körülmények között ünnepli meg a romániai magyarság. A szövetségi elnök kiemelten kezelte azt is, hogy a román politikumban mentalitásváltás történt, ezt igazolja az egymás után következő miniszterelnökök részvétele a március 15-ei ünnepségeken. „Üdvözlöm azt a szándékot, hogy az Európai Néppárt soraihoz szeretnének csatlakozni, de mi teljes jogú tagként garantáljuk, ilyen retorikával nem kerülnek oda” – figyelmeztette Markó Vadimot. Sógor Csaba arra a kérdésre válaszolva, hogy miért viselte a kokárdát, elmondta, amikor bement a szenátusi ülésre, még nem volt rajta, akkor döntötte el, hogy felteszi, amikor Gheorghe Funar a plénum előtt terroristaszervezetnek minősítette az RMDSZ-t. /B. B. E.: Sógor Csaba kokárdája ellen emelt szót Vadim Tudor. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./ Március 15-e jelentőségét az RMDSZ-frakció nevében Németh Csaba szenátor méltatta a szenátus március 14-i ülésén. Ezután Gheorghe Funar szenátor politikai nyilatkozata következett: élesen támadta a magyarságot. Fájlalta, hogy február 28-án Kolozsvár lakossága nem emlékezett meg a Horia, Closca és Crisan vezette román felkelésről, ezzel szemben az RMDSZ Aradon megünnepelheti a „tizenhárom terrorista magyar tábornokot”, de hasonló románellenes tüntetések színhelye lesz több más erdélyi helység is, ahol ráadásul kitűzik Magyarország zászlaját. Kifejezte abbeli reményét, hogy március 15-én a román kormány megakadályozza „a románellenes, terrorista RMDSZ” rendezvényeit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke válaszolt C.V. Tudor megjegyzésére, aki kifogásolta, hogy Sógor Csaba kitűzte a kokárdát. Amikor Markó szólásra emelkedett, Tudor tiltakozott: „Az RMDSZ beszélt már 1848-ban!” Markó Béla szenátor azonban nem zavartatta magát: higgadtan beszélt. Emlékeztetett arra, hogy március 15. az összes magyarok nemzeti napja, amelyet évek óta azok is megünnepelnek, akik Romániában élnek. 1997-től kezdődően valamennyi román kormányfő üzenetben üdvözölte nemzeti ünnepünket, emlékeztetett Markó. /Béres Katalin: Nemzeti ünnepünk, kétféle megközelítésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2005. március 30.
Koalíciós egyeztetéssel sikerült ismét kinevezni Sztranyiczki Szilárdot, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal élére. Sztranyiczki az előző mandátumban is ezt a vezetői tisztséget töltötte be. A helyhatósági választások után a Szociáldemokrata Párt (SZDP) az RMDSZ-nek a D.A. Szövetséghez való átállása miatt, bosszúból, leváltotta a magyar vezetőt. Az RMDSZ-nek egyelőre ez az egyedüli vezetői tisztsége, amit sikerült kisajtolnia koalíciós partnereiből. /B. T.: Sztranyiczkit visszahelyezték a kataszter élére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2005. április 2.
A kormánypártok Hargita megyei szervezetei aláírták a helyi együttműködési megállapodást. Az egyezmény alapján a megyénkben működő 22 decentralizált intézmény igazgatói tisztségéből 16 jut az RMDSZ-nek, hat pedig a D. A. Szövetségnek. A protokollumot Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki RMDSZ elnöke; Dézsi Zoltán, a Gyergyói RMDSZ elnöke; Verestóy Attila, az Udvarhelyi RMDSZ elnöke írta alá. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az egyezség létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkötötték a megyei protokollumot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2005. április 5.
Frunda György szerint nem történt mulasztás azáltal, hogy az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem tűzte mostani ülésén napirendre az RMDSZ kormányra lépéséről szóló határozat elfogadását. Markó Béla szövetségi elnököt egy héttel korábban, december 18-án hatalmazta fel az SZKT arra, hogy a D. A. Szövetséggel folytasson koalíciós tárgyalásokat. /Gazda Árpád: Frunda nem ismeri el a szabálytalanságot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2005. április 25.
Április 23-án tartotta tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András leköszönő elnök megtartotta az elmúlt két éves tevékenység beszámolóját. A tavalyi választáson a megye magyarságának 48,2%-a szavazott az RMDSZ-re. A DA-szövetséggel kötött együttműködésről elmondta, hogy a szövetségnek járó 4 igazgatói, illetve 4 aligazgatói tisztségből eddig csupán 2 igazgatóit sikerült elfoglalni. Az elnöki tisztséget csak a leköszönő elnök pályázta meg. A titkos szavazás során a 191 érvényes szavazat közül 169 Király Andrást támogatta. Megválasztották a szervezet felügyeleti szerveit. /Balta János: Megyei tisztújító közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2005. április 27.
A kormánykoalíciót alkotó D. A. Szövetség nem mondott le arról a szándékáról, hogy leváltsa Adrian Nastasét a képviselőház elnöki tisztségéből. A volt kormányfő eltávolítását azonban csak házszabály-módosítással érhetik el. Az Adevarul és a Cotidianul című lapok úgy tudják, hogy az RMDSZ és a többi kisebbség képviselői a koalíciós partnereik tudomására hozták: csak a kisebbségi törvénytervezet elfogadásának feltételével járulnának hozzá a házszabály-módosításhoz. /Nastasét menesztenék. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./