Továbbra is hatósági felügyelet alatt Ráduly és Szőke
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék múlt heti végzését, amelynek értelmében újabb két hónapra szükségesnek ítélték a hatósági felügyelet fenntartását Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos esetében. Csíkszereda volt polgármestere és hivatalának gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármestere így csak decemberben várhatja az előzetes kényszerintézkedés feloldását.
A hatósági felügyelet meghosszabbítását az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérte, erről múlt héten, a korábbi, két hónapra vonatkozó időszak lejárta előtt tárgyalt a Hargita Megyei Törvényszék. Akkor az ügyész indítványát fogadták el, a vádlottak fellebbeztek, de szerdán a másodfokú döntés megerősítette a törvényszéki végzést.
Az ítélőtábla honlapján megjelent információk szerint alaptalannak találták és elutasították Szőke és Ráduly fellebbezéseit a törvényszék október 7-én hozott ítélete ellen, és egyúttal egyenként 100 lej perköltség kifizetésére kötelezik őket. A döntés jogerős, így Szőke Domokos alpolgármester nem térhet vissza hivatalába, és nem gyakorolhatja tisztségét. A hatósági felügyelet időszakában a két vádlottnak idézésre meg kell jelennie a törvényszék vagy a bíró előtt, és a meghatározott program alapján vagy hatósági idézésre meg kell jelenniük a csíkszeredai rendőrségen. Nem hagyhatják el az ország területét, és nem találkozhatnak egymással, illetve más, tanúkként megnevezett személyekkel.
Ráduly és Szőke júniusban került hatósági felügyelet alá, miután a DNA vádat emelt ellenük, és az április végén történt házkutatások után alkalmazott házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre változtatták. A polgármestert akkor az ügyészség háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, az alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A vádemelés után Ráduly lemondott tisztségéről, Szőkét pedig a bíróság eltiltotta hivatali tisztségének gyakorlásától.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Fenntartja a vádat a DNA Rádulyék ügyében
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) nem vonja vissza a vádemelést Csíkszereda volt polgármestere és hivatalának gyakorlásától eltiltott alpolgármestere esetében – derül ki a vádhatóságtól kapott tájékoztatásból.
Miután többszöri halasztás után az október 8-án kihirdetett ítélet szerint a Hargita Megyei Törvényszék a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügyvédjei által korábban a vádirattal kapcsolatosan emelt kifogások nagy részét elfogadta, jelentős mennyiségű bizonyíték kizárását rendelte el. Jórészt lehallgatások jegyzőkönyveiről van szó, olyan beszélgetésekről, amelyeket a védőügyvédek álláspontja szerint törvénytelenül rögzítettek. A törvényszék internetes honlapján ugyanakkor az is megjelent, hogy ezek után a vádiratot összeállító ügyésznek jeleznie kell az ügyben eljáró bírónak, hogy fenntartja vagy sem a vádemelést.
Mivel ezzel kapcsolatos fejleményekről még a múlt héten sem értesültek az ügyvédek, írásban kérdeztük meg a vádhatóság álláspontját. A DNA-tól érkezett igen rövid tájékoztatásból kiderül, fenntartják a vádemelést az ügyben, de további részletekkel nem szolgáltak. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy a törvényszéki döntés ellen nyújt-e be fellebbezést a vádhatóság, erre vonatkozó információ az igazságügyi rendszerben hozott döntésekről tájékoztató gyűjtőportálon sem jelent meg. Eugen Constantin Iordăchescu, Ráduly ügyvédje a múlt héten kérdésünkre azt mondta, erre a lépésre nincs megállapítva törvényes határidő.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Három vádlott kért egyszerűsített eljárást Borbolyék perében
A Borboly Csaba megyei tanácselnök és tizenkét másik személy ellen folyó büntetőper keddi tárgyalásán három vádlott kérte egyszerűsített eljárás alkalmazását, elismerve a vádiratban foglaltakat. Az ügyész börtönbüntetést kért számukra, jövő héten lesz ítélethirdetés.
A Hargita Megyei Törvényszéken kedden a per három vádlottja számára gyakorlatilag befejeződött a bírósági eljárás, miután azt kérték, hogy ügyüket egyszerűsített formában tárgyalják – erre az új büntetőjogi perrendtartás ad lehetőséget. A három személy egyike a korábbi többszörös hiányzó, Daniel Cristian Mandache, aki megjelent a törvényszéken, és kérdésünkre azt mondta, pénzt kért kölcsön, így tudott ideutazni Botoşani megyei lakhelyéről. Ugyanakkor két másik vádlott, Imre Madarász Attila és Imre Madarász Júlia is egyszerűsített eljárás alkalmazását kérte.
Elismerték a vádiratban foglaltakat
A három vádlott nyilatkozatban ismerte el a bíró előtt a vádiratban foglaltakat, vállalva az esetleges büntetést, illetve ha szükség, a közérdekű munkát is. 2013-ban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Imre Madarász Júliát, a Bridge Road Construct Kft. ügyvezetőjét közérdeket sértő hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, illetve okirat-hamisítással és azzal való folyamatos visszaéléssel, Imre Madarász Attilát, az említett kft. igazgatóját pedig közérdeket sértő hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, illetve okirat-hamisítással való folyamatos visszaéléssel vádolta meg. Az említett cég azon két vállalkozás egyike, amelyeknek a vádhatóság szerint a Hargita Megyei Önkormányzat indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket. Mandachet, aki egy erre szakosodott cég alkalmazottja volt, egyes megyei utakon végzett technikai mérések eredményének meghamisításával vádolják.
Börtönbüntetést kért az ügyész
Az ügyész egyetértett az egyszerűsített eljárás lefolytatásával, és börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra, valamint állampolgári jogaik megvonását. Egyúttal kérte a cég által kibocsátott számlák, illetve a technikai mérések jegyzőkönyveinek megsemmisítését is. A vádlottak ügyvédjei enyhébb, felfüggesztett szabadságvesztéssel, illetve szabadságelvonással nem járó büntetésért folyamodtak, hangsúlyozva, egyik személy sem büntetett előéletű, és hajlandók vállalni a közérdekű munkát is. A bíró az ítélethirdetést esetükben a jövő hétre halasztotta, a többi vádlott számára a per folytatódik, decemberben lesz a következő tárgyalás.
„Az egyszerűsített eljárás során a vádlottak vállalják, hogy a vádemelésig rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tárgyalják az ügyüket, és a törvény szerint a büntetésük egyharmad résszel csökken, amennyiben vétkesnek találják őket” – nyilatkozta Emil Moldovan. Mandache hivatalból kirendelt védőügyvédje elmondta, védence számára büntetlen előéletére való tekintettel kérte a várható büntetés további egyharmad résszel történő csökkentését. Hozzátette, az egyszerűsített eljárás során hozott ítélet ellen nincs fellebbezési lehetőség.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Borboly-per: elmaradt az ítélethirdetés
Egyelőre nem hirdettek ítéletet a Borboly Csaba megyei tanácselnök és tizenkét másik személy ellen indult büntetőper három vádlottja ellen, akik október 27-én beismerő vallomást tettek a Hargita Megyei Törvényszéken.
A három érintett személy, Daniel Cristian Mandache, Imre Madarász Attila és Imre Madarász Júlia egyúttal egyszerűsített eljárás lefolytatását is kérték. A törvényszék akkor november 6-ára tűzte ki az ítélethirdetés időpontját, de ez elmaradt, és a tájékoztatás szerint november 12-ére halasztották.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Zászlóügyben vizsgálódtak Csíkmadarason
Kihelyezett tárgyalást tartott pénteken a Hargita Megyei Törvényszék C10CAF számú bírói testülete abban az ügyben, amelyben Hargita megye prefektusa a zászlóügyben hozott végleges táblabírósági döntés be nem tartásáért jelentette fel Bíró László polgármestert még idén májusban – tájékoztat közleményben Csíkmadaras Község Polgármesteri Hivatala
A törvényszék, a prefektúra, a törvényszék melletti ügyészség összesen hattagú küldöttsége érkezett péntek délelőtt a csíkmadarasi községházára. Helyszínelésük tárgya a május 27-én iktatott prefektusi feljelentés, melynek révén azt kifogásolta Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa, hogy Bíró László polgármester nem hajtotta végre a Marosvásárhelyi Táblabíróság azon, 2014. június 17-én meghozott döntését, miszerint el kell távolítani a községháza homlokzatáról Magyarország zászlaját – olvasható a szerkesztőségünknek is elküldött dokumentumban.
Az alig félórás látogatás során a küldöttség helyszínelést is végzett, azaz lefényképezték a községháza homlokzatát, rajta a magyar nemzet lobogójával (nem Magyarország hivatalos zászlójával), majd jegyzőkönyvbe foglalták a tapasztaltakat. A bírói testület elnöke közölte, az első tárgyalás ebben a perben 2016. január 20-án lesz – tájékoztat Csíkmadaras Polgármesteri Hivatala.
Bíró László polgármester közölte, hogy inkább lemond a polgármesteri tisztségéről, de akkor sem veszi le a zászlót a községházáról, hiszen az épületre nem Magyarország hivatalos lobogóját tűzte ki, hanem a magyarságét, és ezt semmilyen törvény nem tiltja.
„2006-ban, amikor kitűztem Magyarország zászlóját, azt gondoltam, az úgy korrekt és úgy helyes. Ez nem is zavart senkit 2012-ig” – fogalmazott a helyzettel kapcsolatban Bíró László polgármester. Kiemelte, ez a helyzet a 22-es csapdája számára. Hiszen ha fenyítésre beveszi a magyar nemzeti lobogót, az gyengeségének és gyávaságának lenne tanúbizonysága. „Meg vagyok győződve, hogy polgármesteri mandátum nélkül is lehet tenni a közösségért. Inkább azt választom, hogy kimegyek a községházáról, mintsem hogy levegyem a zászlót. Felháborít ugyanakkor ebben a helyzetben a polgármester-társak hűtlensége és gyávasága a magyar nemzettel szemben, persze tisztelet a kivételnek” – jelentette ki a községvezető. Hozzátette, a tárgyalás során be fogja bizonyítani, hogy a községháza homlokzatán nem Magyarország zászlója van kitűzve, hanem a magyar nemzet lobogója, így a prefektusi feljelentés tárgyát vesztette.
Bíró Lászlót egyébként több ízben is megbírságolta a kormány Hargita megyei képviselője. Az RMDSZ színeiben megválasztott polgármester egyszer le is vette a zászlót de – mint korábban nyilatkozta – „mosás és vasalás után” újra kitűzte.
Székelyhon.ro

Részt vehet a novemberi önkormányzati ülésen Szőke Domokos
Csíkszereda önkormányzati képviselőjeként részt vehet a novemberi tanácsülésen Szőke Domokos, akinek erre vonatkozó kérését szerdán fogadta el a Hargita Megyei Törvényszék.
Szőke Domokos, hivatalának gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott csíkszereda alpolgármestere azzal a kéréssel fordult a Hargita Megyei Törvényszékhez, hogy részt vehessen önkormányzati képviselő minőségében a testület ülésén.
Bár a tárgyalás időpontját csütörtökre tűzték ki, a törvényszéki döntést erről már szerdán közzétették a törvényszék honlapján. Szász Ferenc, Szőke Domokos ügyvédje megkeresésünkre elmondta, a Hargita Megyei Törvényszék jóváhagyta kérésüket, így védence részt vehet a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület novemberi ülésén, de nem alpolgármesteri minőségében, hanem önkormányzati képviselőként.
Szőke Domokos június óta van hatósági felügyelet alatt, birói döntéssel van eltiltva alpolgármesteri tisztségének gyakorlásától. Jelenlegi jóváhagyással úgy is jelen lehet a novemberi tanácsülésen, hogy az ügyében tanúként megnevezett Antal Attila alpolgármester is jelen van. Ez a döntés már nem óvható meg.
Amennyiben Szőke a decemberi ülésen is részt szeretne venni, akkor újabb folyamodvánnyal kell a törvényszékhez forduljon.
Szőke Domokos és Ráduly Róbert Kálmán volt polgármester előzetes szakaszban lévő büntetőperének újabb tárgyalási időpontját november 26-ra tűzték ki. Szász elmondása szerint ekkor dönthetnek arról, hogy megkezdik-e érdemben a tárgyalást vagy sem.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

Mégsem mehet tanácsülésre Szőke Domokos
Nem vehet részt csíkszeredai önkormányzati képviselői minőségében a testület ülésein Szőke Domokos.
Bár korábban Csíkszereda hivatalának gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármesterének ez irányú kérését a Hargita Megyei Törvényszék elfogadta, a marosvásárhelyi táblabíróság szerdán megsemmisítette az alapfokú ítéletet, és úgy határozott, hogy a Szőke Domokost érintő, korábban elrendelt korlátozások érvényben maradnak.
Szőke azt kérte a törvényszéktől, hogy engedélyezzék helyi önkormányzati képviselőként részvételét tanácsüléseken, illetve szakbizottsági üléseken akkor is, ha az ügyében tanúként megnevezett Antal Attila alpolgármester is jelen van, holott bírói döntés értelmében ők nem találkozhatnak. A törvényszék alapfokú, Szőke számára kedvező döntését az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) fellebbezte meg az ítélőtáblánál, és ezt elfogadták.
A Hargita Megyei Törvényszék november 18-án rendelte el az alapfokú tárgyalás elkezdését Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügyében, ezt a döntést a volt polgármester ügyvédje fellebbezte meg az ítélőtáblánál. Mivel erről a fellebbezésről csak december végén döntenek, egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor kezdődhet el a per alapfokú tárgyalása.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Dan Tănasă a csíkszeredai Városháza felirat miatt is perel
Nem csak a csíki községek polgármesteri hivatalairól akarja leszedetni a Községháza feliratokat Dan Tănasă. A feljelentő szerint a csíkszeredai polgármesteri hivatal épületén sincs mit keresnie a Városháza feliratnak, ezért pert kezdeményezett – írja szerdai címlaptörténetében a Csíki Hírlap.
Az épületre az 1990-es évek közepén került fel a kétnyelvű: Városháza–Primărie felirat. Ezt egy homlokzati felújítás előzte meg, a városháza frontját újrafestették – emlékezett vissza Csedő Csaba István, a megyeszékhely akkori polgármestere. Mint elmondta, akkor is támadták az intézkedést a román nyelvű sajtóban, elsősorban azt kifogásolva, hogy miért van elöl a magyar, és csak utána a román változat. Az egykori polgármester szerint most a város lakosságának kiállására is szükség lenne. „Van a városnak egy lakossága, ilyenkor az kéne kivonuljon, és nem egy, tíz vagy tizenöt, hanem tízezer ember. Ha erősen kiáll a város, nem hiszem, hogy levegyék” – vélekedett a volt városvezető.
A Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által benyújtott keresetet november 19-én iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ugyanazon a napon, amikor hasonlót nyújtottak be a csíkcsicsói és csíkdánfalvi polgármesterek, és a helyi önkormányzati képviselő-testületek ellen is.
Írásban kértük a Hargita Megyei Törvényszéktől, hogy bocsássák rendelkezésünkre a felirat eltávolításával kapcsolatos kereset indoklását, de még nem kaptunk választ. A Tănasă vezette szervezet ezen akciójáról Antal Attila csíkszeredai alpolgármester sem tudott még kedden, tőle azt szerettük volna tudni, hogy mi a hivatal álláspontja az ügyben, eleget tesznek-e a felszólításnak, illetve, hogy helye van-e a feliratnak az épület homlokzatán.
Antal Attila írásban azt közölte, Tănasă a városházán elhelyezett zászlók használatával kapcsolatban, valamint a Szabadság téren elhelyezett székely zászló miatt tett feljelentést, illetve juttatta el kifogásait a hivatalhoz, és a város jogi úton fog védekezni. Szintén nem tudott a jogi lépésről Xántus Attila, a perbe hívott helyi önkormányzati képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetője sem, aki azt mondta, ezzel kapcsolatos álláspontjukról ezután döntenek.
A csíkszeredai polgármesteri hivatalnak otthont adó épület, az egykori vármegyeháza 1886–1887 között épült, miután 1878-ban Csíkszereda lett Csík vármegye székhelye. 1913–1914 között a régi épületet kibővítették, a homlokzatot mind déli, mind északi irányba arányosan növelték, akkor nyerte el mai formáját.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Továbbra is hatósági felügyelet alatt Ráduly és Szőke
Nem oldotta fel a hatósági felügyeletet a Hargita Megyei Törvényszék Szőke Domokos és Ráduly Róbert Kálmán ügyében, így Csíkszereda volt polgármestere és hivatalának gyakorlásától eltiltott alpolgármestere csak a fellebbezésben bízhat.
Miután az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságnak (DNA) a hatósági felügyelet újabb két hónappal történő meghosszabbítására vonatkozó indítványáról csütörtökön tárgyaltak, a Hargita Megyei Törvényszék pénteken ismertette döntését. Ennek értelmében a törvényszék törvényesnek és megalapozottnak ítélte a korrupciós bűncselekményekben való részvétellel megvádolt két személy esetében elrendelt hatósági felügyeletet, ugyanakkor ennek további fenntartásáról döntött.
Egyúttal megalapozatlannak ítélte és elutasította a hatósági felügyelet feloldására vonatkozó kéréseket. A döntés értelmében Szőke Domokos alpolgármester továbbra sem térhet vissza hivatalába, és nem gyakorolhatja tisztségét. Az alapfokú ítélet ellen a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához fellebbeznek a vádlottak védőügyvédjei.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Csíkszeredának is meg kell védenie a „Városháza” feliratot
Kiáll a csíkszeredai polgármesteri hivatal homlokzatán lévő „Városháza” feliratáért Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester.
Mivel több csíkszéki település „Községháza” homlokzati felirata mellett a csíkszeredai polgármesteri hivatal „Városháza” felirat levételét követeli törvényszéki pereket kezdeményezve a Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), legutóbbi ülésén a városi tanács is foglalkozott a témával.
Kiáll a csíkszeredai polgármesteri hivatal homlokzatán lévő „Városháza” feliratáért Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester.
Mivel több csíkszéki település „Községháza” homlokzati felirata mellett a csíkszeredai polgármesteri hivatal „Városháza” felirat levételét követeli törvényszéki pereket kezdeményezve a Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), legutóbbi ülésén a városi tanács is foglalkozott a témával.
Az ügyet Veress Dávid városi tanácsos hozta szóba napirend előtti felszólalásában. Arra kérte a testületet, hogy tekintsék felvetését „pártállástól függetlenül”, és azt szorgalmazta: kerüljék el a csíkkozmási végkifejletet, ahol a községháza elveszítette a feljelentő elleni pert, és már le is vették a múlt héten a homlokzati feliratot. A csíki önkormányzat épületének homlokzatán a Városháza – Primăria felirat áll. A feljelentő kifogása – akár a többi feljelentése esetében –, hogy a magyar felirat törvénytelenül van kinn, mivel nem a román megfelelője.
Veress a képviselőtársaknak azt javasolta: „előzzék meg” a kedvezőtlen bírósági döntést, és időben sorakoztassanak fel hatékony érvrendszert, illetve helyettesítsék időben egy megfelelőbb kifejezéssel a Városháza szót. A tanácsos azt is tudni vélte, hogy mivel műemléképületről van szó, ezt a feliratot eredeti formájában talán meg lehet tartani – ezt erősítette meg Szabó Soós Klára képviselő is.
„Természetesen a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal minden fórumon áll elébe a feljelentésnek” – jelentette ki Füleki Zoltán László megbízott alpolgármester. Mint mondta: személyesen is tiltakozik a „Dan Tănasă mint jelenség” ellen. Hozzátette: a perben nem csak védekezni fognak, hanem mindent ki fognak használni, hogy a feliratot megvédjék.
A csíkszeredai városháza épületére az 1990-es évek közepén került fel a kétnyelvű: Városháza–Primărie felirat. Ezt egy homlokzati felújítás előzte meg, a városháza frontját újrafestették – emlékeztet a Székelyhon, megszólaltatva a város akkori polgármesterét is az ügyben. Csedő Csaba István polgármester szerint most a város lakosságának kiállására is szükség lenne a felirat védelméért.
„Románia törvényei garantálják a kétnyelvűséget” – mondta az alpolgármester. Szavai szerint megvan minden jogi lehetőség a védekezésre és védekezni is fognak. „Ez támadás, így mi védekezünk” – fogalmazott Füleki, hozzátéve, bízik a bíróság „bölcsességében”, valamint abban, a csíkszeredai románok sem fogadják el a feljelentő „csipkelődését”, hiszen a városvezetés számukra is minden esetben helyt ad a nyelvi kötelezettségeknek.
A Dan Tănasă által benyújtott keresetet november 19-én iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ugyanazon a napon, amikor hasonlót nyújtottak be a csíkcsicsói és csíkdánfalvi polgármesterek, és a helyi önkormányzati képviselő-testületek ellen is.
G. E.
maszol.ro

Visszalépne a Borboly-per bírója
Nem szeretné a továbbiakban vezetni a bírósági eljárást a Borboly Csaba és több más személy elleni perben eddig eljáró bíró. A per tárgyalását ezért elhalasztották, a kérésről később döntenek.
A Hargita Megyei Törvényszéken kedden újabb tárgyalást tartottak a Borboly Csaba megyei tanácselnök és kilenc másik személy ellen indult büntetőperben. A vádlottak száma azután csökkent tízre, hogy novemberben három, a vádakat beismerő és egyszerűsített eljárást kérő személyt már felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Bevezetőként Elena Poiană bíró közölte, írásban kérte, hogy engedélyezzék visszalépését a bírósági eljárás további vezetésétől, mert úgy értékeli, hogy a korábbi alkalommal meghozott ítélete befolyásolhatja bírói pártatlanságát a per későbbi szakaszában.
A bejelentést követően szünetet rendeltek el, mivel a visszalépési kérés elfogadásáról vagy elutasításáról egy másik bírónak kell döntenie. Ez nemsokára meg is jelent, és közölte, szükség van a kérés indoklásának tanulmányozására, ezért az ezzel kapcsolatos döntés kihirdetését december 16-ra halasztotta. A visszalépési kérés elbírálásától függ, hogy a Hargita Megyei Törvényszék más személyt jelöl-e ki az eljárás vezetésére, vagy marad a korábbi bíró. Így legközelebb jövő januárra lehet újabb tárgyalási időpontot kitűzni.
„A visszalépésre lehetőséget ad a törvény, amely azt mondja, ha egy egyszerűsített eljárás során már ítélet született, ez közvetetten a perben érintett más személyek bűnösségére is vonatkozhat, ezért célszerű kérni a visszalépés engedélyezését” – értékelte a helyzetet Sergiu Bogdan. Borboly Csaba védőügyvédje szerint védence számára nem lényeges, hogy ki a bíró, mert érveik ugyanazok, bárki is vezeti a tárgyalást.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Magyarnyelv-használat: megalázó döntések
Még kisebb vihart sem kavart a romániai magyarság körében a Hargita Megyei Törvényszék döntése, miszerint el kell távolítani a Községháza feliratot a Csíkkozmás Polgármesteri Hivatal homlokzatáról. A megfellebbezhető döntést a polgármester szó nélkül végre is hajtotta.
Az összes ujját megnyalhatta a feljelentő Dan Tănasă, hiszen azt még ő sem gondolhatta komolyan, hogy ennyire könnyen térdre kényszerítheti Bodó Dávidot, az „emberemlékezet óta” községvezetőként regnáló csíkkozmási elöljárót.
A csíkkozmási történet röviden: törvényszéki döntésekkel szeretné kikényszeríteni a feljelentéseiről ismert Dan Tănasă, hogy a csíki községek polgármesteri hivatalainak épületeiről eltűnjenek a Községháza feliratok. Ezt különösebb ellenállás nélkül Csíkkozmás polgármestere meg is tette, november végén létrára rendelte a hivatal egyik alkalmazottját és leszedette a magyar feliratot. Dan Tănasă érvelése szerint a romániai közigazgatásban a Községháza megnevezésnek nincs megfelelője, ezt meglátása szerint Magyarországról vették át és törvénytelenül használják. Őt egyébként már évek óta foglalkoztatja a kérdés. Először a prefektusi hivatalhoz fordult írásban, de mivel lépések nem történtek, ezért idén a Hargita Megyei Törvényszéken nyújtott be keresetet, amelynek eredményeként a csíkkozmási polgármesteri hivatalnak, közbirtokosságnak és óvodának is otthont adó, a közbirtokosság által 1943-ban épített közösségi házról el kellett távolítani az eredeti formájában helyreállított Községháza feliratot.
Bodó: nincs amiért
A felirat eltávolítása után két héttel arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen visszajelzéseket kapott Bodó Dávid a település lakóitól, illetve polgármesterkollégáitól. „Különösebben semmilyent” – érkezett a rövid válasz telefonon. Annyit azért még hozzátett, hogy a helybéliek sajnálják. Na de miért adta fel ilyen könnyen? – kérdeztük. „A törvény azt mondja, hogy így nem lehet kitenni. Nincs amiért továbbmenni, a törvényszék kimondta, hogy nincs rendjén, ezért nem is fellebbeztem. Nincs amiért.” Az elöljárót érezhetően zavarta a téma, ezért minél hamarabb túl szeretett volna lenni a rövid beszélgetésen. Azt azért még megkérdeztük: tervez-e más feliratot kihelyezni a községházára? „Én oda semmit nem fogok kitenni. A helyi képviselő-testületben is meg volt beszélve, hogy tovább nincs, amiért folytassuk a pert.”
Korodi: emberileg megértem
Az világos, hogy a polgármesteri hivatalnak ez a történet púp a hátára. De hol van ilyen esetben az érdekképviselet? Korodi Attilát, az RMDSZ csíki parlamenti képviselőjét szólaltattuk meg. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy miben tudja segíteni az RMDSZ-színekben megválasztott polgármestert a szövetség? „Szakmailag kell támogatnunk a magyar önkormányzatokat, hogy az ilyen perekből ne jöhessenek ki vesztesként. Az ilyen típusú perek – mivel egy társaság rákapott ezekre az eljárásokra – a következő időszakban szaporodni fognak” – vezette fel Korodi, aki szerint a végleges bírói döntések esetében meg kell nézni, hogy a végzések pontosan mit tartalmaznak, és azt jogszabályilag lehet-e tisztázni. „Amúgy a személyes véleményem, hogy nem szabadna törvényekbe foglalni minden nyelvhasználati részletet, mert akkor a józan emberi mértékletesség és a társadalmi elfogadottság megszűnik, és mindent jogi szavak köré építünk fel, ami nem szolgálja a demokráciát. De ez a tendencia sajnos beindult.”
„Jól döntött a polgármester, hogy nem fellebbezett?” – szegeztük a kérdést a képviselőnek. „Mivel az önkormányzat két lépcsőfokot már végigjárt – a bíróságot és a törvényszéket –, ezért lehet egy olyan típusú keserűség az igazságszolgáltatás vaklátásában, amit emberileg megértek. Viszont volt nemrég egy polgármester-találkozónk, ahol ez a kozmási keserűség megerősítette a többi polgármestert, hogy azért se hagyják magukat.” Ezt az elhatározottságot erősíti az ugyancsak beperelt madéfalvi polgármester, Szentes Csaba minapi kijelentése is, hogy amennyiben elvesztik a kozmásihoz hasonló perüket, akkor sem távolítják el a feliratot, inkább románul is feliratozzák a madéfalvi községházát.
Segítség az RMDSZ részéről
Korodi Attila szerint az RMDSZ politikai szervezetként abban tud segíteni, hogy nem hagyja helyi történetként elhamvadni az ilyen eseteket. „El kell juttatnunk azokhoz a döntéshozókhoz, akik itthon vagy bárhol Európában demokratikus rendszerekben döntenek. A kozmási esetben már nem tudunk a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulni (ezt abban az esetben tehették volna meg, ha a polgármester nem távolítja el a feliratot és végigmegy a teljes jogi eljáráson – szerk. megj.), viszont az Európai Unió intézményein belül szólni tudunk. Nekünk most az a legfontosabb, hogy a kozmási eset kapjon megfelelő visszhangot, és az igazságszolgáltatás lássa, a bekötött szemmel hozott döntések nyilvánosságot kapnak, tehát nem maradnak rejtve az asztalfiókokban. Mindenképp lépni fogunk” – húzta alá a csíki politikus.
Kozán István
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Vádat emeltek Dorin Floreáék ellen
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közleményben jelezte, vádat emelt Marosvásárhely polgármestere és más személyek ellen a Marosvásárhelyi FCM labdarúgóklubnak nyújtott támogatások ügyében. A dossziét átküldték a Hargita Megyei Törvényszéknek, az ügyet ott fogják tárgyalni.
Dorin Florea polgármestert (képünkön) és Kiss Imola gazdasági igazgatót hivatali visszaéléssel vádolják, akárcsak Maria Ciobant, a városháza volt jegyzőjét, Claudiu Maior alpolgármestert, Benedek István és Fărcaș Ioan tanácsosokat, Bakó László Attila és Măceșanu Virgil osztályvezetőket. Nucu Ioan Mant, a klub elnökét pénzmosás és sikkasztás miatt állítják bíró elé.
A DNA közleménye szerint 2013 júliusában Dorin Florea polgármesterként és főhitel-utalványozóként megszegte azokat a jogszabályokat, amelyek megtiltják, hogy közpénzből kapjon kiutalást olyan egyesület, amely nem fizette be a helyi adókat és illetékeket, valamint a társadalombiztosítási kötelezettségeinek sem tett eleget.
A polgármester, Bakó László és Măceșanu Virgil osztályvezetőkkel közösen terjesztette a helyi tanács elé azt a határozattervezetet, amely alapján a Marosvásárhelyi FCM labdarúgóklub 7,5 millió lejt kapott. A határozatot megszavazó ülésen részt vett Kiss Imola gazdasági igazgató, Claudiu Maior, Benedek István és Fărcaș Ioan tanácsosok, akik a sportklub igazgatótanácsának is tagjai voltak, és akik tisztában voltak a klub anyagi helyzetével, tudomásuk volt a tartozásokról.
A vádirat szerint Dorin Florea és Kiss Imola törvénytelenül írta alá az városháza és a sportklub közötti együttműködési szerződést, amit Măceșanu Virgil jogász ellenjegyezett. A Marosvásárhelyi FCM labdarúgóklub vezetője a vádirat szerint szintén törvénytelenül járt el, amikor elhallgatta, hogy a sportklub 3 578 387 lejjel tartozik a városnak. Ugyanakkor hiányos volt az az iratcsomó is, amely alapján ő támogatást kért.
A DNA közleményből kiderül, hogy a városháza átutalt a sportklubnak a 7 053 000 lejt, amiből a klub elnöke 551 831 lejt fordított az állammal szemben fennálló adósságok törlesztésre, illetve 600 ezer lejből pedig bankhitelt törlesztett.
A korrupcióellenes ügyészek lefoglaltak több ingatlant, amelyek Nucu Ioan Man nevén szerepeltek és zárolták a sportklub számláit is.
A közlemény szerint a vádiratot tárgyalásra átküldték a Hargita Megyei Törvényszéknek, a vádlottak szabadlábon védekezhetnek.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Szemet szúrt a városházán a magyar zászló
Csíkszeredában a Városháza felirat mellett a székely lobogó, a város zászlója, illetve a tanácsteremben álló magyar zászló eltávolításáért is pert indított Dan Tănasă és egyesülete – számol be szerdai címlaptörténetében a Csíki Hírlap.
December 4-én, illetve 15-én nyújtott be két újabb keresetet Csíkszereda polgármestere ellen a Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), amely novemberben azért hívta perbe a városvezetőt és a helyi önkormányzatot, hogy távolítsák el az általa törvénytelennek tartott Városháza feliratot a hivatali épületről.
A legújabb keresetek közül az egyik azt szeretné elérni, hogy vegyék le a városháza homlokzatáról a székely zászlót, illetve a két fehér és egy piros sávot, valamint három nefelejcset megjelenítő városzászlót is. Az ügyben a napilap a Hargita Megyei Törvényszéktől írásban kérte a Tănasă vezette szervezet által benyújtott dokumentumokat.
A Csíki Hírlap kérdésére Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere megerősítette, valóban a székely- és a városzászló eltávolítását szeretné elérni az említett szervezet, de ezek mellett a városháza tanácstermében található magyar zászló ellen is kifogást emeltek, és azt sem szeretnék ott látni. „Hasonlóképpen keresetet nyújtott be a hivatal ellen azért is, hogy a Szabadság téren miért engedélyeztük a székely zászló felállítását. Ezt hétfőn kaptuk kézhez, határidőre megválaszoljuk, a tárgyalás még nincs kitűzve” – közölte Antal Attila, hozzátéve, a perek során megvédik álláspontjukat, és ha alapfokon veszítenének, akkor fellebbeznek.
A szervezet által kifogásolt Községháza feliratok ellen is újabb perek kezdődnek, Madéfalva, Csíkdánfalva és Csíkcsicsó után Csíkszentdomokos és Csíkrákos polgármestereinek és helyi önkormányzati képviselő-testületeinek is a törvényszéken kell érvelniük a hivatali épületek feliratait kifogásolókkal szemben. Császár Attila, Csíkrákos polgármestere az újság kérdésére megerősítette, korábban írásos felszólítás is érkezett a szervezettől, és választ is küldtek, hogy nem foglalkoznak kérésükkel. „Nem kérdés, hogy a törvényszéken is megvédjük igazunkat, és fellebbezni is fogunk, ha erre szükség lesz” – szögezte le a községvezető.
Csíkszentdomokoson korábban a polgármesteri hivatal elektronikus levélben kapott felszólítást a Tănasă vezette szervezettől, hogy vegyék le a Községháza feliratot a hivatal épületéről. Ferencz Alajos polgármester erről úgy legutóbbi megkeresésünkkor úgy vélekedett, hogy a törvény betűje szerint igaza van a feljelentőnek, mert az épület 1928-as befejezésekor nem volt ilyen felirat, ez csak 2000 után került fel. Kedden azt mondta a Csíki Hírlapnak, még nem értesült a törvényszéki keresetről, de számított rá, hogy ez következik. Hozzátette, ha a per során jogerős döntés születik, akkor azt végre kell hajtani. Kérdésünkre, hogy egy esetleges számukra kedvezőtlen alapfokú ítélet esetén fellebbeznek vagy sem, azt mondta, erről akkor határoznak, ha megszületik a Hargita Megyei Törvényszék döntése.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Zászlóügy: jogszabályokra, precedensekre hivatkozik Tanasă
A Hargita Megyei Törvényszék rendelkezésünkre bocsátotta a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) két, decemberben benyújtott keresetének másolatát, amelyekben a csíkszeredai városháza homlokzatára kitűzött székely és városzászló, illetve a Szabadság téren felállított nagyméretű székely zászló eltávolítását kérik.
A törvényszékhez benyújtott keresetek szóhasználata szerint a „Székely Nemzeti Tanács székely zászlóként is ismert” lobogóját törvénytelenül állították fel közterületen, a csíkszeredai Szabadság téren, és ugyanez vonatkozik a városháza homlokzatára kitűzött hasonló zászlóra, illetve a két „piros csíkos fehér zászlóra” is, amely Csíkszereda zászlaja.
A panaszos megjegyzi, tavaly október 27-én, illetve november 3-án írásban jelezték ezt a polgármesteri hivatalnak, kérve eltávolításukat, de elutasító választ kaptak. „Antal Attila polgármesteri feladatokkal megbízott alpolgármester arra hivatkozott, hogy a közterületen elhelyezett zászló egy, 2013-ban kiadott építkezési engedély alapján került oda” – írja a dokumentum a Szabadság téri zászlóval kapcsolatban. A városházi zászlókat érintően ugyanakkor a 2001. évi 1157-es kormányhatározatra és a 2015. évi 141-es törvényre hivatkozik a hivatal elutasító válasza – derül ki.
A panaszos egyesület ugyanerre a kormányhatározatra, illetve az 1994. évi 75-ös törvényre alapozza azt az indoklását, amely szerint a zászlók kitűzése törvénytelen – kiemelve, hogy más országok lobogóit csak román zászlóval együtt, hivatalos látogatások, ünnepségek, nemzetközi fesztiválok alkalmával szabad kitűzni. A kereset értelmezése szerint az intézményekre kötelező kitenni Románia zászlaját, és ki lehet függeszteni az Európa Tanács lobogóját (ez a zászló megegyezik az Európai Unió lobogójával). „Romániában egyetlen személy vagy szervezet arra vonatkozó joga sem ismert, hogy középületre tűzzön ki egy általa elfogadott, sajátos jelképet hordozó zászlót” – olvasható a dokumentumban. A kereset  úgy értékeli, egy ilyen zászló középületre vagy közterületre való kitűzése „az entitás hivatalos létezésének hamis látszatát kelti, és azt, hogy ez a romániai helyi hatóságokhoz tartozik”. A „két piros csíkos fehér zászlóval” kapcsolatban megjegyzi, ezt nem törvényesen fogadták el, így kitűzése törvénytelen.
A kereset precedenst is említ, a Kovászna Megyei Törvényszéknek a Brassói Ítélőtábla által 2014-ben megerősített ítéletét, amelynek értelmében Kézdivásárhely főteréről, illetve a városházáról kellett eltávolítani a székely zászlót. A csíkszeredai polgármester elleni kereseteket tavaly decemberben iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, tárgyalási időpontot még nem tűztek ki.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

A prefektusnak ki kell állnia a kétnyelvűség mellett
Fellebbezés hiányában jogerőssé vált az az ítélet, melyben a Hargita megyei törvényszék tavaly novemberben a kétnyelvű feliratok számonkérésére kötelezte Jean-Adrian Andreit, Hargita megye prefektusát.
Minderről a felperes Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke számolt be blogján pénteken. A prefektust Árus Zsolt 2014-ben perelte be amiatt, hogy a kormány Hargita megyei képviselője nem járt el egy – a nyelvhasználati jogok betartatását követelő – beadványa ügyében.
Árus Zsolt azt kérte, hogy a prefektus szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra. Árus az MTI-nek korábban elmondta, Maroshévízen tapasztalta, hogy hiányoznak a közintézményekről a magyar feliratok. Maroshévíz egyike a székelyföldi román többségű kisvárosoknak, amelyben azonban a magyarok aránya meghaladja a törvényben megszabott 20 százalékot. A prefektus – mint válaszolt – felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét a törvényes kötelességére, de ennek ellenére sem jelentek meg kétnyelvű feliratok a városban.
Mivel a panaszos úgy vélte, hogy nem egyedi esetről van szó, arra kérte a prefektust: szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó szabályok betartására, majd munkatársai révén ellenőrizze az intézményeket, és indítson jogi eljárást minden olyan esetben, ahol törvénysértést észlel. Erre a beadványra már nem érkezett válasz, ahogy az előzetes eljárás részeként benyújtott újabb beadványra sem. Ezért fordult a törvényszékhez.
Árus Zsolt a blogján jelezte, hogy a harmincnapos határidőből, melyet a törvény szab a hivataloknak a panaszos ügyek rendezésére, tíz nap már el is telt azóta, hogy jogerőre emelkedett az ítélet. „Remélem, dolgoznak keményen a prefektúrán!” – jegyezte meg blogbejegyzésében Árus Zsolt. Hozzátette, kérése a megye összes közintézményére vonatkozott, tehát a prefektusnak a rendőrséget és az ügyészséget is fel kell szólítania a kétnyelvű feliratozásra.
„A kormány székelyföldi megbízottai azonnal intézkednek, ha a román érzékenységet sértő megnyilvánulásról érkezik panasz hozzájuk, de a törvényt is áthágva semmit nem tesznek a magyarok jogainak az érvényesítése ügyében” – nyilatkozott korábban az MTI-nek Árus Zsolt. Krónika (Kolozsvár)

Jogerős: a kétnyelvűség betartatására kötelezik Hargita megye prefektusát
Fellebbezés hiányában jogerőssé vált az az ítélet, melyben a Hargita megyei törvényszék tavaly novemberben a kétnyelvű feliratok számonkérésére kötelezte Jean-Adrian Andreit, Hargita megye prefektusát. Minderről a felperes Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke számolt be blogján pénteken. A prefektust Árus Zsolt 2014-ben perelte be amiatt, hogy a kormány Hargita megyei képviselője nem járt el egy – a nyelvhasználati jogok betartatását követelő – beadványa ügyében.
Árus Zsolt azt kérte, hogy a prefektus szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra. Árus az MTI-nek korábban elmondta, Maroshévízen (Toplița) tapasztalta, hogy hiányoznak a közintézményekről a magyar feliratok. Maroshévíz egyike a székelyföldi román többségű kisvárosoknak, amelyben azonban a magyarok aránya meghaladja a törvényben megszabott 20 százalékot. A prefektus – mint válaszolt – felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét a törvényes kötelességére, de ennek ellenére sem jelentek meg kétnyelvű feliratok a városban.
Mivel a panaszos úgy vélte, hogy nem egyedi esetről van szó, arra kérte a prefektust: szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó szabályok betartására, majd munkatársai révén ellenőrizze az intézményeket, és indítson jogi eljárást minden olyan esetben, ahol törvénysértést észlel. Erre a beadványra már nem érkezett válasz, ahogy az előzetes eljárás részeként benyújtott újabb beadványra sem. Ezért fordult a törvényszékhez.
Árus Zsolt a blogján jelezte, hogy a harmincnapos határidőből, melyet a törvény szab a hivataloknak a panaszos ügyek rendezésére, tíz nap már el is telt azóta, hogy jogerőre emelkedett az ítélet. „Remélem dolgoznak keményen a prefektúrán!” – jegyezte meg blogbejegyzésében Árus Zsolt. Hozzátette, kérése a megye összes közintézményére vonatkozott, tehát a prefektusnak a rendőrséget és az ügyészséget is fel kell szólítania a kétnyelvű feliratozásra.
„A kormány székelyföldi megbízottai azonnal intézkednek, ha a román érzékenységet sértő megnyilvánulásról érkezik panasz hozzájuk, de a törvényt is áthágva semmit nem tesznek a magyarok jogainak az érvényesítése ügyében” – nyilatkozott korábban az MTI-nek Árus Zsolt. 
MTI. Erdély.ma

Jogerős ítélet kötelez a kétnyelvűség betartatására
Fellebbezés hiányában jogerőssé vált az az ítélet, melyben a Hargita megyei törvényszék tavaly novemberben a kétnyelvű feliratok számonkérésére kötelezte Jean-Adrian Andreit, Hargita megye prefektusát.
Minderről a felperes Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke számolt be blogján a múlt hét végén. A prefektust Árus Zsolt 2014-ben perelte be amiatt, hogy a kormány Hargita megyei képviselője nem járt el egy – a nyelvhasználati jogok betartatását követelő – beadványa ügyében.
Árus Zsolt azt kérte, hogy a prefektus szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra. Árus korábban elmondta, Maroshévízen tapasztalta, hogy hiányoznak a közintézményekről a magyar feliratok. Maroshévíz egyike a székelyföldi román többségű kisvárosoknak, amelyben azonban a magyarok aránya meghaladja a törvényben megszabott 20 százalékot. A prefektus – mint válaszolt – felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét a törvényes kötelességére, de ennek ellenére sem jelentek meg kétnyelvű feliratok a városban.
Mivel a panaszos úgy vélte, hogy nem egyedi esetről van szó, arra kérte a prefektust: szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó szabályok betartására, majd munkatársai révén ellenőrizze az intézményeket, és indítson jogi eljárást minden olyan esetben, ahol törvénysértést észlel. Erre a beadványra már nem érkezett válasz, ahogy az előzetes eljárás részeként benyújtott újabb beadványra sem. Ezért fordult a törvényszékhez.
Árus Zsolt a blogján jelezte, hogy a harmincnapos határidőből, melyet a törvény szab a hivataloknak a panaszos ügyek rendezésére, tíz nap már el is telt azóta, hogy jogerőre emelkedett az ítélet. "Remélem, dolgoznak keményen a prefektúrán!" – jegyezte meg blogbejegyzésében Árus Zsolt. Hozzátette, kérése a megye összes közintézményére vonatkozott, tehát a prefektusnak a rendőrséget és az ügyészséget is fel kell szólítania a kétnyelvű feliratozásra.
"A kormány székelyföldi megbízottai azonnal intézkednek, ha a román érzékenységet sértő megnyilvánulásról érkezik panasz hozzájuk, de a törvényt is áthágva semmit nem tesznek a magyarok jogainak az érvényesítése ügyében" – nyilatkozta korábban Árus Zsolt. Népújság (Marosvásárhely)

Székelyföld a turisták számára sem létezik?
Mivel a Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően turisztikai úti célként sem lehet népszerűsíteni – ez az egyik indok, amellyel a Hargita megyei törvényszék elutasította a régió idegenforgalmi népszerűsítése érdekében létrehozott szövetség bejegyzését.
A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly novemberben azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen itthon és külföldön. A szövetséget a Hargita megyei törvényszéken szerették volna hivatalosan is bejegyeztetni az egyesületek képviselői.
A törvényszék a bejegyzési kérvény iktatása nyomán nem a szövetség tevékenységét, hanem az alapszabályzatban szereplő Székelyföld kifejezést kifogásolta, és ennek megváltoztatását kérte. Az ítélet idézi az alkotmányt és több más törvényt, amelyek szerint közigazgatási szempontból Romániát községek, városok és megyék alkotják. „Mivel a régió hivatalosan nem létezik, a terület turisztikai népszerűsítése sem elfogadható, ezért a törvényszék elutasítja a szövetség bejegyzését” – olvasható a tárgyaláson elnöklő Szikszai Enikő csíkszeredai bíró által aláírt, a Székelyföld mint turisztikai célpont meghatározás kapcsán született törvényszéki ítéletben.
Hiába érveltek a kezdeményezők
„Turisztikai menedzsmenttel foglalkozó szövetséget akarunk létrehozni, amely a meglévő civil szervezeteket fogná össze. Célja szakmai szervezetként a turisztikai érdekképviselet, és hogy hatékony népszerűsítést végezzünk, és segítsük az önkormányzatokat ebben a munkában – számolt be az előzményekről Nagy Benedek, a szövetség alelnöke. – A tárgyaláson azt mondta a minket képviselő jogásznak az ügyész, hogy ezt nem lehet, mert benne van a Székelyföld szó, és ez alkotmányellenes. A jogászunk azt kérdezte: mivel turisztikai célpontokkal nem foglalkozik az alaptörvény, mi az, ami kifogásolható a kezdeményezésben. A bírónő meglepő módon azt mondta, ha vállaljuk, hogy kivesszük ezt a szót a statútumból, akkor ad még egy kis haladékot”.
A jogász végül időt kért, és a kezdeményezők úgy döntöttek, hogy marad a kifogásolt megnevezés, de a könnyebb értelmezés céljából odaírták, hogy Székelyföld turisztikai célpont. „A turisztikai célpont fogalmát a szenátus által már elfogadott idegenforgalmi törvény pontosítja, hogy ez bármilyen régióra, településre vonatkozik, ahová turisták érkeznek” – mondta Nagy Benedek. Kérésüket ismét benyújtották, és felhívták a figyelmet arra, hogy ehhez hasonló egyesületek már léteznek Romániában, és azt is megemlítették, hogy Székelyföld mint turistacélpont a román piacon is létezik. „Hivatkoztunk a nyelvi jogok chartájára is, amelyet törvényerőre emelt a parlament, és amely kimondja, támogatni kell a helynevek, hagyományos nevek használatát” – magyarázta az alelnök.
Politikai döntés?
„Úgy tűnik, itt kettős mérce áll fenn, mert más, hagyományos régiók neveit – például Barcaság, Bukovina, Mócvidék esetében – szabad használni, de a Székelyföldet nem. Úgy tűnik, ma Romániában nem lehet elvonatkoztatni az igazságszolgáltatásban sem az aktuális politikai kérdésektől, és nem a törvények kormányozzák ezt az országot, hanem a politikai trendek és a divathullámok” – vélekedett Nagy Benedek.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a marosvásárhelyi ítélőtáblához, de arról egyelőre nem állapodtak meg, hogy mit fognak lépni, ha esetleg másodfokon is elutasítják érveiket, és a törvényszéki döntés jogerőre emelkedik. Mint mondta, szeretnék, ha jogvédő szervezetek is segítséget nyújtanának a fellebbezés során.
Érdekes módon a világhálón pár kattintással számos olyan román nyelvű turisztikai honlapot, blogot találunk, amelyek a Hargita megyei törvényszék döntése ellenére a többek között „Erdély gyöngyszemének” nevezett, különleges szépségű Székelyföldre hívják fel a figyelmet. De a Székelyföldet népszerűsíti évek óta a Hargita és Kovászna Megyei Tanács is a Bukarestben megszervezett turisztikai kiállításokon és vásárokon.
Kovács Attila. Krónika (Kolozsvár)

Két hónap alatt
188 vádlott, 65 végleges ítélet
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közleménye szerint 2015 novemberében és decemberében 65 végleges bírósági ítélet született korrupciós ügyekben, amelyek során 188 vádlottat ítéltek el. Ezek között volt egy bírósági főügyész, egy bíró, kilenc ügyvéd, két bírósági végrehajtó, öt rendőrtiszt, öt cégvezető, egy város polgármestere, kétorvos, egy egyetemi rektor, négy pénzügyőr és öt vámos. A 188 vádlottra kiszabott büntetések 11 év letöltendő és 1 év felfüggesztett börtönbüntetés közöttiek.
A DNA honlapján, a ww.pna.ro-n a Korrupcióellenes Ügyészség 2014-es és 2013-as jelentése található meg, részletek a www.pna.ro Közlemények – végleges ítéletek cím alatt találhatók.
Közel húsz százalékkal nőtt a korrupciós dossziék száma Maros megyében
Maros megyében a DNA 2014-es jelentése szerint közel húsz százalékkal nőtt a korrupciós dossziék száma. Az év folyamán 316 ügyük volt, amelyből 137 esetben született megoldás, 179 ügy megoldatlan maradt. 2014-ben 29 vádlott ellen indult eljárás, egy személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, három esetben végleges felmentő ítélet született.
Szemináriumok, felkészítők
Mint már arról tájékoztattuk olvasóinkat, Marosvásárhelyen a prefektúra kollégiuma decemberi ülésén ismertette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Maros megyei kirendeltségének a belügyminisztérium alkalmazottai körében tapasztalható korrupció megelőzése és visszaszorítása céljából 2015 első tíz hónapjában kifejtett tevékenységét, amely során 68 tájékoztatót, 30 korrupció elleni felkészítőt tartottak a belügyminisztérium alkalmazottai számára. Előbbin 1243 személy, a felkészítőkön a belügyminisztérium 468 alkalmazottja vett részt. Az elemzésből az is kiderült, hogy az év folyamán 14 alkalommal rendeltek el vád alá helyezést, 16 személyt fogadtak kihallgatáson, 24 petíciót ellenőriztek.
Hangzatos nevek a megyéből
Arról is tájékoztattunk a múlt év decemberében, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség három Maros megyei település polgármestere, több köztisztviselő, illetve helyi tanácsos ellen emelt vádat.
A legnagyobb érdeklődést a Marosvásárhely polgármestere ellen indított, a Hargita megyei törvényszéken kezdődő korrupciós per váltotta ki, de hasonló eljárás van folyamatban Nyárádtő, illetve Szászrégen polgármestere ellen is.
A DNA december 9-i közleménye értelmében több korrupciós bűncselekmény, többek között hivatali visszaélés, pénzmosás elkövetésével gyanúsítják Prodan Victort, Nyárádtő polgármesterét. Ugyanebben a perben gyanúsítottként szerepel Mailat Virgil, a Solar Energy Park M&S Kft. adminisztrátora, illetve a Solar Energy Park M&S Kft. Az ellenük felhozott vád bűnrészesség. A Terraflor Kft.-t érdekellentéttel vádolja a DNA.
A vádirat értelmében Nyárádtő polgármestere 2012 végén Mailat Virgil és a Solar Energy Park M&S Kft. segítségével egy 5,94 hektáros földterületet átjátszott a Solar Energy Park M&S Kft.-nek. A DNA szerint Prodan a szóban forgó területet nem szolgáltatta vissza, hanem áron alul (hektáronként 3000 lejért) felvásárolta bizonyos, a területre jogosult, roma nemzetiségű személyektől, sürgősségi eljárással telekeltette és továbbadta Mailat Virgilnek 242.316 euróért. A területre az üzletember nap-elemparkot építtetett.
A polgármestert azzal is gyanúsítják, hogy 2012 decembere és 2014 decembere között közpénzekből 41.773 lej kifizetését hagyta jóvá a felesége által adminisztrált Terraflor Kft.-nek, különböző szolgáltatások (ünnepségek, rendezvények, étkeztetés) ellenértékeként.
December 15-én a DNA marosvásárhelyi irodája elrendelte a Szászrégen polgármestere, Precup Maria elleni bűnügyi vizsgálat folytatását. A polgármester asszonyt 24 órára őrizetbe vették. Az ellene felhozott vád: csúszópénz elfogadása és hivatali visszaélés. Precup Mariát pénz bizonyos munkálatokra való jogtalan kiutalásával gyanúsították, aki ezáltal – az ügyészek szerint – 75.000 lejjel károsította meg a város költségvetését. A DNA december 16-án közleményben tért vissza az ügyre, és tájékoztatta a sajtót, hogy Precup Mariát 60 napig tartó bírói felügyelet alá helyezték, ami azt jelenti, hogy 2016. február 13-ig nem töltheti be tisztségét, nem tartózkodhat a polgármesteri hivatal épületében, ahányszor hívatják, meg kell jelennie a DNA marosvásárhelyi székhelyén, értesítenie kell a Korrupcióellenes Ügyészséget, ha lakhelyet változtat, a rendőrség által meghatározott időpontokban vagy amikor hívatják, meg kell jelennie a rendőrség bűnügyi osztályán, nem hagyhatja el az ország területét, nem kommunikálhat a per más vádlottjaival, tanúival, nem tarthat magánál lőfegyvert. Később ezt a határozatot is visszavonták, és Precup Mariát visszahelyezték jogaiba.
Marosvásárhely polgármestere esetében a DNA december 16-án közölte, hogy elrendelte Dorin Florea polgármester, Kiss Imola gazdasági igazgató, Cioban Maria volt jegyző, Maior Sergiu-Claudiu alpolgármester, Benedek István és Farcas Ioan városi tanácsosok, Bakó Attila László, Macesanu Emil Virgil köztisztviselők, Man Ioan Nucu, az ASA 2013 Sportegyesület elnöke, az ASA 2013 Sportegyesület bíróság elé állítását.
A vádirat szerint a polgármestert és a gazdasági igazgatót hivatali visszaéléssel, Cioban Mariát, Maior Sergiu-Claudiut, Benedek Istvánt, Farcas Ioant, Bakó Attila Lászlót, Macesanu Emil Virgilt hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, Man Ioan Nucut hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, pénzalapok eredeti rendeltetésüktől eltérő célra való felhasználásával gyanúsítják. A vádirat szerint a vádlottak azáltal, hogy kezdeményezték, illetve megszavazták az ASA futballklub finanszírozását mintegy 7 millió lejjel, megkárosították a helyi költség-vetést.
A pert a Hargita megyei törvényszékre utalták tárgyalásra, a vádlottak szabadlábon védekezhetnek. A DNA mindegyik közleményében hangsúlyozza: az ártatlanság vélelme megilleti a vádlottakat.
Nem következetes a korrupció elleni harc Romániában
A korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Európa számára: évente 120 milliárd euró kárt okoz az Európai Unió gazdaságának. Ez derült ki az Európai Bizottságnak a huszonnyolc tagállam korrupciós helyzetét vizsgáló, múlt év elején napvilágot látott jelentéséből, amely szerint Románia 43 ponttal a 69. helyen áll a Transparency International korrupciós érzékelési indexén. A politikai életben tapasztalt korrupció mellett a "kisstílű" megvesztegetés számít továbbra is a leggyakoribb problémának Romániában, illetve az, hogy a korrupció elleni harc felszámolását szolgáló politikai akarat nem következetes. Az EB azt javasolta, hogy Románia hozzon meg minden szükséges intézkedést a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásának sikere érdekében. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy miközben a magas szintű korrupciós ügyek felszámolása terén történtek előrelépések, a "kisstílű" vesztegetések felderítése terén továbbra is rosszul teljesít, de bőven van még tennivaló a korrupció megelőzése terén is. Ezek mellett a pártfinanszírozást, a közbeszerzési eljárások ellenőrzését és a közhivatalt viselők összeférhetetlenségét nevezi meg olyan területként, ahol Románia további erőfeszítéseket tehet. Brüsszel ugyanakkor lépéseket várt a hálapénzek gyakorlatának felszámolására is az egészségügyben.
(Hogy mennyire sikerült, kiderülhet majd a 2015-ről szóló országjelentésből.)
Az ENSZ számonkérhetőséget szorgalmaz
Világnapja is van a korrupció elleni harcnak, amelyet az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének 2005. decemberi hatályba lépése óta minden év december 9- én tartanak. Az egyezmény szerint az Egyesült Nemzetek Szövetsége "aggodalommal tekint arra, hogy a korrupció súlyos gondot és fenyegetést jelent a társadalmak stabilitására és biztonságára, aláássa a demokrácia intézményeit és a demokratikus értékeket, az erkölcsi értékeket és az igazságosságot, továbbá veszélyezteti a fenntartható fejlődést és a jogállamiságot", az egyezményt hatalommal ruházza fel annak érdekében, hogy képes legyen "elősegíteni és megerősíteni a korrupció hatékonyabb és hatásosabb megelőzésére és felszámolására irányuló intézkedéseket; elősegíteni, megkönnyíteni és támogatni a nemzetközi együttműködést és technikai segítségnyújtást a korrupció megelőzése és a korrupció ellen folytatott harc során […]; elősegíteni a közügyekben és a köztulajdonnal kapcsolatban a becsületességet, a számonkérhető-séget és a közügyek és köztulajdon helyes kezelését".
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Elutasított bejegyzés
Betiltották Székelyföld népszerűsítését 
A Hargita Megyei Törvényszék elutasította a Székelyföld turisztikai népszerűsítése érdekében létrehozott szövetség bejegyzését, mivel – az indoklás szerint – Székelyföld hivatalosan nem létezik. Az esetet a Csíki Hírlap szellőztette meg.
Tavaly novemberben kezdeményezte a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület, amelyek Székelyföldet turisztikai úti célként igyekeznek népszerűsíteni itthon és külföldön. A Hargita Megyei Törvényszék az alapszabályzatban szereplő Székelyföld kifejezést kifogásolta, és ennek megváltoztatását kérte. A tárgyaláson az ügyész úgy érvelt, a Székelyföld szó alkotmányellenes. „A jogászunk azt kérdezte, mivel turisztikai úti célokkal nem foglalkozik az alkotmány, hol sértjük ezt meg? A bírónő meglepő módon azt mondta, ha vállaljuk, hogy kivesszük ezt a szót a statútumból, akkor ad még egy kis haladékot, hogy megváltoztassuk” – számolt be az előzményekről ifj. Nagy Benedek, a szövetség alelnöke.
A Hargita Megyei Törvényszék végül a szövetség bejegyzését elutasította. Az ítélet indoklása szerint Székelyföld nevű területi szervezeti egység nincs. Az ítélet idézi az alkotmányt, és több más törvényt, amelyek szerint közigazgatási szempontból Romániát községek, városok és megyék alkotják. Mindezt a tárgyaláson elnöklő Szikszai Enikő csíkszeredai bíró írja alá. A kérelmezők az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Akcióban a „zászlórendőrség” Csíkszeredában
A tavaly egy időre eltűnt, majd ismét kitűzött székely zászlót véglegesen, törvényszéki döntéssel távolíttatná el a Hargita megyei tanács székházáról Dan Tanasă és az általa vezetett a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), amely szerint „az etnikai szeparatizmust” jelképező zászló sérti a közrendet.
A Hargita megyei törvényszékhez tavaly benyújtott keresetben azt kérik, az igazságszolgáltatás kötelezze az alpereseket, hogy távolítsák el a megyeháza tetejéről és a tanácsteremből a „Székely Nemzeti Tanács kék-arany színű, székely zászlóként is ismert lobogóját, amelyet a megye zászlójaként fogadtak el”.
Az ADEC által 2015 augusztusában benyújtott keresetet a Hargita megyei törvényszék bocsátotta rendelkezésünkre. Ebben kitérnek az előzményekre is: tavaly februárban jelezték a megyei tanácsnak, hogy törvénytelen a székely zászlók kitűzése a megyeházán. Erre néhány fotót kaptak, amelyek arról tanúskodtak, hogy a zászlók nincsenek ott, írásos válasz viszont nem érkezett. Mivel a zászlók továbbra is ki voltak tűzve a megyeházán, 2015 áprilisában panaszt tettek a megyei önkormányzat elnökénél, erre válaszként ismét fotókat küldtek nekik. Ezt követte a kereset benyújtása. A perben eddig még nem tartottak tárgyalást.
Az egyesület egyrészt a marosvásárhelyi táblabíróság 2012-ben hozott döntésére hivatkozik, amely hatályon kívül helyezte a megyei önkormányzat 2009-es évi, a megyezászló elfogadásáról szóló határozatát, de utal az 1994. évi 75-ös törvényre és a 2001. évi 1157-es kormányhatározatra is, amelyek előírják, milyen alkalmakkor tűzhető ki az ország, illetve más államok zászlói középületekre. „Ennek a székely zászlónak a kitűzése, amely az etnikai szeparatizmust jelképező zászló, sérti a közrendet és az alkotmányos rendet, mert azt jelképezi, hogy az illető kisebbség egy alkotmányos szempontból nem létező entitáshoz tartozik” – írja a dokumentum.
A megyei önkormányzattól azt kérdeztük, van-e összefüggés a per és a székely zászlónak a megyeházáról tavaly novemberben történt eltávolítása, majd újbóli elfogadása és visszahelyezése között, és ha igen, mi ennek az eredménye a folyamatban levő perrel kapcsolatban. Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke ezekre a kérdéseinkre nem válaszolt. Azt is megkérdeztük, mi az álláspontja a megyei tanácsnak az egyesület által megfogalmazott kérésekről, és hogyan értékeli ezt a peres eljárást – erre egy rövid választ kaptunk. „Jogszerűen jártunk és járunk el a törvények betartásával. A zászló a helyén van, és bízom benne, hogy ott is marad” – közölte az elnök.
Kovács Attila. Krónika (Kolozsvár)

Kezdődhet érdemben a tárgyalás
Elkezdődhet a volt csíkszeredai polgármester és a tisztségének gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármester perének elsőfokú tárgyalása, miután a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította a Hargita Megyei Törvényszék döntése ellen benyújtott fellebbezést. Egyúttal elfogadták a vádhatóság fellebbezését is, így az összes bizonyíték a vádirathoz csatolható.
Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos számára kedvezőtlen döntést hozott tegnap a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, amely elutasította a volt polgármester ügyvédje által a Hargita Megyei Törvényszéknek az elsőfokú tárgyalás megkezdésére vonatkozó határozata ellen benyújtott fellebbezését.
A Hargita Megyei Törvényszék még tavaly novemberben döntött arról, hogy elkezdődhet a tárgyalás, lezárva ezzel a törvényszéki eljárás előzetes szakaszát. Ez volt az a döntés, amelyet mind a volt polgármester, mind az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is megfellebbezett az ítélőtáblánál. Ráduly ügyvédje azért, mert a törvényszék a vádirattal kapcsolatos kifogásaiknak csak egy részét fogadta el, a vádhatóság pedig amiatt, hogy korábban kizárták az ügyiratból a bizonyítékok egy részét.
Az ítélőtáblánál január 15-én tárgyalták a fellebbezéseket, kedden volt az ítélethirdetés. A végzés szerint alaptalannak találták és elutasították a Ráduly Róbert Kálmán ügyvédje által megfogalmazott kifogásokat, ugyanakkor elfogadták a DNA fellebbezését a Hargita Megyei Törvényszék november 18-ai ítéletével kapcsolatban. Ennek értelmében nemcsak ezt, hanem a 2015 október 10-i törvényszéki végzést is érvénytelenítették. Utóbbi rendelkezett arról, hogy az ügyvédek kifogásai alapján – akik szerint a lehallgatások egy részét törvénytelen módon végezték, és vitathatók a nyomozás egyes szakaszai – több mint száz oldalnyi, a vádirathoz csatolt lehallgatási jegyzőkönyvet kizártak az ügyiratból. „A bíróság elutasítja a vádlottak összes kérését és kifogását, megállapítja a bűnügyi eljárás, a bizonyítékok és a 2015. június 15-i dátummal kiadott vádirat törvényességét” – olvasható a végzésben.
Ráduly Róbert Kálmánt tavaly júniusban a DNA háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A vádemelés után Ráduly lemondott tisztségéről, Szőkét pedig a törvényszék eltiltotta hivatali tisztségének gyakorlásától. Szintén tavaly június óta tart az ellenük elrendelt hatósági felügyelet is, miután az április végén történt házkutatások után alkalmazott házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre változtatták.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Ráduly: a rendszer bosszújáról van szó
Első alkalommal engedték be a sajtót is a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult per tárgyalására csütörtökön. A város lefejezése az eljárás célja – hangoztatta Ráduly. Februárban kezdődik a per elsőfokú tárgyalása.
Csütörtökön a két vádlott ellen tavaly júniusban foganatosított, és azóta folyamatosan fenntartott hatósági felügyelet újbóli meghosszabbítását kérte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) képviselő ügyész.
Sonia Almas, a Rádulyt képviselő kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérte, vegyék figyelembe a Bukaresti Törvényszék tavalyi döntését, amely elutasította az előzetes letartóztatást. Arra is emlékeztetett, védence több mint fél éve nem tölt be köztisztséget.
Szász Ferenc, Szőke Domokos védőügyvédje emlékeztetett, az előzetes törvényszéki eljárás során semmilyen új elem, bizonyíték nem került elő, ami indokolná a kényszerintézkedés fenntartását. Nem meggyőzőek a vád érvei ahhoz, hogy ezt a végtelenségig hosszabbítsák – utalt a hatósági felügyeletre.
A város lefejezése, a polgármester és az alpolgármester eltávolítása volt az ellene indult eljárás célja – hangoztatta Ráduly Róbert Kálmán, emlékeztetve arra, hogy 2013-ban azonosította, elfogta és átadta a rendőrségnek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik, őt megfigyelő tisztjét, és 2014-ben kérte a megyei rendőrség vezetőjének lemondását.
„Hét nappal ezután megkezdődött a lehallgatásom, ami 14 hónapig tartott, éjjel-nappal” – részletezte. Ráduly megemlítette, alaptalan feljelentéseket tettek ellene, hogy pénzt fogadott el, de meg is akarták vesztegetni, ám a tanúvallomások számára kedvezőek. „A rendszer bosszút akart állni rajtam” – jelentette ki, hozzátéve, ennek hatásaként a város a tömbház-hőszigetelési programban máris elveszített 5 millió lej értékű európai uniós támogatást. „Ki fizeti ezt vissza? A SRI? A DNA?” – tette fel a kérdést.
Szőke Domokos egy beadványt adott át a tárgyaláson elnöklő bírónak, amelyben az őt érintő vádpontok indoklásait cáfolja, ezek megalapozatlanságára és ellentmondásokra hívja fel a figyelmet, kérve a kényszerintézkedés feloldását. Megemlítette, hogy a hatósági felügyelet eddigi időtartama alatt 90 alkalommal kellett jelentkeznie a rendőrségen, önkéntes és közhasznú munkát is végzett, és önkormányzati képviselőként is tevékenykedett. Felhívta a figyelmet, hogy a város további 5 millió lejt veszíthet a tömbház-hőszigetelésre folyósított uniós támogatásokból, mert ha júniusra nem véglegesítik a beruházásokat, az eddigi támogatást is vissza kell fizetni.
A tárgyalást vezető bíró csak órákkal később hirdetett ítéletet, ennek értelmében a két vádlott hatósági felügyeletét újabb hatvan nappal meghosszabbították, elutasítva az ügyvédeknek a kényszerintézkedés feloldására vonatkozó indítványait, valamint Szőke Domokos kérését. A per elsőfokú tárgyalása február 1-jén kezdődik a Hargita Megyei Törvényszéken.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Madéfalván is le kell szedni a Községháza feliratot
Csíkkozmás után Madéfalván is el kell távolítani a magyar Községháza feliratot a helyi polgármesteri hivatalról, miután a marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen a felirat levételét követelő felperes javára döntött. Mindkét község, valamint további öt székelyföldi település esetében a magyarellenességéről elhíresült Dan Tanasa blogger az általa létrehozott Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nevében indított közigazgatási pert a Községháza, illetve – Csíkszeredában – a Városháza felirat eltávolíttatása érdekében. Az egyesület keresetében arra hivatkozott, hogy a Községháza megnevezésnek nincs román nyelvű megfelelője, ezt Magyarországról vették át, és törvénytelenül használják. Szentes Csaba madéfalvi polgármester szerint az önkormányzat azzal védekezett, hogy a „községháza" egy épület megnevezése, nem pedig az ott működő intézményé, és valóban nincs szószerinti megfelelője a román nyelvben. Rámutattak: a „polgármesteri hivatal" mint intézmény hivatalos megnevezése viszont a törvényes előírásnak megfelelően románul és magyarul is szerepel az épület bejáratánál.
Csíkkozmáson a Hargita megyei törvényszék elsőfokon hozott határozatának eleget téve, már tavaly eltávolították a Községháza feliratot. Madéfalva fellebbezett, de most a marosvásárhelyi táblabíróság is megerősítette, hogy le kell venni a feliratot.
A Hargita, illetve a Kovászna megyei törvényszéken összesen 18 olyan per van folyamatban, amelynek az ADEC a felperese. A székelyföldi sajtóban csak „hivatásos feljelentőként" emlegetett Tanasa újabban a Községháza feliratokat vette célba: hasonló perek vannak folyamatban Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkrákos, Csíkszentdomokos, valamint Csíkszereda polgármesterei és önkormányzatai ellen is. Tanasa más bírósági keresetei a székely zászló, a magyar lobogó, vagy a települési jelképek eltávolíttatását célozzák azokból a közigazgatási intézményekből, amelyeket törvény kötelez a román államiság szimbólumainak kifüggesztésére.
Korábban a székelyföldi megyék prefektusai is perek tucatjait indították a székely önkormányzatok ellen a székely zászló, és más közösségi jelképek használatának korlátozása érdekében.
MTI. Erdély.ma

Törvénymódosítással a Községháza feliratért?
Hivatalosan a bélyegilleték hiánya miatt érvénytelenítették a madéfalvi polgármester és az önkormányzati képviselő-testület fellebbezését a Községháza felirat miatt indult perben. A madéfalviak szerdán döntenek a továbbiakról, Tánczos Barna szenátor szerint a községháza törvénymódosítással válhat elfogadott kifejezéssé.
A madéfalvi helyi önkormányzat és a polgármester szerda este tárgyal a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál a Dan Tanasă és egyesülete ellen elveszített pert követő lépésekről, amelyek közül az egyik lehetőség a Községháza felirat eltávolítása a polgármesteri hivatal épületéről. „Addig nincs döntés, akkor derül ki, hogyan tovább. Tudja mindenki, hogy mi az ítélet, úgy egyeztünk, hogy mindenki gondolkodik szerda estig, s akkor majd eldől. Nincs lehetőség további fellebbezésre” – erősítette meg érdeklődésünkre Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere.
A bélyegilleték rejtélye
A történet érdekessége, hogy nem kellett különösebb indokot találnia a madéfalvi polgármester és a helyi tanács fellebbezésének elutasításához a marosvásárhelyi ítélőtáblának, ezt anélkül érvénytelenítették, hogy érdemben tárgyaltak volna róla. Ennek oka pedig az igazságügyi bélyegilleték hiánya – ez a magyarázat jelent meg az ítélőtábla honlapján az ítélethozatalról. Kérdésünkre az ítélőtábla iktatójának illetékese megerősítette, a madéfalvi fellebbezést a bélyegilleték ki nem fizetése miatt hivatalból érvénytelenítették, ez az illeték egyébként száz lej lett volna. Megkerestük a madéfalvi polgármesteri hivatal jegyzőjét is, aki viszont azt állítja, hogy a bélyegilletéket kifizették. Kérdésünkre, hogy miképp lehetséges a két ellentmondó állítás, és mi történhetett, azt válaszolta, utánanéznek az ügynek. Szentes Csaba polgármester kérdésünkre azt mondta: „Ilyen nem szokott lenni, mert ha nem fizet valaki, azt általában mindig jelzik, hogy ki kell fizetni, és azt is, hogy mekkora összeget jelent ez”.
Tánczos: ki kell egészíteni a törvényt
„Arra biztatok minden polgármestert, hogy a legutolsó jogi eszközzel is éljenek, mielőtt egy betűt is levesznek a községházáról” – jelentette ki megkeresésünkre Tánczos Barna. A csíki szenátor szerint egyetlen esetet sem szabad könnyen veszni hagyni, ha másért nem, azért, hogy lássa a román bíróság és a feljelentő is, hogy nem most írták ki először az épületekre, hogy Községháza. „Ezekben a községekben évszázadok óta léteznek ilyen épületek, amelyeken Községháza feliratok voltak, ezekből a történelem utolsó évszázadában lett Primărie és Polgármesteri Hivatal. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy ma a kétnyelvűség az, ami a mi jogainkat úgymond védi, mert az adminisztráció hivatalos nyelve a román. Ott, ahol egyáltalán kiírhatjuk azt, hogy polgármesteri hivatal, ott azért írhatjuk ki, mert erre törvény van, ami a kisebbségek számára lehetővé teszi az anyanyelv használatát. Ebből a kétnyelvűségből léptünk egy picivel tovább, amikor kiírtuk ismét, hogy Községháza, és ez minden önkormányzatnál egynyelvű felirat. Ha ezt a kifejezést használni szeretnénk, ezt a törvényt vagy cikkelyt ki kell egészítenünk, hogy a sokkal szebb, elegánsabb, európaibb, Községháza feliratot elfogadják. Ennek a következményeként ez is kétnyelvű lesz. Én bármikor hajlandó vagyok ezt a kezdeményezést benyújtani, ha a polgármesterek tudják, mit akarunk” – összegzett.
Műemlék épület mint lehetőség
Tánczos szerint amíg a felirat kérdését törvényesen nem rendezik, addig ezeknek a pereknek a kimenetele a feljelentő számára lesz kedvező. Vannak viszont olyan épületek is, amelyek műemlékké nyilvánítva, eredeti állapotukban helyreállítva megtarthatják ezt a feliratot is. „Legalább B-kategóriás műemlékké kell nyilvánítani ehhez az épületet, de ennek vállalni kell a nyűgét is, ha meg akarjuk védeni. Ahogy a címert megvédtük a Márton Áron Főgimnázium homlokzatán, ugyanúgy meg lehet védeni a Községházát is. De ezt vállalni kell, mert egy ilyen épületnél egy ablaksarok cseréje is nagy procedúrával jár” – fejtette ki a szenátor.
Érvénytelen fellebbezés
Mint már korábban beszámoltunk róla, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla múlt héten érvénytelennek ítélte a madéfalvi helyi önkormányzati képviselő-testület és a polgármester fellebbezését a Hargita Megyei Törvényszék tavaly nyáron hozott döntése ellen, amely elrendelte a Községháza felirat eltávolítását a polgármesteri hivatal épületéről. A jogerős döntés magyarázata szerint az önkormányzat és a polgármesteri hivatal fellebbezése esetében hiányzott a bélyegilleték, ugyanakkor az ítélőtábla részben megsemmisítette az elsőfokú ítéletet is, helyt adva egyúttal a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fellebbezésének, amelynek 1050 lej kifizetését rendelte el számukra a polgármester és az önkormányzat részéről.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Jogerős döntés: újabb két hónap hatósági felügyelet Rádulyéknak
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla jogerős döntéssel megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék múlt heti ítéletét, ezzel eldőlt, hogy Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos hatósági felügyelete további hatvan napig érvényben marad.
Szerdán tárgyalta az ítélőtábla a január 21-i csíkszeredai tárgyaláson hozott elsőfokú ítélet nyomán benyújtott fellebbezéseket, de a vádlottak meghallgatása után a jogerős ítélet kihirdetését csütörtökre halasztották. Nem történt változás a korábbi gyakorlathoz viszonyítva, a fellebbezéseket ezúttal is elutasították.
Szőke nem térhet vissza
„Az ítélőtábla elutasítja és alaptalannak találja a vádlottak által benyújtott fellebbezéseket” – áll a Csíkszereda tavaly lemondott polgármesterét és hivatásának gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármesterét érintő jogerős ítélet rövid ismertetőjében. Ennek értelmében Szőke Domokos továbbra sem dolgozhat alpolgármesterként, a két vádlott legközelebb márciusban kérvényezheti ismét a hatósági felügyelet feloldását. Az elsőfokú tárgyaláson Szőke és Ráduly, akárcsak ügyvédjeik, alaptalannak és érthetetlennek nevezték a vádhatóság által az előzetes kényszerintézkedés meghosszabbítására tett indítvány indoklásait, érveiket sem akkor, sem most nem fogadták el.
Tiltások, korlátozások
A 2015 júniusában elrendelt és azóta folyamatosan meghosszabbított hatósági felügyelet időszakában az előírások értelmében a vádlottaknak tilos elhagyniuk az ország területét, idézésre meg kell jelenniük a törvényszék vagy a bíró előtt, és a meghatározott program alapján vagy hatósági idézésre jelentkezniük kell a csíkszeredai rendőrségen. Ugyanakkor nem találkozhatnak egymással, illetve más, tanúkként megnevezett személyekkel. A Ráduly és Szőke ellen indult per előzetes szakasza nemrég zárult le, az elsőfokú tárgyalás hétfőn kezdődik.
Más érdekek is vannak?
„Nincs lehetőségünk kritizálni a bírósági döntést, most az elsőfokú tárgyalásra összpontosítunk, és azután meglátjuk, mi történik” – közölte kérdésünkre Eugen Constantin Iordăchescu ügyvéd. „Ez a hozzáállás olyan érdekekkel is magyarázható, amelyek nem az igazság megismerését tekintik a legfontosabbnak ebben az ügyben” – utalt Ráduly Róbert Kálmán ügyvédje az igazságszolgáltatási rendszert figyelemmel kísérő ellenőrzési és együttműködési mechanizmus (MCV) keretében az Európai Bizottság által készített éves országjelentésre, amelyet éppen szerdán hoztak nyilvánosságra, és amelyet Románia kedvezőnek ítélt. A dokumentum megállapította, hogy az ország előrelépést tett a korrupcióellenes harcban, de bírálta a parlamentet amiatt, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást a volt kormánytagok elleni vizsgálatok lefolytatásában.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Mezei János egy éve
Hajnaltól délutánig tartó házkutatások után Gyergyószentmiklós polgármesterét, Mezei Jánost kihallgatásra vitték a korrupcióellenes ügyészség marosvásárhelyi székhelyére. Nem tartóztatták le, csak nyilatkozattétel végett kellett az ügyészekkel mennie – ezt írtuk egy évvel ezelőtt. Azóta sok minden történt, de a Mezei-ügynek koránt sincs vége.
A DNA-akció napján kiadott hivatalos közlemény szerint korrupció és hamisítás gyanúja miatt szállt ki a nyomozóhatóság Gyergyószentmiklósra. A házkutatásokban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a rendőrség és a csendőrség is közreműködött, „maszkosok” kísérték az ügyészeket. Mezei János aznap így fogalmazott: „Megemlíthetem a Monturist-ügyet, sokaknak nem tetszett, hogy felpiszkáltam régi, szőnyeg alá sepert ügyeket, amelyek a városnak hátrányosak voltak. Ezeket a dokumentumokat is vizsgálják. Sokaknak az sem tetszik, hogy az utóbbi időben növekszik a tekintélyem a politika terén, nő a befolyásom, emiatt is megpróbálnak ellehetetleníteni”. A DNA ügyészei a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalból nagy mennyiségű iratot vittek magukkal. Lefoglaltak a Monturisttal kapcsolatos, 1996 óta készült minden aktát. Mezei Jánosnak az ügyészekkel kellett mennie.
A gyanú hivatali visszaélés és zsarolás
Marosvásárhelyen 24 órás vizsgálati fogságba helyezték a polgármestert, ennek letelte után azonban a törvényszék úgy döntött, nem fogadja el a DNA ügyészeinek kérését a 30 napos előzetes letartóztatásról. A vádhatóság nyilvánosságra hozta, hogy mi váltotta ki az eljárás elindítását. A DNA egy évvel ezelőtti közleménye szerint Mezei János polgármester 2013-ban hivatali visszaélést követett el, amikor a város nevében szerződést kötött egy céggel egy 400 négyzetméteres gyilkostói telek eladásáról. Az ügyészek szerint a területet nem lett volna szabad eladni, mert a város tulajdonaként az a Monturist Kft. törzstőkéjének részét képezte, a telket a város 49 évre adta haszonbérbe a vállalatnak. Az ügyészség szerint január 17-én Mezei János felszólította a Monturist ügyvezetőjét, Virág Zsoltot, hogy „két napon belül adja be felmondását, ellenkező esetben olyan dolgok kerülnek róla nyilvánosságra, hogy Gyergyószentmiklóson nem lesz többé maradása”. A Monturist ügyvezetőjét feljelentőként említi a DNA közleménye. Az ügyészek szerint a polgármester így akarta elérni, hogy a Monturist ügyvezetője vonja vissza polgári keresetét, illetve feljelentését. A DNA arra hivatkozott, hogy Mezei János ezzel akarta biztosítani a cég által törvénytelenül megszerzett 400 négyzetméteres telek zavartalan használatát. Virág Zsolt nem kommentálta a DNA közleményét, de újságíróknak elmondta, hogy a fejleményekről tájékoztatta a cég többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületének önkormányzatát.
Ahogyan a polgármester látta
Szabadlábra helyezése után Mezei János részletesen beszámolt a DNA-vizsgálat két napjáról. Hangsúlyozta, a vádak alaptalanok, az események nem rendítették meg. Sajtóértekezletén elmondta, hogy a „maszkosok” hajnali hatkor dörömböltek lakásán, és felesége meg gyermekei jelenlétében forgatták fel a házát, minden egyes papírfecnit összegyűjtve, bizonyítékokat keresve. Állítása szerint feljelentőjét, a Monturistot nem érte kár. A 400 négyzetméteres terület – amelynek eladása miatt történt a feljelentés – már nem is volt a Monturist kezelésében, amikor eladták. A cég törzstőkéjéből ugyanis már évekkel korábban, még Pap József polgármester mandátuma alatt kivették azt. „Nem történt lopás, csalás. Az én szerepem annyiból állt, hogy aláírtam a terület eladásáról szóló dokumentumot, miután egyetlen illetékes szakember, a helyi képviselő-testület és a prefektúra sem talált benne kivetnivalót” – fogalmazott Mezei. A szóban forgó 400 négyzetméteres területet – amelyen a Gyilkos-tóhoz közeli Zöld Ház áll – 2006-ban vette ki az akkori önkormányzati képviselő-testület a Monturist törzstőkéjéből, majd 49 évre koncessziós szerződéssel bérbe adta a Portik Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Porturist Kft.-nek. A Porturist vásárolta meg később az általa használt, saját tulajdonú ház alatti területet. Amikor az adásvételi szerződés megköttetett, már hosszú évek óta nem volt a Monturist törzstőkéjének része – közölte egy évvel ezelőtt Mezei János.
Rögzített zsarolás?
A polgármester megválaszolta a zsarolási vád kérdését is. Egy szombati napon felhívta őt telefonon Virág Zsolt, aki egy vendéglőben lezajlott magánbeszélgetés során arra akarta rávenni, tegyen le szándékáról, hogy a területeket visszavegye a Monturisttól. A polgármester erre felszólította Virágot, mondjon le a cég vezetéséről, adja be felmondását, és ne akadályozza a hatóságok munkáját annak kiderítésében, hol van az a pénz, amit a Monturist a Gyilkos-tónál tevékenykedő kereskedőktől beszed. A négyszemközti beszélgetésről titokban hangfelvétel készült, és erre alapozzák a zsarolás vádját. Mezei szerint 1996, azaz a cégalapítás óta nagyon sok homályos dolog történt a Monturistnál, amit eddig senki nem mert bolygatni, emiatt sokaknak nem is tetszik az általa elindított kivizsgálási folyamat.
Fogda egy tiltott levél miatt?
A Marosvásárhelyi Táblabíróság nem rendelte el Mezei János előzetes letartóztatását, de két hónapra eltiltotta a polgármesteri tisztség gyakorlásától. Mezei János akkor kijelentette, hogy hatvan napig nem lépi át a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal küszöbét. Ezt be is tartotta, de az ügyészek szerint mégis visszaélést követett el. Márciusban házi őrizetbe, majd fogdába került. Az alapfokon rárótt házi őrizet idején a polgármester nem hagyhatta el lakását a hatóságok engedélye nélkül. A táblabíróság súlyosbított: március 18-án 30 napos előzetes letartóztatásra változtatta az elsőfokú ítéletet. A DNA szerint Mezei János nem tartotta tiszteletben az ellene elrendelt tiltásokat, hanem továbbra is „polgármesterként viselkedett”. Az ügyészek tavaly márciusi közleménye szerint Mezei János egy másik bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítható: egy hivatali alkalmazottat vett rá arra, hogy a tanácsülésről készült eredeti videófelvételt megkaphassa, ami a DNA szerint kimeríti a sikkasztásra való felbujtás bűntettét. A letartóztatását kérő DNA-előterjesztésben az is szerepelt, hogy polgármesteri befolyását használva Mezei arra akarta rávenni a tanácsosokat, hogy fogadják el egy olyan levél szövegét, amelyben Gyergyószentmiklós képviselő-testülete kérte volna a Monturist Kft. többségi tulajdonosát, Budapest V. kerület, Belváros-Lipótváros önkormányzatát, hogy az győzze meg a cég ügyvezetőjét, a feljelentő Virág Zsoltot, vonja vissza feljelentését.
Simon Katalin, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetője és a levél egyik indítványozója ezt határozottan cáfolta. A levél – amelyet a testület RMDSZ-es tagjai nem írtak alá – arra kérte a Monturist Kft. többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületét, hogy mihamarabb hívja össze a cég közgyűlését, ahol tisztázni lehetne a két fél között fennálló vitás kérdéseket.
Szabadlábon, házi őrizetben
Április 17-én helyezték szabadlábra Mezei Jánost: a fogdát házi őrizet váltotta fel. Otthonát csak a rendőrség engedélyével hagyhatta el. Megtiltották, hogy az őt feljelentő Virág Zsolttal és annak testvérével, Virág Józseffel, illetve Portik Csaba vállalkozóval, a vitatott gyilkos-tói telek tulajdonosával találkozzék. Nem léphetett kapcsolatba Barabás Éva Csillával sem, aki az ügyben gyanúsítottként szerepel, mivel átadta Mezei Jánosnak a februári tanácsülésről készült videofelvételt. A tiltólistán további huszonhárom, az ügyben tanúként szereplő személy is szerepel. A bíróság meghosszabbította a polgármesteri hivatali teendőinek eltiltásától szóló határozatát.
Vádemelés
A DNA május végén emelt vádat Mezei János ellen. A nyomozati szakasz befejeződött, a vádirat alapján a Hargita Megyei Törvényszék feladata megállapítani Mezei vétkességét vagy ártatlanságát. Gyergyószentmiklós polgármesterét hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolják. A polgármesteri hivatal titkárnője, a szabadlábon védekező Barabás Éva Csilla ellen a vád sikkasztás.
A vádemelési periratban a már ismert vádak szerepelnek: Mezei János hivatali visszaélést követett el azzal, hogy a város nevében olyan telket adott el, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a törzstőkéjéhez tartozott. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telket a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül nem lehetett volna eladni.
A vádirat szerint a DNA azt tekinti zsarolásnak, hogy a polgármester felszólította a Monturist Kft. ügyvezetőjét, Virág Zsoltot – aki feljelentést tett ellene –, hogy mondjon le tisztségéről. A polgármester azzal fenyegette meg az ügyvezetőt, hogy ha két napon belül nem mond le, olyan dolgokat hoz nyilvánosságra, amelyek ellehetetlenítik a gyergyószentmiklósi életét. Az ügyészek szerint Mezei akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a titkárnőt, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét.
Mezei szabad, de nem dolgozhat
Nem maradt házi őrizetben Mezei János, de a polgármesteri teendőit továbbra sem végezheti – ez a lényege a Marosvásárhelyi Táblabíróság júniusban meghozott végzésének. Az ellene hozott intézkedést igazságügyi megfigyelésre enyhítették, de Mezei János továbbra sem töltheti be polgármesteri tisztségét. Az utóbbi hónapokban többször felmerült annak a lehetősége, hogy Mezei János visszatérhessen a városházára. A Hargita Megyei Törvényszék alapfokon többször is helyt adott Mezei erről szóló kérésének, de a DNA fellebbezései nyomán a Marosvásárhelyi Táblabíróság rendre visszautasította azt. Ezzel kapcsolatban február 1-jén lesz újabb, alapfokú bírósági tárgyalás. Az ügyben azonban az érdemi bírósági eljárás, a vádbizonyítás még el sem kezdődött.
Gergely Imre. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Nem szeretné a DNA, ha Csíkszeredában folytatnák Ráduly és Szőke perét
A várakozással ellentétben nem kezdődött el hétfőn Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos perének elsőfokú tárgyalása a Hargita Megyei Törvényszéken. Az ügyészség a per áthelyezését kérte. Erről hetek múlva döntenek.
Csíkszereda tavaly lemondott polgármestere és tisztségének gyakorlásától bírói döntéssel felfüggesztett alpolgármestere az ellenük indult bírósági eljárás alapfokú tárgyalásán jelent meg hétfőn a Hargita Megyei Törvényszéken. Ez azonban el sem kezdődött, mert a tárgyalást vezető bíró közölte, a vádat képviselő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a per áthelyezését kérelmezte.
Mint elhangzott, ezzel esedékessé vált a tárgyalás halasztása, és új, az áthelyezési kérésről történő döntés utáni időpont kitűzése, ezt február 29-re jelölte meg a bíró. Az áthelyezési kérés a vádlottak védőügyvédjeit is meglepte, akik, mint mondták, percekkel a tárgyalás kezdete előtt értesültek róla.  Meglepő, furcsa lépés
„A mi szempontunkból el kellett volna kezdődnie az elsőfokú tárgyalásnak, és nem volt semmilyen akadálya annak, hogy a bíró ezt megtegye” – értékelt a Ráduly Róbert Kálmán védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje. Milu Constantin Timoce elmondta, az áthelyezési kérést a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához nyújtotta be a vádhatóság. Az ügyvéd véleménye szerint meglepő ez a lépés az ügyészek részéről, mert ha úgy értékelték, hogy a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlansága érintett, már a törvényszéki eljárás kezdetén lett volna lehetőségük megfogalmazni egy ilyen kérést.
Az ügyvéd szerint, ha elfogadják a DNA kérését, a per a Maros Megyei Törvényszéken folytatódhat, mivel csak az ítélőtábla hatáskörébe tartozó törvényszékre lehet áthelyezni egy per tárgyalását, és csak ez a két törvényszék tartozik ide. „Szeretnénk látni a kérés indoklását, mert nem ismerjük” – tette hozzá az ügyvéd.
Mi is szeretnék megismerni az áthelyezésre vonatkozó kérés indoklását, ezért írásban fordultunk a DNA szóvivőjéhez, hogy megtudjuk, miért folyamodott ehhez a lépéshez a vádhatóság. Egyúttal azt is megkérdeztük, miért most, az elsőfokú tárgyalás kezdetén nyújtották be ezt a kérést, és nem korábban. A DNA szerint a Hargita Megyei Törvényszék az illetékes a válaszadásban, ezért most ezt a törvényszéktől várjuk.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Ráduly-ügy: elkezdődött a per érdemi szakasza
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) azt kérte hétfőn, hogy ne a területileg illetékes csíkszeredai törvényszék tárgyalja Ráduly Róbertnek és Szőke Domokosnak, a város volt polgármesterének és tisztségéből felfüggesztett alpolgármesterének a perét.
Csíkszeredában hétfőn kezdődött el a hivatali visszaéléssel vádolt városvezetők perének az érdemi szakasza. A DNA 2015 áprilisában tartott csíkszeredai házkutatásai óta a törvényszék csak az elöljárók elleni kényszerintézkedésekre vonatkozó kérésekkel foglalkozott. Szabadság (Kolozsvár)