Szondy Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség csíki szervezetének leköszönt elnöke, részt vesz az RMDSZ október 10-i előválasztásán. Szondy Zoltán veszélyesnek minősítette az önálló erdélyi magyar politizálásról való lemondást. „Az, hogy Szondy Zoltán részt vesz az RMDSZ előválasztáson, nem jelenti azt, hogy közös RMDSZ– MPSZ előválasztásokat szerveznénk” – hangsúlyozta Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Tulit sajnálatosnak nevezte a Szondy jelölése által kialakult helyzetet. Szondy Zoltán 2000-ben RMDSZ-esként jutott mandátumhoz Csíkszereda helyi tanácsában. A csíkszeredai újságíró idén tavasszal a helyhatósági választásokon MPSZ-esként próbált szerencsét, akkor listavezető volt a szervezet csíkszeredai tanácsosi listáján. /D. Balázs Ildikó: Szondy Zoltán MPSZ-tagként indul az előválasztáson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a Csíki Műemlékvédő Egyesület felhívása nyomán szépen gyűl a tervezett rendhagyó csíki iskolatörténeti kiállítás anyaga, jelezték az akció szervezői, Daczó Katalin újságíró és Máthé Klára műépítész. /(Cseke Gábor): Csíkszeredai oktatás a XX. században. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Május 12-én nyílik a csíkszeredai iskolatörténeti kiállítás a csíksomlyói KALOT épületében. A huszadik század iskola- és oktatástörténetének tárgyi emlékeibe a palatábla és a számítógép egyaránt belefért. A több mint kétezer darabból álló tárlat szervezői: a Csíki Műemlékvédő Egyesület, a város polgármesteri hivatala és a Jakab Antal Tanulmányi Ház. /Ma nyílik az Emlékképek a XX. századból iskola-tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Árvízsújtotta falvakból Nagybodófalváról, Gátaljáról és Magyarszentmártonból érkezett 37 bánsági diákot nyaralnak Csíkszereda és Csíkszentkirály határában, a Caritas-táborban. A város önkormányzata és a megyei tanács is hozzájárult a tábor megszervezéséhez. /(Daczó Dénes): Árvíz után pihenés. Bánsági gyerekek Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Ötmillió lejes bírságot róttak ki diszkriminációért Ráduly Róbertre, Csíkszereda polgármesterére. „Nem volna szabad ilyen kényes kérdéseket hozzá nem értő emberekre bízni” – reagált Ráduly Róbert az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló döntésére. A Krónikától értesült az ötmillió régi lejes bírságról, amiért a városháza egyik álláshirdetésében a magyar nyelvismeret is szerepelt a feltételek között. Ráduly Róbert szerint teljesen normális követelmény, hogy magyarlakta vidéken, illetve városban az önkormányzat alkalmazottai a román mellett a magyar nyelvet is értsék, és beszéljék. Ezzel a diszkriminációellenes tanács elnöke, Asztalos Csaba is egyetért. Véleménye szerint azonban külön kell választani azokat az állásokat, amelyek közvetlen kapcsolattartást feltételeznek a polgárokkal, és azokat, amelyek nem tesznek szükségessé közvetlen érintkezést a lakossággal, illetve ügyfelekkel. Asztalos Csaba szerint a csíkszeredai városháza által meghirdetett állások közül a kapusi poszt valóban megkívánja a nyelvtudást, a gépésznek, mezőgazdásznak, illetve traktorvezetőnek viszont nem kell feltétlenül ismernie a magyar nyelvet. „Bár a tanács kifogásai jogosak voltak, indokolatlanul rótt ki bírságot Csíkszereda polgármesterére. Máskor is előfordult, hogy valamely hivatal álláshirdetését azért tartottuk megkülönböztetőnek, mert a magyar vagy a tatár nyelv ismeretétől tette függővé annak a betöltését, de egyetlen esetben sem róttunk ki pénzbírságot, hanem beértük a figyelmeztetéssel” – fejtette ki a Krónikának Asztalos, akinek távollétében született meg a Ráduly Róbertet elmarasztaló döntés. Csíkszereda polgármestere ellen a Hargita Megye Erdőgazdálkodási Igazgatósága tett feljelentést. Ráduly nehezményezte, hogy őt sem a kivizsgálásról, sem annak eredményéről nem értesítették. /Benkő Levente: Ráduly: rólam döntöttek nélkülem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Ötmillió forinttal támogatja a magyar költségvetés a csíkszeredai magyar konzulátus melletti tér átrendezését, ahol az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulóján köztéri szobrot avatnak az évforduló tiszteletére. Az erről szóló megállapodást a Városháza dísztermében írta alá Szabó Béla csíki magyar főkonzul és Ráduly Róbert polgármester. A szobortervre pályázatot hirdetett a városi önkormányzat, erre tizenegy székelyföldi alkotó tucatnyi pályamunkát küldött be. A szobrok, illetve a térplasztikák makettjeit a városháza dísztermében állították ki. /Daczó Dénes: Csíki térrendezés a magyar állam pénzén. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Egy éve az önkormányzat szakszervezete letette a kollektív munkaszerződésre vonatkozó javaslatát a Ráduly Róbert polgármester asztalára, ezt a mai napig nem fogadták el. Emiatt hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesznek a törvényszéken Csíkszereda polgármestere ellen, jelentette ki Sorin Badea, az Alfa Szakszervezet Hargita megyei elnöke. A szakszervezeti elnök bírálta Ráduly Róbert polgármestert, aki szerinte a hivatal alkalmazottaival nem viselkedik megfelelően. „Kiabál és sértegeti az alkalmazottakat” – jelentette ki Badea. Antal Ildikó, a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szakszervezeti vezetője szerint a városházi alkalmazottak „ki vannak készülve pszichikailag, ugyanakkor terror alatt tartja őket Szőke Domokos alpolgármester”. Antal Attila alpolgármester a megfogalmazott kijelentések kapcsán elmondta: mindkét oldalon vannak feszültségek, de ez elsősorban a feszes munkaritmus miatt van. /Daczó Dénes: Feljelentik Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Ültessük el a magyar szabadság fáit! mottóval hirdeti kezdeményezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete, az ötven éve történt 1956-os forradalomra emlékezve. Ötvenhat fát ültetnek el Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnázium előtti járdaszegély mentén. Október 21-ére önkénteseket vár az EMI csíki szervezete, illetve Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, hogy elültessék a gesztenyefákat. A faültetés Erdély-szerte meghirdetett kezdeményezése az EMI-nek, több városban is felkarolják akciójukat, de Csíkszeredában lesz a leghangsúlyosabb. /Antal Ildikó: Ötvenhat gesztenyefa. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Támogatja a jövő hónapban Csíkszeredában is megkezdődő autonómia-referendumot, jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán polgármester, hozzátéve, az általa vezetett Csíki Területi RMDSZ is támogatja a közvélemény-kutatást. Hangsúlyozta, aktívan részt kíván venni a referendum szervezésében. A tanács végül ismét megszavazta a csatlakozást a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Ezt korábban egyszer már megtették, de a határozatot a prefektusi hivatal visszaküldte. /Szüszer-Nagy Róbert: Autonómia-referendum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

Vidám és tanulságos történetként jellemezte a Krónika kérdésére György Attila csíkszeredai író kilakoltatásának történetét. Az ismert publicista néhány hete kiköltözött abból a szolgálati lakásból, amelyet a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőjeként bérelt a várostól. György Attila hat évvel ezelőtt költözött a kétszobás szolgálati lakásba, melyet az akkori helyi önkormányzat utalt ki számára. A szerződést a felek évente megújították, majd 2005 márciusától a városvezetés arra hivatkozva, hogy a polgármesteri hivatalnak szüksége van az ingatlanra, nem volt hajlandó a szerződést megújítani. György Attila szerint a városvezetők ily módon próbálnak leszámolni azokkal, akik az övékétől eltérő politikai nézeteket vallanak. Mint felidézte, Antal Attila alpolgármester ki is jelentette: a szolgálati lakást olyan személyeknek kell kiutalni, akik hasznosak a megyeszékhely számára. Ráduly Róbert polgármester cáfolta, hogy személyes konfliktus állna a kilakoltatás hátterében. „. „A Székelyföldet kiadó Hargita Kiadóvállalat a Hargita megyei önkormányzat tulajdonában van, tartsa hát el az, ne hárítsák kiadásaikat a városra” – összegezett Ráduly. /Csata Orsolya: Kiköltözött György Attila. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28.;

Potyond eldugott kis falu Csíkban, ahol modern szabadidőközpontot avattak az ősszel. A Riehen Egyesület Erdei iskola vendégháza svájci pénzből és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala segítségével épült. Ifjúsági szállónak is nevezhető, négy-, öt- és hatágyas szobák mellett a tágas ebédlőt lehet használni osztályteremnek, filmvetítésekre vagy más szabadidős programokra. Az épület mellett hatalmas udvar és sportpálya várja a gyerekeket, fiatalokat. Kedves Zsuzsa, az egyesület ügyvezető igazgatója közölte, május 1-jétől indítják az I–VIII. osztályosok számára az erdei iskola típusú foglalkozásokat. Az ötnapos program ideje alatt az egyesület a szállás és napi ötszöri étkezés mellett kétszer kétórás természetismereti szakfoglalkozást és egy szekeres túrát biztosít a Csíki-havasokba. Nyárra vakációs programokat terveznek. /Takács Éva: Az Erdei iskola várja a gyermekeket. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Neves csíkiak című, kéthetes honismereti vetélkedő zajlik Csíkszeredában a Hargita Megyei Könyvtár és a csíkszeredai önkormányzat szervezésében, a résztvevőknek tizenöt kérdésből álló tesztet kell kitölteniük. Az a cél, hogy minél többen megismerjék a vidék történelmét, magyarázta Vitos Zsófia könyvtáros. /Márton Róbert: Történelmi vetélkedő korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Csíkszeredában koszorúzási ünnepség zajlott a Román Katona Emlékművénél a függetlenség napja, valamint az Európa-nap alkalmából. A polgármesteri hivatal koszorúja ellen panaszt emelt Sorin Truta, a liberális párt (PNL) Hargita megyei alelnöke, mert nem szerepelt rajta a román trikolór. „Ráduly Róbertnek, Csíkszereda polgármesterének már szokásává vált, hogy a román nemzeti ünnepeken sértegesse a román államot és a román közösséget” – nyilatkozta. Ráduly Róbert elmondta, a városban immár másfél évtizede ez a szokás, eddig senkinek nem volt semmi kifogása ellene. /”Trikolórmentes” koszorú Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Kincses Réka Balkán bajnok című alkotása nyerte el a Csíkszeredában tartott IV. Film.Dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál fődíját. Az alkotás idén egy másik jelentős elismerést is besöpört: a Balkán bajnoknak ítélték oda ugyanis a 2007-es budapesti filmszemle legjobb dokumentumfilmjének járó díját. A portré kategóriába benevezett film a rendező édesapját, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet mutatja be. A történet két idősíkon fut: az egyik 1989 végétől a 2004-es választásokig, a másik pedig a 2004-es választási kampány idején, amelynek zártával a győztesek ünnepelnek, Kincses Előd azonban nem. Ő vesztes, a rendszerváltás és a választások vesztese. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet, Csíkszereda polgármesteri hivatala és a Mazsola Film Bt. szervezte, május 14–20. között tartott csíkszeredai filmszemle látogatottsága rekordot döntött. A szemle célja a magyar és román filmes és televíziós szakemberek közötti szorosabb kapcsolat kialakítása. Beke Mihály András, a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Intézetének igazgatója sikeresnek ítélte meg filmes mustrát, annak dacára, hogy kevesebb pénz állt a szervezők rendelkezésére. /A bajnok lett a bajnok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

A környezetvédelmi világnap alkalmából a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodája (Ifi-Infotin) szervezésében diákok takarították meg június 5-én a Suta-tó környékét. A Zöld Erdély és a Zöld Székelyföld egyesületek kezdeményezésére Csíkszeredában 151 választópolgár szólította fel a Hargita megyei parlamenti képviselőket arra, hogy tekintettel a ciántechnológia használatának rendkívüli környezeti és egészségügyi kockázataira, menjenek el szavazni, amikor a ciántechnológia betiltásáról szóló törvénytervezetről kell dönteni a képviselőházban. A választópolgárok azt követően fordultak választott képviselőikhez, miután a szóban forgó törvénytervezet elbukott a szenátusban amiatt, hogy a május 30-i ülésen a 137-ből csupán 73 szenátor volt jelen. Így a jelenlévők nagy többsége (75 százaléka) hiába szavazta meg a törvényt, mert a szükséges 69 szavazat helyett csak 55 gyűlt össze. A szenátus üléséről négy RMDSZ-es szenátor is hiányzott (Frunda György, Markó Béla, Szabó Károly Ferenc és Verestóy Attila). Markó Béla szövetségi elnök május 23-án biztosította a hozzá nyílt levélben forduló 32 erdélyi civil szervezetet, hogy az RMDSZ támogatni fogja a szóban forgó törvénytervezetet. – Hiába biztosított minket Markó Béla az RMDSZ támogatásáról, ha ő maga sem jelent meg a szenátus ülésén, amikor a törvénytervezetet meg kellett volna szavazni – mondta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. /Környezetvédelmi világnap – Megtisztították a Suta-tó környékét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Sikeres a Csíkszeredán zajló Régizene Fesztivál. Roth Éva Mária, a csíkszeredai polgármesteri hivatal kereskedelmi osztályának munkatársa elmondta, semmiben nem csalódott, rossz előadást még nem látott. /Csíkszeredai Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Hargitafürdőn a Szarvas villa a közeljövőben a település központjává válhat, egyik termét könyvtárrá alakították, itt működne egy tájékoztató pont, télidőben pedig ott kapna helyet a rendőrőrs és egy egészségügyi pont is. A hargitafürdői bányakitermelő vállalat adótartozásai fejében Csíkszereda önkormányzatának tulajdonába került Szarvas villában szeptember 5-én megnyílt az újonnan létesült kis könyvtár. Több magyarországi kiadó, így a Püski Könyvkiadó és a Kráter Könyvkiadó is szép számban adományozott köteteket a leendő könyvtárnak. A további könyvespolcokra és a könyvtári bútorzatra Tófalvi Ernő, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal hargitafürdői megbízottja tett ígéretet, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere pedig arról tájékoztatott, hogy a városháza a hargitafürdői munkakörre egy személyt fog alkalmazni, aki elsősorban a turisztikai tájékoztatásért lesz felelős, de az újonnan létesült könyvállományt is gondozni fogja. A jelenleg mintegy 650 könyvet tartalmazó kis könyvtár állománya a későbbiekben bővülni fog, hamarosan újabb 500 könyv érkezik. Harmincöt–negyven évvel ezelőtt több ezer könyves szakszervezeti könyvtára volt a településnek. Sajnálatos tény, hogy az összesen 116 szakszervezeti, jól felszerelt könyvtár a vállalatok megszűnésével eltűnt. /Antal Ildikó: Olvasnivaló téli estékre. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Harmincéves az erdélyi magyar táncház-mozgalom. Ebből az alkalomból szeptember 29-re Csíkszeredába várják mindazokat, akiknek ebben az időszakban zenészként, oktatóként, táncosként vagy egyszerűen csak népzene- és tánckedvelőként köze volt a táncházhoz. Előtte még két, szintén a népzenéhez kapcsolódó, jubileumi ünnepi rendezvény lesz. A népzene és néptánc háromnapos ünnepe Csíkszeredában szeptember 27-én, kezdődik a tizedik Erdélyi Prímások Találkozójával. Várják Palatka, Szászcsávás, Kalotaszeg, Szék, a Gyimesek legjobb zenekarait, prímásait. Szeptember 28-án a Barozda együttes ünnepli, hogy 30 éve, a kolozsvári után nem sokkal indították el az első székelyföldi táncházat Csíkszeredában. Szeptember 29-én egész napos rendezvénysorozatot szentelnek a 30 éves táncház-mozgalomnak a Romániai Magyar Néptánc Egyesület, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint Csíkszereda önkormányzata szervezésében. Harminc éve még az a veszély fenyegetett, hogy a népdalok, -táncok archívumok mélyére süllyednek, elfelejtik őket. Aztán a táncház-mozgalomnak köszönhetően bekerültek a városokba, ahol életre keltek, majd újra termékeny talajra leltek a falvakon is. András Mihály elmondta, hogy ezen vidéken közel 3000 gyermek tanulja és énekli, táncolja a hagyományos táncokat. /Takács Éva: A fiatalok is magukénak érzik a népi kultúrát. Harmincéves az erdélyi táncházmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

Festészeti kiállításokkal és installációkkal, filmvetítésekkel várja a közönséget a Csíkszeredában 2005-ben alapított KO. KE. M /Kortárs Képzőművészeti Múzeum és Galéria/. Áprilistól havonta szerveznek tárlatokat, amelyekre ismert kortárs alkotók hozzák el munkáikat, a KO. KE. M így a mai képzőművészeti törekvések egyik fontos gócpontjának tekinthető. Szintén havonta – szimpózium keretében – rövidfilmeket, performanszokat mutatnak be. A KO. KE. M kiadásában jelenik meg a Nyitott Műhely című kortárs művészeti szaklap is, amelynek eddig tizenhat száma jelent meg. Az év elejétől minden szerdán kortárs filmeket mutatnak be. A KO. KE. M a csíkszeredai önkormányzat támogatásával működik, idén a Szülőföld Alap is hozzájárult a technikai eszközeik bővítéséhez. /Székely Zita: Kortárs szellemiség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

„Választások előtti botránykeltés a korrupcióellenes ügyosztály, a DNA Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen indított vizsgálata” – jelentette ki Ráduly Róbert, a székelyföldi város polgármestere. Az alpolgármester ellen hatalommal való visszaélés ügyében indítottak vizsgálatot a korrupcióellenes ügyosztály. A feljelentő, Görbe Károly helyi üzletember szerint Szőke Domokos 1600 lejt kért, hogy „elintézze” a polgármesterrel egy felerészben a város tulajdonában lévő terület használatának engedélyét. A jegyzőkönyv szerint Szőke Domokos alpolgármester tettenérését akarták előkészíteni, ami viszont nem sikerült. A dosszié egy tanúvallomást tartalmaz, amely szerint Görbe Károly elmesélte egy ismerősének, hogy az alpolgármester 1600 lejt kért tőle közterület-használati engedély fejében. Az alpolgármester úgy véli, szándékos lejáratásról van szó, és valószínűtlennek tartja, hogy Görbe Károly félreértette volna, amikor a bérleti díjról tájékoztatta, ami a városi tanácsnak fizetendő, és nem neki, mint ahogy az tanúvallomásban szerepel. „Pénzt ügyintézésért soha nem vettem el” – állítja Szőke Domokos. Ráduly Róbert „a Gestapo és a Szekuritáté eljárásához” hasonlította az esetet, szerinte ugyanis a DNA egy lehallgatott telefonbeszélgetésre is hivatkozik, amelyben az alpolgármester a díjfizetési kötelezettségről tájékoztatta Görbe Károlyt. /Székely Zita: DNA-vizsgálat Szőke ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Rosszak, mint a Szekuritáté és gonoszok, mint a Gestapo, állította Csíkszereda vezetősége az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályról /DNA/, mert azok vizsgálódni merészeltek Szőke Domokos alpolgármester ügyében. Szőke Domokos Szondy Zoltánnak és a Csíki Hírlap egyik újságírójának megtagadta a válaszadást, mondván, „nem tetszik” neki, ahogy írnak. Ezt nem Csíkszereda alpolgármestere találta ki, politikusok, tisztviselők sokasága viselkedett hasonló módon. Szondy Zoltán most írásban kérdezi meg Szőke Domokostól: igaz-e, hogy az autópiac első működtetője halállal fenyegette őt s a polgármesteri hivatal egy irodavezetőjét? Igaz-e, hogy Szőke az adófizetők pénzén 8000 új lejért olyan megfigyelő-szoftvert vásároltatott, amely lehetővé teszi neki, hogy kövesse, mit művelnek az alkalmazottak számítógépeiken? /Szondy Zoltán: Gestapósdit játszani. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./

Az ötéves bérleti szerződés lejártával kérdésessé vált, folytathatja-e működését a csíkszeredai KO. KE. M – Kortárs Művészeti Múzeum és Galéria a helyi önkormányzat tulajdonában levő Kossuth utcai ingatlanban. A legutóbbi tanácsülésen napirendre tűzték a kérdést, döntés azonban nem született. A Nyitott Műhely Egyesület keretében, Berszán Zsolt és Jánosi Antal vezetésével működő KO. KE. M számára a városi tanács évek óta ingyen biztosít helyiséget kiállítások, filmvetítések szervezésére. A szerződés esetleges felbontását részben az indokolja, hogy a központi fekvésű helyiséget gazdasági szempontból jobban hasznosíthatná az önkormányzat, hiszen az évi bérleti díj akár a 150 ezer lejes összeget is elérheti. Berszán Zsolt, a KO. KE. M egyik vezetője kifejtette, egy kortárs művészeti intézményt nem lehet gazdasági szempontok szerint megítélni. A tanácsülésen „esztétikai” jellegű észrevételek is elhangzottak. Benkő Sándor tanácsos szerint amellett, hogy a KO. KE. M vezetői nem méltányolják kellőképpen a városi tanács segítségét, sőt, „szemtelenül viselkednek”, még közbotrányt is keltettek egyik kiállításukkal. A tanácsos arra a 2004-es kiállításra utalt, amelyen egy meztelenül végzett performansz és több, szakrális konnotációkra alkalmat adó, sokak által indecensnek tartott kép botránkoztatta meg a látogatókat. „Csíkszereda katolikus város, konzervatívabb, és ehhez a KO. KE. M vezetőinek is alkalmazkodniuk kell” – jelentette ki Ráduly Róbert polgármester. /Székely Zita: Kifogásolt performansz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke marosvásárhelyi gyűlésén „Erdély román föld!”; „A román az állam hivatalos nyelve!”; „Mi vagyunk itthon!” feliratú transzparensekkel kampányolt. „A Konzervatív Párt nem szélsőséges, nincs senki ellen, de a helyzet ismeretében szükségesnek tartja megalkotni és a parlamenttel elfogadtatni az erdélyi románok státustörvényét. Képtelenség, hogy a román államban külön státustörvényt kell alkotni az erdélyi románoknak” – jelentette ki Dan Voiculescu. Voiculescu szerint az erdélyi románok státustörvényére azért van szükség, mert Erdély bizonyos részein, túlnyomórészt a Székelyföldön, a többségben élő magyarság gazdasági és kulturális szempontból fokozatosan háttérbe szorította az ott élő románságot. Bejelentette, hogy a román nemzeti ünnep erdélyi központjának Sepsiszentgyörgyöt látná alkalmasnak, de ha az RMDSZ polgármestere megakadályozná, akkor Csíkszeredát javasolja. Ha viszont a magyar többségű csíkszeredai önkormányzat is akadályokat gördítene, akkor legyen Marosvásárhely a románok nemzeti ünnepének centruma. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Voiculescu kijelentéseire reagálva azt mondta, alaptalan a PC státustörvénykező kezdeményezése, mindössze választási propagandát szolgál. /Lokodi Imre: Erdélyi románok státustörvénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Forró teát és zsíros kenyeret oszt ki december 19-én Szatmárnémetiben a hajléktalanoknak és utcagyermekeknek a szatmári katolikus püspökség, a Caritas szervezet és a Máltai Segélyszolgálat. A hideg idő beállta óta ez a harmadik ilyen akciójuk, ami a közelgő ünnepeken is folytatódik. Csíkszereda polgármesteri hivatala közel száz rászorulónak adományoz karácsonyi szeretetcsomagot. Németországból is érkezik figyelmesség a városba. Nagyenyeden egy német testvérszervezet támogatásával sok ajándékcsomagot osztottak már ki az idős, beteg egyedülállóknak, valamint a nagycsaládosoknak. Nagyváradon a hajléktalanszálló udvarán két nagy, fűtött sátrat helyeznek el, tájékoztatott Biró Rozália alpolgármester. A nagyváradi Az Ecclesia Mater Alapítvány pedig mindennap meleg ebédet biztosít számukra. /Forró tea, zsíros kenyér. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Nagy Imre csíkzsögödi festőművész hagyatékából 60 alkotás járja egy éven keresztül Magyarország városait. A vándorkiállítást a Csíki Székely Múzeum és a Csíkszereda megyeszékhely önkormányzata szervezi. A tárlat célja, hogy külföldön is megismertessék és népszerűsítsék a székely táj, a székely nép festőjének legszebb munkáit, mondta el Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A vándorkiállítás január 22-én kezdődik, elsőként Kaposváron tekinthetik meg Nagy Imre képeit. A kiállításon Szabó András A bőfény forrása című, 2006-ban megjelent Nagy Imre-monográfiát is bemutatják. Nagy Imre (1893–1976) a budapesti Képzőművészeti Akadémián tanult. A székely nép, a székely táj képeinek állandó témája. Majdnem teljes életművét három székelyföldi városra hagyta, a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi és csíkszeredai múzeumok több ezer képét őrzik. Hamvait a nevét viselő csíkzsögödi műterem és galéria külső falában helyezték el. /Székely Zita: Nagy Imre-vándortárlat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Húsz évre köt szerződést Csíkszereda a Szent Kereszt-plébániával a Márton Áron Gimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak helyet adó épület haszonbérletéről. Az egyezség szerint az önkormányzat a következő években több millió euró értékű felújításokat végez az épületen. Évi több mint 700 ezer lejt fizet a város az épület tulajdonosának, a katolikus egyháznak – döntött a tanács a szerződéstervezetről. A húsz évre szóló koncessziós szerződés szerint a tulajdonos lemond a pénzátulásokról, a bérlő viszont vállalja, hogy a bérleti időszak első öt évében teljes egészében felújítja az épületet. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta, sikerült megnyugtató módon rendezni a két iskola helyzetét. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Érdekes fordulatot vett a régóta húzódó „KO. KE. M-ügy”: az ingatlan kezelése a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum hatáskörébe került. Nemrég kapta meg a Hargita Visual Art Egyesület a közhasznú státust, így az egyesület által működtetett KO. KE. M. Kortárs Képzőművészeti Múzeum és Galéria egy időre működésképtelenné vált, mert a tagok kiléptek, és Jánosi Antal, az egyesület elnöke új tagok toborzásáig egyetlen döntést sem hozhatott. Az önkormányzat nemrég úgy határozott, hogy az egyesületnek helyet biztosító ingatlan ügykezelését a múzeumnak adja át. /Horváth István: Múzeumi kortárs Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Időseknek és gyerekeknek segítséget nyújt, hasznos, szórakoztató programot kínál a csíkszeredai több mint 15 éve működő Riehen Egyesület. A Riehen Egyesület nonprofit, apolitikus és humanitárius célok szolgál, tevékenységében a karitatív projektek és szociális szolgáltatások foglalják el a legfontosabb helyet. Ilyen az idősek számára szervezett rendszeres segítségnyújtás havi pótnyugdíjak, névnapi, húsvéti és karácsonyi élelmiszercsomagok formájában, valamint az ünnepek idején kisiskolás gyerekek köszöntő műsorával. Az egyesület munkatársai az ajándékok mellett lelki támaszt is igyekeznek nyújtani. A Xantusz János Általános Iskolában napközis foglalkozást és meleg ebédet biztosítanak mintegy 30 gyereknek. A Riehen Egyesület részt vállal a gyulafehérvári Caritas otthoni betegápoló és szociális központjának költségeiből: ingyenesen biztosítja a székhelyet, az elmúlt évben fizette a közköltséget, továbbá biztosította két ápoló szakember fizetését. A Providentia Idősek Klubjában programokat, valamint étkeztetést kínálnak. A klub működtetési költségeit Csíkszereda önkormányzata, valamint a testvérváros, Riehen biztosítja. A pottyondi Erdei Iskola vendégház elsősorban gyerekeknek kínál oktató-nevelő-szórakoztató programokat. /Takács Éva: Mérleget von a Riehen Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./