Csíkszeredai Néppárt: ne csak rendőrök használhassák ingyen az uszodát
Elfogadták Csíkszereda költségvetését az önkormányzati képviselők pénteken tartott ülésén.
Az önkormányzati képviselő-testület idei első ülésén megszavazták a város 2016-ra szóló költségvetését. Idén 147 millió lejből gazdálkodik a város, amelyből 57 millió lejt fejlesztésekre irányoztak elő. A polgármesteri hivatalhoz tartozó alintézmények költségvetését is megszavazták. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 1,8 millió lejt, a Csíki Székely Múzeum 2,1 milliót lejt, a Csíki Játékszín 3 millió lejt, a Városi Sportklub pedig 2,6 millió lejt kap.
Nyolc rendőr veheti igénybe ingyen az uszoda szolgáltatásait
Módosították ugyanakkor a Csíki Csobbanó működési szabályzatát, amellyel lehetővé tették, hogy a Hargita Megyei Rendőrs-főkapitányság különleges alakulatából nyolc személy bérmentesen használhassa az uszodát, edzés céljából. Szabó Soós Klára, EMNP-s önkormányzati képviselő kifogásolta a tervezetet, és kiemelte, hogy szerinte szimbolikus az uszodai bérlet ára, és kivételezésnek tartja, hogy „a rendőrség kötelekében dolgozó, különböző tisztségeket betöltő” emberek ingyen használhassák az uszodát. „Felhívást intézek a város pedagógusaihoz, akiknek a fizetése messzemenően alulmarad ehhez a társadalmi kategóriához viszonyítva, hogy forduljanak ők is ilyen kéréssel az önkormányzathoz, hogy egészségmegőrzés céljából ingyen vehessék igénybe a Csíki Csobbanót” – vetette fel Szabó. Fülöp Árpád, az ülést vezető RMDSZ-es önkormányzati képvselő erre annyit válaszolt, hogy: „köszönjük szépen, de ne csináljunk választási kampányt ebből”.
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

Csak húsvét után érkezhet a segély
Valószínűleg húsvétra sem kapja meg az európai uniós élelmiszertámogatást a több mint ötvenezer Hargita megyei rászoruló. Habár tavaly már január elején elkezdték osztani az alapélelmiszereket tartalmazó dobozokat, idén az országos közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt feltehetően csak áprilisban kerülhet erre sor.
„Csomagok még nincsenek, és azt sem tudjuk, mikor lesznek” – fogalmazott érdeklődésünkre Biró Edit, a csíkszeredai városháza szociális osztályának vezetője. Elmondta, két hete kaptak egy átiratot a Hargita megyei prefektúrától a jogosultak körének bővítése kapcsán. A prefektúrák felügyelik ugyanis a program lebonyolítását, az élelmiszercsomagok kiosztását pedig a helyi önkormányzatok végzik.
Azt viszont a prefektúra illetékese sem tudta megmondani, hogy mikorra várható az élelmiszercsomagok kiosztása. Mint kiderült, még nem zárult le a kiosztandó termékek biztosításával, kiszállításával kapcsolatos országos közbeszerzési eljárás, amelyet az európai alapok lehívását irányító minisztérium bonyolít le. Mivel a versenykiírás eredményét megfellebbezték, és az óvások lezárásáig még várni kell, így nem sok esély van arra, hogy ebben a hónapban kiosszák az élelmiszercsomagokat. A prefektúra munkatársa a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy április közepén kerülhet sor erre.
Újdonság a tavalyi feltételekhez képest, hogy 400-ról 450 lejre emelték a nyugdíjak és segélyek felső határát az európai uniós élelmiszercsomagra jogosultak esetében. A listákat a polgármesteri hivatalok állítják össze a különböző intézmények (nyugdíjpénztár, munkaerő-elhelyező ügynökség stb.) által leküldött adatok alapján. Ebbe az önkormányzatok megbízottjai még belefoglalhatják a jövedelem nélkülieket is, akik nem szerepelnek munkanélküliként, nyugdíjasként vagy más kedvezményezettként a nyilvántartásban.
Hargita megyében tavaly 51 261 személy részesült az élelmiszersegélyben, a jogosultak listájának bővítésével pedig idén ennél jóval többen kaphatják meg az uniós csomagokat. A csomagok tartalma hasonló lesz, mint a tavaly: négy liter olaj, két kilogramm cukor, két kilogramm liszt, négy kilogramm puliszkaliszt, két tasak 400 grammos száraztészta, két disznópástétom, két marhakonzerv, két kilogramm rizs, egy paradicsomsűrítmény és egy paszulykonzerv.
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

Kokárdát tűz Erdély és a Partium magyarsága
Erdély és Partium valamennyi magyarlakta településén megemlékezések és kulturális műsorok keretében ünneplik kedden az 1848–1849-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét. 
Marosvásárhelyen Soós Zoltán polgármesterjelölt felhívására várhatóan közösen ünnepelnek a magyar politikai szervezetek, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) úgy döntött, részt vesz az RMDSZ székely vértanúk szobránál tartandó rendezvényén 16 órától.
Ezt megelőzően a néppárt 14 órától a Petőfi-szobornál tartja meg rendezvényét, amelyre Soóst is meghívták. Az ünnepségen fellép a Marosvásárhelyi Református Kollégium kórusa, Csíki Hajnal színművész, valamint Domahidi Anna, a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium diákja. 19 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor a Könyv és gyertya című gálára, melyet az RMDSZ szervez.
Közösen ünnepelnek a magyar politikai alakulatok Kolozsváron is. A kincses városi RMDSZ szervezte rendezvény az immár hagyományosnak számító forgatókönyv szerint zajlik. Mint minden évben, ezúttal is a Protestáns Teológiai Intézet kapuja előtt gyülekeznek az ünneplők 10 órakor, majd 11 órakor kezdődik az ünnepi felvonulás a főtérre.
12-kor ökumenikus istentiszteleten vesznek részt az ünneplők a Szent Mihály-templomban. Utána az egykori Biasini Szállóhoz vonulnak a kolozsvári magyarok, ahol 14 órakor az elöljárók, hivatalosságok beszédeivel egybekötött ünnepi műsor kezdődik. Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete egyébként közleményében tudatta: a Szent Kamill szociális otthon udvarán található Petőfi-szobornál is koszorúznak délelőtt 10 órakor.
Nagyváradon az RMDSZ által közölt program szerint idén is felkeresik a biharpüspöki világháborús emlékmű parkjában álló kopjafát, hogy onnan indulva délben a várad-szöllősi katolikus templomkertben, majd a rogériuszi református templom harangtornya alatt kialakított emlékhelyen, Nicolae Bălcescu szobránál, Váradszentmárton községben és Félixfürdőn is koszorúzzanak.
14 órakor szokás szerint Rulikowsky Kázmér büsztjénél helyeznek el koszorút, 16 órakor a Szent László-templomban tartanak ökumenikus igeliturgiát. 17 órakor Szacsvay Imre szobrához várják az ünneplőket, ahonnan az ünnepi beszédeket követően a Fő utcán vonul át a fáklyás felvonulás Petőfi Sándor szobráig. A március 15-ei ünnepség a Szigligeti Színházban zárul, ahol 21 órakor A helység kalapácsa című előadást játssza a Lilliput Társulat.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az EMNP által közölt program szerint 13 órakor megkoszorúzzák Rulikowski Kázmér sírját a róla elnevezett temetőben, majd a rogériuszi református templom harangtornya alatti emlékhelyen tisztelegnek. Ezt követően 15 órakor a Szacsvay-szobornál folytatódik a megemlékezés, ahol Csomortányi István, az EMNP megyei elnöke mond beszédet.
Nagyszalontán a hagyományokhoz híven 18 órakor várják a Kossuth-szoborhoz a megemlékezőket, ahol a helyi magyar iskola diákjai mutatják be ünnepi műsorukat. Ezt követően Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, országgyűlési képviselő mond beszédet. Ünnepi műsorral szolgál a Toldi Néptáncegyüttes, Meleg Vilmos szinművész és a békéscsabai Bartók Béla vegyeskórus.
Temesváron Dr. Szilágyi Péter, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára lesz a rendezvény díszvendége, aki 17 órakor koszorút helyez el a szabadfalui Petőfi-emlékműnél, majd 19 órakor beszédet mond a temesvári Ifjúsági Házban, a Tegnapután, holnapelőtt című előadás alkalmából.
Az RMDSZ idén Szatmárnémetiben tartja központi rendezvényét, ahol 17 órakor kezdődik az ünnepi rendezvény az Ormos-ház falán lévő Petőfi-emléktábla megkoszorúzásával, majd ezt követően ünnepi felvonulás indul a diószegi lovashuszárok és a kálmándi fúvószenekar vezetésével a Petőfi-szoborhoz, ahol Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke imáját követően beszédet mond Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kereskényi Gábor képviselő, az RMDSZ szatmárnémeti elnöke. Az ünnepségen a Bartók Béla Kulturális és Hagyományőrző Egyesület kórusa énekel, a megemlékezés koszorúzással zárul. 19 órától ünnepi műsorral várják a szakszervezetek művelődési házába az ünneplőket.
Csíkszereda önkormányzata tájékoztatása szerint idén is a Vár téren a Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobroknál, valamint a Gál Sándor téren a Gál Sándor-szobornál lesznek a városi rendezvények. A megemlékezések sora a Petőfi Sándor Általános Iskolánál kezdődik délelőtt 11 órakor. Délután négy órától a Gál Sándor-szobornál folytatódik az emlékünnepség a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar, valamint történelmi egyházaink közreműködésével.
A 17 órai Vár téri megemlékezésen ünnepi beszédek és szavalatok hangzanak el, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium leánykara és a Nagy István Művészeti Szakközépiskola vegyes karának kórusműveivel, valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncjátékával színesítve.  Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren tartanak ünnepi műsort, 18 órától pedig a Vitéz lelkek diákszínjátszó-csoport adja elő a Pannónia, ne feledd halottaidat! című előadást a Művelodési Házban. Este háromnegyed hétkor indul a fáklyás felvonulás a Művelodési Háztól a Márton Áron térre, ahol 19 órakor kezdődik a Ghymes koncertje. Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke a közeli Homoródszentpálon zajló megemlékezésen vesz részt 14 órától, ahol emléktáblát avatnak a hősök tiszteletére.
Sepsiszentgyörgyön 16 órától kezdődik az új főtéren az ünnepi műsor, ahol Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár szól az egybegyültekhez. Kézdivásárhely önkormányzata idén is a Gábor Áron téren szervez ünnepséget 11 órától, amelynek keretében – a hagyományhoz híven – felvonulnak a helyi és környékbeli hagyományőrzők. Az ünnepség keretében többek között Böjte Csaba ferences szerzetes szólal fel. Krónika (Kolozsvár)

A csendőri túlkapások ellen emeltek szót
Állásfoglalást fogalmazott meg a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület pénteken a székely szabadság napját követően kiosztott bírságok miatt.
Tőke Ervin EMNP-s önkormányzati képviselő a testület pénteki ülésén napirend előtt kérte arra a kollégáit, hogy fogadjanak el egy álláspontot annak kapcsán, hogy a Marosvásárhelyen szervezett székely szabadság napján több résztvevőt, köztük néhány csíkszeredai polgárt is megbírságolt a csendőrség csendzavarásért. A megbüntetettek között van két csíkszeredai önkormányzati képviselő is, a néppártos Tőke Ervin és az RMDSZ-es Veres Dávid.
A testület végül az alábbi nyilatkozatot fogalmazta meg és fogadta el: „Csíkszereda megyei jogú város önkormányzata aggodalommal és felháborodva vette tudomásul a 2016. március 10-én, a székely szabadság napja alkalmából rendezett felvonulás utóéleteként született csendőri túlkapásokat, amellyel csíkszeredai polgárokat büntettek meg csendháborításért egy törvényesen bejelentett tüntetés után. Úgy gondoljuk, hogy egy demokratikus jogállamban minden állampolgárnak, nemzetiségre való tekintet nélkül jogában áll élni a szabad véleménynyilvánítás és a békés célú tüntetés jogával!”
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

Megszabják a csíkszeredai óvodák létszámát
A következő, ősszel kezdődő tanévtől Csíkszereda önkormányzata szabja meg, hogy a városi óvodákban hány gyermekkel működhetnek csoportok – döntött pénteki ülésén a képviselő-testület. 
Antal Attila, az elöljárói feladatokat is ellátó alpolgármester rámutatott: régóta fennálló probléma, hogy egyes óvodák túlzsúfoltak, máshova pedig alig íratnak be gyermekeket, ezért felmérték, hogy az egyes intézményekben hány négyzetméter, illetve légköbméter jut egy-egy kisgyerekre, és ennek alapján számolták ki az ideális létszámot.
A pénteki tanácsülésen az új számadatokat is elfogadták. Antal Attila úgy fogalmazott: „egyfajta küzdelem zajlott az óvodák között a gyermekekért, amelynek az lett eredménye, hogy néhol megszűntek csoportok, sőt intézményeket is fel kellett számolni vagy össze kellett vonni”. Hozzátette: amit most határozatba foglaltak, azt korábban próbálta „szép szóval” elérni, körlevélben is kérte az igazgatókat, hogy megfelelő számú gyermeket fogadjanak. „A beiskolázási politika ahhoz a torz helyzethez vezetett, hogy egyes óvodák elnéptelenedtek. Reméljük, hogy a beiratkozási keretszámok maximalizálásával helyreáll a rend” – fogalmazott az elöljáró.
A legtöbb helyet egyébként az Aranyalma óvodában hagyták jóvá, ahová 264 gyermek jelentkezhet – itt a jelenlegi létszám eléri a 274-et. Kétszáz beiratkozót fogadhat a jelenleg 202 gyermeket oktató Kis herceg óvoda, míg a Cimborában 192 személyt tudnak fogadni – a jelenlegi létszám 123. A legkisebb határértéket a Napraforgó elnevezésűben szabták meg: ide hatvan gyermeket lehet beíratni, most egyébként 72 óvodást tartanak nyilván.
A képviselő-testület pénteken egy tárgyalóbizottság létrehozásáról is döntött, amelynek feladata egyeztetni bizonyos városi ingatlanok, telkek vásárlásáról és cseréjéről. Ilyen ingatlancsere jöhet létre a csíkszeredai önkormányzat és a Szent Kereszt Plébánia között: az egyház egy Hunyadi János utcai telket adna a városnak a Stadion utcában épülő kollégium és lelátó alatti területért cserébe. A Szeredai fürdő egy részének tulajdonosa is eladási szándékát jelezte, Antal szerint pedig már felértékeltették a területet, ezután tárgyalnak annak megvásárlásáról. Az új bizottság a következő időszakban megvizsgálja a telekcserére, illetve a telek-, valamint az épületvásárlásra vonatkozó lehetőségeket, és a következtetéseket az önkormányzati döntéshozó testület elé terjeszti.
Az önkormányzat arról is döntött, hogy április elsejétől felbontják a Favory Sportklubbal kötött, a zsögödi strand és a hozzá tartozó két teniszpálya működtetésére, korszerűsítésére, fenntartására vonatkozó, 2000-ben kötött szerződést – ezt az egyesület kérte a hivataltól. Ennek nyomán a polgármesteri hivatal versenytárgyalást hirdet a közel 10 ezer négyzetméteres terület haszonbérbe adására.
Barabás Hajnal. Krónika (Kolozsvár)

Zsongás a magyar költészet napján Erdélyben is
Erdélyben is számos eseménnyel ünnepelték hétfőn a magyar költészetet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik, de érdemes hozzátenni, hogy például Márai Sándor is ezen a napon született – adja hírül a kronika.ro.
Csíkszeredában iskolákban, könyvtárban, a helyi kulturális központban, a színházban, különböző előadótermekben, sőt még a színház lépcsőin is a költészetet ünnepelték hétfőn. Nagy volt az érdeklődés az Agora Alapítvány és a csíkszeredai önkormányzat által meghirdetett szavalóverseny iránt, amire a szervezők nem kis meglepetésére 132-en jelentkeztek.
„Nagyon örülünk ennek a rengeteg szavalónak. A kicsik vannak a legtöbben, 88-an jelentkeztek Csíkszeredából és a környező falvakból. Minden évben évfordulós költők versei közül választhatnak a versenyzők" – mondta el Sántha Zsuzsanna, az egyik szervező. A Csíkcsicsóból érkezett ötödik és hatodik osztályos diákok elmondták, szeretnek verset olvasni és mondani, Kosztolányi Dezsőt, Romhányi Józsefet és Szilágyi Domokost emlegették. A nyertes szavalók felléphetnek a Role zenekar gálaestjén április 16-án 18 órától, amikor is a csíki moziban levetítik a zenekar Pille című filmjét.
A Csíki Játékszín egész napos rendezvénysorozattal készült a magyar költészet napja alkalmából. Akárcsak az elmúlt években, József Attila születésnapján délelőtt 11 órától 11 színész 11 verssel köszöntötte a szép számban jelen lévő hallgatóságot. „Napjainkban a humanizmus mély válságával szembesülünk. Nem túl távoli vidékeken mérhetetlen szenvedést okozó véres háborúk dúlnak. Világunkban megállíthatatlanul szaporodnak a konfliktusok, robbanásig feszülnek az elvakult indulatok. Lélektől lélekig vészesen nő a távolság. Tizenegy művészünk magyar költők békevágyát szólaltatja meg. Egy olyan világ óhajtását, ahol az emberek nyitott szívvel fordulnak egymás felé" – fogalmazott Parászka Miklós, a színház igazgatója.
Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Babits Mihály, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, József Attila, Karinthy Frigyes verseit Kosztándi Zsolt, Dálnoky Csilla, Bilibók Attila, Bende Sándor, Lőrincz András, Bokor Andrea, Pap Tibor, Zsigmond Éva Beáta, Puskás László, Márdírosz Ágnes és Keresztes Szabolcs tolmácsolásában hallgathatta meg a közönség.
Délután a Hunyadi László Kamarateremben Egy szenvedély margójára címmel Pilinszky János versei, naplórészletei hangzottak el a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves színész szakos hallgatói előadásában. A műsort Gyéresi Júlia állította össze. Este a csíki moziban Bálint Márta színművész Székely János 677 sora című előadását lehet megtekinteni.
Villámcsődület Gyergyószentmiklóson
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákkórusa és a Figura Stúdió Színház művészei közreműködésével a város három helyszínén tartottak villámcsődületet hétfőn a déli órákban. A kórus megzenésített verseket adott elő, Boros Mária, Vajda Gyöngyvér és Moşu Norbert László színművészek pedig egy-egy verset szavaltak el a költészetnapi rögtönzött előadáson, a városközpontban, a Szent István-téren és a művelődési házzal szemközti parkban.
Az eseménnyel a kultúra, a költészet és a versek fontosságára kívánták ráirányítani minél több ember figyelmét a szervezők. „Azért választjuk az előadás ezen formáját, mert olyan emberekhez is elérhet az üzenet, akik általában nem vesznek részt kulturális eseményeken. Ha csak egy gondolatot indít el az emberekben a rövid műsor, már elértük a célunkat" – mondta a kronika.ro-nak Fórika Sebestyén, a szervező Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ vezetője.
Erdély-szerte számos egyéb programmal is készültek a jeles napon: a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban például hétfőn este az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében tucatnyi költő olvas fel műveiből. Erdélyi díjazottak a Versünnepen
Az erdélyi versenyzőket is felvonultató Versünnep Fesztivál döntőjét egyébként vasárnap este tartották a budapesti Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A verseny fődíját, Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását, valamint a 300 ezer forintos pénzjutalmat Lőrinc Tímea zentai színésznő nyerte. A Versünnep Fesztivál különdíját 50 ezer forintos pénzjutalommal a sepsiszentgyörgyi Albert-Nagy Ákos egyetemi hallgató kapta. A megzenésített vers kategória győztesét, az erdélyi Mácsafej zenekart a Budapesti Operettszínház díjával is jutalmazták.
Idén tizenegyedik alkalommal hirdették meg a Versünnep Fesztivált, amelyre hivatásos előadóművészek, valamint a színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói vers- és prózamondás, valamint énekelt vers, versmegzenésítés kategóriában nevezhettek.
Budapesten egyébként hétfőn zajlik a hatodik Versmaraton: a Magyar Rádió Márványtermében kortárs magyar költők tizenkét órán át olvassák fel szerzeményeiket a költészet napja alkalmából. Az eseményen a Magyar Kiadó Napló gondozásában megjelent Az év versei 2016 című antológiából hangzanak el költemények a szerzők előadásában. A kiadó vezetője, Oláh János hangsúlyozta: a kötetben 40 irodalmi folyóirat és műhely tavalyi verstermésének legjava szerepel – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Sorozatosan nyeri a pereket Tanasă Csíkszereda ellen
Két pert is megnyert első fokon a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) a csíkszeredai polgármesteri hivatal és a helyi képviselő-testület ellen. A döntés értelmében a panaszos által kifogásolt Városháza feliratot, a székely- és városzászlót le kell venni a városháza homlokzatáról. Az ítélet nem jogerős.
A Hargita Megyei Törvényszék csütörtökön hirdetett ítéletet abban a két perben, amelyeket a Dan Tanasă vezette ADEC indított tavaly novemberben, illetve decemberben a polgármesteri hivatal és a helyi tanács ellen, törvénytelennek tartva a polgármesteri hivatal épületére kihelyezett Városháza feliratot, illetve a kitűzött város- és székely zászlót is. A törvényszék határozata szerint a zászlókat és a feliratot el kell távolítani. Az első fokú ítélet ellen a kiközléstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.
A törvényszékhez benyújtott keresetek szóhasználata szerint a „ Székely Nemzeti Tanács székely zászlóként is ismert” lobogóját törvénytelenül tűzték ki a városháza homlokzatára, akárcsak a két, „piros csíkos fehér zászlót”, amelyet Csíkszereda zászlójaként ismernek. Ez a szóhasználat a törvényszék ítéletének ismertetőjében is megjelenik. A panaszos egyesület beadványa szerint ugyanakkor „a Városháza (románul: Casa Oraşului) felirat elhelyezése törvénytelen, mert nem a Primărie román kifejezés magyar megfelelője”, és ilyen intézmény nincs a román közigazgatási rendszerben. Úgy fogalmaztak, a megyeszékhely esetében Csíkszereda Municípium Polgármesteri Hivatal formában kell magyarra fordítani a román megnevezést egy másik névtáblán, amelyet a román felirat alatt kell elhelyezni, ugyanez érvényes a Helyi Tanács megnevezésre is.
A zászlók és a felirat levételét a 2001. évi 1157-es kormányhatározat, illetve az 1994. évi 75-ös törvény előírásaira alapozva kérték, kiemelve, hogy más országok lobogóit csak román zászlóval együtt, hivatalos látogatások, ünnepségek, nemzetközi fesztiválok alkalmával szabad kitűzni. A kereset a székely zászlót úgy értékeli, hogy ennek középületre vagy közterületre való kitűzése „az entitás hivatalos létezésének hamis látszatát kelti, és azt, hogy ez a romániai helyi hatóságokhoz tartozik”.
Az ügyben várhatóan fellebbezést nyújt be a csíkszeredai polgármesteri hivatal, ahogy ezt megtette korábban egy másik, az egyesület által indított per első fokú ítélete után is – ez arra kötelezte Csíkszereda polgármesterét, hogy a városháza tanácsteremében található magyar, székely, illetve a városzászlót távolítsák el, mert ezek kihelyezése törvénytelen. A fellebbezést még nem tárgyalta a Marosvásárhelyi Ítélőtábla.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Erdélyi keresztény rockoperát visznek Csíksomlyóra
Isten küldötte Márton Áron címmel mutatják be augusztus 14-én a csíksomlyói nyeregben G. Nagy Ilián legújabb rockoperáját.
Az alkotók által erdélyi keresztény rockoperának nevezett műről kedden tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában. Maczó Ágnes, a darab producere elmondta, a szereposztás már megtörtént, a szereplők között többnyire a tavaly bemutatott Csaba királyfi rockopera szereplőit találjuk. Márton Áron szerepében Gergely Mátyás csíkszeredai rockénekest láthatjuk, hangszerelők Bene Zoltán ( Csíkszereda) és Gáspár Álmos ( Sepsiszentgyörgy). Ugyanakkor Bene Zoltán lesz a darabban Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek fiatalkori megszemélyesítője.
Gergely Mátyás, a Márton Áront alakító énekes izgatottan készül a fellépésre, mert úgy gondolja, nem kis feladattal kell megbirkóznia. „Nem tudom, mennyire vagyok méltó és képes erre, de nem ijedek meg a munkától. Már nekifogtam a készülési folyamatnak, de ennek soha nem lesz vége, darab közben is készülni fogok.”
A darab szerzőjét, G. Nagy Iliánt is szerettük volna megkérdezni, hogy milyen gondolatokkal fogott neki a mű megírásának, és hogyan képzeli el az előadás kivitelezését, ám ő a sajtótájékoztató befejezése előtt elhagyta a termet.
Az ősbemutatónak számító csíksomlyói előadás létrejöttét támogatja a magyar kormány is, a produkció része a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Márton Áron-emlékév programjának. Az előadásnak Csíkszereda önkormányzata is társszervezője, ugyanakkor az alkotók most tárgyalnak Hargita megye tanácsával is. A rockoperában 14 énekes, közel 100 táncos és több kórus is fellép. A Márton Áronnak emléket állítani kívánó opera nyitányból és öt jelenetből áll.
Péter Beáta |
Csaba királyfi rockopera:
Székelyhon.ro, 2015. aug. 17.
Megelevenedett Csaba királyfi Csíksomlyón
Székelyhon.ro

Eljárásbeli hiányosság miatt halasztás Rádulyék perében
Pár perc alatt véget ért szerdán a Maros Megyei Törvényszéken a Ráduly Róbert Kálmán volt csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester ellen indult büntetőper újabb tárgyalása.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, a perben magánfélként részt vevő csíkszeredai polgármesteri hivatalhoz küldött idézés kapcsán állapították meg, hogy nem teljesültek a törvényes feltételek, mivel az idézést aláírták, de nem volt egyértelmű, ki írta alá, nem volt rajta bélyegző, ezért az idézés küldését meg kell ismételni. A tárgyalást vezető bíró eljárásbeli hiányosság miatt halasztást rendelt el, a következő időpontot május 25-ére tűzték ki.
Szőke Domokos alpolgármestert a továbbiakban egy marosvásárhelyi ügyvéd képviseli a perben – tudtuk meg az érintettől. Szőke március 30-án, a per Csíkszeredából történt áthelyezése utáni első tárgyaláson azért nyújtott be halasztási kérést, mert egy nappal korábban szembesült korábbi csíkszeredai ügyvédje új együttműködési feltételeivel, amelyek számára jóval nagyobb kiadást jelentettek volna, mivel a tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartják.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

A Csíki Székely Múzeum öt termében a Csontváry-képek
Javában zajlik a Csíki Székely Múzeumban a Csontváry-képek Erdélyben című kiállítás előkészítésének folyamata. Kedden este a 48 Csontváry-kép is megérkezett.
Javában zajlik a Csíki Székely Múzeumban a Csontváry-képek Erdélyben című kiállítás előkészítésének folyamata. Kedden este a 48 Csontváry-kép is megérkezett. Javában zajlik a Csíki Székely Múzeumban a Csontváry-képek Erdélyben című kiállítás előkészítésének folyamata. Kedden este a 48 Csontváry-kép is megérkezett.
Újabb nagyszabású kiállításnak ad otthont a csíkszeredai Mikó-vár, amelynek létrehozói a Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda önkormányzata, a Magyar Nemzeti Galéria, illetve a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). A múzeum öt kiállítótermében 48 Csontváry-képet hoztak el a szervezők a budapesti Magyar Nemzeti Galériából, a pécsi Csontváry Múzeumból, a miskolci Herman Ottó Múzeumból, a budapesti Kovács Gábor Művészeti Alapítvány által működtetett KOGART-ból, a debreceni Antal Lusztig-gyűjteményből és a szolnoki Damjanich János Múzeumból.
A műtárgyakat a HUNGART nemzetközi műtárgy-szállító cég hozta Csíkszeredába, a szállítmányt Bellák Gábor, a kiállítás rendezője kísérte. A műtárgyakat szerdán kezdték felhordani a kiállítóterekbe – számolt be Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója. Elmondta, rendben felkerültek az alkotások, egyedül a 2,11x2,68 méter nagyságú Magányos cédrus című képet kellett a tornácon keresztül kötelek segítségével felhúzniuk.
A múzeum restaurátorai és Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, a kiállítás kurátora, valamint Sárkány József, a Csontváry Múzeum vezetője jelenlétében minden képet sorra kicsomagoltak, és elkészítették az állapotfelmérési jegyzékeket. Jelenleg a kiállítás rendezése zajlik, az öt teremben az előzetesen kialakított rendezői koncepció alapján tematikus egységekbe sorolják a képeket, és elhelyezik.
Gyarmati Zsoltot arról is kérdeztük, hogy milyen feltételek között kell tárolni a nagy értékű festményeket. „A termek mikroklímája teljesen műtárgybarát kell legyen. A képeket 45 és 55 százalék relatív páratartalom között kell tárolni, és 18 és 22 Celsius-fok között kell legyen a hőmérséklet. A legfontosabb, hogy mind a két adatot be kell tartani, és ezek az adatok nem szabad ingadozzanak. A termek be vannak kamerázva, folyamatosan tudjuk követni, hogy mi zajlik, folyamatos őrzés van, tehát teljes biztonságban vannak a műtárgyak.”
Az igazgató, noha a kiállításra kerülő anyag nagy részét már látta, a magángyűjtőktől érkezett képeket még nem. „Ez a kiállítás egyszerűen egy varázslat. Egy álomvilágba csöppen a látogató, azok a gyönyörű színek, a tájak és az egésznek az üzenete egyszerűen csodálatos.”
A kiállítás május 8-ától látogatható.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár Csíkszeredában
Romániai és magyarországi könyvkiadók újdonságai, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, felolvasások és még számos program várja mindazokat, akik ellátogatnak május 5-8. között az első Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárra Csíkszeredában.
Az Expo-Har és a Media Proinc szervezte – társszervezésben a Csíkszereda Polgármesteri Hivatallal, Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Kulturális Központtal, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusával – könyvvásáron huszonöt magyar és három román könyvkiadó mutatkozik be. A rendezvény központi helyszíne a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza, de ezen kívül kávéházakban és a város különböző helyszínein is tartanak az olvasáshoz, a könyvekhez kapcsolódó foglalkozásokat, előadásokat.
„Úgy gondoltuk, hogy ha pár napra is, de megpróbáljuk Csíkszeredát olvasólázban tartani. Konzultáltunk a marosvásárhelyi könyvvásár szervezőivel, ők adtak pár ötletet, hogy mivel érdemes foglalkozni, milyen elemeket próbáljunk előtérbe helyezni, hogy sikeres legyen a rendezvény, és reméljük, ez így is lesz” – mondta el lapunknak Csipor Attila, az Expo-Har igazgatója.
A vásár hivatalos megnyitóját május 5-én 16 órától tartják, és pénteken, szombaton, valamint vasárnap délelőtt 10 és délután 7 óra között látogatható. Május 6-án 11 és 13 óra között a Gutenberg és Alutus nyomdákban iskolások számára mutatják be a nyomdamesterséget. 13 órától együttműködve a Kájoni János Megyei Könyvtárral az olvasásért tartanak villámcsődületet a Szabadság téren. 15 órától Prohászka Rád Boróka tart előadást a Szakszervezetek Művelődési Házában Az olvasó mint detektív címmel. 16 órától Vida Gábor íróval és Kemény István író/költővel találkozhat a közönség. 17 órától Barabás Réka (Pufi) vidám pantomimjátékát tekintethetik meg és gyerekfoglalkozáson vehetnek részt. 21 órától a Grundba Slam Poetry lesz.
Május 7-én 11 órától a vásár helyszínén olvasómaraton kezdődik. Bárki elviheti kedvenc könyvét és olvashat belőle. 12 órától könyvjelző készítés, 14 órától pedig író-olvasó találkozó Jánk Károly költővel. 18 órától Tompa Andrea írónővel találkozhat a közönség. 19 órától a Kiszáll a Madár koncert keretében a Sárik Péter Trió lép fel Beethoven műveinek jazz-feldolgozásaival a Csíki Moziban. Május 8-án 11 órától a művelődési házban Szabó Enikő (ének) és Varga Nándor (gitár) magyar költők műveiből ad elő verseket és dalokat. 12 órától a Csíki Játékszín színészei különböző helyeken olvasnak fel.
Ezeken a programokon kívül a vásáron részt vevő könyvkiadók is szerveznek író-olvasó találkozókat szerzőkkel és szerkesztőkkel. Érdemes az esemény Facebook-oldalát ( Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár) követni, ahol folyamatosan frissítik a találkozókkal kapcsolatos információkat.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Hírsaláta
LECSAPOTT AZ IGAZI CSÍKI SÖRRE A HÍRHEDT FOGYASZTÓVÉDŐ. A magyarellenes akcióiról ismert Mircea Diacon, a Kovászna megyei fogyasztóvédelem vezetőjének feljelentése alapján függesztette fel az Igazi Csíki Sör csak magyar nyelven hirdetett nyereményjátékát, a Noé Bárkáját a Hargita megyei fogyasztóvédelmi hivatal, valamint 5000 lejes bírságot is kirótt a manufaktúrára.
A jegyzőkönyv kiállítói megállapították, hogy a sörgyártó kizárólag magyar nyelven folytat reklámtevékenységet, és sérti a fogyasztók érdekeit azzal, hogy nem nyújt számukra korrekt, teljes és egyértelmű tájékoztatást. Laurenţiu Moldovan, a Hargita megyei fogyasztóvédelem főfelügyelője cáfolta, hogy a felfüggesztés általánosan a cég reklámtevékenységére vonatkozna, és azt mondta, mihelyt a manufaktúra bemutatja a nyereményjáték román nyelvű tájékoztatóját, azonnal folytathatják a játékot. (Maszol, MTI)
BÖRTÖNBEN A SINGER-VARRÓGÉPES CSALÓK. Nyolc év után pont került az egyik legnagyobb romániai csalási ügy végére. A gyulafehérvári táblabíróság szerdán összesen 241 évre ítélte jogerősen a Singer-varrógépes csalásra szakosodott bűnbanda 31 tagját. Három vádlottat 12 év, tizenhat csalót 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, a többiek öt vagy hat év letöltendőt, illetve két év felfüggesztettet kaptak. A jogerős ítélet megerősítette a 2014-ben első fokon kiszabott büntetéseket, viszont 925 ezer lejre emelte a vádlottaktól elkobozott összeget. A bűnbanda 2007–2008-ban tevékenykedett, ez idő alatt 1748 személyt csaptak be, az átvertektől pedig összesen mintegy 500 ezer eurót csaltak ki. A módszer lényege az, hogy a csaló újsághirdetésben nagy összeget (akár 300–400 ezer eurót) ajánl fel Singer márkájú varrógépért, majd a naiv jelentkezőnek azt mondja, hogy csak akkor vásárolja meg, ha az megszerzi a gép bizonyos sorozatszámú párját is (amely a bűnbanda egyik tagjának tulajdonában van). Miután a horogra akadt ügyfél befizette a másik gép árát egy bankszámlára, a „vásárló” felszívódott. Néhány becsapott személy akár többször is fizetett. (Főtér)
NAGY BIZNISZ A FA. A belügyminisztérium adatai szerint 2016 első negyedévében 22 ezer köbméter illegálisan kivágott faanyagot koboztak el a rendőrök, ami 45 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában jegyzett mennyiséget. 328-cal több ügyben indult bűnvádi eljárás, illetve 17 százalékkal nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor hivatalból indítottak eljárást: a tavalyi 940 után idén elérte az 1098-at. 2015-ben 85 600 olyan közlekedési eszközt azonosítottak, amely illegálisan szállított faanyagot. (Mediafax)
CSÍKSZEREDA VILÁGVÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSE. A csíkszeredai önkormányzat és a városi tömegközlekedést működtető Csíki Trans Kft. tavaly ősszel kötött szerződést egy pécsi céggel, az összetett forgalomirányító és utastájékoztató rendszerekkel foglalkozó HC Linear Kft.-vel. Az együttműködés eredményeként modernizálták a megyeszékhely tömegközlekedését. Öt megállóban digitális kijelzőt helyeztek el a járat számával, útvonalával, illetve a várakozási idővel (Csíkszereda 72 megállóval rendelkezik). Elkészült egy mobil alkalmazás is, mely nemcsak a menetrendről ad információkat, hanem többek között térképen követhetők az autóbuszok. (Székelyhon)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Könyvek garmadája Csíkszeredában
A Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásáron 28 kiadó kínálja kiadványait, valamint számos író-olvasó találkozót is tartanak szerzőkkel és szerkesztőkkel.
Megnyílt a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában az első Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár. Az Expo-Har és a Media Proinc szervezte – társszervezésben a Csíkszereda Polgármesteri Hivatallal, Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Kulturális Központtal, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusával – szervezett vásáron számos kiadó könyvét meg lehet vásárolni, ugyanakkor író-olvasó találkozókat is szerveznek.
„A könyvnek nagy tisztelete és szeretete van Csíkszeredában, a könyvvásár sikerével az i-re teheti fel a pontot” – fogalmazott a megnyitón Szarka Gábor konzul. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója bátor lépésnek nevezte a könyvvásár megszervezését. A csütörtökön kezdődött Hargita Megyenapok főszervezőjeként elmondta, a tizenkettedik megyenapoknak nem is lehetett volna méltóbb indítást adni, mint egy ilyen rangos és színvonalas rendezvény megnyitójával. A könnyvásárt Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere nyitotta meg. „Csíkszereda megérdemel egy ilyen rendezvényt, és bevallottan nemcsak egy hagyományos könyvvásárt terveztünk, hanem szerettük volna felöltöztetni minden olyan járulékos rendezvénnyel, amitől ez élő, kedves, szeretik az emberek, és talán támogatják azt, hogy a továbbiakban folytatása legyen.”
A vásár pénteken, szombaton, valamint vasárnap délelőtt 10 és délután 7 óra között látogatható. A programokról bővebben a rendezvény Facebook-oldalán is lehet tájékozódni.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro

Köszönetnyilvánítás Csíksomlyóról
Istennek és a Szűzanyának hála, idén is rendben, gördülékenyen zajlott le a több százezer embert megmozgató csíksomlyói pünkösdi búcsú. Mindez a zarándok testvérek fegyelmezettségét dicséri, azt mutatja, hogy nem tévesztették szem elől a búcsú eredeti, vallásos célját és értelmét: a Szűzanya-tiszteletet, a lelki megújulás szándékát.
Mint minden évben, 2016-ban is Csíkszereda számos intézménye járult hozzá ahhoz, hogy a Csíksomlyóra zarándoklók biztonságban legyenek, és áhítatuknak megfelelő körülményeket biztosíthassunk. Ezért a Kisebb Testvérek Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartománya, különösen a csíksomlyói ferences rendház szerzetesei nevében köszönetet mondunk: Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának, Hargita Megye Tanácsának, a csíkszeredai rendőrségnek és csendőrségnek, a Hargita Megyei Mentőszolgálatnak, a Sürgősségi Esetek Felügyelőségének, a hegyimentősöknek, a Caritas elsősegélynyújtó önkéntesinek, az Eco-Csík köztisztasági vállalatnak, a Mozgássérültek Egyesületének, a Duna Televízió és az Erdélyi Mária Rádió, valamint a többi televíziós és rádiótársaság munkatársainak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a búcsú közvetítése által egyek lehessünk.
Önzetlen és önkéntes munkájukért köszönet illeti azokat a papokat, akik több napon át vállalták a zarándokok gyóntatását, továbbá a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a székelyudvarhelyi ferences kollégium diákjait, a kántor urakat, a Csíksomlyói Kegytemplom Kórusát, a rendező urakat, a sekrestyében dolgozókat és segítőiket, azon személyeket, akik az idei búcsúra a virágdíszítést felajánlották, valamint a vendégfogadásban segítséget nyújtó konyhásokat!
Hisszük, hogy a jó ügy érdekében tanúsított közös összefogásunk, áldozatunk kedves a Szűzanyának, aki fiához, Jézushoz vezet bennünket!
Böjte Mihály OFM házfőnök
Urbán Erik OFM templomigazgató
Erdély.ma

Szakértői jelentés: Ráduly és Szőke nem okozott kárt
Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának is nyilatkoznia kell a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos elleni büntetőper következő tárgyalásáig arról, hogy a két vádlott okozott-e kárt a városnak – közölte tegnap a tárgyalást vezető bíró. A szakértői jelentés szerint ilyen károkozás nem történt.
A Csíkszereda tavaly lemondott polgármestere, illetve alpolgármestere ellen indult per szerdai tárgyalása is ugyanolyan gyorsan véget ért a Maros Megyei Törvényszéken, mint ahogy ez áprilisban történt. Ezúttal a tárgyalást vezető bíró azt kérte a perbe magánfélként belépett csíkszeredai polgármesteri hivataltól, hogy a következő tárgyalási időpontig közölje, a két vádlott tevékenysége okozott-e kárt a városnak, és ha igen, pontosítsák, hogy miről van szó, és az összeget is – mondta el a Csíki Hírlapnak Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje.
A polgármesteri hivatal még a bírósági eljárás kezdetén, tavaly lépett be a perbe, mint magánfél, ahogy akkor elhangzott, „külső jogászok véleménye alapján, az esetleges érintettség okán”. Mint Antal Attila alpolgármester a napilapnak elmondta, a vádhatóság által jelzett ügyekkel kapcsolatban felkértek egy független külső könyvvizsgálót, állapítsa meg, hogy a kifizetések és cselekmények mentén történt-e károkozás a polgármesteri hivatal terhére, és ha igen, mekkora összegekkel. „Hétfőn kaptuk kézhez a szakértői jelentést, és a törvényszéknek is közöltük, hogy a pénteki testületi ülés elé terjesztjük, és ennek alapján dönt a testület, hogy támaszt-e követelést a két megvádolt elöljáróval szemben” – részletezte Antal, hozzátéve, az önkormányzat nevében testületi döntés után lehet követeléssel élni.
Az alpolgármester elmondta, a könyvvizsgálói szakértői jelentés azt állapítja meg, hogy a vádhatóság által jelzett, állításuk szerint jogellenes kifizetések igenis jogszerűek voltak, az önkormányzat nem károsodott. „A testület a szakértői jelentés alapján fog dönteni – épp most tanulmányozzák a jogi bizottságban – de abban az áll, hogy nem érte kár az önkormányzatot” – szögezte le Antal Attila.
Tavaly júniusban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt a DNA háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. Ráduly ezt követően lemondott tisztségéről, Szőkét pedig a törvényszék eltiltotta hivatali tisztségének gyakorlásától. Tavaly júniustól idén márciusig hatósági felügyelet alatt álltak, miután a tavaly április végén történt házkutatások után elrendelt házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre változtatták. A felügyelet megszüntetése óta Szőke visszatért hivatalába, a pert a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, miután a vádhatóság ennek áthelyezését kérte Csíkszeredából.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Be nem tartott törvények csapdájában
Végveszélyben a magyar nemzeti közösségek jövője?
Korántsem biztató a Magyarország határain kívül kisebbségben élő nemzetrészek helyzete. A folyamatos fogyást a beolvadásukra és a szülőföldjük elhagyására irányuló politikai törekvések gyorsítják. A kialakult helyzetről és a megmaradás alapvető feltételeiről Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója tartott előadást Marosvásárhelyen Anyanyelvhasználati jogok a Kárpát-medencében címmel.
A Kultúrpalota kistermében Soós Zoltán mutatta be az előadót, aki a megmaradást célzó egyetlen megoldásként a teljes körű vagy a különböző típusú autonómiaformák megvalósítását jelölte meg.
Egy számszerű kisebbségben levő őshonos nemzeti közösség fennmaradásának alapvető feltétele az anyanyelv korlátlan használta születéstől a halálig az élet minden területén – fogalmazott határozottan Csóti György. Majd a reformkor nagyjaitól idézte a felismerést, miszerint "nyelvében él a nemzet". Ez határozta meg a reformkori politikusok törekvését, akik a vészharangot kongató német filozófus, Herder jóslatát cáfolva tettek is azért, hogy a magyar nyelv ne olvadjon be a szláv és német nyelvek tengerébe.
Kárpát-medencei helyzetkép
Az elcsatolt területeken élő magyarságnak ma hasonló gondokkal kell szembenéznie – folytatta a számvetést.
Felvidéken (Szlovákia) látszatra megengedő az alkotmány, de ugyanakkor kimondja, hogy a nyelvhasználat kérdését külön jogszabály rögzíti. Ez viszont nagyon diszkriminatív, és sajnálatos módon azt a kevés jogot sem lehet gyakorlatba ültetni, amit a nyelvtörvény lehetővé tesz. A kettős állampolgársággal szembeni elutasító magatartásuk is példátlan. Mindezek alapján az előadó brutálisan diszkriminatívnak nevezte a szlovák kisebbségi gyakorlatot.
Kárpátalján még minden lehetséges, lehet rosszabb és jobb is a marginális szerepben levő magyar nemzeti közösség helyzete. Az ukránok elsősorban a 10-12 milliós orosz közösségre összpontosítanak. Ha a vezetőkben lesz egy kis belátás, méltányosság és okosság, akkor minden kisebbségnek teljes körű egyenjogúságot biztosítanak, és a magyaroknak jobbra fordul a sorsuk. Ha leválasztják a keleti részeket, és egy soviniszta ukrán kormányzat jut uralomra, az csak ronthat a magyarok helyzetén, akiket jelenleg a nyomor, a háborús körülmények, a munkalehetőségek hiánya is sújt.
A román kisebbségi politika kétszínű és szemfényvesztő. Bár az alkotmány nem ismeri el államalkotó tényezőnek a magyarságot, az anyanyelvhasználat terén európai szintű jogszabályok vannak életben, amelyek sajnos csak kirakatelemei a román politikának. Akik a papíron biztosított kisebbségi jogokat szeretnék gyakorlatba ültetni, azokat megbüntetik – hivatkozott az utcanévtáblákkal és a székely zászlóval kapcsolatos példákra az előadó.
A Vajdaságban megjelentek az autonómia csírái, ami kitörési pontnak látszik, ha a magyar kormány megfelelően együtt tud működni a szerb kormánnyal, és az uniós tagság feltételeként szabja meg a kulturális autonómia biztosítását a Vajdaságban élő magyaroknak.
Horvátországban és Szlovéniában, ahol kicsi (tízezres nagyságú) a magyarok létszáma, az ott élő őshonos magyar kisebbséget államalkotó tényezőként ismerik el. Ez nagyobb biztonságot jelent, állami pénzt viszont keveset kapnak, és magyar állami támogatásból tudják kis létszámú iskoláikat és kulturális intézményeiket fenntartani, ugyanis a többségi nemzet helyi képviselői sem viszonyulnak megfelelően a kérdés kezeléséhez.
Ki kell mondani, hogy minél nagyobb egy magyar közösség az elcsatolt területeken, annál erősebb a beolvasztására vagy a megsemmisítésére irányuló törekvés. Magyarország szomszédai közül négy országban a többségi nemzet jelentős politikai tényezőinek az a célkitűzésük, hogy a magyarság szűnjön meg azon a területen, amit az asszimiláció fokozásával vagy a szülőföld elhagyásának az erőltetésével szeretnének elérni – mondta az előadó, majd hozzátette, hogy meg kell találni azokat, akik partnerek lehetnek a helyzet javítása érdekében.
Ausztriában hat-hét ezres a magyarság lélekszáma a Burgenlandnak nevezett területen, ami a vármegyék levágott területeiből állt össze. Sajnos Ausztria is képmutató és kétszínű a kisebbségi politikát illetően. Miközben példamutatóan harcolt Dél- Tirol autonómiájáért, a többi kisebbség (szlovén, horvát, magyar) közül egyiknek sem adja meg a kollektív jogokat. Burgenland létrehozását az előadó a magyar nemzet arcul csapásának, megalázásának nevezte. A nyugati határszélen, ahol többségében német ajkúak éltek, figyelembe vették az etnikai határokat, a csonka ország többi határszakasza mentén ezzel szemben több mint másfél millió magyart kényszerítettek idegen fennhatóság alá.
A Trianon óta eltelt közel száz év alatt a 2011-es népszámlálásokig a többségi nemzethez képest Felvidéken 30-ról 10 százalékra csökkent a magyarság, Kárpátalján 31-ről 12-re, Erdélyben 32-ről 20-ra, Délvidéken 28-ról 14%-ra, miközben a többségi nemzethez tartozó lakosság száma a kétszeresére, néhol a háromszorosára nőtt.
Azt hittük, hogy a rendszerváltás új, pozitív változást hoz a kisebbségek helyzetét illetően, de sajnos nem így történt. 1991–2011 között 600.000 magyar tűnt el az elcsatolt területekről, ami drasztikus csökkenést jelent, és ez a folyamat sajnos ma sem állt meg – ismertette a statisztikákat Csóti György.
A rendszerváltás óta eltelt 25-26 év sem volt sikertörténet az említett három területen (Felvidék, Erdély, Délvidék), mert kiderült, hogy a jó megoldásnak látszó koalíció a többségi nemzet uralmon levő pártjaival, azaz a kis lépések politikája nem vált be. A magyarságot képviselő politikai pártok a belpolitikai játék, az EU felé mutatott kirakatpolitika eszközeivé váltak. Többségi partnereik a kisebbségi téren tett amúgy is kevés ígéretből még kevesebbet tartottak be, s ahogy a magyar pártok kikerültek a kormányzati pozícióból, a betartott ígéreteket is kezdték visszafejleszteni. Ezen országok vezető politikai elitje a magyar közösségek teljes felszámolásán dolgozik, ami meg is valósul, ha a magyarság összefogásában és fellépésében nem következik be változás.
Mielőtt a tennivalókra tért volna, Veress Dávid csíkszeredai városi önkormányzati képviselő, az Édes anyanyelvünkért szövetségelnöke egy csíki székely asszony Marosvásárhelyen szerzett tapasztalatairól szóló írást olvasta fel.
A túlélés feltételei
Az anyanyelv korlátlan használata mellett az előadó a nemzeti kultúra ápolásának és gyakorlásának a külső feltételek nélküli jogát, az egyenrangú állampolgárságot, valamint a pénzügyi és gazdasági függetlenséget említette. Mivel Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában nem ismerik el államalkotó tényezőnek az ott élő magyar nemzeti közösségeket, szülőföldön való boldogulásukat és fennmaradásukat csak a teljes körű autonómia biztosíthatja – osztotta meg véleményét az előadó. Nem olyan, mint Petru Groza idejében a Maros Magyar Autonóm Tartomány volt Erdélyben – tette hozzá, hanem a teljes körű, vagyis a személyi elvű kulturális és területi autonómia valamelyik formája vagy ezek kombinációja, ami a valós önrendelkezést biztosíthatja. Ahhoz, hogy az autonómia megvalósulhasson, az adott közösség elszánt akaratára, áldozatvállalására van szükség, a politikai pártok részéről pedig arra a határozott álláspontra, hogy abban az esetben, ha nem teljesülnek a többségi ígéretek, kilépnek a koalícióból. A második feltételt a megfelelő jogi háttér és/vagy a nemzetközi gyakorlat, a harmadikat a többségi nemzet egyetértése, ennek hiányában pedig egy külső kényszerítő erő jelentheti.
Az akarat és áldozatvállalás dolgában az előadó szerint a székelység autonómiatörekvései hozhatnak áttörést a helyzetüket kilátástalannak érző és félelemben élő, helyenként kollektív bűnösséggel vádolt magyarok esetében.
A jogi alapot illetően Csóti György határozottan állította, hogy az őshonos magyar közösségeknek alanyi jogon jár az önrendelkezés az utódállamokban, hiszen ott születtek, őseik ott éltek és alkottak, életükkel védték a földet utódaik számára. Azt a jogot, hogy nemzeti identitásuk megtartásával szülőföldjükön teljes életet éljenek, számos európai irányelv, az Európa Tanács ajánlásai, a kontinens több országában kialakult gyakorlat támasztja alá (Dél-Tirol, Katalónia, belgiumi németek). Mindezeken túl az Európai Unió Alapjogi Chartájából is levezethető az autonómia iránti jog, mert ha egy egyénnek joga van anyanyelvén beszélni és nemzeti kultúráját gyakorolni, ha ezt társaságban műveli, akkor kollektív jogról van szó. A jogi háttér tehát adott, csak fel kell ismerni és élni kell vele, hogy a magyar ember a szülőföldjén emelt fővel járhasson, és ne érje jogsérelem.
A többségben levő nemzetek részéről sajnos nincs fogadókészség az autonómiára, de az elszánt összmagyar fellépés és a megfelelő nemzetközi nyomás tárgyalóasztalhoz kényszerítheti az adott országok többségi vezetőit.
A békés együttműködés feltétele két ország között, ha a gondokra megoldást találnak: Közép-Európában csak akkor lesz társadalmi béke, politikai stabilitás és gazdasági fellendülés, ha a kisebbségek kollektív jogait biztosítják, s a nemzeti közösségek alapvető problémáit megnevezik és megoldják. Ennek megtagadása arra kell késztesse a nemzetközi közösséget, hogy belső jogrendjébe emelje az Európa Tanács vonatkozó ajánlásait.
Ami a magyarság, a magyar kormány tennivalóit illeti, élnie kell a külső ráhatás eszközével, az okos diplomáciával, a nemzeti érdekérvényesítő képesség növelésével a nemzetközi politikában. Fontos alapelv kell legyen, hogy az elszakított nemzetrészek ügye nem külpolitikai kérdés, hanem egy sajátos belügy külpolitikai vonatkozásokkal. A kisebbségi helyzetbe került magyaroknak pedig ki kell állniuk az igazukért, és nem szabad hagyniuk, hogy a hatalom által működtetett asszimiláció mellett az önként vállalt asszimiláció is egyre nagyobb teret nyerjen – hangsúlyozta.
Kisebbségi Jogvédelmi Intézet
A nemzetmentés 24. órájában, amíg a tényleges és teljes körű autonómia megvalósul, tűzoltómunkára van szükség. Ennek egyik pillére a jogbiztonság, aminek megteremtését szolgálja a négy éve Budapesten működő Kisebbségi Jogvédelmi Intézet. Tevékenységi körébe tartozik a határon túli magyar jogászoknak, joghallgatóknak a továbbképzése a kisebbségvédelem témakörében, és anyagi támogatást nyújt a külhoni ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak peres eljárások, bírósági ügyek viteléhez olyan konkrét esetekben, amikor magyarságuk miatt jogsérelem ért egyes személyeket, csoportokat, intézményeket. A pénztámogatásnak két alapvető formája van, állandó ingyenes jogsegélyszolgálat biztosítása és a konkrét peres ügyek finanszírozása. Ezt a munkát az elcsatolt területeken 20-25 ingyenes jogsegélyszolgálati iroda biztosítja, és hasonló számú peres ügyet támogatnak, amiről a www.kji.hu honlapon lehet tájékozódni.
Az intézet egyik legerősebb marosvásárhelyi partnere a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) Szigeti Enikő vezetésével, amely az előadó szerint hasznos munkát fejt ki. Az intézet további célja a tevékenység bővítése és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése az EU, az ET, az EBESZ és az ENSZ (őshonos) nemzeti kisebbségi ügyekben illetékes intézményeivel, az európai őshonos nemzeti kisebbségek politikai és társadalmi szervezeteivel.
A szavak ideje lejárt, cselekedni kell, a retorikát politikai szinten is fel kell váltania a gyakorlatnak, a különböző szintű autonómiák megteremtéséért, amelyre Erdélyben a múltban is volt példa, ha a szászok önrendelkezésére gondolunk – hangsúlyozta Csóti György.
– Ne nyelje vissza senki a nyelvét, őrizze meg a tartását és használja az anyanyelvét minden olyan helyzetben, amikor csak lehet. A jog velünk születik, vállalnunk kell önmagunkat, mert aki jogokat koldul, az csak koldus marad – hangsúlyozta az előadót elkísérő Veress Dávid.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Csíkszeredai önkormányzat: 19 képviselőből 13 RMDSZ-es
Bemutatta önkormányzati képviselőit a csíkszeredai városi RMDSZ hétfőn az Erőss Zsolt Arénánál tartott sajtótájékoztatón.
A szövetség városi szervezete a 19-ből 13 mandátumot szerzett a helyhatósági választásokon, így megszerezte a kétharmados többséget – osztotta meg Füleki Zoltán, az RMDSZ városi szervezetének elnöke.
Az RMDSZ csíkszeredai önkormányzati képviselői a következők: András Hunor Jenő, Ábrahám Előd, Bardocz László, Bíró Hanna Barbara, Bors Béla, Fodor Levente, Füleki Zoltán, Fülöp Árpád Zoltán, Kirmájer Enikő, Orbán Zsolt, Szőke Domokos, Tófalvi Éva, Veress Dávid.
Közülük heten először vállalnak önkormányzati képviselői szerepet. Az RMDSZ önkormányzati képviselői mellett a döntéshozó testületbe az EMNP három önkormányzati képviselőt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két képviselőt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt küldhet. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjei nem jutottak be a testületbe.
Barabás Hajna
Székelyhon.ro

181 végzős ballagott el a Sapientia egyetemről
Hagyománnyá vált a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán, hogy a ballagást megelőző napon a végzősök ökumenikus istentiszteleten vesznek részt a csíksomlyói kegytemplomban. Idén 181 hallgató ballagott el az egyetemről.
Népviseletbe öltözött végzős egyetemisták „ballagtak” péntek délután a Sapientia egyetem épületétől a csíksomlyói kegytemplomig, ahol ökumenikus istentiszteleten vettek részt a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség szervezésében. A kegytemplomban a végzősöket Csapai Árpád római katolikus egyetemi lelkész és Szatmári Ingrid református lelkész látta el útravaló jótanácsokkal. A végzősök nevében Tankó Andrea mondott köszönetet az együtt töltött évekért.
Szombaton az utolsó előadást követően a tógába öltözött fiatalok a Művészetek Házába vonultak át, itt tartották a csíkszeredai Sapientia tizenharmadik ballagási ünnepségét. Székely Gyula, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese az intézmény nevében üdvözölte a végzősöket. Lukács Bence Ákos konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében köszöntötte az ünneplőket. Hargita Megye Tanácsa részéről Szőcs-Mátyás István vezérigazgató, Csíkszereda önkormányzata részéről Fülöp Árpád Zoltán tanácsos szólalt fel.
A Csíkszeredai Kar nevében Kósa István és Lázár Ede dékánhelyettesek osztották meg alkalmi gondolataikat a jelenlévőkkel. András Előd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke az együtt töltött évek szép emlékeit elevenítette fel. A végzősök nevében Dávid Endre, Marketing szakos hallgató fogalmazta meg jó tanácsait társai számára.
Az ünnepi beszédeket követően a hallgatók díjazása következett, majd szakonként színpadra szólították őket, hogy átvegyék az emléklapokat, miközben a Role zenekar alkalomhoz illő dalokat játszott. Az ünnepség záróakkordjaként a végzősök a magasba repítették sapkáikat.
Iochom Zsolt |
Székelyhon.ro

Aszfaltozásnál is fontosabbnak tartott szakoktatás
A szakoktatás fellendítése érdekében együttműködési megállapodást írtak alá a Hargita megyei önkormányzat, a tanfelügyelőség, a csíkszeredai önkormányzat, valamint a Csíki Vállalkozók Egyesületének elöljárói hétfőn a Székely Károly Szakközépiskolában.
Az együttműködési egyezmény Székely Károly Szakközépiskolára eső része, hogy ősztől villanyszerelő, autószerelő, lakatos, valamint karosszérialakatos szakot indítanak ott.
A megbeszélésen Barabás Csaba, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója elmondta, az együttműködési megállapodás által mindegyik fél megpróbál majd tenni annak érdekében, hogy a szakiskolát végzett diákok tanulmányaik befejeztével rövid időn belül itthon, a szakmájukban tudjanak elhelyezkedni. Megjegyezte, az említett felekkel történő korábbi egyeztetések során sikerült leszögezni, hogy ezentúl melyik intézmény mivel járul hozzá a megyei szakoktatás fellendítéséhez.
Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette, hogy az önkormányzatnál nagyon fontosnak tartják a szakoktatás fejlesztését, mivel egyre jobban tapasztalható a szakemberhiány Csíkszeredában. „Jól képzett helyi munkaerő nélkül nincs gazdasági fejlődés” – ismerte el Füleki. A Csíki Vállalkozók Egyesülete részéről Holló Csaba mindössze annyit mondott, hogy jelenleg és a jövőben is dolgoznak az említett szakemberhiánnyal kapcsolatos problémák orvoslásán; azt viszont nem fejtette ki, hogy pontosan mire is gondolt.
A tanfelügyelőség mindig is igyekezett olyan szakokat beilleszteni a beiskolázási tervbe, amelyeket megtanulva a fiataloknak nagyobb esélyük lesz itthon megkeresni a kenyerüket, de akár külföldön is helyt állnak tanult szakmájukkal – számolt be Görbe Péter főtanfelügyelő.
„Egyértelmű, hogy a gyermekeink számára biztosított feltételeknél nincs fontosabb. Aszfaltozhatunk, építhetünk, javíthatunk és vásárolhatunk, de kinek?” – tette fel a kérdést Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Mint mondta, a megyei önkormányzatnál minden lehetséges keretet felhasználnak a szakoktatás fellendítése érdekében. Hozzátette, sokkal fontosabbnak tartja a szakoktatás kérdését, mint például az utakét vagy bármilyen más, megyét érintő témakört.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Hogy ne felejtsük el, milyen országban élünk
Jogerős bírósági végzés nyomán több olyan forgalmi táblát cserélnek le Csíkszeredában, amelyeken elöl szerepelt a magyar és csak utána a román nyelvű felirat. Ezek miatt korábban a prefektusi hivatal perelt, és nyert, idén pedig a Dan Tanasă vezette egyesület is pert indított a város ellen.
Az elmúlt napokban a Márton Áron, Nagyrét, Szék és Taploca utcák kereszteződésénél helyettesítettek újakkal két régi, megfakult forgalmi táblát, amelyeken már az is nehezen volt kivehető, hogy elsőként magyarul, majd utána románul tüntették fel az információkat. Két másik még a helyén van, és több ugyanilyen tábla található az Igazságügyi Palotához közeli körforgalom környékén, amelyeken viszont jól látszik, hogy elöl van a magyar és utána a román felirat.
A táblákon levő nyelvi sorrend miatt először 2010-ben bírságolta meg két alkalommal a közlekedésrendészet a polgármesteri hivatalt, de a jegyzőkönyveket bíróságon támadták meg, és keresetüket elfogadták. A prefektusi hivatal 2012-ben szólította fel a polgármestert és a helyi önkormányzatot a táblák eltávolítására. Ez nem történt meg, a pert követően a Hargita Megyei Törvényszék 2013 júliusában döntött arról, hogy ez a fajta kétnyelvűség nem megengedett, és ezek a táblák nem maradhatnak az említett két útkereszteződésnél. A város vezetősége a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál fellebbezett, amely ezt elfogadta, és az ügyet újratárgyalásra visszautalta a Hargita Megyei Törvényszékre, amely elfogadta a prefektus keresetét. „Jogerős bírósági végzésnek teszünk eleget a táblák cseréjével, ez a Márton Áron, Nagyrét, Szék és Taploca utcák, illetve a Vártér, Zöld Péter és Szász Endre utcák és a Testvériség sugárút kereszteződéseinél történik meg” – tájékoztatott kérdésünkre Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere.
Idén áprilisban a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) is beperelte Csíkszereda polgármesterét és helyi önkormányzati képviselő-testületét, azt kérve a Hargita Megyei Törvényszéktől, hogy kötelezze őket az összes olyan forgalmi tábla cseréjére a megyeszékhelyen, amelyeken a magyar feliratok megelőzik a román nyelvűeket, helyettük pedig a törvénynek megfelelően olyanokat helyezzenek ki, amelyeken a román megnevezések szerepelnek elöl. A dokumentumnak a Hargita Megyei Törvényszék által rendelkezésünkre bocsátott másolata szerint a panaszos az alkotmányra és a helyi közigazgatásról szóló 2001. évi 2001-es törvény előírásaira hivatkozik.
„Azok a személyek, akik egymást követték a csíkszeredai polgármesteri hivatal vezetésében, revizionista, sovén és egyértelműen románellenes eszméktől vezérelve sok éve próbálják elfogadtatni hivatalos nyelvként a magyar nyelvet Romániában” – írja az ADEC törvényszékhez eljuttatott keresetlevele, amely szerint az említett vezetők és helyi önkormányzati képviselők nem riadtak vissza az etnikumok közötti gyűlöletre való uszítástól és a románok elleni erőszaktól sem, hogy a magyar nyelv hivatalos nyelvként történő elfogadását kierőszakolják.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Több mint ötvenen álltak sorba élelmiszersegélyért Csíkszeredában
Elkezdték az Európai Unió intervenciós tartalékaiból származó élelmiszercsomagok kiosztását kedden Csíkszeredában. A megyeszékhelyen 3070 jogosult részesülhet első körben a támogatásban, augusztus 5-étől pedig pótlistára lehet majd még iratkozni.
Több mint ötvenen várakoztak kedden, sokan már a kora reggeli óráktól a Hargita utcai raktár előtt, hogy átvehessék az Európai Unió intervenciós tartalékaiból származó élelmiszer-támogatást, bár azt csak délelőtt 11 órától kezdték el osztani. Biró Edit, a csíkszeredai városháza szociális osztályának vezetője elmondta, egyesek az utat is elzárták, ezért a csendőrség segítségét kellett kérniük a rend helyreállítására.
A csomagokat tavaly már év elején, januárban kiosztották, idén a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt csak most kezdhették el az élelmiszersegélyek kiadását. Azok, akik nem először részesülnek a támogatásban, úgy értékelték, hogy jobb a melegben várakozni, mint a téli hidegben. „Nagy öröm, hogy megkaptuk, később érkeztek meg a csomagok a tavalyhoz képest, de így is örvendünk” – hálálkodott az egyik jogosult, aki hatszemélyes családja számára vette át az alapélelmiszereket tartalmazó dobozokat. Egy másik elmondta, neki is nagy segítség a támogatás, bár főzni nem tud, így arra kényszerül, hogy eladja a dobozok tartalmát, hogy az árából tengődjön és némi főtt ételhez jusson. „Két hónapot is kitart számunkra az élelmiszer-támogatás, így sokat jelent nekem, hiszen nagyon kevés a fizetésem” – mondta egy gyermekét egyedül nevelő édesanya.
Csíkszereda polgármesteri hivatalának szociális osztálya eddig 5280 doboz élelmiszert vehetett át, és jövő hónap folyamán még további 1450 dobozt szállítanak majd a megyeszékhelyre. Tekintettel arra, hogy fejenként két dobozt kaphatnak a rászorulók, összesen 3365 adagot oszthatnak ki az elkövetkezőkben. Biró Edittől megtudtuk, frissített listájukon jelenleg 3070 személy szerepel, akiket arra kérnek, hogy augusztus 4-ig vegyék át a nekik járó támogatást a Hargita utcai raktárból, munkanapokon 11-15 óra között. Augusztus 5-étől ugyanis pótlistára lehet majd iratkozni azoknak, akik ugyan jogosultak, de nem szerepelnek a jelenlegi listán. Bővebb információkat a 0266-315120/115-ös telefonszámon vagy a polgármesteri hivatal 28-as számú irodájában igényelhetnek.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

Csíkszentdomokoson helyén maradhat a Községháza tábla
A Hargita megyei törvényszék – amely korábban több esetben is a magyarellenes feljelentő Dan Tanasának adott igazat – úgy döntött, Csíkszentdomokoson a helyén maradhat a Községháza felirat – számol be Kovács Attila a kronika.ro-n.
Továbbra is egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születnek azokban a perekben, amelyeket a csíki településeken található Községháza feliratok eltávolítása érdekében indított a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC). Míg korábban Csíkkozmás és Madéfalva esetében a Dan Tanasă vezette szervezet elérte a célját, a Hargita megyei törvényszék nemrég jogerősen elutasította a csíkszentdomokosi Községháza felirat eltávolítására vonatkozó ADEC-keresetet. A mostani döntés megerősítette a törvényszék korábbi határozatát, így az jogerőre emelkedett.
Az áprilisban meghozott elsőfokú ítélet indoklása szerint az ADEC keresete hiányos volt, nemcsak az 50 lejes bélyegilletéket nem fizették ki, hanem más dokumentumokat sem nyújtottak be az iktatás utáni ellenőrzéskor megjelölt február 26-ai határidőig. Emiatt a törvényszék megállapította, hogy a kereset nem felel meg a törvényes előírásoknak.
Ferencz Alajos, a község leköszönő polgármestere kérdésünkre azt mondta, úgy látja, ezzel megoldódni látszik ez a helyzet, és remélhetőleg befejeződik a pereskedés.
Szemet szúrt a felirat
Akárcsak a többi hasonló esetben, az egyesület most is arra hivatkozott, hogy a Községháza megnevezésnek nincs román nyelvű megfelelője, ezt Magyarországról vették át a székelyföldi önkormányzatok, és törvénytelenül használják. Amint arról a Krónika is beszámolt, korábban Csíkkozmás és Madéfalva esetében döntött a törvényszék az egyesület javára, mindkét községben levették a kifogásolt feliratokat, de Madéfalván új, háromnyelvű változatot festettek fel az épületre. Csíkdánfalva első fokon veszített pert az egyesülettel szemben, ők a marosvásárhelyi ítélőtáblához nyújtottak be fellebbezést.
Csíkcsicsó esetében is elutasítással szembesült első fokon, több mint egy hónapja az ADEC, amelynek fellebbezéséről egyelőre nincs tudomásunk. Megfellebbezte a felirat eltávolítását kimondó alapfokú ítéletet Korond önkormányzata is. Az ítélet szerint a korondi önkormányzat épületéről is el kell távolítani a feliratot, illetve meg kell téríteni Tanasă ügyvédi költségeit is.
Az ADEC ugyanakkor áprilisban két pert is megnyert első fokon a csíkszeredai polgármesteri hivatal és a helyi képviselő-testület ellen. A döntés értelmében a panaszos által kifogásolt városháza feliratot, a székely és városzászlót le kell venni a Városháza homlokzatáról.
Kovászna megyében sem jobb a helyzet
Háromszéken a prefektúra korábban Gidófalva, Nagybacon, Málnás, Csernáton, Kézdialmás és Kézdiszentlélek polgármesterét perelte a Községháza felirat miatt, Kézdivásárhely és Barót esetében pedig a Városháza felirat eltávolítását kérte. Az elöljárók sorra veszítették el a pereket, majd a prefektúra tetemes pénzbírsággal fenyegette meg őket: amennyiben nem szereznek érvényt a jogerős bírósági végzéseknek, és nem tüntetik el a feliratokat, minden nap késedelemért az országos minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot helyezett kilátásba.
Gidófalván például átírták kétnyelvűre a homlokzaton lévő feliratot, ám azt is el kellett tüntetni a prefektus fenyegetőzései miatt. A nagybaconi önkormányzatnak le kellett takarnia a százéves Községháza feliratot a polgármesteri hivatal egykori épületének homlokzatán – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Tanasă ezúttal nem nyert, Csíkszentdomokoson helyén maradhat a Községháza tábla
A Hargita megyei törvényszék – amely korábban több esetben is a magyarellenes feljelentő Dan Tanasának adott igazat – úgy döntött, Csíkszentdomokoson a helyén maradhat a Községháza felirat.
Továbbra is egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születnek azokban a perekben, amelyeket a csíki településeken található Községháza feliratok eltávolítása érdekében indított a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC). Míg korábban Csíkkozmás és Madéfalva esetében a Dan Tanasă vezette szervezet elérte a célját, a Hargita megyei törvényszék nemrég jogerősen elutasította a csíkszentdomokosi Községháza felirat eltávolítására vonatkozó ADEC-keresetet. A mostani döntés megerősítette a törvényszék korábbi határozatát, így az jogerőre emelkedett.
Az áprilisban meghozott elsőfokú ítélet indoklása szerint az ADEC keresete hiányos volt, nemcsak az 50 lejes bélyegilletéket nem fizették ki, hanem más dokumentumokat sem nyújtottak be az iktatás utáni ellenőrzéskor megjelölt február 26-ai határidőig. Emiatt a törvényszék megállapította, hogy a kereset nem felel meg a törvényes előírásoknak.
Ferencz Alajos, a község leköszönő polgármestere kérdésünkre azt mondta, úgy látja, ezzel megoldódni látszik ez a helyzet, és remélhetőleg befejeződik a pereskedés.
Szemet szúrt a felirat
Akárcsak a többi hasonló esetben, az egyesület most is arra hivatkozott, hogy a Községháza megnevezésnek nincs román nyelvű megfelelője, ezt Magyarországról vették át a székelyföldi önkormányzatok, és törvénytelenül használják. Amint arról a Krónika is beszámolt, korábban Csíkkozmás és Madéfalva esetében döntött a törvényszék az egyesület javára, mindkét községben levették a kifogásolt feliratokat, de Madéfalván új, háromnyelvű változatot festettek fel az épületre. Csíkdánfalva első fokon veszített pert az egyesülettel szemben, ők a marosvásárhelyi ítélőtáblához nyújtottak be fellebbezést.
Csíkcsicsó esetében is elutasítással szembesült első fokon, több mint egy hónapja az ADEC, amelynek fellebbezéséről egyelőre nincs tudomásunk. Megfellebbezte a felirat eltávolítását kimondó alapfokú ítéletet Korond önkormányzata is. Az ítélet szerint a korondi önkormányzat épületéről is el kell távolítani a feliratot, illetve meg kell téríteni Tanasă ügyvédi költségeit is.
Az ADEC ugyanakkor áprilisban két pert is megnyert első fokon a csíkszeredai polgármesteri hivatal és a helyi képviselő-testület ellen. A döntés értelmében a panaszos által kifogásolt városháza feliratot, a székely és városzászlót le kell venni a Városháza homlokzatáról.
Kovászna megyében sem jobb a helyzet
Háromszéken a prefektúra korábban Gidófalva, Nagybacon, Málnás, Csernáton, Kézdialmás és Kézdiszentlélek polgármesterét perelte a Községháza felirat miatt, Kézdivásárhely és Barót esetében pedig a Városháza felirat eltávolítását kérte. Az elöljárók sorra veszítették el a pereket, majd a prefektúra tetemes pénzbírsággal fenyegette meg őket: amennyiben nem szereznek érvényt a jogerős bírósági végzéseknek, és nem tüntetik el a feliratokat, minden nap késedelemért az országos minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot helyezett kilátásba.
Gidófalván például átírták kétnyelvűre a homlokzaton lévő feliratot, ám azt is el kellett tüntetni a prefektus fenyegetőzései miatt. A nagybaconi önkormányzatnak le kellett takarnia a százéves Községháza feliratot a polgármesteri hivatal egykori épületének homlokzatán.
Kovács Attila
Krónika (Kolozsvár)

Újabb halasztást rendeltek el Rádulyék perében
A nyári törvénykezési szünet előtti utolsó tárgyalást tartották hétfőn Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán és alpolgármestere, Szőke Domokos elleni büntetőperben a Maros Megyei Törvényszéken.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, érdembeli előrelépés nem történt az ügyben, kizárólag a per előzetes szakaszához kapcsolódó eljárásbeli kérdésekről volt szó, és újabb halasztást rendelt el a bíró.
Csak érintőlegesen tettek említést arról a szakértői jelentésről is, amelyet a perben magánfélként részt vevő Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal készíttetett el, amely megállapította, hogy a két megvádolt elöljáró nem okozott kárt a városnak, és a vádhatóság által jelzett, állításuk szerint jogellenes kifizetések jogszerűek voltak.
Tavaly júniusban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A pert jelenleg a Marosvásárhelyi Törvényszék tárgyalja, a következő időpont szeptember 21-én lesz.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Szégyenfolt
A romániai igazságszolgáltatásnak nem válnak becsületére azok az ítéletek, amelyeket a magyar és székely jelképeket üldözők javára hoz. E perek végül mind az európai jogi fórumokon fognak kikötni, és akkor azoknak, akik úgymond hazafiságból egy másik nép és nemzet jogfosztásában lelik örömüket, majd meg kell válaszolniuk egy kényes kérdést. Nevezetesen azt, hogy az általuk felrajzolt kép államukról szándékosan vagy szándéktalanul lett-e torzkép, hogy karikatúra-e a tiltó jogértelmezésről, vagy akaratlanul járatja le egy ország becsületét a megengedő jog irányába fejlődő kontinensen és az EU-ban. Ott állnak majd e sorban a székely megyék prefektusai, akiknek lépten-nyomon meggyűlik a bajuk a székely zászlóval, akik futószalagon indítanak pereket olyan magyar szavak használata ellen mint a „ községháza” vagy a „megyeháza”, akik a kétnyelvű feliratok nekik nem tetsző sorrendjétől az állam jövőjét féltik. A tudatzavar olyan példáit produkálják, mely tulajdonképpen a legnagyobb politikai kártétellel ér fel, és állandóan rontja a közélet hangulatát.
No de kikről és kik utódairól van szó az ún. civil kezdeményezésekben, mert ilyenek is vannak? A szög a minap bújt ki a zsákból. Mert kik rejtőznek a Méltóságért Európában Polgári Egyesület és egy Spanyolországban élő illető neve mögött? Érdemes vizsgálódni, ugyanis a hangzatos elnevezés pontosan a méltánytalanságot, a polgár- és Európa-ellenességet kívánja elkendőzni. Nos, egy beadványukból idézi a Krónika jún. 14-i tudósítása: „Azok a személyek, akik egymást követték a csíkszeredai polgármesteri hivatal vezetésében, revizionista, sovén és egyértelműen románellenes eszméktől vezéreltetve sok éve próbálják elfogadtatni hivatalos nyelvként a magyar nyelvet Romániában.”
Valóban, azok, akik a magyar (és a román jogállami) érdekvédelmet képviselik, ezt szeretnék, mert ez a jogi normalitás helyreállítását jelentené. Andrei Margától idézem: a konzervatív nacionalizmus hívei blokkolják a többség és kisebbség párbeszédét. Ezt teszik most is, s vádjaik az állítólag megbukott nacionálkommunizmuséval szó szerint is megegyeznek.
B. Kovács András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Már több mint kétezren jelentkeztek be az Ezer Székely Leány Napjára
Székelyföld legrangosabb kulturális rendezvényének tartják a szombati Ezer Székely Leány Napját a szervezők, akik szerdai sajtótájékoztatójukon ismertették a rendezvény részletes programját.
Az Ezer Székely Leány Napjának szervezői a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, továbbá Hargita Megye Tanácsa is hozzájárul a rendezvény lebonyolításához. A szerdai sajtótájékoztatón Lőrincz Csilla megyei önkormányzati képviselő elmondta, 20 ezer lejjel járulnak hozzá a költségekhez.
Mivel tavaly a csíkszentimreiek vettek részt legtöbben népviseletben a rendezvényen, idén Csíkszentimre lesz a tiszteletbeli házigazda. Fülöp Kinga, a település alpolgármestere elmondta, már május óta zajlanak az előkészületek. A nyitótáncon a legkisebbektől az idősebbekig mindenki fel fog lépni, a településről három néptánccsoport érkezik majd. Az ő feladatuk továbbá megépíteni azt a regisztrációs kaput, amelyen áthaladnak majd a népviseletbe öltözött résztvevők, akiket így össze tudnak számolni.
A szervezők arra kérik a népviseletben érkezőket, hogy mindenképp regisztráljanak, még akkor is, ha nincsenek tetőtől talpig székely ruhába öltözve, csak valamilyen népi elem, például egy mellény van rajtuk. Szombaton egyébként a csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébreszti Csíkszeredát.
András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója a sajtótájékoztatón kifejtette, vannak aggályaik a rendezvénnyel kapcsolatosan. Elsősorban az időjárás okoz fejtörést számukra, de aggódnak a lovak és a szekerek jelenléte miatt is. Bár azok csak a kijelölt útvonalon haladhatnak, és végig a háttérben lesznek, arra kérik a résztvevőket, hogy figyelmesen és körültekintően vegyenek részt az eseményen. A hétvégére több önkormányzat és helyi közösség is szervezett programot, de az igazgató azt szeretné, ha július első szombatja elsősorban az Ezer Székely Leány Napjáról szólna.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes rendezvényszervezője, Gábos Rozál elmondása alapján szerdáig több mint kétezren jelentkeztek be, ebből 1636-an Hargita megyéből, de érkezik egy-egy csapat Magyarországról és Szerbiából is. Huszonöt néptánccsoport fog fellépni, továbbá színpadra lép majd a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, a Zöld Fák Fúvószenekar és a rendezvény díszvendége, a Magyarországról érkező, erdélyi születésű Fábián Éva népdalénekesnő is.
Az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány jóvoltából idén újra felajánlanak egy székely ruhát annak az újszülött kislánynak, aki elsőként jön világra szombaton, az ajándékot személyesen viszik el a kórházba.
Iszlai Katalin |
Székelyhon.ro

Hargita: érvénytelenítették az autonómiapárti határozatokat
A romániai bíróságok mind a 42 autonómiapárti határozatot érvénytelenítették, amelyeket a Hargita megyei települési önkormányzatok fogadtak el – közölte pénteken Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa.
A kormánymegbízott emlékeztetett, hogy a megyében 42 település önkormányzata fogadta el a határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, amely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is.
Ezt az egyforma szövegű határozatot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésére fogadták el az önkormányzatok 2014-től kezdődően. A prefektus a közigazgatási bíróságon támadta meg egyenként az önkormányzati döntéseket, arra hivatkozva, hogy a határozat alkotmányellenes. Egyebek mellett a Csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a Székelyudvarhelyi, a székelykeresztúri, a Tusnádfürdői és a szentegyházi önkormányzat tett eleget az SZNT felkérésének.
Az Agerpres hírügynökség által pénteken idézett prefektus szerint a határozat sérti Románia törvényeit és az alkotmányt. A prefektus szerint egy ilyen közigazgatási egység létrehozásáról nem lehet helyi népszavazásokkal dönteni. Hozzátette: a bíróság szerint a határozat az alkotmány 13. cikkelyét is sérti, amely kimondja, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv.
Az SZNT azt követően kezdeményezte az autonómiapárti önkormányzati határozatok elfogadását, hogy a román kormány 2013-ban olyan tervet mutatott be, amely a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókat közigazgatási hatáskörökkel ruházná fel. Eszerint a magyarok által többségben lakott Székelyföldi megyéket egy nagy, román többségű régióba olvasztanák be. A hazai belpolitikában azóta lekerült a napirendről ez a kérdés, de a novemberi parlamenti választások után ismét terítékre kerülhet.
Krónika (Kolozsvár)

Ezrek a székely népviselet csíksomlyói ünnepén
Több ezren látogattak ki idén az Ezer Székely Leány Napjára a csíksomlyói nyeregbe. A regisztrációs adatok alapján 1775 leány és pontosan 800 legény jelent meg népviseletben. Nyolcvanöt évvel ezelőtt indult útjára a mozgalom.
Az előre meghirdetett jelentkezés szerint 2249-en érkeztek szervezetten, mellettük még nagyon sok érdeklődő látogatott Csíksomlyóra. A jövő évi rendezvényen a házigazda Tusnádfürdő lesz, ugyanis a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben népviseletben a találkozón.
Reggel a csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztette Csíkszeredát a város különböző pontjain, majd a Szabadság téren folytatódott az egyre növekvő tömeg szórakoztatása. A megnyitón Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, az ilyen és ehhez hasonló rendezvények által tudjuk megélni hagyományainkat. „Legyen ez a nap a székely konok meggyőződést felváltó szerény bizonyosság napja” – hangsúlyozta Barti.
Grüman Róbert, Kovászna megye önkormányzatának alelnöke beszédében kifejtette, a Székelyföldi önkormányzatok továbbra is támogatni fogják az ilyen típusú rendezvényeket. „A székely hagyomány, a népviselet él a XXI. században is” – jegyezte meg Grüman. Hargita megye testvérmegyéi is képviseltették magukat a rendezvényen. Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy itt lehetett, továbbá hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságról beszélt. „Itt az Ezer Székely Leány Napján mindannyian otthon vagyunk. Hazát, hitet nem cserél az ember” – tette hozzá Török.
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke szerint nagyon fontos, hogy megbecsüljük a leányokat, asszonyokat. „Azt kívánom, hogy ez az Ezer Székely Leány Napja még legalább 1000 évig legyen itt” – emelte ki Rideg. „Megdöbbentő látvány nézni ezt a gyönyörű szép tömeget, akik népviseletben várva itt összejöttek, az ember szíve nagyot dobban” – tette hozzá Bányai Gábor országgyűlési képviselő.
A beszédeket ünnepélyes felvonulás követte a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd az ünnepi szentmisét követően a résztvevők átvonultak a nyeregbe, ahol sok érdekes programmal várták őket a szervezők. A Zöld Fák Fúvózenekar itt is tovább emelte a rendezvény hangulatát, valamint kézműves kiállítás és vásár, illetve gyermekfoglalkozások színesítették a programot.
A házigazda Csíkszentimre által épített regisztrációs kapu az idén valóban egyedire sikerült: egy szarvast ábrázoló bejáratot készítettek. A néptánccsoportok bemutatói előtt ünnepi beszédek hangzottak el, többek között Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólt az ünneplőkhöz. „Itt nálunk a legnagyobb a vallási elkötelezettség és elhivatottság, itt még mindig tele vannak a templomok, fontosak az ünnepek, fontos a keresztség, az elsőáldozás, a bérmálás, a házasság ünnepe. Ezért vagyunk ma itt, ezért lehetünk itt, mert nekünk ez az érték még megmAradt, megtartottuk – bár komolyan dolgoztak azon, hogy elvegyék tőlünk ezt a létfontosságú alappillért. Én nem feltétlenül hiszek a számmisztikában, de ez a nyolcvanötös azt jelenti, hogy H és egy E. Mondhatjuk erre azt, hogy Hajrá Erdély, de ezekkel a betűkkel kezdődik ennek a 31-ben kitalált eseménynek a jelmondata is, ami úgy hangzik, hogy: Hitében Erős!”
A rendezvény egyik legfontosabb pontját a hagyományőrző néptánccsoportok bemutatói jelentették, idén összesen 24 csapat lépett színpadra. A táncosok Csíkszentimréről, Csíkszeredából, Marosludasról, Borszékről, Csíkszentkirályról, Berekfürdőről, Csombordról, Kecsetről, Kászonaltízről, Szentegyházáról, Gyulakutáról, Csíkvacsárcsiból, Tusnádfürdőről, Csíkmenaságról, Csíkszentlélekről, Fitódból, Csíkszentdomokosról, Csíktaplocáról, Madéfalváról, Csíkcsicsóból és Csíkcsomortánból érkeztek.
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere kérdésünkre elmondta, több éve vesz részt a rendezvényen, de ez az első alkalom, amikor nem szervezőként, csupán résztvevőként volt jelen. „Ez egy fontos találkozó, Vásárhelyről és Bukarestből is hoztunk vendégeket, hogy megismerhessék a székely kultúrát” – ismertette Kozma.
Deák Boglárka és Martóci Réka a tüsnádfürdői néptánccsoport tagjaiként vettek részt a rendezvényen. „Tőlünk körülbelül 80–100 ember jött el, nagyon sokat próbáltunk minden egyes nap. Jól érezzük magunkat és jó látni, hogy mindenki népviseletben van. Finom az étel, szépek a táncok, mindennel meg vagyunk elégedve” – mondták.
Brassóból is többen érkeztek, Ilyés Klára érdeklődésünkre elmondta, már harmadik alkalommal vesznek részt az eseményen. „Szépek a színes székely ruhák. Az előadás tetszett a legjobban, de a beszédek is szépek voltak. Jövőre is itt leszünk” – tette hozzá Ilyés.
A határon túlról is jöttek résztvevők, a Magyarországról érkező Valendorfean Katalin elmondása szerint nagyon jól érezte magát. „Azért jöttünk, hogy megnézzük a vidéket és a táncokat. Minden tetszik, a táj, a levegő, az erdő, a templom, az énekek és a kedves emberek”.
A rendezvényt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány szervezte.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro|

Árus: panaszokat kell tenni az Európa Tanácsnál
Az összes Hargita megyei önkormányzat által elfogadott autonómia-határozatot érvénytelenítette a bíróság – közölte pénteken Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa. Árus Zsolt SZNT tisztségviselő szerint Bukarest célja, hogy az Európa Tanács ne is szerezzen tudomást a Székelyföldi törekvésekről.
A kormánymegbízott emlékeztetett, hogy Hargita megyében 42 település önkormányzata fogadta el a határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, amely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. A határozatot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésére fogadták el az önkormányzatok 2014-től kezdődően. A városok közül a gyergyószentmiklósi, Csíkszeredai, Székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, Tusnádfürdői és szentegyházi önkormányzat tett eleget az SZNT felkérésének, a többi érintett önkormányzat községeket jelent. A prefektus a közigazgatási bíróságon támadta meg egyenként az önkormányzati döntéseket, arra hivatkozva, hogy azok alkotmányellenesek.
Az SZNT gyergyószéki szervezetének vezetője, Árus Zsolt szerint, ilyen bejelentés már korábban is elhangzott, a prefektus célja megüzenni a polgármestereknek meg önkormányzatoknak, hogy ne is próbálkozzanak, mert lám semmi értelme, a bíróságon úgyis mindig a prefektus nyer. Árus szerint ez összefüggésben van azzal, hogy június 28-án Strasbourgban az Európa Tanács egy testületének ülésén, négy Székelyföldi polgármester kérésére, napirenden szerepelt a romániai zászlótörvény.
A Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi, Egyed József gyergyóújfalvi, Vass Imre makfalvi és Zoltáni Csaba székelyderzsi polgármesterek által megfogalmazott beadvány megtárgyalását végül októberre halasztották mert az összes romániai küldött testületileg távol mAradt. Árus Zsolt szerint ettől függetlenül, újból bizonyítást nyert, hogy van keresnivalója a Székelyföldi jogsértések miatt hangjukat hallatóknak az Európa Tanácsnál, mert ez a testület, a hozzá intézett kérésekkel érdemben foglalkozik.
„A Bukaresti hatalom éppen ezért azt szeretné elérni, hogy ilyen megkeresések ne is szülessenek, ennek a jegyében született a prefektusi »tájékoztatás« is” – szögezi le Árus. Szerinte a Bukaresti hatalom célja az, hogy több ilyen határozat ne érkezzen az Európa Tanácshoz Romániából.
Az SZNT tisztségviselője szerint az önkormányzatok le kell vonják a következtetést, hogy ez helyes, eredményekkel kecsegtető út, tovább kell hát menni rajta. „Bármilyen jogsértést követ el a központi hatalom, bármilyen módon korlátozza a helyi autonómiát és a közösségek jogait, igenis erről panaszt kell tenni az Európa Tanácsnál és kérni kell, hogy az lépjen közbe”. Árus megjegyzi: Székelyföldön több tíz magyar többségű önkormányzat van, amelyik még nem fogadta el a petíciós határozatot, Gyergyószéken is kettő. Azokat továbbra is arra buzdítják, hogy tegyék meg ezt a lépést.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Akadozott az ügyintézés, sztrájkoltak a közalkalmazottak
Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen a közalkalmazottak nem csatlakoztak a Közigazgatási Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége által július 12-re meghirdetett egész napos sztrájkhoz, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön azonban sztrájkoltak a közalkalmazottak.
A Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának alkalmazottait tömörítő szakszervezet is csatlakozott az országos munkabeszüntetéshez, így kedden ott is szünetelt az ügyfélfogadás.
Elekes Katalin, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala szakszervezeti tömörülésének, a Mikó Szakszervezetnek az elnöke kérdésünkre elmondta, a Csíkszeredai városházán rendben zajlott le a sztrájk. „Nincs tudomásom arról, hogy elégedetlenség vagy bármi más történt volna, elfogadták az adófizetők, az ügyfelek, hogy sztrájkolunk. Köszönjük a megértésüket, reméljük, elérjük célunkat” – fejezte ki reményét a szakszervezeti elnök.
Mindenféle zavaró esemény nélkül zajlott le kedden a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalban meghirdetett sztrájk. Amint azt Wohlfart Rudolf, a városházi alkalmazottakat tömörítő Havasi Gyopár Szabad Szakszervezet elnöke elmondta, az ügyfelek megértőek voltak, nem tapasztaltak felháborodást amiatt, hogy a hivatalban nem fogadták őket. A szakszervezeti vezető ugyanakkor köszöni is az emberek megértő hozzáállását. „Az ügyfelek nem hibásak azért, hogy a közalkalmazottaknak alacsony a fizetése, de őket is érinti, hogy mi nem dolgozunk. Nekünk azonban nincs más eszközünk arra, hogy felhívjuk a figyelmet a helyzetünkre. Köszönjük a megértésüket” – fogalmazott.
Székelyudvarhelyen nem tiltakoztak
A Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak kevesebb, mint tíz százaléka szakszervezeti tag. A hivatalosan bejegyzett szervezet nem tagja az országos szakszervezetnek, és a polgármesteri hivatal illetékese szerint folyamatban van a feloszlása. Eddig még soha nem vettek részt országos akciókban és nem is kapnak értesítéseket azokról – közölte a szervezet elnöke.
A Pro Adminisztráció Szakszervezet – amelyhez a megyeszékhelyi városházai alkalmazottai is tartoznak – azt sérelmezte, hogy a mostani sztrájkot kezdeményező szakszervezet nem hívta őket tárgyalásokra, így nem csatlakoztak az akcióhoz. Silvia Moldovan szakszervezeti elnök elmondta, azt kérik, hogy az egységes bértörvényt alkalmazzák, és újra részesüljenek étkezési utalványokban. „Maros megyeben több mint kétezer tagunk van, többek között a Marosvásárhelyi városháza alkalmazottai is. Nem értünk egyet azzal, hogy mindenkinek egyforma százalékban emeljék a fizetését. Azt szeretnénk, hogy a tanügyben és egészségügyben alkalmazott egységes törvény legyen érvényes a közigazgatásban is” – nyilatkozta érdeklődésünkre Silvia Moldovan. Az elnök hozzátette: amennyiben egyeztető tárgyalásokon ezt nem sikerül ezeket a célokat elérni, szeptemberben tiltakozó megmozdulásokat szerveznek.
Sepsiszentgyörgyön sem volt ügyintézés a sztrájk miatt
Ferencz Tibor, a Nova Vita szakszervezet Háromszéki elnöke lapunknak elmondta, összesen 612 közalkalmazott csatlakozott a tiltakozó megmozduláshoz, nem volt ügyfélfogadás a megyei önkormányzatnál, a Sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban és az alárendelt intézményeknél, és további három városban és 15 községházán. Ferencz Tibor arra kérte az ágazatban dolgozókat, hogy ha a további tiltakozás során nem is vállalják a munkabeszüntetést, mert az fizetéscsökkentéssel jár, legalább írásban jelezzék, hogy támogatják a megmozdulást. „Úgy etikus, hogy valamilyen részt mindenki vállaljon ebben a küzdelemben, hiszen ha sikerül eredményeket elérni, az mindenkit érint majd” – hangsúlyozta. Kifejtette, a kormány „macska-egér játékot” folytat velük, legutóbb is pénteken délutánra hívták be őket tárgyalni, majd a többórás egyeztetés után, amikor alá kellett volna írni a dokumentumot, nem az volt írásban, amiben megállapodtak. „Elképzelhető, hogy pénteken újra lesznek egyeztetések, mi bízunk benne, hogy sikerül dűlőre jutni, de ha mégsem, jövő héten kirobbantjuk az általános sztrájkot” – szögezte le Ferencz Tibor. Kovászna megyében 80-90 százalékos a támogatottság, ám az általános sztrájkhoz országos szinten is össze kell gyűjteni a szakszervezeti tagok több mint felének a támogató aláírását.
Marosvásárhely nem, Dicsőszentmárton és Segesvár tiltakozott
A Közigazgatási Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének Maros megyeben csak Segesváron és Dicsőszentmártonban van fiókegysége, így ott tiltakoztak kedden a közalkalmazottak.
Dicsőszentmártonban 168-an csatlakoztak az akcióhoz azt követelve, hogy növeljék meg a béreiket. Jelenleg a dicsői közalkalmazottak nagy többségének 1100–1300 lej a fizetése, s nem ritka, hogy egy családban mindkét szülő közalkalmazott. A dicsőszentmártoni szakszervezeti vezető, Florica Savu a Marosvásárhelyi Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a városházán csak az anyakönyvi hivatal volt nyitva, ahol a születésekről és elhalálozásokról szóló bejelentéseket fogadták. Működött a polgármesteri hivatal fennhatósága alatt levő napi piac is, mert ott több magánvállalkozónak van üzlete, ezért nem lehetett a piacot is bezárni.
Folytatódhat a sztrájk, akár több napon keresztül is
Egyébként több napos sztrájkkal fenyeget a közigazgatásban dolgozók szakszervezete, ha a kormány egy héten belül nem teljesíti követeléseiket. „Elsősorban azt várjuk, hogy találjanak megoldást a követeléseinkre, ellenkező esetben jövő kedden, július 19-én határozatlan idejű sztrájkba lépünk” – nyilatkozta Valer Suciu, a Kolozsvári székhelyű Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége (FNSA) elnöke. Továbbá elmondta: utoljára pénteken, június 8-án tárgyaltak a kormánnyal, de nem jutottak egyezségre. „Várjuk, hogy keressen meg minket a kormány, hogy lássuk, hogyan oldjuk meg a problémát, ha nem sikerül, jövő keddtől határozatlan idejű sztrájk kezdődik” – közölte a szakszervezeti vezető.
Székelyhon.ro