Csíkszeredában febr. 25-én dr. Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka nyugalmazott osztályvezetője mutatta be Muckenhaupt Erzsébet A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei című könyvét. Munkájával, a kéziratok alapos vizsgálata, a leltárok és naplók bemutatása által megteremtődik a Csíksomlyói Nyomda és könyvkötő-műhely hiteles története - hangzott el a bemutatón. Az 1980-1985 között megtalált ősnyomtatványokról szóló könyv rajzokkal és fotókkal dokumentált. A szerző a csíksomlyói Mária-szobor alatt megtalált ősnyomtatványok kalandos útjáról mesélt, amelyek végül 1992-ben kerültek haza, a Csíki Székely Múzeumba. Jelen pillanatban ezek a könyvek országos szinten a 4. helyre állítják Csíksomlyót az ősnyomtatványok szempontjából Gyulafehérvár, Nagyszeben és Kolozsvár után. /Hátsekné Kovács Kinga: Az erdélyi könyves-múlt legjelentősebb hagyatékáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

A csíkszeredai intézményesített művészeti oktatás 30. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat máj. 8-án kezdődött a Napra forgó igék címet viselő szavalóversennyel. Megnyílt a Mikó-vár kápolnatermében a művészeti iskola névadójának emlékkiállítása, Nagy István festőművész jelentőségéről Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója beszélt, majd Pogány Ö. Gábor egyik kevésbé ismert tanulmányát idézte. A Riehen Egyesület székhelyének udvarán, Zsögödön állították ki az egyesület által meghirdetett illusztráció-pályázat díjnyertes munkáit. Megnyitóbeszédet Borbáth Erzsébet, a Riehen Egyesület elnöke mondott. /Harmincéves művészeti iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ A múzeumigazgató Nagy István munkásságát így foglalta össze: minden művében van valami időtlen, a magyarság erejét képviselik és történelmünk vázát alkotják a csíkmindszenti székely festő munkái. /(Hátsekné Kovács Kinga): A képletes egyszerűség alkotásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

A csíkszeredai Polgármesteri Hivatal bemutatta az elmúlt évi tevékenységéről készült jelentést. Dr. Csedő Csaba István polgármester kiemelte, hogy elmaradtak a nagy befektetők. 1999-ben a város 54,5 milliárd lejes költségvetéséből több mint hat milliárd lejt a saját apparátus fenntartására költött. A tanügyi intézmények közel nyolc milliárd lejt kaptak, ami az éves költségvetés 13,9 %-át jelenti. A város kulturális és sport életére 6,2 milliárd lejt költöttek. A legtöbbet a Hargita Együttes kapott: 1,7 milliárd lejt, s az elmúlt évben első alkalommal támogatta teljes egészében a város. A tavaly megalakult Csíki Játékszín hétszáz millió lejt, a Csíki Székely Múzeum 1,1 milliárd lejt kapott, a könyvtár pedig 745 milliót. /(Daczó Dénes): Egy év százöt oldalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, hogy ezelőtt 70 évvel alakult meg a Csíki Székely Múzeum, 30 éve, 1950-ben hivatalosan is bejegyezték az intézményt. Első múzeumőre, s egyben tiszteletbeli igazgatója néhai Kovács Dénes volt. Október végén-november elején emlékeznek meg a kettős évfordulóról. Újra átrendezik a kiállításokat, olyan tárlatok lesznek, mint: Bibliák a Székelyföldön, egyházművészeti kiállítás, s a gazdag régészeti anyag legszebb darabjait is a látogató elé tárják. Bemutatják a csíki szőnyegeket, Csíkszereda polgári építészetét korabeli fényképek és rajzok tükrében. Készül a múzeumi emlékkönyv is. Tudományos szimpózium is lesz. /Kristó Tibor: Évfordulós ünnepségre készül a múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre zsögödi festőművész és Vámszer Géza tanár gyakorlati irányításával 1930-ban megnyílt a Csíki Székely Múzeum Egyesület által alapított Csíki Székely Múzeum első kiállítása Csíksomlyón. Több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint néprajzi tárgyat állítottak ki. A múzeumalapításra Domokos Pál Péter a következőképpen emlékezett vissza. "...művészeti kiállítást rendeztem. Fontosnak találtam a festékeseket - azokot a festékeseket, amiket nem bolti festékkel, hanem növényi festékkel festettek az asszonyok -, amelyeknek a színét nem vette el a nap, és a különféle szőtteményeket. Elvittem Demes nénit Szentkirályról és Ferencz Benjáminnak az édesanyját Pálfalváról. Azok a kiállításokon, vagy a somlyóin, vagy a szeredain szőttek, hogy akik jöttek a kiállításra, lássák, hogy(an) szőnek. Behoztam a madarasi embert, aki csinálta ott a korsót és az edényeket. Mindenfélét csinált. Ki is égettünk egy csomó mindent. Elhoztam Vass Áront, aki a medvéket készítette. Alcsíkról felhoztam Kristó bácsit, aki székeket faragott. Nagy Imrének a képei a csíksomlyói kiállításon voltak először nyilvános kiállításon a falakra aggatva. A különféle plébániákról a szép szobrokat, szép képeket vittem és kiállítottam. Tehát mindent, ami jellemző volt Csíkra, azokat megmutattam." 1937-ben a Csíki Lapok még említette a múzeum gyűjteményét, mely akkor Csíksomlyón volt. Ezután a római katolikus gimnázium különböző termében s padlásán hányódott a gyűjtemény, s szünetelt a múzeumi tevékenység. 1946-ban Kovács Dénes festőművész-rajztanár hozzákezdett a kallódó alapgyűjtemény újraleltározásához, az intézmény újraalapításához, később hivatalosításához. - A Csíki Székely Múzeum a vegyes múzeumok rendjébe tartozik. 88 315 régészeti, történelmi, tudomány- és technikatörténeti, ékszer, fegyver és numizmatikai, 61 556 diapozitív, fotó és fotónegatív, 8655 néprajzi, 7725 képző- és díszítőművészeti, 7567 régi könyv és levéltári, 6271 hagyatéki, 4984 természetrajzi, 21 népi építészeti tétel található gyűjteményeiben. Nagy Imre festőművész végrendeletében minden alkotását, levelezését, kéziratait, könyvtárát azzal hagyta a múzeumra, hogy az legyen művészi tevékenységének emlékháza. A szabadtéri részleg faházakat és székely kapukat őriz. Az évforduló megünneplése nov. 17-én kezdődik ünnepi ülésszakkal. A következő két hétben négy kiállítás-megnyitó és egy rajzverseny lesz. Az ünnepi ülésszakon ismertetik a LXX éves Csíki Székely Múzeum emlékkönyvét. /Szabó András múzeumigazgató: Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

Nov. 17-én kezdődött Csíkszeredában az ünnepi ülésszak, melyen a Csíki Székely Múzeum 70. évfordulójára emlékeztek. Szabó András múzeumigazgató és dr. Benkő Samu professzor, az EME elnöke üdvözölte az ünneplőket, majd dr. Csedő Csaba polgármester az intézmény mostani igazgatójának átnyújtotta a múzeum volt és jelenlegi munkatársainak tevékenységét jutalmazó Pro Urbe-díjat és emlékplakettet. Az ülésszakon a múzeum történetéről volt szó. Bemutattak két kiadványt, a múzeumi évkönyvet, valamint a Székely Oklevéltár VII. kötetét. /Kristó Tibor: Hetvenéves A Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

"A tavaly elkészített Csíkszereda város kulturális évkönyve 2000 c. kötet kiváló alkalomnak bizonyult a megyeszékhely - önkormányzati költségvetésből finanszírozott - kulturális életének újraértékelésére. Az önkormányzati alárendeltségű kulturális intézmények (Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíki Székely Múzeum, Megyei és Városi Könyvtár, Városi Művelődési Ház) tevékenységét az ún. civil szférába tartozó intézmények (könyvkiadók, magángalériák, egyesületek, alapítványok) munkája egészíti ki. A kulturális élet támogatási infrastruktúrájából a képzőművészet többnyire kimaradt, annak ellenére, hogy vidékünk "magas kultúráját" leginkább a képzőművészet határozza meg. Csíkszeredában jelenleg 30-nál több főiskolai végzettségű, aktív képzőművész él. 1999. nov. 3-án alakult meg Hargita Visual Art névvel a Csíkszeredában és Hargita megyében tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Csíkszereda tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a közösségi tulajdonban lévő csíkszeredai Virág utcai galériát, melyet az egyesület közös műtermekként vállalt működtetni. (Így több fiatal alkotó jutott műteremhez: Berszán-Márkos Zsolt, Bartis Elemér, Botár László, Ferencz S. Apor, Léstyán Csaba, Siklódi Piroska.) Ebben a galériában csoportos tárlattal mutatkozott be a Hargita Visual Art művészegyesület. Szervezésükben nyílt meg Marosvásárhelyen Botár László festészeti tárlatára, majd Kolozsváron a Velum Kft. rendezett a csíkszeredai képzőművészeknek csoportos tárlatot. Kiállítás-sorozat indult Csíkszeredában, a Művelődési Házban. A színházi bemutatók előtti kiállítások támogatási, kerete az elmúlt esztendőben megteremtődött. Az egyesület programja szerint idén még 13 tárlat színhelye lesz a Virág utcai galéria. Csíkszeredában valóságos művészkolóniáról lehetne beszélni, annak ellenére, hogy a 89-es rendszerváltás felgyorsította a kivándorlást. (Elment többek között Adorjáni Endre, Beczássy Antal, Bogáti Kispál Lajos, Erőss István, Ferencz Ernő, Kántor József, Szabó Béla, Vincefi Sándor, Xántus Géza) - El kell készíteni a csíkszeredai képzőművészek művészettörténeti igénnyel szerkesztett katalógusát és adattárát. Az elkészült katalógussal/adattárral már szervezett keretek között lehetne részt venni országos és külföldi kiállításokon. A csíkszeredai képzőművészek elképzelésükhöz kiváló partnert kaptak a Velum cégben. A Velum Kft. Budapesten galériát nyitott, ahol az anyaországi közönség megismerkedhet Hargita megye képzőművészeinek alkotásaival. /Pozitív székely táj - A Hargita Visual Art sikerei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./"

"Budapesten, ápr. 11-én a Magyarok Házában a Lakatos Demeter Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság és az Erdélyi Szövetség rendezésében kiállítással egybekötött emlékülést tartottak Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója tiszteletére. A nagy néprajztudós munkásságáról, népzenegyűjtésének jelentőségéről, a moldvai csángómagyarok között végzett kutatásairól hangzottak el értekezések. Szőcs János csíkszeredai történész Domokos Pál Péter és a Csíki Székely Múzeum címmel tartott előadást. Az előadók között volt Kónya Ádám /Sepsiszentgyörgy/ nyug. múzeumigazgató, Almási István /Kolozsvár/ népzenekutató, Halász Péter /Budapest/ és Jáki Teodóz /Győr/ bencés tanár. Ez alkalommal újból levetítették az a videofelvételt, mely a nagy tudós 90. születésnapi ünnepségén készült. /Domokos Pál Péter- emlékünnepség Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21., Meghívó/"

"A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartanak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen bemutatják a Hála József-Cseke Péter szerzőpáros A Homoród füzes partján című monográfiáját, este pedig Csíkszeredában Lőrincz Etelka Fejezetek Árapatak népi életéből, Szőcsné Gazda Enikő Erkölcs és közösség, valamint dr. Pozsony Ferenc Adok néktek arany vesszőt című könyveit. Máj. 19-én tartják a konferenciát, 15 előadó dolgozata hangzik el. Ugyanaznap kerül sor a Kriza János Néprajzi Társaság évi közgyűlésére, másnap a Csíki Székely Múzeum kiállításait tekinthetik meg a résztvevők. /Néprajzi Konferencia. Az erdélyi fazekasság múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"

"Közösen tiltakozik Csíkszereda és Székelyudvarhely a megyei önkormányzat azon határozata ellen, mely szerint a két megyejogú város ez évben nem részesül a költségvetés újraosztásra kerülő alapjából. A megyei költségvetés közel nyolcvan százalékát (Csíkszereda 61 %, Székelyudvarhely 19,5%) a két megyejogú város adja. Ez a két város jelentősen hozzájárul a költségvetéshez, ezért jogosan tart igényt a neki járó összegre. A város az elmúlt években vállalta több olyan intézmény működtetését is, melyek megyei jelleget töltenek be. Köztük a Csíki Székely Múzeumot, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, a Megyei és Városi Könyvtárat, a Vérközpontot, valamint a Megyei Katonai Központot./Daczó Dénes: Jussukat követelik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"A zsögödi Nagy Imre Képtárban aug. 24-én a negyedszázada elhunyt képzőművészre emlékeztek, majd koszorúzásra került sor. A rendezvény alkalmából megnyílt Nagy Imre 20-30-as években készült alkotásait bemutató kiállítás. Zsögödi Nagy Imrének a vidék képzőművészeti életében és az egyetemes magyar művészettörténetben betöltött szerepéről Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, a Nagy Imre-hagyaték gondozója szólt, Gaál András képzőművész pedig a Mesterrel kapcsolatos személyes élményeit elevenítette fel. Szabó Andrásnak köszönhetően hamarosan elkészül Nagy Imre teljes életművét felleltározó, művészettörténeti igényességű dokumentáció. /Nagy Imre-emlékest Csíkzsögödben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./"

"Okt. 18-án a csíkszeredai Mikó-vár kápolnatermében tartotta meg évi közgyűlését a Csíki Műemlékvédő Egyesület. A gyűlésen tájékoztató hangzott el a Csíki Székely Múzeum szabadtéri részlegének az egyesület általi gondozásba vételéről. Megvitatták a csíkmenasági Adorján-kúria körül felmerült problémákat. / Csíki Műemlékvédő Egyesület évi közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"

"Nov. 25-én Csíkszeredán második alkalommal tartottak csángónapot. A megnyitón jelen voltak a csángók képviselői: a Csíkszeredában tanuló csángó gyerekek, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium diáksága, több moldvai csángó település küldöttsége. A rendezvényt megnyitó dr. Csedő Csaba polgármester nehezményezte, hogy akik jó tanácsokkal látják el a moldvai csángó-magyarokat, azok ilyen rendezvényeken nem képviseltetik magukat. A rendezvény során megnyitották a szabófalvi népviselet bemutató kiállítást, amely a Csíkszeredában élő Csibi Ionel és Éva több éves gyűjtésének az eredménye. A kiállítás anyagáról valamint Szabófalva történelmi múltjáról Szőcs János történész a Csíki Székely Múzeum munkatárasa beszélt. /(Daczó Dénes): Második alkalommal tartottak csángónapot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"1675-ben Kájoni János ferences szerzetes polihisztor nyomdát alapított Csíksomlyón. Nyomdájában először a Cantionale Catholicum című énekeskönyvet nyomtatta ki 1676-ban. A ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. 1727-ig, amikor a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdája létesült, a csíksomlyói műhely volt az egyetlen katolikus nyomda Erdélyben. A Csíki Székely Múzeumban a csíksomlyói ferences nyomda létesítésének 325 éves évfordulójára kiállítást rendeznek, a kiállítást dec. 15-én nyílik. A kiállításon megtekinthető, többek között, Kájoni kézisajtója is, amelyet a rendezők a kolozsvári múzeumtól kaptak kölcsön. /A csíksomlyói nyomda 325. évfordulója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

Febr. 27-én Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum tartották a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület rendezvényét, bemutatták az Olt folyóról készített fotókiállítást és az Oltról készült kiadványt. A rendezvény vendégei, az Olt menti települések polgármesterei, valamint a vízügyi és környezetvédelmi hivatalok képviselői együttműködési szerződést írtak alá a folyó tisztaságának megőrzésére, a történelmi, néprajzi, építészeti, esztétikai és táji értékek védelmére. /Ferencz Imre: Szerződést kötöttek az Oltra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

"A Csíki Székely Múzeum égisze alatt több mint egy hete folyik ásatás Csíkszenttamáson, a falu volt templomának toronymaradványa tövében. Az ásatásra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háromszázezer forint támogatást ítélt meg, lényeges segítséget nyújtott a Csíki Műemlékvédő Egyesület is. A régi szenttamási templomot 1725 óta nem használják, bizonytalan adatok szerint már 1590-ben rossz állapotban volt. Az 1332-34-es pápai tizedjegyzékben Szenttamásról megemlítik Lőrincz (Laurentius) papot, tehát akkor már volt temploma a falunak. A régészek szerint ez arra utal, hogy a gótikus templomnak lennie kellett román stílusban épült Árpád-kori előzménye. Az ásatásnak erre kellene fényt derítenie. /Szondy Zoltán: Templomásatás Csíkszenttamáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./"

"Aug. 16-án Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Görgey Gábor kulturális miniszter az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek között található néhány erdélyi személyiség is. A díjazottak névsora: Pauler Gyula-díjat kapott Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár marosvásárhelyi igazgatója, Életfa-díjjal Szilágyi Ferenc szilágysámsoni népdalénekest tüntették ki. Szinnyei József-díjat vehetett át Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum könyvtárosa, a Népművészet Mestere-díjat pedig Demeter Antalné Jánó Annának adományozták. Kolozsvári kitüntetettje is van az augusztus 20-i ünnepségnek, Dávid Gyula irodalomtörténésznek, a Polis Könyvkiadó vezetőjének személyében, aki Wlassics Gyula-díjat kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át Szilágyi Enikő erdélyi származású színésznő, a Thália Színház színművésznője. Szilágyi Enikő a kolozsvári színházban is vendégszerepelt a nyolcvanas években, és játszott több román filmben is. /Augusztus 20-i állami kitüntetések. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával végzik a csíksomlyói Salvator és a Passió kápolnák felújítását a csíkszeredai Consunit cég munkásai. A falképkutatás Tövissi Zsolt műépítész, míg a padlócsere előtti régészeti feltárás Darvas Loránd, a Csíki Székely Múzeum régésze felügyelete alatt történt. /Kápolna-felújítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "

"Takács Péter, a debreceni egyetem professzora értékes kiadvánnyal gazdagította a Csíki Székely Múzeum könyvtárát, az általa szerkesztett és gondozott Székelyföldi urbárium öt kötetével, melyet Cziráky-féle urbáriumként is ismernek a történészek. E kiadvány eddig csak a budapesti és a marosvásárhelyi levéltárakban volt hozzáférhető. Immár kötetekbe szedve az 1820-ból származó, a jobbágyok földesuraikkal szembeni kötelezettségeit tartalmazó iratanyag szélesebb körben is ismertté válhat. /Kristó Tibor: Értékes ajándék a csíki múzeumnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

"Muckenhaupt Erzsébet /sz. Szombatság, 1952./ a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum főmuzeológusa régikönyv-szakértő, feladata a múzeum gyűjteményében található XV-XIX. századi régi könyvek és kéziratok tudományos feldolgozása. Kutatásairól írt tanulmányai számos folyóiratban, évkönyvben jelentek meg. Önálló kötete /A csíksomlyói Ferences Könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985/ 1999-ben látott napvilágot. Az EMKE a csíksomlyói ferences könyvtárban végzett munkásságáért, a nemzeti kulturális örökség feltárásáért Monoki István-díjjal jutalmazta. Muckenhaupt Erzsébet elmondta: 1980-ban előkerültek a csíksomlyói elrejtett könyvek: a Mária-szobor talapzatából került ki 33 értékes könyv. A másik részüket 1985-ben találták meg. A ferencesek a rend feloszlatása előtt elrejtették ezeket a könyveket. Jegyzőkönyvet készítettek, hogy a könyvek a kolostor tulajdonában maradnak. Azonban a titkosrendőrség beavatkozott, a múzeumba szállíttatta a megtalált könyveket. Muckenhaupt Erzsébet tanulmányozta a könyvkötéseket. A kötések a bejegyzéseken kívül a könyv történetére, tulajdonosaira, használóira és a használat helyére és idejére vonatkozó lényeges adatokat is hordoznak. /Oláh-Gál Elvira: Sorsom a régi könyvekhez kötött. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10. - Részlet a Székelyföld című kulturális folyóirat 2002. novemberi számában megjelent interjúból/ Orosz-Pál József, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Főiskola zenetanára, több kórus vezetője kapta az EMKE Nagy István-díját zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért. 1972 óta tanít Székelyudvarhelyen. Több éven át vezetett egy 150 tagú kórust. Ebből alakult egy kislétszámú kórus, a Camerata leánykórus 1985-ben, amely később vegyes karrá alakult. A főiskola kórusa az országban az egyetlen kórus, amely tagja a világválogatott énekkarnak. Több alkalommal szerepeltek külföldi versenyeken. Legközelebb Norvégiába van meghívásuk.Augusztusban Ópusztaszerre hívták őket. Rendszeresen jelen vannak az Orbán Balázs-ünnepélyeken, március 15-én is. Idén 75 éves lesz a Balázs Ferenc Énekkar, amelynek szintén ő a vezetője, az évforduló tiszteletére egy fesztivált szerveznek. Nemrég jelent meg Orosz-Pál József Kör-kör, ki játszik? című kötete, amely az óvodai ének-zenepedagógiai mű és dalosgyűjtemény. /Kovács Attila: Továbbra is szolgálni az ügyet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./Dr. Papp Kincses Emese tanár /sz. Marosvásárhely, 1943/, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója, megyei önkormányzati képviselő. Német-magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). 1981-ben nyerte el a filológiai tudományok doktora címet a BBTE-n. Disszertációja témája: A két világháború közötti romániai magyar történelmi regény. Tudományos dolgozatai, recenziói, irodalomtörténeti és nyelvtudományi, módszertani dolgozatai különböző kötetekben és periodikákban látnak napvilágot. Virrassz velem című dokumentumregénye harmadik kiadása a napokban hagyta el a nyomdát. Tudományos konferenciák szervezője és meghívott előadója, ugyanakkor több színpadi produkció rendezője, szövegkönyvírója, esetenként zeneszerzője. Az EMKE 2002-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát. Dr. Papp Kincses Emese vallja: "magyarnak lenni érték, így feladatunk a magyarságtudat erősítése. A keresztény értékrend, a tisztesség, a hűség, az igazság kimondása erkölcsi parancs." /Sarány István: Magyarnak lenni érték. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./"

"A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeumban fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. "Ezen falmaradvány, valamint a felfedett sírok alapján megállapítható, hogy a XII. század elején Csíkban már állt egy templom, és melléje temetkeztek" - hangzott el. Az eddigi munka anyagi költségeit a csobotfalvi plébánia fedezte, ők pedig lelkesedésből végezték a munkát. Pályázni szeretnének, hogy megszerezzék az ásatások folytatására szükséges pénzt. /Kiss Edit: Árpád-kori falmaradvány. Beszámoltak a csobotfalvi ásatásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"A Csíki Székely Múzeum kiváló fiatal régészgárdával dicsekedhet. A triót Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka alkotja. Újszerű ásatási módszereik, melyeket már tavaly a csíkszenttamási Csonka-torony, valamint a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom feltárási munkálatainál alkalmaztak, meglepő eredményekre vezettek. Sokáig úgy tudtuk, hogy templomépítészetünk a gótikával kezdődik, mára megdőlt ez az elmélet. Idén folytatni fogják a megkezdett feltárási munkálatokat a csobotfalvi templom északi kápolnájában, ahol már megtalálták a középkori sekrestye falát. Feltevésük, miszerint a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is, igazolódni látszik. Ezután a csíkszenttamási Csonka-toronynál szintén folytatják a tavaly megkezdett munkát. Eddig rábukkantunk a gótikus templom déli falára, valamint feltártuk az Árpád-kori templom déli hajófalát és szentélymaradványait is. Még ebben az évben elkészítik a települések régészeti lelőhelyeinek listáját. /Kristó Tibor: Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./"

"Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Tavaly szenzációszámba menő feltárást végeztek a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka Csobotfalván, a Szent Péter és Pál plébániatemplom kápolnájában. Kiderült, hogy a régi templomot nem bontották teljesen el, freskótöredékek és rovásjeles kő került elő. A templom feltételezésük szerint már a 12. században létezett, s a kor szokása szerint temetkeztek mellette. Mindez annak bizonyítéka, hogy a Csíki-medence a 12. században az Árpádok királyságának részét képezte. Idén feltárták az Árpád-kori szentély alapfalainak részletét, tovább folytatják az ásatásokat. /Kristó Tibor: Ásatások Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./"

"Egyedülálló Nemzet és felekezet Erdélyben a modernitás kezdetén című kiállítás nyílt meg júl. 10-én Gyulafehérváron, az Egyesülés Múzeumban. Erdély történelmi egyházai fogtak össze, hogy a tulajdonukban lévő, felbecsülhetetlen értékű könyveket, kegytárgyakat és festményeket bemutassák a közönségnek. Az egyházi tulajdonban lévő tárgyakon kívül különféle erdélyi múzeumok és közgyűjtemények is kölcsönöztek anyagot a kiállításhoz, így a Román Akadémia Könyvtárának kolozsvári fiókja, a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtára, az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltára, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum, a kolozsvári Nemzeti Művészeti Múzeum, illetve a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum. /Tibori Szabó Zoltán: Történelmünk hiteles bizonyítékai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12/"

"A Csíki Székely Múzeumnak augusztus elsejétől új igazgatója lesz a székelyudvarhelyi Gyarmati Zsolt személyében, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 1997-ben. Budapesten, ösztöndíjasként doktori képzésen vett részt, ezzel párhuzamosan pedig jogi tanulmányokat is végzett. Gyarmati a múzeum és a kinti világ kapcsolatának szeretné javítani. Vonzóbbá kell tenni ezt az intézményt a turizmus számára, hiszen itt vannak sűrítve a Csíki-medence történelmi és kulturális értékei. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi igazgató a Csíki Székely Múzeum élén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./"

"Augusztus elsejétől új igazgatója a Csíki Székely Múzeumnak, Gyarmati Zsolt versenyvizsgával került az intézmény élére. Gyarmati Zsolt /sz. Székelyudvarhely, 1970/ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett tanári oklevelet 1997-ben, ugyanott egyéves magiszteri képzésen vett részt. Szülővárosában az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolába kapott tanári kinevezést. Időközben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen három éves képzésen vett részt a doktori cím megszerzéséért, jelenleg írja disszertációját. Ugyanakkor a kolozsvári egyetem, valamint a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem közös programja keretében jogi tanulmányait végzi. Kutatási területe: A XIX.- XX. századi Erdély város- és társadalomtörténete. Több mint 20 tanulmánya és cikke jelent meg e témakörben. Úgy látja, hogy a múzeum kitűnő szakemberekkel rendelkezik. Gyarmati Zsolt egyelőre ingázik Székelyudvarhelyről, de ősztől Csíkszeredára költözik. /Kristó Tibor: A nyitottságra törekszem. Beszélgetés Gyarmati Zsolttal, a Csíki Székely Múzeum új igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./"

"Okt. 15-én megnyitották a Csíki Székely Múzeum kápolnatermében azt a kiállítást, amely Erdély nagy püspöke, Márton Áron életútját kíséri végig. A most Csíkszeredában látható anyag - fényképek, festmények, írásos dokumentumok - ez év tavaszán a Terror Háza Múzeumban /Budapest/ időszakos kiállításként kapott helyet, tájékoztatott Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Egy üzletember, Nyárádi István és Gergely István csíksomlyói plébános ötlete volt: az anyagot vándorkiállításként kell bemutatni a Székelyföldön. A kivitelezésben az egri Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány volt a partner. Két hónap múlva a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumba, onnan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba viszik a kiállítást, hogy végül Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson kerüljön a közönség elé. A kiállított anyaghoz kapcsolódik egy film is, amelyet különböző régi filmrészletekből, bejátszásokból, interjúkból, emlékezésekből, a korabeli sajtóban megjelent részletekből állítottak össze. A kiállítás megnyitóján a Csíki Székely Múzeum udvarán egy fenyőfát ültettek el, ezzel is tisztelegve Márton Áron végakarata előtt, amely szerint temetésére nem virágot, hanem fenyőágat kért. A megnyitón Tamás József segédpüspök emlékezett a nagy elődre. /Takács Éva: Márton Áron emléke képeken, filmen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Országos Szövetsége márc. 26-27-én a Csíki Székely Múzeumban tartotta soros közgyűlését. 18 romániai múzeum rendelkezik szabadtéri részleggel. Gyarmathy Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója ragaszkodott a helyszínhez, remélve, hogy gondjaik ismertetésével nagyobb támogatásban részesülhetnek. A szabadtéri részlegek fenntartására és működtetésére nincs semmiféle írásos rendelkezés. Valamennyi résztvevő szorgalmazta, hogy a legfontosabb teendő az idevágó statútum meghozatala lenne. /Kristó Tibor: Néprajzos muzeológusok tanácskozása Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./