A kormány célja szerint a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása a határon túli magyarok támogatását átláthatóbbá, hatékonyabbá és politikai befolyástól mentessé teszi – mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter. A szervezeti átalakítások azt jelentik, hogy az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, az Új Kézfogás Közalapítvány pedig a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozás-ösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba, a Corvinus Zrt.-be olvadna beSzilvásy György kijelentette: a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása nem jelenti a források csökkentését. Minden valószínűség szerint nagyjából 10 milliárd forintos támogatás áll majd a határon túliak számára elérhetővé. Lengyel Zoltán (Fidesz), a bizottság kisebbségi véleményének előadója kifejtette: „láthatatlan forrásokkal nem lehet kibökni a határon túliak szemét”, és egyébként is baj, ha a rendszerben vannak nem látható pénzek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke a testület kisebbségi véleményét előadva azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztette a határon túli magyar szervezetekkel a törvénymódosítást. /Szülőföld Alap – Szilvásy: átláthatóbb, hatékonyabb lesz a támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ A Segítő Jobb Alapítványt nem integrálják, mivel magánalapítvány. A sorsa viszont kérdéses, mert a jövőben elesik az állami támogatástól, ami eddig forrásainak döntő részét tette ki. Az ÚMSZ információi szerint a megszűnő HTMH helyett a Miniszterelnöki Hivatalban január elsejével felálló szervezeti egység neve Nemzetpolitikai Főosztály lesz. /Guther M. Ilona: Tízmilliárd a határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Alaposan átrendezi a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszert a kormány: tervei szerint szinte az összes döntési jogkör a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrálódik majd. A Gyurcsány-kormány tervei között nem szerepel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A jövőben valamennyi olyan területről kizárják majd az ellenzéket, ahol döntéseket hoznak. Eddig például a konszenzus jegyében a támogatásokat szétosztó közalapítványok, az Illyés kuratóriumában helyet kaptak a mindenkori parlamenti ellenzék képviselői is. Ez jövőre már nem így lesz. A kormány ahhoz, hogy az átalakításokat végrehajtsa, a Szülőföld Alap szervezetét használja fel. Első körben az alap vezető szervét, a tanácsot alakítják át úgynevezett regionális egyeztető fórummá, ennek vezetője a miniszterelnök lesz, tagjai közé az általa kinevezett köztisztviselőkből válogat, illetve a határon túli magyar pártok vezetőiből kér fel politikusokat. A Fidesz parlamenti képviselői javasolták, hogy a parlamenti pártok (így az ellenzék is) delegálhassanak tagokat az alap vezetésébe, azonban ezt nem fogadták el. A szintén felszámolandó Új Kézfogás Közalapítvány feladatait a Magyar Fejlesztési Banktól a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) tulajdonába kerülő Corvinus Zrt. veszi át, míg az Apáczai Közalapítvány az oktatási tárca által tavaly több más közalapítvány összevonásával gründolt Oktatásért Közalapítvány része lesz. A határon túli szervezeteket a kormány már informálisan megkereste, hogy jelöljenek kuratóriumi tagokat. A kabinetnek saját jelöltjei vannak a határon túlról, akiket szeretne a kollégiumok tagjai között látni. Eddig az volt a kormányzati szlogen, hogy a helyiek tudják, mire kell a pénz, hadd szóljanak bele az elosztásába is, a mostani törvénytervezet azonban indoklásában leszögezi: „a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad”. E döntések a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott szakállamtitkárságra hárulnak majd. Az államtitkárság átveszi a december 1-jével megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) feladatait is, embereit viszont már kevésbé, mintegy kéttucatnyian (a létszám harmada) kerülnek át. Nem is Gémesi Ferenc szakállamtitkár kezében futnak össze a szálak, hanem Törzsök Erika főtanácsadó, a HTMH egykori elnöke az államtitkárság erős embere. A konszenzusos nemzetpolitika formálására csak két intézmény maradt: az egyik a Szili Katalin parlamenti elnök által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely azonban semmiféle döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik. Emellett a Máért szünetelésére hivatkozva Sólyom László köztársasági elnök próbálja betölteni az űrt, s a múlt héten már második alkalommal konzultált az általa életre hívott szakértői fórum határon túli és magyarországi tagjaival. /Riba István: Kemény forintok – Határon túli magyarok támogatása. = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 6./

Átalakul a határon túli magyarság támogatásának rendszere, miután az Országgyűlés december 18-án elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítását. A törvény értelmében a határon túli magyarság identitásmegőrzésével kapcsolatos feladatok túlnyomó részét ezentúl a Szülőföld Alap látja el. A gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-hez kerülnek, amelynek többségi tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal. A Szülőföld Alap három szinten működik tovább. A politikai szinten a Regionális Egyeztető Fórum áll majd a korábbi Tanács helyett. A testületben a magyarországi és szomszédos országok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat, prioritásokat és javaslatokat fogalmaznak meg. Az egyeztető testület elnöke a kormányfő, a fórum tagjait a miniszterelnök jelöli ki, mellettük kapnak helyet a külhoni magyar szervezetek meghívott vezetői. A testület a törvény szerint évente legalább egyszer ülésezik. A szakmai döntéseket a kollégiumok hozzák majd meg, amelyekben a döntéshozatal a magyarországi tisztségviselők kezében marad. A hét-, kilenc- vagy tizenegy tagú kollégiumokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hozza létre és szünteti meg, a tagokat és az elnököt is a szaktárca vezetője nevezi ki – megbízatásuk négy évre szól. Nem lehet tag többek között politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet képviselője. A kollégiumok döntéseit a miniszter hagyja jóvá. Az alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével a kormány által kijelölt szervezet foglalkozik majd. A Szülőföld Alaphoz kerülő befizetések és adományok elfogadásáról a kancelláriaminiszter dönt, az alap működési kiadásait kormányrendelet szabályozza majd. A Szülőföld Alap forrásai a határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrációjával bővülnek. /Módosult a Szülőföld Alapról szóló törvény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Kisebb költségvetésű programokra is pályázhatnak a Szülőföld Alap költségvetéséből támogatást igénylő szervezetek. Az oktatási és szakképzési kollégium 93,3 millió forint értékű romániai pályázatai mellett 10,4 millió forintot különített el erre a célra. A kulturális és egyházi kollégium 132,5 millió forint összértékű pályázati lehetőségei esetében az elkülönített summa 28,9 millió forintra emelkedik. Az önkormányzati, informatika- és médiakollégium 68,3 millió forintra rúgó pályázati összegén kívül további 7,5 millió forintos összeg áll rendelkezésre a kis költségvetésű rendezvények finanszírozására. Nagy Imre, a Szülőföld Alap irodavezetője elmondta: az intézménynél azért szabták meg az 500 ezer forintos alsó határt egy pályázatra, hogy ne aprózódjanak szét az összegek. A kisebb költségvetést igénylő rendezvények támogatására is lehetőséget hagynak. „A csatlakozás után a magyarság többsége ugyanazon politikai, gazdasági és jogi keretek közé került, tehát át kellett immár gondolni ezt a kisebbségpolitikát” – vélekedett Törzsök Erika. Eltérő a különböző országokban élő magyar kisebbség helyzete is, így mára tartalmatlanná vált az egységes magyar nemzetpolitika szlogenje. „Az eltérő adottságokat figyelembe véve kell együttműködési formákat találnunk” – hangoztatta Törzsök. Az eddigi paternalista szemléletmódot fel kell váltania a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapuló új támogatáspolitikának. Cél információhoz juttatni a kisebbségi magyar közösséget. „Ezek azok az eszközök, melyek sokkal többet jelentenek az itt élőknek, mint ha háromszor elénekelnénk a himnuszt – magyarázta Törzsök Erika. – Az európai gazdasági és jogi keretek nem teszik lehetővé az etnikai alapon történő bármiféle megkülönböztetést. Amikor a magyar kormány megpróbálja az információt, technikát és együttműködési modelleket bemutatni, tulajdonképpen helyzetbe akarja hozni azokat, akik a kisebbségi létből adódóan nehezebben jutnak ezekhez az információkhoz. ”Törzsök szerint „az egyesült Európában a fő feladat immár nem a régiók etnicizálása, hanem az etnikumok regionalizálása”, ezen belül a különböző autonómiaformák az adott ország decentralizációs és modernizációs kereteibe illeszkednek. Rajnai Gábor, a Nemzetpolitikai Ügyek főosztályának szakmai főtanácsadója beszámolt arról, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) eddigi feladatait és szerződéseit a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át, amely garantálja az eddigi támogatási szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését, és biztosítja a nyertes pályázók számára a támogatások zavartalan folyósítását. /Lázár Lehel: Falunapokra is jut pénz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

A magyar kormány terve szerint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át a jövőben a határon túli támogatási rendszerben a februárban megszüntetett Új Kézfogás Közalapítvány szerepét. Ehhez a magyar állam tulajdonában levő zárt részvénytársaságot nonprofit részvénytársasággá kell alakítani, míg a Corvinus jelenlegi feladatait más intézménynek kell átvennie. A Corvinus-csoport tőkeportfóliója, amely összesen mintegy 12,5 milliárd forintot tesz ki, átkerül a Magyar Fejlesztési Bank 100 százalékos tulajdonában levő MFB Investhez, amely a jövőben a vagyonkezeléssel foglalkozik. Az átszervezés során nem csupán a Corvinus Kockázati Tőkealap 8 milliárd forintos befektetéseinek kezelését veszi át az MFB-csoport szakosodott cége, hanem a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. határon túli, főleg magyarok lakta területeken levő 4,5 milliárd forint értékű befektetéseit, amelyeket a Corvinus pénzügyi befektetőként többnyire magyar szakmai befektetővel közösen meghatározott időre hozott létre. A befektetésre szánt időtartam elteltével a szakmai befektető, a megállapodás alapján kivásárolta a Corvinus tulajdonrészét. A legismertebb ilyen befektetés a szovátai fürdővállalat, ahol a Corvinus partnere a Danubius Hotels szállodalánc volt. A közhasznú feladatok átadásáról szóló megállapodást Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, Benke Ákos, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatója és Lakó György ügyvezető igazgató írta alá. Új projektek a vállalat átszervezéséig nem indulnak. /Králik Lóránd: Új Kézfogás – most már a Corvinusszal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Gérnyi Gábor, a magyar gazdasági és kereskedelmi minisztérium munkatársa elmondta: a határon túli programokon belüli források lehívására korábban létező Új Kézfogás Alapítvány átalakulva és kibővülve 2007. júliusa után a Corvinus Nemzetközi Befektetői Zrt. keretében újraindul, augusztusban–szeptemberben pedig legalább 150–200 pályázat kiírása várható. /Benkő Levente: Információkat várnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

Pert nyert az egyháza ellen Bátori Gyula felfüggesztett Szatmár megyei gencsi református lelkész. A Szatmár megyei törvényszék ítéletben rendelte el a lelkipásztor jogaiba való visszahelyezését, elmaradt jövedelmeinek kifizetését, a kárpótlás fizetése végett az egyházkerület bankszámláinak zárolását. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület fegyelmi bizottsága azért függesztette fel tisztségéből Bátori Gyulát, mert 24 900 amerikai dollárt vett fel az Új Kézfogás Közalapítványtól (UKKA) földvásárlásra, az összeggel viszont sem az alapítvány sem az egyház felé nem számolt el. Az egyházkerület levélben fordult Gigel Sorinel Stirbu vallásügyi államtitkárhoz, támogatását kérve Bátori Gyula ügyének rendezésére. Az egyház ügyeibe való durva beavatkozásnak, az igazságszolgáltatás illetéktelen politikai befolyásolásának, az egyházi autonómia megsértésének tekinti a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a bűnténnyel vádolt Bátori Gyula, volt gencsi lelkipásztor törvény általi védelmét. Tőkés László püspök sajnálatosnak nevezte, hogy a pénzt adó magyar kormány is kiállt a sikkasztó lelkész mellett, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) egy levélben azt állította, hogy a lelkész a támogatói szerződés szerint járt el, sikkasztás esetén pedig a magyar bíróság illetékes az eljárás lefolytatásában. „Olyat nem látott még az ember, hogy valaki sikkaszt, eltűnik a pénzzel, és még pártfogolja a magyar hatalom” – szögezte le a püspök. A Bátorit támogató levelet még 2006. november 2-án a HTMH küldte. A hivatalt az Új Kézfogás Közalapítvánnyal együtt megszüntette a magyar kormány. Utóbbi ügyeinek az intézését a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. -re ruházta át. A Miniszterelnöki Hivatalnál illetékesként megjelölt Halmai László osztályvezető a Kritika június 13-i számában határozottan cáfolta, hogy Bátori Gyula visszafizette volna a tartozást. /Ki lakhat a parókián? = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át az Új Kézfogás Közalapítványtól a határon túli magyarsággal kapcsolatos közhasznú feladatokat – közölte a befektetési társaság. A nonprofit gazdasági társasággá átalakuló Corvinus Zrt. az Új Kézfogás Közalapítványnál született döntésekhez kapcsolódó, már leszerződött támogatások menedzselését (nyilvántartását, elszámoltatását) 2007. május–júniustól, kifizetését pedig július–augusztus hónaptól teljesíti. A korábban megszületett támogatási döntésekre vonatkozó szerződéseket augusztus végén megkötötték, a vonatkozó pénzügyi teljesítések folyamatosan megtörténnek. A Corvinus Zrt. honlapján – www.corvinus.hu – tájékoztatás olvasható a jelenlegi helyzetről és a 2007. évre vonatkozó pályázati kiírások – a társaságban a magyar Miniszterelnöki Hivatal többségi tulajdonszerzését és a közhasznú tevékenység cégbírósági bejegyzését követően – október hónapban várhatók. /A Corvinus veszi át az Új Kézfogás feladatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Az Új Kézfogás Közalapítvány 2007. március 31-i megszűnését követően a szervezet közhasznú feladatait a Corvinus Zrt. vállalta át, melynek többségi tulajdonosa a magyar Miniszterelnöki Hivatal. A budapesti székhelyű intézmény idén pályázatot hirdetett a határon túli kis- és középvállalkozások hiteleihez kapcsolódó kamattámogatás elnyerésére. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a 25 millió forint alatti hiteleknél maximum 4 százalékos, a 25–100 millió forintos hiteleknél pedig 2,8 százalékos. /Idei támogatások a Corvinustól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

Nehéz fizetett munkát találni a Gyimesekben, legtöbben az otthoni gazdaságban vagy napszámosként dolgoznak, még mindig a fakitermelés ad kenyeret a legtöbb embernek. „A háztartások itt még önellátóak, minden udvaron tartanak tehenet, disznót, tyúkot, s a falusiak burgonyát termelnek. Mivel hétszáz–ezer méterrel a tengerszint felett fekszik a vidék, a kukorica, paradicsom, paprika, szőlő nem terem meg” – mondta el Deáky András gyimesbükki tanár, panziótulajdonos. A falubéliek vasárnaponként lejárnak az öt kilométerre fekvő piacra, főképp fát és húst tudnak felkínálni a zöldségfélék fejében. „Dolgozni kell a csángóvidék felemelésén, hisz a turisták még mindig igen szép számban érkeznek Felvidékről, Budapestről, de még a tengerentúlról is” – vélekedett Deáky. Böjte Csaba Gyimesbükkön is – például Tusnádfürdő és Déva mellett – felépített egy árvaházat, amelynek lakóitól várják a település elöregedő lakosságának utánpótlását. A Gyimesek gazdasági felzárkóztatása és a munkahelyteremtés érdekében a Corvinus Zrt. pályázati formában biztosít pénzügyi keretet. /Nagy Vajda Zsuzsa: Ötven bani hátralék. Kevés a munka a Gyimesekben, legtöbben a háztájon dolgoznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Corvinus-pályázatok cégek és civil szervezetek számára
A magyarországi Corvinus Támogatáskezelő Zrt. új pályázati lehetőséget hirdet a határon túli egyéni vagy társas vállalkozások és nem nyereségorientált szervezetek számára a következő témakörökben:
1.Turisztikai célú vissza nem térítendő támogatás
A pályázat célja turisztikai (hagyományőrző) rendezvény vagy kísérőrendezvény szervezésének és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének (tourinform iroda létrehozása, információs táblák és kiadványok készítése stb.) támogatása. Mértéke a turisztikai (hagyományőrző) rendezvény/kísérőrendezvény szervezése témában legfeljebb 5 000 000 HUF, turinform iroda létrehozására legfeljebb 3 000 000 HUF, információs tábla és kiadvány készítésénél legfeljebb 1 000 000 HUF összeg erejéig igényelhető. A megvalósítani tervezett idegenforgalmi projekt keretében a saját erőnek a projekt összköltségének legalább 50 %-át el kell érnie.
2. Vissza nem térítendő támogatás a határon túli írott és elektronikus sajtótermékek gazdasági rovatainak létrehozására, működésére, fejlesztésére
A pályázat keretében a Corvinus Zrt. olyan projekteket kíván támogatni, melyek megvalósításával elősegíthető a határon túli írott vagy elektronikus sajtótermékek gazdasági rovatainak létrehozása, illetőleg a már meglévő gazdasági rovatok fenntartása, továbbá bizonyos fokú fejlesztése.
Az igényelhető támogatás nem haladhatja meg a 30 000 000 HUF összeget. A támogatott saját erő hozzájárulása a kivitelezni kívánt projekthez nem lehet kevesebb, mint a projekt összegének 50 %-a.
3. Fiatal kezdő vállalkozók támogatása
A pályázat tárgya vissza nem térítendő támogatás a kezdő vállalkozás létrehozásának feltételeit biztosító kiadások (dokumentumok, igazolások, kérelmek stb. beszerzése, benyújtása) és/vagy kezdeti beruházási (eszközbeszerzési) és működési (iroda, műhely stb. fenntartási) költségek fedezésére irányul. A támogatás mértéke maximum 1 000 000 HUF.
4. Utólagos önrész támogatás Európai Uniós, illetve nemzeti gazdaságfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó projektek esetében
A támogatás a gazdaságfejlesztési projektet megvalósító pályázó az Európai Uniós vagy nemzeti pályázat kiírásban meghatározott saját erőkövetelmények biztosításához nyújt részfinanszírozást. A támogatásra kizárólag olyan pályázók jogosultak, akik már rendelkeznek az adott uniós vagy nemzeti támogatás elnyerését bizonyító támogatási szerződéssel. A Corvinus Zrt. továbbá kizárólag még futó projekteket támogat.
A támogatás az uniós vagy nemzeti pályázati kiírásban megjelölt saját erő készpénzhányadának EU tagállamok esetében 50%-áig terjedhet, maximum 4 000 000 HUF értékben. Támogatásra pályázhatnak azon vállalkozások, amelyek legalább 1 éve működő egyéni-, vagy társas vállalkozások, nem állnak csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt, nincs 60 napot meghaladó, lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása, és amelyek az érintett vállalkozásfejlesztési központ (esetünkben Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége) előminősítése alapján támogatásban részesíthetőnek bizonyulnak. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Újabb kiadványt adott ki az UKKSZ
Információs lapot adott ki Gazdaság és érték címmel az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (UKKSZ), a legutóbbi Élelmiszer-ipari Konferenciához kapcsolódó anyagokat tartalmazó kiadványt csütörtökön mutatták be.
Korábban a szervezet fennállásának 10. évfordulóján adtak ki egy hasonló lapot. Az 1992-ben, egynéhány ötletes, tenni akaró, friss udvarhelyszéki vállalkozó által életre hívott szervezet Romániában elsőként töltötte be a magánvállalkozók érdek-képviseleti szerepét.
„Székelyudvarhely gazdasági helyzetét tekintve előkelő helyet foglalt és foglal el ma is a szervezet az országos ranglistán” – fejtette ki beszédében Pécsi Kolumbán Imola, a szövetség ügyvezető igazgatója, aki azt is pozitívan értékelte, hogy az erős vállalkozói közösségek együttműködésének köszönhetően, nemcsak saját érdekeiket képviselik, hanem a városért is tesznek. Legutóbb például a szervezet támogatásával a városban található régi Jézus-szobor nyerhette vissza eredeti formáját, és a jövőre nézve is vannak terveik. Mint a csütörtöki eseményen elhangzott, a közel 20 éves múltra visszatekintő szövetség arra törekszik, hogy továbbra is erős színfoltja legyen Székelyudvarhely és környéke gazdasági és civil életének, ezért is fontosnak tartották immár nyomtatott kiadványban is népszerűsíteni az UKKSZ tevékenységét.
„Időnként, mint ahogy az elmúlt években is, szervezünk különböző vállalkozói területeken szaknapokat, találkozókat, konferenciákat, és fő célunk ezeknek írásos nyoma is maradjon” – közölte Kelemen Fehér Dénes, az UKKSZ elnöke. A kiadványnak, amely a Corvinus Zrt. támogatásával 500 példányban jelent meg, a tervek szerint folytatása is lesz, negyedévenként újabb, a tevékenységüket bemutató információs lapot adnak majd ki. Az UKKSZ célkitűzései között ugyanis az szerepel, hogy tagjai, szimpatizánsai és az együttműködő, valamint együttműködésre vágyó szervezetek között szabad és folyamatos legyen az információáramlás – hangzott el.
Dénes Emese
Krónika (Kolozsvár)

Újjászületik a mezőmadarasi tánc
Pénteken zárt a mezőmadarasi gyermektánctábor. A szervezőket az eredményekről kérdezem.
Fazakas Ildikó, az EMKE Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke: – A rövid távú célunkat elértük: ízelítőt adtunk Mezőmadaras néptáncaiból mind a helyieknek, mind a Mezőmadarason megfordult vendégeknek, rendezvényünket ugyanis az anyaországi Mezőtúrról és a kalotaszegi Türéből érkezett vendégek is meglátogatták, ők a csittszentiváni fafaragó tábor lakói voltak. Ugyanakkor a résztvevők különböző kézműves-foglalkozásokkal ismerkedhettek, megtanulták a bútorfestés, gyöngyfűzés alapjait, valamint fonalakból készítettek különbőző tárgyakat, más-más technikával. Nem volt gondmentes a tábor, ezek Mezőmadaras infrastrukturális hiányosságaiból adódtak.
Fazakas János néptáncos, táncoktató: – Minden intenzív mozgás fárasztó és izzasztó. De komolyra fordítva a szót, a napi kétszeri tanítással a résztvevők mozgáskészsége sokat javult, egyúttal pedig a saját táncos anyanyelvüket is sikerült pallérozni. Mára igencsak megritkultak a táncos alkalmak, és ez a hiány nemcsak Madarason, hanem minden más faluban is nehezíti, ellehetetleníti a tánctanulást. Hiányzik az a közeg, ahol az idősebbeket egyáltalán táncolni látják. Ezért hívtam meg egyik estére a falu messze híres tánckútfőit egy rövid bemutatóra. Legalább láthatták őket és rádöbbenhettek arra, hogy a táncuk is érték.
Szabó Ibolya Izolda, a Pro Ruris Egyesület elnöke: – Röviden összefoglalva jó volt és hasznos. Már régóta szerettünk volna egy ilyen tábort, tervünk megvalósításában állt mellénk az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete, az EMKE pályázta meg a tábor költségeinek egy részét a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.-től, és vállalta a tábor vezetését.
Fazakas Ildikó: – Szerintem sikeres öt nap van a hátunk mögött. A felméréseink azt mutatják, hogy szükség van az ilyen rendezvényekre. Az utolsó napon a gyermekek megkérdezték, hogy a jövő héten is kell-e jönni. Válaszoltuk, hogy nem. Elkeseredve mondták: "Akkor mi mit fogunk csinálni?"
Úgy terveztük, hogy naponta kétszer két órában lesz táncoktatás és egy-egy fél óra énektanítás. Végül akkora lett az igény, hogy módosítani kellett, délutánra még be kellett iktatni egy órát külön a kicsiknek (ovisok meg elsősök és másodikosok), mert délutánra megérkeztek a fiatalok is a faluból, akik különböző elfoglaltságaik miatt délelőtt nem tudtak ott lenni. Este a táncházba pedig jöttek szülők és a környező falvakból a fiatalok, akik szintén táncot szerettek volna tanulni.
Fazakas János: – A siker közös és egyéni is egyben. Mindenki tanult, és nem keveset. A különböző korcsoportoknak differenciált nehézségi fokozatú tananyagot állítottam össze és tanítottam meg. Magabiztosabbak lettek, ezután bátran felállnak majd táncolni, ha alkalom adódik. És keresni fogják a táncos alkalmakat is. Személyesen is sok apró öröm ért a héten. Minden megtanított, már ösztönössé váló mozdulat az én sikerem is. A szabadtánc közben felismert és felszabadultan megszólaló, táborban tanult ének számomra a jól elvégzett munka egyik jele volt.
Fazakas Ildikó: – Mindenképpen közösségformáló ereje van. Azon kívül, hogy jól érezzük magunkat és tanulunk az oktatóktól és egymástól, rájövünk arra, hogy a település és a kistérség érdekében együtt kell működnie a civil szférának, az önkormányzatnak és a vállalkozóknak egyaránt. Ez alkalommal is bebizonyosodott, hogy a szervezők, a mezőmadarasi gyerekek szüleinek, a református egyházközség tagjainak, egy lelkes tanító néninek és segítőkész vállalkozóknak az összefogásából sikeres rendezvény születik.
Fazakas János: – A néptánc az közösségi kultúra. Kivételek persze vannak, mint ahogy szólóformák is kialakultak, pl. a legényesek. A páros táncot nem lehet egyedül táncolni. De ugyanakkor a régi falusi világban a táncnak is rendje volt. Szabályozva volt minden. Mostanra sajnos felbomlott a régi rend. És a gyerekek, fiatalok csak így, szervezett formában tanulhatják meg elődeik táncait. Aki kimaradt a tanításról, az a későbbiekben sokkal nehezebben tudja elsajátítani ezt a mozgásvilágot. Nem értik és nem is keresik a néptáncos alkalmakat. Marad nekik a diszkó és a kocsma világa.
Fazakas Ildikó: – Hogyan tovább? Ismeretes, hogy a Székely-Mezőség öt települése létrehozta a Maros Mezőségi Művésztelepet, ahol fontos képzőművészeti tevékenység folyik minden nyár folyamán. Elérkezett az idő, hogy a kistérségben folytatott kulturális tevékenységek néptánc és népzenei rendezvényekkel is bővüljenek, a népművészettel kapcsolatosakat pedig fejlesszük. Tudomásom szerint az idén a csittszentiváni fafaragó- és kézművestáboron kívül ilyen jellegű rendezvény nincs és nem is kerül megszervezésre a kistérségben. Madarason pedig meg szeretnénk szervezni jövőre is, mert igény van rá, sőt a bővítése is a terveink között szerepel, mivel egy ilyen rendezvénynek nemcsak hagyományőrző, hanem gazdasági hatása is van a kistérségre, például a hagyományos gazdasági tevékenység erősödése, a szolgáltatások bővülése a kistérségben, ezek szerves következménye pedig a munkahelyek teremtése lenne. Csak ehhez még kellene javítani a település infrastruktúráján, gondolok itt az ivóvíz- és csatornahálózatra, korszerűbb telefon- és telekommunikációs hálózatra. A szervezők egyik hosszú távú célja, hogy a térség népi kultúráját, hagyományait, művészi és kulturális értékeit feltárják, megőrizzék és terjesszék a kulturális turizmus részeként különböző csatornákon keresztül a megye és országhatárokon innen és túl. Fontos a turisták számának növelése a kistérségben, ehhez szervesen hozzájárulna a tábor is, mivel a rendezvény ideje alatt szerzett ismeretek és a kellemes tapasztalatok a legjobb reklám.
Szabó Ibolya Izolda: – Mivel a Pro Ruris Egyesület az idén szervezi a kilencedik képzőművészeti tábort, tapasztalatból tudom, hogy ha a művészek jól érezték magukat nálunk, visszajáró vendégekké válnak, sőt, tanácsukra minél többen fogadják el a szervezők meghívását. Ugyanígy, ha mindenki megtalálja egy hagyományőrző rendezvényen a számítását, szívesen jön vissza, és hoz másokat is magával. A Székely- Mezőségre látogató turisták számának növelését és a kistérség minél jobb megismerését fogja szolgálni az a turisztikai információs központ is, ami a közeljövőben épül fel Mezőmadarason az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, ennek keretében kulturális útvonalak kidolgozását és a hozzá szükséges infra- struktúra létrehozását tervezzük.
Fazakas János: – A táborzárásra meghívtam a mezőpaniti fiatalok már öt éve működő Porka Színjátszó és Néptánccsoportját. A rendszeresen dolgozó csoport magas szinten mutatta be falujuk néptáncait. Ők nemcsak Mezőpanit táncait ismerik, hanem a vajdaszentiványi, nyárádmenti táncokat is. Jelenleg a mezőségi táncok koreográfiáját tanulják, amit műhelymunka alkalmával szemléltettek is. Az előadás és a tábori gálaműsor után a gyerekek szülei és a fiatalok is megkerestek, a továbbtanulás módozatairól beszélgettünk. Úgy néz ki, van igény a folytatásra. A falu szerintem megbírna még két különböző korosztályú tánccsoportot is. A Magyarországon is méltán híres mezőmadarasi tánc remélhetőleg újjászületik a faluban a gyerekek és a fiatalok lábán.
Bölöni Domokos. Népújság (Marosvásárhely)

Közművelődés Erdőszentgyörgyön
Közreadja: Bölöni Domokos
Avagy: 2010 – a Bodor Péter Művelődési Egyesületben. Kérésünkre Kovrig Magdolna ny. tanárnő, a Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő című kiadvány főszerkesztője, a város művelődési életének egyik fő szervezője, a színjátszók helyi mentora vázolja fel az elmúlt esztendő fontosabb eseményeit Erdőszentgyörgyön.
– A 2010-ben érzékelhető mindenféle válságok a művelődési életben is éreztették hatásukat. Az emberek kevesebbet tudtak áldozni a művelődésre, nehezebb volt közönséget toborozni a rendezvényekre. Egyesületünk a szerényebb lehetőségek ellenére sem mondott le fő feladatáról, próbálkozott a korábbi évek színvonalán munkálkodni a magyar közművelődés érdekében. A programok megtervezése mellett meg kellett teremteni a rendezvények anyagi hátterét. Az év első néhány hónapja pályázatok felkutatásával és megírásával telt el. Mintegy 12 pályázatot készítettünk, és ezek nagy többsége sikeresnek bizonyult, jóllehet nem kaptuk meg az igényelt – és szükséges – összegeket teljes egészében, de a sok pályázatból lassanként összejött annyi, hogy a legfontosabb, már hagyományosnak tekinthető tevékenységeinket megvalósíthassuk. Az elmúlt évben támogatóink voltak: Erdőszentgyörgy Városi Tanácsa, a Maros Megyei Tanács, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja, az Europe Direct Központ, a Communitas Alapítvány, az Euro-Trans Alapítvány, illetve a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap, a Corvinus Zrt, a Szülőföld Alap. Nem feledkezhetünk meg a bennünket támogató lakosok 2%-os adófelajánlásairól és adományairól sem. Külön ki kell emelnem a celldömölki Soltis Lajos Színházat, amely nemcsak a pályázataink magyarországi pénzügyi lebonyolítójának szerepét vállalta magára, de minden évben, így 2010-ben is, egyik turnéjának teljes bevételét egyesületünknek ajánlotta fel. Minden támogatónknak köszönjük a segítséget, amellyel lehetőséget teremtett arra, hogy a lakosság számára kulturális rendezvényeink elérhetők legyenek. A támogatásoknak köszönhetően rendezvényeink döntő többsége ingyenes volt és mindenki számára nyitott.
Most pedig idézzük fel néhány mondatban az egyesület fontosabb, 2010-es rendezvényeit. Az esztendő a magyar kultúra napjának (január 22.) megemlékezésével indult. Hagyománnyá vált, hogy ezen a napon értékeljük a diákok számára meghirdetett fogalmazási és képzőművészeti pályázatot. Ebben az évben a népművészet volt a téma: Vadrózsák friss hajtásai címmel érkezett be mintegy 100 pályamunka. Február 24-én vendégünk volt a Súrlott Grádics Irodalmi Kör, valamint a Cantuale férfikórus. Februárban került sor a hagyományos farsangi bálra is, amelyet egyesületünk a helyi RMDSZ-szel közösen szervezett. Február 15-én az iskola dokumentációs központjában Székely Ferenc szervezésében Molnár Dénes ex libriseiből láthattak kiállítást az érdeklődők. A farsangot a Százfonat néptánccsoport nagy sikerű, hagyományőrző farsangbúcsúztatója zárta, szervezője Ambrus Emese. Március 8-án a Caritas idősek klubjában nőnapi műsort mutatott be a színkörünk ifjúsági csoportja Kovrig Ildikó irányításával. Március központi rendezvénye hagyományosan a 15-i ünnepség. Az ünnepi beszédeket követő műsort az egyesület ifjúsági színjátszó csoportjának előadása nyitotta meg Kovrig Ildikó vezetésével, majd Ambrus Emesének a nemzeti ünnepet méltató, nagyszabású verses, zenés, táncos összeállítása zárta. Március 27-én az iskolával közösen rendeztük meg az Anyám, fekete rózsa elnevezésű nemzetközi versmondó verseny székelyföldi előválogatóját. Az áprilisi tevékenységek a Szent György-napi rendezvények előkészületeinek jegyében zajlottak, amelynek főszereplői 2010-ben a diákok voltak. Májusban egyhetes turnét szerveztünk a celldömölki Soltis Lajos Színháznak. Mesejátékot mutattak be Arany János Rózsa és Ibolya című elbeszélő költeménye alapján, mintegy kilenc környékbeli településen. A celldömölki testvérváros színészei ez alkalommal a turné bevételét egyesületünknek ajánlották fel. Május 17-én láttuk vendégül Zsapka Attila szlovákiai előadóművészt Radnóti Miklósról szóló műsorával. Júniusban az iskola egyik osztályában tapsolhattunk egykori tanítványunk, Pál Hunor nagyváradi színész előadásának. Mifelénk szokatlan műfajjal, a Klamm háborúja című "osztályterem-színházi" előadással ajándékozta meg hallgatóságát. Június végén a Bodor Péter Színkör Magyarországon, Mezőkövesden a Mátyás király tiszteletére rendezett reneszánsz városnapokon vendégszerepelt a Mandragórával. Július végén örömmel gratulálhattunk a színkör egyik legrégebbi tagjának, Márton Emőkének, aki sikeresen felvételizett a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színművészeti karára. Sikere számunkra nemcsak öröm, de bizonyíték is, hogy munkánk nem hiábavaló. Júliust a nyári amatőr színésztábor előkészítése és a Küküllő-expó műsorának szervezése töltötte ki. Augusztus első hetének végén került sor a kiállításra. Erre az alkalomra hívtuk meg a mezőkövesdieket, akik egy vígjátékkal szórakoztatták Erdőszentgyörgy közönségét. Augusztus 8–15. között Kőrispatakon tartottuk a műkedvelő színjátszók nyári táborát. Mintegy 80 színjátszó vett részt az egyhetes szakmai képzésen. A táborozók között a hazaiak mellett ott voltak a celldömölki és mezőkövesdi színjátszók is. Októberben az iskola VIII. osztályosai Bereczki Klára tanárnő vezetésével nagy sikerű szüreti mulatságot szerveztek, felelevenítve a szürettel kapcsolatos néphagyományokat. Októbert a XVIII. amatőr színjátszó-találkozó előkészületei töltötték ki. A színkör ifjúsági csoportja Páskándi Géza Az egér farkincája című darabjának bemutatójára készült Kovrig Ildikó irányításával. November 14–19. között a Soltis Lajos Színház volt a vendégünk. Turnéjuk során Weöres Sándor Csalóka Péter című darabjával 11 előadást tartottak vidékünkön. A turnét követően ők is részt vettek november 19–21. között a Kis- Küküllő menti műkedvelő színjátszók XVIII. találkozóján. A fesztiválon 18 színjátszó csoport mutatkozott be, többségük igen színvonalas előadásokkal. December 9-én a színkör ifjúsági csapata fellépett a szászrégeni III. Kemény János Színjátszó Találkozón. Jelenleg a színkör készül a celldömölki Soltis Lajos Fesztiválra, az ifjúsági csoportot meghívták március végére a Celldömölki Mesefesztiválra. Az említetteken kívül meg kell említenem, hogy az iskola dokumentációs központjában rendszeresen kerítünk sort könyvbemutatókra, Székely Ferenc szervezésében. A népi tánc hagyományainak őrzését és továbbadását, legnagyobb örömünkre, felvállalta a Százfonat Egyesület, amelynek keretében rendszeres néptáncoktatás folyik. De a Bodor Péter Művelődési Egyesület is igyekszik támogatni a hagyományok átadását a táncházmozgalom keretében. 2010-ben a magyarországi Nemzeti Kulturális Alapnál pályáztunk, és 200.000 forintot nyertünk erre a célra. Igyekszünk lehetőségeinkhez mérten támogatni az iskolában az anyanyelven folyó szakoktatást is. Az év végén sikerült a Szülőföld Alapnál 2.500.000 forintos támogatást nyernünk egy ebédlő–kiszolgáló szakterem felszerelésére, amely lehetővé teszi majd, hogy a tanulók jobb körülmények között sajátítsák el a felszolgálás tudományát-gyakorlatát, hogy ezzel is versenyképesebbeké váljanak a hazai munkaerőpiacon.
A felsoroltak mellett tovább szerkesztjük az Erdőszentgyörgyi Figyelő című helyi lapot, amely a Corvinus Zrt. támogatásának köszönhetően az elmúlt évben gazdasági melléklettel bővült. A lap szerkesztői, munkatársai szabadidejükben, önkéntesen és fizetség nélkül vállalják a munkát, ezért gyakran időhiánnyal küszködünk, emiatt jelentkezünk összevont lapszámokkal. A nyomdai költségek előteremtésében segítenek a pályázatok és adományok. A felvázolt tevékenységek korántsem ölelik fel a művelődési élet egészét. Továbbra is léteznek olyan természetű akadályok, amelyek leküzdésére egyesületünk nem vállalkozhat. Várjuk, hogy befejeződjön a Rhédey-kastély felújítása, valamint elkezdődjön a művelődési otthon felújítása, korszerűsítése. Akkor talán lesz a kultúrához illő, megfelelő helyiség a kiállítások, színházi előadások és egyéb igényesebb művelődési rendezvények számára. Népújság (Marosvásárhely)

Beindult az első hazai magyar nyelvű gazdasági portál
Elemzésekkel, cikkekkel, aktuális információkkal, szolgáltatásokkal és szakértői blogokkal indult március 21-én Románia első magyar gazdasági portálja, a penzcsinalok.ro.
A portál lokális, globális, pénzpiaci, marketing és média-PR tematikájú cikkekkel, állandóan frissülő gazdasági hírekkel jelentkezik naponta, a tartalmat pedig rangos gazdasági szakemberek blogjai egészítik ki.
Az első bloggerek: Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója, Somodi Zoltán informatikai szakértő, Seer László marketing-szakértő és Farkas András fejlesztési szakértő, de a lista hamarosan további nevekkel bővül.
A portál ezenkívül naprakész adatokat közöl a valutaárfolyamokról, tőzsdei indexekről és gazdasági mutatókról (alapkamat, inflációs és munkanélküliségi ráta), illetve folyamatosan frissülő nemzetközi sajtószemlével is szolgál.
A penzcsinalok.ro felületéről elérhetőek a palyazatok.ro anyagai, illetve a fejvadasz.ro álláskereső és a cegek.ro cégkatalógus. A portál hasznos linkek gyűjteményével is szolgál, a hazai szakmai szervezetektől és vállalkozói szövetségek honlapjaitól a fizetésszámoló applikációig.
A penzcsinalok.ro a tartalomszolgáltatáson kívül középtávon gazdasági újságíró műhellyé is kíván alakulni. Üzemeltetője a Transindex, főtámogatója az OTP Bank, a szakmai blogokat a PONT koordinálja. A projekt a Corvinus Zrt. támogatásával valósult meg. Szabadság (Kolozsvár)

Kárpát-medencei gazdaság – magyar gazdasági intézmények: A kamarák szerepe a gazdaság fejlesztésében
Kiemelt szerepet kaptak a különböző gazdasági témák a III. Kolozsvári Magyar Napok keretén belül. A kedd délutáni Kárpát-medencei gazdaság – magyar gazdasági intézmények: A kamarák szerepe a gazdaság fejlesztésében című előadás kiváló lehetőséget biztosított néhány nemzetgazdaságilag kiemelten fontos intézmény bemutatására, bemutatkozására.
A Bocskai-házban zajlott rendezvényen szinte mindenik előadó a londoni Olimpia valamely eseményével kereste az összefüggést. Elsőként Radetzky Jenő, miniszteri biztos jegyezte meg, hogy bizonyos folyamatokat az utolsó percben meg lehet fordítani – utalva itt a magyar-francia kézilabda mérkőzésre. Előadásában Radeczky kiemelte: az európai gazdasági válságra valamilyen kitörést kell találni. Főként, mivel a közgazdászok egy pozitív irányt mutatnak ki, amennyiben igaz a megállapítás, hogy az Európai Unió növekedési zónája Közép-Kelet Európában és azon belül a Kárpát-medencében lesz. A miniszteri biztos szerint az integrátori szerep Magyarországra fog hárulni. Ehhez viszont fel kell építeni egy komplex gazdasági struktúrát, utalva az Új Széchenyi Tervre, valamint a magyar kormány által nemrég elfogadott Wekerle Tervre. (A Wekerle Terv fontosabb kitörési pontjai között szerepelnek: egy nemzetgazdasági kataszter kiépítése, kreatív-, teljes mértékben magyar tulajdonú magyar cégek fejlődésének támogatása, nemzeti-, regionális nagyvállalatok kiépítésének bátorítása, megsegítése.) Mihály Erzsébet, a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatás-finanszírozási osztályvezetője röviden ismertette az általa képviselt intézményt, majd ő is kiemelte a Wekerle Terv, továbbá a Mikó Imre Terv fontosságát: „Ha a Wekerle Terv tudatformáló szerepet szán magának, kívánom, hogy a Mikó Imre Terv szintén.”
Tordai György, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatója, rövid ismertető után, előadásában kiemelte: arra törekednek, hogy támogatásaik révén a magyar nemzeti vállalatok ne egymás ellen, hanem egymást segítve termeljenek.
Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági alelnöke felvezetőjében ismertette az EMNT által kezdeményezett Mikó Imre Tervet, mely tulajdonképp egy erdélyi gazdaságfejlesztési stratégia. Mátis szerint a Mikó Imre Terv azzal teljesebb a Széchenyi Tervhez mérten, hogy kitörési pontjai között kitér a mezőgazdasági ágazatra is.
Erdély.ma

Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében „Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok” címmel konferenciát szervezett. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen megtartott rendezvényen a moderátor szerepét Mátis Jenő töltötte be.
A meghívottak: Radetzky Jenő a KRÜH Zrt. vezérigazgatója, Kott Zoltán BKIK elnökségi tag. Gérnyi Gábor, az Eximbank és Export- hitelbiztosító Zrt. vezető szakértője. Lázár Bálint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. befektetési igazgatója.
Radetzky Jenő „Kárpát- medencei gazdasági kapcsolatok” címmel tartott előadásában kiemelte, Kárpát- medencei gazdaságban, kell gondolkodni. A magyar gazdaság fejlődése nem képzelhető el a szomszédos országokkal való együttműködés nélkül. Hivatkozott Magyarország miniszterelnökének arra a megfogalmazására, miszerint Európa jövője nem képzelhető el a Kelet- Közép Európai gazdaság fejlődése nélkül. A regionális politika fele való nyitást, valamint a kelet felé való nyitást is fontosnak tartotta. Számadatokkal bizonyította, Magyarország kereskedelmével termelte ki az energia import fedezetét. Rövid időszakban a belső fogyasztás bővítésére nem számíthatnak. Magyarországnak a belső megtakarításra kell építenie, valamint a külső hitel csökkentésére. A határokon átfogó nemzeti összefogással erős regionális gazdaság hozható létre.
Kott Zoltán „Kamarák szerepe a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban” címmel tartott előadásában visszaemlékezett azokra az időkre, amikor megvalósult az ország EU -s csatlakozása, nem volt elég tőke. 2010-ben magalakult a Duna Menti Kamarák Szövetsége. Az egyes kamarák nem csak saját országuk érdekeit képviselik, hanem a Duna Szövetséget is. Ennek következtében képesek európai projekteket kidolgozni.
Lázár Bálint előadásában elmondta, a Corvinus állami tulajdonú befektetési társaság, amely a Kárpát Régióban fektet be. Beszélt arról, milyen változásokon ment keresztül a Corvinus Nemzetközi Befektetési Társaság tevékenysége. A 2011-es kormányrendelet értelmében ismét a határon túli befektetésekkel foglalkozik és a leányvállalatok létrehozását valósítja meg. Olyan forrásokat nyújt a magyar cégeknek, amelyeket a kereskedelmi bankoktól nem kapnak meg. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidék fele irányulnak a befektetések. Mindazon ágak fele, melyeket az EU nem tilt. Olyan kockázatokat vállal fel, melyet kereskedelmi bank nem vállalna fel.
Gérnyi Gábor „Az Eximbank finanszírozási lehetőségeiről” címmel tartott előadásában szemléletesen, reális adatok alapján mutatta be a magyar export tevékenység bővülését a 2007-2012-es időszakban. Beszélt az Eximbank szerepvállalásáról, eredményeiről és lehetőségeiről valamint a magyar export megújulásáról.
A rendezvény a 4. Kolozsvári Magyar Napok keretében zajlott le.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro