Lábody László, a HTMH volt elnöke, jelenleg a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. Romániával foglalkozó testületének elnöke kifejtette, hogy Románia áll a magyar gazdaság érdeklődésének homokterében, a tőkekivitelt tekintve /több mint 20 millió dollár/, a magyar-román vegyes vállalatok száma meghaladja a két és fél ezret. A román gazdaság fejlődése felgyorsult, a kormány intézkedései bizalmat keltettek a nemzetközi környezetben. Ennek egyik jele, hogy míg 1990 és 1996 között 1,36 milliárd dollár működő tőke áramlott az országba, 1997-ben ez az összeg meghaladta a 2,5 milliárdot. /Lábody László: Magyar befektetések külföldön. = A Hét (Bukarest), febr. 5. - átvéve a Magyar Hírlap Pénz plusz Piac mellékletéből/

"A határainkon túl élő magyarokat az anyaország sok egyéb teendők sorában akkor tudja hathatósan segíteni, ha minél több gazdasági együttműködés köti össze az anyaországgal - fogalmazták meg azon a Baján elkezdődött kétnapos tanácskozáson /febr. 27-28/, amelyet Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban címmel rendeztek. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány, számos nagyvállalat, társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A tanácskozáson mintegy százötvenen vettek részt, önkormányzati érdekképviseleti, gazdasági szakemberek, illetve számos karitatív és civil szervezet, alapítvány képviselői, a hazaiakon kívül Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Vajdaságból. A mostani találkozó a harmadik összejövetel, amelyet az 1995-ben e témakörben megfogalmazott kormányprogram szellemében rendeztek. Az első budapesti tanácskozáson az információcsere, a szakemberképzés, a tőkehiány mérséklése, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a régiók közötti kereskedelem állt a középpontban. 1997-ben Debrecenben mindenekelőtt a kárpát-medencei régiókba irányuló tőkebefektetések növelésének lehetőségeit vették számba. A mostani fórumon az egzisztenciateremtéssel és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos igényeket mérik fel, és természetesen számbaveszik a gazdasági együttműködések eddigi eredményeit is. - A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. - Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Törzsök Erika ezen a fórumon jelentette be: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük hazánk már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. - Az esemény közben tartott sajtótájékoztatón Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter arról szólt, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen említette az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy-egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. - A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba a nemzetközi sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva. Megítélése szerint a miniszterelnök szavait félreértették, akik ily módon értelmezték Horn Gyulának, a közbiztonság erősítése érdekében felvetődött javaslatát. A határellenőrzést természetesen javítani kell, de ennek csak egyik és nem elengedhetetlen eszköze a vízum. Tabajdi Csaba megemlítette, hogy készülnünk kell az EU-tagságunk kapcsán előálló új helyzetre. Az unióba való belépésünk után meg kell oldani a határainkon túl élő magyarok beutazási kedvezményét, mégpedig oly módon, hogy a megoldás nem ellenkezhet a schengeni egyezménnyel. A konferencián Burgert Róbert, az Új Kézfogás közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyből eddig több mint 850 milliót használtak fel. Egyebek között létrehoztak 24 vállalkozásfejlesztési központot, a legtöbbet - tizenhetet - Erdélyben, a többit Kárpátalján és a Felvidéken, illetve egy már a Vajdaságban is működik. A költségvetési forrás csaknem felét Erdélybe juttatták, kiemelten azzal a céllal, hogy segítsék a határainkon túli vállalkozásokat. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a határon túlra került mintegy 30 milliárd forintnyi kárpótlási jegynek a magyar privatizációban való felhasználását sokrétű módon próbálják elősegíteni. Így nagy jelentőségű döntés volt, hogy az áramszolgáltató vállalatok magánosításánál minden vállalat esetében 20 százalékos részvénycsomagot a külföldi kárpótoltak részére kellett elkülöníteni. - Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményeként értékelték a résztvevők, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent. E folyamatot, illetve a hazai privatizációban való részvételt előmozdíthatják a hasonló - a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetet, a változó jogszabályokat is ismertető - tanácskozások, de szükség lenne egy közös jogszabályfigyelő intézmény felállítására is - fogalmazódott meg. Az ez irányú információcsere eszköze lehet például az Internet. Birtalan Ákos felszólalásában egyébként a hazájában eddig lezajlott privatizációt és a lehetőségeket ismertetve a zöldmezős beruházások, az elő-, illetve posztprivatizációban való bekapcsolódásra biztatta a magyar befektetőket. Megítélése szerint szerencsésebb lenne, ha nem "kétoldalú", hanem háromoldalú vegyes vállalatokat alapítanának, például magyar, román és szlovák társulások részvételével. A magyar kormány és állami tulajdonban lévő bankok, intézmények által tavaly egymilliárdos alaptőkével alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság vezérigazgatója, Mészáros András sajnálattal állapította meg, hogy kevés a megfelelően kidolgozott, jó projekt. Az idén 350-900 millió forinttal kívánják támogatni a szomszédos országokba irányuló magyar tőkeexportot. Szó esett a tanácskozáson a kistérségek közötti kapcsolatokról, közöttük a magyar felső-Bácska és a vajdasági észak-Bácska közötti gazdasági együttműködésről. /MTI/"

A magyar kormány alapvető célkitűzése, hogy elősegítse a határon túli magyarok szülőföldön maradását, a közösségek polgárosodását - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Corvinus Részvénytársaság román és szlovák konzultatív testületeinek okt. 9-i együttes ülésén Budapesten. Szabó Tibor szerint a határon túli magyarok az anyaország segítsége nélkül nem tudnának lényegesen előrehaladni a gazdasági felemelkedés útján. Ezért a jövőben meg kell erősíteni a határon túli vállalkozásfejlesztési központok működését, és anyagi hátteret kell biztosítani egy információs adatbázis létrehozásához. A HTMH a jövőben megvizsgálja a Magyarországgal szomszédos országban élő magyarok gazdasági támogatására létrejött, évi 300 millió forintos forrással rendelkező Új Kézfogás Közalapítvány működését. Felülvizsgálják az alapítvány befektetéseit, a veszteséges cégeket valószínűleg felszámolják. Megvizsgálják, hogyan lehetséges külföldi, elsősorban EU-, PHARE-, CBC-forrásokat bevonni a határ menti területek fejlesztésébe. - A Corvinus Rt. egymilliárd forintos alaptőkével jött létre tavaly ősszel. A társaságot a Magyar Fejlesztési Bank, a magyarországi Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alapította, elsősorban a működőképes magyarországi vállalkozások külföldi térnyerésének támogatására. A Corvinus Rt. kiemelt figyelmet fordított a Magyarországgal szomszédos országokba irányuló tőkeexportra. Az elmúlt egy évben 100 millió forinttal segítették a Pécsi Gabona Rt.-t az egyik bukaresti kenyérgyár megvásárlásában. /Gazdasági támogatásunk, polgárosodásunk a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./

"Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) október 6-7-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban konferenciát tart Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel. Meghívott előadók: Németh Zsolt (magyar külügyi államtitkár), Glattfelder Béla (magyar gazdasági államtitkár), Hernádi Zsolt (UKK kuratóriumi elnök), Szabó Ottó (magyar külügyminisztérium), Kerekes Gábor (Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke), dr. Lenk Géza (Eximbank Rt. elnöke), dr. Váradi Zoltán (Corvinus Rt. vezérigazgatója), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke), dr. Melega Tibor (ITD Hungary vezérigazgató), dr. Tolnai Lajos (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke). /Konferencia vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

"A tervek szerint 2001-ben a Corvinus Rt. mintegy 1,2 milliárd forintot fektet be a szomszédos országok - elsősorban élelmiszer-gazdasági - cégeibe. Amint Várady Zoltán, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója elmondta: főleg szlovák és román területeken invesztál a társaság, ám az idén talán megnyílik a lehetőség a horvát, a kis-jugoszláviai és az ukrajnai befektetések előtt. A vezérigazgató jó esélyt lát arra, hogy a Szovátai Gyógyüdülő Vállalat privatizációs pályázatát az a befektetői konzorcium nyeri meg, amelynek a Corvinus is tagja. A tervek szerint a Corvinus mintegy 1 millió dollárt fordítana a részvényvásárlásra.- A Corvinus befektetései először 2-3 év múlva hozhatnak bevételt, mivel a társaság átlagosan 5 évig tartja meg érdekeltségeit a külföldi cégekben - tette hozzá. Az állami tulajdonban lévő társaságot azért hozták létre 1997-ben, hogy tőkebefektetésekkel és tanácsadással, piaci alapon segítse elő a magyarországi vállalatok közép-kelet-európai tőkeexportját, a határon átnyúló vállalati kapcsolatok és a regionális integráció elmélyítését. /A Corvinus Rt. egymilliárdos befektetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"

"A Corvinus Rt. bízik abban, hogy hamarosan rendeződnek a szovátai privatizációval kapcsolatos jogi és egyéb viták, s az új tulajdonosok hozzákezdhetnek az ígért beruházásokhoz - közölte Várady Zoltán, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója az MTI-vel. A szovátai fürdővállalatot a közelmúltban vásárolta meg a Salina Invest nevű társaság, amelyben meghatározó szerepet játszik a Corvinus Rt. és a Danubius Rt. A privatizáció törvényességét a bíróságnál támadta meg az egyik szálloda korábbi bérlője, ezzel egy időben pedig szélsőségesen nacionalista hangvételű politikai vádak is elhangzottak. Adrian Paunescu, a kormánypárt egyik szenátora "Erdély elleni bűntettnek" minősítette, hogy Szováta "magyar kézbe kerülhetett" és tiltakozott amiatt, hogy "a magyarok román javakat vásárolhatnak meg". Várady Zoltán leszögezte, hogy a szovátai privatizációt a román jogszabályok, illetve az állami privatizációs ügynökség, az APAPS szabályainak megfelelően versenytárgyaláson keresztül nyerték meg. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy rövid időn, két éven belül 5 millió dollár értékű beruházást vállaltak, s ennek nagyobb részét mihamarabb teljesíteni szeretnék. A Salina Invest a szovátai fürdővállalat részvényeinek 82,17 százalékát 1,9 millió dollárért vásárolta meg és ehhez járul a privatizációs szerződésben vállalt legkevesebb 5 millió dolláros befektetés. /Rendeződik a szovátai privatizáció... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

"Jugoszláv, magyar és román üzletemberek részvételével kezdődött jún. 14-én Szegeden kétnapos Hármashatár Gazdasági Fórum és Üzleti Találkozó, amelynek a témája a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégiót érintő vámügyek és privatizációs kérdések. Marcu Nicolae, a temesvári Consultim S.A. igazgatója elmondta: Romániában több mint 2.500 állami tulajdonban lévő mezőgazdasági céget érint a gyorsított privatizációs eljárás. A kedvező változások közül a bürokrácia csökkenését, az adminisztrációs folyamat jelentős lerövidülését emelte ki. Márk Péter, a Corvinus Rt. igazgatója arról tájékoztatott: a román privatizáció iránt óriási a magyar befektetői érdeklődés. /Hármashatár gazdasági fórum. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ "

"Hónapokig tartó huzavona után máj. 17-én végül aláírták a szovátai fürdővállalat magánosítására vonatkozó szerződést. Az új tulajdonos, a Salina Invest Rt. a részvények 83 százalékát birtokolja. A tavaly ősszel bejegyzett társaság fő részvényese a magyarországi Danubius Hotels Group, amely nemrég döntött úgy, hogy Romániában is terjeszkedni fog. További részvényesek a szintén szállodaláncolatot működtető Cívis Hotels, a turizmus terén komoly tapasztalatokkal bíró Aktív Konferencia Rt., a turisztikai létesítmények tervezésére és kivitelezésére szakosodott Alfa Invest, valamint az egyik legjelentősebb magyarországi befektetői társaság, a Corvinus. Még meg sem száradt a tinta a szerződésen, a szélsőséges román politikai erők és a szolgálatukban álló román média máris magyarellenes kampányba kezdtek. Ceausescu udvari költője, a jelenleg kormánypárti szenátor Adrian Paunescu egyenesen Erdély és a románság ellen elkövetett bűntettnek minősítette az esetet, s az "elkövetők" felelősségre vonását követelte, amiért Szovátát "magyar kézre játszották". Állítólagos törvénytelenségekre hivatkozva a szállodák bérlői pert indítottak a privatizációs ügynökség (APAPS) ellen, követelve a szerződés semmissé nyilvánítását. A pert az ügynökség a Legfelsőbb Bíróságon idén márciusban megnyerte. A május 17-én lebonyolított versenytárgyaláson pedig a Salina Investtel kötötték meg a privatizációs szerződést. A privatizációs szerződésben foglaltak szerint az új tulajdonos az első öt esztendőben 7 millió dollár befektetésére vállalt kötelezettséget. Első lépésként a kezelőbázis felújítását szeretnék befejezni, ami pénzhiány miatt 1997-ben abbamaradt. A hosszabb távra tervezett befektetések összege eléri a 20 millió dollárt. Az új tulajdonosok remélik, hogy ezáltal sikerül az európai normáknak megfelelő szintre emelniük szolgáltatásaikat, ami az utóbbi évtizedben vészesen megcsappant szovátai idegenforgalom felélénküléséhez vezethet. /Szentgyörgyi László: Szováta. Privatizáció és magyarellenes kampány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./"

"Az idei, szept. 17-23. között megrendezendő Budapesti Nemzetközi Vásáron is lesz Magyar Világ 2001 elnevezéssel önálló bemutatkozási fórum a kárpát-medencei magyar vállalkozások számára. Összesen 114 kárpát-medencei magyar vállalkozás bemutatkozása mellett most is lesznek szakmai, tudományos-kulturális programok, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) és a Corvinus Rt., valamint a Magyar Kultúra Alapítvány és a Hagyományok Háza közvetítésével. Az ITDH a gazdasági, illetve a külügyminisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek és a magyar vállalatok között. A 23-as pavilonban Romániából 40 vállalkozás lesz jelen, Szlovákiából 20, Szlovéniából 16, Jugoszláviából 15, Horvátországból 11, Ukrajnából 7. /(Guther M. Ilona): Magyar Világ - másodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"A szenátus vizsgálóbizottságot hoz létre annak megállapítására, hogy miként szerzett többségi tulajdont a magyarországi Danubius Rt. a szovátai gyógyüdülőközpontban. A Danubius Rt. romániai társasága, a Salina Invest Rt. májusban írta alá a megállapodást a privatizációs hatósággal (APAPS) az üdülőtelep részvényei 82,17 százalékának megvételéről. Ezzel mintegy ezer szállodai férőhely és egyéb ingatlan, valamint egészségügyi intézmény tulajdonjogát - beleértve a Medve-tó húsz évre szóló használati jogát - nyerte el. A szerződés szerint a vevő a részvényekért 1,9 millió dollárt fizet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy két éven belül 5 millió dollárt költ a fürdővállalat korábbi években teljesen lepusztult objektumainak felújítására. Az eladott szállodákat működtető bérlők már a magánosítást megelőzően, majd a szerződés aláírása után is bíróságon támadtak, de a pereket minden szinten elveszítették. A szovátai privatizáció ellen a kormánypárt konzervatív-nacionalista szárnya politikai síkon lépett fel. Adrian Paunescu egyenesen ,,Erdély elleni bűntettről" beszélt, mivel tudomása szerint az üdülőtelepet ,,valójában a magyar titkosszolgálatok vették meg". Újabb kormánypárti szenátorok álltak csatasorba, a vizsgálóbizottság felállítása érdekében az SZDP és az NRP 50 szenátora zárkózott fel. A vizsgálóbizottság hét szenátorból áll majd, a végleges döntés a plénumra tartozik. Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter az eddigi viták során többször leszögezte, hogy a szovátai privatizáció a törvényes előírások teljes betartásával történt. A Salina Invest Rt.-ben a Danubius mellett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., a Vegyépszer Rt. és az Alfa-Terv 2000 Kft. rendelkezik részesedéssel. /Vizsgálat Szovátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./"

"A Szovátafürdő privatizálásának kivizsgálására kiküldött román parlamenti bizottság semmilyen kivetni valót nem talált az egyes szenátorok által kifogásolt magánosítási folyamatban, de 2002. március végéig haladékot kért jelentésének véglegesítésére. Az év folyamán több szenátor heves kirohanást intézett a törvényhozás felsőházában Szovátafürdő magánosítása ellen, azt állítva, hogy az előző törvényhozási ciklusban az állami vagyonügynökség "bagóért eladta a fürdőt a magyaroknak, egy magyarországi cégnek". Ezért hozták létre a szovátafürdői magánosítást felülvizsgáló parlamenti bizottságot, amely ismét elnapolta végleges jelentésének beterjesztését. Ez már a második haladék, amit a vizsgálóbizottság kért. Eredetileg okt. 31-ig a végkövetkeztetéseket tartalmazó jelentéssel le kellett volna zárni a vizsgálatot, de a bizottság dec. 17-ig haladékot kért. Szovátafürdőt tavasszal vásárolta meg a Salina Invest, amelyben meghatározó részesedése van a Corvinus Rt.-nek és a Danubius Rt.-nek. /Nem találtak kivetnivalót Szovátafürdő privatizálásában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

"Ápr. 9-én elutasította a Legfelsőbb Bíróság a szovátai Salina Rt. Ügyében az Állami Vagyonkezelő Ügynökség (APAPS) és a szovátai fürdővállalat fellebbezését, megerősítve a Maros Megyei Táblabíróság ítéletét, melyben a cég magánosítási folyamatának felfüggesztését rendeltek el. Az ítélet 2001. máj. 23-án született, öt nappal a szerződés aláírása után. A fürdővállalatot megvásárló Salina Invest jogi képviselője, Frunda György kijelentette, hogy a privatizációs szerződés felbontása esetén bebizonyosodik: a külföldi befektetők pénze továbbra sincs biztonságban Romániában. "Az élet nem áll le Szovátán, hisz mi továbbra is derűlátók maradunk" - nyilatkozta ellenben Wisky Péter, a cég vezérigazgatója. Mivel az ítélet a privatizációs folyamat felfüggesztéséről szól, vélekedése szerint végrehajthatatlan.A Szováta Szállodakomplexumnál és a kezelőközpontnál továbbra is folytatódnak a korszerűsítési munkálatok. A magánosítási szerződés értelmében a Salina Investnek 5,1 millió dollárt kell beruháznia év végéig a fürdővállalatba. A tőkebefektetés hónapokkal ezelőtt megtörtént, a munkálatok is - a kezelőközpont esetében némi csúszást leszámítva - jól haladnak.A Salina Invest Társaságot a magyarországi Corvinus Rt., a Danubius Rt., a Civis Rt., az Aktív Konferencia Rt., az Alfa Invest Kft., valamint a csíkszeredai Öcsi Fuel Kft. hozta létre 2000 novemberében. /Szucher Ervin: Felbontják a privatizációs szerződést? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./"

"A kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) máj. 24-i budapesti ülése. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. - A Fidesz nem tudja elfogadni a kormányzat módosító csomagját - közölte Németh Zsolt, hozzátéve, hogy javaslataik felét, köztük azt is, hogy Magyarország uniós csatlakozása után is hatályban maradjon a törvény, sikerült a MÁÉRT-en elfogadtatni. Kimarad azonban a törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. Németh kifogásolta azt is, hogy az oktatás és a kultúra területére szűkül le a státustörvény, és hogy a magyar igazolványra csak Magyarországon és csak bizonyos kedvezmények esetében lesz szükség, valamint kikerül a jogszabályból a határon túli magyarok vízumelbírálásának kedvezményes elve is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a nyilatkozat aláírását elutasító döntésének indokaként elmondta: a Fideszhez jó politikai kapcsolat fűzi őket, és a zárónyilatkozat aláírásának kérdése is példa arra, hogy lehet és van határokon átívelő politikai együttműködés is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: azért jöttek ide, hogy megvédjék a státustörvényt, amelynek lényegét az egységes magyar nemzet elvének kimondásában látják, s módosítását a jogszabály "kilúgozásának" tartják. Kovács László külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: az aláíró határon túli magyar szervezetek vezetői az ottani magyarság 98-99 százalékát képviselik, ezért a kormány nyugodt lelkiismerettel terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot. Eörsi Mátyás az SZDSZ képviseletében kifejtette: a jelenlegi javaslat kiküszöböli a korábbi hibákat, így azt az SZDSZ nagy örömmel támogatja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta: pártja a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többségének véleményét tiszteletben tartva írta alá a zárónyilatkozatot, azon fenntartással, hogy jobbnak, tartalmasabbnak tartották a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén körvonalazódott módosítási javaslatot. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke egyaránt elégedetten nyilatkozott, jelezve, hogy javaslataikat sikerült beépíteni a módosító csomagba. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte: számukra nem volt igazi tétje a módosításnak, főleg azért támogatják, hogy a törvény alkalmazhatóvá váljék a Felvidéken és Erdélyben is, hozzátéve, hogy számos lényegi kérdést nem tudtak megvitatni. Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke a módosító csomag mielőbbi parlamenti elfogadását sürgette, s jelezte: Szili Katalin házelnöknél egy határon túli magyarok ügyével foglalkozó állandó országgyűlési bizottság összeállítását kezdeményezték. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke elmondta: támogatják a kedvezménytörvény módosító csomagját, úgy érzik azonban, hogy a törvény által sugallt erő csorbul a módosítással. Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke azt emelte ki: az elmúlt években először szavazott együtt a három horvátországi magyar szervezet, s ez azt mutatja, hogy van esély az együtthaladásra. A kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalás megőrzése és a magyar igazolvány megtartása mellett emelt szót Mádl Ferenc köztársasági elnök az ülés megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a parlamenti pártokat: ne helyezzék a napi politikai érdekeket az összmagyarság érdekei fölé. A miniszterelnök beszélt a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés fejlesztéséért tevékenykedő Apáczai Közalapítvány munkájáról is, amely idén 1,2 milliárd forintos összegből gazdálkodik. Medgyessy Péter örömének adott hangot, hogy végre elérhető közelségbe került az önálló szlovákiai magyar egyetem alapítása, amelyet - mint mondta - a kormány a nemzeti újraegyesítés egyik szimbólumának tekint, s amelynek beindítását támogatni fogja. A kormány ezért támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését. Ezt a célt szolgálja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alaptőkéjének 2,5-ről 10 milliárd forintra történő emelése is. Kérdésre válaszolva Markó Béla nem tartotta problémának, hogy az "egységes magyar nemzet" kifejezés kikerülne a jogszabályból, mivel szerinte a helyette szereplő "magyar nemzethez való tartozás" ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese véleményével kapcsolatban, amely szerint a magyarigazolvány szerepe lecsökkenne a módosítással, az RMDSZ elnöke elmondta: az oktatási kedvezményeket, amelyeket a szülőföldön lehet igénybe venni, nem csorbítja a kedvezménytörvény jelenlegi módosítási változata. /Három szervezet nem írta alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát. Az RMDSZ elégedett a státustörvény módosításával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 10-én hivatalában fogadta Budapesten az erdélyi Partium magyarságának képviselőit. A találkozón az RMDSZ partiumi szervezeteinek vezetői, köztük a román parlament szenátorai és képviselői, megyei és önkormányzati tisztségviselői vettek részt. Nagy jelentőségű eseménynek nevezték, hogy az anyaország miniszterelnöke - kisebbségbe kerülésük óta először - hivatalában fogadta a térségben élők küldötteit, lehetőséget biztosítva számukra közvetlen véleménycserére és együttgondolkodásra. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a küldöttség tagjai a régió magyarságának helyzetét ismertetve azokról a tervekről és elképzelésekről szóltak, melyek a Partium gazdasági és társadalmi megerősödésének esélyeit hivatottak növelni. Szóba került a kelet-magyarországi és a partiumi térséget összekötő közutak, vasutak és határátkelők fejlesztése. A kormányfő felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, melyek a Corvinus Befektetési Társaságnál, illetve más, a szomszédos országokban történő befektetések és beruházások támogatását segítő intézmények révén rendelkezésre állnak. Áttekintették a régió jelentős műemlékeivel kapcsolatos teendőket - áll a közleményben - és megállapodtak arról, hogy ezekről közös középtávú intézkedési terv készül a Magyar Állandó Értekezlet illetékes szakbizottsága számára. /(Guther M. Ilona): Medgyessy Péter találkozója a partiumi magyarság képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"A Budapesti Nemzetközi Vásár keretében megrendezett Magyar Világ kiállítás egyik kísérő rendezvénye immár harmadik éve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), illetve a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. szervezte szakmai konferencia a befektetési lehetőségekről, esélyekről. Tavalyelőtt horvátországi befektetői fórumot tartottak, tavaly a jugoszláviai privatizációról és befektetési lehetőségekről tanácskoztak, idén a romániai és ukrajnai befektetési lehetőségek kerültek terítékre. A magyar-román gazdasági kapcsolatok helyzetéről és jövőbeni kilátásairól Halász János, az ITDH bukaresti irodájának kereskedelmi-szolgálat igazgatója tartott előadást. Romániában mintegy négyezer magyar érdekeltség van és kétszázötvenmillió dollárnyi befektetett tőke. /Guther M. Ilona: Magyar Világ 2003 a 107. Hungexpón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

"Az ITD Hungary és az udvarhelyszéki RMDSZ társszervezésében okt. 3-án magyarországi és erdélyi magyar vállalkozók számára tartottak előadásokat politikusok és a meghívott szakintézetek vezetői Székelyudvarhelyen. Hargita megye Kereskedelmi és Iparkamarájának elnöke, Bogos Zsolt megítélése szerint Hargita megyében az üzletnek "becsülete van". Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója elmondta, az új kuratórium elsősorban közösségeket, és nem egyéneket kíván támogatni, jövőre a határon túli magyar lakta térségek közül pedig Vajdaság és Kárpátalja kap nagyobb figyelmet - azonban az Erdélyből érkező pályázatok között sem osztanak szét kevesebb forintot, mint eddig. A székelykeresztúri Magánvállalkozók Szövetségének elnöke, Csáka József a térség gazdasági lehetőségeit, Márk Péter, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgató-helyettese pedig a társaság erdélyi befektetéseit ismertette. / Pontos elszámolás, hosszú barátság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./"

"Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke a vele készült interjúban kifejtette, a közalapítvány tevékenysége nyilvános, beleértve a kuratóriumi üléseket is. A politikamentességet garantálják. A kuratórium tagjai nem pártok képviselői, hanem gyakorlati szakemberek. A kuratóriumnak idén 560 millió 700 ezer forint áll rendelkezésre. A legtöbb korábbi pályázati formát folytatják. Ezek közül legfontosabb a kamattámogatás, illetve a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök. Összegben is ezek a legnagyobbak. Ugyanúgy folytatódik a minőségbiztosítás, illetve az EU és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás. Pótlólagos források bevonására három lehetőség kínálkozik. Az EU- és nemzeti pályázatoknál az önrész biztosítása vagy abba beszállás. Másik lehetséges forma külföldi befektetők szervezése és ott közreműködés. A harmadik pedig finanszírozási konzorciumokat szervezése. 1999 októbere és 2003 márciusa között összesen 1463 pozitívan elbírált pályázat volt, ez több mint 2,3 milliárd Ft támogatási összeget jelent és mintegy harmincezer munkahely létesítését vagy megtartását. Ebből a kamattámogatás kategóriában 696 jóváhagyott pályázat volt, 733 millió Ft értékben, ami 6689 millió Ft banki hitel. Kamattámogatásra az elmúlt fél évben összesen 124 új pályázat érkezett. Erdélyi egyházi mezőgazdasági földvásárlásra a 75 jóváhagyott pályázatra megítélt támogatás közel 269 millió Ft volt. A kárpátaljai földprivatizáció támogatására közel 87 millió Ft kihelyezett támogatás ment, ami a 14688 érintett fő/család esetében 25.703,6 hektár földterület tulajdonjogának rendezését tette lehetővé. A Mikrohitel program keretében Romániában 291 támogatott volt, ez 530.000 USD Új Kézfogás Közalapítvány által kihelyezett keretet jelent és 732447 USD kihelyezett mikrohitelt, ami a törlesztések újbóli kihelyezése. Szlovákia esetében ezek a számok: 30 támogatott, 100.000 USD, illetve 116000 USD. Az alapítvánnyal kapcsolatban az olyan vádak, hogy szűk ismeretségi kör vagy csúszópénz, nagyon felháborítóak. Kilenc támogatási forma lesz érvényes az új rendszerben: Kisvállalkozásokat támogató kölcsön (KTK), Kamattámogatás (KAT), Minőségbiztosítás megszerzéséhez nyújtott támogatás (ISO- HACCP), Kiállítások, üzletember találkozók támogatása (UKI), EU- és nemzeti pályázatokra felkészítő oktatás támogatása (EUO), EU- és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás (EUT), Vállalkozásfejlesztési Központok támogatása, Kárpátaljai földprivatizációs program (FPR), Vissza nem térítendő támogatások. Az Új Kézfogás Közalapítványnál folyamatosan lehet pályázni. A pályázatok túlnyomó többsége a régiókban működő Vállalkozásfejlesztési Központokon keresztül érkezik. Tervezik a Vállalkozásfejlesztési Központok átszervezését, finomítani szeretnének. Egyelőre ötlet szintjén - szerepel egy olyan is, hogy földalapot létrehozni privatizált földekből, ahol termelő-, feldolgozó-, illetve értékesítő szövetkezetet alakítanának ki, például a Székelyföldön. A Corvinus vezérigazgatójával pedig tárgyalni fognak arról, hogyan tudnak hatékonyan együttműködni, például közös projektekben. /Guther M. Ilona: Exkluzív interjú Lábody Lászlóval, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./"

"A Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. tervei szerint a jövő évi befektetéseinek értéke eléri a 3 milliárd forintot, 2005-ben pedig a 4 milliárdot - jelentette ki Reményi Zoltán, a társaság vezérigazgatója Budapesten. A Corvinus Rt. az idén a Szabolcs Gabona Rt.-vel 500 millió forintot fektetett be egy kolozsvári székhelyű malomipari társaságba, és 100 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a Danubius Rt.-vel közösen indított szovátai beruházásnál. A Corvinus Rt. további 130 millió forintot fektetett be szintén kolozsvári székhelyű beruházásba a magyarországi Megatrend informatikai céggel, és mintegy 230 millió forintos beruházást hajtott végre a szegedi székhelyű Goboker társasággal, amely erdélyi, épületgépészeti szerszámokat, alkatrészeket forgalmazó cégbe fektetett be. /Corvinus Rt.: 3 milliárd forintos befektetési terv. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"

Megalakult és megkezdte munkáját a Szülőföld gazdaságfejlesztési és munkahely- teremtési kerekasztal, amely koordináló, konzultatív fórumot teremt a határon túli gazdaságfejlesztésben, munkahelyteremtésben érintett szervezeteknek – közölte Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára Budapesten. A cél a gazdasági, üzleti együttműködés fejlesztése a határon túli magyarok lakta régió vállalkozóival. Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy sikeres volt a vállalkozókat felkészítő, Az EU házhoz jön program, amelynek keretében a határon túl 31 helyen tartottak tanácskozást, és ezt a programot folytatják. Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója közölte, hogy az MFB kidolgozta hitelprogramját, amely tízéves futamidőre 10-750 millió forint kedvező kamatozású hitelt ad magyar vállalatoknak külföldi fejlesztési beruházásokhoz. A Szülőföld Alap működési céljait támogató Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogramban az MFB a hitelintézetek bevonásával 10 milliárd forintos keretösszeggel magyarországi székhelyű vállalkozások részére fejlesztési beruházások finanszírozására szolgáló Partner Hitelprogramot dolgozott ki. Az Eximbank a magyarországi vállalkozások határon túli befektetéseinek és infrastrukturális beruházásainak finanszírozásához 8 milliárd forintos hitelprogramot alakított ki. A Mehib Rt. 5 milliárd forintos hitelkeretet különít el a szomszédos országokba irányuló infrastrukturális, illetve a térség gazdasági fejlődését elősegítő vállalati befektetések biztosítására. A Corvinus Rt. az Új Kézfogás Közalapítvánnyal és az ITDH-val együtt 2 milliárd forintos közvetlen külföldi tőkebefektetési programot dolgoz ki a befektetési lehetőségek javítása érdekében. /Megalakult a Szülőföld gazdaságfejlesztési kerekasztal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. eddigi, hétéves működése alatt összesen több mint 2 milliárd forintot helyezett ki, 2044-ben eddig 350 millió forintot – mondta el december végén Benke Ákos, a társaság új vezérigazgatója az MTI-nek. A jelenleg 10,056 milliárd forintos jegyzett tőkéjű társaság fő tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB). A Corvinus a határon túli kis- és középvállalkozások részére új programot indított, a Kárpátok Régió Tőkeprogramot. A társaság a Kárpátok program keretében magyarországi szakmai befektető partner bevonása nélkül, közvetlenül szerezhet kisebbségi tulajdont határon túli vállalkozásokban. (MTI) /Tavaly 350 millió forint Corvinus-befektetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

A 2004 végén megszületett Szülőföld program gazdaságfejlesztési területén belül kínált támogatásokra már vannak működő konstrukciók, amelyeket máris igénybe vehetnek a vállalkozások. További konstrukciókat, egyéb támogatási formákat készítenek elő a Szülőföld program keretében a feladattal megbízott intézmények: az Eximbank, a Mehib, a Corvinus, az MFB, az ITDH, az Új Kézfogás Közalapítvány. Egyelőre úgy néz ki, a költségvetésből az idén közvetlenül mintegy 12 milliárd forintot fordítanak erre, és emellett 25 milliárd forintos hitelprogram is indul. A Szülőföld program érdekében három fő területen folyik munka, jelezte Gilyán György, a koordinációért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Egyrészt a forrásteremtés, másrészt a tapasztalat- és tudástranszfer, harmadrészt az intézményi-üzleti szálak erősítése a feladat. Benke Ákos, a Corvinus Rt. vezérigazgatója kifejtette: szükség van a hálózattal rendelkezők és a termékgazdák közötti megállapodásra. /N. Vadász Zsuzsa: Indulnak a Szülőföld-termékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

A magyar kormány által meghirdetett Szülőföld-programról, az útlevél-, a vízumkibocsátás kérdéseiről, az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről folytattak szakértői tanácskozást január 31-én és február 1-jén Budapesten a magyar kormány képviselői a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón ugyanakkor a résztvevők megismerkedhettek azzal a törvénytervezettel, amely létrehozza a Szülőföld-alapot, tájékoztatott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyeztetésen RMDSZ részről jelen volt Kerekes Gábor gazdasági alelnök, valamint Székely István szakértő. „Tájékoztatást, információkat kaptunk a Szülőföld-programcsomagról, meghallgattuk a belügyi-, a munkaügyi- és a külügyminisztériumi, valamint az ITDH, a Corvinus Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, az Exim Bank és a Magyar Hitel Bank Rt. képviselőinek előadásait a fenti témákkal kapcsolatban. Mivel a tényanyaggal csupán ott ismerkedtünk meg, csak néhány javaslatot fogalmaztunk meg az elhangzottakkal kapcsolatban, a továbbiakban minden határon túli szervezet áttekinti az anyagot és megteszi kiegészítő javaslatait” – fejtette ki Takács. Az ügyvezető elnök a Szülőföld-program gazdasági csomagjának elképzeléseit messzemenően támogatja, annak ellenére, hogy még nem ismeri megvalósíthatósági lehetőségeit. „Ezek nem támogatások, hanem végre a piacgazdaság szabályai szerint működő gazdasági fejlesztési programok.” „Más koncepció szerint állnak össze ezek a támogatások, amelyek a piac szabályait veszik figyelembe ahhoz, hogy finanszírozható programok alakuljanak ki.” – mondta Takács Csaba. /Köllő Katalin: Új koncepció alapján állítják össze a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ A szülőföldprogram pénzügyi alapjait, működését szabályozó törvénytervezetet ismertették a határon túli magyarok képviselőivel Budapesten. A bemutatott tervezetben 25 milliárd forintos keret szerepelt, egyelőre lehetőségként. Döntés született arról is, hogy az alap működését egy tizenöt tagú tanács irányítja, a különböző szakágak pályázatait szakmai testületek bírálják majd el. A Szülőföldalap kezeléséért felelős tizenöt tanácstagot a magyar miniszterelnök, szakminiszterei és a határon túli magyarok képviselői nevesítik, és megállapodtak, hogy tevékenységük publikus lesz, döntéseiket az átláthatóságnak és elszámolhatóságnak kell jellemeznie. Takács Csaba nehezményezte, hogy nem vehettek részt a törvény koncepciójának kialakításában. ,,Kifejtettem, hogy a magyarországi népszavazás eredménye nem változtatta meg a határon túli magyarok igényét. Meggyőződésünk, és ezt dokumentumokkal is alá tudjuk támasztani, a legegyszerűbb, az EU államai törvénykezése szempontjából is legelfogadhatóbb megoldás a kettős állampolgárság” – fejtette ki Takács Csaba. /Farkas Réka: Egyelőre csak ígéret a huszonötmilliárd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

Sepsiszentgyörgyön a villanymotorgyár, az egyik legnagyobb létszámú gyár csődközelbe került. Ez a gyár a közép- és magas szintű végzettséggel rendelkező magyar műszaki elit egyik legjelentősebb gyűjtőhelye lett a Székelyföldön. Egyetemet végzett műszaki értelmiségiek százai költöztek Szentgyörgyre a hetvenes, de még inkább a nyolcvanas években, mert a gyár megélhetést jelentett. Fél évtizeddel ezelőtt magyarországi pénzügyi befektető érdeklődött a vásárlás feltételeiről, a Corvinus Rt., amelyet a magyar állam azért hozott létre, hogy növelje gazdasági súlyát a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben. A rossz menedzselés mellett az időközben szakmai befektetővé vált többségi tulajdonosok elengedték a gyár kezét. S ezáltal a még maradék ezres lélekszámú közösség fölött is ítéletet mondtak. /Ferencz Csaba: Kegyetlen kapitalizmus, avagy szülőföldprogram. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Kétnapos konferenciát rendezett Kolozsváron a budapesti Napi Gazdaság üzleti és pénzügyi hírlap, valamint a kolozsvári Krónika napilap, melynek témaköre a magyar tőkebefektetések közeljövőben várható romániai megerősödése volt. Péter Pálnak, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének a konferálásával lezajlott eszmecserén több figyelemre méltó előadás hangzott el. Benke Ákos, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója bemutatta a Kárpátok Régió Tőkeprogramot, amely az anyaországon kívüli céltársaságokba fektet be, esetenként maximum 100 millió forintig. Tavaly Magyarországról 350 millió USD-nyi befektetés érkezett, főleg Erdélybe, azonban szerintük a valós érték ennek a kétszerese. A Corvinus jelenleg hat erdélyi projektet vizsgál és várhatóan tavasszal elfogadja azokat. 2004-ben a két ország közötti külkereskedelem megkétszereződött, és elérte a 2,143 milliárd eurós rekordot (amiből a magyar fél kivitele 1,413 milliárd eurót tett ki). Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója a Kárpát-medencében működő vállalkozásfejlesztési központok (közülük 16 Erdélyben fejt ki tevékenységet) munkájára hívta fel a figyelmet. Az utóbbi két évben 1600 beérkezett pályázatot bíráltak el, a támogatások révén 1300 új munkahely létesült, és további 15 000 munkahely maradhatott meg. Sajnálatos, hogy a magyar állami költségvetésnek csekély része kerül a határon túli magyar vállalkozók támogatására: 2003-ban 560, 2004-ben 426, 2005-ben 451 millió forint. /Ördög I. Béla: Román–magyar üzleti konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági Szakbizottsága a múlt héten Budapesten áttekintette azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásához. Gilyán György, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára elmondta: kiemelt feladatnak tekintik a határon túli magyar vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítését, az uniós ismeretek bővítését. A Szülőföld Alap a Kárpát-medencében élő magyarság számára ez évben egymilliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot biztosít, amelyből pályázati úton támogatást igényelhetnek határon túli és magyarországi magánszemélyek és szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. A Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogram 25 milliárd forintos hitel-garancia- és tőkekihelyezési csomaggal indult. További források kihasználását teszi lehetővé az Eximbank jelenleg infrastrukturális fejlesztésekre koncentráló hitelkerete, a Mehib vevő- és befektetési hitelgarancia-konstrukciója, valamint a Corvinus Kárpátok-Régió befektetési tőkeprogramja. Székely Judit, a magyar Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: kiemelt szerepe van az FMM közeljövőben induló, határon túli EU-felkészítő felnőttképzési programjainak. Erre a célra az idén a Munkaerőpiaci Alapból 260 millió forintot különítettek el. Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke közölte: vegyes kamarákat hoznak létre Erdélyben, Szerbiában és Horvátországban. /Egymilliárd forint a szülőföldön maradáshoz. A támogatásokra szervezetek és magánszemélyek is pályázhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: a Szülőföld-programnak tulajdonképpen két fő része van. Egyfelől létrejött az egymilliárd forinttal rendelkező Szülőföld Alap, amely pályázati rendszeren keresztül támogat elsősorban kulturális célokat. A másik része a programnak, az a mintegy 23 milliárd forintos támogatási keret, amely a magyarországi cégek határon túli terjeszkedésének az elősegítését, koordinálását és a helyi magyar vállalkozókkal, önkormányzatokkal történő összefogását szolgálná. – Legfőbb kérésünk e programmal szemben az volt, hogy általa biztosítsanak nagyobb esélyt a határon túli magyar vállalkozások fejlesztésére, fejtette ki. Rámutatott: a dolgok nehezen mozdulnak. A Corvinus Rt. például az idén meg nem helyezett ki pénzt. Az alap úgy viselkedik majd, mint egy bank és egy tőkekockázati cég együttesen. Azonkívül, hogy ingatlangaranciákat kér, társtulajdonossá is válik a szóban forgó cégben. Nagy előrelépésnek számít viszont az, hogy a foglalkoztatási alapból határon túli képzéseket is finanszírozhatnak. /Az ördög a részletekben rejlik. Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Szülőföld-programról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság az egyedüli olyan magyar állami fejlesztési tőketársaság, amely a Magyarországon bejegyzett vállalatok külföldre irányuló beruházásaihoz, vállalatfelvásárlásaihoz biztosít pénzügyi forrásokat. A Corvinus Rt. jegyzett tőkéjét a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 2003-ban tízmilliárd forint fölé emelte, idén pedig újabb tőkeemelés történt. A Kárpátok Régió tőkeprogramra van kétmilliárd forint elkülönített keret. A programra jelentős az érdeklődés, a jelentkezők háromnegyede erdélyi, a többiek főként szerbiaiak, Kárpátaljáról kisebb érdeklődés tapasztalható. /Magyar állami forrásokért (Befektetés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A Szabolcs Gabona Cégcsoport és a Corvinus Befektetési Társaság új malomipari egységet nyitott a Kolozs megyei Kisbácsban. A befektetés értéke 1,7 millió euró, és 65 embernek biztosít munkalehetőséget. Az eseményen jelen volt Gráf József, magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Dan Apetrei, román mezőgazdasági államtitkár is. Gráf József a két ország szakminisztériuma közti együttműködést emelte ki. A két tárca már 1997-ben Nagyszalontán együttműködési szerződést kötött, amely a tavalyi közös kormányülésen teljesedett ki a több témakört – a mezőgazdasági földterületek azonosítása, az élelmiszerek biztonsága, a faluturizmus, az állategészségügyi követelmények betartása – érintő megállapodás keretében. /Nagy-Hintós Diana: Új malomipari egységet avattak Kisbácsban a magyar földművelődési miniszter jelenlétében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./