Lemondását fontolgatja a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektor-helyettese, Nagy László és Salat Levente az egyetemen kialakult feszült helyzet következtében. “Még nem döntöttünk, de mindketten a lemondásunkat fontolgatjuk” – közölte Nagy László rektor-helyettese, így tiltakoznának Nicolae Bocsan rektor vezetési módszerei ellen. A szenátusi döntés elleni tiltakozás azon formája, hogy a magyar vezetők váljanak meg minden egyetemi tisztségüktől, november 28-án merült fel lehetőségként a magyar oktatók között. “Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókat, a kommunizmus idején diktatórikus módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa önkényesen eltávolította állásukból” – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásában. Az EMNT állásfoglalásában kifejti, az oktatók eltávolítása híven tükrözi a BBTE kirakati multikulturalizmusát, ennek révén pedig a romániai kisebbségpolitika kétarcúságát.  Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt alelnök az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, hogy azonnali hatállyal indítson kivizsgálást a BBTE-n tapasztalható etnikai-nyelvi hátrányos megkülönböztetés, illetve az ebből fakadó megfélemlítő intézkedések ügyében. /Kelemen Tamás: Tiltakozás a kizárás ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Az Oktatási Minisztérium közleménye leszögezte: teljes mértékben a szülőkre, a helyi közösségekre és a tanintézményekre bízza annak eldöntését, milyen mértékben lehetnek jelen a vallási jelképek az iskolákban. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke sajnálja, hogy a minisztérium nem vállalt felelősséget az egyházi jelképek iskolai használatának kérdésében. Előzőleg a Diszkriminációellenes Tanács kérte a szaktárcát, hogy dolgozzon ki minden iskolára érvényes belső rendszabályt a vallási jelképek használatáról. /Cs. P. T.: „Ikonvita”: mossa kezeit a tárca. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség visszautasító válaszát követően, a tordai magyarságot képviselő iskolaalapító bizottság panaszlevelet fogalmazott meg, amelyet továbbított a tanfelügyelőségnek, a minisztériumnak, a Diszkriminációellenes Bizottságnak és a Nép Ügyvédjének. - A magyar oktatás a különböző iskolákban egyre alacsonyabb színvonalú, és a magyar osztályok a kis létszám miatt lassan megszűnnek – mondta Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ elnök. Nem tartják valósnak a tanfelügyelőség által felsorakoztatott kifogásokat, és nem értik, hogy miért nem engedélyezik a magyar iskola működtetését. Ádámosy Klára hangsúlyozta, semmiképp nem adják fel, tovább harcolnak. Azt tervezik, hogy a panaszlevelüket eljuttatják az Európai Parlamentbe is. /D. I. : Tovább küzdenek az önálló magyar iskola létrehozásáért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Az Oktatási Minisztérium internetes honlapján közzétette az idei országos képességi vizsga, illetve az érettségi tételeit, melyek egy hónap múlva nyomtatott formájában is hozzáférhetővé válnak. A következő két hónapban a szaktestület minden romániai kisebbség nyelvére – így magyarra is – lefordíttatja a tételeket. /Magyarul is hozzáférhetők az érettségi vizsgatételek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Egyelőre csak románul tanulmányozhatók az érettségi és a kisérettségi tételei. Matekovics Mihály, az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi igazgatója a helyzetet azzal magyarázza, hogy a tételeken az utolsó percig dolgoztak, így a fordítóbizottságok most kezdhettek dolgozni. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elítélendőnek tartja az eljárást, amely az esélyegyenlőséget sérti. A korrekt eljárás az lett volna, ha a magyar nyelven tanuló diákok is azonos időben jutnak hozzá a tételekhez, mint a román társaik. Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke elmondta: a minisztérium eljárása mindenképpen elmarasztalható. Ennek ellenére Asztalos Csaba úgy véli, a tanácsnak nem kell bírságolnia a tanügyminisztériumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke elismerte, hogy a kisebbségi tanulókat hátrányos helyzetbe hozza a kialakult helyzet, az RMDSZ ennek ellenére nem tiltakozik a megkülönböztetés ellen. Sógor Csaba szenátor, a felsőház tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi bizottságának tagja szintén diszkriminatívnak tartja a minisztérium eljárását. „Kérdéses azonban, hogy milyen eredménye lehet az esetleges tiltakozásnak” – tette hozzá a szenátor. /Farcádi Botond: Éretlen esélyegyenlőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Egyelőre nem kapott választ a csupán román nyelven közzétett érettségi tételek ügyében megfogalmazott tiltakozó levélre Csatlós Mihály, a felső-háromszéki tanügyi szakszervezet elnöke. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete ugyanakkor az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult az ügyben. Csatlós az RMDSZ vezetőségének, az Oktatási és Kutatási Minisztériumnak, illetve az Európai Uniós fórumoknak kívánja elküldeni a tiltakozást. Az RMDSZ központi és területi vezetői nem válaszoltak a levélre. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke kifogásolta, hogy az interneten csak román nyelven jelentek meg a tételek, olyan nyelvismeretet követelnek, amely még a román anyanyelvű diákoknak is gondot okozhat. Csatlós felháborítónak tartja, hogy az RMDSZ nem tett lépéseket az ügyben. /Fülöp Noémi, Kovács Zsolt: Süket fülek tételügyben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) jelentette fel Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a székelyföldi román közösség nevében fellépő Hargita és Kovászna megyei románok civil fóruma (FCRHC). A szervezet azt kifogásolja, hogy a városháza által megjelentetett időszakos kiadvány kizárólag magyar nyelven tájékoztatja Háromszék fővárosának lakóit, s így csorbul a létszámban kisebbségi román lakosság információhoz való joga. Alkotmánysértést, valamint az európai szabványok lábbal tiprását említi a fórum, amely szerint a CNCD-nek azonosítania és számon kell kérnie a súlyos megkülönböztetés elkövetőit. „A románokat tudatosan mellőzik és lenézik, ami nyílt és elfogadhatatlan diszkrimináció” – állítja a fórum. Albert Álmos elmondta, természetesnek tartja, hogy a román nyelvű tolmácsolás mellett magyarul is publikálják a képviselőtestületi ülések határozatait. Hozzátette: a román nyelvű szövegek is megvannak, a magyarhoz hasonlóan elérhetők. Elismerte, hogy a kiadvány fedelén találhatók magyar nyelvű információk, de mindezek közérdekűek. „Ha valaki vállalkozik románra lefordítani az anyagokat, ezek helyet kapnak a laptestben” – ígérte. /Diszkriminációval vádolják Albert Álmost. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Lefordították magyarra a szakaszzáró és az érettségi vizsga tételeit, február 19-e után közzéteszik. A Diszkriminációellenes Tanács kifogást emelt az ellen, hogy a magyar nyelvű tételeket nem fordították le január 15-ig. /Nagy-Hintós Diana: Érettségi vizsgatételek magyarul is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A jövőben a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közleménye román nyelven is megjelenik. Előzőleg a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fóruma jelezte a Diszkriminációellenes Tanácsnak, hogy sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közpénzekből havi folyóiratot jelentet meg csupán magyar nyelven. Sztakics Éva alpolgármester szerint eredetileg a közleményt azért adták ki, hogy a magyar nemzetiségű lakosság is hozzáférhessen a megyei tanács határozataihoz. A tanácsi határozatok ugyanis eddig a polgármesteri hivatal honlapján csak román nyelven jelentek meg. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a sepsiszentgyörgyi helyi tanács diszkriminált, amikor nem adta ki a polgármesteri hivatal lapját román nyelven is. /Diszkrimináció-értelmezések. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke kitért arra, hogy százötven civil szervezet perrel fenyegeti a tanácsot, mert nem válaszolt a vallási szimbólumok használatával kapcsolatos 650 petícióra. Olyan szervezetekről van szó, amelyekről semmit vagy alig lehet hallani. Tulajdonképpen egyetlen ember támadja őket: Victor Roncea, a Civic Media nevű szervezet vezetője. Miután közzétették a vallási szimbólumok iskolai használatáról a véleményüket, szabvány petíciót állítottak össze, amelyet bárki letölthet az internetről és elküldheti nekik. Így gyűlt össze a 650 óvás, amelyek teljesen azonosak, és amelyeket kivétel nélkül visszautasított a tanács. Asztalos Csaba bojkottálási szándékot sejt az akció mögött. Emlékeztetett: ajánlásuk szerint a vallási szimbólumok csak bizonyos körülmények között, illetve időkeretben legyenek jelen az iskolákban. A tanács meghallgatta a csángó tanárok képviselőit, egyelőre nem döntöttek. Kiküldenek egy vizsgáló csoportot Bákó megyébe, hogy a helyszínen tájékozódjon a magyar nyelvet oktató tanárok helyzetéről. /Szőcs Levente: Asztalos úgy érzi, véleménye miatt bojkottálják. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által még 2006 júniusában benyújtott kéréssel kapcsolatosan az Országos Diszkriminációellenes Tanács kezdeményezte a felek meghallgatását. Az elmúlt héten az intézmény székházába idézték a szövetség képviselőit, valamint a Tanügyminisztérium és a Bákó megyei tanfelügyelőség képviselőit. A meghallgatáson az MCSMSZ képviselőin kívül azonban senki sem jelent meg, a tanfelügyelőség vezetősége írásban fejtette ki véleményét. A csángómagyarok szövetségének álláspontja továbbra is az, hogy 2006 nyarán diszkrimináció érte a Bákó megyében magyar nyelvet tanító tanárokat, ugyanis a tanfelügyelőség nem hirdette meg a szükséges óraszámot. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

A magyar diákok nem szenvedtek hátrányos megkülönböztetésben, amiért az érettségi és kisérettségi vizsgatételek két hónappal korábban jelentek meg román nyelven, mint magyarul, állította az Oktatási és Kutatási Minisztérium. A szaktárca álláspontja szerint az interneten 2007. január 15-én megjelent tételek nem voltak véglegesek, a végleges tételek pedig egy időben jelentek meg románul és az öt kisebbség nyelvén. A minisztérium szerint a tételeken időközben a nem román anyanyelvű diákok is dolgozhattak, mivel azokat a tanáraik lefordíthatták. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tett panaszt a vizsgatételek egynyelvűsége miatt. /Kovács Zsolt: Tanügyminisztérium: nem diszkrimináltunk. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Haller Istvánt, a Pro Europa Liga emberjogi irodájának vezetőjét nemrég az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségi tagjának jelölték. Hallert több mint harminc civil szervezet jelölte, köztük az Igazságügyi Forrásközpont, az Accept, a Romani Criss, a román Helsinki Bizottság és más olyan civil szervezetek, amelyek egyrészt emberjogvédelemmel. Haller elmondta, hogy ez nagy változást jelent életében, hiszen Marosvásárhelyről Bukarestbe kell költöznie és meg kell szoknia, hogy az állami szférában fog dolgozni. /Hatékonyan a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

„Nem a magyar nemzetiségű, hanem a magyar nyelven tanuló gyermekek és fiatalok kapják az oktatási támogatást. Tehát a pályázóktól nem a nemzetiségi hovatartozásukról kérünk igazolást, hanem arról, hogy az iskolában vagy az egyetemen teljes egészében, vagy esetleg csak részben, de magyar nyelven tanulnak” – magyarázta a Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelentett Iskola Alapítvány álláspontját Nagy Zoltán irodavezető. Ezzel az érveléssel válaszolnak arra a folyamodványra, amely szerint az alapítvány nemzetiségi alapon osztogatja a Magyarország határain kívül élő, magyar nyelven tanulók által pályázati úton elnyerhető évi 22 400 forintos, azaz 300 lejes oktatási támogatást. A kivizsgálást az tette szükségessé, hogy Adrian Moisoiu Maros megyei Nagy-Románia párti (PRM) képviselő, az alsóház oktatási bizottságának tagja február 12-én az alsóház ülésén diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek minősítette a magyar állami támogatást. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a pályázónak az egyházi vezetők, illetve az iskolák vezetői által kiállított, az érintett magyar voltát igazoló iratot kell felmutatnia. Adrian Moisoiu szerint az alkotmányellenes eljárás egyben kimeríti a nemzetiségi és vallási diszkrimináció fogalmát. A PRM-s képviselő szerint az Iskola Alapítvány közvetítésével a magyar állam által nyújtott támogatás célja a nemzetiségi beolvasztás. Nagy Zoltán rámutatott: a magyar oktatási pályázaton olyan román nemzetiségű fiatalok is nyertek támogatást, akik tanulmányaikat részben magyar nyelven végzik. /Benkő Levente: Nagy-romániás panasz alapján vizsgálja a diszkriminációellenes tanács az Iskola Alapítványt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Elmarasztalta és figyelmeztetésben részesítette az Oktatási Minisztériumot az Országos Diszkriminációellenes Tanács, mert az érettségi és képességvizsga-tételeket másfél hónappal hamarabb tették közzé az interneten román nyelven, mint a nemzeti közösségek nyelvén. Az esetet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete panaszolta be a bizottságnál. Gazda Zoltán, az MPSZ helyi elnöke közölte: a tanács egy igen részletes és jogi háttérrel alátámasztott választ küldött beadványukra, amelyben a hatályos törvényekre hivatkozva egyértelműen elismerte, hogy súlyos diszkrimináció áldozatai lettek az érettségi és képességvizsga előtt álló kisebbségi diákok. Gazda elmondta, beadványukban kérték, de nem kaptak választ arra, hogy a valamely kisebbséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhassák a földrajzot és történelmet, illetve a román nyelvet tanítsák idegen nyelvként, amely megkönnyítené számukra a többségi nemzet nyelvének elsajátítását. Ez ügyben hamarosan egy újabb, beadványt küldenek a tanácsnak. /Kovács Zsolt: Elmarasztalták a tanügyi tárcát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Parlamenti felügyeletet ültettek az országos médiafelügyelet nyakába az államelnöki kampány miatti óvatosságból. Gáspárik Attila, a felügyelet alelnöke szerint a lépés törvénytelen. Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor feljelentette a Diszkriminációellenes Tanácsnál az Országos Audiovizuális Tanácsot (CNA), amiért a médiafelügyelet leállította a kábelszolgáltatók csomagjába foglalt magyar nyelvű adások és a csatornakiosztás megfigyelését. /Gergely Edit: Kicsavarják a médiajátékot? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Elnézést kért május 21-én Traian Basescu elnök, amiért a referendum napján elvette a mobiltelefonját, és „büdös cigány”-nak nevezte az Antena 1 televízió egyik riporterét. A romák nem fogadják el Basescu bocsánatkérését, hiszen az nem arról szól, hogy megbánta volna, amit mondott, hanem hogy sajnálja, hogy a párbeszéd nyilvánosságra került. A felháborodott cigány-szervezetek képviselői tüntetést rendeztek a Cotroceni palota előtt. Az incidens május 19-én történt egy bukaresti bevásárlóközpont előtt. Az üzletben Basescu szóba elegyedett a riporternővel, elsütött egy-két viccet is. Az üzletből kifelé jövet az újságíró ismét bekapcsolta a telefonjába beépített minikamerát, és megkérdezte az államfőtől, milyen eredményt jósol az akkor még zajló népszavazásról. Ebben a pillanatban Basescu elvesztette önuralmát, kikapta a riporter kezéből a maroktelefont, és zsebre vágta. Több televízióadó felvette az a párbeszéd, amelyben az újságírónő arra kérte az elnököt, hogy adja vissza készülékét. Az államfőt arra emlékeztette, hogy ez lopásnak minősül, de Basescu hajthatatlan maradt. Távozáskor annyit mondott a pórul járt maroktelefon-tulajdonosnak, hogy május 21-én, hétfőn átveheti majd azt a Cotroceni-palotában. Visszaadták a telefont, amelynek memóriájából Basescu testőrei kitörölték a telefon elkobzásának pillanatát. Azonban a készülék emlékezetében még megmenthető volt a felvétel, amely az elkobzás pillanata után is folytatódott. A telefon már Basescu zsebében volt, amikor rögzítette az államfő és felesége között lezajlott rövid párbeszédet. Ebben Basescu „büdös cigánynak” nevezte az újságírót. A Mediafax jelentése szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács is megvizsgálja a történteket. /B. T. : Basescu bocsánatot kért a megsértett újságírótól. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A Legfelső Bíróság május 7-i ülésén megvizsgálta az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között etnikai alapon üldözött személyek kárpótlására vonatozó 2000/189. számú törvényt, és olyan határozatot hozott, amelynek értelmében az etnikai alapon üldözöttek mindegyike jogosult a törvény által előírt kárpótlásra. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bejelentette, az elmúlt hónapokban számos személy fordult a szövetséghez amiatt, hogy a törvény diszkriminatív alkalmazása miatt különböző indokokkal visszautasították kárpótlási igényüket. Mint mondta, a panaszlevelek nyomán az RMDSZ több eljárást indított, a volt munkaügyi miniszter azonban a számos beadvány és a parlamenti interpellációk ellenére sem intézkedett. Ezért az RMDSZ az Országos Diszkrimináció Ellenes Bizottsághoz fordult, amely a Legfelső Bíróságtól kért jogorvoslatot. Ennek eredményeként született meg az egyértelmű álláspont, amelynek értelmében az eddig elutasítottak is jogosultak kárpótlásra. A döntés számos magyar nemzetiségű személyt kedvezően érint. /Diszkrimináció nélkül kárpótolják az etnikai alapon üldözötteket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében azok a személyek, akik az 1940. szeptembere és 1945. márciusa között etnikai alapú üldöztetést szenvedtek, kárpótlás jár, ezzel érvényre juttatták az idevágó jogszabályokat. Azokról van szó, akik a második világháború idején menekülni, költözni kényszerültek Észak-Erdélyből délre, vagy fordítva, Dél-Erdélyből északra. Nemzetiségük miatt egyesek arra kényszerültek, hogy elhagyják az akkori Románia területét, és északabbra költözzenek a magyar fennhatóság alá került vidékekre. Mások, szintén nemzetiségi okokból, megijedtek és átmenekültek Romániába. Kárpótlásukról évekkel ezelőtt rendelkeztek. A magyar fennhatóság elől az akkori Románia területére menekülőknek megadták a kárpótlást, viszont a Dél-Erdélyből északra, magyar vidékekre menekülő magyaroknak elutasították kártalanítási igénylésüket. Azt állították, hogy az akkori román rendszer nem üldözte nemzeti kisebbségeket. Idővel egyre több igazoló okiratokat kértek, amelyekkel a kérelmezőnek alá kellett támasztania kárpótlási jogosultságát, amit alig lehetett beszerezni. A legújabb döntés mindezt megváltoztatja. /Újvári Ildikó: Költözésbe menekülők igaza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Basescu államfő határozottan visszautasította az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését, amelynek értelmében az általa használt „büdös cigány” kifejezés diszkriminatív jellegű. Emiatt a tanács megrovásban részesítette az államfőt. Basescu jogi tanácsadója szerint ez a szó inkább „kedveskedő”, mint sértő. Traian Basescu elfogadhatatlannak tartja, hogy a tanács a magánbeszélgetés alkalmával elhangzottakat elemezze, véleménye szerint inkább a felvételt közreadókat kell felelősségre vonni. Ezek az eszközök a Szekuritáté módszereire emlékeztetik Basescut. A lehető legkisebb szankciót rótta ki Traian Basescura az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), amikor figyelmeztetésben részesítette az államfőt, mert az – többek közt – „büdös cigány”-nak nevezett egy újságírót. Az elnöki tanácsadó dokumentumok tömkelegét hozta magával, hogy bebizonyítsa: az államfő eddigi pályafutása alatt mindig is támogatta a romákat. – Véleményem szerint igenis közérdekű, hogy az államfő mit gondol a sajtóról, kisebbségekről – hangsúlyozta Asztalos Csaba, a CNCD elnöke. /Sz. K. : Diszkriminatívnak minősítették Basescu „cigányozó” kijelentését. Az államfő visszautasítja a tanács megbélyegző határozatát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Szokatlan lépésre szánta el magát a nagyváradi utcanév-táblák kétnyelvűre cserélése érdekében az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. Mivel a városvezetés a helyi tanácsi határozatot nem hajtotta végre, a fiatalok támogatókat keresnek a táblacserékhez. Aki vállalja, hogy házára kifüggeszti a kétnyelvű utcanév-táblát, annak a szervezet a szponzorok támogatásából elkészítteti azt. A táblán az utca magyar és román nyelvű megnevezése mellett a házszám is szerepel majd. A fiatalok egy évvel ezelőtti kezdeményezésére hozta meg szeptemberben a városi tanács azt a határozatot, hogy több magyar elnevezést nem kapnak ugyan a város utcái, ám a táblákat kicserélik, és azokon magyarul is feltüntetik az utca, park, sétány szavakat. A határozatot azóta sem hajtották végre. Nagy József Barna Bihar megyei EMI-alelnök jelezte, folytatják akciójukat. Az EMI az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az európai emberjogi szervezeteket is meg akarja keresni az ügyben. A város 722 utcájának mindössze 4 százaléka viseli ma magyar személyiség nevét, de azok nevét vagy román fordításban tüntették fel, vagy helytelen magyarsággal írták ki. Tavaly több mint 40 szervezet, közöttük az RMDSZ és a történelmi egyházak is aláírták azt a beadványt, amelyben a nemzetiségi aránynak megfelelően az utcák legalább 27 százalékának magyar elnevezését, illetve a már meglévő utcanevek helyes kiírását kérték. /Gergely Gizella: Kétnyelvű utcanévtáblák szponzorpénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Az erdélyi magyar szervezetek sikertelenül pályáztak a minisztérium Promocult 2007 programján. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára kiírt programban egy-egy pályázat legtöbb 400 ezer lej vissza nem térítendő támogatást nyerhetett a tízmilliós alapból, képzőművészet, színház, zene, tánc, film és irodalom kategóriában. „Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” – indokolta az elutasítást a Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a temesvári Csiky Gergely és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház esetében, továbbá a sepsiszentgyörgyi Háromszék és az udvarhelyi Kékiringó Táncegyüttes pályázatát is hasonló indokkal utasították el. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint etnikai diszkrimináció miatt nem kaptak pénzt a magyar pályázók. „Úgy látszik, minket nem tekintenek a romániai kultúra részének, tehát nekünk nem jár pénz” – háborgott Nagy Pál, aki fontolgatja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul az ügyben. Az AFNC előadója, Cristina Vlad szerint a nemzetiségi részrehajlásnak még a látszatát is igyekeztek elkerülni. A tanácsos szerint általános elvárás volt minden pályázóval szemben, hogy a világnyelvi elérhetőséget megteremtse, például fordítással. A Háromszék Táncegyüttes a Duna Karnevál nevű nemzetközi néptánc-fesztiválon vett volna részt Budapesten. A tánchoz ugyan nem szükséges szinkrontolmácsolás, a pályázati kiírás szerint azonban a szellemi örökséget bemutató előadásokat, műveket nem támogat a Promocult 2007 program. „Úgy látszik, magyar pályázó csak politikai közbenjárásra kaphat pénzt Bukarestből, nem a teljesítményére” – vélekedett Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. „A Duna Karneválon már tizedik éve rangos olasz, görög, spanyol, lengyel együttesekkel közösen veszünk részt. Még mielőtt európai uniós tagállam lett volna Románia, mi a hazai kortárs táncművészetet képviseltük a fesztiválon. Most először írtak ki részvételi támogatásra pályázatot, de ki is zárnak belőle” – tette hozzá. A Temesvári Állami Csiky Gergely Színház egy Kirkegaard-adaptációval, A csábító naplójával vett volna részt a kecskeméti dán kulturális intézet tízéves évfordulójának ünnepségén. Pályázatukat elutasították. /Kovács Csaba: Pályázni művészet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

A magyar pályázók közül egyedül az A Hét internetes újság részesült a kultuszminisztérium Promocult 2007 programja támogatásában, a többi magyar pályázatot visszautasították. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára írták ki a Promocult 2007 programot. A legtöbb erdélyi magyar szervezet pályázatát annak ellenére utasították el, hogy az értékeléskor magas pontszámot kaptak. „Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” indoklással utasították el például a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes pályázatát. Az indoklás alapján az érintettek etnikai diszkriminációnak tulajdonítják az elutasító döntést, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója fontolgatja, hogy a Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordul az üggyel. Az egyetlen magyar nyertes az A Hét a Kelet-európai irodalom versus közép-európai irodalom című tervével, amelyet Prága, Pozsony, Bécs, Budapest és Bukarest helyszíneken szerveznek meg. „Kortárs elsőkötetes vagy kiadás előtt álló fiatal román íróknak szervezünk találkozót lehetséges fordítóikkal közép-európai fővárosokban”– foglalta össze a pályázat célját Parászka Boróka felelős szerkesztő. Elképzelhető, hogy magyar alkotók is bekapcsolódnak a programba – tette hozzá. /Kovács Csaba: Helyünk Európában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Elutasította a szenátus illetékes bizottsága a konzervatívok javaslatát, miszerint akik nem tudnak románul beszélni, azok ne lehessenek az állam polgárai. A zsebpártot nem zavarta, hogy az ötlet ellentmond az összes nemzetközi egyezménynek, jogszabálynak és a román alkotmánynak. Azonban tudták, hogy a nemzet, az állam nyelve jó téma, benne lesz a tévében és az újságokban, vitatkoznak róla. A nyelvvel kapcsolatos javaslat megtárgyalása és elutasítása szinte egyszerre történt a Diszkriminációellenes Tanács 2006-os jelentésének megvitatásával egy másik grémiumban. Asztalos Csaba elnököt elsősorban arról faggatták, etnikai megkülönböztetést követett-e el az államfő, amikor lebüdöscigányozott egy újságírónőt. Bizony elkövette, hangzott a válasz. A bizottság nemzetet féltő tagjai megjegyezték: kicsit elnézőbb lehetne a tanács, hiszen még Eminescu is jellemez etnikailag nemzeteket. Ennek ellenére a három illetékes bizottság ellenszavazat nélkül fogadta el az Asztalos vezette intézmény jelentését. /Simon Judit: Aki nem tud arabusul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Az oktatási tárcának külön belső szabályzatot kell kidolgoznia az iskolákban használatos vallási jelképekről – utasította el a Bukaresti Ítélőtábla a Tanügyminisztérium beadványát, amelyben az megfellebbezte az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) döntését. A CNCD kérte az ikonok és más vallási jelképek mellőzését a tanintézetekből, illetve hogy ezeket csak a hittanórákon használják. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója kifejtette: „Felekezeti iskolaként természetesen minden osztályteremben elhelyeztünk egy keresztet. Úgy vélem, ha a világi tanintézetek, illetve osztályok a kereszténységhez való tartozásuk kifejezéseként keresztet akarnak tenni a falra, akkor ezt nem szabad korlátozni. Ám rendeletben előírni sem feltétlenül szükséges”. /N. -H. D. : Ki az ikonokkal az iskolából? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a Szabadság munkatársa panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a „Vasutas Hangja” (Vocea ceferistului) nevű obskurus kiadvány március 27-i keltezésű számában megjelent Florin Ardeleanul „Mit akarnak a székelyek? Mi nem tetszik nekik? Azt tanácsolom, hogy maradjanak csendben!” című cikke ellen. A cikk gyűlöletre-erőszakra uszítva nyíltan támadja a magyarságot. Kifejti, hogy a szent román földre jöttek Attila jövevényei, a pogány vallású, istenfélelem nélküli, anyátlan-apátlan nép. Rosszlelkű, gonosz semmirekellő nép, mindenhonnan elűzték őket, de a toleráns és istenfélő románság befogadta őket. Egy részünk itt telepedett le, a többi elment az ördögbe (sic!) a pannon síkságra, amelynek egy része szintén a románoké volt. A székelyek a románok torkára teszik a kést, és el akarják űzni a románokat. Autonómia kell nekik, a pénzt pedig Bukarestből kapják. A cikkíró megrótta az 1990 utáni kormányokat, amiért megengedték, hogy ide jusson a helyzet. A cikkíró mondata kimeríti a Büntetőtörvénykönyv néhány cikkelyét: „vajon miért nem adunk nekik néhány bombát, négyzetméterre számítva, hogy nyugtassuk meg őket?” Azt javasolta, hogy kerítsék be a magyarokat, hogy csak útlevéllel, 600 eurós, tíznapos vízummal mehessenek Romániába. A holokauszt borzalma után a xenofóbia egy bizonyos hangnemet már nem engedhet meg magának. A Szabadság munkatársa reméli hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács megteszi a kötelességét, fellép az ilyen sorok szerzője ellen és a lap ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Illetékesek, figyelem! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

A Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a múlt héten megváltoztatta a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor és a temesvári Csiky Gergely Színház pályázatainak elutasítására vonatkozó indoklását – pénzt azonban továbbra sem kap a két intézmény a kulturális minisztérium által meghirdetett Promocult 2007 program révén. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára kiírt program tízmillió lejes alapjából képzőművészet, színház, zene, tánc, film és irodalom kategóriában lehetett pályázni. A legtöbb erdélyi magyar szervezet sikertelenül jelentkezett a Promocult 2007 kiírására; annak ellenére, hogy az értékelésen magas pontszámot értek el, a végső elbírálásnál elutasították tervezetüket. Az indoklás szerint ugyanis az „nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli. Ilyen kitételek azonban Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint nem szerepeltek az eredeti kiírásban. Nagy Pál az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, kérve az AFNC döntéseinek kivizsgálását, mert szerinte rosszindulatú etnikai diszkrimináció történt. „A kiírás szövege eleve rosszat sejtetett, mert nem a romániai, hanem a román kultúra képviseletét jelölték meg célul. Ennek ellenére benyújtottunk egy pályázatot, amit magas pontszámmal elfogadtak, joggal gondolhattuk tehát, hogy a kiírás feltételeinek mégis megfeleltünk. Az elutasítás első indoklása etnikai diszkrimináció, az utólagos megváltoztatás pedig elveszi ugyan az elutasítás diszkriminatív élét, de mit sem változtat azon a tényen, hogy magyar kulturális intézmények nem kaphatnak állami támogatást, mert magyar szerzőket vagy magyar nyelvű előadásokat mutatnak be” – mondta Nagy Pál, aki reméli, külön alapból kárpótolhatják, ha számukra kedvező döntést hoz a CNCD. /Kovács Csaba: Régi döntés, új indoklás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége feljelentést tett az Országos Diszkrimináció Ellenes Tanácsnál a Konzervatív Párt (PC) elnökének, Dan Voiculescunak azon kijelentéseit illetően, hogy a romániai magyarok kötelesek megtanulni a román nyelvet. /Az MPSZ feljelentette Voiculescut. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa Illetékesek, figyelem című írásában /Szabadság, jún. 21./ beszámolt arról, hogy durva és vulgáris magyarellenes cikke miatt feljelentette az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a „Vasutas Hangja” (Vocea ceferistului) című kiadványt. A napokban a hivatal képviselője felhívta az újságírót és közölte, nem sikerült kideríteniük, hogy hol, hogyan, milyen rendszerességgel jelenik meg a lap. Ercsey-Ravasz Ferenc két telefonhívás után közölhette velük: a lap Bukarestben jelenik meg, igazgatója bizonyos Florin Mihai Nahorniac nyugdíjas, a telefonszámukat is megadta. Ezután a tanácstól visszahívták, közölték vele, az illető nem válaszol a telefonhívásokra… A Diszkriminációellenes Tanács 2001–2006-os jelentésében is felbukkant Florin Mihai Nahorniac neve, zsidózás miatt. A jelentés szerint: Nahorniac a telefonra nem válaszol, a bejelentett lakcímén nem található, nem tudnak mit kezdeni az esettel. Hogy lehet az, hogy egy ország rendőrsége nem talál meg egy személyt, aki két kiadványt szerkeszt, aki interjúkat ad? /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lesz-e itt jogállam valaha? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Maros megyében a magyar tagozaton tanító óvónők és tanítónők kifogást emeltek az ellen, hogy egy helyett két nap két tantárgyból kell vizsgázniuk (a magyar irodalom, nyelvtan és módszertan mellett mindezekből románul is), holott anyanyelven fognak tanítani. Miután kifogásukat az Országos Diszkriminációellenes Tanács helyben hagyta, az eredmény az lett, hogy az idén két tantárgyból, de nem két nap, hanem összevonva négy óra alatt kellett megírni a versenyvizsga-dolgozatot. A következmény pedig, hogy 97 óvónőből 11-en érték el a szükséges átlagot, a tanítók közül pedig 138 jelentkezőből 16-an írtak hetesen felül. Fejes Réka, a tanítókért felelős tanfelügyelő szerint meglepetést jelentett az összevont dolgozat, s a vizsga nyomán felmerült kifogásokat jelezték a szaktárca helyszínen levő képviselőjének. Nagy nehézséget jelentett, hogy a négy óra alatt az anyanyelvre és a román nyelvre is koncentrálni kellett. Aki megírta a szükséges átlagot, annak négy órán át megállás nélkül kellett dolgoznia. Kovács Júlia, az óvónőkért felelős tanfelügyelő is nehéznek érezte a vizsgát. Véleménye szerint kevés volt az eltérés a román anyanyelvű óvónők és a magyar tagozatra pályázó társaik román feladatsora között. A módszertani kérdést pedig nehezebbnek találta a román anyanyelvűek számára megfogalmazott feladatnál. /Bodolai Gyöngyi: A jó szándék mögött. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete üdvözli Traian Basescu kijelentését, miszerint a románt idegen nyelvként kellene oktatni a magyar diákoknak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke elmondta: „a nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében tartózkodó Traian Basescu belépett a valóság birodalmába, és meggyőződött arról, amit az MPSZ már évek óta hangoztat, hogy rendszerváltozásra van szükség a román nyelv magyaroknak való oktatásában. ” A sepsiszéki MPSZ elnöke emlékeztetett: az MPSZ feljelentést tett a román nyelv oktatásának ügyében a Diszkriminációellenes Tanácsánál, ám egyelőre nem kaptak választ. /Az MPSZ üdvözli az elnök kijelentését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

Panasszal fordult a Hargita és Kovászna Megyei Román Civil Fórum az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz: a múlt hétvégén lebonyolított Háromszéki Magyarok Világtalálkozója diszkriminatív a románok és a más nemzetiségűek (németek, romák, zsidók stb.) számára. A feljelentők a felelősséget Demeter Jánosra, a Kovászna Megyei Tanács elnökére, a tanács vezetőségére, valamint a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalra hárítják. A fórum tagjai szerint az augusztus 17–20-a között megszervezett rendezvény nyilvános, és kimondottan etnikai jellegű volt. „A rendezvény a szervezők cinikus és arrogáns hozzáállását bizonyítja a nem magyar nemzetiségű Kovászna megyei lakosok irányába. Ezáltal másodrendű állampolgároknak tekint, akiket nem kell számba venni, habár mi is a megye fiainak, adófizető polgároknak tekintjük magunkat”, olvasható a közleményben. /Diszkriminálva érzik magukat a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./