Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. január 25.
Nem alkalmazható az egyházakra az esélyegyenlőségről szóló törvény – tájékoztatott a Diszkriminációellenes Tanács döntéséről Asztalos Csaba elnök. A testület az esélyegyenlőségért tevékenykedő Desiré Alapítvány és a Transindex megkeresésére adott választ. A panaszt megfogalmazó két szervezet az erdélyi protestáns egyházakban tapasztalható – megítélésük szerint diszkriminatív – helyzetre kívánta felhívni a figyelmet. A panasz értelmében a Protestáns Teológiára jelentkező lányok hátrányos helyzetbe kerülnek azzal, hogy a felvételit meghirdető erdélyi és a királyhágómelléki református, valamint unitárius egyház különbséget tesz a jelentkezők nemi hovatartozása szempontjából. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője egyházellenes provokációnak minősítette a Desiré és a Transindex kezdeményezését. A 2002/202-es törvény kimondja, a minden formában történő diszkriminációt tiltó jogszabály előírásai nem alkalmazhatóak az egyházakra. /Nem alkalmazható az egyházakra az esélyegyenlőségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2006. január 26.
Nem hajlandó magyar nyelvű feliratokat kitenni Kolozsváron a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár épületében az intézmény igazgatója – derül ki Doru Radosav könyvtárigazgatónak az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez intézett leveléből. A Krónika szerint a tanács a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kérését követően kért tájékoztatást a kétnyelvű feliratok ügyében a könyvtár vezetőségétől, miután a BKB kivizsgálást igényelt: diszkriminációnak minősíthető-e a magyar feliratok kitételének megtagadása. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2006. február 7.
Nem a Diszkriminációellenes Tanács antiszemitizmus miatti elmarasztaló döntését, hanem a Molnár József erdőszentgyörgyi SZNT-küldött elleni bírságot megállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítette a marosvásárhelyi törvényszék – fejtette ki Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint Molnárnak nem kell kifizetnie a kormányhatóság által kiszabott ötmillió lejes bírságot, de az antiszemitizmus miatti elmarasztalása érvényben marad, minthogy azt a döntést a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által képviselt Molnár nem is támadta meg a bíróságon. Asztalost meglepte a bírságmegállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítő törvényszéki döntés. /Salamon Márton László: Molnár nem tágít. Joghézag az SZNT-s antiszemitizmus miatti bírságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Spielmann Mihály volt városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja szerint azzal, hogy továbbra is különbséget tesz magyarok és zsidók között, Molnár amellett áll ki, hogy a zsidókat a magyar közéletbe nem szabad beengedni. „Ha majd Molnár József rendelkezik valamennyi magyar kormánytag származási okmányával, és pontosan tudja a szüleinek az auschwitzi számát, illetve hogy ki pusztult el közülük gázkamrában vagy munkaszolgálaton, akkor joga lesz arról beszélni, hogy zsidó eredetű magyar állampolgárok alakíthatnak-e kormányt Magyarországon. Az én véleményem az, hogy bármit is mond a bíróság, Molnár kijelentései izgatásnak minősülnek” – szögezte le Spielmann. (Bögözi Attila) /Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2006. február 11.
Február 10-én tartott sajtótájékoztatót Marosvásárhely dr. Kincses Előd ügyvéd. A Marosvásárhelyi Bíróság döntése szerint nem büntetendő Molnár Józsefnek azon kijelentése, hogy „Magyarország lépésről lépésre második Izrael lesz…” Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot szerint ez etnikai diszkrimináció, ezért a Marosvásárhelyi Bíróság 5 millió lej pénzbírságra ítélte Molnár Józsefet. Kincses Előd a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva fellebbezett, ennek helyt adott a bíróság. A másik döntés a nagyváradi premontrei szerzetesrend ügyében született. A katolikus rend több mint tíz ingatlannal, földterülettel és egy mészkőbányával is rendelkezett. A kérést elutasították, Kincses Előd közbenjárásával a pert újraindították. A mészkőbánya esetében hosszas tárgyalássorozat után megszületett a bírósági határozat: semmisnek nyilvánította az államosítást. – A premontrei szerzetesrend ügyében precedens értékű döntés született, így lehetőség nyílik más hasonló helyzetben levő intézményeknek is visszakérni jogtalanul elkobzott ingatlanjaikat, hangsúlyozta dr. Kincses Előd. Dr. Kincses Előd egy héten belül benyújtja a bírósághoz Barabás Ernő kegyelmi kérvényét, remélve, hogy az 1990-es márciusi események miatt elítélt 55 éves férfi büntetését eltörlik. Barabás Ernőt 1992-ben távollétében, a Mihaila Cofariu ellen elkövetett emberölési kísérlet miatt 15 év börtönbüntetésre ítélték. Kincses hivatkozni fog az ügy elévülésére, s arra, hogy nem tudták bebizonyítani egyértelműen Barabás Ernő gyilkossági szándékát. /(vajda): Precedens értékű jogi döntések. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./
2006. február 24.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul, mivel véleménye szerint a magyar diákokat diszkrimináció éri a román nyelv oktatása és a vizsgák során. Gazda Zoltán. Az MPSZ sepsiszéki elnöke rámutatott: több magyar szülő sérelmezte, hogy gyerekeiknek ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük a román nyelv elsajátítását illetően, mint román anyanyelvű társaiknak. Ez azt jelenti, hogy a magyar ajkú gyerekek mind a nyelvtanításkor mind a vizsgáztatáskor hátrányosan érintettek. A szülők szerint ha a kormány azt kívánja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok megtanuljanak románul, akkor idegen nyelvként kell oktatni a románt. – Súlyos diszkrimináció, hogy a magyar diákokat román társaikhoz hasonlóan vizsgáztatják román nyelv és irodalomból a képességvizsgán és az érettségin – mondta. Gazda emlékeztetett: az Oktatásügyi Minisztériumban van RMDSZ-es államtitkár, és az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes is az RMDSZ-t képviseli, lenne tehát, aki felemelje szavát e méltánytalanságért. Tanárok és parlamenti képviselők ez ügyben már benyújtottak egy folyamodványt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A beadványt többek között a Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány tanára, Török Ferenc kolozsvári főtanfelügyelő-helyettes, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő is aláírta. /MPSZ: diszkriminálják a magyar anyanyelvű diákokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2006. március 24.
A Désiré Alapítvány és a Transindex által 2005 végén beindított közös akcióval sem sikerült megváltoztatni a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet felvételi rendszerét, amely a két civil fórum szerint hátrányos helyzetet teremt a lány jelöltek számára. „Mi mindent megtettünk, amire lehetőségünk volt. Fölhívtuk a figyelmet a jelenségre, megpróbáltuk tudatosítani az illetékesekben ezt a problémát, de a további küzdelemhez nincsenek eszközeink” – nyilatkozta Magyari Vincze Enikő szociológus, a Désiré Alapítvány elnöke. A Teológiai Intézet tíz fiú és csupán egy lány hallgatói helyett hirdetett meg. A panaszosok által a Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott beadványt január végén az intézmény elutasította, azzal az indoklással, hogy a jogszabály nem alkalmazható az egyházakra. /G. G.: Idén sem jár több hely a lányoknak a kolozsvári protestáns teológián. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2006. március 29.
Országos hálózatot épít ki területi irodák létrehozásával az Országos Diszkrimináció Ellenes Tanács – jelentette be Asztalos Csaba, a testület elnöke. Területi irodát működtetnének Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Az elmúlt évben 382 panaszt intéztek a tanácshoz, a legtöbb esetben társadalmi (90) és etnikai (85) megkülönböztetésre panaszkodtak. Az összes beadvány közül 280-at oldottak meg, az esetek 80%-ában a hivatal sikerével végződnek az eljárások, mondta Asztalos. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárat korábban azzal vádolta, hogy csak román nyelvű feliratok találhatók az épületben. Az ODET megállapította, a könyvtárnak nem kötelessége a többnyelvű felirat használata, de javasolta, alkalmazkodjon az egyetem meghirdetett multikulturális jellegéhez, és elemezze a többnyelvűség lehetőségét a feliratok tekintetében is. Szintén a BKB intézett a tanácshoz egy beadványt a román nyelv oktatásának módszertanáról. Kifogásolták, hogy a magyar diákoknak anyanyelvként tanítják a román nyelvet, képességvizsgán pedig a követelmények tekintetében sem tesznek különbséget a magyar és a román diákok között. Asztalos Csaba elmondta, egyelőre még kivizsgálásra vár annak a lehetősége, miként lehetne nagyobb osztályokban is idegen nyelvként oktatni a kisebbségeknek a román nyelvet a jobb elsajátítás reményében. /(i): Legtöbb az etnikai, szociális megkülönböztetés. Országos hálózatot hoz létre a diszkrimináció-ellenes tanács. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2006. április 3.
Április 1-jén Kolozsváron egy kocsma ajtaján a következő román nyelvű felirat volt olvasható: „Ma nem szolgálunk ki magyarokat”. Bejelentésre a rendőrség kiszállt a helyszínre, és kérdőre vonta a tulajdonost. Kiderült, a magyar nevű, magyarul nem beszélő, de magát magyarnak valló kocsmáros áprilisi tréfának szánta a feliratot, amelyet a rendőrség felszólítására eltávolított. Máté András Levente Kolozs megyei parlamenti képviselő elmondta, a felirat törvénytelen, az ügyről a Diszkrimináció-ellenes Tanácsnál lehet jelentést tenni. /Magyarokat kitiltó felirat Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2006. április 6.
Az Új Magyar Szó “mellékeljen bizonylatot arról, hogy román nyelven megjelenő országos napilap” – olvasható a besztercei polgármesteri hivatal faxlevélben, melyet a napilapnak küldött. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a lap részt vehessen azon a versenytárgyaláson, amelyet a városháza írt ki a sajtó számára a közérdekű hirdetéseinek megjelentetésére. A tárgyalást megtartották – anélkül, hogy az ÚMSZ-nek lehetővé tették volna a részvételt. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy az ÚMSZ “saját kérésére” jelentkezhet a versenytárgyaláson. Vasile Moldovan besztercei polgármester változtatott az eredeti kiíráson: egyrészt a tárgyaláson nem valamennyi országos napilap, csupán a román nyelvűek vehetnek részt, másfelől a közlésre szánt közérdekű hirdetések csakis román nyelven jelenhetnek meg. Vasile Moldovan polgármester cáfolta, hogy azért módosítottak utólag a részvételi feltételeken, mert az ÚMSZ is jelentkezett a licitre. Az ÚMSZ kiadója értesítette az esetről az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, mert a versenytárgyalásról történő kizárásával az ÚMSZ-t etnikai, gazdasági és kereskedelmi jellegű hátrányos megkülönböztetés érte. Emellett ez az eljárás diszkriminatív módon megfosztja Beszterce négyezer lelket számláló magyar lakosságát, köztük az ÚMSZ mintegy ezer olvasóját attól, hogy anyanyelvén jusson közérdekű információkhoz. A Román Sajtóklub (CRP) elnöke, Cristian Tudor Popescu közölte: hasonló esettel még nem szembesült az újságírók szakmai szervezete. Az ügyet a Sajtóklub becsületbírósága fogja megtárgyalni. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke megítélése szerint egyértelműen diszkrimináció történt. /Benedek István, Cseke Péter Tamás, Mayla Júlia: Diszkriminálják a magyar sajtót Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. április 21.
Mariea Ionescu, az Országos Romaügynökség vezetője elmondta, egyetlen romastratégia készült eddig „a romák felszabadítása óta”, európai uniós nyomásra, 2001-ben, Azonban a dokumentum nem sok gyakorlati eredménnyel járt. „A program újdonsága, hogy ezúttal a kormány is hozzájárul az eddig kizárólag uniós pénzalapokból fedezett költségek finanszírozásához” – magyarázta Ionescu. A felmérés szerint a többségi lakosság csak nehezen tolerálja a roma kisebbséget. A Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére decemberben készült felmérés szerint a lakosság 91 százalék tartja úgy, hogy a romák körében nagyobb a bűnözési arány, mint más etnikumok körében, 77 százalék szerint pedig a romák visszaélnek a szociális támogatásokkal. /Szőcs Levente: Romaintegráció: lesz pénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2006. május 9.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács úgy határozott, felkéri a Tanügyminisztériumot, hozzon létre egy szakbizottságot, amelynek meg kell keresnie a legmegfelelőbb eszközöket az állam hivatalos nyelvének a kisebbségi oktatására vonatkozóan – jelentette be Asztalos Csaba, az intézmény elnöke a Mind különbözőek – mind egyformák elnevezésű kampány megnyitóján. A kisebbségiek román nyelvtanítására vonatkozó diszkriminációellenes tanácsi kivizsgálást a testülettől a Bolyai Kezdeményező Bizottság egyes tagjai, több civil szervezet, valamint magánszemélyek kérték. A Mind különbözőek – mind egyformák ifjúságnak szóló európai kampányra az ifjúságügyi, a kisebbségügyi kormányhivatalok és az Országos Diszkriminációellenes Tanács támogatásával került sor. /Bögözi Attila: Mozgósítás civil hátszéllel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2006. május 11.
A magyar irredentizmussal szembeni győzelemnek tekinti a Nagy-Románia Párt, hogy a megyei törvényszék közigazgatási részlegén – a törvényességre vonatkozó érdemi döntés kimondásáig – felfüggesztették a marosvásárhelyi városi tanács tavaly októberi döntését, melynek alapján a Kossuth Lajos utca visszakapta száz éven át viselt nevét. Az NRP áprilisban kérte a határozat felfüggesztését. A városi tanács határozatát korábban a Vatra Romaneasca valamint az Avram Iancu Kulturális és Hazafias Egyesület megfellebbezte, provokatívnak, szeparatistának, nemzetellenesnek tartva az elnevezést. A pert tárgyaló negyedik bíró a május 2-i tárgyaláson a városi tanács határozatának felfüggesztése mellett a kifogások egybevonásáról valamint az ügyben szavazó tanácsosok egyénileg történő perbe hívásáról határozott. Kerekes Károly, a tanács védelmét ellátó ügyvéd szerint a határozat törvényessége nem vonható kétségbe. A képviselők egyéni perbe hívása a megfélemlítést szolgálja. Ideje lenne véget vetni áltörténészek valótlan állításainak románok ezreinek a kivégzéséről és a Marosvásárhelyen felakasztott románok emlegetéséről, ami – ahogy Spielmann Mihály történész-képviselő az októberi ülésen vélekedett – uszításnak tekinthető. A történelemhamisításra az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak is régen fel kellett volna figyelnie, Magyarország kormányának is fel kellene emelnie a szavát a magyar történelem személyiségei ellen folytatott sovén nacionalista kampány ellen. /Bodolai Gyöngyi: Az önkormányzatiság megcsúfolása? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2006. május 25.
A magyar karokért és az egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy tekintélyes német lapban megjelent cikk alapján Andrei Margát, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnökét Ceausescu dicsőítésével, a kommunizmus alatt tisztség betöltésével, valamint cenzori feladatok ellátásával vádolta. Hantz Péter, a BKB szóvivője a Frankfurter Allgemaine Zeitung május 22-i cikkét ismertette, amely élesen bírálja a BBTE-t, mivel az nem biztosítja a magyar felsőoktatás megfelelő fejlődését. A cikk Andrei Margának a múltjára is kitér. Hantzék a sajtótájékoztatón egykori, Marga által aláírt újságcikkeket mutattak be, melyekben Nicolae Ceausescu diktátort dicsőítette, és az egyetem egykori rádiójának cenzoraként is működött. A kolozsvári egyetem sajtóközleményben határozottan visszautasította a BKB-sok „alaptalan és rágalmazó” vádjait, miszerint a BBTE-n diszkriminálnák a magyar diákokat. Az egyetem vezetősége elítéli az intézmény személyiségei ellen irányuló befeketítési szándékkal születő támadásokat. Szász Csaba, a BKB tagja emlékeztetett, hogy tavaly decemberben egy petícióval keresték meg az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot. Azt kérték a tanácstól, hogy a magyaroknak idegen nyelvként oktassák az államnyelvet, a vizsgakövetelmények is ehhez igazodjanak. A diszkriminációellenes tanács válaszában elismerte, hogy román és magyar gyerekek között e tekintetben sérül az esélyegyenlőség elve. A sajtótájékoztatón jelen levő Kása Zoltán, a BBTE matematika szakos oktatója közölte: az általuk megkeresett jogászok szerint a Bolyai Egyetem jogilag továbbra is létezik, mivel a Babes és a Bolyai Egyetem összeolvadásából létrejött Babes–Bolyai Tudományegyetem alapító okirata nem létezik. /B. T.: Andrei Marga kommunista múltját bányászta elő a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2006. június 20.
Megkönnyítené a székely diákok kisérettségijét az a magyar pedagógusok bevonásával készülő RMDSZ-es törvénymódosító javaslat, amely külön tantervet írna elő a román nyelv oktatására a kisebbségek számára. Június 19-én a román képességvizsga a Diszkriminációellenes Tanács által „esélyegyenlőtlennek” nyilvánított formában zajlott. A kisérettségi tétje nagy: eredményétől függ ugyanis, hogy a következő négy évben melyik középiskolában folytatják a nyolcadikosok. Hargita megyében a legnagyobb kihívást évek óta a román nyelv és irodalom vizsga jelenti: a tavalyi kisérettségin 72,84 százalékos volt az átmenési arány, a közel 4000 diák közül több mint ezren buktak meg románból; a megyében 483 óvást nyújtottak be, ebből 350 a román nyelv és irodalom dolgozatot érintette. A nyelvet nem a gyerekek szintjén tanítják. A legtöbben nem beszélnek jól románul, a felkészülésük abból állt, hogy magoltak, így pedig könnyen tévedhetnek – fejtette ki az egyik apuka. A kisebbségekhez tartozó diákok számára más tantervet és tankönyveket kellett készíteni, mint a román anyanyelvűeknek. Ezt a nézetet osztja az RMDSZ is. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács már hetek óta eljuttatta az Oktatási Minisztériumba azt a hivatalos határozatot, amelyben megállapította: a jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához. A testület elnöke, Asztalos Csaba elmondta, a Bolyai Kezdeményező Bizottság napokban benyújtott óvására reagálva fontolgatja, hogy egy újabb határozatban konkrét határidőt is megszabjon a minisztérium számára. A tárcánál egyébként csupán azután történt némi elmozdulás az ügyben, hogy Varga Attila és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők a múlt héten parlamenti interpellációban kérték számon a határozat sorsát. Matekovits Mihály, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója a napokban átiratot kapott a minisztérium jogi osztályától, amelyben felkérik, hogy véleményezze a diszkriminációellenes tanács dokumentumát. /Cseke Péter Tamás, Tóth Adél: „Esélyegyenlőtlen” a román kisérettségi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2006. június 26.
Június 26-án ül le tárgyalni Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke és Matekovits Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója annak a tizenöt fősre tervezett szakértői csoportnak az összetételéről, amely a közoktatás minden szintjén román nyelv és irodalom tantervet dolgoz ki a magyar diákok számára. Nemrégiben az Országos Diszkriminációellenes Tanács felszólította az oktatási tárcát, küszöbölje ki a román nyelv tanítása terén tapasztalt esélyegyenlőtlenséget a román és a magyar diákok között. A szakmai találkozón részt vett Markó Béla oktatásért felelős kormányfő-helyettes is, aki Lakatos Andrást bízta meg a bizottság összeállításával. „Valószínűleg a jövő tanév kezdete még nem hozza meg ebben a kérdésben az eredményt, de nem kizárt, hogy előbb-utóbb eredménnyel ér véget” – nyilatkozta az Markó. Lakatos András szerint várhatóan őszig elkészülnek azok a tantervek, amelyek a diszkriminációellenes tanács határozatából kiindulva alternatívát jelenthet a jelenlegi tantervekre. A vezérigazgató leszögezte: nincs jogi lehetőség arra, hogy a tanügyi törvény módosítása előtt a magyar diákok a románokétól eltérő tételeket kapjanak a képességvizsgán. /Cseke Péter Tamás, Debreczeni Hajnal: Alternatíva a román nyelv oktatására. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2006. július 8.
Hivatalból eljárást indít a romániai Diszkriminációellenes Tanács a „Románok az űrben” nevű számítógépes program ügyében. A most készülő, szeptemberben az interneten megjelenő „Romanians in Space”, azaz a „Románok az űrben” ingyenes szoftver egyik fejezetében ugyanis magyar szabadságharcosokat öldöshetnek a román világuralomról álmodozó játékosok. A játék forgatókönyve már megjelent a 2 Bed Design temesvári cég honlapján. Eszerint Nicolae Ceausescu 1998-ban meghódítja az Amerikai Egyesült Államokat, majd tíz évvel később már az egész Földet uralja. A játékban a román a kiválasztott nép, amely feléli bolygónk energiatartalékait. A kilátástalannak tűnő helyzetben az új uralkodó, Traian Basescu (Románia jelenlegi államfője) megígéri, hogy meghódítja a csillagrendszert is. Így is tesz, de az intergalaktikus háborúban, „az egykori Magyar Köztársaság újjászületik egy bolygón, s kinyilvánítja függetlenségét”. Basescu ezért kiadja a parancsot: meg kell semmisíteni a magyar szeparatistákat. A fejlesztők szerint csak egy jó viccről van szó, mondja Alexandru Duta ötletgazda és cégvezető. Románokként nem is találhattunk volna ki más főellenséget, mint a magyarokat, magyarázta. A Magyar Nemzet megkérdezte az ügyről a magyar külügyminisztérium szóvivőjét, de Polgár Viktor nem kívánt nyilatkozni. Asztalos Csaba, a romániai Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke elmondta: diszkriminatívnak és uszítónak tűnik a Románok az űrben elnevezésű játék témaköre, emiatt az általa vezetett intézmény hivatalból eljárást indít az ügyben. Kovács Péter, a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség ifjúsági kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke a diákcsíny kategóriába tartozó rossz viccnek nevezte a játékot. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke kijelentette: a játék egyértelműen gyűlölködő, és noha a virtuális térben játszódik, a nemzeti identitás elleni merényletnek számít. /Kristály Lehel – Rostás Szabolcs: Magyarirtó játék készül Romániában – Fölháborodást keltett Erdélyben a fiatal szoftverfejlesztők ötlete – Hallgat a külügyi szóvivő. = Magyar Nemzet, júl. 8./
2006. július 11.
Hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Románok a világűrben nevű számítógépes játék készítői ellen, mivel a még fejlesztés alatt álló szoftver magyarellenes üzenetet hordoz. A játékosnak egy űrflotta parancsnokaként le kell győznie a „magyar szeparatistákat”. „A játék magyarellenes üzenetet hordoz, és tudva azt, hogy a felmérések adatai szerint a romániai társadalom bizonyos rétegeiben jól érzékelhető a magyarellenesség, a készítők részéről nem volt szerencsés megoldás a programba belevinni ezt a magyarellenes üzenetet, ami további előítéleteket gerjeszthet, a létezőket pedig tovább táplálhatja” – vélte Asztalos Csaba, a tanács elnöke. A tanács a szeptemberben piacra dobni tervezett játék forgalmazását próbálja megelőzni. A tervezők most finomítottak a játék szövegén, amelyben már nem jelenik meg a „szeparatista” jelző, de megjelenített űrháború játékosának továbbra is a magyarokat kell elpusztítania. /B. J.I.: Lehozzák az űrből a románokat? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2006. július 14.
Másfél éve kezdte meg küzdelmét a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem visszaállításáért. A kis lépések politikája tizenöt esztendő alatt semmilyen előrelépéshez nem vezetett, ezért érezték fontosnak néhányan – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakosztályából, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói közül, a diák- és ifjúsági szervezetekből –, hogy újra fel kell vállalniuk a kezdeményezést. Július 10-én a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete Wass Albert-díjjal tüntette ki a BKB három vezetőjét: Bodó Barna elnököt, Kovács Lehel alelnököt és Hantz Pétert, a szervezet szóvivőjét. Az ünnepélyes díjátadás alkalom volt egy lakossági fórumra is. Az egyetem a jövőt jelenti, olyan típusú oktatást, amely nélkül elképzelhetetlen egy polgáriasult közösség – mondta Bodó Barna. 1990 januárja óta napirenden van a Bolyai Egyetem újraindítása. ,,Jó néhány évnek kellett eltelnie, amíg az egyetem kérdése megint megfelelő hangsúllyal, erővel, nyomatékkal napirendre kerülhetett” – fogalmazott Bodó Barna, aki öt pontban vázolta, mi változott, amióta fiatal kollégái, Hantz Péter és Kovács Lehel létrehívták a BKB-t. Azóta a magyar egyetem ügye folyamatosan jelen van a közéletben, már nem egy szűk elit, nem a romániai magyarság kérdése, hanem a demokratizálásé. Eredménynek könyvelhető el, hogy a BKB lépéselőnyt szerzett, ők tematizálják a folyamatot, a hivatalosságok pedig válaszolni kényszerülnek. Tüntetésekkel, aláírásgyűjtésekkel vállalták a konfrontációt, és hiszik, hogy az ügy eredményes képviselete érdekében a demokrácia által megengedett minden eszközt ki kell használniuk – mondotta Bodó Barna. Kiemelte: megkezdődött a párbeszéd. Elérték, hogy a román média egy szelete ma már pontosan érti, mit akarnak. A BKB vitte ki az európai politikai színpadra a Bolyai Egyetem ügyét, a legnagyobb belpolitikai eredmény pedig az, hogy márciusban az egyetemmel kapcsolatban sikerült egy lapra gyűjteniük két olyan aláírást (Markó és Tőkés), amely az elmúlt években nem szerepelt együtt. Kovács Lehel a BKB eddigi tevékenységét vázolta. A tavaly januárban megalakult szervezet elsőként egy európai kisebbségi felsőoktatási konferencia szervezését vállalta. Ez pénzhiány miatt csak virtuálisan jöhetett létre, de a világhálón lebonyolított beszélgetések egy európai kisebbségi egyetemi charta létrehozásának alapjául szolgálnak. A konferencia kimondta: európai szinten az erdélyi és a felvidéki magyar oktatás van a legrosszabb helyzetben. 2005 júniusában kezdték meg a Bolyai-esték szervezését. Tavaly szeptemberben döntöttek arról, hogy nemzetközi színre viszik a magyar egyetem ügyét. Brüsszelbe, Strasbourgba, az EU különböző szerveihez juttatták el a dokumentációt, ismertették a valós helyzetet, a hiányosságokat. Bemutatták, hogy mit jelent a magyar egyetem hiánya, kiemelték a csángómagyar oktatás hiányosságait is. 2005 októberében négy erdélyi városban szerveztek tüntetést a Bolyai Egyetemért, novemberben elkezdték a tanárok körében az aláírásgyűjtést, a 179 oktatóból 149 egyértelműen támogatta három önálló magyar kar létrehozatalát. Decemberben a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultak a magyar gyerekek román tanításának ügyében, több hónapos halogatás után nemrég kaptak választ, amely leszögezi, sérül az esélyegyenlőség, és felszólítja a minisztériumot külön tanrend kidolgozására. Aláírásgyűjtést kezdtek, 83 nagynevű tudós és 11 Nobel-díjas csatlakozott ügyükhöz, februárban a polgármesterek és a történelmi egyházak vezetői fordultak beadvánnyal az egyetem szenátusához, és kérték a három önálló magyar kar létrehozását. Márciusban ültek össze a BBTE magyar oktatói, kiderült, közösségük megosztott: van, akit megfélemlítettek, s azért nem vállalja fel az önállósodás ügyét, mások személyes érdekből ellenzik. Szintén márciusban szerveztek egy fórumot a protestáns teológián, amelyen civil szervezetek, az RMDSZ, a magyar oktatók és a minisztérium képviselői fogalmaztak meg közös állásfoglalást. Áprilisban Bukarestben román értelmiségi találkozót tartottak, májusban imaláncot szerveztek, és megkezdték az idén októberre tervezett II. kisebbségi felsőoktatási konferencia előkészítését. Júniusban az egyetem etikai bizottsága elé idézték a BKB vezetőit, azzal vádolják őket, hogy ártottak az egyetem hírnevének. Hantz Péter terveik kitért a magyar diákok román oktatásának megváltoztatása érdekében kidolgozott stratégiájukra. Újabb beadvánnyal fordulnak a Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben kérik, egyértelműen mondják ki: a helyzet diszkriminatív. Alkotmánybírósági határozatot is kérnek, s ha ez azt mondja ki, hogy a kisebbségi gyerekek román oktatása nem diszkriminatív, a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. ,,Semmiképpen nem hagyjuk az ügyet elaludni” – szögezte le Hantz Péter. A magyar egyetem ügyében októberben újabb, több várost érintő tüntetést szerveznek. Hantz úgy véli, az EU-nak nem ügye a kisebbségi kérdés rendezése, de érdeke, hogy csend és nyugalom legyen a térségben. Nem állnak le a lobbitevékenységgel sem, az ENSZ-t, az EP-t, az Európai Biztonsági Tanácsot szándékoznak megkeresni. /Farkas Réka: Hosszú küzdelem lesz, de meg kell harcolni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./
2006. augusztus 31.
Rárivallt magyarul beszélő utasaira az Atlassib személyszállító vállalat egy sofőrje. A két fiatal Németországból utazott haza Romániába, amikor az autóbusz vezetője rájuk szólt: Romániában románul kell beszélni. Az egyik érintett gyermek édesapja nem hagyta annyiban a dolgot, elektronikus levélben fordult az Atlassib vezetőségéhez. „Ezúton fejezem ki felháborodásomat az említett gépkocsivezető idegengyűlölő, agresszív és civilizálatlan viselkedése miatt. Magatartása távol áll mindattól az európai szellemiségtől, amelyről az önök internetes honlapján olvashatunk. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy 16 évnyi demokrácia után egy önmagát nagyra becsülő cég alkalmazottja 15–16 éves gyermekekre kiabáljon azért, mert azok egymás között magyarul beszélgetnek” – olvasható az apa román nyelvű levelében, amelyben kéri az illető gépkocsivezető nevének kiderítését, illetve tudni szeretné, milyen lépéseket tett a cég vezetősége az ügy tisztázása érdekében. A levélre gyorsan megérkezett a válasz. Az eredeti szöveget kinyomtatták, majd annak sarkára Ilie Carabulea cégvezető aláírásával, kézírással rótták a következő szavakat: „Mivel ön nem tanúsít civilizált magatartást cégünkkel szemben, én vállalom annak felelősségét, hogy ne válaszoljak önnek. Miképpen ön nem hajlandó románul beszélni, úgy én sem vagyok hajlandó engedni, hogy nyomást gyakoroljon cégünkre”. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Krónikának elmondta: elítéli, de nem tartja egyedülállónak az efféle ügyeket. /Kulcsár Andrea: Rárivalltak a magyarul beszélő utasokra. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./
2006. szeptember 1.
Idén először történt meg, hogy Mihail Hardau oktatási miniszter élt törvény adta jogával, és az ország néhány megyéjének vizsgaközpontjából bekérette ellenőrzésre a kijavított érettségi dolgozatokat. Hargita megyéből, a Márton Áron Gimnáziumból a tárcavezető a román nyelv és irodalom tételek osztályzataira volt kíváncsi. A dolgozatokat a bukaresti újrajavító testület lényegesen alább-, esetenként 4 jeggyel is gyengébbnek értékelte, mint a helyi román szakos tanárok. Az ügyben érintett pedagógusok számára elsősorban az erkölcsi hitelvesztés a legfájóbb kérdés. Többen közülük évtizedek óta elismert tanárok, akik sértőnek érzik értékítéletük és objektivitásuk megkérdőjelezését. Legfőbb ideje lenne elfogadni azt a tényt, hogy a magyar anyanyelvű diákoktól nem várható el ugyanaz a nyelvi és olvasottsági teljesítmény, mint román anyanyelvű társaiktól. A miniszter a bukaresti osztályzatok alapján 12 tanár felelősségre vonását kérte, a kiróható büntetéseket is meghatározva. A munkaszerződés felbontását két esetben ajánlja a miniszter, a balánbányai Szabó István és a maroshévízi Datu Irén esetében. Fél évig 15 százalékos fizetésmegvonást javasolnak a nyolc oktatónak, két oktatónak pedig figyelmeztetést és a vizsgáztatási jog egy évig való megvonását helyezte kilátásba a miniszter. A tizenkét érintett közül négyen románok. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója szerint törvényes a minisztérium eljárása, de a jegyek közti különbséget túlzottnak ítélte. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta: a figyelmeztetés a tanfelügyelőségre érkezett. A fegyelmi döntés jogát a minisztérium a főtanfelügyelő kezébe adta, aki kijelentette: „tanerőhiánnyal küszködünk, ezért természetesen meg fogjuk védeni az aktív és elhivatott tanárok pozícióit, de tiszteletben kell tartanunk a törvényeket”. A miniszteri figyelmeztetés a diákok jegyén utólag nem változtat. – A jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához – jelentette ki korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanács. /Jakab Lőrinc: Ki tud jobban románul? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2006. szeptember 8.
Tavalyhoz viszonyítva jóval több szülő járatná gyerekét magyar iskolába Csángóföldön, ezért több osztályra lenne szükség. Azonban az iskolaigazgatók és a Bákó megyei tanfelügyelőség nem ismeri el az igény jogosságát. Azt is megkérdőjelezik, hogy a kérvények számának megfelelő gyerek el kezd majd járni magyar órákra. Kételyüket bizonyos mértékben Matekovits Mihály, az oktatásügyi minisztérium kisebbségügyi főosztálya vezetője is osztja. „Csángóföldön leülni egy fehér papírlap mellé, és azt írni rá, hogy azt akarom, hogy a gyerekem magyarul tanuljon, jár valamiféle rizikóval, ezért nem engedhető meg, hogy ebből az akaratból csúfot űzzünk” – fejtette ki felháborodva Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-magyar Szervezet oktatási felelőse. „Ezt a rizikót 390 szülő vállalta, és ehhez a mi munkánk is hozzájárult, akkor, hogy mondjuk azt, hogy mégsem lehet magyarul tanulni?” – tette fel a kérdést. Hegyeli hangsúlyozta, az ugyanannyi óraszámmal rendelkező román tanárt elismerik, a magyar tanároknak pedig évente vizsgázni kell, mert az ő óráikat bizonytalan jövőjűnek tartják, ez diszkrimináció. Hegyeli hozzátette: a központból a magyar hivatalnokoktól sem kaptak eddig semmilyen segítséget. Igényeiket jelezték a Diszkriminációellenes Tanácsnak, és az Oktatásügyi Minisztériumnak, úgy az akkori RMDSZ-es államtitkárnak, Kötő Józsefnek, mint Matekovits Mihálynak, az oktatásügyi minisztériumi kisebbségügyi főosztály vezetőjének. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál bejegyezték a vizsgálati kérést, de Hegyeli Attila szerint egy lépést sem tettek az ügy kivizsgálására. „El sem jöttek Bákóba” – mondta. A lap nem tudta elérni Asztalos Csabát, a tanács elnökét, hogy reagáljon erre a vádra. Matekovits Mihály szerint Hegyeli nyilvánvaló túlzásokba esik, és inkább a sajtónak panaszkodik, mint az illetékeseknek. Azonban a helyi szinten megnyilvánuló gáncsoskodásokat ő maga is elismeri. Hegyeli Attila megjegyezte, Matekovits Mihály ki sem látogatott Bákó megyébe. Matekovits magyarázkodott: ezek a dolgok már csak részben tartoznak a minisztérium hatáskörébe. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár elmondta, hogy találkozott Hegyelivel, aki megígérte, hogy jegyzékben fordul hozzá, amelyben jelzi majd a problémákat. Ez még nem történt meg. Pásztor Gabriella a jövő héten Bákó megyébe utazik. /Isán István Csongor: Elmaradhat Csángóföldön a magyar iskolakezdés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2006. szeptember 12.
A hét végén találkozott Hegyeli Attila, a Csángómagyar Szövetség oktatási felelőse és Pásztor Gabriella államtitkár. Hegyeli jegyzéket nyújtott át az államtitkárnak a problémákról. Pásztor Gabriella megígérte: személyesen jár el annak érdekében, hogy a törvényt betartsák. Több jelentkező van, mint amennyi gyerek számára helyet lehet biztosítani, ezért az ottani tanárok azzal fenyegetőztek, hogy nem kezdik el az évet, amíg a problémát meg nem oldják. A találkozót Hegyeli pozitívumként értékelte. Kifejtette: „ha az államtitkár asszony ellátogat ide iskolakezdés előtt, akkor az iskolaigazgatók remélhetőleg nem fogják többé megtagadni a törvények alkalmazását.” Hegyeli lát esélyt arra, hogy a kért magyar nyelvű osztályok beinduljanak iskolakezdéskor. Kifogásaikat továbbították a Diszkriminációellenes Tanácsnak is. A magyarul oktató tanárokat nem véglegesítik beosztásukban, míg az ugyanannyi diákkal rendelkező románul oktató tanárokat igen. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy utánanéz a dossziénak, és személyesen is megvizsgálja az ügyet. Hozzátette, hogy a válaszadási határidő három hónap. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke elmondta, tud a csángóföldi problémákról, és személyesen is tájékozódni fog az RMDSZ kormánytagjainál arról, hogy miként oldják meg a kérdést. Hozzátette: az RMDSZ azért nem foglalkozott hangsúlyosabban az üggyel, mert a kisebbségi törvény körüli csatározás minden energiájukat lekötötte. Beszterce-Naszód megyében járt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának főigazgatója, találkozott a megye magyar pedagógusaival is. Szerencsés véletlennek nevezte, hogy találkozhatott a megbeszélésre összehívott Beszterce megyei magyar pedagógusokkal. /Isán István Csongor: Az utolsó esély a Csángóföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2006. szeptember 15.
Az utóbbi időben halmozódtak azok az esetek, amelyek vélhetően az Országos Diszkriminációellenes Tanács hatáskörébe tartoznak: magyarverés Érmihályfalván, magyar sorompóőr bántalmazása Csíkszentsimonban, romák elleni pogromgyanús hatósági túlkapás Szászrégenben. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a vele készített interjúban közölte, az érmihályfalvi esetben szerinte a Diszkriminációellenes Tanács nem illetékes. Büntetőjogi esetben ugyanis csak a rendőrség illetékes. Ugyanaz a helyzet a szászrégeni romák elleni feltételezett hatósági túlkapással is. Korábban Asztalos hangsúlyozta: nem kell olyan képet kialakítani, hogy Romániában a magyarverés napi rendszerességű. A besztercei polgármesteri hivatal azzal utasította el az Új Magyar Szó hirdetési ajánlatát, hogy magyar lapban nem hirdetnek. Asztalos erre úgy reagált, hogy a törvény szerint az általa vezetett tanács nem foglalkozik a kereskedelmi társaságok, cégek hátrányos megkülönböztetésével. A Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége június 14-én a tanácsot hivatalosan értesítette arról, hogy a magyar oktatást akadályozzák a hatóságok. Asztalos elmondta, hogy volt kint a vizsgálóbizottságuk a Tanügyminisztériumnál, és készül a válasz. /Salamon Márton László: Diszkrimináció: nem minden az ő asztala? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2006. szeptember 27.
Gigi Becali újabb magyarellenes kirohanását a Diszkriminációellenes Tanács vizsgálja. A milliomos „nyomorult magyarnak” nevezte Nagy Miklós partjelzőt – ez kiállításhoz vezető szabálytalanságot jelzett a Steaua ellen. „Hogy a kolozsvári CFR nyerje a bajnokságot nálunk otthon, a hazánkban lopnak meg minket a magyarok – kacag rajtunk a világ! Úgy kell nekünk!” – fakadt ki Gigi Becali, miután csapata kikapott „ősi” ellenfelétől a bukaresti Dinamótól. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indított az ügyben, panasszal azonban még senki sem fordult hozzájuk. Gigi Becalit megbánta kijelentéseit, és hosszasan bizonygatta, hogy neki semmi baja a magyarokkal, csak „azzal a partjelzővel.” „Felháborítónak tartom azt, amit Gigi Becali mondott, sértve érzem magam, mert nemzeti hovatartozásom alapján bántottak” – nyilatkozta Nagy Miklós, a „magyarságáért hibás” partjelző. „Amit Gigi Becali mondott, az etnikai gyűlöletre való uszítás – mondta Muresan, kolozsvári CFR klub elnöke -, a román fociban rengeteg nemzetiség képviselve van, ezeket nem szabad diszkriminálnunk.” Gigi Becalinak nem ez az első ilyen megnyilvánulása. Bölöni Lászlót „árulónak, hitványnak és gyávának” nevezte, akinek „nem áll jogában kijelentéseket tenni a román futballról, mert ő magyar, nem román”. A Pro Európa Liga tiltakozásában elítélte Gigi Becali kijelentéseit, mivel azok súlyosan sértik a személyi méltósághoz való jogot, sőt, nemcsak azt sugallják, hogy Bölöni áruló, hanem azt is, hogy ez az egész romániai magyar közösség jellemzője. A Diszkriminációellenes Tanács akkor felmentette Becalit, mivel kijelentései „nem sértik Bölöni emberi méltóságát és magyarságát”, ugyanakkor a „szörnyeteg” és „aljas” jelzők „nem képeznek diszkriminatív aktust”. A szélsőjobboldali, ultrakonzervatív nézeteket valló Gigi Becali a nyilvánosság előtt elismerte, hogy a vasgárdisták egykori kapitányának, Corneliu Zelea Codreanunak a követője. A román sajtó beszámolt arról, hogy Becali légionárius kiadványok finanszírozásában és a vasgárdista mozgalom anyagi támogatásában is részt vett. /Isán István Csongor, Tapasztó Ernő: Gigi Becali és a „nyomorult magyar”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2006. szeptember 27.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai németországi cseretáborból utaztak haza. Egymás között magyarul beszéltek. A buszsofőr – nemzetközi járat alkalmazottja – rájuk szólt: pofa be, mit karatyoltok idegen nyelveken, ,,beszéljetek románul, mert Romániában éltek”. A mikós diákok rákérdeztek, ugyan miért ne beszélhetnének magyarul. Azért, mert utáljuk a magyarokat, jött a kézenfekvő válasz a buszsofőrtől. Az egyik szülő elektronikus levelet írt a cég vezetőjének címezve, megrökönyödését fejezve ki a buszsofőr idegengyűlölő, agresszív viselkedése miatt, mely szöges ellentétben áll a társaság honlapján hangoztatott modern és európai szellemiséggel. A válasz még aznap megjött, a cégvezető ezt írta: ,,Andreas úr! (Ez az András keresztnév olvasata a cégvezetőnél, aki tényleg nem sokat tudhat a magyarokról, ha a keresztnevet felcseréli a családnévvel.) Mivel nem viszonyul kulturáltan cégünkhöz, jogot formálok arra, hogy ne válaszoljak önnek. Nem engedek a nyomásnak, mint ahogy ön sem hajlandó románul beszélni. Üdv, Ilie Carabulea tulajdonos.” Aláírás, dátum. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak hivatalból eljárást kellene indítania. Normális körülmények között... /Váry O. Péter: Xenofóbia és hatalmi gőg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2006. október 4.
„Ebben az országban a román nyelv nem fakultatív” – ez a román nyelvű felirat olvasható a Kolozsvár központjában lévő Ema nevű bár falán. Vlad Rusu báros szerint nem sértő ez a kijelentés, ez a falfirka nem diszkriminatív jellegű, azonban érvekkel nem tudja alátámasztani állítását. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke elítélendőnek találta a kolozsvári kocsma falfeliratát. A törvény határait súrolja a felirat, jelentette ki Asztalos. Az eset kapcsán felelevenítette a 2006. április elsején ugyancsak Kolozsváron történt esetet, amikor egy vendéglő tulajdonosának az az ötlete támadt, hogy a létesítmény ablakára kiírja: magyarokat nem szolgálnak ki. Elmondta, első lépésként a felirat eltávolítását fogja javasolni. /Kertész Melinda: A báros nem érti, miért sértő a felirat a kolozsvári kocsmában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./
2006. október 31.
Jogi útra terelné a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a magyar diákok románnyelv-oktatásában tapasztalható diszkrimináció ügyét, amennyiben e téren továbbra sem tapasztalható előrelépés az Oktatási és Kutatási Minisztérium részéről – olvasható a BKB hétvégi sajtóközleményéből. A bizottság tagjai nyilatkozatukban Mihail Hardau oktatási miniszter múlt heti, sepsiszentgyörgyi kijelentéseire válaszolnak. A tárcavezető kijelentette, hogy „a már működő marosvásárhelyin kívül nem szükséges másik, önálló magyar egyetem létrehozása”, illetve ellenezte, hogy a románt idegen nyelvként oktassák a magyar iskolákban. A BKB tagjai többek között arra emlékeztetnek, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács úgy ítélte meg: a román nyelv oktatása és számonkérése során sérül a magyar diákok esélyegyenlősége, és felkérte a minisztériumot a probléma mielőbbi orvoslására. A nyilatkozat szerint Hardau csupán felületes ismeretekkel rendelkezik a hazai felsőoktatási intézményekről, hiszen az állami egyetemek közé sorolja a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amelynek fenntartási költségeit a magyar állam fizeti. A miniszter hasonló nézeteket vall a „kisebbségi kérdésekben érzéketlen, intoleráns” politikai vezetőséggel, amely nem tett semmit a Bolyai Egyetem újraindításáért – áll a sajtóközleményben. /Jogi útra terelné a BKB a románnyelv-oktatás ügyét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2006. november 16.
„Az 1989 előtti időkre emlékeztet, ahogy ez a választás zajlik” – fogalmazta meg Kozma József, az érmihályfalvi Philadelphia Transsylvania Alapítvány elnöke abban a tiltakozó levélben, melyet a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (CES) címzett. A teleházat működtető és táborokat szervező alapítvány elnöke annak a választásnak a menetét kifogásolta, melynek során a Gazdasági és Szociális Tanácsot 15 – a civil szervezeteket képviselő – taggal egészítik ki. Kimaradtak a magyar civilek az érdekegyeztetésből. Kozma József elmondta, a Kormánystratégiák Ügynökségéről telefonon hívták fel, hogy közöljék vele: 12 óra múlva lejár a jelentkezési határidő. Kozma József a www.ces-ong.ro honlap tanulmányozása során jött rá, hogy csak szavazni hívják, nem választani. A jelöltállítási szakasz ugyanis már november 7-én lejárt. A civil szféra tíz százalékát a magyar civil szervezetek teszik ki, de a 47 jelölt között egyetlen magyart sem volt. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kozma Józseftől értesült a választásokról. Mint elmondta, egyáltalán nem mellékes, hogy ki vesz részt ebben a tanácsban. Ez a testület véleményezi ugyanis a törvényhozás elé kerülő tervezeteket. Azért is fontos a jelenlét, mert aki részt vesz ebben a folyamatban, információkhoz jut, kapcsolatokat épít. A választások megszervezését a Civil Szervezetek Tanácsadó Központja, a Centras vállalta magára. A bukaresti szervezet internetes szavazási rendszert dolgozott ki. A jelöltállító szervezeteknek is a választásra jelentkező szervezeteknek is, egész sor dokumentumot kellett beküldeniük, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Az erdélyi magyar közéletből ismert civil szervezetek közül csupán a gyulafehérvári, szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári római katolikus Caritas segélyszervezet szerepel a listán. – Az a civil szervezet, amelyik nem tudott az országos választásról, magára vessen, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács civil kapcsolatokért is felelős alelnöke. Az alelnök szerint megyéjéből 20-30 szervezetnek is folyamatban van a választási jog megszerzéséhez szükséges regisztrációja. A folyamattal azonban Borboly sem elégedett. Egy szűk bukaresti mag próbálja kisajátítani a CES civil frakcióját, magyarázta. Hozzátette, már megtámadták a Diszkriminációellenes Tanácsnál a választási folyamatot. A bukaresti programvezető sajnálatosnak tartotta, hogy nincs magyar civil szervezeti vezető a jelöltek között. Szerinte ha a Magyar Civil Szervezetek Szövetsége nem értesült a választásról, azt jelzi, hogy elszigetelődött a román civil szférától. /Gazda Árpád: Megspórolt hírverés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2006. november 22.
Az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács egy moldovai tanár kezdeményezésére úgy döntött, hogy a vallásos szimbólumok kitiltására vonatkozó javaslatot tesz az Oktatásügyi Minisztériumnak. A keresztény vallásos szimbólumok jelenléte a tantermekben, a folyosókon hátrányosan érinti azokat a gyerekeket, akik nem osztják a vallásos meggyőződéseket – vélte a testület. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspök helyettese, Kató Béla úgy véli: rendkívül cinikus ez a felszólítás. A vallásoktatás nem csupán egy tantárgynak, hanem egy életmódnak, életszemléletnek az átadása. Kató szerint a vallást ismét beszorítják a templom falai közé, az egyházakat a közélet perifériájára sodorják. Potyó Ferenc római katolikus általános helynök szerint ahogyan az Európai Unió alkotmányában sem Istennek, sem a keresztény gyökereknek nincs hely, itt is kezdenek fellépni a vallásos jelképek ellen. A keresztény ember minősége nem a külsőségekben, nem a szimbólumokban kell megnyilvánuljon, hanem életvitelében. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem lesz kereszt a tantermekben? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2006. november 25.
Miután a Babes–Bolyai Tudományegyetem több vezető tisztségviselője tagadta a kétnyelvű feliratokról szóló tavalyi szenátusi döntés létezését, Kovács Lehel BKB-elnök elküldte a szerkesztőségekbe a határozattervezet fénymásolatát. Az okmányon megtekinthető Nicolae Bocsan kézírásos megjegyzése is: a rektor önkényesen 2007. július elsejére módosította a végrehajtási határidőt. Az egyetemen továbbra is zajlik a belépők ellenőrzése. November 24-én tartott sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: a kialakult helyzet a BBTE vezetőségének a bűne, mivel nem lépett, a kétnyelvűség ügyében a halogatás taktikáját alkalmazta. A politikus kifejtette: érthetetlen, hogy egy olyan épületen, mint a Protestáns Teológiai Intézeté, ahol román nyelven egyáltalán nem folyik oktatás, a felirat kizárólag román nyelvű. Hantz Péter akcióját nem ítélheti el, fejtette ki a szenátor, annak idején ő is kitette az íróasztalát a polgármesteri hivatal elé az utcára. A táblás happening Eckstein szerint használt az ügynek. A többnyelvűség Európában teljesen normális, magától értetődő dolog, és csak az egyetem makacsságának tulajdonítható, hogy Hantzból nemzeti hős lesz azért, mert megtett valamit, ami az egyetem kötelessége lett volna. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is aggodalommal, ugyanakkor reménnyel értesült a táblaháborúról. Közleményében az intézmény kifejti: a többnyelvűség az EU-tag Romániában a normalitás jele. Üdvözölni kell minden olyan kezdeményezést, amely ennek a demokratikus értéknek a kiaknázására irányul. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: szégyen, hogy egy olyan egyetem számára, amely a multikulturalitás elvét propagálja, ekkora problémát jelent a kétnyelvű táblák kihelyezése. /Tovább visszhangzik a BKB-akció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./