1992. októberében létrejött Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron a Civitas Alapítvány, melynek célja a szakértői tanácsadás biztosítása a települések önkormányzatai számára. Tevékenységük elsősorban: az önkormányzati tanácsadások megszervezése, továbbképzések, a gazdasági kultúra terjesztése ás a beérkező pályázatok elbírálása. Kezdeményezői között van Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács alelnöke. /K. R.: A Civitas Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

"Az önkormányzatokat segítő Civitas Alapítvány /Kolozsvár/ tevékenységét ismertette András Péter alapítványi igazgató. /Kisgyörgy Réka: "Nem halat adunk, hanem megtanítunk halászni?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Régen megfogalmazott igény, hogy össze kell hangolni az oktatással foglalkozó tanügyi jellegű intézmények, szervezetek, alapítványok munkáját. Sok oktatási tárgyú alapítvány és társaság van, ezek képviselői fognak összejönni Csíkszeredán, dec. 11-12-én. Elég megemlíteni a Bolyai Társaságot, a Talentum Alapítványt, a pedagógusok munkáját segítő Collegium Transsylvanicumot, a szórványmagyarok gyermekeinek oktatását segítő három alapítványt /Beder Tibor, Vetési László lelkész és Bodó Barna vezetésével/, a Civitas Alapítványt, a Miskolczy Dezső Alapítványt. Régebben megszületett az elhatározás a hiányszakmák magyar főiskolai hálózatának kiépítésére, mégpedig Székelyföldön, mert itt vannak megfelelő feltételek, a helyi önkormányzatok itt segítenek, Fontos volt az okt. 8-i csíkszeredai munkamegbeszélés, melyet a Pro Agricultura Hungariae és a Pro Agricultura Hargitae alapítványok kezdeményeztek, témája a magyarországi egyetemek és főiskolák keretében folyó távoktatás, mellyel agrárszakembereket és általános iskolai pedagógusokat képeznek Erdély számára. /Barabás István: Az iskola kérdései. = A Hét (Bukarest), dec. 3./

Farkas Lóránt, az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Temesvárról Kolozsvárra, egy megbeszélésre érkezett elnöke 4500 kolozsvári és összesen 9-10 ezer romániai magyar főiskolásról beszélt. A Bolyai Társaság képviselője nem fogadta el ezeket a számokat. Félő, hogy nincsenek ellenőrzött adatok. - Kötő József elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ a napokban elkészítette az országos katasztert, eszerint 331 magyar kulturális alapítvány és egyesület működik az országban. András Péter, a Civitas Alapítvány igazgatója arról tájékoztatott, hogy jövő tavasztól távoktatásban részesítenek először 80-100, majd 1000 RMDSZ-tanácsost. A XXI. Század Alapítvány a vállalkozók oktatását végzi, számolt be munkájukról Zólya László titkár. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A Civitas Alapítvány és a Fehér megyei RMDSZ szervezte meg a megyei szintű önkormányzati tanácskozást. Seres Dénes RMDSZ-szenátor a földtörvény jogi buktatóiról beszélt a hallgatóságnak, Bakó Botond, az RMDSZ tanügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke a szakképzett tanárok alkalmazását és támogatását sürgette a megye falusi iskoláiban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

A Civitas Alapítvány, a Soros Alapítvány és az RMDSZ ügyvezető elnöksége támogatásával megjelent a Valóság és lehetőség /Pro-Print Kiadó, Csíkszerda/ című, az önkormányzat kérdéskörét tárgyaló tanulmánykötet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20-21./

Debrecenben véget ért tizenhat erdélyi ifjúsági vezető részére az Erdélyi Civitas Alapítvány és a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány szakember-képzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

"Radu Vasile miniszterelnök ápr. 27-én Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét kinevezte helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak. Kolumbán Gábor feladatköre a közigazgatásra, a regionális fejlesztésre, az Európai Unió és a román kormány szakértői által a PHARE-program keretében tavaly kidolgozott "Regionális Fejlesztés Zöld Könyvében" szereplő feladatok megvalósítására, így az ehhez szükséges törvényes szabályozás - regionális fejlesztési törvény, a területfejlesztési törvény - előkészítésére terjed ki. Az államtanácsosi feladatkörbe tartozik az eurórégiók témaköre is, így annak a nyolc makrorégiónak a fejlesztése, amelyre Románia területét felosztották, illetve az olyan speciális régiók, mint Moldova, a Zsil völgye, a Duna deltája, Hargita és Kovászna megye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen született 1959. szeptember 30-án. A Bukaresti Egyetem Fizika fakultásán szerzett diplomát 1984-ben, majd 5 évig, 1989 decemberéig a székelyudvarhelyi Matricagyár laboratóriumában dolgozott. 1989-90-ben az ideiglenes helyi tanács elnöke, 1990-91. között az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, 1991-93: az RMDSZ szervezési kérdésekkel megbízott országos alelnöke. 1994-1996 között független menedzsment és fejlesztési tanácsadó (Novorg consulting). 1992-től a Hargita megyei Tanács költségvetési és fejlesztési kérdésekkel megbízott alelnöke, 1996-tól a Hargita Megyei Tanács elnöke. Részt vett az EU által 1994-ben Bukarestben szervezett, helyi demokrácia és fejlesztés témakörű konferenciának előkészítő munkacsoportjában. Az EU PHARE-programjának keretében kezdeményezte egy kisvállalkozás-fejlesztő központ létesítését Csíkszeredában és egy PAEM-központot Székelyudvarhelyen. A Civitas Alapítvány alapító tagja és kuratóriumi elnöke. Elvált, három fia van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./"

Interetnicitás, multikulturalitás, kisebbségi kérdés. Három fogalom, erre már sablonszerűen programokat, előadásokat szerveznek, szemináriumokat, tanulmányutakat, tudományos ülésszakokat. És jön a pénz. A Soros Alapítvány szinte kizárólag ilyen rendezvényeket támogat, a Tokay György vezette kisebbségi minisztérium szintén. Például a Civitas Alapítvány, a Pro Demokrácia és a KMDSZ szervezett Illyefalván etnikumközi szemináriumot. A kisebbségi oktatás heves vitát váltott ki. A felvilágosult, liberális román egyetemista ugyanúgy érvelt, mint a román politikusok többsége: minek kell külön magyar egyetem? Ez szeparatizmus. Ezeket a felvilágosult román diákokat nem lehet meggyőzni, akkor vajon kivel sikerül elfogadtatni a magyar egyetemet, tette fel a kérdést Kiss Olivér. /Kiss Olivér: Interetnikus értetlenség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Önkormányzati tanulmányok címmel adott ki az RMDSZ egy kötetet, mely többszáz polgármesterhez, alpolgármesterhez, többezer önkormányzati képviselőhöz, azaz tanácsokhoz szól. A könyvben olvasható tanulmányok szerzői szakemberek. Az Ügyvezető Elnökség illetékes önkormányzati főosztálya, a Civitas Alapítvány programja keretében készült jelen tanulmánykötet az első, ennek folytatása következik. /Tanulmányok tanácsosoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

"A kolozsvári Civitas Alapítvány felbontja azt a megbízási szerződést, amelyet a Magyar Televízió Rt-vel kötött egy médiatanulmány technikai lebonyolításáról - jelentette ki dec. 6-án Kolumbán Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke, aki szerint a kuratórium a szerződés létezéséről és annak tartalmáról az aláírás után szerzett tudomást. "Mivel a Civitas alapítvány nonprofit és apolitikus szervezet, a szerződés körül kialakult helyzet ilyen mérvű átpolitizálása az alapítvány számára elfogadhatatlan." - szögezte le a közlemény. A Magyar Televízió Rt. szeptember 20-án kötött szerződést a Civitas Alapítvánnyal A Duna Televízió Rt. integrálásának lehetőségei a Magyar Televízió Rt.-be című tanulmány kidolgozására. /A Civitas szerződést bontott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

1992-ben Erdélyben már kezdeményezték egy erdélyi felekezetközi egyetem létrehozását, erre az Illyés Közalapítvány akkor 2,5 millió forintot utalt ki, a pénznek azonban nyoma veszett. A Népszabadság kérdésére a legtöbben már nem emlékeznek pontosan, arról pedig, hogy erre a célra különböző pénzeket utalt volna az Illyés Közalapítvány, csak az említett lapból értesültek. A nyolc évvel ezelőtti egyetemalapításra kiutalt összegről egyedül Szőcs Géza tudott részletekkel szolgálni, aki nyolc évvel ezelőtt az RMDSZ főtitkári tisztségét töltötte be. Elmondta: a pénz megvan, az Illyés-alapítvány vezetőivel folytatott konzultáció után úgy döntött, hogy a felekezetközi egyetemre kiutalt összeget ingatlanvásárlásba fekteti. A Szabadság kérdésére Szőcs Géza nem volt hajlandó megnevezni, hogy melyik is az a kolozsvári ingatlan, amelybe a pénz befolyt, kinek a tulajdonában van jelen pillanatban, és mi lett azóta az épület sorsa. Szőcs mindaddig nem kíván az ügyben részletesebben állást foglalni, amíg az Illyés Közalapítvány nem nyilatkozik: valóban adósa-e a két és fél millióval, vagy sem. Szőcs Géza elmondta: tájékoztatta az Illyés Közalapítványt az egyetem számára kiszemelt ingatlan áráról, amely meghaladja a 2,5 millió forintot, a kiutalt összeg ezért csak az épülettel kapcsolatos felmérésekre, a restaurálási terv elvégzésére volt elegendő, amiről számlák készültek. - Szőcs Géza, aki tagja mind a Duna Tv, mind pedig a Civitas Alapítvány kuratóriumának, a Duna Tv integrálásáról-beolvasztásáról készített tanulmányról kifejtette: nincs szó a Duna tv-t megszüntetéséről, csupán arról: hogyan lehet a két, sőt három televízió potenciálját egyesíteni. A hétmilliós összeget nem tartja túlzottnak. /Székely Kriszta: Szőcs Géza: Mivel 1992-ben nem volt felekezeti konszenzus egyetemügyben, a kiutalt pénzt másra fordították. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1992 októberében jött létre a kolozsvári Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért vagy röviden Civitas Alapítvány, melynek fő célkitűzése a polgári társadalom fejlődésének az elősegítése volt. Két irodája működik, egy Székelyudvarhelyen és egy Kolozsváron. A kolozsvári iroda fő területe az önkormányzatok munkája a hatékonyságának az elősegítését célzó programok készítése volt, így az önkormányzati tanácsadás, a távoktatás vagy a szakértőképzés. Többek között konfliktusmenedzsment szemináriumokat is tartottak a vegyes lakosságú vidéken tevékenykedő önkormányzatok számára. /A Civitas-alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Kolozsvártól mintegy hatvan kilométerre fekszik Szék. A táncairól és népviseletéről híres nagyközség keletkezésének időpontja bizonytalan. A dokumentumok 1291-ben már szabad királyi városként említik. Széken a népviseletet nemcsak megőrizték, hanem mind a mai napig hordják is. Szék tekinthető a magyar táncházmozgalom bölcsőjének. 1717-ben egy tatárbetörés alkalmával csaknem teljesen megsemmisült a város. Azóta a falu lakói augusztus 24-én, Szent Bertalan napján háromszori istentisztelettel és böjttel emlékeznek a véres eseményekre. A lakosság száma itt is egyre csökken: az 1992-es népszámlálás adatai szerint Széken 3283-an laktak, ma már háromezernél kevesebben. 1999-ben lassan elkezdődött az építkezés: a fiatalok már nem mentek városba, hanem itthon maradtak, házépítésbe kezdtek. A 98 százalékban magyar nemzetiségű lakosság vallási megoszlása: református 2045 (a templom 1241-ben épült), adventista 300, római katolikus 205 (templomuk 1759-ben épült), szabadkeresztény 100 (1992-ben építettek templomot), pünkösdista 72 (1995-ben épült templomuk), ortodox 58 (értékes műkincsnek számító fatemplomukat 1707-ben emelték). Széken I-VIII. osztályos oktatás folyik, egy éve inasiskola is működik. Óvodától inasiskoláig a diákok létszáma megközelíti a háromszázat. A legnagyobb gond a szakképzett oktatók nagyarányú hiánya. Öt tanárnak lakást biztosítanának, jelenleg három tanítónő lelt otthonra a számukra fenntartott lakásépületben. 1997-98-ban bevezették a digitális telefonvonalat. 1999-ben 12 ezer méternyi gázcsövet fektettek le belterületen, 500 kérés létezik a földgáz bevezetésére. A Civitas Alapítvány égisze alatt a régió öt községe - Szék, Magyarkályán, Magyarpalatka, Kolozs, Magyarszovát - közös szeméttároló kialakítását tervezi, most folynak a tervezési tárgyalások, egyeztetések. Az öt község más területen, például a faluturizmusban is együttműködik. A széki faluvezetők a település felvirágzásának egyik módját a faluturizmus fejlesztésében látják. Április-májusban szeretnék megnyitni azt a széki tájházat, ahol múzeum és eredeti széki szoba kapna helyet. A község férfiembereinek 80 százaléka külföldön dolgozik, építőmunkásként. Az egészségügyi ellátást két orvos és három asszisztens biztosítja, hetente három napon. Egy magyar orvos családostól vállalná a letelepedést. Ellezelles, Szék belgiumi testvérvárosa mentőautót adományozott, felszerelést ígért, gépkocsit az orvosok ingázására. A két település között 1990 óta létezik a kapcsolat. A testvértelepülés számítógéppel, fénymásolóval, írógéppel segítette a helyi tanácsot, az iskolának 10 számítógépet ajándékozott. A székiek terve egy nagy, regionális szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség diákjait, fiataljait. Az iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel tervezik létrehozni. A cél érdekében 8 kilométeres összekötő utat készülnek építeni Szék és Bonchida között, amely közel harminc kilométerrel rövidítené a Szék-Kolozsvár távolságot, így a bonchidai vasútállomás közelebb kerülésével Szék is könnyebben megközelíthetővé válna, ami csak javára szolgálhat. /Kerekes Edit: Különös sziget Erdély rengetegében. Szék - a Mezőség bástyája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem SEDAP nevű távoktatási programja keretében tartották Csíkszeredában júl. 13-14-e között a Hargita megyei közhivatalnokok számára szervezett szemináriumot a Civitas Alapítvány és a Hargita Megyei Tanács szervezésében. Humán erőforrás és menedzsment a közigazgatásban címmel Szász Alpár Zoltán, a BBTE tanársegédje és az intézményen belüli kommunikációról Fazakas Emese tanársegéd tartott előadást. /Szeminárium a közhivatalnokoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Júl. 24-én megnyílt a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Újra együtt vagyunk, immár tizenegyedszerre, hogy számba vegyük, mire mentünk, ment-e előbb országaink, népeink ügye, a román-magyar kapcsolat normalizálása - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke a megnyitóján. Az egyhetes rendezvényt vendégül látó Tusnádfürdő polgármestere, Zólya Zoltán meggyőződését fejezte ki, hogy a tábor jelentős mértékben hozzájárul Románia EU-csatlakozásához. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tábort szervező, annak rendezvényein részt vevő fiatal politikus-generáció megvetette lábát az elmúlt évtizedben Magyarországon és Romániában, befolyásolta a dolgok alakulását. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta az itt körvonalazódott párbeszéd fontosságát. - A délelőtti előadások témája a centrumpártok közötti együttműködés volt. Kolumbán Gábor, a vita moderátora bevezetőjében feltette a kérdést, hogy léteznek-e centrumpártok középosztály nélkül, meg hogyan ölthet intézményes jelleget a köztük való együttműködés. Mihai Sora professzor, volt tanügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt tagja az elmúlt évtized elszalasztott lehetőségeiről, a megoldásra váró gondokról szólt. Véleménye szerint a jelenlegi politikai elit nem kínál mindkét fél számára elfogadható megoldást. Kövér László a centrumpártok együttműködése hiányának okait annak történelmi hagyományai hiányában látta, továbbá abban, hogy e pártok a kormányzás napi gondjaival vannak elfoglalva. Toró T. Tibor az erdélyi magyar közösséget saját politikai alrendszerrel rendelkező társadalomként határozta meg, az RMDSZ-t a közösségi önkormányzat fórumának nevezve. Véleménye szerint az RMDSZ egysége kulcsfontosságú kérdés, de ez csak a közösségi önkormányzati modellben képzelhető el. Mint mondotta, a magyarországi pártokkal az együttműködés ideológiák, míg a román pártokkal a regionális érdekek mentén építhető ki. Kövér László is az RMDSZ egysége megőrzésének szükségességére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozta, hogy a Fidesz-MPP az RMDSZ egészét tekinti partnerének. Délután a Magyar Kisebbség, Provincia és Altera folyóiratokat mutatták be a szerkesztők, este rock-koncert szerepelt a programban. A júl. 25-i nap témája: Azt mondták, miénk a jövő. Az új nemzedék szerepe a posztkommunista társadalmak demokratizálódásában. Előadók: Deutsch Tamás és Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter, valamint Gyürk András, a Fidelitas elnöke. Moderátor Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány igazgatója. Délután az egyetemekről beszélnek magyarországi és romániai kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselői. /Centrumpártok és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./ Tusnádfürdőn Kövér László, a Fidesz elnöke kifejtette: a Fidesz az RMDSZ-t az erdélyi magyarság legitim szervezetének tekinti. Függetlenül attól, hogy egyetértenek-e Markó Béla szövetségi elnökkel vagy sem, ő az RMDSZ vezetője. Barátaikat viszont, akikkel e viszony még az 1989 előtti időszakból származik, nem kívánják megtagadni. A Fidesz komolyan gondolja, hogy a határon túli magyaroknak kell eldönteniük, hogy mi is a fontos számukra, ezt a döntést pedig a magyarországi vezetésnek tiszteletben kell tartania. A Fidesz igyekszik elkerülni az olyan helyzeteket, hogy azok oktassák ki, akik minden eszközzel igyekeztek megosztani a határon túli magyar szervezeteket, az RMDSZ-t pedig Markó Bélástól, Toró Tiborostól, mindenestől kutyába sem vették, amikor például barátaikkal - elvtársaikkal megkötötték az alapszerződést. Szeretnénk elkerülni, hogy minket egy Kovács László vagy egy Horn Gyula oktasson ki a határon túli magyarokhoz való viszonyulásban, azok, akik Markó Bélát az akkori ellenzék határozott követelése ellenére sem engedték be a magyar parlamentbe alapszerződés-ügyben - emlékeztetett Kövér László. /Székely Kriszta: Kövér: Elfogadhatatlanok az MSZP-sek kioktatásai A Fidesz-elnök az RMDSZ-szel való viszonyokról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

"Júl. 25-én , a Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján Azt mondták, miénk a jövő - a nemzedékek szerepe a posztkommunista társadalom demokratizálódásában címmel tartották meg az előadásokat. Az előadók között jelen volt Deutch Tamás magyarországi ifjúsági és sportminiszter, Gyürk András, a Fidelitas elnöke, parlamenti képviselő, valamint Hajdó Csaba, a Civitas alapítvány igazgatója. Arról vitáztak, miért nem vállal politikai szerepet a huszas-harmincas fiatal nemzedék? Sokan úgy látták, hogy tíz éven belül a nyolcvankilenc utáni generáció jut majd döntő politikai szerephez. Romániában jelenleg három politikai nemzedéket: a 45 előttit, a 45-89 közöttit és a 89 utánit lehet megkülönböztetni, ez utóbbi azonban még nem alkot egy erős egységet, amely döntő szerephez juthatna. Deutch Tamás véleménye szerint néhány évtized múlva a kilencvenes évek generációját millenniumi nemzedékként fogják emlegetni. Gyürk András szerint a kilencvenes évek magyarországi fiatal generációját Fidesz-generációként emlegetik majd. A délutáni előadásának központi kérdése az egyetem volt. Meghívottként jelen voltak Kötő József romániai és Pálinkás József magyarországi államtitkárok, valamint Tonk Sándor, a Sapientia alapítvány kuratóriumának elnöke. /Második nap Tusványoson. Kialakulóban a "millenniumi generáció" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Az erdélyi magyar magánegyetemnek komplementáris szerepkört kell betöltenie az állami oktatás mellett; keretén belül hiányzó képzési formákat kell beindítani - jelentette ki dr. Kötő József államtitkár a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke nem értett egyet ezzel, mondván, hogy ha az állami oktatás keretében már létező szakokat is indít a magánegyetem, az csak egészséges versenyhelyzetet teremthet. /Kerekasztal-beszélgetés az Erdélyi Magyar Magánegyetemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./"

"A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karával közösen meghirdeti a "Távoktatási Rendszer a Helyi Közigazgatásban" nevű program második szakaszát. A program hat erdélyi megyében /Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros és Szatmár/ működik, az anyagi hátteret az Európai Unió PHARE-programjának két alapja, az Alap a Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért (FMAPL) és "A Demokráciáért", illetve az Alapítvány a Nyílt Társadalomért biztosítja. A képzésen résztvevők oktatócsomagot kaptak kézhez, melynek segítségével a tananyagot önállóan elsajátíthatták. Az oktatáscsomag román nyelven íródott, magyar nyelvű változata nemsokára magyar nyelven is hozzáférhető lesz. /A Civitas Alapítvány sajtóközleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./"

"Jan. 27-én Kolozsváron a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért és a Babes-Bolyai Tudmányegyetem szervezte Távoktatási Rendszer a Helyi Közigazgatásban elnevezésű program harmadik befejező szakaszára került sor. Az Európai Unió és a Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatta program hat erdélyi megyében (Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros és Szatmár) zajlik. /Képzés köztisztviselőknek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Febr. 17-én Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány adott otthont a magyar civil szervezetek először megrendezett tanácskozásának. A szervezők: Heltai Gáspár Alapítvány és a Pro Identitas Alapítvány minden Kolozs megyében bejegyzett alapítványt meghívtak a fórumra. Közülük több mint 30 szervezet küldte el képviselőit a megbeszélésre. Az egybegyűlteket Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke köszöntötte. Előadást tartott Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány ügyvezető elnöke, Somai József, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért elnöke, valamint Varga Zoltán, a Civitas Alapítvány elnöke. Az előadások után a civil szervezetek képviselői tartottak bemutatkozó beszámolót. Pillich elmondta, hogy Kalotaszegen és a Nádas menti településeken nagyon sok /mintegy 60-70/ egyesület létezik, és igényelik hogy megtanítsák őket arra, hogy milyen technikákkal lehet működtetni ezeket az egyesületeket. /Nánó Csaba: Kolozs megyei magyar civil szervezetek fóruma. Nem akarnak "gittegyletet" létrehozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"A Kolozsváron megjelenő Interetnica lap célja a hazai nemzetiségek közötti előítéletmentes párbeszéd szükségességének tudatosítása, az együtt élő etnikumok értékeinek, érdekeinek megismertetése és elismertetése. Az Interetnica a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Student Press című havilapjának mellékleteként 1999 áprilisában jelent meg a CIVITAS Alapítvány, a Pro Democratia Egyesület és a magyar diákszervezet közös kiadásában, tájékoztatott Varga Zoltán főszerkesztő. A román nyelvű kiadvány az idei évtől kétnyelvű lett, közli egyes cikkek roma nyelvű fordítását is. A lapszámokat ingyenesen terjesztik a kolozsvári egyetemen, de eljuttatják a kisebbségi szervezetekhez, az etnikumközi viszonyokkal foglalkozó intézményekhez és kutatási központokhoz is. A korábbi lapszámokban például ilyen tanulmánycímek vannak: Roma holokauszt; A kisebbségi dilemmája: polgári és nemzeti identitás között; A sajtó és az etnikumközi kapcsolatok. A következő lapszám egyik fő témája a csángókérdés lesz. - Megpróbáljuk bemutatni a jelenlegi helyzetet, a csángók történelmét, a magyar és román történelemírás ezzel kap csolatos álláspontját - mondta Varga Zoltán. /A valóság nem igazolja, hogy jó a kisebbségek helyzete. Román és roma nyelvű lap Kolozsváron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 17./"

"Hargita megyében a Csomád-Bálványos Kistérségi Társulás után a Felső-Homoródmente Kisrégió mondhatja el magáról, hogy van középtávú fejlesztési stratégiája. A Kápolnásfalut, Szentegyházát és Lövétét magába foglaló társulás a Civitas Alapítványtól pályázta és nyerte meg a terv kivitelézését. A kistérségben több mint ezer személy életéről készült felmérés és közvélemény-kutatás, ugyanakkor a tanulmány részletesen bemutatja a kisrégió gazdasági, demográfiai, szociális és történelmi helyzetét is. /Kistérségi stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./"

"A Civitas Alapítványt 1992-ben hozták létre a civil szféra megteremtése, illetve fejlesztése érdekében. Egyik fő tevékenysége a regionális képzési, tanácsadási és konzultációs program szervezése-lebonyolítása az önkormányzati képviselők és alkalmazottak számára. Az alapítványról Hajdó Csaba igazgató elmondta, céljuk a kistérségeknek az Európai Uniós előcsatlakozási alapok - mint a PHARE vagy a SAPARD - minél eredményesebb felhasználására való felkészítése. Továbbá a kistérségi társulások, civil szervezetek felkészítése a helyi és regionális fejlesztési projektek kidolgozására, megvalósítására. Évente 180 helyi önkormányzati képviselőt és alkalmazottat képeznek távoktatási rendszerben a következő területeken: stratégiai, működési, pénzügyi, humánerőforrás-menedzsment és kommunikáció a közintézményekben. A Civitas Alapítványt az Európai Unió Helyi Közigazgatási Modernizációs Alapja, valamint a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány támogatja. A terv első fázisát a Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány és a PHARE Demokrácia Programja finanszírozta. /Papp Gy. Attila: Térségfejlesztési stratégiák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./"

"Dec. 14-én A helyi közigazgatás szerepe a regionális fejlődésben címmel kerekasztal-megbeszélést tartottak Kolozsváron, amelyet a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért szervezett. A megbeszélésen nem vitatták a régiók, regionális fejlődés fontosságát vagy szükségességét, hanem ennek jelentőségéről, az ezáltal a szervezési forma által elérhető pályázati támogatásokról esett szó. /Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus a regionális fejlesztés előnye mellett hangsúlyozta a helyi közigazgatási szervek, a polgármesteri hivatalok, városi és megyei tanácsok közötti szorosabb együttműködés fontosságát. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke példaként megemlítette a külföldi gyakorlatot. A régiók a decentralizációs folyamat eredményét jelentették, ez a folyamat az Európai Unió országaiban még a hetvenes évek elején elkezdődött. Mindegyik európai országnak megvan a külön regionális szervezési modellje, ezek a folyamatok nem kerülhetik el Romániát sem. A regionalizmus lentről felfele tartó folyamat. A témához hozzászóló szociológusok, jogászok, egyetemi tanársegédek és előadótanárok hangsúlyozták, hogy a regionális fejlesztés eszköz, amelynek révén a helyi közigazgatási intézmények megoldhatják saját problémájukat. A jogászokat külön foglalkoztatja a mikrorégiók létrehozásának lehetősége, amelynek révén fejlesztési eszközökhöz, az Unió által finanszírozott programokhoz is juthatnak. /(U. I.): Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása. Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

Civil parlamentet hoznának létre a hét végén tartott kolozsvári Civil Fórum egyes résztvevői, amely hatékonyabban képviselné a különböző szervezetek, egyesületek érdekeit, mint az RMDSZ. A kezdeményezők szerint az erdélyi civil társadalom felnőtt oda, hogy megszervezze önmagát, valamilyen együttműködési rendszert alakítson ki, és utána tárgyaljon az RMDSZ-szel a civil szféra érdekvédelmének átvételéről. A múlt héten tartott kolozsvári Civil Fórumon felmerült, alakuljon egy ötfős munkacsoport a cél elérése érdekében. A testület tagjai: Somai József (a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke), Kató Béla (az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese), Hajdó Csaba (a Civitas Alapítvány igazgatója), Bodó Barna (a Szórványért Alapítvány elnöke), valamint Birtalan Ákos parlamenti képviselő lennének. Ma már 1450 magyar civil szervezet tevékenykedik Erdélyben, ezért felvetődik a civil szervezetek közösségi identitásának kérdése. Hajdó Csaba a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) – amely a civil társadalom egyfajta ernyőszervezete – létjogosultságáról elmondta, nem látja lényegét SZET működésének. "Nem tudom pontosan hányszor ülésezett, és általa mennyire tudott érvényesülni a civil társadalmi kontroll az RMDSZ fölött" – mondta a Krónikának Hajdó, aki nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy különböző alapítványok révén az RMDSZ kezelje az erdélyi civil társadalomnak szánt magyarországi vagy romániai pénzalapokat. Bodó Barna szerint, különösen a kormánykoalíciós szerepvállalás óta, az RMDSZ sokkal inkább pártként jelenik meg a közéletben, semmint olyan átfogó struktúraként, ahogyan a kilencvenes évek elején elindult, s amilyennek sokan elképzelték. Véleménye szerint a civil szférának szánt összegeket egyértelműen az RMDSZ ellenőrzi. Birtalan Ákos egy úgynevezett civil alap létrehozását javasolná. "Ennek célja, hogy a különböző csermelyekben csorgó támogatásokat, amelyeke itthoni vagy külföldi forrásokból származnak, célirányosan használják fel. Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke szerint egy ilyen rendezvény, mint a civil szervezetek fóruma, nem döntéshozó, hanem egy tanácskozójoggal bíró rendezvény. Össze kellene hívni az összes létező civil szervezet elnökeit, akkor az egy döntéshozó és legitim rendezvény lehetne. /Ifj. Cseke Péter: Maguk osztanák el a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány megbeszélést tartott az identitás megőrzése és az integráció témában. Pillich László a Heltai Közalapítvány elnöke Polgári önszerveződésünk erdélyi helyzetképe című előadásában tipologizálta a civil szervezeteket. Megállapította, hogy a pályázati összegek elosztási módja szubjektív: az értelmiségi elit jó része egy személyben pályázó és pályázati elbíráló, a támogatási összeg nagyrésze politikai befolyásolás eszköze, politikai hűségpénz. A vita során Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke elmondta, a magyar kormány partneri viszonyt ajánlott fel a magyarországi civil szervezetek számára. Ezzel az erdélyi civilszervezetek magyar kormánytámogatást kapnának. /Csomafáy Ferenc: Üzenet civil szervezeteknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ "

"Febr. 13-án Kolozsváron a Civitas Alapítvány három, tavaly megjelent kiadványát mutatták be. 2002-ben a Civitas hét tervezetet bonyolított le, ezek közül kettő eredményét a bemutatott kiadványok tartalmazzák. Az Infociv című kiadvány évente négyszer jelenik meg, a civil társadalommal kapcsolatos tanulmányokat, pályázati lehetőségeket közöl. Ioan Hosu programkoordinátor az Ifjúsági kérdések és kihívások Délkelet-Európában című, hét országban végzett felmérés eredményeit tartalmazó kötetet mutatott be a sajtó és a civil szféra képviselőinek. A felmérés a délkelet-európai országok civil szervezeteiben tevékenykedő fiatalok főbb problémáit tárgyalja. Ez volt a Civitas legnagyobb szabású projektje a tavalyi évben.A harmadik kötet, a Helyi szintű hosszú távú fejlesztési stratégiák kidolgozása, elsősorban a helyi közigazgatásnak szól. /Lepedus Péter: Hármas könyvbemutató. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./"

"Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./"

"A regionalizáció volt a tízéves Civitas Alapítvány által Szovátán máj. 8-11. között rendezett konferencia fő témája, melyen önkormányzati szakemberek, közösségépítéssel foglalkozó civil szervezetek képviselői, diplomaták és politikusok, valamint finanszírozó intézmények vezetői vettek részt. A Regionális együttműködés Délkelet-Európában című szakmai konferencián a PolgárTárs Alapítvány, a Bosporus Nemzetközi Hálózat és a Focus Eco Center képviselői rajzoltak helyzetképet, majd Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója értekezett a régiókra tagolódó Európáról. Kolumbán Gábor, Hajdó Csaba és Orbán Árpád, a Civitas elnöke, ügyvezető, illetve regionális igazgatója mutatta be a Civitast. Kolumbán rámutatott: fontosnak tekintették, hogy a politikai szférától távolodva az önkormányzatok egyre szorosabb viszonyt alakítsanak ki a civil társadalommal és a gazdasági élet szereplőivel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumát is elnököli. Pomogáts szerint elkerülhetetlen, hogy a politikum hatással legyen a magyar állami költségvetésből származó pénzalapokat elosztó intézményre. Az Illyés Alapítvány elnöke ugyanakkor leszögezte, ha az RMDSZ által ellenőrzött alkuratórium olyan döntéseket hoz, amelyek hátrányosan érintik a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalomhoz tartozók pályázatait, kész Budapesten korrigálni ezen döntéseket. /Zilahi Imre: A régiókat önszerveződés hozza létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./"