A Bolyai Társaság nyilatkozatot adott ki, ebben hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én, bukaresti látogatásakor tett nyilatkozata, melyben kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem más városban létesüljön. Ezzel ugyanis a kormányfő megszegte azt az elvet, hogy a felelős magyar kormány képviselői nem nyilatkozhatnak a magyar kisebbséget érintő kérdésekben, csakis az RMDSZ vezetőivel való konzultálás, egyeztetés után. A Bolyai Társaság mérvadóbbnak tartja Victor Ciorbea miniszterelnök tavasszal tett kijelentését, aki önálló magyar struktúra létesítését helyezte kilátásba a Bolyai Egyetemen, azt követően pedig önálló magyar egyetem létrehozását. - A Bolyai Társaság vezetősége nov. 8-án találkozott az RMDSZ vezetőivel és megegyeztek abban, hogy az RMDSZ kitart a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15-16./

Nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Iskola Alapítvány kuratóriuma. Az ülésen Somai József, az alapítvány ügyvezető titkára beszámolt az Iskola Alapítvány ez évi tevékenységéről. Az elmúlt iskolai évben 231 anyagi nehézségekkel küszködő diák részesült szociális ösztöndíjban, kapott támogatást ahhoz, hogy folytathassa tanulmányait. A kuratórium egyetértett abban, hogy az alapítvány az idei iskolai évben is folytassa a rászoruló hallgatók támogatását, szociális ösztöndíjak útján. Elhatározták, hogy az idei alapokból támogatni fogják a segesvári Gaudeamus Alapítvány szándékát szórványkollégium létrehozására, valamint a Bolyai Társaság kérését szolgálati lakás vásárlására.Ugyancsak nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Illyés Közalapítvány Alkuratóriuma, amely ellenjegyezte az Oktatási, Tudományos, Gazdasági, Önkormányzati és Ifjúsági Szaktestületek által javasolt támogatásokat, és utasította az Alkuratórium titkárságát a javasolt támogatások előterjesztésére az Illyés Közalapítvány Kuratóriumához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./

A kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány kuratóriuma 1996 áprilisában kezdte meg működését. Az alapítvány másfél év alatt bevezette az egyetemisták ösztöndíj-rendszerét. Szociális ösztöndíjban részesülhetett 231 anyagi nehézségekkel küszködő tanuló, tudományos ösztöndíjat 21 hallgató kapott. Az alapítvány 39 számítógépet vett iskoláknak és egyetemi tanszékeknek, hozzájárult 27 felsőoktatásban dolgozó tanár utazási költségeihez, 275 millió lej támogatásban részesítette a Segesváron működő Gaudeamus Alapítványt szórványkollégium kialakítására, a Bolyai Társaság pedig 175 millió lejt kapott szolgálati lakás vásárlására felsőoktatásban dolgozó tanár számára. A rövid összegzést a kuratórium elnöke, Markó Béla és titkára, Somai József hozta nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Kolozsváron tartotta dec. 11-13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az erdélyi magyar egyházak, a romániai-magyar értelmiség és civil társadalom képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács nagy fontosságú együttes ülését, amely dönteni hivatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla szövetségi elnök beszédével megkezdődött a tanácskozás, aki a kormányzati részvétel kérdésében meghozandó döntésének alapos mérlegelésére, az alternatívák megfontolt, felelős elemzésére szólította fel az RMDSZ szövetségi képviselőit és az erdélyi magyar társadalom reprezentánsait. Markó Béla két időszakot különböztetett meg a koalíció működésében: az elsőt "viszonylag harmonikus együttlét" jellemezte, beleértve a kisebbségi kérdés megoldására tett lépéseket. Ekkor született a két sürgősségi kormányrendelet az oktatás és a helyi közigazgatás kérdésében, amelyek most parlamenti jóváhagyásra várnak. A második időszakra, amely a madridi NATO-döntés utáni hónapokra esik, az első periódusban, többek között a két sürgősségi kormányrendelet előírásai révén megfogalmazott eredmények megkérdőjelezése, a nacionalizmus felerősödése a jellemző. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elemzésben egyaránt figyelembe kell venni belső és külső tényezőket. . Az ellenzék számára jelenleg semmilyen más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre a koalíció ellen, mint a magyar kérdés, és ugyanakkor ez a téma a koalíció legérzékenyebb pontja is. Szintén belső tényezőként jelentkeznek igények a jelenlegi koalíció olyan átrendezésére, hogy abból kimaradjon az RMDSZ. Ezekre a kísérletekre a koalíciós partnerek egy része is fogékony. Bár a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSZ-szel - mondta Markó - a pártokban vannak olyan személyiségek és csoportok, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. A koalíció ellen irányuló külső érdekekről szólva a szövetségi elnök kifejtette: léteznek olyan erők, amelyek a térség euroatlanti integrációját lassítani, akadályozni akarják. Markó Béla a továbbiakban értékelő megjegyzések kíséretében összefoglalta az utóbbi időszak eseményeit két témában, az oktatási vita és a csereháti ügy tekintetében. Az előbbivel kapcsolatban kiemelte, hogy már a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum eredménye volt, de annak szövege biztosította a kisebbségekre vonatkozó korábbi korlátozások feloldását. Ezt torpedózta meg Pruteanu parasztpárti politikus a szenátusi szakbizottságban. - A csereháti ügyről szólva súlyos politikai hibának nevezte Markó Remus Opris kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. - A mindezek következtében kialakult koalíciós válság - mondta Markó Béla - mindeddig nem oldódott fel. Az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a kormányban, de ezt követően is folytatta a megoldás keresését, és több ígéretet kapott mind a koalíciós pártoktól, mind az államfőtől, akik a további törvényhozási folyamatban a sürgősségi kormányrendelet legutóbb megszavazott formájának megváltoztatását ígérték, bizonyos garanciákat kínáltak a vitás kérdésekben. A szövetségi elnök beszéde után a rendkívüli közös tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott. A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson a kiszivárgott hírek szerint felelősségteljes légkörben tekintették át az elmúlt időszak eseményeit. A vita e szakaszában nem hangzottak el olyan értelmű javaslatok, hogy az RMDSZ azonnal lépjen ki a koalícióból, viszont többen is hangsúlyozták, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László püspök a tanácskozás egyik szünetében a sajtónak azt mondotta, hogy a "nagy baj összebékíti az embereket". Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése zárt ajtók mögött tanácskozott, időközben több politikus is nyilatkozott a sajtónak. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a résztvevők általában egyetértettek abban, hogy még nem lehet megítélni tartósan milyen irányban alakul a román politika, pillanatnyi hullámvölgy-e a nacionalista kampány, vagy tartós változást jelez. Ezért a kialakulóban lévő konszenzus elsősorban az elvárások pontos meghatározására vonatkozik. Tőkés László tiszteletbeli elnök jelezte ugyan, hogy elvárta volna, hogy 44 SZKT-tag által támogatott javaslatának megfelelően a képviselő tanács előbb, és rendkívüli ülést tartson, előre leszögezve a tanügyi követelményeket, a jelenleg kialakult kész helyzetben szerinte is hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalista erőknek tenne szívességet. A püspök szerint gyakorlati lépésekkel kellene szaván fogni a partnereket, például meg kellene kezdeni egy önálló magyar egyetem szervezését. Még Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője a kormányzati részvétel rendszeres bírálója is úgy vélekedett, hogy a "kormányból kihátrálni is nehéz" és nem a mostani a megfelelő pillanat. Balázs Sándor, a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja, a Bolyai Társaság alelnöke, annak fontosságát emelte ki, hogy a meglehetősen korlátozott hatáskörű Szövetségi Egyeztető Tanács ezúttal az összevont ülés teljes jogú résztvevőjeként hallathatja hangját egy alapvető kérdésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 14-én, vasárnap reggel sajtóértekezleten jelentette be, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári tanácskozása nagy többséggel olyan határozatot fogadott el, amely a további koalíciós együttműködés feltételeit fogalmazza meg. Széles körű egyetértés alakult ki. Ennek lényege az - mint Markó Béla megfogalmazta -, hogy az RMDSZ kilépése a koalícióból sem az RMDSZ, sem a romániai magyarság, sem a román társadalom egésze számára nem lenne hasznos a jelenlegi helyzetben, amikor az egész romániai társadalomnak össze kell fognia az európai és euroatlanti integrálódás érdekében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította azt a román sajtóban gyakran olvasható beállítást, hogy az RMDSZ zsarolja partnereit. Dec. 14-én Kolozsváron - az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa (SZKT) és az Egyeztető Tanács dec. 13-i együttes ülése után - az SZKT külön folytatta munkáját, majd kora délután ez a tanácskozás is befejeződött. A szervezeti élettel kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. A testület a két hónapja lezajlott marosvásárhelyi kongresszus határozatainak teljesítését áttekintve többek között elfogadta Kónya Hamar Sándor képviselő javaslatát, és határozatban szögezte le, hogy az 1996 nyarán elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását az új körülmények között is, amikor az RMDSZ kormányzati felelősséget vállalt, fontosnak tartja. Az SZKT az ügyvezető elnökséget bízta meg az újabb csúcstalálkozó előkészítéséhez szükséges konkrét lépések megtételével. Takács Csaba ügyvezető elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi választások előtti időszak nem tekinthető alkalmasnak egy ilyen csúcstalálkozó megtartására, ezért a magyarországi választásokig az ügyvezető elnökség csak az előkészítésen kíván dolgozni. Borbély Zsolt Attila szövetségi képviselő ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az RMDSZ az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő EDU és a kereszténydemokrata EUCD tagja, éppenséggel szorgalmaznia kellene a csúcs megtartását még a választások előtt, mert ez a választási kampányban az MDF pozícióit erősítené anélkül, hogy beavatkozást jelentene. Ezt a megközelítést Markó Béla szövetségi elnök visszautasította. Az RMDSZ vezetője megerősítette, hogy a szövetség "az egyenlő közelség" elvét kívánja követni a magyarországi politikai erők irányában. Az, hogy a keretében ideológiai alapon szerveződött politikai platformok eredője, súlya alapján az RMDSZ közép vagy jobbközép minősítést kaphat, még nem jelenti, hogy a magyar politikai pártok között ennek alapján kívánnak különbséget tenni. A szövetség egészét mint a romániai magyarság képviseletét, az anyaországgal a nyelv, a kultúra, a hagyományok, a történelem, a kölcsönös érdekek közössége fűzi össze, a politikai-ideológiai meggondolások az ilyen szempontok alapján szerveződő RMDSZ-platformok magyarországi partnereinek megválasztásában játszhatnak csak szerepet. Ugyanígy az RMDSZ a mindenkori magyar kormánnyal is együtt kíván működni - mutatott rá Markó Béla, és megjegyezte, hogy a magyarországi politikai erőktől hasonló megközelítést igényel az RMDSZ iránti viszonyban. A kérdésről nem folyt további vita. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az SZKT-t, hogy a kongresszus határozata alapján az RMDSZ ellenőrző testülete jelentést készített a Szőcs Géza volt politikai alelnök által kezelt adományokkal kapcsolatos vizsgálat megállapításairól. Az ügyvezető elnök közölte, hogy a jelentést elfogadta, és ezzel a vizsgálatot lezártnak tekinti. Takács nem közölt konkrét számot, csak annyit jegyzett meg, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy korábbi RMDSZ-tanácskozásról kiszivárgott adatok eltúlzottak voltak. Szőcs Géza a két hónappal ezelőtti kongresszuson úgy nyilatkozott, hogy az általa benyújtott új adatok nyomán a vita már "csak" mintegy 6,5 millió forintról folyik. Takács Csaba felolvasta a főügyészhez írt levelét, amelyben az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kérte. A tanácskozás záróepizódjaként Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény nemzeti platform vezetője módosító javaslatokat terjesztett elő az előző este az SZKT és SZET által közösen elfogadott határozatokhoz, és ezekről pontonkénti szavazást követelt. Javaslatainak értelmében az RMDSZ-nek például a belső önrendelkezés alapján megvalósuló autonómia biztosítása, vagy az ortodox egyház "államvallási" szerepének megszüntetése, illetve más radikális követelések teljesítése igényével újra kellene tárgyalnia koalíciós részvételének feltételeit. A javaslatot Dézsi Zoltán, a Képviselő Tanács elnöke nem bocsátotta szavazásra. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Folyik a vita az önálló magyar egyetem helyéről. Hollanda Dénes professzor, a Marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen az egyetem. Szerinte már eldöntött dolog, hogy ebben a városban lesz a magyar egyetem, amelyben megkezdődik majd az orvosi és a műszaki oktatás. A professzor szerint a tanári gárda is megvan mind a két szakon, a szükséges pénzalapok összegyűjtésével pedig már 2000-ben meg is indulhat az oktatás. Hollanda szerint 5 millió dollárt kell összegyűjteni. Már bejegyezték az alapítványt és a kuratóriumot. Hollanda maga fizette be az alapítvány létrehozásához szükséges 10 millió lejt. A kuratórium tagjai:Dávid László előadótanár, Sánta Tibor jogász és Kiss Elemér professzor. /Önálló magyar egyetem Marosvásárhelyen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ A egyetem helyéről vita van, ezt mutatja az ugyanezen lapszámban közölt, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselők Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levele, amelyben a képviselők aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az újraindítandó állami magyar tannyelvű egyetem központja Kolozsváron kívül más erdélyi városban is lehetséges lenne. Ezen kérdések megvitatására, tisztázására a kolozsváriak egy rendkívüli ülést megtartását szorgalmazzák, amelyre meghívják majd Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Kötő József oktatásügyi alelnököt, Horváth Andort, a Bolyai Társaság elnökét, Szilágyi Pál prorektort, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárait is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

"Hollanda Dénes professzor /sz. Kézdialbis, 1939. febr. 28./ a marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja, a műszaki tudományok doktora, 12 egyetemi jegyzet és több mint 90 szakdolgozat szerzője. Tanulmányai román, magyar, német és angol nyelven jelentek meg. "Életem céljának tekintem egy önálló magyar nyelvű egyetem felépítését" címmel terjedelmes interjúban számolt be terveiről. Hollanda Dénes felvázolta életútját, majd rátér az egyetemalapításra vonatkozó elgondolásának előzményeire. 1990. januárjában elérte az egyetem szenátusában, hogy a mérnökképzés magyar és román nyelven történjen, azonban a márciusi marosvásárhelyi események után nem engedélyezték, hogy a kétnyelvű oktatás meginduljon. Megalalkult az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Társaság, melynek ő is tagja volt. Azonban Hollanda azt látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, ezért úgy látta, neki kell fogni egy önálló magyar egyetem építéséhez. Azután jött a Marosvásárhelyen megalakítandó Aranka György Egyetem terve, de ebből sem lett semmi. Mindez megerősítette Hollanda Dénest abban, hogy lépni kell. Marosvásárhelyen, minden feltétel adott az egyetem létrehozásához: megvan a tanári kar mind az orvosi, mind a műszaki karra, Bocskai István professzor, a Fogászati Klinika vezetője is pártolja elgondolását, egyedül az anyagi háttér hiányzik, ezért hozta létre az alapítványt. A vásárhelyi egyetemalapítás nem keresztezi a Kolozsváron létrehozó tudományegyetem létrehozására vonatkozó terveket, ezért Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és Markó Béla is támogatja a tervet. Az professzor elmondja, nem számítanak az állam segítségére, a szükséges pénzalapok megteremtésében viszont igen bíznak a világmagyarság és az erdélyi magyarok adakozó szándékában; "Régebb minden falu képes volt közadakozásból egy, s ha kellett, akár két templomot is építeni. Remélem a XXI. század hajnalán képes lesz a világ magyarsága annyi pénzt összeadni, hogy az egyetemet felépíthessük" - állapította meg Hollanda Dénes. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi beszélgetés Hollanda Dénes professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./"

"Máj. 30-án Kolozsváron tanácskozott a Kolozs megyei RMDSZ Képviselői Tanácsa. Az MKT-ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Eckstein Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők, egyetemi tanárok, egyházfők, vezető értelmiségiek. Napirenden az állami önálló magyar egyetem újraindításának kérdése szerepelt. A jelenlévők többórás hozzászólás-sorozatban vitatták meg a kérdést, és határozat született arról, hogy felkérik az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy folyó év június 15-ig nyújtsák be a kolozsvári székhelyű egyetem alapításáról szóló törvényt. Az ülést követő sajtóértekezleten, újságírók kérdéseire válaszolva Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a parlament nem emeli törvényerőre a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendeleteket, az RMDSZ nem tudja elképzelni a koalíciós együttműködést olyan pártokkal, amelyek ellenzik alapvető kisebbségi jogok megadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 1., 1275. sz./ Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke vitaindítójában alapos helyzetelemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az új kormány megalakulásával, egy új oktatásügyi államtitkár kinevezésével némileg változás állt be az oktatás kérdésében, a multikulturalitás eszméjének állampolitikává emelése, továbbá az egyre nehezedő anyagi helyzet igen nehézzé teszi az előrelépést, de ugyancsak súlyosbító tényezőként látja a román közvéleményben, valamint az RMDSZ és a civil szervezetek viszonyában tapasztalható válságot is. Kötő József államtitkár helyzetértékelése szerint a fokozatos eredmények elérése is lehet az eredményesség fokmérője, amelyek között megemlítette a teljes körű kisebbségi oktatáspolitika kidolgozását, a hat főiskolai intézmény tagozatosításának tervét, a minisztériumi határozatot, amelynek értelmében magyar tankönyvek beszerezhetők fordításból, eredeti alkotásból, vagy importból. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a kormányban való részvétel módjával kapcsolatban 1996 november óta ellentétes álláspontja volt a csúcsvezetéssel. "Ilyen homályos elképzelésekkel nem is lehet eredményt elérni" - mondotta a püspök, aki szerint "a nem eredményes politika fényezése önámítás". Tőkés köszönetet mondott a kolozsváriaknak azért, hogy felhívták a figyelmet az egyetem ügyére. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ismertette a magyar oktatás helyzetét a kolozsvári egyetemen, arra a következtetésre jutva, hogy a "koszovói kivonulási modell" nem lehet megoldás a magyar felsőoktatást illetően, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség pedig állásfoglalásában az egyetemalapítás csökkenő esélyeire figyelmeztetett. Az ülés további felszólalói a magyar felsőfokú oktatás, a magyar oktatáspolitika, valamint ezeket érvényre juttató politikai eszközök hatékonyságát, lehetséges alternatíváit elemezték Tonk Sándor egyetemi tanár leszögezte: a problémamegoldás immár nem a szakembereken, hanem a politikusokon múlik, továbbá szükségesnek látszik egy, a magyar egyetem létrehozására vonatkozó törvény kidolgozása. Markó Béla a maga részéről bevallotta: 1996 őszén esélyt látott a kormányzásban, és ha másfél év után kiderül, hogy az RMDSZ tévedett, történelmi vétket követett el, akkor le kell vonni a személyi konzekvenciákat. Ugyanakkor az elnök elmondja, megdöbbentette az a keserűség, reménytelenség amely meglátása szerint terjedőben van, ezért figyelni kell a jelenségre. Az elnök továbbá kifejtette, a csúcsvezetőség is aggodalommal követi a tanügyi, valamint a helyhatósági kormányrendelet sorsát, viszont ezek esetleges kudarca esetén határozott lépésre lesz szükség az RMDSZ részéről: amennyiben a 22-es, illetve a 36-os kormányrendelet elesik, az RMDSZ nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1., /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az RMDSZ társult tagja a vita alkalmából közzétett állásfoglalásában a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az "RMDSZ politikai tehetetlenségét" is okolta a Bolyai egyetem újraindításának elakadása miatt és "politikai eszközváltást" sürgetett. Nevezetesen azt, hogy az RMDSZ Petre Roman Demokrata Pártjához hasonlóan (a kormányból való kilépéssel, a parlamenti támogatás feltételekhez kötésével) küzdjön célkitűzéseiért, ehhez hozzátette az "önálló külpolitika" gondolatát is. A KMDSZ azt sürgette, hogy "az RMDSZ kormányzati szereplésével valótlanul ne javítsa Románia nemzetközi megítélését, inkább vállalja az erdélyi magyarság jogtiprásainak nemzetközi propagálását" és javasolta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa június végére tervezett ülésén tűzze napirendre az RMDSZ rövid- és középtávú stratégiájának elemzését, valamint a Bolyai egyetem kérdését. /A KMDSZ Diáktanácsának és Bolyai Csoportjának közös állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

"Dr. Neményi Ágnes egyetemi tanár, a Bolyai Társaság alelnöke elfogadhatatlannak tartja Marga oktatási miniszternek a Romania Libera aug. 1-jei számában közölt nyilatkozatát. Marga szerint az egyetem csak törvényes keretek között hozható létre. Neményi Ágnes helyesített: nem létrehozásról van szó, hanem az egyetem visszaállításáról. Margának a magyar egyetem elleni legfőbb érve az, hogy azt olyanok kezdeményezték, akiknek nincs egyetemi gyakorlatuk. Ez a kisebbségek szellemi lebecsülése! Neményi egyetért Ana Bladianával abban, hogy a meglevő és az elmúlt rendszer között szerves kapcsolat mutatható ki, a rendszerváltás nem volt teljes. "A multikulturalizmus nálunk nem egyéb, mint román hegemónia." / Dr. Neményi Ágnes: Az önálló magyar egyetem időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"

Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/

"Kilencedik éve folyik a felszámolt Bolyai újraindításáért a küzdelem - kezdte eszmefuttatását Asztalos Lajos. Az 1996-os választás után kiderült, hogy az új hatalom sem tudta túltenni magát a kommunista-nacionalista beidegződéseken. Ekkor bukkant fel az ún. mulitkulturális egyetem furfangos elterelő terve, amelyik "néhány magyar egyetemi tanárnak is elködösítette az agyát." Román részről szervezett kampány folyik a Bolyai ellen. Mi pedig egymást győzködjük, írta Asztalos. Szükség lenne arra, hogy rendelkezzenek egy román lappal, mint amilyen a Puntea volt. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete meghívhatná a román pártok képviselőit, hogy tisztázzák az álláspontokat. A Bolyai Társaság meghívhatná a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tanárait nézettisztázó megbeszélés-sorozatra. /Asztalos Lajos: Javaslat-féle Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"A Bolyai Társaság /BT/ nyilatkozatot tett közzé a kormány magyar-német egyetem felállítását célzó kormányhatározatáról. A BT úgy értékeli, hogy a kormányhatározat első jele annak, hogy a kormány megoldást kíván találni a romániai magyarságnak az önálló egyetemmel kapcsolatos igényére. Viszont aggodalommal állapítja meg, hogy a határozat szövege nem rendelkezik világosan a végrehajtás módozatairól: nem tárgyal a felállítandó egyetem székhelyéről, noha a magyar közvélemény egyöntetűen vallja, hogy ennek Kolozsváron kell működnie. A BT úgy véli: a határozat végrehajtása lehetetlen az oktatásra vonatkozó kormányrendelet 123. cikkelyének újratárgyalása, a tanügyi törvény előírásainak módosítása nélkül. A BT sajnálatosnak tartja, hogy a román közösség "tényeket elferdítő", "hisztéria-keltő kampányt" folytat hónapok óta a "magyar - újabban a magyar-német - egyetem gondolata ellen". A BT nyilatkozatának végén elmondja: "a romániai magyar egyetemi közösség ismét megerősíti: felsőoktatási gondjaink intézményes megoldásának igénye nem irányul egyetlen intézmény ellen sem. Egyedüli célja saját önazonosságunk, kultúránk, szellemi alkotó erőink megőrzése és fejlesztése". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

Okt. 17-én Kolozsváron ünnepelték az erdélyi magyar nyelvű művészeti főiskola hivatalos kereteinek megszületését, az 1948-ban létrejött Művészeti Főiskola /Kolozsvár/ megalakulásának 50. évfordulóját. A Bolyai Társaság rendezte a megemlékezést a Protestáns Teológia dísztermében. Többen mondtak beszédet, illetve emlékeztek: dr. Kötő József államtitkár, Major Ferenc zeneművész, Selkánszky Endre színművész, Murádin Jenő művészettörténész, az utóbbi felolvasta Kovács Zoltán festőművésznek, a Művészeti Főiskola egykori rektorának visszaemlékezését. Az ismert kommunista nemzetiségi politika ezt a magyar intézményt sem kímélte meg. Az azonban egyértelmű, hogy szükség van egy önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményre. /Kerekes Edit: Ötven éve alapították a Művészeti Főiskolát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Nov. 5-7-e között Budapesten tartották az Erdélyi és Pest Megyei Orvosok V. Kongresszusát. Dr. Horváth Szabolcs főorvos fölvázolta az előzményeket. A rendszerváltás után Patrubány Miklós, Török István és ő volt a kezdeményező. Maroknyi elszánt magyarországi orvos végiglátogatta Erdély nagy kórházait, keresték a kapcsolatteremtés lehetőségeit és a segítségnyújtás módozatait. A Magyarok Világszövetség, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága és Pest megye támogatása tette lehetővé a rendszeres találkozást, az együttgondolkodást a nemzet egészségügyi sorskérdéseiről. A mostani kongresszus fővédnöke Orbán Viktor miniszterelnök volt, a védnökök között a SOTE rektora és Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke is szerepelt. A tanácskozást támogatta a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége és több megyei önkormányzati vezető. Ezen a mostani kongresszuson 127 előadás hangzott el. Az Erdélyi és Pest Megyei Orvosok V. Tudományos Tanácskozása nyilatkozatot adott ki. Ebben megállapították, hogy a magyarságot sújtó népbetegségek határon innen és túl sok hasonlóságot mutatnak. A nemzet jövője szempontjából a legtragikusabb tény a magyarság fogyása. A legsürgősebb tennivaló a családok megerősítése és az élveszületések számarányának növelése. /Napi Magyarország, nov. 13./

"Nov. 17-én befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája, minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt a döntés. A nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyó állami főiskolai oktatásról szóló cikkely megrövidült. Elvetették az első bekezdését, tehát a szenátusi változatot is és a képviselőházi szakbizottság szövegét is. Mint ismeretes, a szenátusi változat már nem tette lehetővé önálló karok és főiskolák, egyetemek létesítését a kisebbségek számára - pontosabban a kisebbségek nyelvén folyó állami oktatás keretében. Megállt a kollégiumoknál. A képviselőházi szakbizottság szövegében már a kollégiumok sem szerepeltek, a kisebbségi diák számára csak csoportok és szakok működhetnek anyanyelvén De mi az, ami megmaradt ezek után? - tette fel a kérdést az újságíró. A cikkelyhez hozzábiggyesztett (2.) bekezdés, miszerint "Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát, hogy a törvénynek megfelelően saját magánfőiskolai intézeteket létesítsen." Ez sem semmi... - Nov. 17-én a parlamentben megismételték az egy héttel ezelőtti szavazást - és most már minősítetté vált az első bekezdés elutasítása. Ezután sorra vették a szakbizottság által elvetett javaslatokat. Kezdték a Iuliu Furoéval, aki kizárólag román nyelvű főiskolai oktatást kért. Elvetették. Aztán Asztalos Ferenc ismertette Varga Attila szabályosan benyújtott - és képviselőházi szakbizottsági szinten elvetett javaslatát, amely a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveg visszaállítását szorgalmazza, amely biztosítja a romániai nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön működő önálló állami egyetem létesítését is. Indoklása közismert: a romániai magyarság ezt kívánja - 500 000 aláírás bizonyítja ezt a kívánságot; az 1989-es hatalomváltás utáni helyzet lehetővé teszi ezt: benne van a kormányprogramban a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatással szembeni korlátozások megszüntetése, a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás keretének bővítése - a teljes vertikum megvalósulásáig; mert a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények és megállapodások szerint való ez. Mindez süket fülekre találtak a román képviselőházban. Most viszont nem a xenofóbiát nyíltan hirdető, zászlójukon hordó nemzeti-kommunista utódpártok: a PRM, PUNR, PDSR vagy a Melescanu-féle "független" politikai csoportosulás volt süket ezen érvek hallatán, ők ugyanis ott sem voltak a teremben. A teremben csak a kormánykoalícióbeli partnerek voltak: a parasztpárt, a liberális párt, a demokraták stb. És ők egyhangúlag és egyöntetűen elvetették a magyar javaslatot. Ez elgondolkoztató és - nyílt színvallás. A két ház közötti egyeztető bizottság hozhat ezután úgynevezett "közös szöveg"-et, amit aztán megszavaz vagy elvet majd a két ház. /Zsehránszky István: Ez sem semmi... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ Az RMDSZ képviselőházi frakciójának döntése hibának bizonyult, hogy az addig frakció alelnöki tisztséget betöltő Asztalos Ferencet éppen erre az időszakra nem választották újra. A román lélek alapjában tekintélytisztelő, ezért Asztalos többre jutott volna a bizottságban. Feltűnő volt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem szólt hozzá a vitához. Úgy tűnt, hogy az RMDSZ frakció vezetősége magára hagyta Asztalos Ferenc és Garda Dezső küzdelmében. Megszólalhattak volna a nagy tekintélynek örvendő képviselők, mint Kovács Csaba, Birtalan Ákos, Vida Gyula és mások. Nem érezte kötelességének részt venni a vitán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bolyai Társaság, de távol volt Kötő József államtitkár is. A magyar püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán, így Jakubiny György érsek és Csiha Kálmán püspök, akik kötelességüknek tartották a részvételt és azt, hogy nyilatkozzanak a magyar oktatás ügyéről. /Béres Katalin: Befejeződött az oktatási kormányrendelet vitája. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 17./"

Fischer Fülöp Ildikó adott tájékoztatást az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács támogatásáról. A magyarországi képzésre szánt keretet elsősorban az itthon tanuló hallgatók rész- és posztgraduális képzésére fordítja. Évente 20 ösztöndíjat hirdetnek meg magyarországi teljes képzésre, de csak hiányszakokon (pl. latin, nyomdaipari, restaurátor, tv operatőr és adásrendező, vizuális kommunikáció tervező) és felsőoktatásban, a középfokú oktatásban csak a nyomdászképzést támogatják. Részképzésre rendszerint 400 hallgatónak biztosítottak ösztöndíjat. Posztgraduális képzésre évente 22 PhD doktori, 100 hónap kutatói és 25 másoddiplomás ösztöndíjat osztottak ki a romániai végzettek között. Az 1999-2000-es tanévre a magyarországi képzésre szánt keret elosztása is hasonló elvek alapján történik (a szakok kiválasztásánál, a pályáztatási rendszernél történhetnek kisebb módosítások). Tájékoztatás igényelhető: teljes képzés esetében a Bolyai Társaságnál és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél, részképzés esetében a romániai magyar diákszövetséghez és posztgraduális képzés esetében az Erdélyi Múzeum Egyesülethez lehet fordulni. /Fischer Fülöp Ildikó: A romániai magyar diákok magyarországi képzésére vonatkozó tájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

"Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./"

"A Bolyai Társaság célját és küldetését valóban újra kell definiálni - állapította meg Horváth Andor docens, a BT elnöke. Az önálló állami magyar egyetem megteremtése irányában semmilyen előrehaladás nem történt, a BT-nek a jövőben a magyar nyelvű felsőoktatás támogatásával kell inkább foglalkoznia. - A BT ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem (BTE) gondolatához. Az újabb dokumentumokban az "önálló, kolozsvári központú, állami magyar egyetemről" beszélünk, hogy elkerüljük azt a már jól bejáratott félreértést, hogy mi a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kettéosztását szorgalmazzuk, jelentette ki Horváth Andor. A társaságon belül többségi nézet az, hogy önálló magyar egyetem legyen. Kisebbségi nézet pedig az, hogy a Petőfi-Schiller néven előadott javaslat is lehet életképes. - A BT-nek abban is szerepet kell vállalnia, hogy az egyetem gondolatát tovább éltesse. A következő években a BT-nek főleg az egyetemi oktatás szakmai vetületét kell szem előtt tartania, azt, hogy hogyan lehet a meglévő struktúrákat javítani, a meglévő törvényes kereteken belül elérni azokat az eredményeket, amelyek nem feltétlenül az állandó politikai harcnak az eszközeivel érhetők el. /A Bolyai Társaság ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem gondolatához. Beszélgetés Horváth Andor docenssel, a BT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"A Bolyai Társaság az elmúlt időszakban nem volt kimondottan sikeres, szögezte le Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktus, a BT titkára, nem sikerült létrehozni a magyar egyetemet. Eddig egyik fő tevékenységük a diákok Magyarországra történő "exportálása" volt. A BT szervezte a felvételit arra a 20 helyre, amelyet az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács (EMÖT) jóváhagyásával minden évben betöltünk. Ebből a húsz diákból lehet, hogy 18 nem jön vissza, de az is lehet, hogy egy sem. Emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiküld embereket posztgraduális, doktori, kutatói és második diploma megszerzését célzó képzésre, a KMDSZ pedig részképzésre. Az EME második diploma megszerzésére évente mintegy 25 személynek ad magyarországi ösztöndíjat, PhD-re és pót-PhD-re pedig évente körülbelül negyven-ötven személynek. Ezek közül is kevesen térnek haza. A mintegy száz kutatói ösztöndíjas visszatérési aránya jobb, mert ezek az ösztöndíjak csak néhány hónapra szólnak, és nem a legfiatalabbak kapják őket.- Megfelelőbb lenne a távoktatási formában történő tanulás. - A mostani romániai egyetemi oktatás nagy hiányossága, hogy nem választja külön a tudományos és didaktikai munkát. Tulajdonképpen csaknem mindegyik egyetemi tanárnak két teljes állása van. Ennek egyik oka, hogy olyan kevesen vagyunk, hogy szinte nincs ki tanítson a magyar tagozaton, s ez majdnem minden szakra érvényes. A tanárok Székelyföldről, Jászvásárról, Nagyváradról, Magyarországról ingáznak. Fontosak tehát az ingázó- és vendégtanár programok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bizonyos szakterületre meg lehessen hívni tanárokat. - Tanfolyamokat kellene szervezni, hogy a nem informatika szakos diákokat és kollégákat megtanítsák a számítógép kezelésére. Létre lehetne hozni diákokból álló, komplex kutatócsoportokat, mondjuk, a kisebbségkutatásra. - Jelenleg a vendégtanárprogrammal és az ösztöndíjak kiosztásával nagyjából ki is merül a Bolyai Társaság tevékenysége. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyesekben felmerül a kérdés: szükségünk van a továbbiakban a BT-re? - Az önálló egyetemről azonban nem szabad lemondani. /A Bolyai Társaságot meg kell erősíteni. Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktussal, a BT titkárával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./"

"A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány július 3-án, emlékülést rendez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján rendezett emlékülésen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője a kolozsvári Magyar Tudományegyetem szerepéről és jelentőségéről tart előadást, majd a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári felszámolásának történetéről, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítéséről, a Bolyai Tudományegyetem tudományos és oktatási eredményeiről a filozófia, társadalomtudományok, történettudományok, jog- és közgazdaságtudományok, irodalom- és nyelvészet, néprajz, nemzettudat építése, természettudományok, matematika, fizika és orvostudományok terén, a diák- és ifjúsági mozgalmakról, az egyetem utolsó évéről (1959), valamint a magyar nyelvű oktatás helyzetéről és távlatairól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen témákról lesz szó. Az előadásokat jeles kolozsvári és magyarországi tudományos kutatók, egyetemi tanárok tartják: Antal Árpád irodalomtörténész (Kolozsvár); Faragó József etnográfus (Kolozsvár), a MTA tiszteletbeli tagja; Gábos Zoltán fizikus (Kolozsvár), a MTA külső tagja; Incze Miklós történész, akadémiai doktor, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke; Katona Szabó István író, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke; Maurer Gyula matematikus, egyetemi tanár; Maros Tibor orvos, egyetemi tanár, akadémiai doktor (MTA), a Román Orvostudományi Akadémia tagja (Debrecen); Sebestyén Kálmán történész, kandidátus; Szilágyi Pál matematikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora; Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója; Vincze Gábor kutató (Szeged); Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke. /Emlékülés a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

A Bolyai Társaság közleményében leszögezte: nem ért egyet az RMDSZ politikai képviseletének azon értékelésével, amely szerint az elfogadott tanügyi törvények sikerként értékelendők, mivel azok nincsenek összhangban az RMDSZ programjával, és nem teszik lehetővé a magyar oktatási nyelvű önálló állami tudományegyetem megalakítását. A Bolyai Társaság hiányolja az RMDSZ vezetése részéről annak a hivatalos kinyilvánítását, hogy ez nem felel meg a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. /Nem értékelhető sikerként az oktatási törvény elfogadása - állítja közleményében a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

"Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőtanácsa (MKT) júl.. 13-i ülésén megvitatta a tanügyi törvény megszavazása következtében kialakult helyzetet. A testület hosszú vita után nyilatkozatot fogadott el az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Ebben leszögezték: a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek és jogos elvárásainak szempontjából nem tartják kielégítőnek a parlament által nemrég elfogadott tanügyi törvényt. Az ülésen részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök is. - Vekov Károly MKT-alelnök kifejtette: az elfogadott tanügyi törvény visszalépést jelent a 36-os sürgősségi kormányrendelethez viszonyítva, és előrelépést a 1995-ben elfogadott tanügyi törvényhez képest. Különösen súlyos, hogy a tanügyi törvény nem teszi lehetővé az autonóm magyar iskolahálózatot. Sérelmezhető, hogy az RMDSZ a kongresszusi határozatok ellenére is elfogadta, hogy ezentúl románul tanítsák Románia történelmét és földrajzát, ugyanígy sérelmezhető, hogy a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem létrehozása lehetetlenné vált. Elfogadhatatlan az RMDSZ parlamenti frakciójának szereplése. Óriási a felelőssége azoknak, akik ezt a törvényt elfogadták - tartalmazza többek között a megvitatásra szánt állásfoglalás-tervezet. - Hozzászólásában Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: az elfogadott tanügyi törvény visszalépés az oktatási törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelettel szemben, de előrelépés a 95-ös tanügyi törvényhez képest. Mátis Jenő képviselő visszautasította azt, hogy az RMDSZ parlamenti frakciói "önfeladó magatartást" tanúsítottak volna a törvény megszavazásakor. - Takács Csaba ügyvezető elnök nem tartotta időszerűnek, hogy a kolozsvári szervezet állásfoglalást adjon ki, miután a parlament megszavazta a törvényt, hasonló véleményen volt Buchwald Péter alprefektus is. - A Bolyai Társaság választmánya nevében Wanek Ferenc elnök a társaság közleményét olvasta fel, amelyben leszögezik, hogy a tanügyi törvény és a felsőfokú oktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvényt módosító szöveg nem értékelhető sikerként. Boros János szerint az állásfoglalás-tervezet nem az MKT véleményét tükrözné, hanem Vekov "partizánakciója".Balázs Sándor professzor szerint szükség van egy állásfoglalásra, mivel a tanügyi törvény elfogadása után olyan hangulatot próbáltak kialakítani, amely szerint a tanügyi törvény elfogadása nagy eredményt jelent. Takács Csaba elítélte Vekov Károly javaslatát. - A hozzászólók részéről mindenki elégedetlenségét fejezte ki a tanügyi törvény kapcsán, amely nem tartalmazza az önálló magyar egyetem alapításához való jogát, és nem biztosítja Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő oktatását. A testület végül elfogadta a következő nyilatkozatot: Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőtanácsa a román parlament által elfogadott tanügyi törvényt a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek és jogos elvárásainak szempontjából nem tartja kielégítőnek. Ez a tanügyi törvény nem biztosítja az önálló, magyar tannyelvű állami egyetem alapításának jogát, Románia történelmének és földrajzának minden szintű anyanyelvi oktatását, valamint az önálló magyar tannyelvű oktatási rendszernek a megteremtését sem. Esetenként csak lehetőségeket nyújt, de nem szavatol egyszersmind törvényes garanciákat is a lehetőségek megvalósítására. Ennek okát abban látják, hogy elsősorban a román politikai tényezőkben nem volt meg a politikai akarat a kisebbségi oktatás számunkra megnyugtató és végleges rendezésére. /Papp Anna Mária: MKT-vita a tanügyi törvényről. Előrelépés, de nem "sikertörténet" = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./"

"A kolozsvári székhelyű magyar civil szervezetek üdvözölték a romániai magyar történelmi egyházak összefogását és a Szövetségi Egyeztető Tanács állásfoglalását a kolozsvári központú, önálló, magyar nyelvű felsőoktatás érdekében. Várják minden olyan szervezet csatlakozását, amely e munkában részt képes és részt kíván venni" - áll a nyilatkozatban. Aláírók: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége - dr. Péntek János elnök; Bolyai Társaság - dr. Wanek Ferenc elnök; Erdélyi Múzeum-Egyesület - dr. Tonk Sándor alelnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - dr. Pusztai Kálmán elnökségi tag; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány - Pillich László ügyvezető elnök; Kolozs megyei RMDSZ - Kónya-Hamar Sándor elnök; Kolozsvári Magyar Diákszövetség - Tókos Pál elnök; Kriza János Néprajzi Társaság - dr. Pozsony Ferenc elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József alelnök; Romániai Magyar Zenetársaság - Demény Attila elnök. /A kolozsvári magyar civil szervezetek üdvözlik az egyházak összefogását a magyar egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"Okt. 15-én a történelmi egyházak kolozsvári püspökei /dr. Csiha Kálmán református, dr. Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök/ fogadták a szeptember 19-i nyilatkozatot aláíró kolozsvári székhelyű civil szervezetek, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, illetve a Kolozs Megyei RMDSZ vezetőit és képviselőit. A találkozón a katolikus egyház képviselője és dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora is részt vett. Az önálló magyar nyelvű felsőoktatás kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kiegészítve kell együttműködniük. - Az RMDSZ Udvarhely Széki Szervezetének Elnöksége október 16-i ülésén megállapította, hogy az önálló magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmények létesítése elsőrendű feladat az RMDSZ programjának megfelelően. "A csíkszeredai kétnyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozását tudomásul vesszük, de tovább szorgalmazzuk a magyar tannyelvű önálló intézmény létrejöttét a fentemlített városban is. Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, Udvarhelyszék jelölése által RMDSZ tisztséget viselő megyei politikust, elmarasztaljuk a szükséges egyeztetések elmulasztásáért". Ezért halaszthatatlannak tartják a Hargita Megyei Egyeztető Tanács összehívását. /Egyetem a közfigyelem homlokterében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), október 20./"

Dr. Szabó Árpád unitárius püspök leszögezte, hogy a Bolyai Egyetem újraindításának gondolatát nem adta fel senki, ugyanakkor látják, hogy megvalósítása a jelenlegi politikai helyzetben a közeljövőben nem képzelhető el. Elsőként Tőkés Lászlónak volt a gondolata, hogy meg kell tenni az első lépéseket a magyar egyetem irányába. Már a Sulyok István Református Főiskola létrehozása ilyen céllal történt. Nem az állami felsőoktatás konkurenciáját, hanem annak kiegészítését célozza a magánegyetem. Az augusztusi püspöki értekezleten az volt az álláspont, hogy az erdélyi magyar magánegyetem megalapítása túlnő egyetlen felekezet hatáskörén, de közösen készek felvállalni ezt a gondolatot. Az egyházaknak olyan felsőoktatási formát kell támogatniuk, amely felvállalja a keresztény értékeket, de a laikus oktatási formát képviseli. A püspökök szeptember 15-én találkoztak Bukarestben, ahol megszületett a szándéknyilatkozat, amely kimondja, hogy a történelmi egyházak készek arra, hogy létrehozzák azt az alapítványt, amelynek feladata lesz majd az egyetem fenntartása és működtetése. A bejegyzés után létrehoznak egy vezető tanácsot, amelynek feladata lesz az egyetem létrehozásának és működtetésének irányítása. Megegyeztek abban, hogy a Bolyai Társaság elkezdheti az anyaggyűjtést és előkészít egy újabb egyeztetést a régiók képviselőivel. /Gál Mária: 2000-re tervezik az erdélyi magyar magánegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

"Nov. 20-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartották az első olyan geológustalálkozót, amelyen zömmel székelyföldi szakmabeliek vettek részt. Boér Hunor muzeológus elmondta: mára a Székely Nemzeti Múzeum maradt az egyedüli határon kívüli magyar intézmény, amely folytonosan működik. Márton István a kolozsvári földtani kutató diákcsoport, a GEKKO tevékenységét és kiadványát vázolta. Wanek Ferenc, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke "megtűrtnek" nevezte a kolozsvári magyar nyelvű geológia-földrajz szakot. /Székelyföldi geológusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

"Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"

Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság /BT/ elnöke hangsúlyozta, hogy a BT elsődleges feladatnak tartja a magyar nyelvű, államilag támogatott Kolozsvár központú Bolyai Tudományegyetem létrehozását. - A magyar kormány kétmilliárd forintos támogatása egy magánegyetem beindítására vonatkozik. Wanek szerint kétmilliárd forint bármilyen hatalmas összeg, azonban túl kevés egy kisméretű magánegyetem felépítésére is. ezért infrastruktúrát kell kiépíteni, ez megmaradna a magyar közösség tulajdonában. Elsősorban kollégiumok, tanári lakások, könyvtárak szükségesek. Wanek úgy látja, hogy "bizonyos erőknek, bizonyos politikai csoportosulásoknak kellene hagyniuk, hogy az erdélyi értelmiségiek kiharcolják az őket méltán megillető jogot, hogy a romániai magyarságnak joga van egy magyar tannyelvű állami egyetemre." - Wanek figyelmeztetett arra, hogy a BBTE kihelyezett központokat valósított meg Erdély olyan városaiban, ahol a magyarság aránya magas, és a magyar nyelvű részleg mellé telepítette a maga hasonló román nyelvű részlegét is: masszív román tanszemélyzetet, akiknek infrastruktúrát kell biztosítani. Székelyföld igénye megalapozott, ezért megalkudtak azzal, hogy ez az intézmény túlnyomó részt román nyelvű kihelyezett oktatási rendszer lesz. Pozitív viszont a felsőfokú tanítóképző intézeti háttér, amely teljesen magyar anyanyelvi keretben épült ki. A magyar értelmiségi utánpótlás-képzésben hatalmas a hiány. A BBTE keretén belül belső építkezés folyt az elmúlt 10 év alatt, és immár több mint 200 új tanügyi káder került be erre az egyetemre, amely képezi magát, doktorál. A BBTE keretéből léphet ki az új egyetem. Itt van meg a szakembergárda, itt van az infrastruktúra. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyarságnak szüksége van az államilag támogatott Bolyai Tudományegyetemre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

A Bolyai Társaság /BT/ azt próbálja újragondolni, hogy a felsőoktatás mostani helyzetében hogyan lehet továbblépni a meglévő tanügyi törvény alapján, tájékoztatott Wanek Ferenc geológus kutató, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadója. Úgy néz ki, hogy a választásokat követő időszakban nem lehet számítani önálló magyar egyetemre, ezért szükséges a magánegyetem. Az erdélyi magyar értelmiség-utánpótlás óriási területe fedezetlen, fontos szakokat kell magánegyetemi rendszerre bízni, és ezt alaposan meg kell fontolni. - A Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő felsőoktatási keret szépen kiépült az utóbbi időben. Nagy gond viszont, hogy a magyar résznek önálló döntési joga, kari szinten mindenütt alárendelt, önálló költségvetése sincs, és így nem tud igazából sem az oktatás irányításában, sem az oktatás minőségi színvonalának belső ellenőrzésében lépni. Azonban a keret megvan. mihelyt a törvény lehetővé teszi, önálló, belső fakultási rendszerben is megszülethet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar oktatás. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen viszont gondok vannak, utánpótlás híján ott még magyar vonalról sem lehet beszélni, mivel nem vesznek fel magyar anyanyelvű tanárokat. További nagy probléma, hogy nem sikerült elindítani a magyar nyelvű felsőfokú művészképzést, dacára annak, hogy minisztériumi rendelet is született a témakörben. A kolozsvári Dima Zenekonzervatórium vezetősége elzárkózott attól, hogy szükség van anyanyelvű képzésre. - Az utóbbi években emelkedett a BBT-n a magyar tanárok száma, és a diákok száma is megnőtt, de ez még távolról sem fedezi az erdélyi magyar értelmiség utánpótlását. Majdnem kétmilliós magyarságról van szó. A romániai 19 millió románnak 51 államilag támogatott egyetem áll rendelkezésére, miközben a magyarság a maga majdnem kétmilliójával még egyet sem kapott. - Nagyon rossz a helyzet a magyar oktatók, a jogászképzés terén. - Nyilvánvaló, hogy felsőoktatásra a Székelyföldnek szüksége van. Azonban kutatóintézményi háttér és megfelelő könyvtári állomány nélkül egyetemről nem lehet beszélni. Egy védőernyő alatt irányított főiskolai hálózattal kellene kezdeni az építkezést, mégpedig úgy, hogy az a védőernyő ideális esetben az önálló és független Bolyai Egyetem lenne. Wanek szerint az önálló magyar egyetem belátható időn belül megvalósul. /Mózes László: Gyorsfotó a magyar felsőoktatás helyzetéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Ápr. 28-30-a között a Magyar Professzorok Világtanácsa a MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületével együtt megrendezte Kolozsvárott a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. A találkozó célja volt a romániai magyar felsőoktatás - állami és magánegyetem - kérdéskörének megvitatása, a romániai magyar professzorok és intézmények együttműködése az anyaországi és más államokban lévő professzorokkal, intézményekkel, illetve a külhoni doktorandusz- és felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók magyarországi oktatásának időszerű gondjai. A rendezvényen ünnepélyes együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak a MPV, illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület (Benkő Samu) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (Bíró Károly) között. /Megtartották a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Kecskés Mihály, a MPV elnöke elmondotta, hogy a szervezetnek 439 tagja van, akik 21 országban tevékenykednek. A több mint 150 romániai magyar professzorból 30-an a tanács tagjai. Jelezte: minden, Magyarországon rendezendő tudományos értekezleten szívesen látott vendégek a romániai magyar professzorok. Benkő Samu arról értekezett, hogy a történelmi Magyarország második egyeteme jött létre Kolozsváron. Itt létezett olyan háttér, tudományos intézetek, EME, könyvtárak, gyűjtemények, amikre ráépülhetett. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára elmondta, hogy a magyar kutatóközösségek éltek a lehetőséggel, s az EU-s programokból még egy annyit pályáztak vissza, mint amennyit tagdíjként az ország befizetett. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Professzorok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Szilágyi Pál professzor azt kérte a magyar kormánytól, hogy olyan mértékben támogassa a különböző egyetemeket, amilyen mértékben hozzájárulnak a magyar értelmiség képzéséhez. A romániai magyar professzorok felszólalásaiból az derült ki, hogy legtöbbjük csapdának érzi a magánegyetem létesítését. Vanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Szilágyi Pál professzor egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a romániai magyar felsőoktatásnak egy kultúrát kell megmentenie, annak továbbélését kell biztosítania, épp ezért azonnali mentőövre, vagyis a meglévő oktatási formák elsődleges támogatására kell összpontosítani. Gyímesi Éva, Vanek Ferenc, Szilágyi N. Sándor kifogásolták a magyar kormány egyetem-politikáját, valamint a rendezvény során megnyilvánuló "paternalista magyarországi magatartást". Szilágyi N. Sándor és Gyímesi Éva azt hangsúlyozták, hogy nem lehet politikai határozatokkal, a szakma megkérdezése nélkül egyetemet létesíteni. "Azért vagyunk megsértődve, mert mi, akik egyetemi ügyekkel foglalkozunk, utólag értesültünk, hogy a magyar kormány mennyivel és mit támogat. Később a szakmát is megkérdezték, de véleményünk pusztába kiáltott szó maradt" - mondta Szilágyi N. Sándor. A végezetül megfogalmazott ajánlásban a professzorok elsődlegesen az önálló állami magyar egyetem támogatását kérték a budapesti kormányzattól. A magyar professzorok a következő prioritási sorrendet állították fel: a Bolyai Egyetem jogi-politikai rehabilitációja, a létező magyar tanszékek és karok megerősítése, és a komplementaritás elvén épülő új intézmények támogatása. /Gál Mária: Romániai magyar professzorok találkozója. Csapdának érzik a magánegyetemet? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./