A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) részévé válna a gyulafehérvári római katolikus teológia – erről folytat megbeszéléseket Kolozsváron Jakubinyi György érsek, Marton József, a BBTE keretében működő Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja és Oláh Zoltán, a papnevelde rektora Andrei Margával, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnökével. „A kérdés nagyon régóta terítéken van, de az érsek úr sokáig hallani sem akart róla – mondta el Potyó Ferenc általános érseki helynök. – Óriási terhet jelent a teológia fenntartása, és ezért a többi egyház már megtette ezt a lépést. Ugyanakkor az sem mellékes szempont, hogy a papjaink államilag elismert oklevelet kapnának, és nem kényszerülnének abba a megalázó helyzetbe, hogy egy hittanárképzőt végzett fiatallal szemben hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek a hitoktatás terén.” Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szerint nincs szó a függetlenség feladásáról. „Ha a híveink nem tudják fenntartani a papképzést, akkor tartsa fenn az állam, mert azokat a javainkat, amelyekből valaha fenntartottuk a teológiát, elvették, és nem adták vissza” – jelentette ki. Az érsek hangsúlyozta: a görög katolikusok már 15 éve a BBTE keretein belül képezik papjaikat. Kiemelte, jelenleg valamennyi romániai egyház valamilyen állami egyetem keretén belül képezi papjait, kivételt ez alól csak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, illetve a gyulafehérvári és a Iasi-i katolikus teológia képez. A teológia fenntartása Potyó Ferenc elmondása szerint évente mintegy hétmilliárd régi lejbe kerül. Mivel jelenleg magánegyetemként működik, a költségvetést saját forrásokból kell fedeznie az egyháznak. Az elképzelés szerint az integráció után a papnevelde megőrizné függetlenségét, viszont a jelenlegihez képest „stabilabb” tanári gárdát kellene biztosítania. Igaz ugyan, hogy a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a pápai Lateráni Egyetemhez affiliált, de egyelőre csak bacchalaureátusi oklevelet adhat, licenciátust nem, így azok a fiatal papok, akik mélyebb teológiai ismereteket szeretnének elsajátítani, csak külföldi tanulmányút részeként szerezhetik azt meg. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke veszélyesnek, az egyházi oktatás számára hátrányosnak, következésképpen nagyon alaposan meggondolandónak ítélte meg a gyulafehérvári római katolikus teológiának a Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE) való beolvadási elképzelését. /Gazda Árpád, Lukács János: Gyulafehérvár – Veszíthet önállóságából a katolikus papnevelde. = Krónika, Erdély.ma, júl. 28./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szerint visszásság tapasztalható a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, ahol a magyar jelentkezőket annak ellenére utasítják el, hogy nagyobb jegyeket kaptak, mint román kollégáik. A BKB közleménye szerint idén az utolsó bejutó magyar diák 8.09-es, az utolsó bejutó román jelentkező viszont csak 5.95-ös osztályzatot kapott. A BKB szerint a kilencvenes évek közepéig az egyetem dolgozat-alapú felvételi vizsgákat szervezett, amelyeken csalás révén a magyar diákokat rendre lepontozták, és ezért az arra érdemeseknek csak kis hányada juthatott be az intézménybe. A helyzet orvoslása érdekében az RMDSZ kérte a magyar nemzetiségű diákok számára fenntartott helyek elkülönítését, de az igényelt helyek számánál csak kevesebbet sikerült kieszközölnie. Miután az egyetem teszt-alapú felvételi vizsgát vezetett be, amelyen a csalás lehetősége megszűnt, a magyar diákok vizsgajegyei ugrásszerűen megjavultak. A közlemény szerint, Romániában húsznál is több orvosi egyetem működik, de csak egy intézményben, a marosvásárhelyi egyetemen folyik orvosképzés részben magyar nyelven. A BKB követeli, hogy első lépésként növeljék 103-ról 150-re az orvosi kar magyar tagozatának tandíjmentes helyeire fölvett diákok számát. /BKB: diszkrimináció a marosvásárhelyi orvosin. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Rendkívüli találkozóra hívta augusztus 1-jén a sajtó képviselőit a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A testület társelnöke, Kovács Lehel beszámolt a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről, ismertette azt az óvást, amelyet Hantz Péter és Bodó Barna nyújtott be a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Etikai Bizottságának elmarasztaló döntése miatt, végül Bolyai-emlékplakettet adományozott azoknak a sajtótermékeknek – köztük a Szabadságnak is –, amelyek az elmúlt időszakban rendszeresen ismertették a BKB tevékenységét. Az emlékplakett Gergely Zoltán szobrászművész munkája. A BKB ismertette azt a tíz pontot, amelyet a testület marosvásárhelyi részlege továbbított az ottani Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem tanári karának. Ebben kifejtik: követelik három magyar kar – egy általános orvosi, egy gyógyszerészeti és egy fogorvosi – létrehozását. Kérik olyan magyar csoportok létesítését, amelyben a gyakorlati oktatás magyar, a klinikai gyakorlat pedig román és magyar nyelven folytatódjon. A magyar oktatást terjesszék ki a hároméves kollégiumi képzésre is. A magyar diákok számára évfolyamonként legalább 150 helyet tartsanak fenn, különítsék el a magyar oktatóknak fenntartott helyeket, és emeljék 50 százalékra a magyar szenátusi tagok számát. A magyar nyelvet minden szinten használhassák, és jelenjenek meg a kétnyelvű feliratok. Vizsgálják ki a magyar diákokat és tanárokat ért sérelmeket, végül pedig: az államvizsga, a diplomamunkák megvédése és a rezidensi vizsga magyar nyelven is legyen lehetséges. A felsorolt követelések megvitatására kérik, hogy üljön össze a magyar oktatók testülete. A BKB két vezetője, Hantz Péter és Bodó Barna megfellebbezték a BBTE Etikai Bizottságának elmarasztaló döntését. Az aláírók kifogásolják az Etikai Bizottság döntésének valamennyi pontját. Kifejtik, hogy a második pontban ez szerepel: „Kétségtelenül, ezek a vádak az egyetem akadémiai vezetősége ellen irányulnak, amely egyedül képes ilyen intézkedésekre, és nyomások gyakorlására”. Az elmarasztaltak hangsúlyozták: a szóban forgó újságcikkben nem utaltak a nyomás forrására. Hantz a tárgyalás idején kijelentette: tanúkkal tudja igazolni, hogy a Fizika Kar dékánja utasítást kapott arra, hogy őt szakmailag lehetetlenítse el, és nem egyezett bele. Dr. Karácsony János helyettes dékánról van szó. Hantz és Bodó értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az egyetem vezetősége támadásnak minősíti egy olyan információ hangoztatását, amely a tanintézmény egyik hivatalos kiadványában szerepel – a Jogi Karon dolgozó magyar oktatók számáról lévén szó. Hantz Péter az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatosan is állást foglal: az Etikai Bizottság véleményével ellentétben nem tíz, hanem csupán három napra utazott el, és úgy véli, etikailag elfogadhatatlan az, hogy eljárást indítsanak ellene akkor, amikor ő a doktori címét védi egy nagy hírű egyetemen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: BKB: megfellebbezték az Etikai Bizottság döntését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A katolikus hittudományi főiskola beolvadása ellen indítottak akciót a hívek. Aláírásgyűjtésbe fogott a Bolyai Kezdeményező Bizottság, hogy a gyulafehérvári katolikus papnevelde ne tagozódjék be a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetembe. A nyílt levelet az Erdély.ma internetes hírportál tette közzé, augusztus 9-én estig közel kétszázan csatlakoztak a felhíváshoz. Az érsekség és a papnevelde tárgyalásokat folytat a kolozsvári egyetemmel arról, hogy a teológia – az egyházi felügyelet tiszteletben tartása mellett – az állami tanintézet részévé váljék. „Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elsősorban anyagi okok miatt beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe” – áll a közzétett dokumentumban. Az aláírók idézik Márton Áronnak, Erdély nagy püspökének a levelét, amelyet 1948-ban írt a Magyar Népi Szövetségnek, miután szóba került a felekezeti oktatásnak az állami rendszerbe történő beolvasztása. Levelében Márton Áron az önálló egyházi iskolarendszer mellett tette le a garast. A nyílt levél szerint az erdélyi római katolikus hívek soha nem fognak belenyugodni abba, hogy „a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné”. Az aláírók úgy látják, a lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével. „Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibevételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani” – áll a nyílt levélben, majd az aláírók arra kérik az egyház vezetését, bírálja fölül döntését. A Krónikának Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános érseki helynöke elmondta: az egyházi vezetés mindenkor készséggel meghallgatja és megfontolja a hívek kérését, de a nyomásgyakorlás semmilyen eszközét nem tartják helyénvalónak. Potyó furcsának találta a protestáns egyházak részéről érkezett tiltakozásokat. „Engedtessék meg nekünk, hogy a saját intézményeink működtetésének módjáról mi magunk döntsünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, egyelőre csak tárgyalások folynak az egyetemmel. Elmondta, a tárgyalások megkezdését széles körű konszenzus előzte meg, a négy erdélyi egyházmegye püspöke jóváhagyását adta az elképzelésre, és a teológia tanári kara is beleegyezett. Ami a Márton Áronnal való példálózást illeti, Potyó Ferenc leszögezte: egészen más az egyház helyzete ma, mint 60 évvel ezelőtt. /Lukács János: Aláírásgyűjtés az önállóságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Az Erdély.ma közölte: Nyílt levél a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola önállóságának megőrzéséért Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, elsősorban anyagi okok miatt, beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe. Ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának feladását jelentené. A történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja, a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére, a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak: „Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig.” Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné. 1753-ban, alapításakor, az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt. Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani. Tisztelettel kérjük Egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben. Csíkszereda-Kolozsvár, 2006. augusztus 7. Ajtay Kincses Maria dr., Marosvásárhely; Bács Béla János, Csíkszereda; Csép Katalin dr., Marosvásárhely; Dudutz Gyöngyi, Marosvásárhely; Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy; Ferenczes István, Csíkszereda; Fodor Imre, Marosvásárhely; Fülöp Gézáné Mária, Marosvásárhely; Gál Gyula dr., Makó György Attila, Csíkszereda; Jeremiás Béla dr., Marosvásárhely; Kincses Imola, Marosvásárhely; Kovács Csaba, Csíkszereda; Kovács Lehel István dr., Kolozsvár; Macalik Arnold, Kolozsvár; Macalik Ernő, Kolozsvár; Márton Lajos, Marosvásárhely; Márton Lajos, Marosvásárhely; Oláh-Gál Róbert dr., Csíkszereda; Pál-Antal Sándor dr., Marosvásárhely; Soós Szabó Klára dr., Csíkszereda; Süket Levente, Csíkszereda; Tiboldi Enikő, Csíkszereda; Toró T. Tibor, Temesvár; Váradi István dr., Farkaslaka. /Erdély.ma, aug. 9./

Újabb diplomáciai offenzívát indított a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai oktatásban tapasztalható magyarellenes diszkriminációra. Hantz Péter, a BKB alelnöke nemrég Hágában tárgyalt Rolf Ekeussal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosával, illetve dokumentumokat adott át a holland képviselőknek az oktatás helyzetéről. A BKB vezetői az elmúlt napokban a magyar Külügyminisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium figyelmét is felhívták a Romániában tapasztalható jogsértésekre. /Újabb BKB-akció a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

A Bolyai Tudományegyetem újraindításáért Erdély nagyobb városaiban szervezett tavalyi gyertyás tüntetéssorozat első évfordulóján a magyar magánegyetemek helyzetének rendezését, kulturális autonómiát követel október 13-án kezdődő rendezvénysorozatán a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), valamint erdélyi magyar ifjúsági szervezetek: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ). Október 12-én Csíkszeredában szerveztek találkozót, amelyen a magyar egyetemi hálózat, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) helyzete volt a téma. Marosvásárhelyen október 12-én Hantz Péter, a BKB alelnöke, illetve Ajtay Kincses Mária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője beszél a helybéli magyar felsőoktatás gondjairól. Az utóbbi intézmény egyik fő gondját az évről évre csökkenő magyar helyek száma jelenti. Sepsiszentgyörgyön szintén október 12-én Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Sztakics Éva alpolgármester tartanak vitaindítót. A BKB rendezvénysorozata október 17-én, illetve 18-án a magyar egyetemi városokban megrendezendő nyílt napokkal folytatódik: a tervek szerint Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. /Kovács Zsolt, Kulcsár Andrea: Rendezvénysorozatot tartanak a Bolyai Egyetem visszaállításáért szervezett gyertyás tüntetések évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Önálló magyar egyetemi hálózat szükségességéről tanácskoztak október 12-én Csíkszeredán. Kovács Lehel egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke történeti ismertetővel közelítette meg a leendő magyar egyetemi hálózat kérdését. Oláh-Gál Róbert adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett informatika főiskolai tagozatának igazgatója a közömbösség problémáját vetette fel. /Antal Ildikó: Nyílt nap a felsőoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

Október 13-án fórumot tartott Marosvásárhelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) – A Bolyai Egyetemre alapuló, állami forrásokból pénzelt országos felsőoktatási rendszer jelenthetné az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjét – fejtette ki dr. Hantz Péter, a BKB alelnöke. Szerinte ideális erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben a Sapientia EMTE-nek is megvan a helye, úgyszintén a Partiumi Keresztény Egyetemnek. A BKB alelnöke szerint a leendő felsőoktatási rendszer életképességének fenntartása érdekében változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mivel jelenleg egyes szakterületeken a kereslethez képest túl sok a magyarul tanuló diák, míg más tereken szinte egyáltalán nincs magyar oktatás. A BKB a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemi oktatók érdekképviseletét is felvállalta, a rendezvényen dr. Ajtay Kincses Mária, a MOGYE tanszékvezető professzora vitaindítójában beszámolt róla, a vásárhelyi magyar egyetemi oktatók nevében tárgyalt érdekképviseletükről a BKB vezetőjével. A tanszékvezető elmondása szerint a helyi orvosi egyetemen a magyar oktatók száma folyamatosan apad, a vezetőségben elenyésző a magyar szakemberek részaránya, a többségi vezetőség pedig szerinte minden lehetséges eszközzel igyekszik csökkenteni a magyar oktatást. /(benedek): Fórum a Bolyai Egyetemről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./

Az önálló állami magyar egyetem ügyében bűnös közömbösség érezhető a felelős erdélyi magyar értelmiség részéről – állapította meg Kónya Ádám Sepsiszentgyörgyön az e témában szervezett fórumon. Kovács Lehel, a BKB alelnöke ismertette az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás történetét, és az általa képviselt szervezet eddigi lépéseit a Bolyai Egyetem létrehozásának érdekében. Hangsúlyozta, a tavaly őszi tüntetésláncnak köszönhetően 2005. decemberében először került be az országjelentésbe a romániai kisebbségek felsőfokú oktatásának helyzete, a BKB továbbra is a nemzetközi nyomásgyakorlást tartja az egyetemlétesítés egyik eszközének. Kónya Ádám hangsúlyozta, a bűnös közömbösséget tanúsító erdélyi magyar értelmiség, köztük Kossuth-díjas írók, költők felelősségét, elítélve az említettek hallgatását. /(fekete): Rajtunk is múlik, lesz-e magyar egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

A 24 Ore Muresene című marosvásárhelyi román sajtótermék címoldalán tudatta, hogy valami nagy veszély leselkedik a marosvásárhelyiekre. A Bolyai Farkas Líceum diáksága valami roppant sötét dologra készülődik. Ezek a bolyais diákokmár 1990-ben is az önálló (az újság szóhasználatában: kizárólagos) magyar iskoláért „mentek ki az utcára”. Valójában 1990-ben nem a bolyais diákok mentek ki az utcára. Megtanulhattuk az utóbbi évek „demokratikus” sajtójában, hogy az igazság sok esetben köszönő viszonyban sincs azzal, amit írnak, állapította meg Bálint Zsombor. Kellemetlen meglepetés, hogy a vezércikk nem a magyarokat rendszeresen gyalázó lapban jelent meg, hanem egy olyan újságban, amely eddig a kiegyensúlyozottságra törekedett. A kolozsvári Bolyai Egyetem (amelynek csupán a neve közös a marosvásárhelyi tanintézményével) létrehozásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság demonstrációra felhívó szavaiból az újságíró csupán annyit ért, hogy Bolyai (1990 márciusában is meg akarták gyilkolni Bolyait a feltüzelt verőlegények). /Bálint Zsombor: Bolhából elefántot, Bolyaiból provokációt! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

Traian Basescu államfő kijelentette: garantálja, hogy az ország valamennyi földrajzi egységében – így Dobrudzsában és Székelyföldön is – egyforma lesz az autonómia, nem lehet elvonatkoztatni Románia alkotmányától. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentéseiről, miszerint interetnikus feszültségeket gerjeszthet az, ha Székelyföld nem rendelkezik területi autonómiával, az államfő a következőképpen vélekedett: – Túlzásnak tartom. A román állampolgároknak elsősorban tiszteletben kell tartaniuk Románia alkotmányát, másként összeütközésbe kerülnek az állam intézményeivel. Az RMDSZ elnökének legutóbbi, agyagfalvi nyilatkozatát az államfő választási megnyilvánulásnak tartja, amellyel a politikus vissza szeretné hódítani szavazótáborát a Magyar Polgári Szövetségtől (MPSZ). Basescu a „kiszélesített autonómia” hívének tartja magát, mely szerint a helyi önkormányzatnak a lehető legnagyobb hatalma lenne a közösséget érintő döntéshozatalban. A Bolyai Kezdeményező Bizottság egyetemalapító kérésére vonatkozólag Basescu kijelentette: etnikai hovatartozástól függetlenül ellenzi az etnikai alapú szegregációt és a román állampolgárok elszigetelődését egy olyan Európában, ahol a többkultúrájú egyetemek képezik a valóságot. /Egységes autonómiát hirdet az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Erdély több városában szerveztek október 17-én nyílt napot az 1959-ben elvett Bolyai Egyetem újraindításáért. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlott esemény keretében a résztvevők az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeztek. Kolozsváron a Mátyás király-szoborcsoport elé állították fel azt a sátrat, ahova a nap folyamán, 16 és 20 óra között bárki betérhetett, és felvilágosítást kaphatott a romániai magyar felsőoktatás önállósodásával kapcsolatos kérdésekről. Pontosan egy évvel ezelőtt Erdély nagyobb városaiban tüntetéssorozatot szerveztek a Bolyai Egyetem újraindításáért. A kezdeményezők eredetileg úgy tervezték, hogy idén is megismétlik a megmozdulást, de a magyarországi események hatására a tiltakozásnak végül a jelenlegi formáját választották. Bodó Barna, egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke sajtóértekezleten elmondta: a rendezvény keretében, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeznek. Ezért a sátorba elhelyezték azoknak a kolozsvári elítélteknek a névsorát, akiket 1956 és 1965 között tartóztattak le a hatóságok. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi események után nem sok időre, 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetemet. Ennek lettek áldozatai Csendes Zoltán, Szabédi László és Molnár Miklós egyetemi tanárok, akik önként vetettek véget életüknek. Bodó Barna kiemelte, a Bolyai Egyetem újraindítása természetes követelése a romániai magyar közösségnek. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Sándor Krisztina úgy vélte, hogy a jelenlegi rendezvény szép példája az összefogásnak. A kezdeményezők kérései közé tartozik még a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához szükséges állami hozzájárulás biztosítása, a magyar közoktatás helyzetének rendezése. Felhívták a figyelmet arra, hogy nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvos képzés, jóllehet a romániai magyarság is Romániának fizet adót. A nyílt nap szervezői: a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága, az Országos Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. Az eseményt a Toró T. Tibor és Máté András Levente RMDSZ-es képviselők és Prágay Dezső professzor támogatta. /P. A. M.: Nyíltan az önálló magyar felsőoktatásról. Emlékezés 1956 áldozataira, az egykori Bolyai Egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Október 17-én Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium előtti parkban elkezdődött a „Leendő Bolyai Egyetem Nyílt Napja” elnevezést viselő népszerűsítő kampány. A rendezvényt a román sajtóban megjelent uszító jellegű vezércikk harangozta be, s a rendezők közül kettőt az elmúlt éjszaka arra próbáltak rávenni a rendőrségen, hogy egy el nem követett plakátozásról adjanak nyilatkozatot. A fiatalokkal durván, ellenségesen bántak, számolt be Körtesi Sándor tanár, a rendezvény főszervezője. A sátrat állító fiatalok tevékenységét csendőrök és egy rendőrautó felügyelte. A karhatalom ilyen mértékű jelenléte egy magát demokratikusnak nevező országban visszás. Az európai kisebbségek közül az erdélyi magyarság az egyetlen, amely nem harcolta ki magának a jogot ahhoz, hogy államilag támogatott anyanyelvi felsőoktatási hálózatot működtessen – erősítette meg a szórólapon olvasható adatokat Hantz Péter, Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa, aki a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeként az uniós intézmények, az ENSZ, a hágai EBESZ illetékeseit és több európai parlament tagjait tájékoztatta a romániai magyar felsőoktatás valós helyzetéről, beleértve a marosvásárhelyi OGYE problémáit is. Jelenleg Románia lakosságának 6,6 százaléka magyar, de az egyetemi hallgatóknak csak az 1,6 százaléka tanul magyar nyelven, holott az ismeretszerzés anyanyelven a leghatékonyabb. Jelenleg nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvosképzés. /(bodolai): Az uszítás és megfélemlítés ellenére. Kampány az önálló Bolyai egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

„Nem szégyellik magukat? Ott vannak a magyar tagozatok a Babes-Bolyain, az nem elég maguknak?” – mondta egy idős hölgy arra a kérdésre, amely a kolozsvári főtéren álló sátor oldalán volt olvasható: „Kit zavarna egy állami magyar egyetem?” A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) sátrának oldalain – Mátyás király szobra mellett – számtalan román és magyar felirat hirdette: „Magyar egyetemet a mi adónkból!”, „Vissza a Bolyai Egyetemet!”, „Szabadságot egyetemünknek!” A szórólapokon pontokba szedve elolvasható, miért szükséges az állami magyar egyetem. /Debreczeni Hajnal: Kit zavar(na) Kolozsváron az állami magyar egyetem? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Október 18-án „Babestől független Bolyait!” és „Állami finanszírozást egyetemeinknek!” feliratok álltak Csíkszeredán a Bolyai Kezdeményező Bizottság sátránál. Mintegy 140 kérdőívet töltöttek ki a városlakók, és többen megerősítették az akció szükségességét. Erdély-szerte több városban hirdette a leendő önálló magyar egyetem és önálló magyar egyetemi hálózat szükségességét a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Kovács Lehel egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke elmondta: „A Bolyai Egyetem lefedné azokat a szakokat, amelyeken anyanyelvén nem tanulhat a magyar diák. Nincs ugyanis magyar nyelvű képzés a műszaki, állatorvosi és agrártudományi, valamint képzőművészeti szakokon”. /Antal Ildikó: Önálló magyar egyetemért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./

Jogi útra terelné a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a magyar diákok románnyelv-oktatásában tapasztalható diszkrimináció ügyét, amennyiben e téren továbbra sem tapasztalható előrelépés az Oktatási és Kutatási Minisztérium részéről – olvasható a BKB hétvégi sajtóközleményéből. A bizottság tagjai nyilatkozatukban Mihail Hardau oktatási miniszter múlt heti, sepsiszentgyörgyi kijelentéseire válaszolnak. A tárcavezető kijelentette, hogy „a már működő marosvásárhelyin kívül nem szükséges másik, önálló magyar egyetem létrehozása”, illetve ellenezte, hogy a románt idegen nyelvként oktassák a magyar iskolákban. A BKB tagjai többek között arra emlékeztetnek, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács úgy ítélte meg: a román nyelv oktatása és számonkérése során sérül a magyar diákok esélyegyenlősége, és felkérte a minisztériumot a probléma mielőbbi orvoslására. A nyilatkozat szerint Hardau csupán felületes ismeretekkel rendelkezik a hazai felsőoktatási intézményekről, hiszen az állami egyetemek közé sorolja a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amelynek fenntartási költségeit a magyar állam fizeti. A miniszter hasonló nézeteket vall a „kisebbségi kérdésekben érzéketlen, intoleráns” politikai vezetőséggel, amely nem tett semmit a Bolyai Egyetem újraindításáért – áll a sajtóközleményben. /Jogi útra terelné a BKB a románnyelv-oktatás ügyét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

Közönyös, fáradt, kiábrándult lett a magyar közösség, pár ezren jelennek meg egy-egy népgyűlésen, az ünnepeken is egyre kevesebb a résztvevő. Szemmel láthatóan közömbösebben fogadják mind a román, mind a magyar politikai élet főszereplőinek időnként visszatetsző nyilatkozatait. Az elmúlt immár tizenhét esztendő azt az érzést alakította ki az emberekben, kevés értelme van annak, hogy megpróbáljanak beleszólni a közéletbe. A romániai magyar politikai elitről is el lehet mondani, hogy az elmúlt hat-nyolc esztendő alatt befelé fordult. Például a feddhetetlenségi törvénytervezet kizsigerelésében elévülhetetlen érdemeket szerzett az RMDSZ-frakció. Más: eljön Sepsiszentgyörgyre Mihail Hardau tanügyminiszter, és kijelenti, hogy a román nyelvet – félredobva a módszertani, pedagógiai eredményességi szempontokat – csakis anyanyelvként lehet tanítani, mert a román nyelv, az román nyelv. Felháborodás hullám nem követi méltatlan kijelentését. Csak a Bolyai Kezdeményező Bizottság tiltakozott, írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: A hallgatás ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

A felsőoktatás tervezete fércmű – nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási bizottság alelnöke. A képviselő kifogásolja, hogy a törvénytervezet nem tisztázza viszonyát a többi érvényes ágazati jogszabállyal. A Sapientia Egyetem elküldte a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatát. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár kifejtette: ez még csak munkaanyag. A Bolyai Kezdeményező Bizottság társelnöke és szóvivője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén megfogalmazza majd a maga észrevételeit, és elküldi azokat mind az RMDSZ-nek, mind a minisztériumnak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljhatalmat kapnak az egyetemi szenátusok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ szorgalmazására rendezik meg a hét végén a II. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciát Kolozsváron, amelyet először tavaly májusban szerveztek, akkor még csupán virtuálisan, internetkapcsolaton keresztül. A mostani konferencián három nagy témáról tárgyalnak. A meghívott kisebbségek – például a makedóniai albánok, a moldvai gagauzok, az észtországi oroszok, a spanyolországi baszkok vagy katalánok – bemutatják saját felsőoktatási hálózatukat. Másrészt a résztvevők elfogadhatják az Európai Kisebbségi Charta tervezetét, amelyet már a virtuális konferencia nyomán összeállítottak. Harmadrészt azzal is foglalkoznak, milyen hatásai vannak a bolognai folyamatnak a kisebbségi felsőoktatásra. Kovács Lehel, a konferencia egyik alelnöke elmondta, minden meghívott modellértékű intézményt tud bemutatni, a paletta pedig széles, mert ezek a kisebbségek állami egyetemmel, magánintézményekkel, de kétnyelvű oktatási struktúrával is rendelkeznek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetői közül nem hívtak meg senkit előadónak erre a konferenciára, Kovács Lehel szerint azért, „mert már jól ismert az egyetem hivatalos álláspontja ebben az ügyben”. A konferenciát a BKB, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága, az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és az Erdélyi Gondolat Egyesület közösen szervezi. /Debreczeni Hajnal: Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia, Babes-Bolyai nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

November 3-án kezdődött Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban a 2. Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság szervezett, jelentős kül- és belföldi részvétellel. A rendezvényen megjelentek, és ismertették helyzetüket az Európa-szerte működő kisebbségi tannyelvű egyetemek képviselői. A konferencián megjelent többek között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Románia miniszterelnök-helyettese, Cseh Áron magyar főkonzul, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT-alelnöke, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár és Lisa Heilbronn, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári irodavezetője. Az ülésen Cseh Áron főkonzul átadta a Sólyom László köztársasági elnök üdvözletét. Többek között elhangzott: az Európai Unióban a kisebbségek képesek kell hogy legyenek ellenállni akár a természetes asszimilációs folyamatoknak is, ezért őket többletjogok illetik meg. Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a széles körben elismertek közé tartozik: Európában minden hetedik ember kisebbségben van a saját országában, közülük több mint százezren saját anyanyelvükön végzik az egyetemet. Tőkés László az 1956-os forradalomra, és az azt követő megtorló intézkedésekre emlékeztetett, amelyek között lényeges helyet foglal el a Bolyai Egyetem megszüntetése, illetve beolvasztása a román intézménybe. Smaranda Enache, a Pro Demokrácia társelnöke elmondta: itt most nem csupán a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése merül fel, hanem elsősorban az, miként szembesülünk mi, magyarok és románok a közös közelmúlttal. – Ha így folytatjuk, akkor 60–80 éven belül a magyar közösséget is elveszítjük, ugyanarra a sorsra jut, mint a szász vagy a zsidó közösség – figyelmeztetett a polgárjogi aktivista megjegyezve: a Bolyai Egyetem elkobzása fájó pont a közelmúlt történelmében. Markó Béla elmondta: az állami támogatású önálló magyar egyetem már 1989-ben a magyar közösség egyik lényeges célkitűzése volt. Romániában létrejött ugyan a törvényes lehetősége annak, hogy az anyanyelvi felsőoktatás megvalósuljon, de ez nem elég, döntésjogra van szükség, amelyet csak önálló intézmények által lehet biztosítani, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen ugyanis nincs a magyar diákoknak és tanároknak döntésjoga – szögezte le Markó. A romániai magyarságot megilleti, hogy az általa befizetett adókból és illetékekből visszakapja a megfelelő részt, egyetem formájában – tette hozzá. A konferencia kiderült, hogy Galíciában (Spanyolország északnyugati csücskében) a galego nyelv hivatalos státusznak örvend, hogy a Santiago De Compostella városbeli galego egyetem létrehozása politikai konszenzus eredménye, amelynek még a nacionalistának számító Spanyol Konzervatív Párt is része volt. Ennek köszönhetően, a Franco-diktatúra tilalmai ellenére, ma már a lakosság jelentős része ismét beszéli és használja XIV. századból eredő anyanyelvét. Cardiffban, a walesi nyelvű intézmény megalapításakor az árral szemben kellett úszni, nagyon sokan úgy vélték: az angol nyelv tökéletesen elég mindenhez, nincs értelme őseik kihalófélben lévő nyelvével foglalkozni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem elég a lehetőség, döntésjog szükséges. Kisebbségi felsőoktatási konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Egy százezer fős nemzeti kisebbség is igényt tarthat önálló egyetem fenntartására, hiszen erre van már példa az európai gyakorlatban – javasolták a Kolozsváron zajló II. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői. A rendezvényt szervező Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, Bodó Barna egyetemi tanár elmondta: ezt a kitételt foglalták bele a kisebbségi nyelvű felsőoktatás európai chartájának tervezetébe. A dokumentum preambuluma olyan elvi megállapításokat tartalmaz, amelyek megfogalmazzák, hogy Európában miért van szükség a kisebbségek nyelvén oktatást biztosító egyetemekre. A chartatervezet azt is megállapítja, hogy az egyetemi oktatásban a kisebbségeknek vétó jogot kell élvezniük az őket megillető kérdésekben. A résztvevők az új nemzetközi kontextusra hivatkozva is szorgalmazzák az anyanyelvű felsőoktatáshoz való jog kiszélesítését. Bodó hangsúlyozta, hogy ez a charta egyelőre csak tervezet. A konferencián részt vevő tizenkét európai felsőoktatási intézmény képviselőinek két hét áll a rendelkezésükre, hogy konzultáljanak saját egyetemük vezetőségével, ezalatt pedig újabb módosító javaslatokat fogalmazhatnak meg. Ezek alapján várhatóan december 15-ig véglegesítik a szövegtervezetet, amit majd aláírnak. A BKB elnöke szerint a cél az: az érintett egyetemek mellett minél több civil szervezet is támogassa a chartatervezetet, hogy azt felterjeszthessék az illetékes európai szervekhez. /B. T.: Megvitatták a kisebbségi nyelvű felsőoktatás európai chartáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ A megnyitón felszólaló Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: 1989 óta a romániai magyarság egyik legfontosabb célkitűzése az önálló állami magyar egyetem létrehozása. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében megállapította, Romániában súlyosan diszkriminálják a magyar kisebbséget a felsőoktatásban is, emiatt a romániai magyar fiatalok nem férhetnek hozzá teljes mértékben az anyanyelvű oktatáshoz. A rendezvényt Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is üdvözölte, aki üzenetében úgy fogalmazott: a kisebbségek megmaradása érdekében minden államnak meg kell adnia a területén élő más nemzeti közösségeket megillető többletjogokat. /Önálló egyetemet a százezres kisebbségnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A Kolozsváron lezajlott 2. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben – mint az Európában működő kisebbségi egyetemek képviselői – szolidaritást vállalnak az állami támogatású önálló erdélyi magyar egyetemért harcolókkal. A résztvevők hangot adnak megütközésüknek, hogy létezhet Európában egy másfél millió lelket számláló kisebbség, amely nem rendelkezik sem önálló, állami anyanyelvi egyetemmel, sem kulturális autonómiával. Leszögezték és példákkal megerősítették azt, hogy az anyanyelvi felsőoktatáshoz való jog állami biztosítása ma európai gyakorlat. A nyilatkozat szerzői úgy vélik: az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar felsőoktatás érdekében fellépőket megfélemlítették, és olyan személyeket emeltek vezető pozíciókba, akik nem képviselik a magyar közösség érdekeit. Az aláírók elfogadhatatlannak tartják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok hiányát, azt, hogy a magyar oktatóktól megtagadják az önálló karok szervezésének jogát, és hogy az intézményben a magyar nyelv nem használható hivatalos nyelvként. Leszögezték: nem normális az, hogy a magyar állam két egyetemet Erdélyben tart fenn, miközben az itteni magyarság Romániának adózik. A nyilatkozatban fölkérték az európai politikai vezetést, hogy tegyen határozott lépéseket a Romániában tapasztalható kisebbségellenes diszkrimináció megszűntetése érdekében. Az okmányt ismertető dr. Kovács Lehel elmondta: a konferencián elhangzott beszámolók sok érdekes tényre hívták fel figyelmüket: meglepő volt értesülni arról a toleranciáról, amellyel Európa-szerte a többség a kisebbségekhez viszonyul. Norvégiában például a saamik (lappok) mindössze 80 000 lelket számlálnak, mégis, kiterjedt intézményrendszerük és saját egyetemük van. Hasonló a helyzet Moldova Köztársaságban, ahol a gagauz kisebbség legtöbb tagja nem is beszéli az állam hivatalos nyelvét. A makedóniai Tetova albán egyetemen ezzel szemben fizikailag meg kellett küzdeni az egyetemért, ez azt mutatja, hogy itt, előbb saját árulóinktól kell megszabadulni, és utána kell a román közvélemény felé fordulni – hangsúlyozta dr. Kovács Lehel, hozzátéve – a konferencián aláírt nyilatkozatot elküldik minden egyes európai egyetemnek, illetve a vezető politikusoknak, az uniós csatlakozás után pedig követelni fogják, hogy Románia válaszoljon a nyilatkozatra, foglaljon állást a kérdésben. Kovács közölte: az egyetem szenátusa már tavaly májusban megszavazta a többnyelvű feliratokról szóló javaslatot, de kifüggesztésük nem történt meg. Ha november 19-ig sem teljesítik ezt az ígéretet, a Bolyai Kezdeményező Bizottság saját alapokból előállíttatja és kifüggeszti – először a Farkas utcai főépületben – a magyar nyelvű feliratokat. Kovács hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli: az egyetem vezetősége megpróbálja majd megakadályozni az akciót, ezért várható, hogy összetűzésre kerül sor. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljes európai támogatás a Bolyainak. Feliratháború lesz a Farkas utcai épületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Az EMNT és az SZNT tanácskozásán részt vevő Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője a közelmúltban Kolozsváron megrendezett kisebbségi felsőoktatási konferencia eredményeit ismertette. Elmondta: sikerült széles körű nemzetközi támogatást szerezni az állami finanszírozású, önálló magyar Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, miután minden résztvevő aláírta a konferencia ezt szorgalmazó zárónyilatkozatát. A BKB azt szeretné, hogy a nemzeti minimumban (amelynek rögzítéséről Tőkés László és Markó Béla RMDSZ-elnök állapodott meg a közelmúltban) szerepeljen a magyar egyetem visszaállításának ügye is. A BKB hamarosan hozzáfog a kétnyelvű feliratok kihelyezéséhez a Babes–Bolyai Tudományegyetem kolozsvári főépületében, ha pedig ebben meg kívánják akadályozni őket, passzív ellenállást tanúsítanak. /BKB: passzív ellenállás feliratügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Éppen aznap kézbesítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeinek a rektor újabb fenyítő levelét, amikor Budapesten közösen ülésezett a román és a magyar kormány. Míg a két ország, a két nép felhőtlen viszonyának a képeit sugározták a tévécsatornák, Erdély fővárosában a jó román–magyar viszony határai mutatkoztak meg. Markó Béla vagy Borbély László addig jó minisztere a román kormánynak, amíg a két ország közötti vasúti forgalom felgyorsításáról, vagy a Tisza vízgyűjtőterületének az egységes fejlesztéséről írnak alá szerződéseket, és nem kérik választóik nevében a Székelyföld területi autonómiáját, nem akarják Románia hivatalos nyelveként elismertetni a magyart. Hantz Péter és Kovács Lehel pedig akkor jó oktatója a multikulturális Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE), ha megelégszik azzal, hogy megtarthatja magyarul az óráit; elfogadja, hogy a BBTE multikulturalitása az egynyelvű román feliratokban nyilvánul meg, és nem követel önálló állami magyar egyetemet. A budapesti közös kormányülés a látszat fenntartásának az intézménye. /Lázár Lehel: Látszatshow. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Újabb fenyegető levelet kapott dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatalától. A dr. Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott levél szerint Hantz Péter rendszeresen megszegi az érvényben lévő szabályokat, provokálja az adminisztratív személyzetet, belekontárkodik az akadémia hatáskörébe, és zűrzavart kelt az egyetemen. Mindez súlyos fegyelmi visszaélést jelent, ezért Bocsan nyomatékosan felszólítja Hantzot, hogy ne kezdeményezzen olyasmit, ami nem tartozik az ő munkakörébe, szüntesse be az egyetemen zűrzavart keltő tevékenységeket. Ellenkező esetben az egyetem vezetősége habozás nélkül alkalmazni fogja azokat a fegyelmi eljárásokat, amelyeket a munkaügyi kérdéseket szabályozó törvények ilyen esetben előírnak. Hantz Péter közleményében leszögezte: „amíg a BBTE a jövő héten, Európai parlamenti kiállításon próbálja elhitetni a világgal, hogy multikulturális, addig itthon továbbra is fenyegetik a magyar oktatás egyenjogúságáért kiálló oktatókat.” A BKB alelnöke beszámol arról, hogy néhány nappal korábban Kovács Lehel kollégájával lefényképezték azokat a kizárólag román nyelvű táblákat, amelyek alá a jövő héten elhelyezik majd a magyar fordításokat, a táblákról pedig méretet is vettek. Munkájukat az egyetem néhány adminisztratív alkalmazottja hisztérikus megnyilvánulások kíséretében akadályozni próbálta, például a testükkel védték a feliratokat a fényképezéstől. /P. A. M.: Bocsan ismét megfenyegette Hantzot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Két év után, október 25-én a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusi ülésén módosították az egyetemi chartát. A szenátus nem fogadta el a magyar oktatással kapcsolatos, Kincses Ajtay Mária professzor által tett javaslatokat. Constantin Copotoiu rektor szerint Kincses Ajtay Mária „álproblémákat” vet fel, amelyeket a szenátus magyar nemzetiségű tagjai – akikről Kincses Ajtay Mária azt állította, hogy nem képviselik a magyarságot – nem támogattak. A rektor szerint nem megvalósítható sem a kétnyelvű feliratok elhelyezése az épületben és a homlokzaton, sem pedig a magyar nyelvű gyakorlati oktatás bevezetése, ugyanakkor támogatja az angol nyelvű oktatás indítását az általános orvosi és a fogorvosi karokon. Dr. Kincses Ajtay Mária október 24-én nyújtotta be javaslatait a charta módosítására. Javasolta, hogy töröljék el azt a tiltást, miszerint a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyhat, hiszen ez a magyar nyelv kizárását jelenti a gyakorlati oktatásból. A javaslatok összefoglalták azokat a követeléseket, amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata nevében fogalmazott meg dr. Kincses Ajtay Mária. Ezek között szerepel: a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása a MOGYE-n; a magyar nyelvű képzés bevezetése a laboratóriumi gyakorlatok, illetve a klinikai gyakorlati oktatásban, amivel párhuzamosan lehetővé kell tenni a román szaknyelv elsajátítását; a magyar nyelvű képzés kiszélesítése a hároméves kollégiumi oktatásban (jelenleg az öt kollégiumi szakirányból csak a bábaképzőn van magyar nyelvű oktatás); a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának megduplázása, tekintettel arra, hogy az Általános Orvostudományi Karra magyar nyelven felvételiző diákok évek óta magasabb jeggyel esnek ki a felvételi vizsgán; külön állások meghirdetése a magyar oktatók számára, akiknek felvételét az egyetem vezetősége szándékosan akadályozza, és akik aránya az intézmény tanári karában mindössze 29%; az egyetemi szenátus magyar tagjai arányának a jelenlegi 30%-ról 50%-ra való növelése, a magyar oktatók arányos képviselete a vezető tisztségekben is. (Jelenleg az intézmény egyetlen dékánja sem magyar nemzetiségű, a 14 tanszékvezetőből csak három, az egyetemi szenátus bürójának 7 tagja közül pedig mindössze egy magyar); a magyar nyelv használatának bevezetése az intézményi adminisztrációban, magyar adminisztratív személyzet alkalmazása; kétnyelvű feliratok elhelyezése az intézmény egész területén; a magyar diákok számára a magyar nyelvű államvizsga biztosítását, valamint a magyar szakdolgozat elkészítésének és megvédésének lehetősége. Kincses Ajtay Mária elmondta, hogy a jelenlegi charta bizonyos pontokon, az anyanyelvű oktatás szempontjából, diszkriminatív elemeket tartalmaz. Kincses Ajtay Mária javaslatait nem tárgyalták a szenátus ülésén, ezért írásban fogja kérni a rektor válaszát, a végeredményt és a megfelelő jegyzőkönyv csatolását, amely bizonyítja, hogy elvetették javaslatait. Dr. Nagy Örs rektor-helyettes nem volt jelen a szóban forgó szenátusi ülésen, úgy vélte, Kincses Ajtay Mária javaslatai közül sok minden megvalósítható, de ehhez valóban le kell ülni tárgyalni. Nagy Örs szerint a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozásához kormányhatározat kell. A gyakorlati magyar nyelvű oktatással kapcsolatban fenntartásai vannak a rektor-helyettesnek, mondván, hogyan fognak elmenni a román nyelven tartott rezidensi vizsgára, szakvizsgára, főorvosi vizsgára? Nagy Örs szerint a kétnyelvű feliratok elhelyezése megvalósítható. A MOGYE másik rektor-helyettese, Branzaniuc Klára szerint a minőségi követelményeket kell elsősorban szem előtt tartani, a Kincses Ajtay Mária által felvetett egész problémakör „hamis”. Ő maga is magyar, annak ellenére, hogy románul tanít. „Álproblémát jelent az EU-csatlakozás küszöbén ilyen pitiáner ügyekkel előállni” – hangoztatta a rektor. Constantin Copotoiu szerint, ha magyar nyelven oktatnák a gyakorlatot, mi történne mintegy 50 román oktatóval? Kinek használ ez a különválás? A rektor megmondta Kincses Ajtay Máriának: mondhat, amit akar, de felelnie kell kijelentéseiért. A szakdolgozatokat románul kell elkészíteni, mert a vizsgáztató bizottság tagjai meglehet, nem tudnak magyarul. A kétnyelvű feliratokat nem támogatja. Ugyanakkor a rektor szorgalmazza a szaktárcánál az angol nyelvű karok létrehozását. /Antalfi Imola: A magyar nyelvű oktatás kibővítését kérik a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Az Európai Parlament (EP) magyarországi képviselői nem lehetnek eredményesek az erdélyi magyarság problémáinak a képviseletében, ha az erdélyi magyar EP-megfigyelők hallgatnak, fejtette ki Gál Kinga fideszes képviselő Brüsszelben, amikor erdélyi magyar újságírók egy csoportját látta vendégül. A képviselő asszony érintettek megnevezése nélkül több olyan konkrét esetet is megemlített, amikor értékelésük szerint a magyar képviselők által végzett meggyőzőmunkát lenullázta az RMDSZ-es megfigyelők hallgatása vagy ellentétes előjelű megszólalása. Az egyik konkrét eset a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel tavaly szeptember végén tartott brüsszeli előadásán történt. Ekkor a BKB vezetői mintegy 30 EP-képviselő, illetve asszisztenseik előtt tartottak előadást az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Megállapításaik erejét azonban nagyban csökkentette, hogy az RMDSZ egyik jelen lévő brüsszeli megfigyelője hozzászólásában kijelentette, az előadók nem legitim szószólói az erdélyi magyarságnak. A Krónika megbízható forrásból úgy értesült: Szabó Károly szenátorról van szó. Ezt Hantz Péter megerősítette. A lap munkatársa megkérdezte Szabó Károlyt, a szenátor cáfolta ezt, de nem idézte fel, hogy pontosan mit is mondott. /Gazda Árpád: Brüsszeli hátramozdítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ vezetősége napok óta készültségben van. A kapusok minden belépőt igazoltatnak, ha valakinek nincs igazolványa, nem engedik be. Ez bonyodalmat is okozott: a doktorandusok például nem rendelkeznek semmiféle igazolvánnyal, így követelniük kellett a bejutást. Az adminisztratív személyzet napok óta őriz minden emeletet, egy alkalommal azt is megkísérelték, hogy ellenőrizzék Hantz Péter csomagját, de a BKB-s aktivista tanársegéd ezt nem engedte meg, mondván: nem rendőrök, ehhez nincs joguk. A főépület környéke hemzseg a civilruhás rendfenntartóktól, s a gyülekezőket több olyan egyén is filmezi, aki biztosan nem a sajtónak dolgozik. Az újságírókat taxiba ültették, és az egyetem Arany János utcai épületénél találkoztak. Ez váratlanul érte a rendfenntartókat, akik a Ferenc József (Horea) úti épületre gyanakodtak. Később Hantz Péter közölte: tudomást szerzett arról, hogy az akciót többen is elárulták, ezért előző éjszaka teljesen átalakította tervét. A taxizás, a célpontok hirtelen megváltoztatása azért volt szükséges, hogy az őrködőket megtévessze. A Kémia Kar épületében a fehérköpenyes Hantz teljesen szabadon mozgott, és számos magyar nyelvű táblát kifüggesztett. A következő helyszín a Bölcsészkar épülete volt. Hantz bement, lévén az egyetem alkalmazottja, nem merték útját állni, a sajtóval azonban más volt a helyzet. Egy termetes férfi, Vasile Tegudean, az őrség főnöke, a rektorátus szóbeli utasítására hivatkozva az újságírókat nem engedte be. Hiába emlegették az 544-es törvényt, amely közintézményekbe szabad bejárást biztosít, és hiába fenyegetőztek perrel, a kapuőr hajthatatlan maradt. Hantz Péter tíz perc múlva kijött, jelentve, hogy mintegy tucatnyi magyar feliratot sikerült kisebb lökdösődés árán kifüggesztenie. Ezután a Farkas utcai Főépülethez gyalogoltak, ahol előbb az Egyetemiek Házára próbálta Hantz kifüggeszteni a Báthory-féle alapításról szóló tábla négynyelvű változatát, sikertelenül. Tegudean és több civil ruhás egyén megakadályozta ezt, sokan a városházi engedélyt firtatták. Közben az egyetem szóvivője, Cristina Nistor kijelentette: rendkívüli állapotról van szó, mert egyesek úgymond törvénytelen akciókkal próbálkoznak, ezek ellen fegyelmi eljárást indítanak, de az ellenőrzések dacára mind a diákoknak, mind a tanároknak, de a sajtónak is szabad bejárása van az egyetemre. Két perccel később Tegudean és társai ismét elállták a Hantz után befelé igyekvő újságíróhad útját. Kijövet a fehérköpenyes Hantz arról számolt be, hogy itt csak két táblát tudott elhelyezni. Mások jelezték: azokat máris letépték, összetörték, széttaposták. Mindazonáltal Hantz kijelentette: az akciót sikeresnek tartja, és folytatni fogja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pár perc kétnyelvűség a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ „Ha bezárnak, ennek csak örvendeni tudok. Nagyon sok kisebbség csak úgy tudta elérni céljait, ha néhány képviselőjét bezárták. Azt kockáztatom, hogy esetleg kirúgnak az állásomból. Biztosíthatom önöket, hogy puhára fogok esni, három könyvemet szeretném befejezni jó néhány éve és nincs rá időm, most legalább lesz” – nyilatkozta Hantz Péter. A BBTE vezetősége közcsendháborításért feljelentette Hantz Pétert a rendőrségen. Ezekben a napokban a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége Brüsszelben tartózkodik, ahol az Európa Parlament előcsarnokában a BBTE multikulturális jellegéről tartanak előadással egybekötött kiállítást. /Debreczeni Hajnal: Magyar feliratokat próbált meg elhelyezni a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A BBTE rektora, dr. Nicolae Bocsan egyetemi tanár által jegyzett közlemény szerint a rektor elhatárolódik a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak /BKB/ megnyilvánulásaitól, amelynek során feliratokat helyeztek el az egyetem vezetőségének jóváhagyása nélkül. Ezzel áthágták az intézmény érvényben levő belső szabályzatát, zavart keltettek az oktatási folyamatban és az egyetemi mindennapi életében. A BKB tagjainak megnyilvánulásai elfogadhatatlanok. A BBTE-nek fel kell lépnie a szélsőséges, agresszív támadásokkal szemben. /Bocsan elhatárolódik az „agresszivitástól”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Néhány nappal ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) bejelentette, hogy önerőből fog érvényt szerezni a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tavaly májusi szenátusi döntésének, és saját költségén kifüggeszti a magyar nyelvű feliratokat az egyetem Farkas utcai főépületében. A hírt közlő Kovács Lehel tanársegéd azt is megjegyezte: tudomása van arról, hogy a BBTE vezetősége megkísérli megakadályozni a tervet. A BKB november 22-én megtörtént kifüggesztette a feliratokat. Az akciót végrehajtó Hantz Péter komoly akadályokba ütközött, a feliratok kihelyezését nagyrészt fizikailag meggátolták, ahol pedig sikerült kifüggeszteni, ott pár perc múlva eltávolították, néhol összetörték őket. A sajtó képviselőit nem engedték be. A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa hisztérikus, diktatórikus és erőszakos fellépésével szavatolta a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak a győzelmet. A magyar nyelvű feliratok ugyan mindössze percekig álltak a helyükön, ennek ellenére a BKB világraszóló diadalt aratott. Az akció nyomán ugyanis a teljes kolozsvári sajtó – és általa a közvélemény – tanúja volt annak, hogy az intézmény, ha kell erőszakkal, ha kell hazugsággal, de megvédi a saját dogmáit. A bezárt ajtókkal, a makacs elutasítással biztosították maguknak a sajtó ellenszenvét. Az egyetem szóvivője mosolyogva állította, hogy a sajtónak szabad bejárása van az egyetem épületébe. Két perccel később mégis elállták az újságírók útját. A végén Hantz Péter megmutatta azokat a szórólapokat, amelyeket az egyetem külföldön terjeszt, és amelyben az áll, hogy a kisebbségek nyelvei jelen vannak az egyetemen. A BBTE multikulturalitása abban merül ki, abban, hogy ezt a multikulturalitást széltében-hosszában hangoztatja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pár perc kétnyelvűség a BBTE-n. Kalandfilmszerű akciót hajtott végre a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Arra a kérdésre, hogyan vélekedik a BKB feliratozási akciójáról, Nagy László, a BBTE rektor-helyettese kifejtette, hogy az ilyen típusú akciókat nem tartja jóra vezetőnek. „Körülbelül másfél éve hivatalosan kérjük a magyar feliratozást. Igényünket továbbra is fenntartjuk, de nem ez a megoldás” Nagy László szerint akkor valósulhat meg a magyar feliratozás, ha az egyetemen normális munkahangulat uralkodik. Dékáni gyűlésen a rektor felhatalmazást kért ahhoz, hogy törvényesen járjon el Hantz Péterékkel szemben. A többség megszavazta a javaslatát. Az Európai Parlamentben a BBTE hirdeti multikulturális jellegét. Nagy László helyesli, hogy ismertté tegyék az egyetemet. Azonban csakis a valóságot kell bemutatni. /Kelemen Tamás: Interjú Nagy Lászlóval, a BBTE rektor-helyettesével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

Feljelentést tett a rendőrségen Hantz Péter ellen a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivőjét a BBTE vezetősége minősített közrendháborítással és rongálással vádolja. Előzőleg Hantz Péter az egyetem folyosóin több magyar nyelvű táblát szerelt fel. A feliratok ügye szóba került a magyar tagozatvezetés november 22-i ülésén is. Nagy László rektor-helyettes szerint a résztvevők többségének álláspontja szerint a dolgok azért fajultak ide, mert az egyetem román vezetősége a halogatás taktikáját alkalmazta a magyar feliratok ügyében. – Mindannyian egyetértünk abban, hogy a magyar nyelvű táblákat fel kellett volna már szerelni ezelőtt egy évvel, de legalább néhány hónappal ezelőtt – mondta Nagy László. A BKB megnyilvánulásával kapcsolatban nem alakult ki egyértelmű álláspont. Hantz Péter úgy tudja, hogy amikor ülésezett a szenátus, és Nicolae Bocsan rektor a ő menesztését kérte, megszavazták a javaslatot. Nagy László rektor-helyettes ezt nem cáfolta és nem erősítette meg. „Nem tudok semmit, nem nyilatkozom” – jelentette ki. A magyar oktatók a rektor véleményével nem értettek egyet, és néhány napon belül hivatalos közleményt bocsátanak ki erről. /Feljelentette Hantz Pétert az Egyetem. A BKB akciója megosztotta a magyar oktatókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./