Együtt ünnepeljük a tanulmányi versenyek győzteseit, mondta Filep Attila, a Budapesten létrehozott Marosvásárhelyi Baráti Társaság mellett működő Bolyai Alapítvány kuratóriumi elnöke. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban május 18-án volt a díjátadás. Négy témakörben – magyar nyelv és irodalom, magyarságtörténet, matematika, fizika – összesen tizenkét díjat adtak át a kiváló szereplést nyújtó diákoknak. A magyarságtörténet pályázói az 1956-os októberi forradalom történetében mélyültek el. A Bolyai Alapítvány hatszázezer forint értékű sportfelszerelést ajándékozott az iskolának. /Ferencz Melánia: Ünnep és dicséret. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Kiss Józsefet, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum nyugalmazott tanárát nyolcvanadik születésnapja alkalmából május 20-án egykori pedagógustársak, diákok és a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének tagjai köszöntötték. Bemutatták Kiss József Közjóra születni /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét, mely az iskola 1946–2000 közti időszak történéseit, emlékeit foglalja össze. /(mr): Aki a közjóra született. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Június 9-én Marosvásárhelyen újrajátszották Nagy Imre perét a Bolyai Farkas Líceumban, ítélkeztek, támadtak, védtek tinédzser ifjak és lányok. A félórás per során vádolók és védők korhű mondatokban és érvek szerint döntöttek a miniszterelnök sorsáról. A tárgyalás végén a tanárokból álló esküdtszék egyöntetűen felmentette a vértanúhalált halt miniszterelnököt, a további fejleményekről pedig vetített képek által szerezhetett tudomást a telt házas diákpublikum. Józsa István történelemtanár, osztályfőnök elmondta: A Budapest–Marosvásárhely Baráti Társaság 1956 ötvenedik évfordulója alkalmából dolgozatírói pályázatot hirdetett. Az egyik téma, ’56 erdélyi vetülete, megtetszett diákjainak, akik több kiváló dolgozatot küldtek el és több díjat nyertek. Magyarságtörténet-órákon számtalan esetben szó esett ötvenhatról, egy ilyen alkalommal vetődött fel: el kellene játszani a huszadik századi magyar történelem egyik legaljasabb kirakatperét. Ők készítették a forgatókönyvet, ők írták a szöveget is. /Nagy Botond: A Bolyai felmentette Nagy Imrét. Újrajátszott tárgyalás az iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

Már hagyománnyá vált, hogy az 1989-es fordulat után, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum ballagási ünnepségén három Győrffy Zoltán-díjat osztanak ki a végzős diákok között. A kiosztásra kerülő 600 dollárt minden évben a Washingtonban élő egykori bolyais diákok, a Győrffy házaspár (dr. Győrffy Péter és Puskás Ilona) biztosítják. Ettől az évtől kezdve, az előbb említett mellett, egy újabb díj is lesz. Ezt a Kanadában élő Katonai Éva orvosnő létesítette fiatalon elhunyt férje, Szabó Jenő emlékére. Szabó Jenő tanári tevékenysége alatt az egyik legjobb és legtehetségesebb tanítványa volt, emlékezett rá Weszely Tibor. 1967-ben Bukarestben elektronikamérnöki diplomát szerzett. 1987-ben feleségével és gyermekeivel Torontóba emigráltak, ahol Jenő bio- és elektromérnökként dolgozott 1996. július 5-én tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig. /Weszely Tibor: Győrffy Zoltán- és Szabó Jenő-díjas diákok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban 46 év után ismét tiszta magyar évfolyam ballagott június 14-én, a Bolyai és a Református Kollégium 245 végzőse mondott búcsút középiskolai éveinek. A diákokat és szülőket Bálint István igazgató és Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte. Szalkay József a Bolyai Kollégium Alapítvány részéről köszöntötte a diákokat: „Megvalósulni látjuk azt, amiről két évtizede álmodni sem volt szabad, ma újra színmagyar az iskolánk.” /Menyhárt Borbála: A Bolyaiban 46 év után ismét tiszta magyar évfolyam ballagott. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

A X. Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat keretében június 21-én a Kultúrpalotában adták át a díszpolgári címeket és a Pro urbe-kitüntetéseket. Idén a díszpolgári címet két magyar /Szalman Lóránt, Kiss Elemér/ és két román, illetve post mortem Szabó György Pálnak és egy románnak adományozták, Pro urbe-kitüntetést Sepp Rieder, Eric Hayes és dr. Gyimesi Endre vehetett át. Szalman Lóránt /sz. Kolozsvár, 1929. szept. 11./ Kolozsváron végezte a zenekonzervatóriumot. Marosvásárhelyen kezdetben kórusvezető, majd a Marosvásárhelyi Székely Ének- és Táncegyüttes igazgatója. Karvezetőként folytatta tevékenységét, majd a marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója, számos hazai és külföldi turnén vett részt zenekarával. 1989. december 1-től nyugdíjas, megalapította a Musica Humana női kórust. Kiss Elemér Kolozsváron végzett matematika-fizika szakon, 1974-ben doktorált matematikából. 1951-1961 között a Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára, 1961-1978 között a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézet tanára, 1978-1990 között a marosvásárhelyi almérnöki intézet előadótanára, 1990-1999 között pedig a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem professzora. 2001-től a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen előadótanár, jelenleg is itt tanít. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Több könyvet és egyetemi jegyzetet adott ki. Szabó György Pál /Marosvásárhely, 1930. okt. 18. – Marosvásárhely, 2005. jan. 9./ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika-fizikát végezte el. 1952-1955 között a bukaresti Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott, majd hazatért, általános iskolákban tanított. Nyugdíjazása után gazdag szociális és kulturális tevékenységet fejtett ki, tíz éven át töltötte be az EMKE elnöki tisztségét, 2001-től az EMKE tiszteletbeli elnöke. A népzene- és néptáncmozgalom kezdeményezője Maros megyében. 1995-ben Kun Kocsárd-kitüntetést kapott. Dr. Gyimesi Endre /Keszthely, 1952. okt. 20./ az ELTE irodalom szakán doktorált, Keszthelyen a könyvtár igazgatója, 1988-tól pedig a megyei levéltár igazgatója. 1994-ben választották a Marosvásárhellyel testvérváros Zalaegerszeg polgármesterévé, majd országgyűlési képviselővé. /Antalfi Imola: X. Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárok és Pro urbe-kitüntetettek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

A kerámiának jut a főszerep a Bolyai Alkotótáborban, amelyet a marosvásárhelyi várban a Mészárosok bástyájában hatodik alkalommal szervezett meg az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) helyi fiókja. Az augusztus 15-én megnyílt művésztelepre grafikusokat és szobrászokat is meghívtak. Csegzi Magdolna szervező közölte, tizenkilenc képzőművészt hívtak meg, Magyarországról is érkeznek művészek. Idén újdonságnak számít a geometriatábor, amely a művészteleppel párhuzamosan zajlik, és amelynek célja a Bolyai-eszmeiség népszerűsítése. A Bolyai Farkas Gimnáziumban és a Teleki Tékában tartanak előadásokat, amelyekre matematikusokat, Bolyai-kutatókat, akadémikusokat várnak. /Antal Erika: Művészek és matematikusok. Bolyai Alkotótábor Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

Florea, Marosvásárhely polgármestere szerint a restitúciós törvények miatt a városok egyrészt ingatlanok nélkül maradnak, másrészt megoldhatatlan helyzetekbe sodródhatnak. Florea a magyar történelmi egyházaknak visszaszolgáltatott iskolákat hozta fel példaként, mondván, ha az egyházak más célra akarják felhasználni az ingatlanokat, a városnak sem területe, sem pénze nincs rá, hogy más oktatási intézményeket létesítsen ezek pótlására. A polgármester kifejtette, ő luxusbordélyt létesítene a Bolyai Farkas Líceum épületében, mivel ez a legjövedelmezőbb üzlet, és az egyházat semmi nem akadályozza meg, hogy az iskola helyett más célokra használja fel az ingatlant. Sebestyén Mihály megjegyezte, hogy még mindig nincs jogegyenlőség Romániában, ugyanis ha ezt a kijelentést, miszerint egy nagy múltú tanintézményből leginkább kuplerájt kell csinálni, Nagy Győző vagy Fodor Imre tette volna az ortodox vagy görög katolikus egyházra értendő, máris országos per lenne belőle, fejek hullanának, növekedne a hivatásos átokmondók száma. Szembesülni kellene a valósággal, hogy ez a város a felekezeti intézményein keresztül oldotta meg a századok folyamán a gyermekek oktatását. Marosvásárhelyen a református és katolikus hívek, kik a város lakosságának szinte abszolút mértékét jelentették, saját erőből létesítettek iskolákat és óvodákat. Ugyanezt tette az izraelita felekezet is. Minden felekezetnek jogában állott 1848-tól saját intézményt létrehozni oktatási céllal. Ehhez nem kellett belügyminiszteri engedély, a kuplerájhoz igen. A Református Kollégium létrehívása vagy felélesztése a református egyház alapvető feladata mindenkor, mindenütt Romániában, ahol már korábban is létezett ilyen intézmény. A református egyház 475 éves történelme során Erdélyben nem kobzott el erőszakkal egy iskolát sem. De épített, működtetett, akkor is, amikor erre egy fityinget sem kapott az államtól. Az egyház jogos tulajdonát kérte vissza. A református egyház, mint minden keresztény egyház, nem híve a prostitúciónak. Sebestyén Mihály hozzátette: nem tagja, nem híve a református egyháznak, sem fizetett ügynöke. /Egy idézet kapcsán. Kevés tisztelettel: Sebestyén Mihály. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Marosvásárhelyen 1956-ban diákszövetségi gyűléseken előfordultak bátrabb hozzászólások. Bárányi Ferenc említette meg visszaemlékezéseiben, hogy Wiener Ferenc, az intézmény pártalapszervezetének egyik vezére állítólagos román provokációra hivatkozva, egyetemi őrséget szervezett Bárányi Ferenc és Komáromi Mihály diákvezérek alá toborzott hangadókból. Így ezeket – vagyis az egyetem esetleges hangoskodóit – végig ellenőrzése alatt tarthatta, s még arról is gondoskodhatott, hogy közéjük beépítse besúgóit.      Októberben, a gyűlésén Toró Árpád hatodéves, Nagy Lajos negyedéves vagy Kiss András és László Ildikó akkori harmadéves hallgatók meg mások is kényes kérdéseket feszegettek. Toró első hozzászólóként az eddig elmulasztott feladatokról beszélt, s Körösi Csoma Sándor szobrának visszaállítását, a hajdani Bolyai Gimnázium nevének visszaadását, a Bolyai sír ápolását, a magyarságunk megőrzését emlegette. Nagy Lajos (emlékiratában rögzítette) a diákság sorsával kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Kiss András hozzászólásában egymás kölcsönös megismerését reklamálta román–magyar viszonylatban. László Ildikó Trianon igazságtalanságát is emlegette. A legnagyobb jelentőségű tett Toró Árpád és Gergely Tibor hatodévesek által összeállított 12 pont felolvasása volt. Ugyanekkor Nagy Lajost az egyetem IMSZ kultúrfelelősének választotta az egyetemi IMSZ küldöttgyűlés. Szép kezdeményezés volt az Ady Kör létrehozása és egy folyóirat kiadásának terve. Egyszer a negyedévesek a gyülekezési tilalom ellenére előadás után libasorban mentek fel a főépületig. A rettegett rektor, Andrásofszky Tibor tombolt és politikai tüntetésnek nevezte a cselekedetet. A „libasor” később is ott szerepelt a halmazati bűnök között. A Bolyai-sír megkoszorúzásakor a temetőben hemzsegtek a civil ruhás szekusok. Az egyetem vezetősége egyöntetűen foglalt állást az ellenforradalom definíció mellett. A besúgók adatait gondosan begyűjtötték, de egyelőre jegelték őket.   1957-ben ugyanez a diákság szemtanúja lehetett Kádár János marosvásárhelyi látogatásának, melynek legsötétebb momentuma az emlékezetes beszéd volt: lemondott az erdélyi magyar kisebbség sorsába való beleszólás lehetőségéről.   1959-ben a kommunista vezetés Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben is elérkezettnek látta az időt a magyartalanításra. Előzőleg  Andrásofszky Tibor  rektor a tél folyamán hatalmas nagytakarítást végzett, tucatjait szórta ki az ártatlan és a bélyeges diákoknak. Ezután a gyűlésen még csak a tanári kart vették elő és alázták meg. Ennek lett áldozata a még aznap letartóztatott Kóródi Ferenc tanár, a híres Egyetemi Népi Együttes vezetője is. Ő 17 évet kapott. Mások, mint Lőrincz Endre András vagy Pápai Zoltán professzor, megalázó önkritikával úszták meg, de volt olyan is, mint pl. Szerémy Lajos tanársegéd, akinek el kellett hagynia a várost. A diákok meghurcoltatása ezután következett. Először Csernik Zoltán zseniális ötödéves hallgatót exmatrikulálták, majd három hallhatót /köztük a mostani emlékezés íróját/ zárták ki az „ellenséges magatartás miatt: Szász Istvánt, Katz Pált, és Nagy Lajost. Ellenséges megnyilvánulásaik miatt a szankcionált két hallgatót az egyetem, Bárányi Ferencet /abszolválása után két évig nem állhat államvizsgára/ és Kiss Andrást /az V. évfolyam befejezése után exmatrikulálják. Amennyiben ez év alatt a termelésben olyan tevékenységet fejt ki, hogy méltónak bizonyul tanulmányai befejezésére, beiratkozhat a hatodik évfolyamra/. Később valamennyi kizárt és szankcionált hallgató orvos lett. Bárányi Ferenc az 1989-es változás után Románia egészségügyi minisztere is volt. /Szász István Tas: 1956 Erdélyben. A forradalom és utóélete a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

A 24 Ore Muresene című marosvásárhelyi román sajtótermék címoldalán tudatta, hogy valami nagy veszély leselkedik a marosvásárhelyiekre. A Bolyai Farkas Líceum diáksága valami roppant sötét dologra készülődik. Ezek a bolyais diákokmár 1990-ben is az önálló (az újság szóhasználatában: kizárólagos) magyar iskoláért „mentek ki az utcára”. Valójában 1990-ben nem a bolyais diákok mentek ki az utcára. Megtanulhattuk az utóbbi évek „demokratikus” sajtójában, hogy az igazság sok esetben köszönő viszonyban sincs azzal, amit írnak, állapította meg Bálint Zsombor. Kellemetlen meglepetés, hogy a vezércikk nem a magyarokat rendszeresen gyalázó lapban jelent meg, hanem egy olyan újságban, amely eddig a kiegyensúlyozottságra törekedett. A kolozsvári Bolyai Egyetem (amelynek csupán a neve közös a marosvásárhelyi tanintézményével) létrehozásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság demonstrációra felhívó szavaiból az újságíró csupán annyit ért, hogy Bolyai (1990 márciusában is meg akarták gyilkolni Bolyait a feltüzelt verőlegények). /Bálint Zsombor: Bolhából elefántot, Bolyaiból provokációt! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

Október 17-én Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium előtti parkban elkezdődött a „Leendő Bolyai Egyetem Nyílt Napja” elnevezést viselő népszerűsítő kampány. A rendezvényt a román sajtóban megjelent uszító jellegű vezércikk harangozta be, s a rendezők közül kettőt az elmúlt éjszaka arra próbáltak rávenni a rendőrségen, hogy egy el nem követett plakátozásról adjanak nyilatkozatot. A fiatalokkal durván, ellenségesen bántak, számolt be Körtesi Sándor tanár, a rendezvény főszervezője. A sátrat állító fiatalok tevékenységét csendőrök és egy rendőrautó felügyelte. A karhatalom ilyen mértékű jelenléte egy magát demokratikusnak nevező országban visszás. Az európai kisebbségek közül az erdélyi magyarság az egyetlen, amely nem harcolta ki magának a jogot ahhoz, hogy államilag támogatott anyanyelvi felsőoktatási hálózatot működtessen – erősítette meg a szórólapon olvasható adatokat Hantz Péter, Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa, aki a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeként az uniós intézmények, az ENSZ, a hágai EBESZ illetékeseit és több európai parlament tagjait tájékoztatta a romániai magyar felsőoktatás valós helyzetéről, beleértve a marosvásárhelyi OGYE problémáit is. Jelenleg Románia lakosságának 6,6 százaléka magyar, de az egyetemi hallgatóknak csak az 1,6 százaléka tanul magyar nyelven, holott az ismeretszerzés anyanyelven a leghatékonyabb. Jelenleg nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvosképzés. /(bodolai): Az uszítás és megfélemlítés ellenére. Kampány az önálló Bolyai egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Demény Péter és Halmosi Sándor, két fiatal szerző tartott könyvbemutatót Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban. Demény Péter Visszaforgatás című regénye egy fiatal író visszaemlékezéseit mondja el, a '80-as, '90 évek Kolozsvárán. Halmosi Sándor Annapurna déli lejtőin – Szeretők könyve című verseskötete kapcsán szó esett a szerethetőségről, a feltétel nélküli szeretet nehézségéről is. /N. B.: Déli lejtők a visszaforgatáson. Kettős könyvbemutató Marosvásárhelyt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

A két ország tudományos akadémiájának együttműködése révén közös tanulmány készülhet Románia és Magyarország történelméről, a közeljövőben pedig egyszerűbbé válhat a román-magyar határon való átkelés. Mindez csupán egy része azoknak a terveknek, amelyek konkrét alakot ölthetnek a második román-magyar közös kormányülést követően. A megkötésre váró kormány- és tárcaközi egyezmények alapján a román és a magyar állam közösen biztosít majd anyagi támogatást több tanügyi intézménynek, köztük a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak, a bukaresti Ady Endre Líceumnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak, továbbá a Battonyán levő iskolának. Markó Béla szerint Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. Azonban nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy „miközben a két ország partnerségéről, a szoros együttműködésről beszélünk, egyes pártok feszültséget szítanak, erősítik a nacionalista, magyarellenes retorikát”. /Gujdár Gabriella: Egyszerűsítenék a nyugati határátkelést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1956. november 17-én hangzott el először hivatalosan, hogy az 1952-től Iosif Ranghet középiskola új nevet kap: Bolyai Farkas Középiskola lett. A líceum akkori igazgatója, Kozma Béla kitartásának köszönhetően sikerült elérni, hogy az oktatási intézmény Bolyai Farkas halálának 100. évfordulóján volt hírneves tanárának nevét vegye fel. Az akkori esemény 50. évfordulóján, november 16-17-én a mostani tanárok, diákok és az öregdiákok ünnepeltek. Az iskola tanulói tartottak szimpóziumot a két Bolyairól, majd a műsorban helyet kapott a néptánc és a reneszánsz zene is. Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a líceum udvarán, valamint a Bolyai téren levő szobrokat, illetve a temetőben a két Bolyai és dr. Bernády György városépítő polgármester sírját, továbbá dr. Kozma Béla emléktábláját. /Vajda György: Ünnepség a Bolyaiban. A névadásra és Kozma Bélára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

November 17-én tartották Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum a jubileumi rendezvénysorozatának záróünnepélyét. „A Bolyai Farkas Elméleti Líceum ereje abban a háttérben is rejlik, és a fejlődése a jövőben abban is reményteljes, amit a város magyarsága, vezető személyiségei, öregdiákjai, vállalkozók, a mai bolyais diákok és tanári kar, az iskola személyzete jelentenek és képviselnek az iskola életében” – fejtette ki Bálint István igazgató. 1989-ben azzal vonultak az emberek az utcára, hogy a rendszerváltás után sikerül visszakapni a magyar iskolákat. Akkor sem sikerült és a Bolyaiért, az anyanyelvi oktatásért szervezett békés, gyertyás tüntetésnek magyarellenes pogrom lett a vége. A kitartó jogkövetelésnek köszönhetően 2005-ben sikerült végre elérni, hogy ismét magyar iskola legyen a Bolyai. De sok még a tennivaló, vannak még egykori iskolák, ingatlanok, amelyeket nem sikerült visszaszerezni. A diákok színvonalas előadást tartottak, majd Az én iskolám címmel Miholcsa Gyula operatőr dokumentumfilmjét vetítették le. /Vajda György: Bolyais záróünnepély. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

November 18-án Marosvásárhely tanácskoztak a magyar szakos tanárok. Ötvenről százra emelkedik a magyar tételek száma az érettségin, a tananyag azonban ugyanaz marad – hangzott el a tanácskozáson. Az írásbeli tételsor (mind a száz változat) január 15-ig felkerül az internetre, a szóbeli tételek második pontja pedig májusig. Murvai Éva, a Bolyai Farkas Gimnázium tanárnője arra biztatta kollégáit, hogy vegyenek részt tanítványaikkal az anyanyelvi vetélkedőkön (versmondó, Szép beszéd, Édes anyanyelvünk). A középiskolai tanárok megbeszélésével párhuzamosan zajlott az általános iskolákban oktató pedagógusok köre. Elhangzott a panasz, hogy a könyvtárak bővítésére kiutalt összegből egyes iskolákban nem részesültek a magyartanárok. A tanácskozáson többek között elhangzott, hogy Farkas Ernő volt tanfelügyelő közbenjárásának köszönhetően a Polis Kiadó 20 százalékos kedvezményt biztosít a magyartanároknak az ismertetett listán szereplő könyvek megvásárlása esetén. /(bodolai): Duplájára nő az érettségi tételek száma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

Hiába utazott Marosvásárhelyre Pap Géza református püspök, hogy Csegzi Sándor alpolgármesterrel aláírják a püspökség tulajdonába átkerült Bolyai Farkas Főgimnázium átadási-átvételi jegyzőkönyvét valamint az öt évre szóló bérleti szerződést az épület használatára. Dorin Florea polgármester ugyanis nem írta alá Csegzi Sándor alpolgármester felhatalmazását a szerződéskötésre. Pap Géza másfél órát várakozott, hogy találkozzon a polgármesterrel, akivel több mint egyórás beszélgetést folytattak. Florea azt kifogásolta, hogy a vonatkozó kormányhatározat túl nagy összeget ír elő az egyházaknak visszaszolgáltatott épületek bérlői számára, amit nem hajlandó elfogadni. A polgármester kijelentette, a püspökkel való megbeszélésén tisztázta azokat a rosszindulatú nyilatkozatokat, amelyeket a Népújság neki tulajdonított az iskola rendeltetésével kapcsolatosan, de nem pontosította, melyek voltak ezek a rosszindulatú írások. /(bodolai): Elmaradt az aláírás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ A törvényesen kötelező házbér felét ajánlotta Dorin Florea polgármester a református egyháznak a Bolyai Farkas Gimnázium épületéért. A polgármester helyettesétől, Csegzi Sándortól is megtagadta az aláírás jogát. /Szucher Ervin: Fölösleges püspöki látogatás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Tisztújító közgyűlést tartott Marosvásárhelyen a pedagógusok Maros megyei szakmai szervezete. Tőkés András megyei elnök beszámolójában elhangzott, egy ideje kispadon ülnek. A magyar kormány éveken át a szövetségen keresztül nyújtott támogatást a pedagógusoknak. Így jött lére a Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) és a Teleki Oktatási Központ (TOK), az anyanyelvű továbbképzés két fontos fóruma. Idővel azonban a politika rátette a kezét a támogatások egy részére, s a BNYA-n mind kevesebb lett a helyek száma. A pénztelenség, az elszegényedés egyre kiszolgáltatottabbá tette a szövetséget. Márton Zoltán, a TOK vezetője némileg ellentmondott Tőkés Andrásnak abban, hogy szó sincs a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének halódásáról, mivel például Hargita megyében jól működik. Dáné Károly, a Tankönyvkiadó igazgatója az általa vezetett intézmény lehetőségeiről számolt be, és támogatást ígérve könyvírásra biztatta a pedagógusokat. Elhangzott, hogy újabb kis iskolákat fognak felszámolni. Ha ez megtörténik, pedagógusok maradnak állás nélkül. Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a megyei szervezet élére, a két ügyvezető elnök Fülöp Judit és Molnár Zoltán lett. /(bodolai): Új vezetőség a pedagógusszövetség megyei szervezete élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Novum Forum Siculorum Társaság március 15-e alkalmából ünnepi műsort tart, amelynek keretében bemutatják a társaság által kiadott marosvásárhelyi történelmi arcképcsarnokot tartalmazó könyvet. /Novum Forum könyvbemutató és műsor. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

A nemrégiben tartott tisztújítás során Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Maros megyei szervezetének élére. A Szovátán tartott országos elnökségi ülést követően március elsején a megyei vezetőség is összeült, és a legfontosabb teendőket vette számba. Az ülésen elhangzott a területi elnökök igénye, hogy folytassák a vidéki találkozókat, amelyeken a tanfelügyelőség képviselői is részt vettek. /Bodolai Gyöngyi: Új elnök a megyei pedagógusszövetségnél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Maros megyéből összesen 21. 500 személy támogatta aláírásával Tőkés László református püspöknek az EP-választásokon való indulását – jelentette ki sajtótájékoztatón Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos alelnöke és Berekméri Sándor megyei elnök. Bár a Tőkés Lászlót támogató 137. 000 aláírást már benyújtották az országos választási irodához, az MPSZ vezetése attól tart, hogy az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy az aláírásokat tartalmazó listákat érvénytelenítsék. Tőkés András szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői gyakran zsarolással éltek: a magyarországi oktatási segély vagy a fűtéspótlék megvonását helyezték kilátásba abban az esetben, ha a megkeresettek aláírásukkal nem támogatják a szövetség európai parlamenti jelöltjeit. „Legalább négy faluból kaptunk erre vonatkozó információkat. Meg arra is, hogy az RMDSZ polgármesterei, tanácsosai, sőt, például a Bolyai Líceum diákjai is aláírásokat gyűjtöttek. Helyenként a polgármesteri hivatalt is bezárták ennek érdekében, az elöljárók pedig házról házra jártak és támogatókat kerestek a szövetség jelöltjeinek. Arról is érkezett jelzés, hogy a hivatalbeli takarítónők munkaidőben aláírásokat gyűjtöttek az RMDSZ-nek. Az MPSZ önkéntesei elsősorban olyan családokat kerestek fel, ahol nincsenek iskoláskorú gyerekek” – mondta az MPSZ alelnöke. Tőkés András szerint– elsősorban az értelmiségiek – gyakran az RMDSZ-től való félelmükben, megtorlástól tartva nem írták alá az MPSZ Tőkés Lászlót támogató listáit. /(antalfi): Maros megyéből több mint húszezer aláírás Tőkés Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fizikatanára felhívta a figyelmet arra, hogy a Szülőföldön magyarul pályázati űrlapot az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ megyei szervezeténél is lehet igényelni. Az Iskola Alapítvány pontosított: az űrlapokat csak az információs irodákban, partnerszervezeteknél valamint oktatási intézményekben lehet igényelni. Az MPSZ-t nem jogosították fel együttműködésre, ez a szervezet szándékos rágalomhadjáratot folytatott ellenük. /Nagy Zoltán programigazgató: Pontosít az Iskola Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

A Kárpát-medencében levő Bolyai nevet viselő iskolák találkozóját szervezték meg március 29. és 31. között Mosonmagyaróváron. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskolát a Bálint István igazgató által vezetett öttagú küldöttség képviselte. A diákok a két Bolyai életéről szóló vetélkedőn is részt vettek. Ezúttal azonban a vándorkupát, amelyet háromszor nyert el a marosvásárhelyi iskola, át kellett adják a szombathelyieknek, mivel az ottani diákok bizonyultak a legjobbaknak. /Bolyaisok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

A tavalyi sikereken felbuzdulva idén is megrendezték a Sapientia-ECN programozói versenyt a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. „Az egyetem évek óta részt vesz az ACM (Association for Computing Machinery) egyik legrangosabb, egyetemistáknak szervezett programozói világverseny délkelet-európai regionális döntőjén, ezért úgy határoztunk, hogy a hatékonyabb felkészülés érdekében hasonló stílusú versenyt szervezünk” – tájékoztatott Kátai Zoltán egyetemi adjunktus, az esemény főszervezője. A vetélkedő idén nemzetközi méretűvé nőtte ki magát, ugyanis a kar hat három-három fős csapata mellett a Debreceni Egyetemet egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetemet két, a Kolozsvári Műszaki Egyetemet egy, a Petru Maior Egyetemet két, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumot két, a Papiu Ilarian Líceumot két, az Elektromaros Líceumot egy, a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpontot egy és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot egy csapat képviselte. Az angol nyelven folyó programozói vetélkedővel a diákok hatékonyabban fel tudnak készülni a nemzetközi versenyekre. /Ferencz Melánia: Programozói verseny a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

A magyar tannyelvű középiskolák országos tantárgyversenyét idén második alkalommal szervezte meg Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum, tizenöt iskola és hatvankilenc diák részvételével. Idén földrajzból és biológiából mérték össze tudásukat a diákok. /Menyhárt Borbála: Magyar középiskolások országos vetélkedője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Még a Székelyföldön többségben élő magyarság sem érzi szükségét annak, hogy használja az anyanyelvét – fogalmazódott meg az aggodalom a megalakulásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) hétvégi, kovásznafürdői tanácskozásán. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke a fenti jelenségre példaként említette, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőségen egyetlen magyar feliratot sem lehet fellelni, és sem az intézmények magyar vezetői, sem az üzletek magyar tulajdonosai nem éreznek felelősséget az anyanyelvhasználatot illetően. Péntek János, az AESZ elnöke kifejtette, aggasztó jelenség, hogy folytatódott a magyar nyelv néha ijesztő regressziója. 1980 és 2002 között kétmillióval apadt a világ magyarsága, ennek ellenére a Kárpát-medencében számarányában még mindig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben: a népesség 37 százalékának anyanyelve a magyar. Az elnök úgy véli, hogy az anyanyelv megtartását annak tudatos, félelem nélküli használata és áthagyományozása biztosítja. „Ha a finn példát vesszük, akkor Erdélyben is természetes volna, hogy hivatalos nyelv legyen a magyar” – mondta Gazda József író, az AESZ alapító tagja. Gazda szerint sem a hazai, sem az anyaországi politikusokban nincs felelősségérzet a magyar nyelv iránt. Az AESZ elnöksége, valamint a ma már közel ötszázas létszámú tagság Erdély és a Partium különböző vidékein él, a tágabb vezetőségben pedig minden megye képviselteti magát. A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakaszán összesen 24 általános és középiskolás csapat mérte össze tudását. A díjkiosztáson az általános iskolások versenyén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata vette át az első díjat, második lett a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola, harmadik helyen végzett a kovásznafürdői Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium csapata. /Kovács Csaba: Gazda: hiányzik a magyar nyelv iránti felelősség a politikusokból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Idén Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban szervezték meg a népi gyermekjátékok fesztiválját. A seregszemlén tíz csoport, közel 150 első osztályos gyerek vett részt. A rendezvény a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódott. A népi gyermekjátékok lassan feledésbe merülnek. Az ünnep végén még egyszer felkérték a segesvári Kikericset, játssza el a témához kapcsolódó pünkösdikirályné- választást, hogy a többi gyerek is kedvet kapjon hozzá, megtanulják és otthon is játsszák. /(mezey): Pünkösdikirályné-választás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

Marosvásárhelyre érkezett a Vatikánból kerékpárral visszatérő Ferkó Zoltán. Marosvásárhelyig 31 nap alatt összesen 2717 kilométert kerékpározott Ferkó Zoltán magyarországi tanár, aki a csíksomlyói búcsúra tart. Jövő héten a iasi-i római katolikus püspökségre látogat, és átnyújtja azt a beadványt, amelyet Rómában XVI. Benedek pápához is eljuttatott. Ebben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel együtt az anyanyelvű misék engedélyeztetését kéri a moldvai csángók számára. „Kerékpáros zarándokutam célja, hogy segítsek abban a küzdelemben, amelyet a csángó közösség hosszú ideje vív a magyar nyelvű misék bevezetéséért. Meggyőződésem, hogy annak, amit a Szentírás, az alkotmány és nem utolsó sorban a józan ész diktál, előbb-utóbb meg kell valósulnia” – adott hangot reményének a 31 éves fiatalember, aki két éven keresztül a Bákó megyei Lábnyikon tanított magyar nyelvet. Ott ismerkedett meg az ellentmondásos helyzettel, hogy az egész faluban magyarul beszéltek – egyetlen hely kivételével. „Ez a hely sajnos a templom. De a Vatikánból kapott biztatások után remélem, hogy a felemás helyzet megoldódik” – mondta el Ferkó Zoltán. Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium tanárának osztálya a város maroskeresztúri bejáratánál várta a zarándokot. A főtéren összegyűltek autogramot kértek Ferkó Zoltántól. A helyszínen pillanatok alatt megjelenő közösségi rendőrök a magyarországi állampolgár útlevelére voltak kíváncsiak. A rendfenntartók ellentmondást nem tűrő hangnemben felkérték, hagyja el a város főterét, és amennyiben a fogadtatására érkezőkkel akar beszélgetni, menjen be a plébánia udvarára, ahol Csató Béla főesperes várja. Az újságíró érdeklődésére, hogy Romániában melyik törvény alapján utasítanak ki közterületről valakit, aki a járókelőkkel és az újságírókkal beszélget, a közösségi rendőrök nem tudtak választ adni. „Nem az a baj, hogy az újságírókkal beszélget, hanem az, hogy sokan gyűltek össze” – próbált érvelni a mintegy tíz-tizenkét fős tömegre mutatva Moldován Péter közösségi rendőr, aki szerint a megjelentek nem kértek a városházán gyülekezési engedélyt. Kiss Dénes szervező azonban bemutatta az okiratot, melyben időben a helyi rendőrség tudomására hozták, hogy Ferkó Zoltán – a forgalmi tilalomra való tekintettel kerékpárját maga előtt tolva –a főtérre érkezik. /Szucher Ervin: Kérdőre vont zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Egyre kisebb az esélye annak, hogy a marosvásárhelyi Szent György utcai egykori református leányiskola épületében újból egyházi tanintézet kapjon helyet. Az épületet az egyház egy vállalkozónak adná ki. A befektetőre hárulna a düledező ingatlan teljes felújítása és kibővítése. „A marosvásárhelyi történelmi egyházak három nagy iskolaépületet kaptak vissza: a jelenlegi Bolyai, az Unirea és a Művészeti Gimnáziumot. Bár ne lenne így, de a város magyar fiatalsága sajnos elfér ebben a három ingatlanban. Egy negyediket már nem tudnánk fenntartani, annál is inkább, mivel a feljavítására mintegy kétmillió euró szükséges” – nyilatkozta Lakatos Péter, a tíz marosvásárhelyi református gyülekezet kuratóriumának elnöke. Ötvös József esperes szerint viszont a visszaszerzett épületnek oktatási és kulturális célokat kellene szolgálni. /Szucher Ervin: Befektetőkben bízik az egyház. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

„Aláírtuk a Bolyai Farkas Líceum bérleti díjára vonatkozó szerződést” – tájékoztatott Csegzi Sándor alpolgármester az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőivel folytatott tárgyalások eredményességéről. Az épületet visszaadták jogos tulajdonosának, azonban mindezideig mégsem sikerült megállapodásra jutni Marosvásárhely polgármesteri hivatalával. A most megkötött szerződés öt évre szól, és az egyház abba is beleegyezett, hogy az önkormányzat decemberig visszamenően is 1,5 lejes négyzetméterenkénti árban fizesse a bérleti díjat. /Bögözi Attila: Kiegyezett az egyház a várossal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./