Április 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban Buksa Éva-Mária Üzen a múlt című dramatizált élettörténeteket tartalmazó könyvét Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese mutatja be. /Könyvbemutató a Bernádyban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Sz. Kovács Géza negyven éve él Segesváron, a kolozsvári képzőművészeti főiskola elvégezése óta, azóta tanítja rajzra az újabb és újabb nemzedékeket, emellett készíti metszeteit, rajzait, pasztellképeit. Hű városához, 67 évesen hűséges szülőfalujához, Székelyszentkirályhoz, nevéhez is annak kezdőbetűjét kölcsönözte. Sz. Kovács Gézának a marosvásárhelyi Bernády Házban nyílt kiállítása. /N.M.K.: Lírai napló a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Vezető RMDSZ-politikusok, tíz romániai nemzeti kisebbség képviselői valamint magyarországi tisztségviselők és ottani kisebbségi küldöttek részvételével május 27-én kisebbségügyi szeminárium kezdődött Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tanácskozást a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány rendezte. Borbély László miniszter hangsúlyozta, hogy a kisebbségi törvénytervezetet a napokban fogadta el a kormány, és saját dokumentumaként terjeszti azt a parlament elé. Markó Béla miniszterelnök-helyettes rámutatott: az alkotmány 73. cikkelye egyenesen előírja, hogy törvény szabályozza a nemzeti kisebbségek státuszát. A Nastase által megkérdőjelezett problémával kapcsolatban kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségek tervezett tanácsai nem teremtenek párhuzamosságokat, hanem kiegészítik a már létező központi szerveket és döntéshozókat, lehetőséget adva a nemzeti közösségeknek, hogy az őket, identitásukat érintő kérdésekben maguk határozzanak. A kisebbségi törvény a romániai demokrácia szakítópróbájává is válhat. A kisebbségi törvénytervezet egyik kidolgozója, Varga Attila képviselő, az RMDSZ parlamenti frakciójának alelnöke beszélt a kezdeményezés előzményeiről. A határon túli régiókban kidolgozott és elfogadott kisebbségi törvényekről Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke állított össze dolgozatot. Más hivatalos elfoglaltsága miatt nem jöhetett el a rendezvényre. Előadását Sagyebó László, a HTMH főosztályvezetője ismertette. /Nagy Miklós Kund: Szeminárium a nemzeti kisebbségek jogállásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Láng Eszter és Sáli Róza festményeinek kiállítása. Láng Eszter 1968-ban szüleivel együtt költözött Erdélyből Debrecenbe, Sáli Róza Mezőberényből indult. Számtalan kiállítás áll mögöttük, magyarországi és európai, sőt amerikai tárlatok résztvevői, rendszeresen megmérettetik művészetüket a magyar országos seregszemlén, a Pasztellfestők Társaságának tagjai. Láng Eszter verset ír, kritikákat közöl rangos folyóiratokban, végzettsége szerint bölcsész, festő férje (Torok Sándor) mellett bontakozott ki tehetsége; Sáli Róza a szegedi Tanárképző Főiskolán portréfestőnek indult, de az absztrakt világa elcsábította, most keresi a hidat, az átjárót a két part között. /Sebestyén Mihály: A sejtetés művészete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Július 15-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a romániai magyar lapok képviselőivel. Markó Béla tájékoztatta a jelenlevőket az árvízkárok elhárítására tett kormányzati intézkedésekről, továbbá az RMDSZ álláspontjáról a politikai helyzetről. Az árvízkárokkal kapcsolatban hangsúlyozta az összefogás, a segítségnyújtás fontosságát. Ennek ösztönzésére adott ki az RMDSZ felhívást a szervezet önkormányzati tisztségviselőihez, a magyarsághoz. Az előrehozott választások ügyében kifejtette, hogy azt az RMDSZ nem látja továbbra sem teljességgel indokoltnak. Ennek ellenére a szervezet megfelelően felkészül a választásokra, az eredményes szerepléshez kérik az erdélyi magyarság támogatását. /A romániai magyar lapok képviselőivel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

Szeptember elsején megnyílt a marosvásárhelyi Bernády Házban Horváth Sz. Gyöngyvér, kolozsvári grafikusnő tárlata. Széles Horváth Gyöngyvér műfaji palettája, erre az alkalomra csak kollográfiáiból és vegyes technikával készült tájsorozatából válogatott. Az ódon utcarészletek, a régi házak és tartozékaik ihlették képeit. /N. M. K.: Tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

Szeptember 23-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták a hetvenéves Székely Dénes, a Székely Népi Együttes egykori táncosa, majd igazgatója Táncol a székely című kötetét. A kiadvány az önéletrajzi vonatkozás mellett felöleli a Székely Népi Együttes történetét, világsikereit, az együttes alakulását követő táncházmozgalom sajátosságait is. Székely Dénes részleteket idézett a kötetből, arról az időszakról, amikor 82 ország résztvevői közül a népi együttes hat aranyérmet hozott haza Marosvásárhelyre. /Nagy Botond: Táncol a székely. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

Egymást követik a tárlatok a marosvásárhelyi Bernády-házban. Alig bontották le Kusztos Endre kiállítását, máris itt a következő, Márton Árpád csíkszeredai festőművész kiállítása. Márton Árpád a minap töltötte hatvanötödik életévét. Banner Zoltán Békéscsabán élő műkritikus elmondta: éppen 25 évvel ezelőtt nyitott először Márton Árpád-kiállítást Csíkszeredában, akkor nagy a tömeg gyűlt össze. Márton Árpád azok közé a művészek közé tartozik, akik „magyarul festenek”, nemzeti és saját kézjegyeiket is fölviszik a vászonra. /Nagy Botond: Hatvanöt év színei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

Október 9-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Bernády-házban találkoztak a Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója és a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma képviselői. A találkozó során határozat született, miszerint információs kapcsolatot kell létesíteni, és ki kell alakítani az együttműködést a Kárpát-medencei magyar közösségek között, a sajtó érdekvédelmi szervezetei között, a politikai érdekvédelmi szervezetek és a sajtó érdekvédelmi szervezetei között. A résztvevők kijelentették, hogy biztosítani kell az önálló sajtó létét, mert csak az önálló kisebbségi sajtó szavatolhatja a demokratikus létezés feltételeit. Sajnálatukat fejezték ki, hogy dr. Kis Elemér, a Szülőföld Alap elnöke által október elejére beígért pályázatok kiírása eddig nem történt meg. A Szülőföld Alap létrehozásának nem kell megszüntetnie az Illyés Közalapítvány határon túli támogatási rendszerét, amit a közeljövőben át kell gondolni olyanformán, hogy a támogatások azokat a szerkesztőségeket kedvezményezzék, amelyek közszolgálati feladatot látnak el. A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója kérte a jelen levő érdekvédelmi szervezetek képviselőit, hogy rendszeresítsék az ilyen jellegű találkozókat. Kérték, hogy minden esetben, amikor az érdekvédelmi szervezetek képviselői tanácskoznak, adják meg a lehetőséget a sajtó képviselőivel való találkozásra is. /Magyar–magyar médiapárbeszéd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Megjelent a Napom, napom, fényes napom című fotóalbum HMKK /Hargita Megyei Kulturális Központ/-könyvek sorozatában. A HMKK által kezdeményezett és szervezett tábor fotósai 2004. szeptemberében bebarangolták a Gyimesek völgyét. Így született meg az album. A tábor anyaga most Marosvásárhelyen is megtekinthető a Bernády Házban nyílt kiállításon. /Nagy Botond: Napom, napom, fényes napom. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Marosvásárhelyen, a textilművészet egyik fellegvárában november 5-én nyílt meg a Bernády Házban Hunyadi Mária egyéni tárlata. Szőnyegei együttesét szobrász férje, Hunyadi László néhány míves fémdomborításával tetézte. Tematikában, hangvételben, tökéletesen harmonizáltak a textíliák és a fémplasztikák. /Színek és álmok textiltükörben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

Újabb irodalmi találkozóhellyel gazdagodott Marosvásárhely. A Kultúrpalota, Bernády Ház, Deus Providebit Ház, Bocskai Terem, Diakóniai Központ, unitárius egyházi tanácsterem mellett most az új lehetőség a nemrég felújított Pálffy-ház. November 5-én itt volt Tomaso Kemeny, azaz Kemény Tamás, a gyermekkorában Olaszországba szakadt irodalmár /ma az egyik leghíresebb olasz, vagy olaszul (is) író költő/ könyvbemutatója. A szerző olasz nyelven írt, nemrégiben magyarra fordított Erdély aranypora /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című eposzának bemutatóján Kemény Tamással–Tomaso Kemennyel Szőcs Géza beszélgetett. Tomaso Kemeny Budapesten született, egész életében foglalkoztatta Erdély, annak történelme, mitológiája, és ennek eredménye a megszületett mű: La Transilvania Liberata. A páduai egyetemen angol irodalmat tanító Kemény Tamással erről is beszélgetett Szőcs Géza. /Nagy Botond: Erdélyi aranypor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

Százegy verset szerkesztettek nemrégiben kötetbe. Kolozsvárról, Nagyváradról, legutóbb pedig – Marosvásárhelyről, a Kriterion Kiadó gondozásában. A „vásárhelyi” verseket Kuti Márta szerkesztette könyvformába, ő mutatta be a Kriterion Könyvkiadó új köteteit Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Benedek Elek annak idején két olyan könyvet írt, amelyeknek fogadtatása egymástól gyökeresen eltérővé vált. Mindkettő néprajzi tematikájú, és míg az első megjelenése tiszteletet vívott ki írója számára, a második után amatőrnek bélyegezték. Benedek Elek A magyar nép múltja és jelene című kétkötetes munkájának a második kötetéről van szó. Ezt a könyvet azóta elfelejtették, nem adták ki többet. Most kiadta a Kriterion, ez az első magyar néprajzi monográfia. A 101 vers Marosvásárhelyről című verseskötet egy sorozat részét képezi. A versek legnagyobb része a Bolyaiakhoz íródott. /Nagy Botond: Százegy vers a városról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Fekete Pál szobrász agyagplasztikáiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Nem a groteszk társadalmi jelenségek ihlették a tárlat anyagát, hanem egyszerű emberi esendőségek, gyarlóságok. Hunyadi László szobrászművész kiemelte, hogy Fekete Pál öt évvel ezelőtt tűnt fel hirtelen, és minden előzmény illetve művészeti előtanulmányok nélkül egyből felhívta magára a figyelmet. Humorba oldja mondandóját. /(nk): Fekete-humor a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

A közismert Gyergyószárhegyi Alkotótábor munkáiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Kassai Péter táborigazgató emlékeztetett, a vásárhelyi esemény tárlatsorozatok része, mert kiállítások sokaságán keresztül igyekeznek megmutatni a világon a szárhegyi születésű műveket. Nagy Miklós Kund rámutatott, ezek a képek, kisplasztikák bármilyen kiállítóteremben megállnák a helyüket. /Nagy Botond: Gyergyószárhegyi művek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

Január 13-án nyílt meg Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Balázs József, Gyergyóalfalu festőjének kiállítása. A házigazda Nagy Miklós Kund volt. /(nk): A hideg pólus lélekmelege. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban állították ki Balázs József festőművész munkáit. Balázs József a Gyergyói-medence festője. Szívesen festi jelenlegi otthona színhelyét, Gyergyóalfalut is. /N.M.K.: Balázs József festői világa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Tizenötödik évfordulóját ünnepli a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. Borbély László, a kuratórium elnöke emlékeztetett, az alapítvány első nagy kihívása a Bernády-szobor felállítása volt a Bernády téren, akkor egyesek Antonescu-szobrot akartak állítani Marosvásárhelyen. Utána a Bernády Ház megvásárlása és berendezése következett. 2001-ben az Illyés Alapítvány segítségével sikerült befejezni a Bernády Ház kibővítését, átépítését. Azóta látványosan megnövekedett a rendezvények száma. Tervezik a Bernády-szoba megnyitását. Amikor a szobrot felavatták /1994. okt. 29./ megjelentettek egy szép könyvet Bernády emlékére /Marosi Barna: Bernády György városa/. A könyv hamar elfogyott. Idén valószínűleg újranyomatják. /Antalfi Imola: Ünnepel a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Annak ellenére, hogy nagyon régen kivándorolt innen és élete legnagyobb részét a Balaton mellett töltötte, sohasem feledkezett meg Erdélyről – hangzott el a március 17-én Marosvásárhelyen a tárlatnyitón. Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész vándortárlatának a Bernády Ház adott otthont. A kiállítást Nagy Miklós Kund, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány alelnöke nyitotta meg. Borsos Miklós minden téren remekművet alkotott, úgy is, mint szobrász, mint grafikus és mint éremművész. Borsos Miklósnak Magyarországon 96 köztéri szobra van, de szülőföldjén életében soha nem lehetett kiállítása. Borsos Géza a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Alapítvány nevében szólalt fel: a művész az egész Székelyföldé, az egész magyar nemzeté. /Nagy Botond: Reneszánsz ember munkái. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Határhártyák. Interetnikus folyamatábrák és pillanatképek a Kárpát-medencéből a címe Székely András Bertalan kisebbségszakértő legújabb könyvének, amelyet március 24-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén mutattak be. A budapesti szerző a nyolcvanas évek elejétől foglalkozik a kisebbségkutatással. A szerző elmondása szerint könyve „nem monográfia, de több mint húsz év cikkeit, interjúit teszi egymás mellé”. A kötet a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület támogatásával láthatott napvilágot, így a bemutatón szó esett a muravidéki (Szlovénia magyarlakta része) magyarság sorsáról is, akik helyzete – a hazaihoz mérten sokkal kisebbségpártolóbb szlovéniai politika ellenére – aggasztó. /-kb-: Határhártyák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Határhártyák címmel jelent meg dr. Székely András Bertalan húszegynéhány év alatt papírra vetett írásainak gyűjteménye: a magyarországi kisebbségkutató és szociológus, aki – saját bevallása szerint – a kisebbségvédelemre tette fel az életét jó negyedszázaddal ezelőtt. Annak a hungarológiának a jegyében fogantatott a könyve, amely nemigen nyert polgárjogot az elmúlt ötven esztendőben, így hiánypótlónak is tekinthető – hangzott el március 25-én Marosvásárhelyen, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által a Bernády Házban szervezett könyvbemutatón. A kötet alaptétele annak megcáfolása, hogy a történelmi Magyarország a népek börtöne lett volna. A több évszázados magyar tolerancia az ország területén élő különböző népességek megerősödését eredményezte. A rendezvény másik vendége, Ruda Gábor a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület további kiadványait ismertette, közöttük a Muravidék című művészeti-irodalmi folyóiratot. /Nagy Botond: Erdély és határhártya. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megnyílt Szilágyi László tárlata. Szilágyi Lászlót üvegművészként, majd szobrászként ismerte a művészeti élet, most grafikusként mutatkozott be. /Nagy Botond: Tartalomjegyzék a szimbólum jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Az öt Communitas-ösztöndíjas fiatal alkotásaikkal kerültek alkalomszerűen egymás mellé a marosvásárhelyi Bernády Házban. Eredeti, markáns arcélű művészek mindahányan. Részegh Botond csíkszeredai grafikus, akvatinta lapjai a Párbeszéd címet viselik. Baász Orsolya szürrealista fogantatású nagyméretű táblaképekkel, Debreczeni Botond grafitmunkáival, Kiss Melinda színes kerámiaalakzataival, a papírművész Márton Katalin pedig Lankás ciklusával mutatkozott be. /(nk): Képzőművész kvintett a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

A 80. életévét decemberben betöltő alkotó, Albert László egyéni tárlata látható Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A Mentor Kiadó erre az alkalomra jelentette meg a festőművész életművének összegzését, Banner Zoltán munkáját, a Művészeti Monográfiák sorozat 11. kiadványát. /N.M.K.: Felülnézetből a világ. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Csoportosan Marosvásárhelyen első ízben állítottak ki tordai képzőművészek: Deleanu Márta, Labancz Lóránt, Nagy Annamária és Suba László, tordai, illetve aranyosgyéresi kiállítók munkái láthatók a Bernády Házba. Deleanu Márta festményeiben Horvátország tájait, városait mutatta be. Labancz Lóránt – aki a tárlatnyitón rokkantsága miatt nem lehetett jelen – elküldte faliszőnyegeit, textíliáit. Nagy Annamária iparművész, most ,,üvegművészként”‘ mutatkozott be, formabontó üvegszobraival. Suba László keramikus, szobrász, fafaragó is jelen volt alkotásaival. Nagy Miklós Kund elmondta, négyük egy csapat. Tordán aránylag sok művész él, de a magyarok aránya most már csak olyan jó tíz százalék. /Nagy Botond: Üvegszobrok, álomvárosok. Tordai képzőművészek tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

A marosvásárhelyi Bernády Házban nyílt kiállítással ért véget a második erdőcsinádi táborozás. A Lukácsy Szilamér református lelkész igazgatta és Miholcsa József szobrászművész irányításával működő táborban táborcímer és táborzászló is van. A bemutatott festmények, grafikák, szobrok sokféleképpen közelítették meg a tábor idei témáját, a határt. /N.M.K.: Kapuzárás az erdőcsinádi alkotótáborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Elhunyt Albert László /Petrilla, 1926. dec. 3. – Marosvásárhely, 2006. szept./ festőművész. Nyáron jelentkezett a marosvásárhelyi Bernády Házban derűt sugárzó, színpompás képeivel. Visszatekintő egyéni tárlata kissé megelőzte a 80. születésnapját, de az életművét összefoglaló kismonográfia megjelenése indokolttá tette, hogy időnap előtt létrejöjjön a különlegesen nagy közönséget vonzó kiállítás. /Nagy Miklós Kund: Albert László is elment. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megnyílt a Bandi Dezső emlékére rendezett kiállítás. Tanítványainak, diákjainak csoportjai jelentkeztek a fafaragó tárlattal. A belépőt gazdagon díszített, faragott trónszék és Szent László király oszlopa fogadja. /Nagy Botond: Csillagfaragók nevelője. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi vonatkozású eseményeire emlékeztek írók, költők a marosvásárhelyi Bernády-házban, a Látó című irodalmi folyóirat októberi számának bemutatója alkalmával. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi folyóirat elődje, az Igaz Szó, az ’50-es években jelentős szerepet játszott a magyarság irodalmi-politikai életében. „Csalódott vagyok, mert nincs kinek átadni a megemlékezés hagyományait, az ünnep jelentősége elszürkült, átszövi a politika hálója” – jelentette ki Pomogáts Béla, akit hat hónapra internáltak a forradalom leverése után. Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, aki egy évet töltött rácsok mögött, ’56-os vonatkozású verseiből olvasott fel. A hét év börtönbüntetést letöltött, Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténész rámutatott: „Válaszút nem volt. Amikor mindannak, amiről meg voltam győződve, az ellenkezője ment végbe, csak olyan mértékig illeszkedtem be a kint talált világban, amennyire tisztességgel és a magam korábbi eszményeihez híven tehettem”. Viski András író, költő, dramaturg úgy érzi – bár 1957-ben született –, megfogantatása pillanatában a forradalom gyermeke lett. Édesapját, Viski Ferenc református lelkészt, feleségével és hét gyermekével együtt, mint „horthysta, felforgató elemet”, a román Gulágra száműzték. Kántor Lajos irodalomtörténész a korabeli lapok, folyóiratok tematikáját ismertette, kiemelve, hogy az „új Korunkért” emelt szót Gáll Ernő, Veres Péter, Szentimrei Jenő és Turnovszki Sándor. Kántornak az a véleménye, hogy egykori tanárának, Szabédi Lászlónak az öngyilkossága visszavezethető az 1956-os eseményekre is. – Ötvenhat hősei lassan mind elmennek közülünk, a legendás pesti srácok is közelítenek hetvenedik életévükhöz – idézett könyvéből a magyarországi Kozma Huba. Ő Pongrátz Ödönről, a Corvin köz főparancsnokának, Pongrátz Gergelynek a bátyjáról jelentetett meg nemrégiben könyvet. „Ödön vette föl az öccse kezéből kiesett lyukas zászlót, hazaköltözött Amerikából, és most már ő fogadja a Kiskunmajasi Ötvenhatos Múzeum látogatóit...”. Páll Lajost 1956-ban hat év börtönre ítélte az akkori hatalom. Versei híven tükrözik a rabság szenvedéseit, megaláztatásait. /Nánó Csaba (Marosvásárhely): Látó-bemutató és emlékezés ’56-ra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban nyílt jubileumi kiállításon tizenhárom képzőművész tisztelgett az 1956-os forradalom emléke előtt. Beszédes tény, hogy az 56-os erdélyi megmozdulások első résztvevői, majd a terrorakciók megszenvedői elsők között éppen a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai voltak, Balázs Imre, Tirnován Vid és Szécsi András. Festmények, grafikák, szobrok, domborművek, emlékműtervek kerültek most a közönség elé. A Korondon élő Páll Lajos, akit 1956 után bebörtönöztek, festői kompozícióba emelte megkínzott társai szenvedését, a keresztre feszítettek áldozatvállalását. Kusztos Endre szénrajzát hozta el, Haller József grafikáit, Kákonyi Csilla olajképeit, Márton Árpád és Fekete Zsolt festményét. A brassói grafikus, Csutak Levente mellett Hunyadi László szobrászművész a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely megörökítésére vállalkozott. Művét Kiskunmajsán felavatták. Ugyancsak dombormű Kiss Leventéé, aki ezzel az egyik legkegyetlenebbül megkínzott erdélyi áldozat, a végül önkéntes tűzhalált választott Moyses Márton emléke előtt tisztelgett. Bocskay Vince monumentális emlékművének kicsinyített változatát mutatta be, másik szovátai kollégája, Kuti Dénes pedig festményét. Gyarmathy János bronz kisplasztikája mellett a csíkszeredai Xantus Géza is jelentkezett munkájával. /N.M.K.: Művészeink 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Sánta Csaba szovátai szobrász kis bronzszobraiból álló kiállítása. /N.M.K.: Bronzformák ölelkezése. Sánta Csaba egyéni tárlata Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./