Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. április 2.
"Márc. 28-án zárultak a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német vegyes bizottságának ötnapos tárgyalásai, amely az egyetem multikulturális struktúrái fejlesztési módozatainak kidolgozását tűzte ki célul. A BBTE sajtóközleménye szerint az egyetem rektorából, rektor-helyetteseiből, dékánjaiból, dékán-helyetteseiből, a szenátus szabályozó bizottsági tagjaiból, illetve a magyar tanszékvezetőkből álló bizottság megvitatta az egyetem magyar tanszemélyzetének a kérését a BBTE keretei között önállósuló magyar tagozat létrehozását illetően. A bizottság egyöntetűen az egyetem multikulturális szervezési elve, a teljes körű román, magyar és német nyelvű oktatás megszervezése mellett foglalt állást. A bizottság felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy forduljon a kormányhoz a teljes körű román, magyar és német nyelven való oktatást szavatoló törvényes garanciáért. Két tervezet készült, a román tanároké, az ún. "Agachi-terv" és a magyaroké, a Szilágyi Pál prorektor által előterjesztett ún. "Szilágyi-terv". A Szilágyi-terv értelmében a jelenleg több mint két tucat szakon magyar nyelven tanuló hallgatókat négy /majd öt/ kar - Természettudomány-Matematika, Bölcsészet-Társadalomtudomány, illetve a már létező Római Katolikus Teológia és Protestáns Teológia, majd a tanügyi törvény módosításával lehetővé váló Jogi és Közgazdasági Kar tömörítené. A BBTE szenátusa magyar tanárainak jogában állna a katedrák struktúrája és a kinevezések ügyében dönteni, továbbá vétójoguk lenne a magyar oktatást érintő kérdésekben. Ezzel szemben a román terv /Agachi-terv/ szerint a magyar felsőoktatás megteremtése kimerülne a magyar hallgatók és tanárok létszámának emelésében. A magyar szakokkal kapcsolatos kérdésekben egy közös, fele-fele arányú román-magyar bizottság döntene. A Szabadság kérésére Szilágyi Pál rektor-helyettes nem kívánt kommentárt fűzni a tárgyalások menetére. Az egyetemi kutatócsoportok változatlanok maradnának, tette hozzá. /Sz. K.: Négy magyar karért kardoskodunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"
1998. július 9.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar professzorainak többsége és számos értelmiségi írta alá azt a 163 kézjegyet tartalmazó memorandumot, amelyet az egyetem szenátusának, valamint Emil Constantinescu államfőnek juttattak el. Az aláírók követelik, hogy az intézmény chartájába foglalják bele az egyetem kétnyelvű voltát, ami a román és magyar nyelv egyenlő használatát feltételezné az oktatásban. A memorandum aláírói követelik, hogy létesüljön több olyan fakultás, ahol kizárólag magyarul folyik az oktatás, ezek: természettudományi kar, matematikai kar, bölcsészkar, politológia, jog- és közgazdasági kar. Meg kell teremteni a református és római katolikus teológia működésének feltételeit az egyetemen. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarságnak joga van egy kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetemhez. /Nyelvi egyenlőséget követelnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
1998. december 2.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai karának első tudományos ülését nov. 28-án tartották meg, amelyen Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök, történész és könyvtáralapító halálának 200. évfordulójára emlékeztek. Az ülésen részt vett Jakubinyi György érsek. Az egybegyűlteknek Nóda Mózes adjunktus üdvözölte. Az ülésen a kar dékánja, Marton József egyháztörténelem-tanár tartott előadást Batthyány Ignác munkásságáról. /Egyház és tudományos műhely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1999. március 21.
Dr. Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja elmondta, hogy a kar 1996 óta működik. Összesen 100 növendékük van. Az 1999-2000. tanévre 60-as létszámot hagyott jóvá a minisztérium, ebből 15 hely a történelem mellékszakosoké, 25 pedig a filológusoké. Ezek az állami költségvetésből fizetett helyek. Ezen létszámon felül felvehetnek mindkét mellékszakra 5-5, a kart második egyetemként választó hallgatót és 5-5 főt, akik maguk fizetik tanulmányaik költségét. A filológia mellékszak nyelvtanárnak képez, a végzettek magyar, angol, német és francia nyelvet taníthatnak a hittan mellett. - Dr. Marton József ismertette az 1990 utáni levelező teológiai tagozati képzést, amelyet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola keretén belül valósítottak meg. Akkor még a gyulafehérvári főiskola nem volt akkreditálva. 1997-ben minősítették akkreditáltnak a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolát. Akik az előző években Gyulafehérváron végeztek, azoknak meg kell szerezni az egyetemi fokú diplomát a most már a Babes-Bolyai Tudományegyetemen működő teológiai fakultáson. A gyulafehérvári egyházmegyéből közülük már 87-en sikeresen megszerezték az egyetemi diplomát. A végzettek olyan helységekben is lehetnek tanárok, ahol jelenleg nincsenek egyetemet végzett pedagógusok. /Csúcs Mária: Célok és lehetőségek. Interjú dr. Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánjával. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21./
1999. június 19.
"Szinte minden magyarországi egyetemmel kapcsolata van a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, így a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel is két éve együttműködési szerveződésben áll. Június 15-17-e között látogatást tett a Pázmány-egyetem háromtagú küldöttsége, dr. Erdő Péter rektor vezetésével. Ittlétük alatt a rektori szintű tárgyalások mellett a vendégek meglátogatták a bölcsészkart, a négy (ortodox, protestáns, görög és római katolikus) teológiai kart, a jogi, a politikatudományi és közigazgatási, valamint az európai tanulmányok fakultásait. "A két évvel ezelőtti együttműködési szerződés megkötése után most a kapcsolat konkrét tartalommal való megtöltéséről volt szó - mondta dr. Erdő Péter rektor. Reméli, hogy közös kongresszusokra kerül sor, a következő egyetemi évben például az állam és egyház jogi kapcsolatai témában. Egy másik jelentős terület a jogászokkal és politológusokkal való együttműködés: a nemzetközi kapcsolatok és az európai tanulmányok képzés terén való együttműködés és egy angol nyelvű nemzetközi jellegű diplomáciai képzés az, amit dr. Erdő Péter ajánlott, hozzátéve: nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül várják az alkalmas jelölteket. - A látogatás eredményeképpen különleges együttműködés van kialakulóban a Pázmány-egyetem és a kolozsvári római katolikus teológiai kar között. Õsztől ugyanis lehetővé válik, hogy a hittanárit végzett hallgatók doktorátusi programban vegyenek részt a kolozsvári karon, amelyre beiratkozhatnak a Pázmányon végzettek is (náluk ugyanis a hittanárok nem doktorálhatnak). Ugyanakkor a magyarországiak vendégtanárok küldésével és diákok fogadásával segítik az ittenieket - tájékoztatott Nóda Mózes kolozsvári dékán-helyettes. /Bereczki Silvia: Gazdagodó tudományos kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"
1999. november 16.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai kara november 18-20. között Teológiai Napokat szervez Kihívások a teológiában a harmadik évezred küszöbén címmel. Az előadók között van Jakubinyi György gyulafehérvári érsek /A szövetség teológiája a Tórában és Lisieux-i Szent Teréznél/, Benyik György szegedi biblikus /A Qumrán-kutatás újszövetségi vonatkozásai/, a szegedi Thorday Attila /Szent Pál evangéliuma a feltámadásról/, a budapesti piarista tanár Jelenits István /Az Apostolok Cselekedetei az újabb kommentárok tükrében/, a protestáns teológia tanára, Molnár János /Az Egyiptomból való szabadulás és az új kronológia (20. század végi archeológia kutatási eredményei és az ószövetségi kortörténet)/, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora /A vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházi nyilatkozatok/. Ezután szekciókra osztva folytatódnak az előadások. /Teológiai Napok a katolikus teológiai karon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
2000. január 8.
Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a kari és egyetemi szintű választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az egyetemen működő 18-ból 13 karon, ami 40 szakot jelent, magyar nyelven is folyik tanítás. Ezért az egyetem vezetőségébe kötelezően magyar tanárok is bekerülnek. A belső szabályzat biztosítja, hogy minden vezetőségi szervben arányos képviselettel rendelkezzenek, és a képviselőket maguk választják meg. A tanszékvezetői tisztségeket általában román tanárok töltik be, emellett mindenhol van egy magyar tanár, aki a magyar oktatás felelőse a tanszéken. A kari tanácsokon belül is biztosított az arányos képviselet, és ahol a dékán nem magyar (és ez az általánosabb, hiszen jelenleg csak a református és a katolikus teológiai karok dékánja magyar), két személy pályázhat a dékán-helyettesi posztra. A szenátusban minden karról magyar tanár is képviseli a tagozatot, beleértve a tanítóképző kollégiumokat is, melyek Kolozsváron kívül Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen működnek. A szenátus tagjai választanak egy magyar rektor-helyettest is. Szilágyi reméli, hogy a második félévtől a jogi és közgazdasági karon is beindul a magyar oktatás. Fontos lenne, hogy a tervezett öt magyar kar létrejöjjön, és ez irányítsa a teljes magyar oktatást. Bármikor be tudják indítani a matematika-természettudományi, humán tudományi, politikatudományi-jogi-közgazdasági, református teológiai és katolikus teológiai karokat, összesen mintegy ötven szakkal, melyek felölelnék a jelenlegi magyar oktatást. Tehát az egyetem készen áll: minden tanszéken különválasztották a román, magyar és német oktatói állásokat, ezenkívül mindenhol alkalmaztak egy magyar titkárnőt, aki a magyar tagozat adminisztratív munkáját elvégzi. Rektori szinten Hauer Melinda, mint a magyar rektor-helyettes titkárnője a magyar tagozat ügyeit intézi. A magyar tagozat év közben is önállósulni tudna, az egyetemen belül. /Rácz Éva: Készen állnak az önálló magyar tagozat létrehozására. Választások zajlanak a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2000. február 1.
Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2000. február 12.
Febr. 11-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újra Andrei Margát választották meg a BBTE rektorának. A rektor-miniszter ismertette azt a tervet, amellyel megpályázta a tisztséget. A szakmai tanulmánynak is beillő, 48 célkitűzést tartalmazó projekt a BBTE fejlődésének majd minden oldalát érinti. Ezek szerint emelik az egyetemi tanári fizetéseket, támogatják a magyar és német oktatási vonalak továbbfejlesztését stb. A tanárokat ezúttal is felszólította arra, hogy hagyjanak fel a sztrájkkal, mert ez nem vezet semmire. A BBTE magyar oktatási vonaláért felelős prorektora Dr. Kása Zoltán, a Matematika-informatika Kar professzora lett. Dr. Kása Zoltán a jelenlévő magyar újságíróknak elmondta: a BBTE keretein belül a magyar oktatási vonal erősítéséért, a karok önállósodásáért fog síkra szállni. A prorektor öt kart említett az önállósodással kapcsolatban: a Protestáns és Római Katolikus Teológiát, a Természettudományi, a Jogi és Közgazdasági Kart, valamint a Bölcsészkart. /Szabó Csaba: Újra Andrei Marga a BBTE rektora. A miniszter szerint a tanévbefagyasztás hazai találmány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2000. március 18.
Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese, a matematika-informatika kar tanára, a magyar oktatási vonal vezetője 1971-ben került az egyetemre tanársegédnek a matematika karra. Szakterülete a kombinatorika, azaz véges matematika. Számos dolgot felvállalt pályafutása során: dékán-helyettes volt a matematika-informatika karon, részt vett Csíkszeredában a 3 éves főiskola megszervezésében, a távoktatásos informatika-képzés beindításában, valamint a Tempus- és Ceepus-programok szervezésében. A február 11-én megválasztott rektor-helyettes kifejtette: hosszú távú cél természetesen az önálló magyar egyetem, annak ellenére, hogy a jelenlegi tanügyi törvény szerint nem létesíthető állami magyar egyetem. A már létező protestáns és katolikus teológiai karok mellett még három karra lenne szükség: természettudományok-matematika karra, bölcsészkarra, valamint jogi és közgazdaságtudományi karra. A magyar nyelven való tanulás egyre elérhetőbb lesz, hiszen a jelenleg működő kreditrendszeren belül a diákok számára lehetőség nyílik tantárgyakat választani, és így a külföldi tanulmányokat is könnyebben elismerik. Az öt kar tulajdonképpen az eddig létezők összevonását jelentené. A tervek között szerepel a jelenlegi Egyetemi Charta módosításának elérése is, legalább ez ne szerepeljen benne, hogy magyar tannyelvű karok nem működhetnek. /Dobri Réka: A cél még mindig az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2000. április 9.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karán a 2000/2001-es tanévre a felvételi vizsgára július 17-21-e között lehet beiratkozni, a felvételi időpontja: július 24-25. Helyek száma: teológia-történelem szakon 15 (ingyenes) hely + 5 (fizetéses) hely, teológia-nyelv és irodalom szakon 25 (ingyenes) hely + 10(fizetéses) hely. Egyetemet végzettek csak tandíjas helyekre iratkozhatnak, 3-3 hely van számukra. /Felvételi tájékoztató. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./
2000. július 10.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozataira minden eddiginél több helyet hirdetnek meg a következő tanévre. Az 1040 államilag finanszírozott hely mellett tandíjas helyekre is versenyezhetnek a líceumot végzett diákok. A Romániai Magyar Szó közölte a felvételi tájékoztatót, az induló szakokat, a felvételi követelményeket. Magyar nyelv és irodalom - román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom: 50 hely, magyar néprajz - magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom: 15 hely. Történelem - 20 hely, történelem-művészettörténet - 5 hely, történelem-régészet - 5 hely, történelem-könyvtártan - 10 hely. Filozófia - 25 hely. Jogi kar - 40 hely. Közgazdasági Kar: marketing - 25 hely, pénzügy-biztosítás - 25 hely, gazdasági informatika - 25 hely. Matematika - 20 hely, informatika - 25 hely, matematika-informatika - 25 hely. Fizika - 25 hely, matematika-fizika - 20 hely. Kémia - 20 hely, kémia-fizika - 20 hely. Biológia - 25 hely, biológia-kémia - 20 hely, ökológia és környezetvédelem - 15 hely, biológia-geológia - 15 hely. Lélektan - 20 hely. Földrajz - 25 hely. Politikai tudományok - 15 hely. Testnevelés és sport - 20 hely. Református Teológiai kar: Teológia-magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom - 30 hely. Teológia-történelem - 10 hely. Teológia-szociális munkás - 20 hely. Római Katolikus Teológiai Kar: Teológia-magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom - 25 hely. Teológia-történelem - 15 hely. Az egyetem kihelyezett főiskoláinál: informatika főiskola (Csíkszereda) - 20 hely. Turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós) - 24 hely. Menedzsment főiskola (Sepsiszentgyörgy) - 30 hely. Tanítóképző-angol nyelv főiskola (Kolozsvár - 24 hely, Székelyudvarhely - 30 hely, Kézdivásárhely - 30 hely, Szatmárnémeti - 24 hely), tanítóképző-francia nyelv főiskola (Nagyenyed) - 25 hely, tanítóképző főiskola (Marosvásárhely) - 20 hely. Helyi közigazgatás főiskola (Szatmárnémeti - 20 hely, Sepsiszentgyörgy - 24 hely). /Felvételi tájékoztató a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozataira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2000. november 13.
Nov. 10-11-én A keresztény család: eszmény és valóság címmel a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának rendezésében teológiai napokat tartottak Kolozsváron. Az értekezleten hazai és külföldi egyházi személyiségek, lelkészek, tanárok, egyetemi hallgatók vettek részt. Az előadások sorát Székely János a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára nyitotta meg, A házasság az Újszövetség-teológia tükrében című értekezésével. Marton József professzor, a BBTE Katolikus Kara dékánjának Márton Áron a családról című előadásában olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak közismertek. Molnár Lajos a Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium valamint a BBTE Katolikus Karának tanára A keresztény házasság szentségi jellegének kérdéskörét boncolgatta. /A keresztény család: eszmény és valóság. Nemzetközi teológiai értekezlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2000. november 25.
"Háromszáz éve valósult meg az erdélyi román görög katolikus egyház Rómával való uniója. Erre emlékező nemzetközi tudományos szimpóziumot tartanak Kolozsváron. A szervezők: a balázsfalvi (erdélyi) Görög Katolikus Metropolia, a tudományegyetem Görög Katolikus Teológiai Kara és Történelem-Filozófia Kara. A nov. 22-i megnyitó ünnepségen az egyháztörténelmi eseményt méltatták beszédükben dr. Andrei Marga egyetemi professzor, oktatásügyi miniszter, a Babes-Bolyai Egyetem rektora; dr. Jean-Claude Périsset apostoli nuncius-érsek, II. János Pál pápa romániai képviselője, Lucian Muresan, a Görög Katolikus Egyház metropolita-érseke, a Romániai Püspökök Konferenciájának elnöke; Virgil Ercea püspök, a Görög Katolikus Teológiai Fakultás dékánja és dr. Toader Nicoara előadótanár, a Történelem Filozófia Fakultás dékánja. Képviseltették magukat az erdélyi történelmi egyházak is. Rangos kül- és belföldi tudósok tartanak előadást. Ilyen témák is szerepelnek: "Firenze előtt és Brest után. Latinellenes vita Moszkvában és Kijevben a XV-XVII. századokban", "A kommunista kormányzat és a katolikus egyház a francia diplomácia távlatában". Gyulafehérváron, 1697 március 21-én mondták ki először az uniót a római katolikus egyházzal, amit megismételtek ugyanott "nagy zsinaton", 1700 szeptember 5-én. Az uniót elfogadó román papság ugyanolyan jogokat kapott, amilyenekkel a római katolikusok rendelkeztek. A bécsi udvar és Kollonich bíboros közbenjárására a római Hitterjesztés Kongregációja engedélyezte nekik a bizánci rítus használatát. /Fodor György: Görög katolikus jubileumi szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"
2001. január 12.
"Vallás és társadalom címmel dr. Tomka Miklós magyarországi vallásszociológus, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársa, a budapesti Országos Lelkipásztori Intézet Vallásszociológiai Központjának igazgatója tart előadássorozatot jan. 12-13-án Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai karán. Dr. Tomka Miklós előadásaira a teológiai kar magiszteri képzése keretében kerül sor. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./"
2001. február 3.
"Febr. 2-án Kolozsváron a Duna Televízió küldöttsége a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karára látogatott és átadták a könyvadományt. Látogatásuk célja volt: átadni hétezer közadakozásból származó könyvet. A kar nevében Marton József dékán köszönte meg az adományt, amely éppen könyvtáruk létrehozása idején érkezett. A több mint kétszáz, Erdély minden vidékéről, sőt, Moldvából származó diákjuk mellett intézményük nyitott más szakok hallgatói számára is. /Ördög I. Béla: Hétezres könyvadomány a Duna Televíziótól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"
2001. június 30.
"Június 24-én múlt egy éve, hogy Boros János Kolozsvár alpolgármestere. Hosszú idő óta először van a városnak választott magyar alpolgármestere. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ Kolozsváron végezte az egyetemet, építészmérnök, elvégezte a római katolikus teológia hitoktató szakát is. Az RMDSZ-ben: az Ügyvezető Elnökség önkormányzati főosztályának főelőadója, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke (1997-1999), megyei önkormányzati alelnök, az Országos Önkormányzati Tanács titkára, városi tanácsos (1992-2000), 2000. Jún. 24-től Kolozsvár alpolgármestere. Elmondta, hogy ez a legnehezebb munkaköre. Munkáját nagymértékben nehezíti a városházán uralkodó ellenséges hangulat. A polgármester munkastílusára jellemző, hogy legtöbb esetben az alpolgármester megkerülésével közvetlenül igazgatóival működik együtt, így megpróbálja Borost elzárni a fontosabb információktól. - A befektetőkkel a tárgyalások sikeresek lettek volna, ha normális hozzáállású polgármester van a városban. Általános jelenség, hogy a beépítésre, eladásra szánt telkek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek. A tanács elé terjesztett határozattervezetek felületesek, hiányosak, és sok esetben nem fedik a valóságot. - Amíg Funar a polgármester, gyökeres változásokra nem lehet számítani. /Papp Annamária: Tudtam, hogy nem számíthatok csodákra. Interjú Boros János kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"
2001. július 8.
"Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológia dékánja elmondta, hogy a 42 végzős hallgató közül 32-en jelentkeztek ebben a vizsgaidőszakban licenciátusi vizsgára, s mind a 32 sikerrel vizsgázott. A diákok elsősorban a gyulafehérvári egyházmegyéből és Szatmárról származnak, Temesvár és Nagyvárad alig képviselteti magát. A teológián a hallgatók két szakot tanulnak, ez megkönnyíti majdani elhelyezkedésüket. A végzettek tanári diplomát szereznek, amellyel nem csak hitoktatóként, hanem más szakos tanárként is elhelyezkedhetnek. A bentlakás jó körülményeket biztosít annak a 22 lányhallgatónak, aki kiérdemelte tanulmányi eredményeivel, hogy itt lakhasson. A gyulafehérvári egyházmegye tervezi egy 100 férőhelyes diákkollégium létrehozását, a másik nagy terv a kantin létrehozása, ahol a diákok elérhető áron tisztességes körülmények között étkezhetnének. Időközben a könyvtár-rész is elkészült, már csak a könyveket kell szakszerűen elrendezni, ez lesz a nyári munkájuk, mert könyvtár nélkül képtelenség tudományos munkát végezni és elvárni. - A tavalyiak közül többen magiszteri képzésen vesznek részt a karon, többen tanítanak, néhányan közülük hittant is. - Évente rendeznek teológiai napokat, idén kettőt is volt. Az októberben rendezendőnek a témája a katolicizmus az erdélyi fejedelemség idején, ezt a konferenciát a magyar tanszékkel közösen szervezik. - A karnak az egyetem keretein belül kiadott önálló szakfolyóirata van, ennek első száma az első teológiai napok előadásait tartalmazza, a második a tavalyi családkonferencia anyagát fogja egybe, s már előkészítés alatt van. /Teológiai képzés, személyi érettség a cél. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./"
2001. július 10.
"Dr. Kása Zoltán professzor a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi székében Szilágyi Zsolt professzort váltotta fel. Jelenleg rá hárul az a feladat, hogy a már létező, egyetemen belüli "magyar vonalat" megerősítse, önálló jogokkal rendelkező magyar karrá alakítsa. Jelenleg az egyetemen létező 17 karból 15-ön folyik magyar oktatás is - legkevésbé a jogon, ahol csak néhány tantárgyat tanulnak magyarul. Tavaly a közgazdaságin beindult 3 szakon a magyar nyelvű oktatás, s az első két évben mindent magyarul tanulnak. Kása emlékeztetett: igényüket már régen benyújtották az egyetem tanácsának: öt magyar kart igényelnek, vagyis a meglévő kettő - a református és a római katolikus teológia - mellé még hármat: természettudományit, bölcsészetet, jog- és gazdaságtudományi kart. Az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezmény alapján reméltek előrelépést, de az elmúlt fél évben semmi sem történt. Amennyiben az RMDSZ-nek nem sikerül kiharcolnia e három kart, akkor ősszel megpróbálják a karokon a magyar tanszékeket létrehozni. Tavalyi hasonló próbálkozásukat az egyetemi tanács nem hagyta jóvá. - Jelenleg 13 karon vannak szétszórva a magyar diákok, akiket 3 vagy 5 karon össze lehetne vonni. Romániában a jelenlegi törvények előírják, hogy ha új egyetem alakul, ott román fakultásnak is kell lennie. Ha egy egyetem szétválik, akkor is. Ez a kitétel kimondottan azért szerepel, mert arra gondoltak, hogy a BBTE valamikor majd szétválna. - A karokon folyó szétforgácsolt magyar nyelvű oktatás rengeteg problémával jár, olykor apró-cseprő ügyekkel. Nagyon nehéz órarendet készíteni, a sok karról összegyűjteni a magyar hallgatókat. Nagy gond egy-egy állás meghirdetése, ezt ugyanis a tanszékvezető dönti el, és sokszor pénzügyi megfontolásból mondják: most ne hirdessenek. Probléma az is, hogy fellazult a fegyelem az egyetemen. Sokszor hallani: a magyar tanár az órát nem tartja meg. A román tanszékvezető ezt nem kéri számon tőle. Amennyiben lenne külön magyar kar, magyar tanszék, akkor sokkal szigorúbban lehetne fellépni. Gond az is, hogy ha valaki elmegy külföldre, a tanszékvezető írja alá az engedélyt. A magyar tagozat vezetője nem is tud róla, hogy a kolléga éppen külföldön van, pedig ő felel a tagozatért. /Dr. Kása Zoltán professzor szerint a BBTE magyar vonaláról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"
2001. november 29.
"Nov. 28-án ünnepélyes keretek között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, egyetemi tanárok, az erdélyi magyar közélet kiemelkedő személyiségei. Dr. Andrei Marga, a BBTE rektora elmondta: a BBTE szenátusa úgy döntött, hogy idén a díszdoktori címet az erdélyi tudományos élet három kiemelkedő személyiségének, Bartolomeu Ananiának, Kolozsvár, Révkolostor és Erdőfelek ortodox érsekének, Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári római katolikus érseknek és Paul Philippi egyetemi tanárnak adományozza. A BBTE-n 1996-ban megalakult a Római Katolikus Teológiai Didaktikai Kar. Ezáltal az összes erdélyi történelmi egyház része lett a BBTE-nek, és így az intézmény felsorakozott azon nemzetközi elismerésnek örvendő európai egyetemek közé, amelyek a leggazdagabb teológiai képzést nyújtják a hallgatók számára - mondotta Andrei Marga. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a BBTE Történelem és Filozófiai Tanszékének dékán-helyettese mondott méltató beszédet, amelyben dr. Jakubinyi György Miklós életútját és munkásságát ismertette. Magyarul is szólva a jelenlévőkhöz, kifejtette a tudós főpapról: "Most, amikor szélesebb körű tudományos elismerést nyert, hálásak vagyunk neki azért a nagy szellemi és lelki bővülésért, amelyet híveinek, egyházának, fajtájának nyújt. Azért, hogy egyházfejedelemként méltósággal képvisel minket, s oly sokat tesz azért, hogy közösségünk eljusson önmegvalósítása legnagyobb lehetőségeihez." A Római Katolikus Teológiai Kar részéről dr. Márton József egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy dr. Jakubinyi György hivatásának élő, igazi paptanár volt, aki tanári mivoltát püspökként sem vetkőzte le. Az ünnepség az érsek tudományos előadásával zárult. /Papp Annamária: Díszdoktorrá avatták dr. Jakubinyi György érseket. A római katolikusok "egyházfejedelme". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"
2002. február 28.
"Nem értelmezhető a Sapientia elleni támadásként a BBTE döntése" – jelentette ki a Krónikának Tonk Sándor. A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jóváhagyására lesz szükségük ugyanis június 15-től a tudományegyetem azon tanárainak, akik más tanintézményekben is szándékoznak oktatni – döntötte el a BBTE vezetőtestülete. Tánczos Vilmos, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektor-helyettese és a Sapientia által működtetett Tudományos Programok Intézetének vezetője, egyben a BBTE magyar-néprajz szakos tanára szerint nem kellőképpen végiggondolt döntésről van szó. A Sapientia-EMTE oktatói között mintegy húszan vannak azok, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem munkakönyves alkalmazottai, és a Sapientia vezetésében is a legmagasabb fokon van képviselve a BBTE. A rektor-helyettesen kívül Marton József, a BBTE Katolikus Teológia Karának dékánja egyben a Sapientia kuratóriumának titkára, Szilágyi Pál volt BBTE-rektor-helyettes, a Babes– Bolyai professzora a Sapientia kuratóriumi tagja és az EMTE-szenátus tanulmányi bizottságának elnöke. Hasonló helyzetben van maga Tonk Sándor, a Sapientia rektora is. Tonk Sándor szerint jogos a BBTE törekvése, azonban amíg ilyen alacsony az egyetemi tanárok javadalmazása, nem lehet elvárni, hogy az oktatók ne próbáljanak meg más jövedelmi forrásokat keresni. Tonk leszögezte: "Induló egyetemként idősebb testvérintézményük, a BBTE támogatására van szükségünk, ezért meg kell találnunk a módját, hogy az oktatók és a két tanintézmény számára is megfelelő megoldás szülessen". Tonk szerint a rendelkezések életbelépéséig mindenképpen megkötik a Babes-Bolyaival az oktatók kettős foglalkoztatásához szükséges együttműködési egyezményt. /Salamon Márton László: Keresik az áthidaló megoldást. Sapientia–Babes-Bolyai egyezményt kell kötni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2002. április 20.
Ápr. 19-én kezdődött el a Babes?Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának A vallás szerepe a kiengesztelődésben című előadássorozata, a harmadik alkalommal megszervezett teológiai napok keretén belül. Az első előadó Joseph Favazza amerikai teológus volt, utána az Ortodox Teológia részéről Ioan Chirila következett, majd Cristian Barta balázsfalvi görög katolikus és Péter István kolozsvári református teológus beszélt. /(benke): A vallás szerepe a kiengesztelődésben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2002. május 14.
Vallások és állam Romániában címmel nemzetközi kollokvium színhelye volt máj. 10–11. között Kolozsvár, amelyet ez alkalommal a Révkolostor–Erdőfelek és Kolozsvári Görögkeleti Érsekség szervezett. Sok érdekes előadás hangzott. Néhány cím: "A román ortodox egyház egy új történelmi időszakban, illetve viszonya az államhoz" (Ioan-Vasile Leb, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Ortodox Teológiai Karának dékánja); "Az egyházak és a román állam viszonya görög katolikus szemszögből" (Furtuna Ioan-Iosif páter, a baziliták rendtartományfőnöke); "Az egyházak és a román állam viszonyai — ortodox megközelítésben" (Radu Preda, az ortodox teológiai kar asszisztense); "Az egyházak és a román állam viszonya — protestáns szemszögből" (dr. Péter István, a protestáns teológiai kar lektora); "Az egyházak és a román állam viszonya — az adventista felekezet szemszögéből" (Viorel Dima lelkipásztor-tanár); "A kisebbségi egyház és az együttélés kihívása a román társadalomban" (dr. Marton József pápai káplán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja. /Fodor György: Vallások és állam Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2002. május 18.
Utcára kerülhetnek Kolozsváron a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5. szám alatti épület lakói, ahol jelenleg a római katolikus teológia is működik. A gyulafehérvári római katolikus érsekség tulajdonában lévő ingatlan bérlőit a napokban levélben értesítették arról, hogy hatvan napon belül ki kell költözniük, mivel a közeljövőben általános felújítási munkálatok kezdődnek vetik alá. Az ingatlant egyetemi székhelynek kívánják átalakítani. Ezért az érsekség nem hosszabbítja meg a lakókkal kötött lakbérleti szerződéseket, az embereknek pedig lakást kell keresniük maguknak, mivel az egyháznak nincsen lehetősége és nem is kötelessége új lakhelyet biztosítani volt bérlői számára. A kilakoltatás összesen nyolc családot érint, köztük többen idősek és betegek. Az emberek kétségbe vannak esve, hogy el kell hagyniuk otthonukat, ahol szinte egy egész életet leéltek. /Papp Annamária: Kilakoltatás a Szentegyház utcában. Az egyház nem újítja meg a lakbérleti szerződéseket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2002. május 25.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem /Kolozsvár/ a 2002–2003-as tanévre a következő tandíjmentes helyeket hirdette meg a magyar tagozat szakjain: matematika 19, matematika–informatika 25, informatika 22, fizika 20, matematika–fizika 14, kémia 24, kémia–fizika 22, biológia 20, biológia–kémia 10, ökológia és környezetvédelem 10, biológia és geológia 18, földrajz 15, földrajz és idegennyelv 18, jog 28, színészképzés 7, teatrológia 7, történelem 14, történelem–művészettörténet 5, történelem–archeológia 5, történelem–könyvtáros 10, archeológia–történelem 9, filozófia 20, szociológia 14, szociológia–antropológia 10, szociális gondozó 12, szociális gondozó–szociológia 12, szociális gondozó–pszichopedagógia 8, pszichológia 39, pszichopedagógia 17, pedagógia 8, marketing 21, pénzügy–bank 25, gazdasági informatika 28, politológia 16, újságírás 9, testnevelés 18, református teológia kar 45, római katolikus teológia kar 40. /Beiskolázási adatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2002. június 25.
Jún. 22-én folytatódtak Marosvásárhelyen a Katolikus Napok. Pál-Antal Sándor levéltáros beszámolt a marosvásárhelyi katolikus oktatás múltjáról. Marton János egyetemi tanár, a kolozsvári Római Katolikus Teológia dékánja, illetve Nagy József, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola szentírástudományi dékánja ajánlotta a közönség figyelmébe a könyveket. A Márton Áron püspökről szóló irodalom mellett Jakubinyi György érsek írásait, az erdélyi katolicizmus történetéről készült szépen illusztrált kiadványt /Marton József-Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai, Gloria, Kolozsvár, 1999/, a Szentek nyomában Erdélyben című könyvet, valamint a Sudia Theologica Transylvaniensis folyóirat példányait vásárolhatták meg az érdeklődők. Kerekasztal-megbeszélés keretében a katolikus oktatás lehetőségeiről volt szó. Jún. 23-án vasárnap leleplezték a Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia udvarán a 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatásnak emléket állító táblát. /(bodolai): Katolikus Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./ A katolikus oktatás jelenéről szervezett vitán elhangzott, hogy a közoktatási törvény a felekezeti oktatásra, mint alternatív oktatási formára nem ad lehetőséget. Az óvoda és elemi osztályok indítását nem teszi lehetővé, csak középfokon működhetnek teológiai jellegű osztályok, csak humán profillal. Székelyudvarhelyen a világi osztályok mellett három egyházi jellegű osztályt működtetnek. Székelyudvarhelyen a ferences nővérek 1993-ban indított magánóvodája népszerű. /(b.) Kerekasztal-beszélgetés a katolikus oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2002. július 11.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"
2002. július 21.
"Az egyházi könyvtárak digitalizálásának kérdése volt a központi témája annak a konferenciának, amelyet júl. 1-4-e között Pannonhalmán tartottak az Egyházi Könyvtárak Egyesületének közgyűlése keretében. Az idei konferencián Erdélyből két könyvtár, a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskoláé és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karáé, Kárpátaljáról pedig a Kárpátaljai Református Egyházközösség Könyvtára képviseltette magát. /Bereczki Gyöngyvér: Egyházi könyvtárak a 21. században. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./"
2002. december 11.
"Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"
2002. december 22.
"A katolikus iskolák vezetői tanácskoztak november 29-én Kolozsváron. Horváth István, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője elmondta, közös cél, hogy a katolikus iskolát elvégző gyermekek, fiatalok jól felkészültek legyenek, s tovább tudjanak tanulni. A más vallású gyerekek hitoktatásával kapcsolatban van egy írásbeli megállapodás (amit a többi egyházmegye számára is ajánlanak) Jakubinyi érsek és az erdélyi református egyházkerület korábbi püspöke, Csiha Kálmán között. A 2000. szeptember 7-i keltezéssel született megállapodás szerint a felek biztosítják a másik felekezethez tartozó diákok vallásos nevelését. A megjelentek tájékoztatást kaptak Marton József dékántól a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológiai karáról. /Bm: Katolikus iskoláink. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./"