Május 18-án másodszor rendezte meg a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a Filozófia Tanszékcsoport magyar tagozata a filozófus nyílt napot, mely külső érdeklődés hiányában a tanár-diák szakadékot volt hivatott közelíteni. A megjelentek javasolták, hogy a szakkollégiumi tevékenységet állandóvá kell tenni. /Acél Dóra: II. Filozófus Nyílt Nap. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Kolozsvár vendége volt Kerényi Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi intézetének főmunkatársa, aki két irodalomtörténeti előadást tartott: a Petőfi-kutatás legújabb eredményeiről, illetve Madách életútjáról. Kerényi Ferenc doktori védésre érkezett Kolozsvárra, a Bölcsészettudományi Karra, opponensi minőségben, kihasználva ittlétét, felkérték előadások megtartására is. Az előadó nem első alkalommal van jelen Kolozsváron, és szívesen szólalt meg kutatói-oktatói minőségében. /F. I. : Miből főzött tintát Madách? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Az elmúlt napokban a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a vezetőség jóváhagyásával néhány többnyelvű táblát helyeztek el a kolozsvári Bölcsészkar épületében. Augusztus 27-én megjelent több más tábla is („Dohányozni tilos” feliratúak, magyar és német nyelvűek), ezeket ismeretlen személyek helyezték el az épület különböző pontjain, a megfelelő román nyelvű feliratok alá. Ugyanilyen táblák tűntek fel a Kémia Kar, valamint a Római Katolikus Vallástanárképző Kar épületében is. Ismeretes, hogy néhány héttel ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) újabb tábla-akcióval fenyegetőzött ha az egyetem vezetősége nem helyez el többnyelvű feliratokat, a BKB tagjai fogják azt megtenni. A Szabadság napilap kérdésére a BKB szóvivője, Hantz Péter nem erősítette meg azt, hogy neki, vagy a BKB-nak köze lenne az akcióhoz. A délutáni órákra az ismeretlen eredetű táblák egy részét eltávolították. Magyari Tivadar rektor-helyettes elmondta: az ilyen kezdeményezések nem segítik, hanem elodázzák a többnyelvű környezet kialakítását a BBTE-n. Hozzátette: a többnyelvű feliratozás fokozatos kiterjesztését a BBTE jelentős, de természetes belső épület-berendezési kérdésnek tekinti. Jelezte, hogy a román vezetőséggel folytatott megbeszélései többhónaposak, és immár főleg technikai természetűek. A rektor-helyettes hangsúlyozta: mivel ez a téma az elmúlt két évben politizálódott és érzékennyé vált, nem lép vele minden tervezési ponton a nyilvánosság elé, hogy elkerüljék a külső nyomást. Magyari Tivadar szerint a feliratokat az egyetemnek kell kitennie a saját költségén, egységes tervezés alapján. Akik a feliratokat kitették, „magánakcióikkal politikai élt és érzelmi fűtöttséget adnának ennek a témának, illetve az áttörést tapasztalva, zavart akarnak kelteni” – szögezte le. /(B. T. E. -R. F.): Többnyelvű táblák a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az egyetemen a tanár értékközvetítő munkája egyfajta misszió, ami valójában bevégezhetetlen, írta Cs. Gyimesi Éva. Örömmel látta Kolozsváron a Bölcsészkar homlokzatán „ízléses dizájnban” a háromnyelvű feliratot, először magyarul is, hogy „Isten hozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemre!”, és a Bölcsészkar előcsarnokában a többnyelvű programon Gábor Csilla professzor nevét, aki dékán-helyettes, a magyar tagozat vezetője: ő tartott ma tanévnyitó előadást az összes elsőévesnek román nyelven. Első ízben történt, hogy a román kollégák és diákok „rendkívüli tisztelettel hallgatták végig és tapsolták meg” színvonalas előadását. A magyar szakosok ezután tartották külön megnyitójukat. Az irodalomtudományi tanszék új vezetője, Berszán István docens tartotta meg évnyitó előadását. /Cs. Gyimesi Éva: Gaudeamus – nem hiába. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Fazakas Emese magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett a BBTE-n. 1994–1995 között mesterképző programot végzett a Közép-Európai Egyetem középkori tanulmányok szakán. 2005-ben doktori címet szerzett. 1995–1998 között a Román Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti és Nyelvtudományi Kutatóintézete kolozsvári fiókjának munkatársa, 1997-től a BBTE Bölcsészettudományi karának óraadó tanára, tanársegéde, egyetemi adjunktusa. A médiában állandó rovatokat lát el, tanári továbbképző programok előadója. Nyelvészeti szakkönyvek lektora, szerkesztője, két önálló kötet szerzője. Fazakas Emese legmerészebb vállalkozása az Erdélyi magyar szótörténeti tár főszerkesztői szerepének végzése, írta Péntek János akadémikus. Dóczy Örs 1994–2000 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett latin, 1998–2005 között a kolozsvári BBTE-n történelem szakos oklevelet. 2002-ben a Messina-i tudományegyetem ösztöndíjasa volt. 2006-tól a BBTE Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója. Történelmi, régészeti tárgyú tanulmányai, szakcikkei, recenziói és fordításai hazai lapokban láttak napvilágot (A Hét, Korunk). Történelmi, irodalomtörténeti tárgyú konferenciák előadója. Vida Erika a BBTE-n szerzett 1996-ban magyar-angol szakos tanári oklevelet. 1998-tól a Mentor Könyvkiadó olvasószerkesztője, 2003-tól felelős szerkesztője. Közel 30 kötet szerkesztője. Dóczy Örs és Vida Erika közös pályázatot nyújtott be, ez pedig Koncz József A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története (1557–1895) (Marosvásárhely, Mentor, 2006) című monográfia. A szöveget szerkesztette és átdolgozta, a mutatókat összeállította Dóczy Örs és Vida Erika, a latin szövegeket fordította és jegyzetekkel ellátta Dóczy Örs, az utószót Sebestyén Mihály írta. László Márton 1997–2001 között a BBTE történelem szakán alapképzést, 2001–2002 között mesteri programot végzett. 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori iskolájának doktorandusza. 2001–2007 között tanár, szakmai referens, könyvtáros, levéltáros. 2003–2005 között a Magyar Autonóm Tartomány kutatócsoport tagja, 2006-ban az Észak-Erdély 1940–1944 közötti történetét kutató csoport munkatársa. Pályamunkája a Pro-Print Kiadónál, a „Források a Romániai Magyarság Történetéhez” sorozatban megjelenés előtt álló kézirat, amely az 1889–1986 között élt magyarhermányi történész, Máthé János két, mindeddig kiadatlan munkáját, valamint a pályázó két tanulmányát tartalmazza. A bizottság mind a négy pályázó munkáját elismeréssel értékeli. Tekintve, hogy Fazakas Emese életműve, teljesítménye messze kilép a díj által értékelhető keretből, a 2007-es debüt-díj nyertesei Dóczy Örs és Vida Erika. A szakosztály a pályázatot a 2008-as évre is meghirdeti. /Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár: A Debüt-díj második kiosztásakor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Doina Cornea a vele készült beszélgetésben elmondta, azért állt ki a kommunizmus idején, hogy az írók, az értelmiség magatartását ostorozza. Ana Blandiana, Gabriel Andreescu, Dan Desliu, Mircea Dinescu – maréknyi emberen kívül mindenki hallgatott. Doina Cornea a Szabad Európa Rádión keresztül nyilvánosságra hozott leveleiben a romániai értelmiség passzív magatartását bírálta, az emberekhez szólt, hogy győzzék le magukban a félelmet és a kishitűséget. Nagy kérdés, hogy az 1989-es forradalmat ki idézte elő. Doina Cornea szerint a Szekuritáté egy része és a hadsereg belső hírszerző szolgálatai készítették elő. És Gorbacsov is, mert meg akart már szabadulni Ceausescutól. A Szekuritáté kihasználta a Papp László volt református püspök és Tőkés László akkori temesvári lelkész közötti konfliktust. Amikor egyre több román és szerb nemzetiségű ember is kiállt Tőkés László mellett, őbenne még nem volt semmi remény. 1989. december 21-én Kolozsvár tele volt katonákkal, milicistákkal, szekusokkal. Azután Doina Cornea elindulta a főtér felé. A járdákon páncélosok álltak, feléjük irányított fegyverekkel. Másnap, 22-én egy fekete esőköpenyes fiatalember kopogott be hozzá, kérte őt, jöjjön az ortodox katedrális előtti térre, nagygyűlés lesz. Ceausescu megfutamodása után az ortodox katedrálisban megint találkozott azzal a fekete köpenyes fiatalemberrel. 22-én délután értesült arról, hogy a Nemzeti Megmentési Front (FSN) listáján ő az első, Ana Blandiana a második, Mircea Dinescu a harmadik, Ion Iliescu az utolsó. Közleményt adtak ki demokratikus elveket, magántulajdont, politikai pluralizmust hirdető programról Amikor később újra közölték a programot, már szó sem volt benne ezekről az elvekről. Most már látja, tévedett, amikor televízión keresztül lebeszélte a bukaresti fiatalokat a további tüntetésekről. Azt hazudták ugyanis neki, hogy terroristák leselkednek rájuk, tehát azt mondta: Édes gyermekeim, ne kockáztassátok az életeteket, menjetek haza, a FSN programja demokratikus, amelyet ha nem tart be, én leszek az első, aki ellenzékbe vonul. Doina Cornea /sz. Brassó, 1929. márc. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának francia szakos tanársegéde volt, fordító, publicista, kommunistaellenes ellenzéki. 1980-ban írta meg első szamizdatkönyvét (Incercarea labirintului), majd négy, szintén szamizdatfordítást készített. 1982 és 1989 között 31 levelet tett közzé a Szabad Európa Rádió révén Ceausescu Romániájáról. Állásából eltávolították, 1989. december 22-éig megfigyelés alatt tartották. /Benkő Levente: Gyávaságunk árát fizetjük. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Az európai újságírás, azon belül az erdélyi zsurnalisztika legjobb hagyományaira építve, neves elődök műveivel állandó pár- és perbeszédben állva építette fel Cseke Péter a legújabb kötetét (Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. Presa Universitara Clujeana/Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2007. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar újságírószakos diákjai számára készült egyetemi jegyzet összegezés Cseke Péter tudatosan épített gondolatvilágnak. A szerző meggyőződése, hogy a mai erdélyi magyar sajtónak kötelező módon vissza kellene térnie kiváló hagyományaihoz, és abból merítve kellene tovább építkeznie. Cseke Péter a kizárólag tájékoztató újságírással szemben a korszerű szociográfiai sajtóvizsgálatot részesíti előnyben. A magyar újságírói szak intézményépítését már a kilencvenes évek derekán magára vállaló oktató igen magasra helyezte a mércét. Cseke Péter 1995-ben még románul kényszerült megvédeni doktori disszertációját a BBTE Bölcsészkarán. Abban az évben hozta létre Vasile Puscassal együtt az egyetem Politikatudományi Karát. Négy szakon (újságírás, politológia, közigazgatás és kommunikáció) indította be a magyar nyelvű oktatást, és az utóbbi években a mesteri és a doktori képzést is. Az ott folytatott tudományos munka megismertetése végett alapította Cseke Péter 2006-ban a [ME.doc] című média- és kommunikációtudományi szakfolyóiratot, amelynek II. évfolyamának 3–4. száma is nemsokára napvilágot lát. Magyar doktorandusai számára ugyancsak 2006-ban külön tudományos fórumot teremtett, a Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciáját, és annak 2006-os és 2007-es értekezéseit külön kötetekben jelentette meg (Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciája. Kolozsvár, 2006. december 9. : Elméleti alapvetések, fogalomtisztázó törekvések. [ME. doc Könyvtár 1. ] Témavezető: dr. Cseke Péter, Szerkesztette: Botházi Mária, MEDEA Egyesület-Művelődés, Kolozsvár, 2007; Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciája. Kolozsvár, 2007. május 11. A médiakutatás módszertani követelményei. [ME. doc Könyvtár 2. ] Témavezető: dr. Cseke Péter, Szerkesztette: Botházi Mária, MEDEA Egyesület-Művelődés, Kolozsvár, 2007.) Cseke Péter a semmiből, ideget és egészséget felőrlő aprómunkával évtized leforgása alatt olyan egyetemi struktúrát teremtett, amelyre építve ma már létrehozható a szintén általa megálmodott Médiatudományi Kutatóintézet. Nem kevés ez, figyelembe véve, hogy Magyarország határain kívül egyetemi szintű újságíróképzés napjainkban csak Kolozsváron zajlik. A szerző most megjelent kötete olyan jövőbe mutató érték, amely az említett majdani médiaintézmény számára (is) mértéket jelent. /Tibori Szabó Zoltán: Tudomány-egyetem. Cseke Péter oktatói krédója és intézményépítése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Árpád-házi Szent Erzsébet – Elisabeth von Thüringen – Magyar-német Kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára emlékező jubileumi év lezárásaként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, illetve Nyelv és Irodalom Tanszéke, valamint a Gyulafehérvári Caritas Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A cél: időszerűvé tenni a szentté lett magyar királylány életpéldáját a ma embere számára. Gábor Csilla egyetemi tanár, a BBTE Bölcsészettudományi Karának dékán-helyettese kiemelte, hogy amikor Szent Erzsébet „életét és hatását a legkülönfélébb szempontok szerint megvizsgáljuk, igazából az Isten művét, az Isten szépségét csodáljuk meg”. Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak felelőse szerint a teljes életet élő Szent Erzsébet példája ma is követendő indíttatásokat adhat. Bemutatták Prokopp Mária Árpád-házi Szent Erzsébet című könyvét, amely 21 ország 100 festőjének a szentről készült templomi műveit ismerteti a XIII. századtól napjainkig. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi docens felvázolta a társadalmi védőháló szerepét betöltő kolozsvári Szent Erzsébet ispotály történetét. /Veress Elza-Emőke: Szent Erzsébet korszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Kolozsvári néprajzi intézetek mutatták be kutatási projektjeiket és legújabb kiadványaikat január 17-én, a Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében. A néprajzi esten a Román Akadémia Folklór Intézete, Erdély Néprajzi Múzeuma, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Román Néprajzi Tanszéke, nem utolsósorban pedig a házigazda, a Kriza János Néprajzi Társaság képviseltette magát. Ion Cucea, a Román Akadémia Folklór Intézetének igazgatója mutatta be az általa vezetett intézmény történetét és tudományos projektjeit. Cucea kiemelte a román–magyar közös tudományos kutatások fontosságát az intézmény működésének szempontjából. A ‘90-es évektől kezdődően folyamatos állásbeszüntetésekkel és anyagi problémákkal küszködő Folklór Intézet éves néprajzi kiadványa is megszűnt. Simona Munteanu, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatónője, a 85 éves intézmény történetének ismertetése után kitért az aktuális tudományos tervekre is, amelyek közt Phare projektek és konferenciák szerepelnek. Simona Munteanu az intézmény kiadványai közül kiemelte a 11. lapszámnál tartó Néprajzi Közlönyt. „Felfüggesztett állapotként” jellemezte Eleonora Sava, adjunktus az általa képviselt Román Etnológiai Tanszéki Csoport aktuális munkáját. A román néprajzi kutatások és az oktatás terén nyitás szükséges olyan tudományterületek irányába, mint a kulturális antropológia, szociológia, irodalomtudomány stb. A román tanszéktől eltérően, úgy tűnik, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, a rendszerváltás utáni küzdelmes időszakot követően, nemcsak az oktatás terén, hanem a kutatási kezdeményezésekben is „fejlődést” mutat. Keszeg Vilmos, tanszékvezető értékelésében felvázolta a jelenlegi kutatási területeket, aktuális és tervezett egyetemi kurzusokat, valamint ismertette a Néprajzi Látóhatár c. konferenciakötetet. Pozsony Ferenc mutatta be a jelenlévőknek a Kriza János Néprajzi Társaságot, amely egyetemi háttérintézmény, tízezer kötetes könyvtárával, archívumával (folyamatosan digitalizálják), videotékával segíti a néprajz szakirányú hallgatókat, kutatókat. A szervezet kiadványai közül három sorozatra hívta fel a figyelmet a társaság elnöke: „Lenyomatok” (fiatal kutatók munkái), „Kriza Könyvtár” és egyetemi tankönyvek. A jelenlegi kutatások közül Pozsony kiemelte a csángókutatást és a magyar diaszpóra-kutatást. /Musca Szabolcs: Néprajzi intézetek múltja és jelene. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Bálint Gábor (1844–1913) orientalista nyelvtudós, Ázsia-kutató, egyetemi tanár, aki harminc nyelven beszélt, kétségtelenül, Szentkatolna legnagyobb szülötte. A helybeli általános iskola 1994 óta az ő nevét viseli. Születésének 150. évfordulóján, 1994. április 14-én az egykori szülőház helyén álló ház homlokzatára felkerült a Vetró András által készített domborműves emléktábla. Vetró-domborművet helyeztek el ugyanabban az évben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem filológia tanszékén is. Pár lelkes pedagógus művelődési egyesületet is bejegyeztetett a nagy előd emlékének ápolása érdekében /Bálint Gábor Közművelődési Egyesület/. Az egyesület elnöke Szőcs K. Ervin, alelnöke pedig Jakab Jolán. Tavaly egész alakos szobor felállítása került szóba. Petrovits István, az egyesület által felkért szobrász már elkészítette a majdani Bálint Gábor-szobor gipszmakettjét. Közaladokás szükséges a szobor elkészítéséhez. /(Iochom): Szobrot a szülőfaluba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26.

Wass Albert kultusza sokkal inkább társadalmi, mint irodalmi kultusz – vonta le a végkövetkeztetést Ágoston Vilmos író, a nagyváradi Törzsasztal című sorozat meghívottja. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő író érzékeny témához nyúlt A kisajátított tér – A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben című könyvében. Ágoston Vilmossal Kőrössi P. József, a Váradról elszármazott kiadóvezető beszélgetett. „A hetvenes évek végén magyar egyetemi lapot akartunk alapítani a kolozsvári bölcsészkaron, de az egyetem vezetése nem járult hozzá. Orbán Balázs írásainak fordításával gyakoroltam az angol nyelvet, és írtam egy esszét. Ez arról szólt, hogy ha a feketékkel és sárgákkal szemben a fehérek kisebbségbe kerülnek, akkor a hatalomhoz jutottak képesek lennének-e érvényesíteni addigi elveiket, és toleránsan viszonyulni a kisebbséghez. Készen is állt a vád, miszerint nemcsak horthysta-fasiszta, hanem amerikai kém is vagyok” – mesélte az író kicsapatásának történetét. Az egyetemre később visszavették, de a sajtóban nem vállalhatott állást. Ágoston jelenleg az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa. Ágoston Vilmos szerint Wass Albertnek és a Ceausescu-korszak ideológiai törekvéseit kiszolgáló Doru Munteanu munkásságának is meghatározó jegye, hogy történelmi témájú műveikben egyedül a saját nemzetük igazságát ismerik el. Ágoston Vilmos szerint a magyar író kiemelkedő műve a Farkasverem című regény. Emigrációban íródott könyveiben azonban az általa ismert, 1930–40-es évek világát, beszédfordulatait próbálja megjeleníteni, de ezek már nem fedik a valóságot. /Fried Noémi Lujza: A konfrontatív irodalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Eira Penttinen, volt kolozsvári finn lektornő eltávozott az élők köréből. Sok szál fűzte Kolozsvárhoz, sok-sok barátja várta itt, aki valóban vissza is tért, ahányszor csak tehette. Eirának mindenkihez csak kedves szava volt, diákjaihoz, kollégáihoz, idősekhez és fiatalokhoz egyaránt. Megtanulta a magyar nyelvet. A kommunizmus legsötétebb éveiben dolgozott Kolozsváron. 1987 szeptemberétől kellett volna elfoglalnia az állását, de az akkori román kultuszminisztérium döntése értelmében nem volt többé szükség Kolozsváron finn lektorra. (1975-től folyamatosan volt finnországi lektor Kolozsváron.) A bukaresti finn nagykövet, a Finn-Román Baráti Társaság elnöke közbenjárására Eira Penttinen 1988 tavaszán elkezdhette munkáját. Egy viszonylag nyugodt tanév után, 1989 őszén visszatért finnországi szabadságáról, és nem kapta meg a munkája folytatásához szükséges engedélyt. 1992-ben finn szak is indult a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, akkor Eira Penttinen és a rá emlékező M. Bodrogi Enikő együtt tanították a finnt. /M. Bodrogi Enikő: Búcsú Eirától, a volt kolozsvári finn lektornőtől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Dr. Borcsa János irodalmi munkásságáról beszélt dr. Szőcs Gézának, a Siculus Rádió vezetőjének. Borcsa János a középiskolában az Ébredés iskolai irodalmi folyóirat szerkesztője volt. Néhai Kiss Lázár magyartanára Kézdivásárhelyen példás tehetséggondozó tevékenységet folytatott a diákok körében. Gyakran fordultak meg írók és előadóművészek a líceumban. Kolozsváron Páskándi Géza költészetét választotta szakdolgozata témájának. Borcsa akkor kezdett közölni könyvismertetőket, később kritikákat különböző lapokban és folyóiratokban. Kritikusi hitvallása: a számára ihletadó művek fontos üzenetének felerősítése hiteles értelmezések, meggyőző értékítéletek megalkotása útján. Kölcsey Ferenc volt a magyar irodalomkritika egyik legszámottevőbb megalapozója. Ő fogalmazta meg Parainesisében: ,,Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is (…), de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. " Borcsa János kritikus, irodalomtörténész /sz. Kézdivásárhely, 1953/ 1976-ban szerzett tanári oklevelet a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, s ugyanitt doktorált 2000-ben. Magyartanár Szentkatolnán. Kötetei: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben – létközelben (Marosvásárhely, 1994), Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997), Méliusz József. Monográfia (Bukarest–Kolozsvár, 2001), Irodalmi horizontok (Kolozsvár, 2005). /Dr. Szőcs Géza: Őrzés és ébresztés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkara az évtizedes hagyományoknak megfelelően az elmúlt években is indított néprajz–magyar szakot, azonban az idén végző hallgatók csak a jelenlegi tanév kezdetén szembesültek a ténnyel, hogy a bolognai rendszer bevezetésével, a három tanév lejártakor nem jutnak úgynevezett „szakpáros” diplomához. Ennek oka, hogy – a bolognai követelmények szerint – a néprajz és a magyar két külön tudományághoz, a társadalomtudományhoz, illetve az irodalomtudományhoz tartozik, így a bölcsészkar nem adhat oklevelet a társadalomtudományi karhoz tartozó néprajz, valamint az irodalomtudományhoz tartozó nyelv és irodalom szak elvégzéséről is. Emellett az is gond, hogy a néprajz főszakos hallgatók a magyar nyelvet csak másodszakként tanulták. Ez azt jelenti, hogy a néprajz főszakosok az idei tanév végén magyar nyelvből sem kaphatnak oklevelet. Elterjedt információk szerint az egyetem vezetősége megígérte, a minisztérium tervei szerint egy negyedik, szintén államilag támogatott tanévet írnak ki az érintett évfolyam részére, így a néprajz főszakosok felvehetik a magyar főszakon kötelező tantárgyakat, és ezekből levizsgázva magyar szakos diplomához is juthatnak. A diákok úgy tudják, a pótévet nem a következő, 2008/2009-es tanévben indítanák be, ugyanis az elképzelés szerint megvárnák a most másodéves, és a bolognai rendszerben csak néprajz szakot hallgató diákokat is. A felajánlás viszont nem elégítette ki az idén végzős, néprajz–magyar szakra jelentkezett hallgatókat, akik szerződésszegésnek nevezik az egyetem ígéretét. Nem értik, miért kellett a magyar főszak tárgyaiból is vizsgázniuk, ha diplomájukra nem kerülhet rá, hogy magyar nyelv és irodalom szakot is végeztek. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a tisztázatlan helyzet a hallgatók két csoportját érinti. Az elsőbe a mostani első- és másodévesek tartoznak. Magyari szerint mire ők végzősök lesznek, a most tapasztalható bonyodalom minden bizonnyal tisztázódik. A másik csoport esetében azonban sürget az idő, mert a 2006-ban és 2007-ben végzettek, valamint a 2008-ban végzők még mindig nem tudják, hogy milyen szakképesítés kerül a diplomájukra. A BBTE néprajz és antropológia tanszékének vezetője, Keszeg Vilmos nem részletezte az előállt helyzettel kapcsolatos álláspontját. Jelezte: az üggyel kapcsolatosan az oktatási tárcához fordultak. Magyari Tivadar cáfolta azokat az értesüléseket, hogy az egyetem egy negyedik, ingyenes tanév felajánlásával próbálná jóvátenni a hibáját. /Benkő Levente, Páva Adorján: Dupla vizsga, sima oklevél? = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Január 19-én meg nyílt a Szatmárnémetiben a magyar ajkú görög katolikus templom közösségi termében Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című fényképkiállítása. A fotóművész a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Mindezek mellett megtanulta a fényképészetet is. Szakterülete a fotóriport és a színházi fotó. Mostani kiállításán harminchat olyan arc sorakozik, akik utat mutattak a romániai magyarságnak a két világháború és a diktatúrák idején is. Egy részük (Kós Károly, Gál Ernő, Márton Áron, Berde Amál, Szabó T. Attila) már a két világháború közti időben ott állt a tornác küszöbén, a fiatalabb nemzedék pedig az ő példájukon nőtt fel, majd csatlakozott hozzájuk, vált maga is követendő példaképpé (Kányádi Sándor, Szász János, Cseh Gusztáv, Beke György). Csomafáy Ferenc elmondta, hogy képei beszélgetés közben készültek. /Csirák Csaba: Erdélyi arcképcsarnokom. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./

A Bölcsészkar volt Demény Péter kolozsvári költő, publicista és Halmosi Sándor budapesti költő, műfordító felolvasó erdélyi körútjának kolozsvári állomása. Szó esett a fordításról is, Halmosi Sándor inkább verseket, Demény inkább publicisztikát, bár verset is fordított. /Köllő Katalin: Költők párbeszéde a Bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Április 2-án Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán tanszéki szeminárium keretében bemutatták Ágoston Vilmos A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben című könyvét. Gyimesi Éva professzorasszony közreműködésével maga a szerző, az Erdélyből az anyaországba elszármazott író, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány nacionalizmussal és médiapolitikával foglalkozó kutatója nyújtott részletes ismertetést. /Ö. I. B. : Igazságkeresés mítoszrombolással. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

A személyiségfejlesztés alapkérdései, az európai nevelési elképzelések változatai, a nemzedékek viszonya az oktatás tervezésében és megvalósulásában, a tudomány és a művészet támogatása – ezek voltak az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, Kolozsváron a Communitas Alapítvány, az EME és az Interkulturali-THÉ Műhely támogatásával június 2–9. között a tudományos kutatás és az oktatás-nevelés összefüggései jegyében szervezett szakmai napok fő témái. Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem professzora vázolta a nevelési eszmék szerepét az oktatás történetében. A zárórendezvény az Interkulturali-THÉ Műhely rendes tanévzáró kiskonferenciája volt. A nyitó előadást Emődi András (Nagyvárad, püspöki könyvtár) képes beszámolója képezte egy elveszettnek hitt XVI. századi album amicorumról. Ezt Demeter Zsuzsa, a kolozsvári Helikon szerkesztője beszámolója követte a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban fellelhető, az EME gyűjteményéből származó album amicorumokról. Tar Gabriella Nóra, a BBTE német tanszékének tanára a gyermekirodalom kutatásának kolozsvári (német és magyar nyelvű) műhelyét mutatta be, Fekete Adrienn doktorandus (BBTE) Az iskolai színjátszás és támogatói Székelyudvarhelyen címmel arról beszélt, hogyan használhatók fel tudományos forrásként a XX. század elejének iskolai évkönyvei és sajtóhíradásai. Az Erdélyi Múzeum 2007/3–4. számát (Felvilágosodás, Erdély, a 2006. októberi tudományos tanácskozás anyaga) Sipos Gábor történész, az EME alelnöke méltatta. A Partiumi Keresztény Egyetem német tanszéke tanárának, János-Szatmári Szabolcsnak Az érzékeny színház. A magyar színjátszás a 18–19. század fordulóján című, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában 2007-ben megjelent könyvét Egyed Emese mutatta be. /Egyed Emese: Pedagógusnapok az Erdélyi Múzeum-Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Június 10-én 137 diák és 43 magyartanár vehetett át Kolozsváron, az Egyetemi Könyvtár dísztermében oklevelet. A rendezvényt a Kolozs megyei magyartanárok módszertani köre nevében Ömböli Irma magyar szaktanfelügyelő szervezett az Euro Trans Alapítvány támogatásával. „A rendezvény célja, hogy mindazok, akik ebben a tanévben kiemelkedően szerepeltek valamely, a magyar tantárgy köréhez tartozó megyei, országos és nemzetközi versenyen, összegyűljenek, tudjanak, halljanak egymásról, és felkészítő tanáraikkal együtt elismerésben, jutalomban részesüljenek” – nyilatkozta. Egyed Emese, a BBTE Bölcsészkarának professzora köszöntötte a résztvevőket, beszélt a könyv szerepéről. /Kölcsey méltó követői. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

A csupán részlegesen, csonkán birtokolt anyanyelv korlátja lehet a megismerésnek és önkiteljesítésnek, szögezte le Gyimesi Éva egyetemi tanár. Június 7-én a kolozsvári egyetem bölcsészkarának székhelyén összegyűlt a huszonöt esztendővel ezelőtt, 1983-ban végzett magyar szakos tanárok viszonylag népes serege. Túlnyomó többségük máig az eredetileg hivatásul választott pályán maradt. 1983-ban Botosani-tól Dobrudzsáig a Kárpátokon túlra, mintegy kényszerlakhelyre helyezték őket, a Szekuritáté célkeresztjében kerültek, azonban nem mondtak le hivatásukról. A személyes sorsvállalás bátorsága alakította őket. Úgy beszéltek magukról, mint akik teljesítették és teljesítik, amire vállalkoztak. Valójában lehet, hogy misszionáriusok. /Gyimesi Éva: Tanárok célkeresztben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem filozófia tanszéke Filozófiai esték címen sorozatot indított. Céljuk a filozófia megszerettetése, jelezte a főszervező, Forró Enikő egyetemi tanár. December 3-án azt est vendége Demeter Attila, a kolozsvári BBTE filozófia tanszékének adjunktusa, a Kolozsvári Tudományos Akadémia filozófia tanszékének elnöke az antik filozófiának a korai kereszténységre gyakorolt hatásáról tartott előadást. /D. Mészáros Elek: Vita hitről és filozófiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Visky András két kötetét mutatta be Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán működő Láthatatlan Kollégium. A Zsigmond Adél doktorandusz hallgató vezette beszélgetésen a szerző budapesti Vigilia Kiadónál tavaly megjelent A különbözőség vidékein esszékötete, valamint az idén a pécsi Jelenkor gondozásában kiadott Gyáva embert szeretsz című verseskötete kapcsán vallott textusokról, színházról, írásról, olvasásról és a hitről. A különbözőség vidékein esszégyűjteményben Nádas Péter, Kertész Imre, Bodor Ádám, Forgách András, Balla Zsófia és Háy János írásaira reflektál a szerző. /Ketesdy Beáta: Visky András két könyve a Láthatatlan Kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

December 15-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán mutatták be Virginás Andrea Az erdélyi prérin /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét. A szerzővel Boné Ferenc, a Sapientia EMTE Média Tanszékének gyakornoka és Keszeg Anna, a kötet szerkesztője beszélgetett. Virginás Andrea a Filmtett folyóiratnál olvasószerkesztőként dolgozott. Könyvében a ’60-as, ’70-es és ’80-as években megjelent újságcikkeket olvasva próbált meg teljes képet kialakítani. Egy fejezetet Bodor Ádámnak szentelt. Balázs Imre József szerint Virginás Andrea könyve a populáris és a regionális kultúrával való foglalkozás terén ez idáig elvégzetlen munkára figyelmeztet. /”Produktum és vágy”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Hubbes László előadótanár, jelenleg sepsiszentgyörgyi könyvtáros a Látomások a végső dolgok bűvöletében /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008/ című könyvét mutatta be a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A házigazda szerepét Berszán István töltötte be. /Ferencz Zsolt: Az apokalipszis kulturális terének feltárása. Hubbes László könyvbemutatója a Bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Molière: Tartuffe című darabját tekinthették meg az érdeklődők Kolozsváron a Bölcsészkar Stúdiótermében, Hatházi rendezésében. Ez a kolozsvári III. éves színművészeti hallgatók vizsgaelőadása volt. /Butyka Anna: Tartuffe: ki titkon vétkezik, annak már nincs is vétke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Balázs Imre József irodalomtörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója tartott előadást január 27-én Kolozsváron az Ady Endre és a modernizmus kezdetei című rendezvényen. Dan Brudascu, a művelődési ház igazgatója, Adynak a francia szimbolizmushoz és Baudelaire-hez való viszonyát, illetve a költő véleményformáló jellemét hangsúlyozta. /Ferencz Zsolt: Szimbolizmus és modernség Ady költészetében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője mutatta be február 2-án Váradi Nagy Pál költőt, a Látó szépirodalmi folyóirat debüt nívódíjasát Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Váradi Nagy Pál nagyváradi, a Másnapos Irodalmi Kör (MIK) megalapítója és szerkesztője, illetve a kolozsvári Echinox folyóirat magyar oldalainak társszerkesztője volt. A 23 éves költő tavaly a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar–finn szakán szerzett diplomát. Versei eddig Erdély különböző pontjain jelentek meg, de a kecskeméti székhelyű Forrás szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóiratban is publikált már. /Ferencz Zsolt: Kevésbé pályakezdő fiatal költő a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A magyar nyelv évét Kazinczy Ferencről szóló előadással indította az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. Nagy Edith magyar–finn szakos, végzős bölcsész Kazinczy kultuszáról szóló szakdolgozatának részleteit, keletkezései körülményeit mutatta be. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE Bölcsészkarának tanára elismeréssel illette a fiatal kutató törekvéseit. /Varga Melinda: Kazinczy délutánja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./