Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bányavidéki Új Szó
215 tétel
2003. május 14.
"Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ nyugalmazott orvos, éremgyűjtő régóta közöl a helyi lap, a Bányavidéki Új Szó hasábjain, de más kiadványokban is jelentek meg írásai. Gazdag éremgyűjteményének egy részével már a nagybányai közönség is megismerkedhetett. Egy időben kerámiával is foglalkozott, egy képét pedig kiállították az orvosképzőművészek tárlatán. Kezdetben sok mindent gyűjtött, azután rátért az orvosi témájú érmékre. Jelenleg 2500 darab tulajdonosa. Ezenkívül bélyegeket is gyűjt, szintén orvosi témában. Sikerült összeállítania a román orvosi érmék katalógusát. Elég nehéz ma már hozzájutni ezekhez a darabokhoz. Olyan is előfordul, hogy elvesznek a levélben postázott küldemények. Egy neki küldött Nobel-érem is erre a sorsra jutott. /Szika Levente Zoltán: Hajdúkatonák kései utóda. Beszélgetés Sasi Nagy Béla nyugalmazott orvossal, éremgyűjtővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"
2003. május 16.
"Nagybányán az Erdélyi Féniks Szabadegyetemen bemutatták Kaszta István Amíg élünk, emlékezünk /Helvetica Lap- és Könyvkiadó, Nagybánya/ című könyvét. A kötet alcíme: "rövid történelmi visszapillantás a 357 éves zilahi Wesselényi Kollégiumra és az abban ideiglenesen működő Ady Endre Líceum 1956-ban érettségizett A és B osztályának tanulóira, élni akarásukra". A szerző valójában sokkal többet ölelt fel a magyarság, a város és a tanintézet múltjából, történelméből. Csoma György, az Erdélyi Féniks Szabadegyetem vezetője, a kötetet megjelentető Helvetica Lap- és Könyvkiadó tulajdonosa is jelen volt a rendezvényen. /Dávid Lajos: Könyvbemutató. Amíg élünk, emlékezünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 16./"
2003. május 23.
"Megerősítve a Csoóri Sándor által, a törvény eredeti szelleme megőrzésének védelmére közzétett felhívást aláírásával támogató többszázezer Kárpát-medencei magyar véleményével az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /Tőkés László tiszteletbeli elnök, Toró T. Tibor ügyvivő elnök aláírásával/ A határon túli magyarokról szóló, 2002/62. számú törvény módosításával kapcsolatban a következőket kérte a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőitől. A törvény preambulumában maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás. A törvényben rögzített kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. A törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illessék meg. Illessen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató személyt diákkedvezmény, a határon túli magyar pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagógus-kedvezmény. A törvény hatálya egyik, Magyarországgal szomszédos ország esetében se szűnjön meg, annak az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozása után. /Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 23./"
2003. május 23.
"Nagybányán a város magyarsága 25 000-ről 20 000-re csökkent a tavalyi népszámlálás adatai szerint. A nagybányai történelmi egyházak összesített anyakönyvi adatait jelzik a változásokat. A keresztelők és a temetések száma a következő volt a jelzett években.1952: 262 155, 1962: 284 137, 1972: 425 161, 1982: 371 257, 1992: 234 347, 2002: 113 310. A magárahagyott civil társadalom egymagában nem boldogul. Felmerül a kérdés: hogyan tovább? /Bölönyi Zoltán: Kisebbségi sors(talanság) . = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 23./"
2003. május 23.
"A nagybányai Teleki Magyar Ház "Kézmíves szombatok" címmel áprilisban indított hagyományőrző és hagyományápoló rendezvénysorozatot gyermekeknek és fiataloknak. A sikeres húsvéti tojásfestést követően, amelybe több mint 170 gyermek kapcsolódott be, s amelyről a Duna TV is tudósított, máj. 24-én az agyagozás, korongozás művészetével ismerkedhetnek a gyermekek, fiatalok. Meghívottak Túróczy Jurje Klára és Kőszeghy István keramikusok (Nagybánya), Molnár Judit (Domokos), valamint Les Gábor (Bodony) magyarországi népi iparművész, fazekasmester és felesége. /Agyagozás, korongozás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 23./"
2003. május 23.
"Nagybányán "A mi Fokhagymás völgyünk" címmel nyílt fotókiállítás. A tárlat bemutatja a helyiek egyik legkedveltebb kirándulóhelyét. A kiállító nem más, mint a Munkácsy-díjas nagybányai festőművész, Véső Ágoston, a Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület vezetője. Véső Ágoston reméli, hogy mások számára is fontos, amit fényképezőgépének lencséje megörökített. /(déel): A mi Fokhagymás völgyünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 23./"
2003. május 30.
"A BÚSZ, azaz a Bányavidéki Új Szó még él, mert van aki szponzorálja. Nagybányán él 15-20 ezer magyar, sokan kijelentik, nem olvasom az Bányavidéki Új Szót, hiszen nincs abban semmi. Itt van Nagybányán a Teleki Magyar Ház, különböző csoportokkal, körökkel, gyermekeknek és mindenkinek. Sajnos az összejöveteleken csak az idősek az aktívabbak. Csoma György alig tudja Erdélyi Féniks /Nagybánya/ folyóiratot eladni. A Teleki Magyar Ház és az RMDSZ között sem szoros a kapcsolat. Tudott dolog, hogy a Teleki Magyar Házban kezdett a reformer-ág szervezkedni, míg az RMDSZ régi vezéreit újraválasztották. A legrosszabb a helyzet az olvasással. A Teleki Magyar Házban ott állnak a könyvek. Nemigen fogynak, pedig a szűkebb pátriával foglalkoznak. /Dr. Sasi Nagy Béla: Információ, kultúra és egyebek. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 30./"
2003. június 6.
"A trianoni békeszerződés aláírásának 83. évfordulója alkalmából vasárnap, jún. 1-jén kezdődtek el Budapesten, a Hősök terén a tüntetések. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen szervezett demonstrációt, a tömeg pedig a Szabadság térről, illetve az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonult a Hősök terére. A felszólalóka trianoni döntést igazságtalannak nevezték, és annak felülvizsgálatát követelték. Kis Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt, hogy Európa nem élhet tovább a trianoni döntés hazugságában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint, aki a tüntetést szervezte, a trianoni döntéssel az emelkedő magyar nemzet életét törték ketté. Véleménye szerint, ha nincs a diktátum, ma egy 60 milliós nemzetként élhetne a magyarság Európa közepén. Szavai szerint, ahogy természetes, hogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy természetes: a világ magyarságának is fáj Trianon. Patrubány Miklós és Réti Miklós, a Független Kisgazdapárt elnöke, egyaránt kiállt a külhoni magyar állampolgárság mellett, amelyet véleményük szerint a kedvezménytörvény keretében kell intézményesíteni. Jún. 4-én Budapesten az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tartott megemlékezést, majd 19 órától a Magyar Igazság és Élet Pártjának, és a Magyar Út Körök Mozgalomnak a megemlékezésére került sor a Hősök terén, ahol többek között Csurka István pártelnök szólt a trianoni traumákról a magyarság életében. A többezres tömeg "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!", "Vesszen Trianon!" táblákkal és nemzeti színű lobogókkal vett részt a rendezvényen. /Tüntetések a trianoni döntés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Jún. 4-én volt nyolcvanhárom éve annak, hogy Trianonban a magyar küldöttségaláírta azt a békeszerződést, amely által Magyarországot területileg megcsonkították, hiszen elveszítette területének több mint kétharmadát, pontosabban 71 százalékát és lakosságának is szinte ugyanennyi részét (64 százalékát). Erre a fájó döntésre emlékezett Budapesten jún. elsején, a Hősök terén több ezer ember. A rendezvény szervezői, a Trianon Társaság, a Magyarok Világszövetsége és a Honfoglalás 2000 Egyesület. Az emlékezők elindultak az Andrássy úton, a Hősök tere felé. Gyönyörű látvány volt: a piros-fehér-zöld zászlók lobogtak a szélben, közben a több ezer felvonuló, kifejezve a békeszerződés iránt érzett ellenszenvét, egyszerre kiáltotta, hogy: "Vesszen Trianon!". Nagyon sok határon túli magyar is érkezett a fővárosba; Kolozsvárról, Nagyváradról, Aradról, Pozsonyból, Kassáról, de még az óceánon túlról is, Melbourne-ből meg San Francisco-ból. Kiss Dénes költő, a Trianon Társaság elnöke mondott beszédet. Beszédét, Magyarságom című versével zárta. Rácz Sándor következett, aki a munkástanácsok elnöke volt 1956-ban. Rácz szerint Trianon csak előjátéka volt Magyarország megsemmisítésének. Állítása szerint, ma ugyanezt teszi az Európai Unió is. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kijelentette: "Ha nincs Trianon, ma a magyar nemzet 60 milliós nemzet Európa közepén". Hozzátette: bebizonyítottuk mindazoknak, akiknek Trianont köszönhetjük, hogy "élünk, a trianoni átok nem fogott rajtunk." Kiemelte: "sorsunk alakítói csak mi lehetünk." Beszédében még megemlítette, hogy nemrég, néhány hete a sajtóban adott egy nyilatkozatot, miszerint, ahogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy fáj a világ magyarságának Trianon. Ezért a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) megfenyegette azzal, hogy kizáratja a magyar közéletből. A megemlékezés kulturális műsorokkal folytatódott, majd Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, Rozgonyi Ernő, a Magyar Nemzeti Front elnöke és Réti Miklós, az FKGP elnöke mondta el beszédét. /(Ernyei Magor): Sorsunk alakítói csak mi lehetünk. Budapesti tudósítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./"
2003. június 6.
"Jún. 5-én sikert aratott Nagybányán a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub népdalestje a népes hallgatóság előtt. A főszervező Méhes Éva tanulmánynak is beillő értekezéssel kötötte össze az előadók produkcióit. Az előadás nagy meglepetése volt a Tamás Ferenc vezette hajdani táncházzenekar, a "Gesztenyefa" fellépése. A tíz év után újra összeállt csapat láthatóan jól érezte magát a rendezvényen. /(Dávid Lajos): "Mert a dal az élethez tartozik". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./"
2003. július 4.
"Dr. Sasi Nagy Béla keserű iróniával összegezte a kedvezménytörvény alakulását: " ott volt a kovács, aki a sarló mellől lehullott kalapáccsal átkovácsolta egy schengeni üllőn a Törvényt. Azt, amit az egységes magyar nemzet szomszédban élő fiaiért alkottak nemrégiben. Csakhogy az ország új urai nem néztek jó szemmel senkit és semmit abból, ami előttük létezett és minden idejüket és erejüket arra összpontosították, hogy leváltsanak és változtassanak." Kovács László külügyminiszter a státustörvényről kisütötte, hogy ez sérti a szomszédok érzékenységét is, tehát meg kell változtatni. A törvény régebbi formájában kimondta: egységes magyar nemzet. Azonban Kovács "a kalapácskezelő főguru" szerint a nemzetközi konszenzusok előbbrevalók és az egységes magyar nemzet kifejezés nemigen fedi a realitásokat. "Mondták, hogy az Unióban nem lehet az egységes magyar nemzetet emlegetni. Van ellenben egy egységes nemzetállam" amivel szemben nincs kifogásuk. A benes dekrétum sem zavarja. "Megszólalt Détata is. (Ismertebb nevén D 209)" Ő gondol a határon túliakra. - "Volt egy Antall József is, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát. Vajon nem forog a sírjában?" /Dr. Sasi Nagy Béla: Megszűnt az egységes magyar nemzet. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 4./A D-209 Medgyessy Péter miniszterelnök"
2003. július 18.
"Marosvásárhelyen a főtanfelügyelő-helyettes lemondását követően összeült a PSD és az RMDSZ és nyilvános bocsánatkérésre kényszerítették a lemondást okozó személyeket és visszahelyezték tisztségébe a magyar főtanfelügyelő-helyettest. Nem ez történt Nagybányán, ahol elnökségi határozat ellenére sem volt elég elnökségi akarat és készség Cziple Aurél főtanfelügyelő-helyettes tisztségbe való visszahelyezésére. A történteknél már csak a 46% -os érettségi "siker" lehet csak szomorúbb. /Jaklovszky György: Újra szót kérek! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./"
2003. július 18.
"Nagybányán júl. 22-én indul a Bábos-tábor a Teleki Magyar Házban. Bereczki Gyula kolozsvári bábművész vezetésével a bábkészítés titkaival ismerkedhetnek meg a résztvevők. /A jövő héten indul a Bábos-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./"
2003. július 18.
"Júl. 20-án lehet meglátogatni a Pityipalkó-tábort a Sólyomkő alatt, ugyanis a nagybányai gróf Teleki Sándor cserkészcsapat a szamosújvári Czetcz János, valamint a kolozsvári Dónát cserkészcsapatok társaságában ott verték fel sátraikat. /Vasárnap látogatható a Pityipalkó-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./"
2003. augusztus 1.
"A nagykárolyi Collegium Régizene Együttes 1977-ben alakult. Negyedszázados működése alatt számos előadással lépett közönség elé. Az előadott zenedarabok nagyrészt saját kutatómunka eredményeként kerültek bemutatásra, megkülönböztetett figyelmet szentelve az erdélyi vonatkozásoknak. A Deák Endre vezette társulat aug. 17-én lép fel Nagybányám. /Szent István napi előzetes. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 1./"
2003. augusztus 1.
"A résztvevő gyermekek, fiatalok előadásával zárul Nagybányán a Teleki Magyar Házban szervezett bábos-tábor. A délelőtt-délutáni foglalkozásokat hozzávetőlegesen ötvenen látogatták rendszeresen, akik Bereczki Gyula kolozsvári bábművész vezetésével a bábkészítés, bábozás műhelytitkaival ismerkedtek. /Régiónk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 1./"
2003. augusztus 8.
"Aug. 9-én tartották a tíznapos bábos-tábor zárórendezvényét Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Bereczki Gyula /Kolozsvár/ bábművész foglalkozott a negyven résztvevővel. Bereczki Gyula az elmúlt négy évben egyedül, egyszemélyes bábszínházként játszik, járja Erdély településeit, az iskolákat és óvodákat. Örömmel várják őt a szórványtelepülések: Beszterce, Dés, Bethlen, Brassó vagy Máramarossziget. A sepsiszentgyörgyi bábszínház már nem megy el a 30-40 km-rel távolabbi Brassóba. Erdélyben tudomása szerint ő az egyetlen "magányos" vándorbábos. /(Dávid Lajos): Negyven kicsi vidám bábos. Véget ért a Teleki Magyar Ház bábos-tábora. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 8./"
2003. augusztus 15.
"Szent István napja nemcsak egyházi ünnep, hanem a magyar nemzet egészének ünnepe. Szent István király Nagybánya védőszentje is. Bizonyítja ezt a város pecsétjén, a bánya felett trónoló királyalak. A város mára rombadőlt templomát is róla nevezték el; ma már csak tornya van meg. A nagy király méltatlan utódai a hatalomban, most pont a szolgaian értelmezett "európaiság" nevében akarják letörölni ezt a szent jelképet a sokunknak kedves zöld könyvecske borítójáról, írta dr. Sasi Nagy Béla. Volt aki micisapkának nevezte, összetévesztve nagyapja ünnepi fejfedőjével. A mostani vezetők a szerbek által nem ellenzett kettős állampolgárságot sem akarják megadni. "Ne magyarkodjanak!" felkiáltással meg szeretnének szüntetni mindent, ami nemzeti. A mai kormányzat kijelenti: "merjünk kicsik lenni!" Magyarországból az csinál kicsit, aki le akarja ereszteni a schengeni vasfüggönyt magyar és magyar közé. /(Dr. Sasi Nagy Béla): Szent István napi kesergő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 15./"
2003. augusztus 22.
"Nagykárolyban aug. 17-én, vasárnap volt a Szent István Napok nyitórendezvénye, a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes hangversenye. Aug. 18-án került sor arra az énekversenyre, amelyet "Énekeljetek az Úrnak új éneket" címmel hirdetett meg a Szentháromság Plébánia. A pénzjutalmak mellett minden egyes résztvevőnek ajándékot is adtak a szervezők. Este a nagyváradi Kristófi János hangversenyezett ismét Nagykárolyban. Aug. 19-én Balogh Csaba tanár és diákjai, a Fülemile Színjátszó Kör lépett fel. Aug. 20-án a Teleki Magyar Házban nyílt bányászattörténeti-geológiai kiállítás. A falakon elhelyezett több mint hatvan dokumentum a kapnikbányai ünnepségen idézett két neves tudós, Born Ignác és Papp Simon életútját és munkásságát szemléltette. Aug. 20-át a Schola Rivulina énekkar hagyományos cintermi hangversenye és - a Szent István Napok történetében először - látványos tűzijáték köszöntötte; az eseményen legalább hat-hétszázan vettek részt. Folytatódik az egy hetes kulturális programsorozat. /Dávid Lajos: Tűzijátékkal köszöntöttük augusztus 20-át! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 22./"
2003. augusztus 29.
"Szent István királyunk ünnepét ülte az egységes magyar nemzet. Az ünnepet, amely a szent király ünnepe, az MTV 1-ben úgy hirdette az új hatalom hogy az 1003 éves magyar államiság ünnepe. A TV-ben reklámozott államiság a keresztény királyság évfordulója, ami István koronázásához kötődik. Ettől az évtől számítjuk a keresztény magyar királyságot. Az ünnepet a magyarság mindig megtartotta, függetlenül attól, hogy a határok melyik oldalán élt. A kommunista hatalmak igyekeztek "új tartalmat adni" az ünnepnek, csináltak belőle "alkotmány-ünnepet", na meg az új kenyérét. Az anyaországi ünnepen most sokminden változott. Kádár utódai, a kis lépések politikáját követve, lassan igyekeznek leépíteni egy-egy darabkát az ünnep jellegéből. Van aki megkérdezi a cikk szerzőjétől, dr. Sasi Nagy Bélától, miért foglalkozik mindig a magyarországi politikával. Válasza: "mert magyar vagyok." A román politikai pártok, egyhangúan fognak össze a magyarok ellen. "Nincs két olyan jól elkülöníthető politikai pólus, mint az anyaországban, ahol az egyik szabadulni igyekszik tőlünk, míg a másik segített." Az aug. 20-i körmenetről hiányoztak az uralkodó párt nagyjai. "Láttuk azonban az országelnököt, a Habsburg családot és a volt (református) miniszterelnököt. A főelvtársak valószínűleg szabadgondolkodók". Ez mutatja, "hogy mit jelent, amikor egy volt csatlós rendszer maradék szolgáinak a kezére jut egy ország!" /Dr. Sasi Nagy Béla: Ünneprontás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 29./"
2003. szeptember 19.
"Gyerekhiány miatt idén már csak két általános iskolában indultak magyar nyelvű első osztályok Nagybányán. A Németh László Gimnázium tanévnyitóján Vlaicu Zsuzsa igazgatónő köszönetet mondott mindazoknak a magánszemélyeknek és alapítványoknak, amelyek hozzájárultak az iskola megszépüléséhez, az épülő új tornaterem megvalósulásához. Megköszönte a Schola Rivulina és a Németh László Alapítvány, valamint a Teleki Magyar Ház segítségét is, amelyek jelentős támogatással, ösztöndíjakkal segítették az iskola tanulóit. A magyar középiskolában három IX. osztály indult. Vlaicu Zsuzsa a gyenge kisérettségi és érettségi eredményeket részben objektív okokkal (a vizsgatételek helybeni magyar fordítása okozta stressz és időveszteség), részben a diákok felkészületlenségével magyarázta. /(vásárhelyi): Csökkenő gyereklétszám. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 19./"
2003. szeptember 19.
"Szept. 3-17. között nyolcadik alkalommal rendezte meg a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület hagyományos nyári táborát. Anyaországi festőművészek is részt vettek a festőtáborban. A telep szakirányítója, Véső Ágoston festőművész elmondta, hogy két évvel ezelőtt Szentendrén bemutattak egy kortárs nagybányai anyagot. Akkor aláírták a szándéknyilatkozatot a művészcsere programról. 2000-ben létrejött egy európai művésztelepeket összekötő hálózat, ahová Magyarországról egyedül Szentendrét hívták meg. /Varga Imre: Bezárta kapuit a felsőbányai Nagybánya-festőtelep. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 19./"
2003. szeptember 26.
"Nagybányán a helyi Németh László Gimnázium Fülemile diákszínjátszó köre harmadszor jelentkezett. Ezúttal a város nagy szülötte, Tersánszky Józsi Jenő születésének 115. évfordulója alkalmával léptek színre. /"Virgonc szavak virgonc királya". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Tersánszky Józsi Jenőre emlékeztek szülővárosában, Nagybányán ,a Városi Színház stúdiótermében. A Fülemile Diákszínjátszó Kör tagjai, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és a Teleki Magyar Ház támogatásával újabb eredeti produkcióval léptek közönség elé. A műsort Balogh Csaba magyar nyelv és irodalom szakos tanár állította össze. /(vásárhelyi): "Virgonc szavak virgonc királya". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 26./"
2003. szeptember 26.
"Trianon előzményei és következményei címmel tart előadást és könyvbemutatót okt. 2-án Ádám Sándor Budapestről Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. A szerző "Trianon bűne", "Erdély sorsa", "Trianon jogszerűsége" és a többi könyvei a helyszínen megvásárolhatók. /Trianon előzményei és következményei. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 26./"
2003. október 3.
"A gazdag múlttal rendelkező, ám a második világégést követően betiltott Erdélyi Kárpát Egyesület nagybányai osztálya 1998-ban alakult újjá, azóta egyike legaktívabb civil szervezeteknek. Már az első évben országos tábort szerveztek az Izvorán, azóta is heti rendszerességgel meghirdetett túráik, kirándulásaik, télidőben vetítettképes előadásaik igen népszerűek. Okt. 3. és 5. között sok érdekességet kínált az Erdélyi Kárpát Egyesület Gutin Osztálya a nagybányai közönségnek. Az EKE-napok első délutánján a nagyváradi Sófalvi István "A természet anatómiája" címmel nyitotta meg kiállítását a nagybányai Teleki Magyar Házban, akit Deák László, a Gutin Osztály elnöke köszöntött. Érdekes előadások következtek. Deák László "EKE Gutin Osztály - múlt és jelen" címmel tartott diavetítéses előadást. /(dávid): Gazdag Kárpát-egyesületi évforduló volt a hétvégén. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 3./"
2003. október 10.
"Trianon előzményei és következményei a címmel volt okt. 3-án előadás és könyvbemutató Nagybányán a Teleki Magyar Házban. A rendezvény meghívottja Ádám Sándor Budapestről, aki a "Trianon bűne", "Trianon jogszerűsége" és hasonló könyveit ismertette. Többféle aktualitása is lehet manapság Trianonnak, írta Vásárhelyi D. Miklós. Történelmi szempontból az elmúlt másfél évtized a nagy változásoké volt Kelet-Európában. Korában örökkévalónak vélt (hirdetett) politikai rendszerek bomlottak fel, mesterségesen létrehozott országok hullottak darabjaikra, más országok egyesültek, állam- és katonai szövetségek omlottak össze. Sokakban felmerülhetett a kérdést: vajon nem lehetne a kedvező politikai konjunktúrát a javunkra fordítani? Miért épp a magyar nemzet várja tehetetlenül, karbatett kézzel, hogy elmúljon a talán soha vissza nem térő alkalom? Ludwig von Lang, a Vatikán kezdeményezésére 1984-ben létrehozott emberjogi intézet, az Institutum Pro Hominis Juribus főtitkára által 2001 februárjában megfogalmazott, s az ENSZ Háborús Törvényszékéhez eljuttatott levelében többek között a következőket írta: "...a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. [...] Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye akkori közömbösségét." Az egyetlen gondolat, amely az elmúlt másfél évtizedben reálisnak látszó kiutat kínált a tudati-történelmi zsákutcából, az a nemzetprogram, amelyet a magyar polgári kormány a Kárpát-medencei magyarság szellemi-gazdasági egyesítésében, a magyarságtudat erősítésében jelölt meg, s amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök röviden csak így foglalt össze: "Merjünk magyarok lenni". Nagybányai magyar középiskolás diáklányok FÉLNEK román társaságban magyarságukat elárulni. Tartanak attól, hogy még el is verik őket. Ezt a félelmet úgy látszik genetikailag hordozunk magunkban, ez ijesztő. Ránkfér tehát a biztatás: merjünk (és akarjunk) magyarok lenni. És beszélni KELL Trianonról. Ahogyan 1848-ról is, Nagyenyedről is, a Don-kanyarról is, Recskről is, a Gulágról is, Szárazajtáról is. Meg az aradi Szabadság-szoborról. Csak így, magyarságunk vállalásával oldhatjuk fel Mohácstól, Trianontól eredeztethető görcseinket. /Vásárhelyi D. Miklós: Merni és nyerni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./"
2003. október 10.
"Nagybányán elkészült a város neves szülötte, a középiskola névadója, Németh László mellszobra. A gimnázium által kiírt pályázatot megnyerve Kása Dávid szobrászművész kapott megbízást a mű elkészítésére. A szobor az iskola épületében fog állni. Kása Dávid a márványt választotta. Az alkotó várja, hogy elkészüljön a talapzat, s végre helyére kerüljön a műalkotás. /(déel): Elkészült Németh László szobra! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./"
2003. október 17.
"A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör megalakulásának 45. évfordulóját október elején ünnepelték. Az 1958-as esztendő, amelyet a színjátszó kör megalakulása évének tekint, egyben a nagy névadó, id. Lendvay Márton színész halálának századik évfordulója. Az 1958-ban alakult társulat elsőként Bródy Sándor: A medikus című színművét mutatta be, nagy sikerrel. A sikeren felbuzdulva már a következő előadást és kiszállásokat tervezték, amikor közölték velük, nem kértek engedélyt a hivatalos szervektől, így az előadást le kell állítani. Három évig tartott a némaság, míg a régi tagok együttműködésével, sikerült újraindítani a csoportot. Újabb három év elteltével azonban ismét megálljt parancsoltak számukra. Csak 1970-től működhetett folyamatosan a színjátszó kör, amely ma már Lendvay Márton nevét viseli. A megemlékezés során a Lendvay-szobrot megkoszorúzták a csoport tagjai és az érdeklődők. Kiss Kornél beszédében kitért arra, hogy a szobroknak nem csak történetük, de életük is van, az esetleges megcsonkítást, lefestést és ledöntést is mozdulatlanul, némán kell tűrniük. A Lendvay-szobor több mint száz éves élete sem mondható felhőtlennek. A művész szülőházának falán 1881-ben állítottak emléktáblát. Ezen a következő szöveg volt olvasható: "Márványlap hirdesd nagyságát tiszteletünknek, nagy színművészünk Lendvay itt született 1807. nov. 11." A táblát az 1980-as években, az épület tatarozásakor levették, az emléklap jelenleg az RMDSZ-székházában várja, hogy a főtér jövőre befejeződő felújítása végeztével visszakerülhessen eredeti helyére. 1900-ban Nagybányán leleplezték Lendvay Márton szobrát, a nagykőrösi Verő Hauer László szobrászművészt alkotását. 1936-ban kormányrendelet írta elő, hogy a helységnevek, utcanevek, cégtáblák és postai címzések csakis román nyelven használhatók. Ennek esett áldozatául a Lendvay-tér és a Lendvay-utca, s a szobrot is eltávolították talapzatáról, amelyet a városi múzeum raktárába zártak. 1940-ben a második bécsi döntés nyomán Nagybánya ismét Magyarország része lett. Ekkor újra felállították a szobrot. 1945 után ismét eltávolították, az Állami Levéltár udvarára vitték. 1958-ban, halálának századik évfordulóján a városi néptanács újabb felállításáról hozott határozatot. A 60-as években azonban a fősétány jobboldalán román nemzeti nagyságoknak állítottak pantheont, amelyből már "kilógott" a Lendvay-szobor. Ezért 1962-ben áthelyezték a fősétány jobboldalára, jelenlegi helyére. De itt sincs mindig nyugodalma. Volt már rá eset, hogy bemocskolták, vagy - mint a mostani évforduló tiszteletére is - trágár szavakat írtak rá. /Kis Kornél Iván: Negyvenöt év a színpadon. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 17./"
2003. október 24.
"Immár Nagybányán is van pártlap, írta Dénes András a Bányavidéki Új Szóról. Időszakokban hangot ad a hivatalostól eltérő véleményeknek is, de amikor kell, akkor hűségesen szolgál. Hol marad a hiteles tudósítás, a sajtóetika, kérdezte. A hatalom sorozatosan megalázza a magyarságot /aradi "szoboravatás", az autonómia híveinek zaklatása/ "magyarral veri a magyart. Vezetőinknek ez az állapot tökéletesen megfelel." "Két szocialista államkasszából bőven futja a média és a civil szféra lekenyerezésére". Mindezt a polgári-nemzeti oldal képviseletében írta meg Dénes András. /Dénes András: Mit jelent(het) a PÉNZ? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 24./"
2003. október 24.
"Okt. 23-án megnyílt a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának negyedik közös tárlata a Teleki Magyar Házban. A kiállító festők, grafikusok, keramikusok, textilművészek, valamint a művészetkedvelő nagybányai közönség jelenlétében Dudás Gyula festőművész mondott megnyitó beszédet. A mai Nagybánya képviseletében mintegy 28 képzőművész kapott bemutatkozási lehetőséget, a kortárs anyagot többek között Tőrös Gábor 20 bronzszobra és Véső Ágoston félszáz művészfotója képviseli. Kétéves fennállása óta a Teleki Magyar Ház közel 25 egyéni és csoportos kiállításnak nyújtott otthont. /Dávid Lajos: Nagybányai képzőművészek őszi tárlata. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 24./"
2003. október 31.
"Dénes András írására /Mit jelent(het) a PÉNZ?, BÚSZ, okt. 24./ reagált Tamási Attila , mondván, abszolút sajtószabadság nem létezik, egyetlen lap sem tud minden olvasója igényének megfelelni. A fennmaradásért az ilyen kis példányszámú szórványlapok (mint a BÚSZ) vívják a legádázabb küzdelmeket. A hozzászóló szerint a hetilap a máramarosi magyarságot szolgálja. Inkább az a baj, hogy egyre kevesebb magyar olvassa a lapot. /Tamási Attila: Cenzúrázatlan magánvélemény. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 31./ Szintén DénesAndrás cikkére reagált Valdman István. Az emberek elégedetlenek. Ha minden héten van aki elsírja magát a hetilapban, hogy milyen rossz, ez rontja a helyzetet. "Ha mindenki azon volna, hogy itt, Máramarosban is megteremtsük az anyaországi állapotokat, akkor azok hamarabb megvalósulnának. Nem elmenni érdemes, hanem itt dolgozni. Ezt kellene közvetítse minden cikk a hetilapból." /Ifj. Valdman István: A polgári-nemzeti gondolkodás képviseletében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 31./"