Nyílt levélben fordult Emil Boc kolozsvári polgármesterhez elődje, Gheorghe Funar szenátor. A nagy-románia párti szenátor egyrészt az Avram Iancu szobor eltávolítására irányuló civil kezdeményezés ellen tiltakozott, másrészt Márton Áron püspök tervezett kolozsvári szobrának felállítása ellen. Funar többek között, terroristának, tömeggyilkosnak, románellenesnek és szekus besúgónak nevezte a nagy püspököt, akinek boldoggá avatási pere Vatikánban folyamatban van. Funar tiltakozott az ellen, hogy a tanács 30 000 lejt utalt ki a „Budapesten öntött szobor” talapzatára, és követelte, hogy a polgármester kezdeményezzen nyílt vitát a Vatra Romaneasca és más egyesületek részvételével, valamint kérje ki Márton Áron dossziéját a CNSAS-tól. A boldogemlékű püspök szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását a Szent Mihály-templom kertjében tervezik felállítani. Funar tizenkét éves polgármesteri pályafutása során az RMDSZ többször is megpróbált keresztülvinni ehhez a szoborhoz fűződő határozat-tervezeteket, de ezeket soha nem szavazták meg. Emil Boc jelenlegi polgármester a nyílt levéllel kapcsolatosan elmondta: Gheorghe Funar bizonyára még nem vett tudomást arról, hogy Kolozsváron lejárt a szobor-sztorik ideje. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, szerint Márton Áronról nem a volt polgármester hivatott nyilatkozni, hanem azok, akik akkor itt éltek, Kolozsváron. Kovács Sándor plébános, kolozs-dobokai főesperes döbbenettel értesült a nyílt levélről. Elmondta: mint kolozsvári plébános és Márton Áron utódja tiltakozik az ilyen hangnemű levelek ellen. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen szeptember 10-én zajlott az a konferencia, amelyet az Akadémiai tanács elnöke, Andrei Marga szervezett, és amelynek Élet az Igazságban volt a címe. A meghívottak között volt Rómából Zenon Grocholewski bíboros is. Erre a konferenciára eljöttek románok, olaszok, németek, magyarok, egyházi méltóságok és civilek egyaránt. Márton Áron püspök minden népek igazságáért és jogaiért szállt síkra Erdélyben. Amikor a zsidók jogairól szólt a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a magyar kormány kiutasította őt Észak-Erdélyből. Kovács Sándor hozzátette: hiszi, hogy ma politikusok, vezető személyiségek megértik, megértették a nagy püspök fellépését az igazságtalanság ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Funári kirohanás Márton Áron és tervezett szobra ellen. A volt polgármester terrorizmussal vádolja a püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kilenc négyzetméteres terület bérbeadásán múlott, hogy Kolozsváron ma sincs felállítva Márton Áron püspök szobra. A Szent Mihály-plébánia ugyanis azért nem rendelkezik a szoborállításhoz szükséges építkezési engedéllyel, mert a helyi tanács nem szavazta meg a szükséges kilenc négyzetméternyi terület bérbeadását. A már elkészült műalkotás felállítása így tovább késik, bár 2005-ben, Gheorghe Funar egykori polgármester leváltását követően a kezdeményezők úgy nyilatkoztak: hónapok kérdése a püspök szobrának felállítása. Márton Áron szobrát először 2004-ben szerették volna felállítani, azonban a kincses város központi részének általános városrendezési terve akkor még nem készült el. A Czirják Árpád érseki helynök, volt kolozsvári főesperes kezdeményezte szobrot, melyet a tervek szerint a templom bejáratától balra eső zöldövezetben, az ott lévő fenyőfák előtt helyeznék el. A Magyarországon megöntött műalkotás jelenleg egy Budapest melletti szoborkertben várja, hogy Kolozsváron felállíthassák a Szent Mihály-templom mellett. /Lázár Lehel: Nacionalista aknamunka. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Váratlanul elhunyt Gazda László /Zágon, 1933. szept. 30. – Sepsiszentgyörgy, 2007. szept. 10./ néprajzi, történeti, gazdaságföldrajzi szakíró, a megye sakkéletének kiemelkedő személyisége, a műkedvelő színjátszásban országosan elismert földrajztanár. A Református Székely Mikó Kollégium bocsátotta útjára, és a Bolyai Tudományegyetem nevezetes professzor-triásza (Balogh–Török–Tulogdy) által vezetett földtudományi kar biztosított számára kitekintést a világba. Sepsiszentgyörgyön az oktatás mellett a tudományos kutatómunka kötötte le idejét, majd a moldvai magyarság szállásterületén végzett Jóbarát-expedícióinak gyűjtését bemutató kiállítását a csángókutatás apostola, a Kossuth-díjas zenetudós, Domokos Pál Péter méltatta. Első tanulmánya Adatok Sepsi rajon történeti földrajzához címmel éppen ötven éve jelent meg a Bolyai Tudományegyetem Tudományos Diákköreinek Évkönyvében. Utoljára 2005-ben félezer oldalon látott napvilágot kétnyelvű Codex című kötete, amelyet a moldvai csángómagyarság neves szakértője, Halász Péter Codex Gazdalaciensis címmel előszavazott. /Kónya Ádám: Tudását csak szerénysége múlta fölül (Gazda László halálára). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Az erdélyi magyar középiskolások kilencven százaléka nem elégszik meg az érettségivel, és tovább folytatná a tanulmányait, derült ki a felmérésből. A több mint ezer interjúalanyra kiterjedő felmérés eredményeit a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két szociológusa, Szabó Júlia és Kiss Zita mutatta be. Kolozsvár első helyen áll a tanulni vágyók szempontjából. Az itteni egyetemek magyar tagozatait főleg a tömbmagyar településekben élők részesítik előnyben, míg a szórványban élő magyarságnak nagyobb mértékben felel meg a román tannyelvű egyetemen való tanulás. A megkérdezettek 61,7 százaléka Romániában tanulna tovább, csak 5,7 százalékuk folytatná tanulmányait Magyarországon. A tanulók 64 százaléka magyarul szeretne tovább tanulni az egyetemen. A fiatalok több mint 15 százaléka gondolt konkrétan a kitelepedésre, és csak 20 százalékot tesz ki azok aránya, akik biztosan nem mennének el az országból. /Nagy-Hintós Diana: Továbbtanulna a középiskolások kilencven százaléka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

„Igazságban élni – Fogalmi fogódzók egy bölcs társadalomhoz és az európai fejlődéshez” címmel nemzetközi konferenciát szervezett szeptember 10–12 között a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem, az UNESCO-CEPES és a DAAD. Jelen volt dr. Jean-Claude Périsset romániai apostoli nuncius, továbbá több püspök, teológiai tanár, katolikus, protestáns és ortodox lelkészek, a kulturális és társadalmi élet személyiségei. A háromnapos konferencia munkálatainak során nemzetközi szaktekintélyek tartottak előadást. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök is az előadók között volt, továbbá a BBTE Római Katolikus Teológia Kar tanárai közül dr. Holló László és dr. Marton József professzor. /Fodor György: Igazságban élni Európában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Amíg folytak a tárgyalások a közös EP-lista felállításáról, a politikusok azt nyilatkozták, hogy kilencven százalékban megegyeztek,Tőkés László királyhágómelléki református püspök a vele készült beszélgetésben kifejtette, ez az információ nem felelt meg a valóságnak, közelről sem lehetett szó kilencven százalékos megegyezésről beszélni. A szándéknyilatkozatok szintjén viszonylagos jó eredmény mutatkozott, mert az olyan kérdésekben, hogy támogatjuk az autonómiát, többszintű autonómiára lenne szükség, vagy hogy a magyar oktatás fejlesztése szívügyünk, ezekben a kérdésekben egyetértettek. Az RMDSZ olyan tárgyalási taktikát alkalmazott, amelynek ilyen pozitív volt a végkicsengése, azonban az ördög mindig a részletekben keresendő. Amikor eljutottak a cselekvési tervekhez, „például, mit kell a gyakorlatban tenni az autonómiáért, vagy amikor arról volt szó, hogy szeptember végére készüljön el egy törvénytervezet a magyar karok felállítására a Babes–Bolyain, Marosvásárhelyen az orvosin és készüljön el februárig az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezet, miként állapodjunk meg a közösségi pénzek elosztása tekintetében, akkor szinte minden esetben” megrekedtek a szándék szintjén. Ezzel tévesztették meg a közvéleményt: az RMDSZ mindenben egyetért. Tőkés László elmondta, hogy joviális viszonyban van Markó Bélával. Amikor Markó tanügyi kérdésekkel megbízott miniszterelnök-helyettes lett, az egyetem és az iskolák ügyében többször is megkereste őt a püspök. Markó mindig megígérte, hogy a törvényeknek megfelelően támogatást nyújt. Azonban a mai napig megoldatlanok azok a kérdések, amelyek miatt, amíg betöltötte ezt a tisztségét, hozzá fordultak. Az újságíró megjegyezte, óriási hátrányban lesz Frundáékkal szemben, hisz a Tőkés László által képviselt jobboldali ellenzék szervezetileg sehol nincs a települések elsöprő hányadában. A püspök rámutatott, nem annyira a kampány tölti el aggodalommal, hanem a csalás lehetősége. A parlamentben RMDSZ is leszavazta a Toró T. Tibor képviselő által is benyújtott törvényjavaslatot, amely előírta volna, hogy az EP-választások alkalmával a független jelöltek is megfigyelőket küldhessenek a szavazókörzetekbe. Amennyiben nem tudják biztosítani a kellő megfigyelői jelenlétet, akkor az egyoldalúan RMDSZ-képviseletű körzetekben teljesen reménytelenné válik a helyzetük. 2004-ben nyílt titok volt, hogy mennyi csalás történt: Székelyföldön Adrian Nastasét hozták ki győztesnek. A püspök megjegyezte, „Frunda nevéhez kapcsolódik az RMDSZ neptuni válsága, attól datálódik a szövetség eredeti elképzeléseitől, útjától, céljaitól való programszerű letérése. Egy komoly demokráciában Frunda már nem is lehetne politikus Tokayval és Borbély Lászlóval egyetemben. Mert mandátum nélkül folytattak titkos tárgyalásokat, és ezt maga az RMDSZ képviselő tanácsa ítélte el, nem az én véleményem. ” /Irházi János: “Amit mondok, azt igyekszem megcselekedni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Dísztárgyakat is rejtő, avar kori sírokat tártak fel a napokban a Kolozs megyei Zsuk mellett. Alexandru Diaconescu, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem és archeológia szakának tanára szerint a lelet az első bizonyíték arra, hogy a 8–9. századi temetkezési helyet szláv–román eredetű keresztények használták, akik már a magyar honfoglalás előtti időkben ezeken a területeken éltek. A hírt az Evenimentul Zilei napilap közölte, és a megszólaltatott Diaconescu professzor tájékoztatója alapján azt a következtetést vonta le, hogy „végre megdőlt az a tézis, mely szerint a magyarok előbb éltek a térségben, mint a románok”. A zsuki ásatásokat irányító régész azonban a Krónikának cáfolta, hogy ilyesmit nyilatkozott volna a bukaresti riporternek. „Érdekes bizonyítékokra bukkantunk, az eredményeket azonban aprólékos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után hozzuk nyilvánosságra. Több mint 80 csontvázat találtunk, melyek a korabeli keresztény temetkezési szokások szerint nyugat–kelet irányban vannak tájolva, ugyanott 8. századra jellemző fülbevalókat is kiástunk” – összegezte az eddigi munkálatok konkrétumait a BBTE professzora. /A zsuki ásatásokban bíznak a románok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 20-án Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten tárgyalt kollégájával, Göncz Kingával. Megállapodtak abban, hogy november 14-én tartják a soron következő, harmadik magyar–román együttes kormányülést Nagyszebenben. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. Tárgyaltak a két ország közötti szociális egyezményről, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését. A román diplomácia vezetőjét Sólyom László köztársasági elnök is fogadta. A megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról, valamint a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztéséről. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése – olvasható a közleményben. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Adrian Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai képviselőház napirendjén van. A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómia-törekvésekhez – mondta Adrian Cioroianu. Kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná – tette hozzá. A magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán Adrian Cioroianu azt mondta, lassú, de konkrét lépések történtek az ügyben. A román külügyminiszter tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. Egyetértettek abban, hogy a novemberi közös kormányülésen mindenekelőtt a regionális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit szükséges áttekinteni. /Újabb magyar–román együttes kormányülés novemberben. Cioroianu kisebbségi kérdésekről is tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A magyar féltől várja az autonómiáról való tárgyalás felvetését a román külügyminiszter. Göncz Kinga kijelentette, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá Markó. /Újabb közös kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Almási Tibor (sz. 1952) a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett oklevelet. 1989 óta a győri Xántus János Múzeum munkatársa, több erdélyi művész (Kósa-Huba Ferenc, Mattis Teutsch János) és a XX. századi magyar művészet történetével foglalkozó könyv szerzője. A Gyárfás Jenő (Sepsiszentgyörgy, 1857. ápr. 6. – Sepsiszentgyörgy, 1925. dec. 17.) életét és munkásságát bemutató monográfiája a festőművész születésének 150. évfordulóján jelent meg (Almási Tibor: Gyárfás Jenő. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2007) Gyárfás Jenő, az alig húszéves festőzseni üstökösként tűnt fel képzőművészetünk egén. Tehetségét Munkácsyéhoz mérték, méltó utódaként tekintettek rá. Hazatért szülőföldjére, és otthon próbált tehetségéhez méltó magas szintű művészetet teremteni. Életútjában törést jelentett hazatelepedése. Sepsiszentgyörgyön, az erdélyi kisvárosban nem kapta meg azt a felhajtóerőt, amely a szakmai fejlődés előfeltétele. Azonban hazatelepedésével otthoni közösségét gyarapította, a helyi képtárat alapozta meg. /B. D. : Egy pompás könyv Gyárfás Jenőről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Kerékpáros ifjúsági karavánt szervez az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozása érdekében az Országos Magyar Diákszövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A biciklis fiatalok szeptember 25-én indulnak Marosvásárhelyről, hogy Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, Budapest, Komárom, Győr, Bécs, München, Zürich és Genf érintésével Strasbourgig jussanak el. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét, René van der Lindent szeretnék tájékoztatni a romániai felsőoktatás helyzetéről, s át szeretnék nyújtani neki a magyar nyelvű felsőoktatást igénylő aláírásokat. Az év elején a Babes–Bolyai Tudományegyetem érintett oktatóinak 83 százaléka támogatta kézjegyével azt a követelést, hogy jöjjön létre a BBTE-n magyar tannyelvű természettudományi, illetve bölcsészettudományi kar. Júniusban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán tanuló diákok több mint 70 százaléka írásban kérte a tagozat helyzetének rendezését, többek között a magyar karok létrehozását. Nem ez az első kerékpáros túra az erdélyi magyar nyelvű oktatásért: a Magyar Ifjúsági Tanács 1995. szeptember 8–18. között szervezte meg az Ifjúsági Karavánt az Anyanyelvű Oktatásért, célállomásuk szintén Strasbourg volt. /Bálint B. Eszter: Kerékpárral a magyar egyetemért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Leginkább az elmúlt fél évszázad feltáratlan és tragikus eseményei, folyamatai (1956, Szárazajta, a földvári haláltábor) foglalkoztatják történészként Benkő Leventét. Benkő Levente feleségével, Papp Annamáriával nemrég közösen impozáns munkát tettek le az asztalra, Fogolysors címmel. Levéltári források segítségével megpróbálták megvilágítani az elhurcolások jogi hátterét, az oral history révén pedig azt, hogy mindez mit eredményezett, s azt hogyan élték meg az emberek. Benkő Levente hangsúlyozta, „a magyarság ma egyetlen és nagy tabutémával szembesül, mégpedig azzal, hogy nem mer vagy nem akar szembenézni saját közelmúltjával, azaz önmagával. ” A rendszerváltást követően el kellett telnie jó néhány évnek, amíg a kommunizmust feltáró intézmények létrejöttek. – Vannak még feldolgozatlan témák. 1956 csak részben feltárt fejezet. És akkor hol van a kulákosítás, az államosítás, a kollektivizálás? Benkő Levente /sz. Nagyajta, 1961. jún. 13./ 2003-tól a kolozsvári Krónika riportere, rovatvezetője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett. Kötetei: Szárazajta (1995), Volt egyszer egy ‘56 (1998), Fogolykönyv (1999), Hova mennek a bányászok? (1999), Muszáj volt élni valahogy (2001), Bűn volt a szó (2002), Székely golgota (2003), Magyar fogolysors a második világháborúban I–II. (Papp Annamáriával, 2007), Az őszinteség két napja (2007). /Papp Attila Zsolt: Párbeszéd a kor tanúival – Beszélgetés Benkő Levente történésszel, közíróval. = Helikon (Kolozsvár). szept. 25./

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Országszerte közel 500 ezer, állami egyetemen tanuló hallgató számára kezdődik október 1-jén az egyetemi tanév. Az állami felsőfokú oktatásban részt vevő félmillió diáknak több mint fele államilag támogatott helyen tanul, kétszázezren pedig fizetéses helyen. Az elsőéves hallgatók körében idén a kormány 57 ezer helyet támogat, mesteri fokozaton 18 979 helyet, valamint 1685 doktorandust. A magánegyetemek egy része – így például a Sapientia – már elkezdte a tanévet, de a legtöbb intézményben most kezdik hivatalosan az oktatást. Országos szinten körülbelül 300 ezer hallgatót tartanak számon a magánegyetemeken. Hagyomány, hogy az évnyitón a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói karának azon tagja tart díszelőadást, aki az elmúlt időszakban kiemelkedő szakmai teljesítménnyel gazdagította a tanintézmény hírét. Ebben az esztendőben a díszelőadást Néda Zoltán fizikus, az egyetem elméleti és számítógépes fizika tanszékének professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartja. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatvezető rektor-helyettese közölte, ettől az évtől erősíteni fogják a magyar tagozaton is a képzések gyakorlati jellegét. „Másik célkitűzésünk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a diákok áthallgatása az egyes szakok között. A tanévnyitó előtt magyar nyelvű információs anyagok előkészítésén is dolgoztunk, ősszel jelenik meg a magyar tagozat reprezentatív bemutató kötete, és megjavítjuk a most még felemás weboldalt is” – foglalta össze az eredményeket a tagozatvezető. Magyari legérdekesebb fejleménynek azt az általa benyújtott tervezetet tartja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok előnyös feltételek mellett, jelentős tandíjkedvezménnyel második szakra is beiratkozhatnak. Előrelépésnek könyveli el a magyar nyelvű műszaki képzés kiterjesztését, és az egyetem belső terében a többnyelvű környezet kialakítását is. A táblacsatákon túl az utóbbi hetekben a magyar felvételi- helyek átcsoportosításával, kiegészítésével, magyar tanévnyitó ünnepélyek előkészítésével és tanrendmódosítással készültek az egyetemi évkezdésre. Magyari úgy nyilatkozott, nem volt olyan igényük, amit az egyetem vezetőivel együtt ne tudtak volna megoldani. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) október 5-én tartja évnyitóját. A meghirdetett 12 szakra idén 351 diák felvételizett. Az egyetemi akkreditáció ügyét jelenleg a parlament szenátusának tanügyi bizottsága tárgyalja. A harmadik évfolyamát kezdő agrárszak iránt volt érdeklődés, a debreceni Agrártudományi Kar kihelyezett tagozatán jövőre államvizsgázók debreceni diplomát kapnak majd, amit honosítani kell. A PKE teljesen felújította a mintegy kétszáz férőhelyes bentlakásépületet. /Stanik Bence: Kaput nyitnak az egyetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A hét végén zajlott le az első diákfilmfesztivál, BBTE, a Sapientia Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem közös rendezésében. Szeptember 28-án kezdődött filmek vetítése. A fiatal rendezők nagyrészt a Romániában élő romákról, a kihalóban lévő mesterségekről és a hajléktalanok mindennapjairól forgatták kisfilmjüket. A fesztivál harmadik fedezettje magyar volt, Zágoni Bálint Benedek doktor csodakútja című dokumentumfilmje. /Osváth Dianna: Diákfilmfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Bogdan Olteanu képviselőházi elnök Marosvásárhelyen kijelentette: a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztása nem szerepel a kormány törekvései között, s az RMDSZ hivatalos nyilatkozataiban sincs szó erről. A szétválasztás csak magánbeszélgetések szintjén van jelen. /Olteanu a BBTE-ről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Üzeneteik megfogalmazására használták a felsőoktatási tanévnyitót a politikusok. Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter, aki 25 évvel ezelőtt Temesváron szerzett villamosmérnöki diplomát, a temesvári műszaki egyetem tanévnyitóján vett részt. A tárcavezető a mintegy háromszáz elsőéves egyetemistának elmondta, Romániában jelenleg annyira dinamikus a gazdaság fejlődése, hogy végre szakmailag is, anyagilag is megéri a szülőföldön maradni. A liberális párti Csibi Magor EP-képviselő jelölt (a BBTE volt szenátusi tagja) kijelentette: a BBTE szétválása nem lenne a legjobb megoldás a diákok érdekeinek szempontjából, mivel a minőségi oktatásra való összpontosítás sokkal fontosabb, mint a jelen vagy a múlt hibáinak kijavítására fordított erőfeszítések. /Pásztor Krisztina: Tanévnyitós „politikusdömping”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Az Aradi Magyar Napok keretében Perecsényi Nagy Lászlóra (1768-1827) emlékezett a Kölcsey Egyesület és a Szabadság-szobor Egyesület. Borosjenőben megkoszorúzták a református templomban lévő Perecsényi-emléktáblát (szolgabíróként Borosjenőben szolgált, az Arad megyei Háromalmásról költözött oda), majd szeptember 30-án, vasárnap Aradon – Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke és Király András parlamenti képviselő, a Szabadság-szobor Egyesület elnökének nyitó szavai után –megtartották a Perecsényi emlékülést. A Perecsényi-évforduló (180 esztendő telt el halála óta) alkalmat szolgáltatott arra, hogy az emlékülésen a magyar felvilágosodás és reformkor néhány kiemelkedő képviselőjének (Baróti Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, Szacsvay Imre) munkásságával is megismertessék a hallgatóságot. Előadást tartott dr. Hubert Ildikó (Budapest, ELTE), dr. Egyed Emese (Kolozsvár, Babes–Bolyai), dr. Fleisz János (Nagyvárad, Sapientia) és Pávai Gyula. Perecsényi elkezdte a helynevek gyűjtését, Szabó T. Attila az első helynévkutatónak nevezte, foglalkozott nyelvújítással (neki köszönhető a körlevél, elnapolás, érdemjel, okmány, küldöttség, szórend, viszály, estély stb. szavunk!), és elsőként készítette el Arad történeti monográfiáját. Az alkalomra jelent meg az előadásokat tartalmazó könyv a két szervező együttes kiadásában, Lehoczky Attila szerkesztésében. /-r –a: Perecsényi Nagy Lászlóra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Ifjúsági karavánt indított a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Országos Magyar Diákszövetség, hogy felhívják a nemzetközi közösség figyelmét a romániai felsőoktatásban uralkodó diszkriminációra, valamint hogy népszerűsítsék az önálló állami magyar egyetem visszaállításának gondolatát. Mint ismeretes, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen oktató tanárok körében több aláírásgyűjtés mérte fel az önálló karok létrehozására való igényt, valamennyi egyértelműen a részleges függetlenedés mellett foglalt állást. A karaván az 1995-ös, a Magyar Ifjúsági Tanács nevéhez fűződő IKAO (Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért) folytatása. Az RMDSZ semmilyen formában nem támogatja a karavánt. /Bagoly Zsolt: Most sem állt az egyetem ügye mellé az RMDSZ. Ifjúsági karaván ment Európába a magyar egyetemért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

Ötvenhét szakon több mint 2500 magyar diák kezdte meg tanulmányait anyanyelvén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) – közölte tanévnyitó beszédében Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese. A tavalyi évhez képest majdnem tíz százalékkal nőtt az egyetemre jelentkező diákok száma. A lesújtó romániai demográfiai előrejelzések ellenére a következő években a BBTE-n összességében várhatóan nem fog csökkenni az egyetemre beiratkozó magyar hallgatók száma, vélte Magyari. Magyari rámutatott: az önálló magyar karok ügyét, de általában az egyetem szerkezetének reformját a mostani vezetőség januárig nem tűzi napirendre, ugyanis ekkor általános választást szerveznek az oktatási intézményben, a jelenlegi mandátum ideje alatt pedig az idő rövidsége miatt nem indíthatnak el ilyen nagyszabású tervet. /(borbély): Több „gólya” a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Az egyetemen a tanár értékközvetítő munkája egyfajta misszió, ami valójában bevégezhetetlen, írta Cs. Gyimesi Éva. Örömmel látta Kolozsváron a Bölcsészkar homlokzatán „ízléses dizájnban” a háromnyelvű feliratot, először magyarul is, hogy „Isten hozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemre!”, és a Bölcsészkar előcsarnokában a többnyelvű programon Gábor Csilla professzor nevét, aki dékán-helyettes, a magyar tagozat vezetője: ő tartott ma tanévnyitó előadást az összes elsőévesnek román nyelven. Első ízben történt, hogy a román kollégák és diákok „rendkívüli tisztelettel hallgatták végig és tapsolták meg” színvonalas előadását. A magyar szakosok ezután tartották külön megnyitójukat. Az irodalomtudományi tanszék új vezetője, Berszán István docens tartotta meg évnyitó előadását. /Cs. Gyimesi Éva: Gaudeamus – nem hiába. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Elképzelhető, hogy novembertől külön helyiség áll a kíváncsi újságírók rendelkezésére a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Maximális nyitottságot ígértek a sajtó képviselőinek. Az egyetem már több román nyelvű sajtókiadvánnyal kötött partnerségi egyezményt. /N. -H. D. : Nyitottságot ígér a sajtónak a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Helyi közösségeket és népeket összekötő Bega címmel szervezett október 5-én helytörténeti konferenciát a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány. Előkészületben áll Jancsó Árpád temesvári mérnöknek, helytörténésznek az “elkényeztetett folyó”, a szabályozott medrű Bega történetével foglalkozó könyve. A Szórvány Alapítvány PHARE-támogatást nyert egy, a csatorna mentén élő romániai és szerbiai települések közösségeit érintő projekthez. “Azért is fontos és kedves számunkra ez a folyó, mert a Bánságnak mind a romániai, mind a szerbiai részén élő nemzetiségek kötődnek valamilyen módon hozzá” – mondta Bodó Barna alapítványi elnök a megnyitón. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke egy másik folyóról értekezett: a Duna szerepéről, mítoszáról a magyar irodalomtörténetben, Vekov Károly történész (kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem) a folyók és térségek történelmének összefonódásáról beszélt, Jancsó Árpád a Bega történetéről szólt, Kiss Ferenc temesvári földrajztanár képes vetítéssel egybekötve mutatta be a Begát, /P. L. Zs. : Bega menti helytörténet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

A Gyulafehérvári Papnevelő Intézetben idén 88 kispap van a szemináriumban, hatan gyakorlati, hivatástisztázó éven vannak. Oláh Zoltán rektor beszédében először az universitas fogalmáról szólt. Universitas lett a Papnevelő Intézet, ettől az évtől a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem része. Az elsőévesek most már az állami egyetem elsőévesei, de ettől a papnevelő intézet nem veszítette el önállóságát. /Lukács László: Évnyitó Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

A lap munkatársa, Sike Lajos először akkor csalódott Tőkés László püspökben, amikor a „Neptun-ügy” miatt durván nekiment Frunda szenátornak. Miért fogadta el azt a plusz háromszáz (vagy négyszáz) magyar helyet a Babes-Bolyain, amikor nekünk az egész (önálló) Bolyai kell? A későbbiekben ahelyett, hogy beállt volna a csapatba (nyolc éve a szatmáriak biztos befutó helyet, az elsőt kínálták fel neki a parlamenti képviselőjelöltek listáján, de ő elutasította), kívülről mondta a magáét. Most pedig a püspök a biztos befutó helyet (mármint az RMDSZ-listán) a teljesen bizonytalanért visszautasította. Örülhet Basescu, kedvére alakulnak dolgaink, állapította meg az újságíró. /Sike Lajos: Alakul ám! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./; Emlékeztető: Markó Béla RMDSZ-elnök 1993-ban közleményben jelentette be, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet. A Neptunon megjelent RMDSZ-politikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt. Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek. Ezek az ígéretek a román hatalom melletti propagandát szolgálják, például a New York Timesban megjelent, tényhamisítást tartalmazó cikkben. Ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzot /csak/ elemiben magyarul lehet majd tanítani, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a „politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van. ” /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 6./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló alapítók közgyűlése október 9-én tartott kolozsvári ülésén kinevezte a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjait, ugyanis a kuratórium korábbi képviselőinek mandátuma október 24-én lejár. Emlékezetes, hogy 2000. április 14-én a magyar történelmi egyházak vezetői által Kolozsváron létrehozott Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elhatározta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását, kolozsvári központtal, három erdélyi nagyvárosban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal. A mostani közgyűlésen Kató Béla kuratóriumi elnök beszámolt a kuratórium négyéves tevékenységéről, amit a jelenlévők elfogadtak, és jóváhagytak. Ezt követően a nyolc egyházi vezető megállapodott abban, hogy mindegyik egyház egy-egy tagot jelöl a kuratóriumba, az egyetemet finanszírozó magyar kormány számára pedig egy helyet tartanak fenn, bár ez eredetileg két helyet igényelt a testületben. A Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjai: Szilágyi Pál, a BBTE volt rektor-helyettese (római katolikus egyház), Kun Imre, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora (római katolikus egyház), Kállay Péter közgazdász (evangélikus egyház), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese (református egyház), Molnos Lajos költő, író (unitárius egyház), Szilágyi Éva tanár (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), Malaga Péter (római katolikus egyház), id. Toró T. Tibor akadémikus (római katolikus egyház számára). A kuratórium elnöke Kató Béla maradt. Anyaországi támogatás: az egyetem indulásakor az Orbán-kormány által ígért évi 2 milliárd Ft az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent, és ez ma már nem éri el az 1,5 milliárd Ft-ot. Ráadásul a szóban forgó összeget is részletekben kapja meg az egyetem, az időközben bekövetkezett infláció mértékét pedig a támogató nem vette figyelembe. További anyagi megterhelést jelent, hogy az eltelt időszakban megnőtt az évfolyamok száma. /P. A. M. : Megújult a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Egyenlő esélyek címmel közmeghallgatást tartottak október 9-én az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a Babes–Bolyai Egyetem ügyében, Kónya-Hamar Sándornak, az RMDSZ EP-képviselőjének a kezdeményezésére. A rendezvényen megjelentek volt és jelenlegi EBESZ-szakértők, a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosi Irodájának munkatársai, továbbá a nyelvhasználati jogi kérdések, valamint a multikulturalitás területének független szakértői, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanáraival együtt megosztották véleményüket és tapasztalataikat a közönséggel. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy a 785 tagú EP-ben eddig mintegy kétszáz képviselő írta alá az erdélyi magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását szorgalmazó nyilatkozatot. Ha 50 százaléknál több, vagyis 393 képviselő aláírja, akkor ez az EP hivatalos álláspontjává válik. „Ha fölvették Romániát megoldatlan gondjaival, akkor legyen bátorsága az uniónak vállalni azt, hogy saját ügye, és a megoldásban feladatot kell vállalnia” – jelentette ki az RMDSZ európai képviselője. A jelen levő Gabriel Andreescu egyfelől elismerte, hogy a nemzeti kisebbségnek joga van szorgalmazni az önálló felsőoktatási intézményt. Másfelől alaposan megvizsgálandó, több oldalról körüljárandó, szakmai szempontból is mérlegelendő kérdésnek tartja annak eldöntését, vajon egy nagy intézmény megmaradása lenne-e jobb, vagy a kettéválasztás. A maga részéről megerősítette: sok mindent kellene javítani ahhoz, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen valódi multikulturális légkör alakuljon ki. /Közmeghallgatás az EP-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Gabriel Andreescunak, a Román Helsinki Bizottság elnökének a BBTE-n belüli esélyegyenlőségről Brüsszelben tartott közmeghallgatáson elhangzott előadása. Nincs olyan, a nagy kormányközi struktúrák által elfogadott nemzetközi dokumentum – amelyhez Románia is csatlakozott volna –, amely előírná a kisebbségek anyanyelvén működő állami egyetemek létrehozását, fejtette ki. Léteznek másfelől ajánlások, amelyeket kormányközi szervezetek támogatnak. Finnországban létezik több vegyes tannyelvű egyetem és több svéd nyelvű egyetem mintegy 285 ezer svéd számára, akik Finnország lakosságának 5,8 százalékát teszik ki). Anyanyelvi felsőfokú oktatás létezik az olaszországi Dél-Tirolban is, 303 ezer német anyanyelvű számára (0,5 százalék). Svájcban 1,3 millió francia anyanyelvű (18 százalék) és 500 ezer olasz anyanyelvű (7 százalék) lakos él. A kanadai Ontarióban, ahol az angol nyelvet beszélő népesség fölényes többséget alkot (mivel a mintegy 6,1 millió franciának a 80 százaléka Québecben él), létezik francia nyelvű egyetemi oktatás. A romániai magyarság Európa legnagyobb létszámú nemzeti kisebbsége. Saját intézményekre és felsőoktatásra vonatkozó törekvéseiket kinyilvánították egy belső népszavazáson és az RMDSZ programján keresztül. Említésre méltó az erdélyi magyar felsőfokú oktatás gazdag történelmi hagyományainak megléte is. A Bolyai Egyetem visszaállításával szembehelyezték a multikulturalizmus elvét, ezzel pedig éppen a „multikulturalizmus” fogalmának értelmét hamisították meg. A magyar kisebbség kérését a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozására vonatkozóan „az oktatás etnikai szegregációjának”, „az oktatás föderalizációjának”, „oktatási enklavizációnak”, „etnikai alapú oktatás kiépítésének” minősítették, nem más, mint a magyar kisebbség bűnösként való megbélyegzése. A Bolyai Egyetem visszaállítása jogos kérés. Probléma az alacsonyabb tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránytalansága a magyar tantestületben; a különböző országos szintű akkreditáló testületekben/bizottságokban nem voltak olyan szakemberek, akik a magyar nyelvű tudományos teljesítményt, magyar nyelvű doktori dolgozatokat stb. helyesen értékelhették volna. Az adminisztráció kétnyelvűségét, belső dokumentumok román és magyar nyelvű kiadását, a kétnyelvű feliratozást nem sikerült elérni. A magyar oktatók kezdeményezték magyar tannyelvű tanszékek létrehozását, ezt elutasították. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyaránt támogatta a Bolyai Egyetem újjáalakítását és az önálló tanszékek létrehozását is. Bakk Miklós egyetemi tanár javasolta olyan új egyetemi charta kidolgozása, amelynek alapján a BBTE-nek két autonóm pillére lenne, mindkettő saját, autonóm tanszékekkel, a szenátusnak paritásos szerkezete lenne. A Bolyai Egyetemnek mint a magyar közösség hagyományos intézményének újjáalakítása a közösség központi gondolata. A BBTE jelenlegi struktúrája hátrányosan kezeli a magyar tagozatot, valamint a magyarul tanuló hallgatókat. /Gabriel Andreescu: BBTE: jog és méltányosság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Egyre kevesebben érdeklődnek a római katolikus papképzés iránt. A gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola keretében működő diáklétszáma mutatja: a papszentelések száma felére csökkent a nyolcvanas évekhez viszonyítva, és hasonló arányban fogyott a plébánosi pálya iránt érdeklődők száma is. A hallgatók közül sokan abbahagyják a tanulást Gyulafehérváron, jó aránynak számít, ha a végzősök 45–50 százalékát pappá szentelik. „Négy éve vezetem az intézményt, s már az elmúlt öt évben is folyamatosan csökkent a felvételizők és a végzősök száma” – mondta Oláh Zoltán rektor. Valószínűleg a hivatástudattal van baj. A papneveldében – amely idén október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében működik – 88 kispap kezdte meg az új tanévet. Első éven 22, hatodéven 12 hallgató tanul, hatan gyakorlaton vannak. A 88 diákból 53-an a gyulafehérvári főegyházmegyéből, 13-an a temesvári egyházmegyéből, 12-en a szatmáriból, 5-en a váradiból érkeztek az új tanévre, öten pedig a ferences szerzetesrend tagjai. A szeminaristák hétéves képzést kapnak, majd a 25. életév betöltése után pappá szentelik őket. A gyulafehérvári papneveldét Sztojka Zsigmond Antal püspök 1753-ban alapította. Batthyány Ignác püspöknek 1792-ben sikerült megszereznie a volt trinitárius rendházat és a hozzá tartozó templomot. Csillagvizsgálót és a világhírű Batthyaneum könyvtárat rendezték be, a zárdai részbe pedig beköltözött a papnevelde. Az 1970-es években megtervezett új teológiai intézet felépítése az állami hatóságok részéről állított akadályok miatt elmaradt, ezért a szeminaristák jelenleg is használatos kollégiuma régi egyházi épületek tatarozásával alakult ki. /Gyergyai Csaba: Válságban a hivatástudat? = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) elnöke Bukarestbe látogatott. A kisebbségi törvénytervezet elfogadásának támogatását kérték a romániai nemzeti közösségek képviselői az EP elnökétől, nyilatkozta Frunda György RMDSZ-es szenátor. Az EP elnöke arról biztosította a kisebbségek képviselőit, hogy támogatja az immár egy éve a törvényhozás illetékes szakbizottságában megrekedt jogszabálytervezetnek a parlamentben való mihamarabbi elfogadását. A zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson Frunda ismertette a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történetét és jelenlegi helyzetét. Azt hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvű oktatás számára az lenne a legkedvezőbb, ha a Babes és a Bolyai egyetem két külön intézményként működne a jelenlegi épületek közös használatával. Támogatást kért Pötteringtől azért is, hogy az EP-ben tűzzék napirendre a BBTE ügyét. Jelenleg az RMDSZ EP-képviselői aláírásokat gyűjtenek kollégáiktól, hogy lehetővé tegyék ezt a vitát az európai törvényhozásban. Frunda szerint Pöttering azt mondta, hogy ez a kérdés ugyan belügy, de elvként támogatja az anyanyelvű felsőoktatást. Pöttering egyébként a parlamentben elmondott beszédében „egyedülállónak” nevezte a „háromnyelvű” BBTE-t, amely példát mutat toleranciából és kulturális együttélésből Dél-Kelet-Európában. Frunda szorgalmazta még azt, hogy alapvető emberi jogokról készülő uniós egyezményben legyen szó a nemzeti kisebbségeket megillető egyéni és kollektív jogokról egyaránt. Pöttering válaszában jelezte: támogatja ezt az elképzelést. /B. T. : A kisebbségi törvénytervezet támogatását kérték Pötteringtől. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ Hans-Gert Pöttering EP-elnök leszögezte: „Az a fajta korrupció, amellyel Románia jelenleg küzd, minden olyan államban megfigyelhető, amely a kommunista berendezkedésről a kapitalistára tér át, az ellene való harcban viszont minden esetben az Európai Unió előírásai szerint kell eljárnia a román hatóságoknak. ” Kifejtette, támogatja a mintegy egy éve a román parlament szakbizottságában „megrekedt”, a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet mihamarabbi elfogadását. /Nagy B. István: Elvi támogatás a Bolyai-egyetemnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

„Az ‘56 kapcsán Erdélyben folytatott kutatás inkább helyzetfelmérésnek nevezhető. Nem elégedhetünk meg a szubjektív visszaemlékezésekkel. Rekonstruálnunk kell a teljes belpolitikai helyzetet, de azt is a nemzetközi konjunktúrába ágyazva” – mondta Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros a vele készült beszélgetésben. Az igazi kutatás és feldolgozás a jövő évek feladata. Várni kell, hogy megnyíljanak a katonai levéltárak, mert az anyagok nagy része nem a már tanulmányozható Szekuritáté irattárában, hanem a kolozsvári és brassói katonai törvényszék birtokában van. Sokan kemény ellenállásukról regélnek, mondván, hogy a vallatások során egy kukkot sem szóltak. Azonban a jegyzőkönyvek szerint a legtöbb esetben a vallatott előbb-utóbb megtört. A megtorló szervek a rendszerellenes elemek semlegesítésére használták a magyar forradalmat. Az ‘56-ig kiépített besúgóhálózat később egyre szerteágazóbbá és szervezettebbé vált. Feltűnő, hogy egyetlen költő, író vagy színész sem volt az ‘56-os megtorlás szenvedő alanyai között. Ez is pártpolitika volt. Gheorghe Gheorghiu-Dej 1956. december 15-én és 16-án Marosvásárhelyen tartott beszédeiben megjegyezte, hogy míg a magyarországi írók közül sokan az úgynevezett ellenforradalmárok mellé szegődtek, romániai magyar társaik a párt politikáját támogatva, egyenként sorakoztak fel a román hatalom mögött. Ennek az volt az előzménye, hogy közvetlenül az események után a Kolozsvárra kiküldött Miron Constantinescu és a Marosvásárhelyre látogató Fazekas János gyűlést hívatott össze, melynek során az íróknak, költőknek állást kellett foglalniuk, majd az ellenforradalmat elítélő nyilatkozatot kellett tenniük. Az írók viselkedése három csoportba sorolható. Hajdu Győző és a párt politikájához hű társai nyíltan elítélték a Budapesten történteket. A második kategóriába az óvatosak tartoztak, mint például Sütő András, akik elfogadták a párt irányelveit. A harmadik, legvékonyabb csoportot Nagy Pál és Oláh Tibor képviselte, akik kényszerből foglaltak állást, akkor is nagyon kurtán-furcsán. Fazekas János a gyűlés végén szemrehányóan megjegyezte, hogy „ha fegyvert kellene fogni, maguknak, kettőjüknek csak fapuskát adnék”. A hatalom az 1948 és ‘53 közötti politikai tisztogatás után a végső leszámolásra használta fel az ‘56-os forradalmat. Az egyházi vezetők szerepvállalása szinte az egész közösségre nagy befolyással bírt. A Szekuritáté ezért is tartóztatta le a hangadókat. Erdélyben nem volt olyan vidék, ahonnan ne hurcoltak volna le papokat. A gyergyóalfalusi plébánost például azért zárták be, mert úgymond arra utasította a kántort, hogy irredenta énekeket játsszon, holott csak zsoltárokról, egyházi énekekről volt szó. Az itthoni megmozdulások eleve kudarcra voltak ítélve. Hiányzott a politikai eszme, amelyért az emberek – úgy, mint Magyarországon – utcára vonuljanak. Voltak Erdélyben csoportosulások, amelyek szervezkedtek, de ezek naiv próbálkozásoknak számítottak. Pál-Antal Sándor /sz. Csíkkarcfalva, 1939/ levéltáros, a történelemtudományok doktora. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem elvégzése után a marosvásárhelyi levéltárba került, és azóta is ott dolgozik. Fő kutatási területe Székelyföld története, a levéltártan, pecséttan és heraldika. A magyar forradalom erdélyi utórezgéseiről számos tanulmányt közölt, tavaly megjelent az Áldozatok – 1956 (A forradalmat követő megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban) című kötete. Munkásságáért A szabadság hőse emlékéremmel tüntették ki. /Szucher Ervin: Erdélyi ‘56: hiányzott a politikai eszme. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./