"Ápr. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskoztak a magyar szakpedagógusok képviselői, melyen részt vettek a román és magyar minisztériumi küldöttek is. Vitaindítójában Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető professzora a rendezvény céljának az oktatási reform elindítását jelölte meg. A hazai magyar közoktatásban bizonyos elzárkózás tapasztalható a szakmai fórumok, a pedagógus szövetség és az anyanyelvvédő fórumoktól. Az új politikai konstellációban alapvető igény, hogy megszűnjön minden korlát a magyar nyelv érvényesítésében. Anyanyelvünkben romlás mutatható ki, figyelmeztetett Péntek János. A magyar szaknyelvek egységét, azonos terminológiáját meg kell őrizni. /Romániai magyar nyelvű líceumok és tagozatok fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem 187 román tanára ápr. 3-án közös tiltakozást hozott napvilágra. Megdöbbenve Victor Ciorbea miniszterelnök helytelen álláspontjáról a Bolyai Egyetem vagy egy magyar nyelvű részleg kolozsvári létrehozásáról a 187 tanár ellenzi a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó oktatás etnikai alapú elkülönítését és csatlakozik Simon Simion és Mircea Muthu prorektorok "merész és hazafias álláspontjához", valamint Adrei Marga rektor nyilatkozataihoz, akik racionális érvekkel bizonyították a magyar nyelvű oktatás jelenlegi formájában történő fenntartását. A román tanárok tiltakoznak a miniszterelnök félrevezetése ellen, aki nem tudja. hogy a magyar részleg lényegében létezik. A tiltakozók felhívást intéztek az egyetem összes oktatójához az egyetem egységének megőrzéséért. /Már a részlegesítés ellen is tiltakoznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"Niculae Cerveni, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke a párt kolozsvári székházában ápr. 4-én tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy egyesült az LP 93 és az NL-DK. Nem látja helyesnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéválasztását, jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./"

"Ápr. 5-én ülésezett a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német akadémiai közösségének bizottsága Andrei Marga rektor elnökletével. A kiadott közlemény szerint olyan szervezeti egység létrehozásáról döntöttek, mely a létező egyetemi karokon belül összefogná, koordinálná és megoldaná a magyar és német nyelvű oktatásra vonatkozó kérdéseket. E szervezeti egységek hatáskörét az akadémiai közösség albizottsága fogja kidolgozni, az elkészített tervezetet pedig az akadémiai közösség bizottsága hagyja jóvá. Magyar nyelvű új karok létesítéséről csak a tanügyi törvény módosítása után fognak tárgyalni. A bizottság munkálatairól hírzárlatot rendeltek el, a vitaanyagot az egyetem páncélszekrényében őrzik. Döntés született az egyetem multikulturális jellegéről és többnyelvűségéről, valamint arról, hogy az egyetemi charta szavatolni fogja a magyar és a német nyelv egyenlő státusát a hivatalos nyelvvel a Babes-Bolyai Tudományegyetem valamennyi rendezvényén. /Mi fán terem a "szervezeti egység" ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

"Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa közleményben ismertette a sajtóval, hogy jóváhagyta a román-magyar-német akadémiai igazgatóbizottság az egyetem multikulturális szerkezetére vonatkozó dokumentumait. Az egyetem szenátusa prorektorrá választotta Wolfgang Becker professzort. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Petre Roman Kolozsváron járt és nyilatkozott a magyar egyetem ügyében. Szerinte a rendezés nem lehet kizárólag politikai, hanem egyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai döntésének függvénye, hozzáfűzte. "az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, románokra és magyarokra nézvést." Petre Roman tehát nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Egyetem újraindításával. Petre Roman a szenátus elnöke, pártja a koalíció második ereje. Számolni kell tehát azzal, hogy a Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal a Bolyai-ügy rendezése kérdésében. Emlékezetes, hogy 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron ő vezényelte a Vatra Romaneasca sovén, magyarellenes szavalókórusát. Petre Roman több ízben számba vette kormányzata idején elkövetett hibáit, de a kisebbségi vonatkozásúakra sohasem tért ki. A magyar egyetem a "hamis, bolsevik gyökérzetű egység felszámolását jelenti, amelynek meghirdetett célja a homogenizálás, valójában a beolvasztás, az asszimiláció volt." - hangsúlyozta Szász János. A Bolyai Egyetemet politikai döntés szüntette meg, visszaállításának kisebbségpolitikai jellege van. A tét a Bolyai visszaállítása, ez nem ajándék, hanem a hosszú távú fejlődésre kiható döntés, a romániai magyarság számára maga a jövő. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"Tokay György, az RMDSZ-es tárca nélküli minisztere elmondta, hogy a 17 romániai kisebbség képviselőjével rendezett találkozókon megelégedéssel tapasztalta, hogy a többi kisebbség is ugyanazokkal az óhajokkal lép fel, mint a magyar. Szerinte óhajaikat eddig nem merték eléggé élesen felvetni, mivel számszerűen a magyarnál jóval kisebbek, és emiatt sérülékenyebbek, másrészt pedig nem érezték a hatalom politikai akaratát, hogy ezeket a kérdéseket igazán megoldani igyekezzen. Most érzik - jelenti ki Tokay György, és úgy értékeli, hogy ez az RMDSZ kormányban való jelenlétének egyik igen pozitív eredménye. Hangsúlyozza, hogy szükség van a kisebbségi kérdés depolitizálására, amit csak stabil jogi keretekkel lehet elérni. Szükség van kisebbségi törvényre, tanügyi és helyi közigazgatási törvényre, de meg kell teremteni az anyagi feltéteket is. Úgy értékeli, hogy a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban nem lehet a koalíción belül feszültségről beszélni, de véleménykülönbségek lehetségesek. Hangsúlyozta, hogy a koalíció az érdekek azonosságára és a közös értékek létezésére támaszkodik. "Rendkívül hatásos kohéziós erő a közös érdek" - jelenti ki Tokay. Arra a kérdésre, hogy szerepel-e tételesen az önálló magyar egyetem létrehozása, a magyar felsőoktatás ügye a koalíciós megállapodásban, a kisebbségügyi miniszter kijelentette: olyan értelemben szerepel, hogy a koalíció programjában vállalta mindazon akadályoknak és megkülönböztetéseknek a lebontását, amelyek az anyanyelven folyó oktatásra vonatkoznak. Szó szerint tehát nem szerepel benne. A koalíciós partnerek, ha nem is értenek egyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával, de mindenképpen egyetértenek azzal, hogy a magyarságnak joga van önálló államilag támogatott egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9/"

"A bukaresti Ziua ismertette a Babes-Bolyai Tudományegyetem újonnan megválasztott német rektorának, Wolfgang Brecknernek kijelentését, miszerint az intézmény eddigi eredményeit minden áron meg kell őrizni. Kijelentette, hogy jelenleg az egyetem nem tökéletes, de a tanárok hozzá kell járuljanak annak állandó fejlesztéséhez. Az egyetemen eddig a kémia, földrajz és történelem-filozófia fakultásokon működnek német csoportok, de Breckner megjegyezte, hogy hasonló csoportokat az 1997-1998-as tanévtől kezdve létre fognak a matematika, fizika és biológia fakultásokon is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./"

"A Mesagerul Transilvan interjút készített a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökével. Kiss Olivér szkeptikus azzal a közvélemény-kutatással szemben, mely szerint a magyar diákok többsége nem kívánja a Bolyai Egyetem helyreállítását. Elmondja, hogy a diákoktól kapott jelzések azt bizonyítják, hogy ők hajlanak a magyar egyetem létesítésére. Hangsúlyozza, hogy az egyetemen nemcsak magyar, hanem román és külföldi tanárok is fognak oktatni. A KMDSZ a két egyetem, a Babes és a Bolyai egyesítését kimondó rendelet érvénytelenítését követeli, mondta Kiss Olivér, és hozzátette, hogy az egyetem felszerelését egy ideig közösen használná a szétvált egyetem, míg egy pár év múlva fel nem építenék a magyar egyetem campusát és ki nem alakítanák infrastruktúráját. Ciorbea miniszterelnök kijelentéseivel, valamint a BBTE multikulturális bizottságával kapcsolatban úgy véli, hogy Bukarest és Kolozsvár között most ide-oda ütögetik a labdát, de az nem eredményes. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ megalakulása, 1990 januárja óta célul tűzte ki a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat létrehozásának és működtetésének támogatását. A KMDSZ felhívására 1990 márciusában a Bolyai Egyetem újraindításáért mintegy 800 magyar diák folytatott ülősztrájkot. A KMDSZ úgy érzi, újra eljött az idő a Bolyai Egyetem újraindítására. Az alapszerződés is biztosítja az anyanyelvi képzést minden szinten. A tanügyi törvény módosítása után kormányhatározatnak kellene rendelkeznie a Kolozsvár központú Bolyai Egyetem létesítéséről. A KMDSZ kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki. - Értesülésük szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa nem fogadta el a magyar tanárok által előterjesztett tagozatos javaslatot. /KMDSZ-közlemény. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség elképzelése a Bolyai Egyetem újraindításáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi fakultásának dékánja, Liviu Pop ellenzi magyar tagozat létesítését a Jogon. A dékán szerint nem indokolt külön kar létrehozása 14 magyar hallgató számára. /Ellenzik a magyar jogi tagozatot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem 83 magyar tanárának az egyetem rektorátusához benyújtott beadványban kifejtette álláspontját, melyben javaslatot tettek magyar tagozat létesítésére. A következő alapelvekre hívják fel a figyelmet: az egyetem chartája ismerje el az egyetem kétnyelvűségét, a román és a magyar nyelv azonos értékű használatát az oktatói, a tudományos és az adminisztratív tevékenységben; egyenlő szenátusi képviselet; a költségvetésből a magyar tagozatnak járó rész önálló kezelése és felhasználása. Javaslataik: három új magyar tannyelvű kar, a természettudományi, a filológia és a társadalomtudományi, valamint jogi és közgazdasági kar létesítésére; az egyetemi káderek tudományos tevékenysége továbbra is a jelenleg is létező tudományos szemináriumok keretében folytatódna, közösen a román és német tagozatok tanáraival; az egyetem anyagi alapjait továbbra is közösen használnák. A magyar tanárok szerint javaslataik azt a célt szolgálják, hogy kiküszöböljék a megfelelő magyar szervezési struktúrák hiánya okozta nehézségeket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a dévai SZKT-hoz intézett, ápr. 4-én kelt levelében hangsúlyozta, hogy a Bolyai Tudományegyetem nem képezheti alku tárgyát. A Bolyai Egyetem helyreállításáról az erdélyi magyarság döntött, amikor szavazataival magáévá tette az RMDSZ programját, mely kimondja, hogy "Induljon újra a Bolyai Egyetem". Átmeneti tagozatosodásról annak feltételével lehet szó, amennyiben a hatalom törvénnyel kimondja az erőszakkal megszüntetett egyetem helyreállítását. Elfogadhatatlan Ciorbea miniszterelnök irányelve, hogy az egyetem ügyében a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának kell döntenie. Tőkés László szorgalmazza, hogy a testület hozzon politikai döntést az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Bolyai Társaság állásfoglalásainak értelmében, valamint javasolja egy kormányhatározat benyújtását a Bolyai Egyetem önállósága helyreállításának tárgyában. Végül előterjesztette a magyar történelmi egyházak elöljáróinak állásfoglalását. Az egyházak nem hajlandók asszisztálni a magyar nemzeti közösség jogainak további csorbításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15/"

"A NATO-tagországok állandó nagyköveti tanácsának egészével folytatott brüsszeli megbeszélése után a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy valamennyi tagország nagykövete támogatásáról biztosította azon törekvést, hogy Magyarország a szövetség teljes jogú tagja legyen. Kovács László hangsúlyozta, hogy ez még nem egyenértékű a majdani tagságról hozott döntéssel, hanem ez csupán a magyar törekvések és az eddigi magyar teljesítmény értékelése. A NATO-egyik illetékese úgy fogalmazott, hogy a találkozó rendkívüli baráti légkörben zajlott, amely után "a magyar miniszter nyugodtan aludhat a madridi NATO-csúcsig". Egy nagykövet kijelentette, hogy "Magyarország máris úgy cselekszik és úgy beszél, mint egy tagország". A találkozón Kovács László kifejtette, hogy mi szól Magyarország taggá válása mellett. Ezek között megemlítette a politikai és gazdasági helyzet stabilitását, a szövetségi tagsággal kapcsolatos parlamenti konszenzust, az aktív és konstruktív magyar külpolitikát, a magyar haderő NATO-orientált reformját és általában a védelmi erők azon képességét, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását, illetve, hogy részt vállaljanak békefenntartó missziók teljesítésében. Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika fontos prioritása a szomszédos országokhoz fűződő viszony stabilizálása és továbbfejlesztése. Elmondta, hogy országa érdeke, hogy minél több szomszédos ország az euroatlanti szövetség tagjává váljon, amennyiben teljesítik a szövetség által lefektetett tagsági feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Az Evenimentul Zilei szintén beszámolt az eseményről A 16-ok védőszárnyuk alá vonták Atilla leszármazottait: Magyarország már NATO-tagnak tarthatja magát című cikkében. A lap úgy véli, hogy a magyar diplomácia fényes sikert ért el szerdán Brüsszelben. "Gyakorlatilag senki nem kételkedett abban, hogy Magyarország a kiemeltek között van, de ez az első eset, hogy NATO-illetékesek ilyen nyíltan beszélnek erről a kérdésről" ? írja a lap, majd megemlíti, hogy a hírügynökség outsider-eknek minősítette Romániát és Szlovákiát. A Ziua tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok fakultása május 16-30 között vitát rendez Multikulturalizmus ma címmel. Vitavezető Nicolae Paun a fakultás dékánja, Matei Bozo Katalin lektor és Szegedy Edith, interkulturalizmusban szakértő lesznek. A meghívottak között lesz Gáll Ernő, Camil Muresan és Serban Papacostea egyetemi professzorok is. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 18., 72. sz./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetemen új dékán-helyetteseket neveztek ki, közülük magyar: Cseke Péter /politikatudomány és közigazgatás/, Gyémánt László /európai tanulmányok/, Szamosközi István /lélektan és neveléstudomány/. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ "

"Ápr. 18-án Markó Béla szövetségi elnök az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában találkozott az MSZP Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttségével, amely négynapos romániai látogatása során Kolozsvárra is ellátogatott. Szekeres Imre elmondta, hogy Ciorbea miniszterelnöktől ígéretet kapott arra, hogy az oktatási törvény két-három hét múlva a kormány elé kerül és azt a parlament még a tavaszi ülésszak idején elfogadja. Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy Ciorbea a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult multikulturális megoldást átmenetinek tekintette, tehát a mai román kormány támogatja az önálló magyar felsőoktatás megteremtését Erdélyben. Szóba került még a közigazgatási reform, a határátlépés megkönnyítése. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Szekeres Imre elmondta: konkrét határidők hangzottak el mind a tanügyi, mind a közigazgatási törvény módosítását , illetve az egyházi és közösségi javak törvényének kidolgozását illetően. Magyarország számára az önálló magyar egyetem fontos kérdés, az alapszerződés végrehajtásának egyik kritériuma. Szekeres Imre tájékoztatott arról, hogy Constantinescu elnök felvetette a konstancai-dél-dunai szabadkereskedelmi övezet tervét, a másik elképzelés az, hogy az Európai Unió tervében szereplő autópálya ne a korábbi útvonalon, hanem Kolozsváron és Brassón keresztül közelítse meg Bukarestet. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"A bukaresti Grupul Pentru Dialog Social /Társadalmi Dialógus Csoport/ ápr. 18-án vitaestet rendezett a Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Részt vettek: Paul Agachi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, számos tanár és diák, valamint a minisztérium képviselői. A vitát a 22 című román hetilap fogja közölni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"Az Adevarul tájékoztat a Bukarestben a társadalmi Párbeszéd Csoportja által rendezett vitaestről, melynek címe a "Babes-Bolyai Tudományegyetem ? merre?" volt. A cikkíró szerint a vita "mondhatni az értelmiségi elegancia szintjén folyt", de az utolsó negyedórában több ellentmondást nem tűrő igazságot mondtak ki, mint amennyit a résztvevők el tudtak volna viselni. A vita román résztvevői illetve a vitavezető a multikulturalizmusra fektették a hangsúlyt, "ami nagy szó egy olyan egyetem esetében, amelyen nemcsak románok és magyarok vannak, hanem németek és romák is". Úgy véli, hogy a magyarok vetettek véget ennek a beszélgetésnek, azzal, hogy hangsúlyozták, a kérdés politikai, azokkal a kijelentésekkel, hogy a románok a multikulturalizmus érdekében tett intézkedésekről beszélnek, "mi pedig az 1959 óta felgyűlt frusztrációkról", "egyenlőségre alapozott kompromisszumot akarunk, vagy külön autonómiát (autonomie separata)", valamint "újra akarjuk tárgyalni a románokkal a szerződést". A cikk szerzője megemlíti, hogy felhívta a figyelmet, ne használják a résztvevők a szétválasztás (separare) szót, mivel az a Bécsi Diktátumot juttatja a románok eszébe és azt sugallja nekik, hogy az egyetem szétválasztása egy másfajta szeparáció első lépése. Egy meg nem nevezett rektor-helyettes szerint az egyetem szétválasztása 89 millió dollárba kerülne, tehát annyiba, amennyit a Világbank adott a romániai felsőoktatás számára. a cikk szerzője a beszélgetés hevesebb pillanatait emeli ki és végül kifejti álláspontját, hogy "a kérdés már nem az egyetem, hanem a politikusok kezében van. de vajon tudják a politikusok, hogy mivel játszanak?". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./"

"Ápr. 26-án Kolozsváron tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves közgyűlését. Benkő Samu elnöki beszámolójában leszögezte: "Jogaink visszaszerzésében nem történt változás. Ez a tényállás." Még mindig az anyanyelvi oktatási rendszer visszaállítása a legégetőbb gond, ugyanúgy mint hét évvel ezelőtt. A kulturális javak visszaigénylése is fontos követelés. Az EME taglétszáma jelenleg 3125 fő, és önerőből alig 5 %-át képes előteremteni a tevékenységéhez szükséges anyagiaknak. Az EME kiállt a Bolyai Egyetem mellett, felmerült az alkotmány megváltoztatásának szükségessége is: a magyar nyelv csak úgy használható természetességgel, ha az ország második nyelvének fogadják el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke bejelentette, hogy szervezete 200 ezer forinttal támogatja idén az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, emellett a Bolyai Egyetem érdekében tudományos titkárságot nyit Budapesten és Kolozsváron, és külön programot indít a nagycsaládosok megsegítésére.Kötő József, az RMDSZ alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyarság a felsőoktatás megteremtésében három forrásra támaszkodhat: az állami költségvetésre, az önszerveződésre és az anyaországi támogatásra. Májusra várható az új oktatási törvény elfogadása, júniusban pedig az RMDSZ szakemberei befejezik a jelenlegi hazai magyar tanügy felmérését. Zárszavában Benkő Samu hangsúlyozta: az önálló magyar egyetem ügyében a törvényes magyar szervezeteknek, tehát az egyházaknak, a megválasztott politikai képviselőknek és az erdélyi művelődési intézmények választott testületeinek a véleménye lehet perdöntő. Az önálló magyar egyetem, a magyar főiskolai rendszer ügyében nem dönthet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kiss András főtitkári jelentésében elmondta, hogy beindult az EME nagyváradi fiókegyesülete is. Az EMÉ-nek három főállású kutatója van, két könyvtárrészlegük: a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-és történettudományi szakkönyvtár, kialakulóban van a kézirattár. Felelevenítették a vándorgyűlések hagyományát, 1996-ban Szilágysomlyón volt az első. Az EME rendszeresen megjelenő kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő /Orvostudományi Szakosztály szemléje/, Erdélyi Tudományos Füzetek. Az Emlékkönyv Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára című kötet egyúttal a romániai magyar történeti kutatás eredményeinek bemutatása is. - Jelentős az öt egyéves ösztöndíj, melyet a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott föl az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium posztgraduális ösztöndíjakat biztosít. Az 1990-1995 között hosszabb időre kiküldött 25 ösztöndíjas közül 13 nem tért vissza. 1996-ban különböző adományok gazdagították az egyesületet. Kiemelkedő Szabó T. Attila hagyatéka, bútorzattal együtt, dr. Kós Károly hagyatéka, Nagy Jenő, az EME volt titkára hagyatéka. Két utóbbi néprajzi tárgyú hagyatékát az egyesület a Kriza János Néprajzi Társaságnál helyezte el. Pataki József történész szakkönyvtári és kéziratos hagyatéka szintén az EME tulajdonába került. Magyarországi könyvtárak szintén adományoztak könyveket. Kiss András megjegyezte, hogy az ismeretek hiányának tekinti a magyar kormányzati feladatokkal megbízott személy részéről annak jelzését, hogy a magyarországi támogatás - amelyet az első világháborút követően minden felelős és legális kormányzat erkölcsi kötelességének tartott - a jövőben átháramlana az itteni kormányra. - Az EME pert indított a Kolozsvár főterén álló Wass Ottilia házért, keresetét az Ítélőtábla elutasította. Nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. - AZ EME-házban van az egyesületi elnök irodája, továbbá több szakosztály és könyvtár, az EME titkársága a római katolikus egyháztól bérelt lakrészben van, ott van továbbá a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály és másik szakosztály is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"A Ziua tájékoztatott, arról, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ápr. 23-i sajtótájékoztatóján Andrei Marga rektor kijelentette, hogy ez évben nem létesítenek magyar nyelvű tagozatot a jogi karon. Ebben az évben 28 magyar és 8 német nyelvű tagozat fog működni az egyetem keretén belül. A szakokon belül román, magyar és német részleget hoznak létre. Az adott nyelveken előadó tanárok külön részlegeket fognak alkotni, a részlegek által kiválasztott igazgatók pedig a dékánnak, vagy dékán-helyettesnek lesznek alárendelve. A BBTE szintjén Szilágy Pál rektor-helyettes felel a magyar nyelvű oktatásért, Nicolae Bocsan a román nyelvűért és Wolfgang Breckner a német nyelvűért. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 24., 76. sz./ A rektor elmondta, hogy külön helyeket tartanak fenn a különböző tantárgyak olimpiái országos szakaszainak nyertesei számára.Ugyancsak felvételi nélkül juthatnak be azok, akik második egyetemet kívánnak megkezdeni. A főiskolák végzettjeinek vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy egyetemen folytathassák tanulmányaikat. Egy diák egyszerre több szakra is felvételizhet és két szakra járhat azok közül, amelyekre bejutott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán 30 helyet különítettek el a magyar nyelven érettségizett felvételizők számára. A kémia szakon 20, a geológia-földrajz szakon 10 helyet biztosítanak magyar anyanyelvű diákoknak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Béres András államtitkár nyilatkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos oktatási minisztériumi álláspontról. Ezek szerint az egyetem problémáit az egyetemi autonómia keretében kell megoldani,a határozatokat pedig utólag kell megerősíteni kormányhatározattal. Az egyetem tanárai javasolták a magyar nyelvű matematikai, természettudományi, irodalmi, társadalomtudományi, teológiai, jogi és közgazdasági tanszékek létrehozását. Egyes szakokon, például a jogon és a közgazdasági karon az oktatás nem csak magyar nyelven folyna, hogy a végzettek helytállhassanak román nyelvű alkalmazási versenyvizsgákon. A magyar tanszékek számára a tanárokat kolozsvári és marosvásárhelyi értelmiségiek közül toborozzák. A minisztérium szerint adottak a feltételek a problémák megoldására a következő egyetemi év megkezdéséig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ "

"A Szabadság közölte a Babes-Bolyai Tudományegyetem 1997-es beiskolázási tervét. Magyar nyelvű csoportok a következő szakokon a következő létszámban indulhatnak: biológia 25, biológia-kémia 10, kémia 20, kémia-fizika 20, jogtudomány 30, testnevelés 25, filozófia 20, fizika 25 földrajz 20, geológia-földrajz 10, informatika 25, történelem 20, újságírás 10, magyar nyelv és irodalom 50, matematika 40, matematika-fizika 10, pedagógia-magyar nyelv és irodalom 10, pszichológia 10, szakpszichológia 40, szociológia 15, református teológia-társadami gondozás 12, református teológia-bölcsészet 8, színészet 5, művészettörténet 20, színháztudomány 20. - a műszaki oktatás tagozatain, a közgazdasági karon nincs magyar nyelvű képzés. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ "

"Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók "

"Horn Gyula miniszterelnök fogadta Petre Romant. Magyarország és Románia kapcsolatai ígéretes módon alakulnak, állapította meg egybehangzóan Horn Gyula miniszterelnök és Petre Roman, a szenátus elnöke a magyar kormányfő dolgozószobájában tartott megbeszélésen. Végre valóban van esély, hogy valóra váljanak a két ország vezetői közötti megállapodások, így azt alapszerződésben foglaltak, a magyar kisebbséggel szembeni kötelezettségvállalások, a konzulátusok megnyitása, a Bolyai Egyetem ügye. Petre Roman javasolta, hogy Bihar megyében létesítsenek közös szabadkereskedelmi övezetet. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Göncz Árpád köztársasági elnök felajánlotta Petre Romannak: Magyarország átadja tapasztalatait Romániának a gazdasági átalakulással kapcsolatban, hogy segítsen a hibák elkerülésében. A Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban Petre Roman kifejtette: nem lenne szerencsés részekre osztani az intézményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Román-magyar vegyes kamara létrehozásában állapodott meg Magyarországon Petre Roman és Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./"

"Székedi Ferenc sajtómanipulációnak minősítette a Hargita Népe ápr. 22. számában megjelent jegyzetet, melyben Borbély László a lap főszerkesztője azt sugallja, hogy Cs. Gyimesi Éva azért támogatja a Babes-Bolyai Tudományegyetem jelenlegi kereteinek megőrzését, mert azért megfizették. A továbbiakban Székedi kifejti, hogy Cs. Gyimesi Éváék alighanem tévednek, ha csupán kizárólag az egyetemi kritériumok és a tudományosság nevében-szellemében gondolkodnak, mivel a Bolyai Egyetem ügye az egész magyarság ügye. Úgy értékeli, hogy az alapelv tiszteletben tartásától a valóban eredményt hozó gyakorlatig nagyon hosszú az út, és jó ha minél többen beszélnek róla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"