Máj. 25-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban megkezdődött a romániai katolikus püspökkari konferencia tavaszi ülése, melyen a magyar és román római katolikus és görög katolikus főpapok vesznek részt. Ion Robu bukaresti érsek 3 éves mandátumának lejártával az elnöki tisztségbe Lucian Muresan balázsfalvi metropolita érseket választották meg. A püspökök a csíksomlyói kegytemplomban közös szentmisét mutattak be. A mostani ülésen a tábori lelkészség kérdését vitatták meg. Janusz Bolonek pápai nuncius a Vatikán üzenetét tolmácsolta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

"A brüsszeli nemzetközi kisebbségi jogvédő alapítvány - International Foundation For Promoting Studies and Knowledge of Minority Rights szellemi vezetője Nicola Girasoli pápai káplán, a vatikáni diplomácia Brüsszelben tevékenykedő tagja. Girasoli atya személyes kapcsolatot épített ki a moldvai csángókkal. Segített abban, hogy Csicsó Antal, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség alelnöke eljuthatott Brüsszelbe és ott 1997. november 19-én előadást tarthatott a csángó kisebbség történetéről, helyzetéről, gondjairól és kívánságairól. Girasoli két bukaresti kutatóval, Renate Weberrel és Valentin Stannal angol nyelvű kisebb tanulmányt /The Moldavian Csango/ íratott. Ennek a bemutatója volt jún. 17-én Budapesten, Göncz Árpád köztársasági elnök, Karl-Josef Rauber apostoli nuncius, valamint püspökök, papok, közéleti személyiségek jelenlétében. Eljött Csicsó Antal, továbbá kolozsvári magyar egyetemi tanárok és a moldvai csángók egy kis csapata. Ilyen rangos gyülekezet eddig nem foglalkozott a csángók helyzetével, állapította meg beszámolójában Beke György, aki mindig szószólója volt a csángóknak. A megvitatott tanulmány /The Moldavian Csango/ mindössze harminckét oldalas, ez alkalmatlan keret az óriási csángó irodalom áttekintésére. Márpedig erre lenne szükség. A román tudományosságban olyan vélekedések olvashatók, amelyek kizárják egymást. A XVIII. században élt Cantemir fejedelem például magyaroknak nevezi a moldvai csángókat, addig egy nemrég elhunyt középiskolai tanár, Dumitru Martinas nagy botrányt kavart könyvében azt állította, hogy a csángók eredetileg románok voltak. A most bemutatott tanulmányban a szerzők egymás mellé helyezik az ellentmondó tételeket, a magyar szakirodalomnak alig egytizedét vették számba. A jún. 17-i esten először Nicola Girasoli, a kisebbségi kérdés szakértője beszélt a csángókról, majd Renate Weber és Valentin Stan, a tanulmány szerzői következtek. Az esten jelen volt Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzos is, aki felszólalásában részletezte, milyen elfogult ez a kiadvány. Kifogásolta, hogy a különböző "népszámlálások" adatait a csángók vonatkozásában a szerzők hiteles tényeknek fogadták el. Hiszen ők maguk is megjegyzik, hogy Ceausescu alatt a csángók jobbnak látták eltitkolni származásukat. A tanulmány nem idézi az 1859-es román népszámlálás adatait, amelyek szerint Bákó megye katolikus lakosságának 86 százaléka, Román megye katolikusainak 94 százaléka még magyarnak vallotta magát. Csicsó Antal, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke is beszélt röviden. Hézagpótló kiadványról van szó, állapította meg, hiszen a román közvélemény számára eddig ismeretlen megközelítésben tárgyalja a kérdést. Megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök is, aki határozottan leszögezte: a csángók magyarok. Könnybelábad a szemem, ha hallom őket, jelentette ki. /Beke György: Aki idegen nyelven imádkozik, az a hitét is elveszítheti. Egy csángókról szóló tanulmány vitája. = Új Ember, jún. 28., Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), júl. 23./ Az A Hét egy hónap múlva számolt be a könyvbemutatóról."

Júl. 7-én Rómába utazott Radu Vasile román miniszterelnök, akinek személyében hét éve először látogat román kormányfő az örök városba. Vasile fontosnak nevezte a háromnapos utazást, különös tekintettel arra, hogy Olaszország Románia első számú külkereskedelmi partnere és jelenleg a legnagyobb befektető is. A kormányfő II. János Pál pápának átnyújtotta Emil Constantinescu államfő meghívóját. Radu Vasile elismerte, hogy nem sikerült meghívólevelet szereznie Teoctist pátriárkától, a román többségi ortodox egyház vezetőjétől, ami pedig a Vatikán szemében általában szintén szükséges: a pátriárka arra tett ígéretet, hogy jövő májusban küld majd meghívót. A pápával folytatott megbeszélés egyik témája a kommunista rendszer idején elkobzott katolikus egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése lehet. E tekintetben a kormány fontos lépését jelentette a napokban elfogadott rendelet tizenhét, kisebbségi egyházak és közösségek tulajdonát képező ingatlan visszaszolgáltatásáról, amelynek végrehajtása azonban nem problémamentes. Radu Vasile tárgyal Romano Prodi miniszterelnökkel és fogadja őt Scalfaro elnök is, találkozik az ENI és az IMI ipari, illetve bankcsoportok vezetőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

"A román ortodox egyház júl. 9-én kiadott közleményében ismét elutasította a görög katolikus egyház igényét, hogy a két felekezet közötti párbeszéd megkezdéséhez szolgáltasson vissza a Róma fennhatósága alá tartozó egyháztól a kommunista hatóságok által elkobzott és számára átadott egyházi ingatlanokat. A többségi román görögkeleti - ortodox - egyház azzal vádolja a görög katolikusokat, hogy magatartásukkal akadályozzák az ortodoxok és a görög katolikusok, az ortodoxok és a római katolikusok közötti párbeszédet és - közvetve II. János Pál romániai látogatásának előkészítését is". Az 1989 decemberi fordulat óta ismét szabadon működő görög katolikus egyház hiába kérte vissza ingatlanjait és tett több kompromisszumos javaslatot is (például hogy ott adják vissza az egyik templomot, ahol kettő működik, stb.). Kolozsváron éveken át szabad téren tartották szertartásaikat, csak nemrég nyerték vissza bírósági ítélet alapján egyik templomukat, de birtokba venni csak az oltár tövében vívott kézitusa árán tudták híveik.- Radu Vasile román miniszterelnök júl. 9-én tér vissza olaszországi látogatásáról, amelynek során a Vatikánban felkereste a pápát és átadta Constantinescu államfő romániai látogatásra szóló meghívását, de elismerte azt is, hogy Teoctist pátriárkától, az ortodox egyház fejétől nem tudott alkalomból hasonló meghívást vinni, erre csak későbbi időpontban kerülhet sor. - Az ortodox egyházi közlemény világossá teszi, hogy amíg nem következik be változás a görögkeleti és görög katolikus román egyházak között, addig a pápai látogatásra továbbra sincs sok esély. /MTI/"

Tempfli József nagyváradi megyés püspök. a romániai római katolikus püspöki konferencia nemrég megválasztott elnöke azt tartotta volna normálisnak, hogy Radu Vasile miniszterelnök írásos meghívót vihetett volna magával a Vatikánba. A pápa romániai útját eddig is ahhoz kötötte, hogy a görög katolikusok kapják vissza az ortodoxoktól templomaikat, az állam pedig szolgálassa vissza az egyházi ingatlanokat. A kormányrendelet egyelőre csak 17 kisebbségi épületről rendelkezik, de ebből is csak nyolc magyar és csak kettők katolikus ingatlan. Ez egyelőre nagyon kevés és a rendelet végrehajtása is bizonytalan. Amennyiben ezt a kormányrendeletet nem hajtják végre, Tempfli püspök közben fog járni a Szentszéknél. - Amennyiben a pápa mégis eljönne Romániába, a püspök szerint Bukarestbe el kell mennie, ott székel Ioan Robu római katolikus érsek. Illene Gyulafehérvárat, a négy erdélyi egyházmegye központját is meglátogatnia. Programjában rendszerint egy Mária-kegyhely felkeresése is szerepel, itt Csíksomlyó vagy Máriaradna jönne számításba. A szokásos ökumenikus találkozónak pedig Nagyvárad lenne a legmegfelelőbb helyszíne. /Gazda Árpád: A pápalátogatás feltételei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./

Aug. 28-30-án tartotta háromnapos küldöttközgyűlését Budapesten a Magyarok Világszövetsége. Erről számolt be Patrubány Miklós, az MVSZ alelnöke. Az MVSZ 1998. augusztus 18-án ünnepelte 60. évfordulóját annak, hogy gróf Teleki Pál és báró Perényi Zsigmond javaslatára elfogadták első alapszabályzatát. A mostani küldöttközgyűlés módosította az alapszabályzatot és megvitatta a jövőbeli teendőket. A sokat vitatott alapszabályzati pontot az elnök és az elnökhelyettes ellenjegyzését illetően pontosan meghatározott hatáskörök váltották fel. - Az MVSZ tagjai ötvenkét országban élnek, az egyéni tagok és a tagszervezetek révén számuk meghaladja az egymillió főt. Idén az MVSZ megszervezte a magyar professzorok első világtalálkozóját, társszervezője volt a magyar polgármesterek világtalálkozójának, augusztusban rendezte meg a külhoni magyar sportcsillagok világvetélkedőjét. A neves sportolók felhívással fordultak hozzánk, kezdeményezzük az összmagyar sportjátékok négyévenkénti megrendezését. A küldöttközgyűlés felkarolta a javaslatot, és ez irányban felhívást intézett a MOB-hoz, a magyar kormányhoz és a különböző magyar sport-szakszövetségekhez. Tőkés László püspök javasolta: 2000-ben, a magyar államalapítás évfordulóján, minden magyar, bárhol is éljen a Földön, látogasson haza szülőföldjére. A küldöttközgyűlés határozott a Bolyai Internet Egyetem nemzetközi tanácsának létrehozásáról, olyan célból, hogy az kezdeményezze egy olyan Internet egyetem megvalósítását. Az MVSZ közgyűlése tiltakozott a magyar nemzetiségű fiataloknak a koszovói harcokba való bevetése ellen, és üdvözölte a háborúban lerombolt Szentlászló község újjáépítésére fogant össznemzeti mozgalmat. Az MVSZ választmányának áprilisi állásfoglalását, hogy az anyaország határain kívül élő valamennyi magyarnak teremtsék meg a lehetőséget a Magyar Köztársaság jogrendjébe való beépítésre. A küldöttközgyűlés kinyilatkozta, hogy a csángókat a magyar nemzet részének tekinti, nemzetközi konferenciát hív össze a csángókérdés kezelésére, és a Szentszékhez fordul a magyar nyelvű misézésük engedélyezése ügyében. Az elnökség ugyanakkor megerősítette a csereháti erőszakos fellépés elleni állásfoglalást, és megbízta a szövetség elnökségét, hogy folyamodjon minden nemzetközi fórumon támogatásért az erdélyi magyar közösség tudományos és felsőoktatási fellegvárának, a Bolyai Egyetem visszaállításának az érdekében. És szorgalmazzuk az erdélyi magyar egyházi, közösségi és magántulajdonú ingatlanok visszaszolgáltatását. Szeretnék kiterjeszteni minden kárpát-medencei magyar közösségre a nálunk már beindított nagycsaládos programot. - Az MVSZ minden pártnak elküldte a Nemzeti Minimum tételgyűjteményt, és felszólította azokat, hogy csatlakozzanak ehhez. A májusban hatalomra jutott pártok igen melegen üdvözölték ezt. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Magyarok Világszövetsége. Interjú Patrubány Miklós alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Temesváron bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötték a 90. életévét betöltő dr. Boros Béla címzetes érseket. A Kräuter Sebestyén temesvári püspök által celebrált szentmisén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek olvasta fel a Szentszék üdvözlő táviratát. Az egyházmegye papjai és a vendégek a püspöki palotában folytatták az ünneplést, az Éjen sokáig énekkel köszöntötték a 90 évesen is víg kedélyű érseket. A kommunista börtönöket megjárt dr. Boros Bélának 1994-ben Magyarország a Köztársaság Érdemrendjének középkeresztjét adományozta. A kitüntetést a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke adta át az érseknek. /Éljen sokáig, érsek úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Dr. Boros Béla /sz. Kisjenő, 1908. szept. 20/ 14 évig volt börtönben.

A román ortodox egyház Szent Szinódusa Bukarestben tartott febr. 4-5-i tanácskozásán úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. A pápa első ízben tesz majd látogatást egy ortodox hagyományokkal rendelkező országban. Emil Constantinescu elnök már hónapokkal előbb meghívta a pápát Romániába, a Vatikánban azonban jelezték, hogy ennek elfogadásához szükséges az ortodox egyház meghívása is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A szinódus jóváhagyta Sofronie Demcec személyében a magyarországi román ortodoxok által megválasztott első gyulai püspököt. /Tibori Szabó Zoltán: Román ortodox meghívó a pápának. = Népszabadság, febr. 6./ Mégsem kötik feltételhez II. János Pál látogatását, például ahhoz, hogy a görög katolikusok mondjanak le az ortodoxokkal szembeni vagyonvitákról, templomok visszaigényléséről. /Feltételek nélkül várják a pápát. = Napi Magyarország, febr. 6./

"A Szabadság interjút készített Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A beszélgetés során szóba került a romániai pápalátogatás kérdésköre is. Az egyes országok katolikus püspöki konferenciájának tagjai minden ötödik évben kötelesek együttesen elmenni Rómába. Ilyenkor meglátogatják a pápát, és a pápa minisztériumait, amelyek kongregációk és pápai tanácsok. "Először 1991 márciusában voltunk Rómában testületileg, 1937 óta első alkalommal Romániából. 1996 decemberében, a második látogatásunkkor is átadtuk a romániai katolikus püspöki kar meghívását. Ezt követően minden levélben, amit hozzá intéztünk, az utolsó passzus a meghívás megismétlése volt. Ezt a pápa elfogadta, azzal a kitétellel, hogy látogatására csak akkor kerülhet sor, ha az illető ország többségi vallásának vezetői, illetve az állami hivatalosságok részéről visszajelzést kap arra, hogy látogatása ellen legalább nem tiltakoznak." A legutóbbi napokig azonban még mindig hiányzott az ortodox egyház meghívása. "A román ortodox egyház ugyanis nem merte bevallani, hogy az orosz ortodox egyház nyomása alatt áll. Az oroszok szerint ugyanis a pápa azért látogatna a többségében ortodoxok lakta országokba, hogy visszahódítsa a 4 millió ukrán, és a két millió román görög katolikus hívét, akit kényszerítő körülmények között ortodoxxá változtattak. Hogy ezt valamiként kimagyarázza, II. Teoctist pátriárka még tavalyelőtt kijelentette: alapjában véve nincs ellene a pápa romániai látogatásának, de az ortodox illemszabályok szerint nem illik, hogy elsőként egy újkori, mindössze 1925-ben alapított pátriárkátust látogasson meg, mielőtt az ősi, apostoli korú pátriárkátusoknál tenné tiszteletét: Alexandriában, Jeruzsálemben, Antiochiában, vagy a XVI. század óta pátriárkátusi címet hordozó Moszkvában." "Tavaly annyiban változott az ortodox egyház vezetőségének álláspontja, hogy kijelentette: a pápa jöhetne, hiszen az ortodoxoknak a római katolikusokkal jó kapcsolataik vannak, de az igazi baj a görög katolikusokkal van, mert őket az ortodoxok hittagadóknak és nemzetárulóknak tartják. Amíg az 1948-ban elvett 1800 templomukról, mindennemű követeléseikről és abbeli szándékukról nem mondanak le, hogy az 1948-ban ortodox hitre áttért 2 millió hívőjüket visszatérítsék, addig pápa ide nem jöhet! Mindezek után számomra is igen meglepő volt a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott ortodox szinódusi döntés, amely szerint a Szentatyát feltétel nélkül meghívják Romániába. Ennek a hátterében az áll, hogy a Szentszék kérésére a görög katolikus egyház lemondott kezdeti, 1990-es álláspontjáról, amelyet az akkor még fungens Alexandru Todea bíboros így fogalmazott meg: restitutio in integrum! ... A román ortodox egyház úgy hirdeti, hogy az 1690-es unió a Habsburgok részéről állami kényszer volt: a románoknak ravasz ígéreteket tettek, ha áttérnek a katolikus vallásra. Hogy visszatérhessenek az ortodox egyházba, ehhez teljes szabadságra volt szükség, és ez csak 1948-ban következett be. A hivatalos ortodox verziót a lakosság elhiszi, pedig az 1800 görög katolikus lelkész kétharmada kényszer alatt, kínzások közepette tért át, egyharmadát pedig hosszú börtönbüntetésre ítélték, miközben az egyház püspökeit kivétel nélkül bezárták. Gyulafehérvárra a titkosügynökök révén összehívott lelkészi nagygyűlés színjáték volt. A román ortodox egyház nem ismeri el testvérének a görög katolikust. Meglátása szerint igazi román csak ortodox lehet! A Szentszék ilyen előzmények után azt kérte, hogy valamilyen tárgyalás kezdődjék el. Az első találkozó Bukarestben volt, a másodikra pedig két hete, Balázsfalván került sor, a harmadik pedig március 6-án lesz a torockóremetei kolostorban." "Meggyőződésem, hogy a görög katolikus egyház részéről ez óriási áldozatokat követel. Annyi eredményt mégis hoztak, hogy az ortodoxok lemondanak azokról a templomokról, amelyeket a görög katolikusok valamilyen formában visszaszereztek: összesen 100 ilyen templom van. A görög katolikus egyház viszont arra kötelezte magát, hogy a további templomai visszaszerzésére indított pereit leállítja, illetve visszavonja. A közös tárgyalás harmadik pontjaként arra született egyezség, hogy vegyes bizottság száll ki minden faluba, ahol vitatott templom van. Ezek további, vegyes használatáról tárgyalnak. Persze kérdés, hogy ebbe beleegyezik-e minden görög katolikus püspök. Számomra mégis meglepő, hogy a további tárgyalások kimenetelétől függetlenül az ortodox szinódus felhatalmazta a pátriárkát, hogy hívja meg Romániába a pápát. Nyilván emögött politikai szándék, érdek is van. Románia azt szeretné bebizonyítani, hogy európai ország, hogy fogadja a pápát." "Elképzelések szerint egy napra érkezne Bukarestbe. Látogatást tenne Emil Constantinescu államfőnél, a pátriárkánál, ezt követően pedig a román fővárosban misézne, mert elvégre minket, a híveit jön meglátogatni. Valószínűleg valamelyik stadiont bérelnék ki, ott lenne a szentmise, amelyre az egész országból várják a katolikus zarándokokat. A hír hallatára mi, erdélyi püspökök azonnal beadtunk a Szentszékhez egy kérelmet (amibe természetesen nem írhattuk be a Székelyföld hangulatát, mely szerint, ha a pápa csak Bukarestbe jönne, inkább ne jöjjön, olyan nagy volna a kiábrándulás, mert a székely ember nem megy el Bukarestbe). Elképzelhető, hogy az eredeti tervektől eltérően nem májusban kerülne sor a látogatásra, hanem a beütemezett lengyelországi látogatás előtt vagy ezt követően jönne Romániába, így Erdélyt is útba ejthetné..." "Püspöki karunkat a mai napig nem értesítette a Szentszék arról, hogy a pápa jön, és kéri javaslatainkat. Az idő rövidsége és a rendkívülinek minősíthető romániai látogatás kapcsán könnyen megtörténhet, hogy a Szentszék egy szép napon közli a végleges döntését az egynapos bukaresti látogatásáról, ami megváltoztathatatlan lesz..." "A pápa, ha eljön, ha nem, minden politikai alakulat érvként vagy ellenérvként használja fel ezt. Ezt nem lehet elkerülni! A görög katolikusok már eleve félnek attól, hogy ha a pápa eljön Romániába, az eddigi tárgyalásaik az ortodoxokkal vakvágányra kerülnek, mert a többségi egyház képviselői azzal fognak érvelni, hogy lám, a pápa legitimizálta az ők álláspontjukat." /Makkay József: Beszélgetés Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15., részletesen idézte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

A román ortodox egyház márc. 8-án nyilatkozatot adott ki a pápa programjáról. Ebben leszögezik, hogy II. János Pál pápát szívesen látják, a Vatikán küldöttjével, Giovanni Batista Re vatikáni küldöttel jan. 15-én kidolgozott program szerint. A bukaresti ortodox pátriárka hivatala visszautasította azokat a vádakat, hogy elleneznék a pápa erdélyi útját. /Tibori Szabó Zoltán: Csak Bukarestbe megy a pápa? = Népszabadság, márc. 9./

"A Szentszék sajtóosztálya márc. 16-án hivatalosan is megerősítette, hogy Tucci atyának, a pápa személyes megbízottjának márc. 15-i bukaresti megbeszélésén megegyezés született a román kormánnyal és a román ortodox egyházzal a látogatás időpontjáról és programjáról. A pápa máj. 7-9-e között tesz látogatást Romániában. Az előkészületek nehézségeit és kényes voltát jelzi, hogy a Vatikánban márc. 16-án nyilvánosságra hozott közleményt négy fél - a román köztársasági elnöki hivatal, a bukaresti kormány, a román patriarchátus és a katolikus egyház - látta el ellenjegyzésével. A program szerint a katolikus egyházfő május 7-én érkezik Bukarestbe és elsőként a romániai katolikus püspökökkel találkozik, majd a román államfőnél tesz látogatást. Május 8- án felkeresi a belui katolikus temetőt, utána pedig a bukaresti székesegyházban mutat be misét. Találkozik Teoctist pátriárkával. Május 9-én, vasárnap délelőtt a katolikus egyházfő asszisztál a Teoctist pátriárka által celebrált ortodox misén, délután pedig az ortodox egyház feje segédkezik a II. János Pál által bemutatott katolikus rítusú misén. A katolikus egyházfő vasárnap este utazik vissza Rómába. Olaszországi megfigyelők szerint az Erdély ügyében született kompromisszum ellenére az út jelentős mérföldkő a pápa ökumenikus terveiben. Az 1054-es egyházszakadás után első ízben teszi lábát ortodox földre római pápa. "Hogy Romániába, az egyik legkeményebb és leginkább Róma-ellenes országba mehessen, a pápának nem elhanyagolható árat kellett fizetnie. Nem látogathatja meg az ország legnagyobb katolikus közösségét, az Erdélyben élő másfél millió magyart. A Szentszék lemondott arról, hogy elvi kérdést csináljon az ügyből, amelyet a bukaresti kormány és Teoctist pátriárka ellenzett" - mutatnak rá római Vatikán-szakértők. A romániai látogatással rés nyílik az orosz-szerb-bolgár-román ortodox falon, amely eddig áthatolhatatlannak bizonyult a Róma felől érkező bármiféle együttműködési javaslat előtt. /A pápa nem keresi fel Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

"A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a pápa romániai látogatásával kapcsolatban márc. 17-én az alábbi közleményt adta ki: "A magyar püspökök a Vatikáni Rádió adásából értesültek arról, hogy II. János Pál pápa romániai utazása csak Bukarestre korlátozódik és nem kerül sor sem a magyar egyházmegyék, sem a sokat szenvedett görög katolikus egyház meglátogatására, ahogy ezt püspökeik kérték. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a Szentatyához írt levélben csatlakozott ehhez a kéréshez. A püspöki kar nem akar illetéktelenül beleavatkozni más egyházak ügyeibe, ebben az esetben mégis úgy éreztük, hogy közösséget kell vállalnunk ott élő testvéreinkkel. Számukra a pápai látogatás nemcsak hitükben való megerősödést, hanem annak a szenvedésnek az elismerését is jelentette volna, amelyet a Szentatyához való hűségükért vállaltak. A Szentatya közzétett programja szerint ez az utazás a Román Ortodox Egyházzal és annak Pátriárkájával való találkozás és nem a megszokott lelkipásztori látogatás, mert hiányoznak belőle a szokásos találkozók, mint egyes egyházmegyék meglátogatása, találkozás a fiatalokkal, a betegekkel, a papokkal és a szerzetesekkel. A Szentatya többször kifejezte, hogy a 2000. Jubileumi Év előkészítésében keresi a kapcsolatot a keresztény közösségekkel, különösen az ortodox egyházakkal. A magyar püspökök kérik híveiket, így tekintsenek a Szentatya látogatására." /A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a Szentatya romániai látogatásával kapcsolatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

"Ferenczes István író, a Székelyföld főszerkesztője a februári magyar-magyar csúcsot követően nyílt levelet intézett a magyar kormány vezetőihez, amely elsőként az Erdélyi Naplóban jelent meg, majd bejárta a kerek világot. A levél szerzője hiányérzetének adott hangot, amiért a budapesti csúcson nem vett részt a moldvai magyarság képviselője, a csángókérdés pedig nem is került napirendre. Emlékeztetett: 1989 után sem történt semmi érdemleges a csángómagyarok egyéni és kollektív nemzetiségi jogainak helyreállítása, biztosítása érdekében, a következetes, többé-kevésbé erőszakolt román beolvasztási politika nem retirált, az RMDSZ sem ellenzékben, sem hatalmon nem volt képes és hajlandó erélyesen fellépni az érdekvédelem és közképviselet terén, a Vatikán a moldvai katolikusokat mint magyarokat leírta, az anyanyelvű hitélet érdekében semmit sem tett, a jelek pedig azt mutatják, hogy a mindenkori magyar kormányok sem fordítanak kellő figyelmet a népcsoport súlyos, identitásvesztő helyzetére, agóniájára. A nyílt levélre reagálva az egyik címzett, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár kifejtette az MTI-Pressnek, hogy a jelenlegi vezető magyar kormánypárt, a Fidesz már az 1989-es romániai fordulatot követően is támogatta a csángómagyarok ügyét, s ezt minden lehetséges fórumon folytatja. A polgári magyar kormány is megteszi a tőle telhetőt, mindenekelőtt a szomszéd országoknak mutat példát korszerű kisebbségpolitikából (lásd a magyarországi ortodox egyház irigylésre méltó helyzetét), de a diplomáciai csatornákat is igénybe veszi - pl. a Vatikán irányába. Az államtitkár ugyanakkor világosan és félreérthetetlenül leszögezte: elsősorban magának az RMDSZ-nek a feladata a moldvai magyarság érdekeinek messzemenő képviselete és érvényesítése. A budapesti csúcson életre hívott Állandó Magyar Értekezlet keretében az RMDSZ-nek minden lehetősége megvan arra, hogy fölvesse a romániai magyarság gondjait-bajait - Kárpátokon innen és túl -, közösen munkálva ki a megoldási stratégiákat. Ha tehát a csángómagyaroknak és szószólóiknak (nyilván jogosan) hiányérzetük van, azt mindenekelőtt az RMDSZ felé kellene közvetítsék. Annál is inkább, mert ez a szervezet a romániai összmagyarság széles körű és feltétlen támogatásával kérkedik, ennek tudatában politizál. Közmegelégedésre- Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában például úgy tudják, hogy "hitelesen és felelősségteljesen képviseli az RMDSZ az egész romániai magyarság ügyét". Talán ha a csángókat is megkérdezték volna Szabó Tiborék... Meg az RMDSZ-vezetőkön kívül másokat is. Egy friss felmérés szerint ugyanis csupán a romániai magyarok 48 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha most lennének a választások... /Az RMDSZ-re tartozik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

A román külügyminisztérium meglepetéssel vette tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Martonyi János magyar külügyminiszter olyan kérdésbe avatkozott, amely kizárólag Románia belügyének tekinthető - jelentette ki ápr. 19-én Mihai Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár Gheorghe Dumitrescu ellenzéki szenátor kérdésére válaszolva. A SZDRP-s szenátor azt kifogásolta, hogy tudomása szerint a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter levelet küldött Angelo Sodano bíborosnak, vatikáni miniszterelnöknek II. János Pál pápa májusra tervezett romániai látogatásával kapcsolatban, támogatva azt a kérést, hogy a pápa tervezett romániai látogatása ne korlátozódjék kizárólag Bukarestbe, hanem keresse fel Erdélyt is. /A román kormányt zavarja az Orbán- levél. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

"A gyulafehérvári főegyházmegye papi szenátusa, élén dr. Jakubinyi György érsekkel, II. János Pál pápa romániai látogatásának alkalmából memorandumot intézett Románia elnökéhez, kormányához, az Európai Nemzetek Parlamentjéhez és a Szentszékhez, amelyben megismételte, hogy "visszaigényli a román kommunista hatalom által jogtalanul elvett javait": középületeket, iskolahálózatot, szolgálati lakásokat, kórházakat, árvaházakat, szerzetesi javakat, könyvtárakat, erdőket, földbirtokokat, okmányokat, műkincseket stb., amelyekről soha nem mond le." /Memorandum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./"

A pápa máj. 7-ére tervezett látogatásának a helyszíne csak Bukarestre korlátozódik. A római katolikus egyház nem szervez közös zarándoklást. Márc. 22-én Jakubinyi György érsek összehívta az ország római katolikus főespereseit, és tájékoztatta őket a pápalátogatásról, amiből sajnálatos és megmagyarázhatatlan módon Erdély teljesen kimaradt. Emiatt döntöttek úgy, hogy a római katolikus egyház nem szervez hivatalos zarándokutat Bukarestbe. Az a tény, hogy épp azokra az országrészekre nem látogat el, ahol a görög, illetve római katolikus hívek 85 százaléka él, jogosan okozott nagyfokú csalódást mind a papok, mind a hívek soraiban. Az viszont köztudott: a látogatás feltételeit elsősorban nem a Vatikán, hanem a romániai ortodox egyház szabta meg. /(horváth): Háromszázezer személy vesz részt II. János Pál pápa bukaresti látogatásán. A római katolikus egyház nem szervez zarándokutat a fővárosba. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

"Szívével és imájával a pápa közel lesz mindazokhoz, akik nem tudnak részt venni a bukaresti szertartásokon és reméli, hogy a jövőben lehetősége lesz majd lakóhelyükön is felkeresni a katolikus híveket - mondta Joaquin Navarro Valls, a Vatikán szóvivője a pápa ma kezdődő romániai látogatásával kapcsolatban. A vatikáni szóvivő burkoltan megerősítette, hogy a pápa az ortodoxok kérésére mondott le Erdély felkereséséről: "Az utazás programja Teoctist pátriárkának az ortodox egyház meglátogatására vonatkozó meghívása alapján készült" - mondta. "A katolikus egyházfő Teoctist román ortodox pátriárka 1989-es vatikáni látogatását viszonozza. Mindazonáltal a Romániában tett első utazása során a lehető legnagyobb számú hívővel kíván találkozni, minden rítus követői közül. Számít arra, hogy találkozhat mind a latin, mind a görög és az örmény rítusú katolikusokkal az egész országból" - mondta Navarro Valls. Nem lehet eltekinteni attól a történelmi ténytől, hogy 1054 óta első ízben kapott meghívót egy pápa egy ortodox pátriárkától és a meghívás elfogadásával válaszolt arra. /A vatikáni szóvivő szerint. Új dimenzió-teremtő esemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./"

A katolikus püspökökkel külön találkozott II. János Pál pápa máj. 7-én a bukaresti apostoli nunciatúra épületében - a nyilvánosság teljes kizárásával. A pápa pasztorálisnak nevezte romániai látogatását, holott a katolikus hívek által lakott területek kihagyása miatt éppen a látogatás lelkipásztori jellegét vitatták sokan. A pápa határozott volt az elkobzott egyházi vagyont illetően. Külön kitért a görög katolikus egyháznak az ortodox egyház birtokában levő templomaira, s reményét fejezte ki, hogy a két testvéregyház a közös bizottság megalakulását nem tartja majd formálisnak. Ez figyelemre méltó, mert a romániai görög katolikus egyház épp a Szentszék nyomására kényszerült arra, hogy lemondjon követeléseinek jogi, törvényszéki úton való érvényesítéséről. Ehhez a feltételhez kötötte ugyanis a hazai ortodox egyház szinódusa a hivatalos meghívók kibocsátását. A pápának a világegyház egészében kell gondolkodnia, ez pedig sokszor együtt jár a fájdalmas lemondással. A katolikus egyház helyi vezetőinek szóló üzenetében aláhúzta a pápa, mennyire fontosnak tartja, hogy az egyház társadalmi szinten is jelen legyen, s kifejezze együttérzését, sőt egységét a szegényekkel, a peremre szorultakkal. A pápa Márton Áron püspököt név szerint említette. Sajnos egyelőre nyilvánosan nem hangzott el semmilyen konkrét jelzés a Románia magyarságra vonatkozóan, úgyhogy a látogatás e pontjáig ez a legkonkrétabb utalás arra, hogy a katolikus egyházfő tudja és átérzi a hazai magyar katolikusok helyzetét, értékeli helytállásukat. Ugyanezt fejezte ki az a magánlevél, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek adott át a Szentatya, amelyben megértését fejezi ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette a hívők hivatalosan szervezett csoportjai által magát Bukarestben. Ugyanebben a magánlevélben szeretetéről és szimpátiájáról biztosította mind az egyházmegye híveit, mind püspökeit, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fájdalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját területükön. /Bodó Márta: Külön találkozó a katolikus püspökökkel. Meglepetések és fájdalmas hiány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

"Most már szó lehet II. János Pál pápa egészen más feltételek között történő újabb romániai látogatásáról - jelentette ki máj. 9-én Bukarestben Joaquín Navarro Valls, a Vatikán szóvivője. Úgy fogalmazott, hogy a pápa "mostani romániai látogatásának sikerült nagy mértékben megszüntetni a két egyház közötti feszültségeket, amelyeket - legalábbis Kelet-Európában - a kommunista rendszerek támasztottak". /Új pápalátogatás Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

A romániai ortodox egyház vezetősége /Szent Szinódus/ úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elfogadja II. János Pál pápa vatikáni meghívását, a látogatásra előreláthatóan ősszel kerítenek sort. /Záróra. rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Az ellenzéki pártok tiltakoztak a kormány határozata ellen, hogy az ortodox egyházat ne nyilvánítsák államvallássá. Ion Iliescu volt elnök szerint egy olyan államban, ahol a lakosság 90 százaléka ortodox és e vallás vezetői az országban vannak, egyházukat nem külföldről irányítják, mint az egyéb felekezetekhez tartozó egyházakat, a kormány döntését feltétlenül át kell gondolni. Mind a görög katolikus, mind a római katolikus egyház a Vatikántól függ, ezért nem tarthatnak jogot nemzeti egyházi státusra. - Varujan Vosganian sajtótájékoztatóján kijelentette: a Jobboldali Erők Szövetsége úgy látja, hogy az ortodox egyházat államvallássá kell nyilvánítani. - A Román Nemzeti Egységpárt szintén helyénvalónak és jogosnak tartja az ortodox egyházi vezetők tiltakozását - jelentette be Ioan Gavra, a párt alelnöke. /Az ellenzék az ortodox egyház követelését támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök egy hónapig Rómában fog tartózkodni, ahol két konferencián is részt vesz. Szeptember 27-29. között tartják a püspöki kar családfelelőseinek megbeszélését. Az egyházi vezetők beszámolnak arról, hogy milyen térségükben a családalapítás, az abortusz, az eutanázia helyzete, illetve arról, hogyan alakul az árvák és az öregek sorsa. A megbeszélések után a katolikus egyház megpróbál egységes választ találni az egyre égetőbb társadalmi kérdésekre. Hasonló világi problémákról tárgyal október 1-23. között az európai püspökök értekezlete, amelyen a mintegy 200 püspök és érsek mellett II. János Pál pápa is részt vesz. A naponkénti 8 órás megbeszélés-sorozaton országonként elemzik a katolikus egyház helyzetét. Tempfli József szept. 25-én indul Rómába, ahol a Pápai Magyar Intézet vendége lesz, amelynek épületét Fraknói Vilmos püspök, szentjobbi apát, történész adományozta a Vatikánnak. /Tempfli püspök Rómában. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./

Szeptember 25-én a gyergyószentmiklósi Gazdasági Iskolaközpont ünnepélyes keretek között fölvette gróf Batthyány Ignác volt erdélyi püspök nevét. Gróf Batthyány (1741, Németújvár - 1798, Kolozsvár) Grázban és Rómában végezte teológiai tanulmányait, egri kanonok, majd 1780-tól Erdély püspöke. Hittudományi és történelmi műveket írt, feldolgozta a Vatikán könyvtárának és levéltárának magyar vonatkozásait, e munkája később történelmi forrásértékkel bírt. Gyulafehérváron ő alapította a róla elnevezett könyvtárat és csillagvizsgálót. Püspöksége idején ő adományozott egyházi területet iskolaépítésre ott, ahol ma a Gazdasági Iskolaközpont épülete áll. Az ünnepséget Farkas Zoltán iskolaigazgató nyitotta meg, majd dr. Jakubinyi György római katolikus érsek méltatta elődje munkásságát. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, történész az iskola történetét ismertette. Leleplezték gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök domborművét, amelyet egyelőre gipszváltozatban készített el Burján G. Emil szobrász, s amelynek bronzba öntését tervezi az iskola. /Névadó ünnepség a Gazdasági Iskolaközpontban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22., Névadó ünnepség Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Teoctist pátriárka, a Román Ortodox Egyház vezetője csak 2001-ben tud eleget tenni II. János Pál pápa meghívásának, mert 2000-ben nagyon elfoglalt lesz a jubileumi események miatt. - A pápa idén májusban, Bukarestben tett látogatása során hívta meg a Vatikánba Teoctist pátriárkát. Akkor a román ortodox egyház részéről azt jelezték, hogy a viszontlátogatásra már jövőre sor kerülhet. - Az idézett források nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a két egyházfő jövőre Jeruzsálemben találkozhat. /Teoctist pátriárka csak később mehet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Okt. 11-én Szatmárnémetiben sajtóértekezletet tartott Jean-Claude Perisset érsek, az Apostoli Szentszék bukaresti képviselője. Perisset érsek leszögezte: az egyházi javak visszaadásának a terén Franciaországban és Svájcban is vannak problémák. - A csángó kérdés inkább erdélyi és magyarországi politikusok fejében létezik, mint a valóságban - állapította meg az Apostoli Szentszék követe, majd bevallotta, objektív okok miatt ebbéli ismereteit másodkézből szerezte, és megígérte: az ügyben hamarosan személyesen is tájékozódni fog. Az ortodox egyház nemzeti egyházzá minősítésével kapcsolatban megjegyezte: Romániában Teoctist pátriárka a legnépesebb hitközösség vezetője, s az ortodoxok - egyértelmű számbeli fölényük és egyéb történeti okok folytán - nemzeti egyház tagjainak tekinthetik magukat. Ez azonban nem befolyásolja a többi felekezet tevékenységének minősítését, hiszen egy jogállamban minden vallás egyenlőnek számít. Így Teoctist például soha nem képviselheti a romániai görög vagy római katolikusokat, a protestánsokat, a mózeshitűeket és másokat - egyszerűen azért, mert azok nem tartoznak pásztorsága alá. /Kereskényi Sándor: A pápai nuncius szerint: A csángó kérdés valójában nem is létezik, és nyugodjanak meg a görög katolikusok is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 12./

"Jean Claude Perisset, a Szentszék bukaresti nagykövete, pápai nuncius négy napot töltött a Máramarosra is kiterjedő szatmári egyházmegyében. Látogatásának mérlegét okt. 11-én tartott sajtótalálkozóján vonta meg. Jean Claude Perisset a katolikus egyház intézményeiről azt mondta, hogy tapasztalatai szerint nagyon jól működnek. Az elkobzott egyházi vagyon visszaadásának feltűnő lassúságával kapcsolatban elmondta: reméli, a politikusok egyre jobban felismerik az egyház társadalomban betöltött szerepét, a szociális gondok kezelésben tapasztalható eredményes tevékenységét. Az "államvallás" kérdéséről a nuncius azt mondta: "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait". A csángó-magyarok egyházi anyanyelvhasználatával kapcsolatban a nuncius először egy század eleji csángóföldi püspökre hivatkozott, aki azt mondta, hogy a csángók nyelve nem kérdéses, mert az román. Végül a pápai nagykövet elismerte, hogy csak különböző tájékoztatások alapján, mások véleményéből ismeri a kérdést, nincs személyes tapasztalata. "Azon vagyok, hogy személyes tapasztalatom legyen a csángókról, ezért előbb-utóbb el kell látogatnom hozzájuk". Majd hozzátette: lehet, ennek nyomán módosulni fog mostani véleménye. /Sike Lajos: Szatmár vendége volt a pápai nuncius. "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

"Nagyszebenben a római katolikus templom homlokzatára három nyelvű emléktáblát helyeztek el. Pár évvel ezelőtt a római katolikus egyház az ortodoxok által kisemmizett görög katolikusok használatába adta ezt a templomot, az Orsolya nővérek templomát. Az idő elteltével a templomba vendégként befogadott hívek kezdték "a mi templomunk"-nak nevezni a hosszú évszázadok óta római katolikus istenházát. Ezért volt ideje az igazságot hirdető márványtáblák kifüggesztésének. - A ferencesek templomában a szentélyben a Szent Ferenc-feskó alatt, ez a felírat áll: ISTENEM ÉS MINDENEM. Az 1940 után Kolozsvárról Nagyszebenbe jött görög katolikus főpapból áradt a magyargyűlölet. Segített abban, hogy a hatóságok a ferences atyákból néhányat, köztük P. Placidót is lágerbe vitték, ő maga pedig önhatalmúlag behatolt a barátok templomába, letöröltette a szentély diadalívéről az ISTENEM ÉS MINDENEM jelmondatot. A főpap rendőröket állítatott a templom elé azzal, hogy csak a román nevűeket engedjék be a templomba. A Szentszék tudomására jutott ez a szégyenteljes ügy. A pápai fenyítés megszüntette önkényeskedését. /Kalmár Zoltán: Emléktáblák emlékeztetnek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"

1999 nyarán három hét alatt Gelencén elkészült a legnagyobb székely kapu, amely a magyar nemzet ajándékaként állít emléket a lengyel nemzet édesanyjaként tisztelt Árpád-házi királylánynak, akit II. János Pál pápa június 16-án avatott szentté több mint egymillió zarándok jelenlétében a lengyelországi Ószandecen, ahol a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor áll. A galambdúcos kapu, amelyről a szentté avatott Boldog Kinga néz a bemenőre, Szent Hedvig pedig a kimenőre, s amelyen a nap és a hold mellett ott látható Magyarország és a Vatikán címere, Szalai Attilának, a varsói magyar nagykövetség munkatársának az ötlete volt. Molnár Imre történészen kívül, aki a magyar külügyminisztérium első számú lengyel szakértője, s a Székelyföld jó ismerője, kevesen hittek abban, hogy három hét alatt a kaput meg lehet tervezni, el lehet készíteni és fel lehet állítani a szentmise idejére. Molnár Imre azonban tudta, hogy a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) felelni tud a kihívásra, és Erdélyben ezt a kaput, amely a magyar és a lengyel nép sok száz éves barátságát is jelképezi, el fogják készíteni. És nem kellett csalódnia. Nov. 27-én ünnep keretében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében adták át a magyar külügyminisztérium és a VET díszoklevelét mindazoknak, akik az Árpád- házi Szent Kinga tiszteletére faragott székely kapu felállításához hozzájárultak. Az esten Petrás Mária istenes csángó énekeket adott elő. A szentté avatott magyar királylány életét és cselekedeteit Molnár Imre idézte fel, ökumenikus küldetésének szentségéről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszélt, az Ószandecre zarándokolók közkincsévé vált kapu jelképes értékét Konrad Sutarski filmrendező dicsérte, majd Patrubány Miklós, az MVSZ általános alelnöke, a VET elnöke értékelte. A kitüntetéseket Molnár Imre, Soltész Levente kolozsvári konzul, Patrubány Miklós és András Imre, a VET titkára nyújtotta át Bagoly Miklós és dr. Török István vállalkozóknak és Pakó Benedek plébánosnak, a kapufaragás támogatóinak, Zakariás Attila műépítésznek, a kapu tervezőjének, Bíró László fafaragó kapuállítónak, valamint a hasonló minőségben kitüntetett három Both testvérnek Imrének, Lászlónak és Tibornak, a díszítő motívumokat tervező Haszmann testvéreknek, Józsefnek és Pálnak, a kapu domborműveit kifaragó Vargha Mihály szobrászművésznek, Jakabos Csaba gépészmérnöknek, a vasazás előállítójának és Farkas Réka riporternek, a dokumentumfilm szerkesztőjének valamint Kalamár György operatőrnek. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét pedig személyesen a nagykövetségen tüntetik ki. /(bodolai): Kitüntették a kapuállítókat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./