Reizer Pál szatmári megyés püspök temetése után nem hivatalos, kötetlen beszélgetésre került sor ápr. 24-én Szatmárnémetiben az erdélyi magyar történelmi egyházfők között, amelynek során a püspökök számba vették a legfontosabb és a legsürgősebb közös problémáinkat. Jelen volt Mózes Árpád evangélikus püspök, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László közvetlenül Strasbourgból érkezett Szatmárnémetibe. Utazásáról beszámolt. Az Európa Tanács vezető képviselői fogadták az erdélyi magyar történelmi egyházak küldöttségét, amelynek tagjai voltak római katolikus részről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, az evangélikus püspök és az unitárius püspök, Mózes Árpád és Szabó Árpád, református részről pedig ő. Csatlakozott hozzájuk a román görög katolikus egyház képviselője, Nicolae Ianusca, így tehát nemcsak magyar, hanem általában véve kisebbségi egyházi képviselet jelent meg az Európa Tanácsnál. Fogadta őket Walter Swimmer, az Európa Tanács főtitkára, továbbá Bruno Haller, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a főtitkára, Bársony András, az Európa Tanács közgyűlése monitoring bizottságának az elnöke és Paul Gaalager, a Szentszék Európa tanácsi különmegbízottja. Elsősorban az egyházi ingatlanokról, továbbá az összes olyan ügyekről beszéltek, amelyek a magyarságot érdeklik. Az egyházi vezetők azon az állásponton voltak, hogy az Európa Tanács ragaszkodjon azokhoz a követelményekhez, amelyeket egyfelől előírt Romániának, másfelől Románia kötelezettséget vállalt ezen előírások teljesítésére. A magyar történelmi egyházak vezetői a strasbourgi tárgyalásokról közös sajtóközleményt hoznak nyilvánosságra. /(bódi): Az Európa Tanács fogadta a történelmi magyar egyházfőket. Tőkés László a strasbourgi találkozóról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa. A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását. Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

A Csángóföldön tett látogatást összegezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ nem először látogatott el a Csángóföldre, ott folyamatosan jelen volt és van, hiszen a kezdetektől fogva támogatjuk a csángó szervezeteket, időről időre a szövetség vezető személyiségei is felkeresik az ottani közösségeket, szögezte le Markó Béla. A csángókat segíteni fogják abban, hogy anyanyelvüket, kultúrájukat és identitásukat megőrizhessék. Eltérően az eddigi gyakorlattól, most hivatalos tárgyalásokra is sor kerülhetett az RMDSZ és az ottani hatóságok képviselői között, mi több, azokon részt vehettek a moldvai csángók szövetségének vezetői is. Ennek köszönhetően, eltérően az eddigiektől, ez alkalommal már néhány kérdésben túljutottak a tények megállapításán. Radu Catalin Mardare prefektus és Ghiorghi Iorga főtanfelügyelő elismerték: megvannak a törvényes feltételei annak, hogy egyelőre két községben, Pusztinán és Klézsén elinduljon egy-egy csoportban a magyar nyelv oktatása. Az egyezség értelmében a helyhatósági szervek rövidesen továbbítják jóváhagyás végett a tanügyi minisztériumhoz a javaslatot. Hosszú évtizedek után a csángók között legalábbis ezen a szinten ismét hivatalossá válik a magyar nyelv használata. Pusztinán, Külsőrekecsinben vagy Klézsén tettenérhették azt, hogy milyen erős még most is az akarat az anyanyelv megőrzésére. A prefektúrán megegyeztek abban, hogy a csángó egyesületek, szervezetek, a szövetség, az alapítványok munkáját semmi módon ne akadályozzák, és tegyék lehetővé azt, hogy a csángók vezetői, szószólói a hatóságokkal természetes kapcsolatban legyenek. – Klézsén sokan kérték a segítségett a földhöz, erdőhöz kapcsolódó ügyek megoldásához. Megoldatlan gond, amiről szóltak a lakossági fórumokon, a magyar nyelvű mise kérdése. Ez az a terület, ahol az RMDSZ a legkevesebbet teheti, hiszen a katolikus egyházra semmiféle módon nem tud hatni. Markó Béla amikor a Vatikánban járt, és fogadta II. János Pál pápa, felvetette a magyar misék kérdését. – Markó jellemzőnek tartotta a mostani konferencia megszervezését. Még mindig működnek azok a régi politikai beidegződések, melyek szerint ha valahol Európában megszületik egy vélemény, nem arra ösztönzi a hatalmat, hogy a kifogásokat orvosolja, hanem azzal próbálkozik, hogy bebizonyítsa, a gond nem is létezik. Az a szemlélet, hogy Bukarestben összeülnek az urak, és eldöntik, hogy a csángók micsodák, ez a 2002-es Európában már nevetséges. A csángókkal kapcsolatosan is csak egy elven lehet valamire jutni, azon, hogy minek vallják magukat és mit kérnek. A csángók egy része beszéli a magyart és magyarnak vallja magát. /(Gyarmath János): Reménykeltő áttörés a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Jún. 1-jén II. János Pál pápa fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihail Dobrét. A pápa kifejtette, reméli: hogy a romániai ortodox és katolikus egyházak között aláírt egyezményekben foglalt kitételek megvalósulnak. Arra van szükség, mondotta a pápa, hogy a hatóságok megfelelő megoldást találjanak az elkobzott egyházi javakat visszaszolgáltatásra, amelyek lehetővé teszik a katolikus egyháznak a restitúciót. Erre azért van fokozottan szükség, hogy e javak birtokában az egyház betölthesse hivatását. /Restitúciót sürget a pápa. II. János Pál fogadta Románia új vatikáni nagykövetét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Az állam "nem képes interferálni" a katolikus egyház kommunista időszakban elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásával, jelentette ki jún. 3-án Ion Iliescu államfő, magyarázatként hozzátéve, hogy az ortodox jogi kánon különbözik a katolikustól. Példaként az államfő az édesanyja faluját említette meg, amelyben a hívők már évtizedekkel ezelőtt áttértek a görög katolikusról az ortodox hitre. "A katolikus egyház központosított egyház, a Vatikán eldöntheti, hogy egy közösség katolikus temploma visszakerüljön eredeti tulajdonába, de az ortodox egyháznak nincs meg ez a joga, s mindegyik templom az illető parókia hitközségének tulajdona" – hangoztatta az ország elnöke. Iliescu a fentieket annak kapcsán mondta el, hogy II. János Pál pápa szombaton fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihai Dobrét, és felkérte a román hatóságokat, hogy az ortodox és a katolikus egyház, valamint a Szentszék között megkötött megállapodásoknak megfelelően szolgáltassák vissza a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi ingatlanokat. Iliescu elnök azt is kifejtette, hogy "a dolgokat realizmussal és megértéssel kell kezelni", minthogy egyes templomokat vissza lehet juttatni a katolikus egyháznak, másokat azonban nem. Mindezek Az egyházak és az euroatlanti értékek című, Bukarestben megtartott nemzetközi konferencián hangzottak el, amelyen részt vett Adrian Nastase miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában ismertette a hallgatósággal, hogy az ötvenéves kommunista ateizmus ellenére Románia lakosságának 99 százaléka a mai napig valamilyen vallási felekezethez tartozik, s a túlnyomó többségű ortodox egyházon kívül az országban fellelhető a teljes európai vallási spektrum, a katolikusokon és protestánsokon kívül "kicsi, de aktív" zsidó és muzulmán közösség is létezik. A román állam tiszteletben tartja a vallási felekezetek jogait és autonómiáját, "igyekszik biztosítani" a törvény előtti egyenlőségüket – mondta Nastase a George C. Marshall Egyesület és a Román Patriarkátus közös szervezésében megtartott konferencián. Hangsúlyozta, a romániai egyházak képviselői közös dokumentumokban is kifejezték, hogy támogatják Románia európai integrációját. A konferenciát követően megtartott sajtónyilatkozatában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ország lakosságának 85 százaléka úgy véli, Románia a NATO tagjává kell váljék, s ez az arány megegyezik azokéval, akik szerint az (ortodox) egyház a legfontosabb és leghitelesebb alapintézmény. Újságírói kérdésre válaszolva Nastase II. János Pál pápa kérésével kapcsolatban a következőket mondta: "A magam szempontjából folyamatban levő eljárásról van szó, tekintettel arra, hogy mindezt magunkkal szemben is, de az Európa Tanáccsal szemben is vállaltuk. Már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon – mindezeket majd a parlament dönti el." A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás megszületik, az valamennyi romániai egyházra érvényes lesz, beleértve az ortodox egyházat is. Nastase úgy véli, a törvény ez év őszén léphet érvénybe. /Iliescu ködösít. A pápa kitérő választ kapott. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

"Júl. 5-én és 6-án nemzetközi szemináriumot tartottak Iasi városában (Jászvásáron) A csángók eredete, nyelve és kutúrája címmel. Az elhangzott csaknem 40 előadásban és hozzászólásban a román és a magyar álláspont nem egyszer éles hangvételű konfrontációjára került sor. Első ízben történt meg, hogy Romániában tartott rangos nemzetközi tanácskozáson hallathatta szavát Duma András költő, a klézsei csángó-magyar szervezet elnöke, Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Társulat elnöke, hogy jelen lehetett Bartha András, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség elnöke, Bilibók Jenő és Istók Róbert. Eddig ők a romániai magyarellenes kampányban a támadás célpontjai voltak. A román előadók mindannyian a moldvai csángók román eredetéről és anyanyelvéről beszéltek. Tánczos Vilmos szavatos okfejtését a csángó-magyar nyelvről nagy idegességgel fogadták a román résztvevők, maga Petre Gherghel moldvai katolikus püspök is szokatlanul éles hangon akarta felelősségre vonni a csángó szakértő magyar docens előterjesztését. Különös felháborodás kísérte Sógor Csaba szenátor megjegyzéseit. Demény Lajos történész azért választotta a román történelmi forrásokban és szakirodalomban tükröződő csángó képet, mert a régebbi munkák szerzői távolról sem tagadták a moldvai csángók magyar származását, magyar anyanyelvét, hanem éppen ezt támasztották alá. Tytti Isohookana-Asunmaa asszonyt, az Európai Tanács csángó szakértőjét is néhányan a román felszólalók közül szokatlan hangvételű felelősségre-vonásban részesítették. A román külügyminisztériumi küldött, Anca Ilinoiu vádolta a finn szakértőt. Pozsony Ferenc körbeadta a román nyelven megjelent monográfiáját a moldvai csángókról. A román hozzászólók szerint a magyarok hatékony propagandát folytatnak. Az állítás nem fedi a valóságot. Jó példa erre, hogy a csángó-magyarság mindmáig klasszikus szakértőjének, Lükő Gábornak monográfiája csak nemrégen jelent meg Budapesten Pozsgai Péter és Heilig Balázs szakszerű gondozásában. A szerző kilencvenedik életéve ellenére sem érhette meg, hogy az ezelőtt több mint hatvan évvel első kiadásban nyomdafestéket látott A moldvai csángók című rendhagyó monográfiája eljusson az olvasók kezébe. Benda Kálmán kétkötetes forráskiadványa kiváló kezdeményezésnek bizonyult, és elismerést érdemel Tóth István György törekvése, hogy a Vatikáni Levéltár eddig kiadatlan forrásait közzé tegye és értékesítse. Halász Péter is több figyelemre méltó tanulmányt közölt. A résztvevőket kivitték Butea és Szabófalva községekbe. A szervezők kínosan vigyáztak arra, hogy a lakosoktól távol tartsák a megjelenteket. Rendőrségtől védve érkezhettek a templomokba és a hosszan tartó műsorra a művelődési házakba. A szabófalvi kultúrházban nagy betűkkel kitűzött "Noi suntem romani" (Mi románok vagyunk) jelszó elárulta a sanda szándékot. /Demény Lajos: Nemzetközi szeminárium a csángókról. Bukaresti magyar professzor a jászvásári eszmecseréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"A csángók eredete, kultúrája és nyelve témával szervezett nemzetközi konferenciát Jászvásáron júl. 5-7. között Románia parlamentje és a Román Tudományos Akadémia. A tizenkét román és csupán négy magyar szerző előadása annyira kitöltötte az időt, hogy két nap folyamán csak egy óra maradt vitára. Dan Botezatu iasi-i professzor a csángókra jellemző koponyaformák elemzésével, Stelian Dumistracel helybeli nyelvész a csángó neveket vizsgálva próbálta bizonyítani a népcsoport románságát. Több román előadó kifogásolta, hogy "a magyar tudományosság a moldvai római katolikusság egészét csángónak tekinti, annak dacára, hogy a katolikusok túlnyomó része románnak vallja magát, és megalázónak érzi a csángó megnevezést". Emil Dumea és Anton Despinescu teológiai tanárok ismertették azokat a dokumentumokat, amelyek a vatikáni irattárakban találhatóak és utalnak a csángó népcsoport románságára. Az 1992-ben végzett népszámláláskor 2062-en vallották csángónak magukat (közülük 388-an magyar anyanyelvűnek), az idei megszámláltatáskor már csak 1370 személy tartotta magát csángónak. A Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Duma András és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke felsorolta mind a román állami hatóságok, mind a római katolikus egyház részéről őket ért jogsérelmeket, az állandó szélmalomharc szomorú következményeit. /Fodor György: A csángók eredete, kultúrája és nyelve. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./"

"II. János Pál pápa a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság területén megalapította a munkácsi egyházmegyét a római katolikus hívek számára. Első megyéspüspökévé az addigi apostoli kormányzót, Majnek Antal püspököt nevezte ki. Az ünnepélyes beiktatás szeptember 27-én volt a munkácsi Szent Márton székesegyházban. Az ünnepségen 12 püspök vett részt, köztük Marian Jaworski lembergi bíboros, metropolita-érsek. A gyulafehérvári főegyházmegyét Jakubinyi György érsek, a szatmári egyházmegyét Ardai Attila egyházmegyei kormányzó képviselte. Az újonnan létrehozott munkácsi püspökség története hovatartozás szempontjából mozgalmas és változatos volt. A 16. századig a Szent István által alapított erdélyi püspökséghez tartozott, 1346-tól az egri egyházmegye, 1804-től az önálló szatmári katolikus püspökség része volt. 1944 után Kárpátalja egyházkormányzása a püspöki székhelyről gyakorlatilag lehetetlenné vált. Az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződés értelmében a szatmári egyházmegyét négy részre darabolták: Csehszlovákiában 13, Magyarországon 27, Kárpátalján 40, Romániában pedig 55 plébánia maradt. 1993-ban létrejött a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság, 2002. március 27-én II. János Pál pápa kihirdette a Vatikánban, hogy a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot egyházmegyei rangra emelte. Az új egyházmegyét egyben alárendelte a lembergi érseki tartománynak. A munkácsi püspökség 12800 km2 területen fekszik, összlakossága 1205000. Ebből 70 ezer római katolikus, nemzetiségi szempontból többségében magyar, illetve német, szlovák, ukrán. Az egyházmegyében 28 pap működik, de csak 8 helyi születésű. /Katolikus püspökség Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ "

"Teoctist ortodox pátriárka Rómába látogatott. Valamelyest feloldódni látszik az elzárkózás, a merev álláspont, ami a román ortodox egyházat konzerválta. Az egyház eddig ortodox eszméiből jottányit nem engedett, a reformot megállította. Az egyház vezetése kevés információt szivárogtat ki a világnak. A mostani látogatáson a vatikáni tárgyalófél nem teheti meg, hogy a romániai egyházak, köztük a magyar miserendű, nyugati rítusú katolikus egyház felemás helyzete terítékre ne kerüljön. A diplomácia kifinomult eszközeivel elkenhető a romániai katolikus egyházi ingatlanok sorsa, az utcára küldött görög katolikusok helyzete és a csángómagyarok identitásának kérdése. A Népújság szerint Róma elnéz, megbocsát. /(lokodi): Róma megbocsát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"Teoctist pátriárka egyhetes római látogatása során részt vett az október 13-án tartott igeliturgián a Szent Péter bazilikában. A 82 éves pápa és a 87 éves pátriárka egymás kezét fogták, az oltártól megáldva az egybegyűlteket. Az evangéliumot latin és román nyelven énekelték, ezután a pápa "szeretett testvérünk"-ként mutatta be a pátriárkát, és a látogatással kapcsolatban elmondta: "ő azért van itt, hogy együtt emeljük szívünket a mi egyetlen Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, és buzgón imádkozzunk a keresztények egységéért". A pátriárka hangsúlyozta: "sok szellemi és anyagi akadály lassítja ma a keresztény egység helyreállítását". Kiemelte, hogy az egységre törekvés útján az első lépésnek "a hibáink beismerésének és az ezekért való bocsánatkérésnek kell lennie". A pápa homíliájában emlékeztetett: az Úr meghívott bennünket, hogy az egy, szent, egyetemes és apostoli anyaszentegyház tagjai legyünk és "egy napon számon fogják kérni, mit tettünk a keresztény egységért". A szentmisén az eukarisztikus ima előtt a pápa és a pátriárka együtt mondta el a Hiszekegyet román nyelven. Találkozásukon a két egyházi vezető egyetértett abban, hogy kulcsszerepet kell vállalniuk a katolikus-ortodox párbeszédben a világ minden részében, de különösen Oroszországban. A pátriárka felszólalásaiban a prozelitizmus fogalmat csak a mormonok és a Jehova Tanúi csoportok tevékenységét illetően használta, ám kritizálta a katolikusok olyan ténykedését, amely nem veszi figyelembe sok kelet-európai ortodox identitását. A misszió, hangsúlyozta a pátriárka, a helyi egyház feladatkörébe tartozik, azaz a nemzeti ortodox egyházéba, amelyhez a lakosság többsége tartozik. Az ortodox egyház gyakorlata szerint nem létesítenek új egyházmegyét olyan területen, ahol már egy másik ortodox egyházi struktúra jelen van. Az ortodox egyház azzal vádolta a Vatikánt, hogy ezeket az elveket figyelmen kívül hagyta februárban, amikor a pápa négy katolikus egyházmegyét hozott létre Oroszország területén. A pápa válaszában kifejtette: "a katolikus egyház elismeri, hogy a missziók azokban az országokban, ahol az ortodoxiának gyökerei és hagyománya van, az ortodox egyház feladatköre, a katolikus egyház nem beavatkozni kíván, csak segíteni ennek megvalósításában." Ugyanakkor a katolikus egyháznak teljesítenie kell pasztorációs kötelességeit hívei és mindazok felé, akik szabadon döntenek a katolikus egyház mellett. A katolikusok anyagiakkal és lelkiekkel segítették az ortodoxokat Kelet-Európában - tette hozzá a pápa -, és a többségében katolikus nyugat-európai országokban is. "Mindazonáltal, ha problémák és félreértések adódnak, testvéries és őszinte párbeszédben kell tisztáznunk azokat"- ajánlotta a pápa. /A román ortodox pátriárka a pápánál. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./"

"Tíz éve, a felújítás után, 1992. nov. 5-én újra megnyitották az Apostoli Szentszék romániai képviseletének székhelyét. A nunciatúra ünnepi fogadásán többek között jelen volt Teoctist Arapasu, a román ortodox egyház pátriárkája, aki nemrég tért haza a Vatikánban tett hivatalos látogatásáról. A kötetlen beszélgetések folyamán hangsúlyozta II. János Pál iránti kimagasló tiszteletét, s nem utolsósorban a két egyház együttműködésével és a közös álláspontokkal kapcsolatos - a Szentatya és a pátriárka személyes aláírásával ellátott - közös közlemény fontosságát. /Fodor György: Tíz éve nyitották meg újra a bukaresti nunciatúrát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Elhunyt dr. Denderle József (Naszód, 1911. dec. 24. - Kolozsvár, 2002. nov.), az erdélyi piarista tanári nemzedék utolsó képviselője. A kolozsvári egyetemen történelem-földrajz szakos diplomát szerzett, ugyanakkor elvégezte teológiai tanulmányait is. A kolozsvári piarista gimnáziumban tanított, majd 1939-ben Rómában, a vatikáni levéltárban végzett kutatásokat. 1944-ben a Kolozsvárt elfoglaló szovjetek több rendtársával együtt elhurcolták Denderle Józsefet, de a csodával határos módon sikerült megszöknie. Tankönyveket írt és fordított az akadémikus dr. Bíró Vencellel közösen. Kolozsvár című városismertető fordítása mellett latinból fordította Dimitrie Cantemir moldovai fejedelem művét, de publikált a Napsugárban és az Utunkban is. /Reisinger László: Dr. Denderle József (1911-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Dec. 7-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban megemlékező szentmise volt dr. Scheffler János püspök vértanú halálának 50. évfordulója alkalmából. Scheffler püspököt /sz. Kálmánd, 1887. okt. 29./ a kommunista hatóságok 1950 májusában szállították kényszerlakhelyre Kőrösbányára, mert visszautasította, hogy vezetője legyen a román hatóságok által ösztönzött, Rómától független "hazafias" katolikus egyháznak. majd 1952 márciusában a zsilavai börtönbe zárták, ahol 1952. dec. 6-án meghalt. A Szatmári Egyházmegye a kommunista diktatúra végén, 1990-ben indította el a boldoggáavatási eljárást, amely Rómában már végső fázisához érkezett. Huszonöt tanút hallgattak meg, összegyűjtötték a vértanú püspök életére és tevékenységére vonatkozó adatokat. A mintegy 500 oldalas dokumentumot - amely a jelölt életéről valló tanúk nyilatkozatai mellett dr. Scheffler János kritikai életrajzát, nyomtatásban megjelent műveinek listáját is tartalmazza - 1996-ban adták át a Vatikán Szenttéavatási Kongregációjának - egyidőben a Márton Áron püspök boldoggá avatását kezdeményező előzetes vizsgálati anyagokkal. A dokumentumokat Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Reizer Pál szatmárnémeti püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, valamint Szőke János páter, a két ügy posztulátora adta át a vatikáni illetékeseknek. /Scheffler püspök emlékére. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 13./"

"Január 11-én az esztergomi bazilikában szentmise keretében ünnepélyesen beiktatják Erdő Péter új esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Pétert /sz. Budapest, 1952. jún, 25./ 1975-ben szentelték pappá Budapesten. Doktorált teológiából a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1977-től 1980-ig a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként Rómában egyházjogot tanult a Pápai Lateráni Egyetemen, ahol kánonjogból szerzett doktori fokozatot. (Jogi dolgozatában az esztergomi prímás jogállásának kérdésével foglalkozott.) Rómából hazatérve az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben kezdett el tanítani. 1986-tól a római Gergely (Gregoriana) Egyetemen a kánonjog vendégprofesszora. Két évig csak Rómában tanított, majd 1988 őszén a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia Kánonjogi Tanszékének vezetője lett, de folytatta a római oktatást is. Számos előadást tartott, több tudományos cikket jelentetett meg különböző folyóiratokban, elsősorban egyházjogtörténettel és a jogforrásokkal foglalkozott. 1997-ben kinevezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, majd a következő évben az intézmény rektorává. Nagy érdeme volt a katolikus egyetem megszervezésében, jogállásának intézésében és a stabilitás megteremtésében. Erdő Pétert 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. II. János Pál pápa - az új prímás kijelölését megelőzően - 2002. december 7-én elfogadta a 75. életévét betöltött, ezért nyugdíjba vonuló Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását, s utódául Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki érsekként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. Az esztergom-budapesti érseki cím elnyerésével Erdő Péter lett Magyarország prímása. Várhatóan 2003. június 29-én Rómában veheti át a pápától az érseki palliumot, e méltóság szimbólumát. Esztergom 82. érseke, Magyarország új prímása sokat tett a magyar állam és a katolikus egyház kapcsolatának rendezéséért is, a tárgyalásokon a Szentszék részéről felkért szakértő volt a vatikáni vegyes bizottságban, jelentős szerepe volt a Szentszék és a magyar állam között 1997-ben létrejött megállapodás előkészítésében. /Ma iktatják be Erdő Péter új esztergom-budapesti érseket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Ferencz Kinga tanítónő, a GIM néven ismert Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület elnöke tevékeny résztvevője a gyimesi csángómagyarok mindennapjainak. Ő tájékoztatott a Csángósors, amatőr festők alkotóműhelye és virtuális kiállítása című rendezvényről, amelynek fő védnöke a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, továbbá a Gyimesfelsőloki Községi Könyvtár volt. Védnökséget vállalt a brit columbiai Victoriában élő Székely Imre grafikusművész is. Ő az egyetlen kanadai magyar képzőművész, aki személyesen nyújthatta át a Szentatyának Abba Pater című alkotását a Vatikánban. A GIM idei rendezvényének szakmai irányítója Timár Károly grafikusművész. Ő a Lépések Színekben és Formákban a Művészetért Alapítvány elnöke, rendszeresen szervez alkotótáborokat. Székely Imre különdíjjal jutalmazta a kanadai ad hoc zsűri által legjobbnak talált alkotást. A nyertes, Bodor Mónika ötven dollár jutalmat kapott a művésztől, a második díjas Fancsali Noémi negyven, a harmadik, Bilibók Zsolt harminc dollárt kapott a Torontóban élő dr. Dencs Katalin - dr. Magyar Tamás házaspártól. Az ifjú amatőr képzőművészek alkotásai megörökítik a csángók mindennapjai és életkörülményei mellett a gyimesi tájat. /Dancs Rózsa, Kanada: Csángó gyerekek kanadai sikere. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./"

"Gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök féltett könyvgyűjteményét a gyulafehérvári katolikus püspökségre hagyta, s az őt követő püspökök a gyűjteményt 60 ezer kötetre bővítették. A könyvtárat 1949-ben a román állam elkobozta az egyháztól. Márton Áron püspök erélyes tiltakozása hiábavalónak bizonyult. 1998-ban kormányrendelettel visszaadták a Batthyanaeum könyvtárat és épületét a közben érsekségi rangra emelt gyulafehérvári katolikus püspökségnek. A rendeletet azonban nem hajtották végre. 1993-ban Hermann Schefers német állampolgár valamivel több mint ezer márkáért, egy számítógépért és egy lézernyomtatóért cserébe engedélyt szerzett a Batthyanaeum egyik legnagyobb kincsének, a 812-ben a lorschi kolostorban készült Codex Aureusnak a lefényképezésére. 1998-ban lorschi múzeum azt tervezte, hogy a Nagy Károly frank uralkodó megbízásából készült, szétszedett aranybetűs könyv három különböző helyen (Batthyanaeum, Vatikáni Könyvtár, Victoria&Albert londoni múzeum) őrzött részét ideiglenesen együtt állítja ki. A kódexet a német fél és a biztosító kérésére lapolvasóval (szkennerrel) lemásolták, s az értékes evangéliumot 1999-ben Németországban kiállították. A botrány akkor tört ki, amikor nemsokára a luzerni (Svájc) Faksimile Kiadó 333 példányban megjelentette a mindhárom részt magába foglaló Codex Aureus hasonmás kiadását. Kiderült, hogy a kódex gyulafehérvári része Németországban súlyosan megrongálódott. A szakértők úgy vélték, a román államnak azonnal követelnie kell a kódexet biztosító társaságtól a 25 millió dolláros biztosítás (legalább egy részének) kifizetését. Németország bukaresti nagykövetsége közleményben tiltakozott a németeket ért vádak ellen. A követség szerint a Codex Aureus kölcsönvétele körül minden a legnagyobb rendben volt, a hasonmás kiadás világviszonylatban bevett eljárás. A németek arra is hivatkoznak, hogy a tárca kiküldött képviselője jegyzőkönyvben ismerte el, hogy a kódexet eredeti állapotában kapta vissza. /Tibori Szabó Zoltán: A lekoppintott Aranykódex hányattatása. Politikai leszámolások eszközévé vált a Batthyanaeum. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"II. János Pál pápa, a bukaresti Nunciatúra felterjesztésére különleges apostoli áldásában részesítette Fodor Györgyöt, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkárát. Az erről szóló pápai oklevelet a római Szentszék romániai képviseletén jan. 15-én adta át Jean-Claude Périsset apostoli nuncius-érsek a címzettnek. A Kolozsváron élő Fodor György egyházi publicista, közíró, a katolikus egyház szolgálatában végzett sokrétű munkásságával s a Szentatya iránti hűségével tűnt ki, olvasható az oklevélben./Különleges apostoli áldás Fodor Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"A bukaresti apostoli nunciatúra levelet intézett a szatmári egyházmegye papjaihoz, újabb javaslatokat kérve tőlük a leendő püspök személyére vonatkozóan. A korábbi jelöltek közül senkit nem nevezett ki püspöknek a Szentszék. Az egyházmegyében visszatetszést keltett a szárnyra kapott hír, mely szerint a Szentszék román püspököt nevezne ki Szatmárra. - Elvileg elképzelhető ugyan, hogy román püspök kerüljön az egyházmegye élére, de ennek nem sok gyakorlati esélye van" - válaszolta a Krónika kérdésére Ilyés Csaba. /Még mindig nem döntött a Vatikán a szatmári püspök személyéről. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./"

"Roos Márton temesvári megyéspüspök a székeskáptalan tagjaival és az egyházmegye főespereseivel kiértékelte az elmúlt év tevékenységét. Heinrich József tb. főesperes, a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója, beszámolt a tanintézet jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről, terveiről. Roos Márton megyéspüspök elmondta, hogy a Rómában sorra kerülő ad limina találkozó alkalmából 81 oldalas jelentést készített a Szentszéknek az általa vezetett egyházmegye életéről, kiemelve: egyházmegyénk nincs különösen nehéz helyzetben, dacára annak, hogy jelentős átalakuláson megy át. A főpásztor hivatalosan ismertette azoknak a lelkipásztoroknak a névsorát, akik az elmúlt napokban pápai kitüntetésben részesültek. Pápai káplánok: Augustinov György székesegyházi főesperes, kanonok, temesvár- mehalai plébános; Tamáskó Péter Pál egyházmegyei officiális, bírósági helynök, kanonok, marosi főesperes, temesvár-gyárvárosi plébános; Wonerth László egyházmegyei ökonómus, kanonok; Jäger Péter tanár, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora. Pápai prelátusi címet kapott Tury László nagyprépost, temesvár-újkissodai plébános és Böcskei László általános helynök, kanonok. /S.D.E.: Temesvári egyházmegyei tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./"

"Az 1999-ben létrejött Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld és a Moldvai Magyarság havonta megjelenő folyóiratok mellett olyan dokumentumok újrakiadását vállalta, mint a Csíki Székely Krónika, az 1902-es Tusnádi Székely Kongresszus, és Vitos Mózes Csíkmegyei Füzetek. A kiadó másik fő célkitűzése a Moldvában élő csángómagyarok kultúrájának, történelmének megismertetése. Duma István András, a klézsei csángó költő Én országom Moldova verseskötete kezdte a sort, majd ezt követte Az ember ott a legfájóbb magyar címet viselő, csángómagyarokról szóló versantológia. Elindítják a moldvai katolikusok történelméről szóló dokumentumok kiadását Bibliotheca Moldaviensis néven. A kötetek kétnyelvűek /magyar és román/. Az első kötet Zöld Péter jelentése, aki megírta a moldvai magyarok történetét 1420-ig visszamenően. Gh. I. Nastase Ungurii din Moldova la 1646 dupa "Codex Bandinus" (A moldvai magyarok 1646-ban a Bandinus-kódex tudósítása alapján) című tanulmányának eredeti, román nyelvű kiadása és magyar nyelvre való fordítása szerepel másodikként a tervben. Gh. I. Nastase, a iasi-i egyetem történész professzora volt, aki az 1926-os egyházi összeírások alapján elkészítette Moldva magyarlakta településeinek térképét, és adatait összevetve Bandinus püspök adataival, megpróbált fényt deríteni a moldvai magyar betelepedés folyamatára. A Codex Bandinus a legszámottevőbb jelentés a moldvai csángómagyarok sorsáról, mely Bandinus Márk marcionapolisi érsek, misszionárius főpap tollából származik, aki 1646-1647-es moldvai pasztorációs útja tapasztalatairól számolt be a Szentszéknek. A tervekben szerepel még Radu Rosetti: Despre Unguri si episcopiile catolice din Moldova (A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről) című tanulmánya, Veszely-Imets-Kovács utazása Moldva-Oláhhonban; Auner Károly, Petrás Incze János, Weigand Gustav, Ioan Ferent, Veress Endre, Lükő Gábor, Bitay Árpád munkái, tanulmányai. /Mirk Szidónia-Kata: Bibliotheca Moldaviensis. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./"

"Szili Katalin elmondta, hogy megvitatták a stratégiai együttműködési programot, amelyet a magyar Országgyűlés kötött a román parlament képviselőházával. Kolozsvári megbeszéléseit összegezve hangsúlyozta: ez az első alkalom, hogy ilyen magas rangú törvényhozási küldöttség látogat a kincses városba, ahol partnereivel elsősorban arról beszéltek, milyen segítséget tud nyújtani a magyar Országgyűlés, a magyar kormány a romániai magyaroknak. A gyulafehérvári katolikus érsekség és a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium felkeresésével fejezte be márc. 1-jén Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hivatalos romániai látogatását. Gyulafehérváron Potyó Ferenc érseki általános helynök fogadta a magyarországi vendéget, mivel Jakubinyi György érsek ezekben a napokban ad limita látogatáson a Vatikánban tartózkodik. Az Országgyűlés elnöke és kísérete engedélyt kapott a Batthyaneum könyvtár megtekintésére, amelynek visszaszolgáltatását a román kormány ugyan jóváhagyta a katolikus egyház számára, de a törvényerejű rendelet végrehajtását a kormánypárt (PSD) helyi szervezete sorozatos bírósági perekkel mind a mai napig sikerrel megakadályozta. Nagyenyeden a közel négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumot kereste fel Szili Katalin. Simon János kollégiumi igazgató egyebek között felvetette azt a gondjukat, hogy a kollégium tornatermének felújításához két évvel ezelőtt elnyert 19 millió forintos támogatást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a közelmúltban - több szükséges dokumentum hiányára hivatkozva - visszavonta. Az Országgyűlés elnökének kíséretében lévő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője arról tájékoztatta a kollégium igazgatóját, hogy ezt a gondot a közeljövőben orvosolják. Nagyenyeden Szili Katalin találkozott a Sapientia Erdélyi Egyetemet alapító és működtető alapítvány vezetőjével is, valamint jelképesen átadta három erdélyi magyar intézménynek és a nagyenyedi kollégiumnak az Országgyűlés ajándékát: harminc számítógépet és két fénymásoló berendezést /Véget ért Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./"

"Márc. 1-jén véget ért a romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása. A nagyváradi püspöki palota restitúcióját is megemlítette Tempfli József nagyváradi megyés püspök a II. János Pál pápával történt négyszemközti beszélgetésen. A rendszerváltás után harmadik alkalommal zarándokoltak Rómába a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia (CER) tagjai, hogy eleget tegyenek az előírt, ötévenként sorra kerülő látogatásnak. II. János Pál pápa külön fogadta a megyés püspököket tízperces négyszemközti beszélgetésre, egy alkalommal együtt miséztek vele magánkápolnájában, és egyszer együtt ebédeltek. Tempfli József emlékeztette II. János Pált abbeli ígéretére, hogy következő romániai útja során az erdélyi egyházmegyék híveit is felkeresi. A pápa ígéretet tett arra, hogy - amint egészsége és ideje megengedi - eleget tesz a meghívásnak. A püspök a pápa közbenjárását kérte Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása ügyében is; a nagyenyedi börtönben kivégzett katolikus elöljáró boldoggá avatása folyamatban van. Tempfli József beszámolt az egyházi ingatlanok, földek és erdők visszaszolgáltatása körüli nehézségekről, kiemelte, hogy a nagyváradi püspöki palotát még mindig nem vehette birtokba az egyház. A romániai delegációnak tizenkét püspök volt a tagja, közülük hét latin rítusú (Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök, Tempfli József nagyváradi, Martin Roos temesvári, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca iasi-i segédpüspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek), és 5 görög rítusú (Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi, Alexandru Mesian lugosi, Ioan Sisestean máramarosi és Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári püspök). Jelen volt továbbá Ardai Attila, a szatmári egyházmegye kormányzója és Anton Cosa chisinaui püspök, aki a romániai püspökökkel együtt szeretett volna részt venni az ad limina látogatáson. A Hittani Kongregáció vizsgálatot javasolt Szőkefalva, a szőkefalvi Mária-jelenések ügyében Szőkefalván évekkel ezelőtt a helybeli Marian Rózsikának megjelent a Szűzanya. A jelenések alkalmával, noha a katolikus egyház nem nyilvánította hitelesnek azokat, több százezer ember keresi fel a Maros megyei települést. Javasolták Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, vizsgáltassa ki az állítólagos Mária-jelenéseket. /Lukács János: A restitúció sürgetését kérték a pápától. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"A romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása alkalmával a hivatalos fogadáson, illetve a négyszemközti beszélgetéseken nem esett szó a csángókérdésről. A moldvai magyarságot ért jogfosztásokra egy hét alatt Rómában csupán a Vatikáni Rádió Európa határok nélkül című adásának horvát szerkesztője volt kíváncsi, akinek válasz helyett két kérdést tett fel Robu érsek: Mi az a csángó? Mi az a kérdés? Arra a kérdésre, hogy a II. János Pál pápával folytatott négyszemközti beszélgetésen mit kért a Vatikánban, dr. Jakubinyi György érsek azt válaszolta, ezt nem hozhatja nyilvánosságra. Annyit elmondott az érsek, hogy a csángókról nem esett szó. Elmondta, hogy erről a kérdésről jelenlétében a Vatikáni Rádió munkatársa készített olasz nyelvű interjút Ioan Robu bukaresti metropolita-érsekkel, majd a riporter őt is megkérdezte. Robu előbb visszakérdezett, hogy mi az a csángó?, majd a riporter kitartó faggatózására és megjegyzésére, hogy márpedig csángókérdés szerinte mégiscsak létezik, hisz liturgikus kiszolgálásuk és anyanyelvhasználatuk terén sok sérelem éri őket, Ioan Robu elmondta, a csángó nem irodalmi nyelv, azon nem lehet misézni. Jakubinyi érsek pedig kitartott amellett, hogy a csángók a magyar nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik, az irodalmi magyar nyelvet nem teljesen értik, ezt meg kell tanulniuk. Jakubinyi elmondta, tízezer római katolikus vándorolt Moldvából Erdélybe, a gyulafehérvári főegyházmegye 451 plébániája közül jelenleg huszonkettőben románul is miséznek azok számára, akik tizenöt évvel ezelőtt még magyar misékre jártak, de ma már nem ezt választják, mint például Sepsiszentgyörgyön, ahol a katolikusok számára 1991. óta tartanak román nyelvű misét. Fekete Réka, a lap munkatársa jelezte, nincs információja arról, hogy 1991-ben, az ad limina vatikáni látogatáson az erdélyi római katolikus püspökök kérték-e a csángókérdés rendezését, a moldvai magyarság képviselői viszont számtalanszor fordultak beadványokkal, személyes megkereséssel a mindenkori bukaresti érsekhez, így az utóbbi években Ioan Robuhoz is, valamint Jean Claude Perisset pápai nunciushoz, hogy csupán két dologban megértésre találjanak. Magyar nyelvű misét és az anyanyelven tanulás lehetőségét kérték mindannyiszor, mindig azt követően, hogy a iasi-i püspökség alaptalannak tartotta kérésüket, azzal érvelve, csángó nyelv nincs, amit ők beszélnek, az az ördög nyelve. /Fekete Réka: Katolikus püspökök a pápánál. A csángókról nem esett szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./Megjegyzés:1991-ben a moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. ápr. 23./"

"Tempfli József megyéspüspök II. János Pál pápának három kérést tolmácsolt. Amikor a pápa 1999-ben Romániában járt kiépíteni a kapcsolatot a román ortodox egyházzal, elmaradt az erdélyi látogatás, de levélben megígérte, hogy sort kerít rá. Ezért meghívta, hogy találkozzék itteni híveivel. Hozzáfűzte, hogy Romániának a legnagyobb temploma a nagyváradi római katolikus Bazilika, ezért az erdélyi pápalátogatásra Várad volna a legalkalmasabb. /Balla Tünde: "Végtelen türelemmel a végtelen időben gondolkodnak". Tempfli József megyéspüspök gondolatai a vatikáni útról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

"A határon túli magyar katolikus közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetésekről számolt be ápr. 2-án a Vatikánban Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány Miklóst Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkár fogadta. Az MVSZ elnöke kérte a találkozót, ez alkalomból köszönetet mondott a Szentszéknek az iraki válság békés megoldása érdekében hozott erőfeszítéseiért. Patrubány beszélt a csángóknak arról az igényéről, hogy magyar nyelvű miséken vehessenek részt saját földjükön. Az MVSZ elnöke elpanaszolta: Moldvában a római katolikus templomokban egyes román papok az ördög nyelvének nevezték a magyart. Az államtitkár elmondta, hogy ez utóbbiról a Szentszéknek nem volt eddig tudomása. Patrubány szólt a felvidéki katolikus magyarok vágyáról, hogy magyar papjaik legyenek, s hogy magyar püspökük is legyen. Pietro Parolin kifejezte reményét, hogy a szlovákiai felnövő fiatal magyar papok között akad majd olyan rátermett személy, akit Rómában püspökké szentelhetnek, s ez megoldhatja a problémát. Külön szólt az MVSZ elnöke arról az aggodalmáról, hogy a Benes-dekrétumok bekerülhetnek az Európai Unió jogrendjébe, ez pedig súlyos feszültségek forrása lehet a jövőben. Az államtitkár válaszában ígéretet tett: a Vatikán latba veti majd tekintélyét annak érdekében. /A csángók igényeit is előtárta. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Vatikánban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./"

"II. János Pál pápa több ízben felemelte szavát az iraki háború ellen, szószólója a békének és Irak népe szenvedésének. Etchegaray bíboros, a pápa különleges megbízottja iraki látogatásával párhuzamosan II. János Pál febr. 16-án vatikáni magánkönyvtárában félórás kihallgatáson fogadta Tarik Azizt, Irak miniszterelnök-helyettesét. Tarik káld rítusú katolikus családból származik, és negyedik alkalommal találkozott a pápával. Bagdad apostoli nuncius-érseke, Fernando Filoni, személyes bátorságról és áldozatkészségről téve tanúságot nem hagyta el székhelyét. Naponta látogatja a háború áldozatait. Sorra felkeresi a templomokat, kolostorokat és a zsúfolásig megtelt kórházakat. A szentszéki adatok szerint a Kirche in Not (Szükséget Szenvedő Egyház) nemzetközi katolikus szervezet eddig több mint 20 ezer eurót bocsátott a nunciatúra rendelkezésére, hogy a legszükségesebbekkel, elsősorban gyógyszerekkel segíthessék az irakiakat. /Fodor György: A katolikus egyház az iraki békéért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Elmúlt már egy éve, hogy elhunyt Reizer Pál szatmári megyéspüspök, akit méltán neveztek építő püspöknek. Az évforduló alkalmából emlékmisét tartottak tiszteletére a székesegyházban. Még egy év elteltével sem nevezték ki az utódját. A szatmári (s egyúttal a váradi és a temesvári) megyéspüspökség a bukaresti érsekséghez tartozik. Megmagyarázhatatlan, miért egyezett bele a Szentszék ilyen alárendeltségnek, miért lett (akár akaratlanul is) az elrománosítás eszköze. Reizer Pálnak is az a csángó származású, de a nagyromániás álmokat kiszolgáló Ioan Robu érsek volt a feljebbvalója, aki oly keményen ellenzi, hogy a magyar csángóknak anyanyelvükön misézzenek.Komoly lobbizás folyik (vagy csak folyt?) annak érdekébe, hogy román ajkú (esetleg magyarul nem is tudó!) papot tegyenek Reizer Pál utódjául! Csaknem biztosra vesszük, hogy Robu érseknek volt, illetve lehetett ilyen szándéka. Vajon, milyen más sugallatra küldött volna 80 (más forrás szerint 200) magyar templomot használó szatmári román római katolikus (volt görög katolikusok) külön levelet a Szentszékhez román püspök kinevezését kérve? Amíg nincs egy teljes autoritással, mindenben kellő hatáskörrel és egyben döntési joggal rendelkező vezetője a szatmári egyházmegyének, addig könnyebben lehet bomlasztani, románosítani. Aligha véletlen, hogy az eltelt püspök nélküli évben rendeztek be ortodox kápolnát egy évek óta visszakért (de még vissza nem adott) római katolikus iskolaépületben, vagy használják román nyelvű evangelizációra a székesegyházat és a Scheffler János Lelkigondozó Központot. /(Sike Lajos): Új püspökre várva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Ápr. 26-án Kolozsváron a moldvai csángó közösségek kutatásáról tartottak konferenciát. Meinolf Arens a Vatikán csángópolitikájáról rajzolt nem sok optimizmusra okot adó képet, Marius Diaconescu pedig a csángók román eredetét bizonyító úgynevezett Martinas-elméletet zúzta porrá. A németországi Meinolf Arens és a bukaresti Marius Diaconescu történész tartotta a két legizgalmasabb előadást. A rendezvényt - amint a megnyitón Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke elmondta - azzal a céllal szervezték, hogy a különböző, csángókutatással foglalkozó műhelyek megismerjék egymás kutatási eredményeit, és összehangolják munkájukat. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója megemlítette, hogy a magyar csángókutatás a 20. században a csángómentéssel kapcsolódott össze, és ez az összekapcsolódás kedvezőtlenül hatott a tudományos munkára; most már viszont elérkezett annak az ideje, hogy a tudomány el tud vonatkoztatni az érzelmi megközelítéstől. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem tanára a moldvai katolikusok identitáskrízisének okait kutatván a román eredet mítoszát elemezte. A mítoszok kategóriájába sorolta a csángók román eredetének elméletét. Ez azért számít meglepetésnek, mert a Román Akadémia által szervezett tavalyi bukaresti és iasi-i csángószeminárium éppen a csángók román eredetének bizonyítását szolgálta. Diaconescu előadásából kiderült, a román eredetről Iosif Petru M. Pal, a moldvai Ferenc-rend vezetője már 1941-ben, néhány évvel Martinas munkája előtt könyvet adott ki. Ezek a munkák egy olyan korban születtek, amikor a bécsi döntést követően fellángoló román nacionalizmus a moldvai csángókat is megbélyegezte. Magyarságuk miatt a román hatóságok megtagadták a moldvai katolikusok állampolgári iratainak kiállítását, megvonták tőlük a földvásárlás jogát. E súlyos diszkriminációra azzal válaszolt a klérus, hogy hívei védelmében megpróbálta a csángók románságát bizonyítani. E bizonyítási szándék Dumitru Martinas művében csúcsosodott, ez azonban a megírásakor nem ütötte meg a kiadhatóság mércéjét. "Ezt a művet javították fel Ioan Coja történész vezetésével és adták ki az 1980-as években, amikor sürgősen kellett csattanós választ adni a Magyarországon feléledő Erdély iránti érdeklődésre" - magyarázta Marius Diaconescu. Meinolf Arens megjegyezte, a pápai levéltárak iratai alapján Rómában banalitásnak számított a népcsoport magyarsága. A kutató szerint a Vatikánnak a 19. század végétől általános törekvése volt a nemzeti római katolikus egyházak megteremtése. Raimund Netshamer bukaresti római katolikus püspököt a 20. század elején egy pápai kihallgatás után azzal az üzenettel bocsátották el: legyetek jó katolikusok, és legyetek jó románok. Ez a törekvés csak fokozódott azt követően, hogy Romániában betiltották a görög katolikus egyházat. Az 1960-as és 70-es évektől az egész szocialista táborból Moldvában építették a legtöbb római katolikus templomot. Arens úgy vélte, a csángók anyanyelvi hitéletének nem kedvez a keleti és nyugati keresztény egyházak egyesítésének római szándéka sem. A Vatikán ugyanis úgy látja, Bukaresten keresztül közeledhet az ortodoxiához. A német kutató példaként hozta fel II. János Pál pápa 1999-es romániai látogatását, amikor a szentatya - engedvén az ortodox követelésnek - nem látogatta meg erdélyi magyar híveit. A konferencián több erdélyi és magyarországi nyelvész, néprajzkutató és antropológus mutatta be kutatásának eredményeit. /Gazda Árpád: Porrá zúzott eredetmítosz. Konferenciát tartottak a csángókutatásról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./"

"Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. 1909-ben született a gyergyói Kilyénfalván. Tizenhárom év börtön ellenére 84 évet élt népével, egyházával, papjaival. 1990-ben, a Szentszéktől felmentését kérte, előrehaladott korára és egészségi állapotára hivatkozva. Kérését a Vatikán március 14-i hatállyal elfogadta. Ekkor nevezte ki II. János Pál pápa a romániai katolikus püspököket. Jakab püspök visszavonult, 1993. május 5-én elhunyt. Jakab Antalt 1972. febr. 13-án VI. Pál pápa püspökké szentelte, hogy Márton Áron segédpüspöke legyen. Nagy elődjétől 1980. április 2-án vette át az egyházmegye vezetését, és irányította azt 1990. március 14-ig, nyugalomba vonulásáig. Találóan írta róla Bajor Andor a Keresztény Szó 1990 áprilisi számában: "Dr. Jakab Antal nagy idő pusztításakor, a társadalom mesterséges sötétjében került egyházunk élére. Dr. Jakab Antalnak, nyugdíjba vonuló és híveitől búcsúzó püspökünknek, egy révületbe meredt világgal kellett fölvennie a mindennapi küzdelmet a besötétített élet útjain botorkáló híveiért. ... A látszat szerint megváltozott helyzetben dr. Jakab Antalnak kellett az egyházat védelmeznie és a banditizmus erkölcsi szintjén álló állami vezetőkkel tárgyalnia. Egyenlőtlennek és teljesen reménytelennek tűnhetett az a jogi dialógus, amely papok kinevezéséért, teológiai hallgatók fölvételéért, omladozó templomok kijavításáért, vagy csak épületromok és romló lelkek megtartásáért folyt. Rejtélyes körülmények között meghalt papokért, titokzatosan eltűnt szellemi értékekért, lerombolásra ítélt templomokért, betiltott vallásos ünnepekért küzdött egész napos munkaidejében... Az ő érdeme, hogy egyházunk nincs megosztva és utódja sziklára épült templomot vehet át, nem falmaradványokat és romokat. Vele volt a papság, vele a hívei. És főként vele volt Isten." /Vencser László: Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./"