Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./

A Demokrata Párt országos tanácsa márc. 17-i ülésén a kormányzásban való további részvétele mellett döntött. A tanácskozáson Paula Ivanescu, a DP ügyvezető titkára élesen bírálta az elnöki hivatalt, mondván: intrikákat sző, hol a parasztpártiakat, hol a liberálisokat felhasználva, hogy viszálykeltés útján vezesse az országot. - A koalíció vezetői értékelték a DP döntését. /Nem lép ki a kormányból a DP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A képviselőház honvédelmi, belügyi és nemzetbiztonsági bizottsága márc. 22-én folytatta a "Zavtragate" ügy kivizsgálását. Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő, a bizottság tagja elmondta: úgy döntöttek, nem hoznak létre külön kivizsgáló bizottságot, amely kizárólag ennek a kérdésnek a tisztázásával foglalkozzon. Márc. 21-én a parlament több illetékes bizottsága is tárgyalta a "forró drót" néven ismertté vált ügyet. A nemzetvédelmi bizottság tagjainak közlése szerint a román és az orosz elnöki hivatal között soha nem működött úgynevezett "forró drót". 1994-ben technikai megállapodás született a két államfő közti közvetlen telefonkapcsolat megteremtéséről, de ezt soha nem hajtották végre, a Moszkvából küldött berendezéseket máig nem szerelték fel. Működött ugyan egy kódolt, magas frekvenciájú telefonvonal, amely az egykori KGST-országokat kötötte össze. Ezt a napokban, március 20-án némították el. Iliescu cáfolta a forró drót létezését. /"Zavtragate": Nem alakul különleges kivizsgáló bizottság. Jövő héten folytatják a meghallgatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Máj. 10-én az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában Markó Béla találkozott a bukaresti magyar sajtó képviselőivel. Az önkormányzati választások, előválasztások, és a Marosvásárhelyen kialakult helyzet volt a téma. Az RMDSZ színeiben indul 313 polgármester-jelölt, 6817 helyi tanácsosjelölt és 652 megyei tanácsosjelölt. Az előválasztások ellenére akadnak helyenként független indulók is. Marosvásárhelyen rosszul szervezték meg az előválasztásokat. Baj volt a kampányolással, de a szavazók felkészítésével is. Becsapták az előválasztókat. Nem mondták meg nekik, hogy szavazólapjuk csak úgy érvényes, ha azon egy bizonyos számú név marad. Az érvénytelen előválasztás után dönteni kellett a jelöltlista felől. Szabály szerint ezt már csak a TKT tehette meg. Nagy viták, végül megtette. A végső határidő előtt pár perccel Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke a választási körzethez olyan városi tanácsosi jelöltlistát adott le, amelyen megváltoztatott a TKT listájával szemben néhány nevet és sorrendet. Kincses Elődtől megvonták a delegáltság jogát. Ezt a döntést a Reform Tömörülés állásfoglalása másként gondolkodás elleni merényletnek minősítette. Cseke Péter, a Romániai Magyar Szó főtitkára szerint az RMDSZ-nek nem szabad engednie, hogy belső életét megfertőzze az ún. balkáni politizálási stílus. "A csalás, a hazugság." /Cseke Gábor: Feljegyzések egy töprengő vitáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A Kötő József államtitkár meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezett Szigeti László, a szlovák oktatási minisztérium államtitkára, és a kíséretében lévő Szabó László, kisebbségi oktatásért felelős főosztályvezető. A vendégek jún. 14-én az RMDSZ képviselőivel találkoztak az RMDSZ elnöki hivatalában. A megbeszélésen részt vett Kötő József, Demeter János, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke, helyettes kormányfőtitkár, Kelemen Hunor a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, művelődési államtitkár, Lányi Szabolcs az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke, Sántha Attila tanügyminisztériumi tanácsos és Bartunek István, a szövetségi elnök személyi titkára. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és az RMDSZ kormányzati tisztségviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország kormánykoalíciójában végzett tevékenységük tapasztalatairól. /Szlovák oktatási államtitkár romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1744. sz./

Szept. 13-án a bukaresti RMDSZ Elnöki Hivatalban ülésezett a Szövetségi Operatív Tanács. A következő határozatokat fogadták el. Kinevezték Borbély Lászlót az Országos Kampánystáb tagjává, és megbízták az államelnök-jelölt kampányának vezetésével. - Elutasították Szaniszló József óvását Böndi Gyöngyike képviselő jelöltsége ügyében, mert az aug. 30-i határidő nem a beszámolási kötelezettségre vonatkozik, hanem a jelölési pályázatra. A Szövetségi Operatív Tanács megvizsgálta Kincses Előd óvását és a következőképpen döntött. A Maros megyei küldöttgyűlés összehívását szabályosnak tartja, az újratárgyalást kezdeményező indítványt elutasítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14. - 1803. sz./

Dec. 19-én Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta James Swigert, az USA európai ügyekért felelős külügyi államtitkárát és Larry Napper rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. A találkozó résztvevői a választások után kialakult aktuális politikai helyzetről, az új kormányról, a parlament összetételéről, az RMDSZ álláspontjáról folytattak megbeszélést. Markó Béla elmondta, a szövetség akkor fogja támogatni a PDSR kisebbségi kormányát, ha az megoldást tud nyújtani a romániai magyar közösség számára is fontos kérdésekben: a helyi közigazgatási törvény megszavazása, a föld- és erdő törvény végrehajtása, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, az anyanyelvű oktatás bővítése és a regionális fejlesztés által. A magasrangú amerikai politikai elemzők értékelték és nagyon fontosnak tartották az RMDSZ szerepét a romániai parlamenti választásokon. Az RMDSZ felelős politikai alakulat, mely magas politikai érettségről tett bizonyságot - hangsúlyozták. A politikusok ugyanakkor elmondták, hogy az USA továbbra is figyelemmel kíséri a romániai kisebbségek helyzetének alakulását. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 19. - 1874. sz./

"Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./"

"Új nevet kapott a Román Elnöki Hivatal: ezentúl Elnöki Adminisztrációnak nevezik ezt a hivatalt, ezáltal is hangsúlyozva, hogy az államfő munkáját segítő személyzetről van szó. Az itt dolgozóknak hűségesküt kell letenniük az elnök mellett. /Új nevet kapott az Elnöki Hivatal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 12./"

"A magyar-román kapcsolatok kérdéseiről folytatott konzultációt febr. 6-án Bukarestben Lőrincz Csaba, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral tárgyalt, és fogadta őt Mircea Geoana külügyminiszter. Előkészítették Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jövő heti hivatalos bukaresti tárgyalásait. Markó Béla szövetségi elnök febr. 6-án a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta Lőrincz Csabát. /Magyar-román konzultációk Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./"

"Két egyházmegye - a zilahi és a szilágysomlyói - presbiterei tanácskoztak febr. 24-én Zilahon. A tanácskozást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és főgondnoka hívta össze. Tőkés László püspök megnyitójában jelezte, az egyházi fegyelem megszilárdítása érdekében szükséges a találkozó. A jelenlévők tiltakoztak amiatt, hogy az iskola vezetése a visszahívott lelkészek helyett, esperesi jóváhagyás nélkül, a Sulyok István főiskolán végzett vallástanárokkal oldotta meg a hitoktatást. Az iskolában a múlt hét közepén törvényszéki végrehajtók kötelezték László Kálmánt, az egyház által kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és leltárának átadására. /Megvitatták a kollégium-botrányt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./ A zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében az iskolafenntartó Zilahi és Szilágysomlyói Református Egyházmegyék Presbitériumának febr. 24-ei zilahi nagygyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely több követelést tartalmaz: Seres Magda igazgató önkéntes visszavonulása vagy állásából való leváltása, a kialakult helyzetért felelős Szilágy megyei tanügyi főfunkcionáriusok és RMDSZ-tisztségviselők felelősségre vonása, az egyházellenes perbe bekapcsolódott és egyházellenes magatartást tanúsító kollégiumi tanárok önkéntes lemondása vagy leváltása. A nagygyűlés számos egyházi, civil és politikai szervezethez, többek között a testvéregyházakhoz, az erdélyi magyarsághoz, "román testvéreinkhez", Ion Iliescu elnökhöz és Adrian Nastase miniszterelnökhöz, az RMDSZ elnöki hivatalához, az RMDSZ platformjaihoz fordult támogatásért. Amennyiben e felhívás eredménytelen marad, a nagygyűlés kész a strasbourgi bíróságokhoz, a Kereszténydemokrata Unióhoz fordulni. A nagygyűlés küldöttséget menesztése Bukarestbe, az illetékes minisztériumokhoz, az állam-, illetve kormányfőhöz, "peres és fegyelmi eljárás beindításának megfontolása egyházunk vezetőinek megrágalmazása és egyházi, iskolai, valamint közéleti visszaélések és vétségek tárgyában", továbbá kilátásba helyezték a polgári engedetlenség eszközeinek igénybevételét is. A nyilatkozatot Tőkés László püspök, Molnár Kálmán és Lukács József esperesek, Kovács Zoltán, Baksay Károly, Márkus László főgondnokok írták alá. /Presbitériumi nagygyűlés a zilahi református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Az 1990 márciusi véres események áldozatainak, hozzátartozóinak fájdalmát sem az idő, sem az együttérzés nem enyhítheti. Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak kötelessége minden évben ezen a napon fejet hajtani a magyarellenes pogrom mártírjainak emléke előtt - hangsúlyozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke márc. 20-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Irodában, ahol Szepessy Lászlóval, az Elnöki Hivatal igazgatójával, valamint dr. Benedek Erzsébettel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének képviselőjével közösen találkoztak a tizenegy évvel ezelőtti tragikus márciusi események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóival, valamint a sok évi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, illetve Juhász Ilonával. A találkozó során az RMDSZ képviselői átnyújtották azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezető Elnökség tavalyi döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. - Az évente átnyújtott adományok egyértelmű jele annak, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezete saját áldozatainak tekinti az események kárvallottjait. Az RMDSZ továbbra is kitartóan szorgalmazza a márciusi események valós feltárását. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 20. - 1932. sz./ "

"Ápr. 11-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadta Lord Russel-Johnstont, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökét. A tanácskozáson a magyar kisebbség helyzetéről volt szó. A szövetségi elnök elmondta, hogy a kétmilliós magyar közösséget képviselő RMDSZ programjában két nagyon fontos célkitűzés szerepel: Románia európai csatlakozásának támogatása és a szükséges gazdasági, szociális és politikai reform véghezvitele, ugyanakkor a magyarok nemzeti közösségi jogainak visszaállítása. Az RMDSZ képviselői tájékoztatták lord Russel-Johnstont a közösségi és egyházi tulajdonok meg nem oldott helyzetéről, az oktatási kérdésről, a magyar egyetem visszaállításáról, a magyarok arányos képviseletéről a közéleti intézményekben. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke támogatásáról biztosította az RMDSZ képviselőit. /Lord Russel-Johnstonnal találkoztak az RMDSZ-vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Ápr. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi államfő. Ő az első külföldi államfő, aki felkeresi a román fővárost Ion Iliescu tavalyi újraválasztását követően. Az államfői tárgyalások mellett Mubarak megbeszéléseket folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel és találkozott a román képviselőház, illetve a szenátus elnökeivel is. - Emile Lahoud libanoni elnök május elejére tervezett bukaresti látogatás mutatja, hogy Románia kész hozzájárulni a palesztinok és az izraeliek közötti ellentétek csökkentéséhez, a tartós békét megteremtő tárgyalások újrakezdéséhez - fogalmazott a román elnöki hivatal szóvivője. Ion Iliescu ápr. 25-én - Mubarak érkezése előtt - az izraeli Munkapárt főtitkárával, Ranaan Cohennel, az izraeli kormány tárca nélküli miniszterével folytatott megbeszéléseket Bukarestben. - Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, aki az elmúlt héten körutat tett a Közel-Keleten, azt hangsúlyozta, hogy Romániának gazdasági érdekei vannak a Közel-Keleten, de nem vállalt közvetítői szerepet, csak ha felkérik arra. /Mubarak Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta Susan Johnson-t, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövet-helyettesét és Steven Blake első titkárt. A megbeszélés a következőkről szólt: Románia politikai és gazdasági helyzete, a romániai magyar kisebbség helyzete, a privatizációs folyamat és a gazdasági reform kérdése, és az RMDSZ viszonya a Szociáldemokrata Párttal. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 18. - 1990. sz./"

"Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./"

"Júl. 13-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta a Martonyi János magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget. Martonyi János tájékoztatta az RMDSZ vezetőit a román miniszterelnökkel és külügyminiszterrel folytatott tárgyalások eredményeiről. Markó Béla ismertette az RMDSZ álláspontját, miszerint üdvözli a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény. /Martonyi-Markó találkozó az elnöki hivatalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"

"Aug. 31-én Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsadója Románia elnöki hivatalánál iktattatta Héjja Dezső, Paizs Ottó és Reiner Antal egyéni kegyelmi kérését. A másik két elítélt - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - magyar állampolgár, ezért számukra nem kértek kegyelmet. Az Agache család tagjai, özvegye és a néhai őrnagy négy gyermeke - Agache Andrei Ovidiu, az ötödik gyermek nem óhajtott ebben részt venni - június 14-én iktattatták az elnöki hivatalnál a család Románia elnökéhez, a politikai osztályhoz és a civil társadalomhoz címzett nyílt levelét, amelyben az esetleges elnöki kegyelem ellen tiltakoznak. Tamás Sándor parlamenti képviselő közölte: az orvosszakértői intézet csak augusztus 30-án küldte el a Héjja Dezső egészségi állapotának felülvizsgálatához szükséges iratát a törvényszékhez, és az csak jövő héten kerülhet a csíkszeredai börtön parancsnokságához. Csíkszeredából Bukarestbe csak hetente egyszer, szerdai nap szállítanak rabokat, és nem biztos, hogy a következő tárgyalás időpontjáig, szept. 20-ig sikerül Héjja Dezsőt megvizsgálni. /Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./"

"Az államfői hivatal tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy bírósági eljárást kezdeményezzen Corneliu Vadim Tudor ellen amiatt a kijelentése miatt, mely szerint Romániában - Iliescu előző országlása idején, 1994 és 1996 között - Hamasz-terroristákat képeztek volna ki. Vadim kijelentette: nem 30 terroristát képeztek ki SPP- táborokban - mint azt először állította -, hanem 108-at! Azt is közölte, hogy amennyiben mind a 108 Hamasz-gárdistát törvény elé idézik Romániában, ő is hajlandó lemondani parlamenti mentelmi jogáról és megjelenni a bíróságon. - Marius Oprea a Romania Libera szept. 20-i számában azt írta, hogy az 1990 és 1996 közötti periódus megannyi csempészbotrányának szálai, melyek arab fantomcégekhez és az akkori Iliescu-rendszer megannyi korifeusához kötődnek, és melyek révén hatalmas összegek jutottak külföldre, nagy valószínűséggel Oszama bin Laden nevéhez is hozzákapcsolhatóak. Corina Cretu, az államfő szóvivője bejelentette: az elnöki hivatal elvárja, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot Oprea cikke miatt a lap és a szerző ellen. A szóvivő szerint "egy olyan anyagról van szó, amely súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, a terroristák fiskális paradicsomának tüntetve fel az országot, és amely szigorúan titkos dokumentumokat szolgáltatott ki a nyilvánosságnak". /Szilágyi Aladár: Vadim "kedvesebb", mint Oprea? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./"

"Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok új nagykövete okt. 2-án felkereste Markó Béla szövetségi elnököt hivatalában. Markó ismertette a jelenlegi román politikai helyzetet, az RMDSZ és a kormánypárt együttműködésének sajátosságait, illetve a szövetség célkitűzéseit. Megemlítette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a földtörvény és közigazgatási törvény alkalmazásával kapcsolatos gondokat, és tájékoztatta az állami magyar egyetem létesítésének igényéről, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű oktatás bővítéséről, a döntéshozó struktúrák, illetve tanszékek és karok létrehozásáról. A szövetségi elnök továbbá közölte, hogy a szövetség egyértelműen támogatja Romániának integrációs erőfeszítéseit mind az európai, mind az észak-atlanti szövetségbe. Michael Guest részletesen érdeklődött a státustörvényről. Kifejtette: ezt valamiképp meg kell oldani, és ennek nem szabad a két ország viszonyának ártania. A nagykövet elmondta, hogy különös érdeklődéssel figyeli az etnikai kérdések alakulását, megoldását, mert az EBESZ keretén belül is e kérdéskörrel foglakozott. /Amerikai nagykövetet az RMDSZ elnöki hivatalában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"A Politikai akarat: Románia a nemzetiségi alkalmazkodás ösvényein c. PER-kiadvány előszavát közölte a lap. "Amikor a PER 1991-ben megkezdte romániai munkáját, a felek közötti bizalmatlanság olyan mély volt, hogy csaknem egy évbe telt a román hivatalosságokat és a magyar közösség vezetőit meggyőzni arról, hogy ugyanahhoz az asztalhoz leüljenek. De amikor ez végre megtörtént, egy olyan hosszú távú és állandó, kivételesen sikeres politikai folyamat indult meg Romániában, amely az országot az e téren elérhető megvalósítások példájává emelte." - így kezdődik a szöveg. 2001. febr. 22-24. között a PER szemináriumot tartott Predealon, hogy felmérje a román-magyar viszonyt a 2000. évi választások nyomán. Az új kormánypártnak, a PDSR-nek és az RMDSZ-nek sikerült kidolgoznia egy megegyezési protokollumot. Predealon a részvevők között voltak az Elnöki Hivatal képviselői, a kormány tagjai és a politikai pártok, a NATO, az Egyesült Államok külügyminisztériuma és romániai nagykövetsége képviselői. A nyugati résztvevők hangsúlyozták, hogy az etnikumok közötti viszonyok megváltoztatása terén Románia messzebbre jutott, mint a legtöbb közép-kelet-európai ország. Megjegyezték, hogy ez nemcsak az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének eredménye (1995-2000), hanem a 2000-es választások után megkötött - precedens nélküli - RMDSZ-PDSR protokollumoké is, amelyek egyedülálló példák egy olyan régióban, amely telve van etnikai feszültségekkel és konfliktusokkal. /Előszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"

"A kormány, a titkosszolgálat és az elnöki hivatal után nov. 21-én a parlamentben is megjelent a "HarKov-rögeszme". Ion Stan képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot (RHSZ) felügyelő bizottság elnöke figyelmeztetett: Hargita és Kovászna megyében már most léteznek olyan intézmények, amelyek működése elvezethet autonóm területi egységek megteremtéséhez. Az RHSZ-nek Stan szerint biztos információi vannak arra nézvést, hogy "romántalanítási" folyamat van készülőben, amelyek célja "a román elem kiiktatása a helyi döntéshozatali rendszerből". A politikus határozott ellenlépések megtételét sürgette. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője közölte: követelik, hogy Adrian Nastase a parlament rendkívüli ülésén számoljon be a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Ha a miniszterelnök nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az ellenzéki párt aláírásgyűjtést kezd a két házban egy bizalmatlansági indítvány benyújtása céljából. /(-ner): A HarKov-rögeszme a T. Házban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./

Az RMDSZ vezetősége a magyar kormány külügyi küldöttségét fogadta az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar küldöttség részéről jelen volt többek között Martonyi János külügyminiszter és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Martonyi János a megbeszélés után közölte, hogy bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit a román fővárosban Szövetségesek tavasza címen megrendezett NATO-értekezleten. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az utóbbi időben Románia csatlakozási esélyei nőttek. Megszűntek a státustörvény körüli feszültségek, jelezte Markó Béla, és három hónap távlatában Magyarország és Románia viszonyáról elmondható, hogy nem csak a státustörvény tekintetében, hanem minden viszonyban jól alakul. /Az RMDSZ vezetősége Magyarország külügyi küldöttségét fogadta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./

"Nem vesz részt a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Markó Béla RMDSZ-elnök. Nem kérdezték meg, hogy melyik napon tudna elmenni, csak beírtak a programba, majd küldtek egy meghívót. Ilyen körülmények között nem megy el, fejtette ki Markó. Hozzátette: ő senkinek nem tanácsolta, hogy maradjanak távol a szabadegyetemtől. Toró T. Tibor képviselő, RT-elnök szerint ugyanakkor "Tusványosról úgy látszik, a meghívott RMDSZ-alkalmazottak, illetve az RMDSZ-vezetéshez lojális politikusok részvételét az RMDSZ vezérkara megtiltotta". Bencze Tibor szerint a szervezők valóban nem egyeztettek az elnöki hivatallal, de a többi előadóval sem. Az elmúlt években sem volt másként, akkor a szövetségi elnök mégis eljött. A vitanapon Kucsera Tamás Gergely, a magyarországi MIK elnöke elmondta, a rendszerváltás sajátosságaiból adódóan Magyarországon törvényszerű volt, hogy az ifjúsági szervezetek világa kétpólusúvá vált. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Markó nem megy Tusványosra. Formai okokra hivatkozik az RMDSZ elnöke. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./"

"A Nyárádszentmártonban tartott MIÉRT-táborban az RMDSZ elnöki hivatalából származó tájékoztatás szerint "az európai integráció és a kisebbségpolitika kérdéseiről tartottak vitafórumot vezető magyar és román politikusok". A híradások semmiféle vitáról nem szóltak, ugyanis a táborban teljes volt a baloldali összhang mind román-magyar, mind magyar-magyar, mind generációs viszonylatban, állapította meg az Erdélyi Napló. A felszólaló Markó Béla RMDSZ-elnök szerint egyes eszközök programadó jelentőségűekké válhatnak. Példaként említette, hogy a kormányon lévő SZDP és az RMDSZ parlamenti együttműködése modellként szolgálhat arra, miként lehet a többségi demokráciát "megállapodásos demokráciává" változtatni. Markó hangsúlyozta Nyárádszentmártonban, hogy a romániai magyarság olyan önálló közösséget kíván formálni magából, amely részese a román társadalomnak, ugyanakkor szervesen kapcsolódik a magyar nemzethez. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egyaránt arra helyezték a MIÉRT-táborban a hangsúlyt, hogy alapvetően a folyamatosság elve érvényesült az elmúlt 12 évben a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyar politikában. Szabó az előző négy évhez képest elsősorban a szomszédságpolitikában tart szükségesnek változásokat. Itt kell helyreállítani a megbillent egyensúlyt. Ebből a körmönfont megfogalmazásból kihámozható, hogy az egyensúlyt a polgári kormány billentette fel - nyilván Magyarország kárára - a kedvezménytörvény megalkotásával, amely viszont a szocialista kormány szerint is fontos eredmény volt. Tehát az egyensúly helyrehozása az illető törvény visszavonásával lenne elérhető, akármennyire is fontos eredménynek mondják. Magyarország javát egy olyan egyensúly szolgálná a szomszédságpolitika terén - Szabó szavaiból következtetve -, amely nem adna okot a szomszédos államok berzenkedésére, ám mivel a szomszédok a területükön élő magyarok iránti budapesti érdeklődést és gondoskodást veszik leginkább rossznéven, ergo ezt kell visszafejleszteni, megszüntetni, csökkenteni. /D. L.: Egy- és kétértelműségek Nyárádszentmárton kapcsán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 30./"

"Az Agache-per öt elítéltje közül jelenleg a három év börtönbüntetésre ítélt Reiner Antal van a rácsok mögött a csíkszeredai börtönben immár 382 napja. Reiner a hipotónia egy különös válfajában szenved, mely életfontosságú szerveit - például szemét, agyát, veséjét, szívét - visszafordíthatatlanul károsítja, s melynek kezelése a börtönben nem lehetséges. A beteg férfi ügyét elsősorban Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke karolta fel, aki Sógor Csaba szenátorral és Ráduly Róbert parlamenti képviselővel együtt több alkalommal is felkereste a börtönben. A megye RMDSZ-es honatyái közül senki nem látogatta meg. Reiner jelenleg embertelen körülmények között él, ötvenen vannak a közös cellában, ketten alszanak egy ágyban. Katona Ádám ez év augusztus 12-én nyílt levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, melyben Reiner Antalnak elnöki kegyelmet kér. Katona Ádám nyílt levelére az elnöki hivatalból egyelőre semmiféle visszajelzés nem érkezett. /Iochom István: Agache-ügy. Reiner Antal a börtönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"