Megfenyegették a kuruc. info szésőjobboldali portálon Czika Tihamért, az RMDSZ jogi és kommunikációs tanácsosát. A szerző a Czika Tihamérnak a manna.ro internetes portálon megjelent írásait kritizálják, melyek szerintük „az autonómia, a kereszténység és a család elleni kirohanások”. A portál magyarellenesnek titulálta Eckstein-Kovács Pétert, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosát, valamint Salamon Márton Lászlót, az ÚMSZ felelős szerkesztőjét, utóbbit a június 16-án megjelent „Közpénz a szélsőjobbnak“ című cikk miatt. /Feljelentés a kuruc. info ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Romániában egyszerre három tanügyi törvénytervezet létezik. Mindegyiket egy-egy politikai párt sajátította ki magának. A Cristian Adomnitei tanügyminisztersége alatt összeállított „liberális” tervezet rég túljutott az egyhónapos nyilvános közvitán, de a parlament asztalára már nem került. Az államelnöki hivatal oktatásügyi tanácsosa, a „becsületből” lemondott egykori tanügyminiszter, Mircea Miclea is összeállított alig egy éve egy másik tervezetet, ezt most a Demokrata-Liberális Párt reklámozza. A múlt év őszén szociáldemokrata miniszter asszony került a tárca élére, összehívta a szaktárca okosait, nekiláttak egy harmadik törvénytervezet kidolgozásának. Húsz éve Romániában az oktatás teljesen a politikának, az éppen hatalmon levő kormánynak van alárendelve. /Nagy-Hintós Diana: Tervezetek kuszasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Ioan Talpes tábornok bejelentette, hogy függetlenként megpályázza az államfői tisztséget. Talpes annak idején független szenátor volt, miniszterelnök-helyettes, az elnöki hivatal vezetője, valamint a külügyi hírszerzés, az egyik titkosszolgálat igazgatója. Miron Cozma bányászvezér meggyőződését fejezte ki, hogy képes megnyerni az elnökválasztást. Gigi Becali is bejelentette, hogy versenybe száll az államfői tisztségért. /Államfő akar lenni Talpes, Cozma, illetve Becali. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Nem vesznek részt a liberális képviselők és szenátorok a parlament két házának szeptember 15-én tartott együttes ülésén, amelyen a Boc-kormány felelősséget vállal az oktatási, az egységes közalkalmazotti bérezési, illetve a kormányzati ügynökségek összevonását szabályozó törvénytervezetekért. Ami pedig az ezt követő államfői beszédet illeti, a PNL-s törvényhozók végig fogják hallgatni Traian Basescu elnök beszédét, de elsősorban az államfői hivatal, a parlament intézménye iránti tiszteletből – jelentette be Crin Antonescu, a párt elnöke. /Bojkottálja a PNL a felelősségvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Ioan Lacatusu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója, válaszként a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésekre, tízpontos dokumentumot küldött többek között az államelnöki hivatalnak, amelyben az elmagyarosított románok „újra-románosítását”, illetve egy jogszabály kidolgozását javasolta a székelyföldi románok identitásának megőrzése céljából. A Székely Hírmondónak elmondta, hogy ő nem magyarellenes, csupán a román kultúráért harcol. Szerinte a székelyek letelepülése utáni volt a békés elmagyarosítás. A második fázis már erőszakos elmagyarosításként is felfogható, és az 1848-as forradalom után, illetve a dualizmus korában (1867-1918) csúcsosodott ki. Lacatusu szerint a letelepedő székelyek itt román őslakosokat találtak. Arra a kérdésre, hogy akkor a mi a magyarázata annak, hogy az írott forrásokban Háromszéken csak a 18. században jelenik meg a román etnikum, és csak jóval azután épülnek az első ortodox templomok, kijelentette: főleg az 1848 utáni korszakban irányított elmagyarosítás történt. Az ortodox templomok azért jelentek meg olyan későn, mert az ortodox vallás Erdélyben nem volt elismert. Lacatusu nem akar románosítani. Idegenkedik a területi autonómiától, mondván, már most ennyire ellenséges a hangulat, akkor mi lesz az autonómia után? /Tinca Teddy: Aki visszarománosítaná a székelyeket Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 25.

Több drogrehabilitációs központ is megszűnik azután, hogy Romániában az államelnöki hivatal által megbízott szakértői bizottság a napokban a könnyűdrogok legalizálására tett javaslatot. Becslések szerint akár háromszázezerre is tehető a szenvedélybetegek száma. Vannak fertőzött és kevésbé fertőzött városok, Erdély valamivel tisztább, de Kolozsváron riasztóan jól működik a piac. Dr. Bíró István, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház elmegyógyász-főorvosa elmondta: a kórházak felkészültek a drogfüggők fogadására és helyi kezelésére, de teljességgel hiányzik az a szociális ellátórendszer, amely a drogfogyasztó társadalmi rehabilitációját segítené. Bíró szerint Háromszéken egyelőre nem jelentős a drogfogyasztás mértéke. Kovászna megyében a ‘90-es évek elején jelent meg a vadkender. Első alkalommal 1995-ben fogtak el egy kábítószer-kereskedelemmel kísérletező csoportot. Az ezredforduló után kezdtek beszivárogni az extasy tabletták, és néhány éve már kokain is beszerezhető Kovászna megyében. A Kolozs megyei rendőrség arról számolt be, hogy az első félévben több tucat kábítószer-kereskedőt tartóztattak le Kolozsváron. /Kovács Zsolt, Antal Erika, Sipos M. Zoltán: Droghelyzet: országos szívás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Jelentős felzúdulást keltett mind a Magyar Polgári Pártban (MPP), mind az erdélyi magyar politikumban, hogy Szász Jenő, a polgári párt elnöke részt vett december elsején Bukarestben, az elnöki hivatalban rendezett fogadáson, amelyen Erdély Romániához csatolását ünnepelték. Ez ellen tiltakozva Tőkés András, a párt országos alelnöke lemondott a szervezetben betöltött tisztségeiről. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint Szász Jenő december elsejei bukaresti „díszmagyarkodásával“ kompromittálta az autonómia ügyét. „A brüsszeli román delegáció engem is meghívott kedden az európai parlamentben szervezett ünnepségre, de természetesen nem mentem el“ – nyilatkozta Tőkés László. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott: Szász Jenő sokat köszönhet Basescunak. „Az MPP elnöke a jelenlegi államfő közbenjárásával tudott pártot alakítani, így tudott két évig önkormányzati tanácstestület nélkül polgármester lenni és Basescunak köszönheti azt is, hogy információim szerint több büntetőügyi dossziéját mosták tisztára” – mondta Borboly. Szász Jenő pártelnök nem érti Tőkés András alelnök lemondását. „Nem ünnepelni, pezsgőzni mentünk Bukarestbe, és nem is tűztük ki a román kokárdát, mint az ünnepi fogadás résztvevői. /Össztűz Szász Jenőre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Idén nehézségekbe fognak ütközni az országos egészségügyi programok, az infrastruktúra fejlesztésére és az egészségügyi felszerelések beszerzésére irányuló befektetési programok támogatása, jelentette ki Cseke Attila egészségügyi tárcavezető.
„Nehézségekbe ütközik majd az országos egészségügyi programok, az infrastruktúra fejlesztésére és az egészségügyi felszerelések beszerzésére irányuló befektetési programok támogatása. Gondok lesznek ugyanakkor a sürgősségi eseteket fogadó osztályokban és a vérátömlesztési központokban szükséges gyógyszermennyiség és egészségügyi fogyóanyagok biztosításával is. Mégis reménykedem azonban, hogy az egészségügyi rendszer szükségleteihez fogjuk tudni igazítani a finanszírozást, ugyanakkor azonban hatékonyan kell felhasználni az erőforrásokat a rendszerben” – mondta Cseke Attila.
A miniszter szerint 2010 nem csupán anyagi szempontból lesz nehéz év az egészségügyi rendszer számára.
„Nem vagyok elégedett az egészségügynek kiutalt költségvetéssel, de ekkora a büdzsé a válság évében. Az Egészségügyi Minisztérium 4 191,6 millió lejes költségvetést kapott 2010-re, azaz körülbelül ugyanannyit, mint 2009-re, amikor 4 004,6 millió lejt kapott a tárca. Ahogyan arra az Államelnöki Bizottság 2008-as jelentése is rámutatott, az egészségügyi tárcának a GDP 6 százalékára lenne szüksége 4-7 évig” – tette hozzá a miniszter.
(Mediafax). Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Egy év a Cotroceni-palotában
Interjú Eckstein-Kovács Péterrel, Traian Băsescu államelnök kisebbségügyi tanácsosával
Amikor decemberben Temesváron Băsescu államfő megbízásából átnyújtottam Tőkés Lászlónak Románia legjelentősebb érdemrendjét, mindezt kétnyelvű ceremónia keretében, nehezen tudtam volna elképzelni, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök megbízásából egy felvidéki magyar tanácsos átadhatja Duray Miklósnak a legmagasabb szlovák állami kitüntetést.
Egy éve dolgozik Traian Băsescu mellett, az Államelnöki Hivatal kisebbségügyi tanácsosaként. Ez az egy év úgy telt el, hogy az RMDSZ, amelynek ön is tagja, ellenzékben volt, miközben az államfőhöz közel álló Demokrata–Liberális Párt hatalmon. Most, hogy kormányra került az RMDSZ a PD-L oldalán, kényelmesebb a helyzete?
– Természetesen más a helyzet most, mint amikor az RMDSZ ellenzékben volt. Az államelnöki hivatal az alkotmány szerint pártsemleges, ebből a szempontból, mondhatnám, talán egy kicsit kényelmesebb lett a helyzetem. Ha úgy vesszük, ebben a helyzetben tehát nem egy ellenzéki pártot, hanem a kormányon levő, elnöki hivatallal együttműködő RMDSZ-t képviselem az elnöki hivatalban.
Megbízatása egyéves időszakának talán legnagyobb magyar–román konfliktusa az a botrány volt, amely a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László erdélyi látogatása körül robbant ki.
– Egyrészt az úgynevezett botrány nem kapcsolható egyértelműen az államelnöki hivatalhoz, másrészt – úgy, összehasonlításként – távolról sem Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai esetének voltunk itt is tanúi.
Amikor decemberben Temesváron Băsescu államfő megbízásából átnyújtottam Tőkés Lászlónak Románia legjelentősebb érdemrendjét, mindezt kétnyelvű ceremónia keretében, nehezen tudtam volna elképzelni, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök megbízásából egy felvidéki magyar tanácsos átadhatja Duray Miklósnak a legmagasabb szlovák állami kitüntetést.
Visszatérve az államfőhöz, illetve az RMDSZ-hez fűződő viszonyához, az elnökválasztási kampányban feszültségek keletkeztek e miatt a kettősség miatt. Akkor Kovács Péter ügyvezető alelnök megüzente: Ecksteinnak vagy el kell fogadnia az RMDSZ álláspontját, vagy pedig fel kell függesztenie szövetségi tagságát.
– Mostanában mind a politikai életben, mind a médiában gyakran esik szó arról, hogy meddig tart a pártfegyelem, milyen kritériumok alapján juttatnak a pártok vezető beosztásba embereket. Noha nekem a húsz év alatt többször is vonzó ajánlatokat tettek különböző pártok, nem látok más pályát magam előtt, csakis az RMDSZ-ben való politizálást. Ebben a perspektívában nem számításból mondtam azt sem, hogy amennyiben az RMDSZ megvonja tőlem a bizalmat, távozom cotroceni-i beosztásomból.
Kisebbségi sor(s)ból jövő szabadelvű politikus milyen tanácsokat tud adni egy magát jobboldalinak beállító államfőnek?
– Elsősorban jó tanácsokat. A szabadelvűség, a liberalizmus sok egyéb mellett azt is jelenti, hogy adott helyzetben hogyan tudunk pragmatikusan gondolkozni és a lehető legnyitottabb álláspontot képviselni, ilyen szempontok szerint tanácsolom az államfőt.
Az államfő a pártállami időkhöz hasonlóan televíziós beszédeiben nem tesz említést a Romániában élő nemzeti kisebbségekről, kizárólag románokról beszél. Ebben a kérdésben nem tanácsolta soha az államfőt?
– Újévi beszédében az államfő külön köszöntötte – a romák, ukránok és más kisebbségiek mellett – a magyarokat is. Ugyanakkor bosszantó, hogy miközben Traian Băsescu szerintem is vitatható kijelentését – miszerint Székelyudvarhely annyi autonómiát érdemel, mint Caracal – minden kerítésre felírtuk, a szociáldemokraták államfőjelöltjét, Mircea Geoanát – akit az RMDSZ is támogatott az elnökválasztási kampányban – egyszer sem kérdeztük meg, mi a véleménye a kulturális és a területi autonómiáról. Ezt a kérdést Geoană úr esetében teljesen jegeltük.
Az államfő a székelységtől kapott szavazatoknak köszönhetően lett újra elnök. Lesz még Székelyföldre sűrű elnöki „búcsújárás”?
– Nem szeretem, ha a sajtó rosszindulatúan fogalmaz...
Pedig nem annak szántuk...
– Nincs arról szó, hogy Băsescu úr búcsúra járt volna Csíksomlyóra vagy máshova. Mikor az államfő a Székelyföldön járt, találkozott a megyei tisztségviselőkkel, önkormányzati vezetőkkel, és nem utolsósorban a székely emberekkel, azt tette, amire elődei valahogy nem voltak hajlandók.
Az RMDSZ elnöke nemrég azt mondta, még az idén a parlament elé viszik a kisebbségi törvényt. Erről a kérdésről, mint kisebbségügyi elnöki tanácsost, meg fogják kérdezni?
– Emlékszünk, Băsescu úr az RMDSZ tavalyi kolozsvári kongresszusán kijelentette, támogatni fogja a kisebbségi törvény elfogadását. Az államfő nagyon is számon tartja, kinek mit ígért, az ígéreteket pedig igyekszik teljesíteni. Amúgy a kisebbségi törvényt nem neki, hanem a parlamentnek kell elfogadnia.
Az, hogy Băsescu államfő újabb ötéves mandátumot nyert, az Ön számára megnyugtató?
– Nem tudom, ön mit ért megnyugvás alatt, de hadd mondjam el, hogy nem vagyok nyugalomra vágyó politikus, mint ahogyan Băsescu államelnök is mindig hangsúlyozza, hogy nem fog olyan nyugalmat nyújtani, ami visszalépést vagy elvtelen kiegyezést jelentene.
Én nem a nyugalomért vállaltam el az elnöki tanácsosi beosztást, hanem azért, hogy olyan helyzetben lehessek, hogy ahol lehetséges, ott tudjak segíteni, esetleg jóra fordítani a dolgokat. Egyébként sem kívánom a következő öt esztendőt elnöki tanácsosként Cotroceni-ben kitölteni, nem ebből a beosztásból kívánnék majd nyugállományba vonulni.
Lokodi Imre. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Nem tetszik Bukarestben a magyar állampolgárság
Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.
A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.
Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről".
Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket.
A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak.
A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Számok számonkérése
Az ország 2012-es állami költségvetési tervezete értelmében, többek között, növekszik az államelnöki hivatal büdzséje (az idei 28,8 millió lejről 29,6 millió lejre), több pénzből gazdálkodhat majd a Román Hírszerző Szolgálat (971,4 millió lej helyett 986,9 millió lejből), a Külügyi Hírszerző Szolgálat (187,5 millió lej helyett 193,9 millió lejből), az Őrző-védő Szolgálat (129 millió lej helyett 132,3 millió lejből).
Viszont csökken a költségvetése, többek között, a Román Akadémiának (396,4 millió lejről 354,2 millió lejre), az Igazságügyi Minisztériumnak (2,2 milliárd lejről 2,1 milliárd lejre), a Mezőgazdasági Minisztériumnak (15,9 milliárd lejről 14,9 milliárd lejre), az Oktatási Minisztériumnak (8,9 milliárd lejről 8,7 milliárd lejre), a Művelődésügyi Minisztériumnak (795,8 millió lejről 600 millió lejre).
A fentiek szerint több pénzhez jutnak a kémek és más hasonló ügynökök (aminek oka, a klasszikus magyar filmbeli poént hívva segítségül, úgy adható be a tömegeknek, hogy „a nemzetközi helyzet fokozódik”), de kevesebbet kapnak a mezőgazdaságiak (a lakosság jórésze így is túltáplált), a tudósok (káros, ha túlságosan civilizáltak vagyunk), az igazságügyiek (Románia igazi jogálom), az oktatók (veszélyes, ha egy nép túl eszes) és a kultúraterjesztők (a mai kemény világban nincs szükség mimózalelkű polgárokra). Kinek a pap, kinek a papné…
Ö. I. B. 
Szabadság (Kolozsvár)

Pápai nyomás Băsescura
Segítséget kértek az államfőtől a katolikus egyházi vezetők a levéltári törvény ügyében
Vatikáni nyomásgyakorlásnak is minősíthető nyílt levél érkezett a napokban a román államelnöki hivatalhoz, amelyben a romániai katolikus egyházi főméltóságok arra kérik Traian Băsescut: járjon közbe annak érdekében, hogy mielőbb lépjen életbe az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását lehetővé tevő törvény.
A múlt év decemberében tartott katolikus püspökkari konferencia résztvevői nyílt levélben fordultak Traian Băsescuhoz, a lapunk birtokában lévő dokumentumot múlt héten iktatta az államelnöki hivatal. Ismeretes, hogy az egyházak által kért törvényt tavaly elfogadta a parlament, ám elakadt az Alkotmánybíróságon, így a kommunista hatalom által „átvett” levéltári anyagok nem kerülhettek vissza jogos tulajdonosaikhoz.
Bíborosi tekintély
Nagy Mihály Zoltán, az Állami Levéltár aligazgatója úgy véli, a nyílt levél – annak ellenére, hogy késve kerül az államfő elé, mert alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályt nem írhat alá az államfő – azért jelentős, mert így az érintett felek is megszólalhattak. „Az egyházak eddig nem igazán hallatták hangjukat a szakma és a közvélemény előtt” – magyarázta. Kérdésünkre, mekkora súlya van egy ilyen nyílt levélnek, Nagy hangsúlyozta: a hónap elején bíborossá kreált Lucian Mureşan, a balázsfalvi székhelyű Fogaras–Gyulafehérvári Görög Katolikus Főegyházmegye nagyérseke is a levél aláírói között szerepel, így mindenképp sokat nyom a latban, még akkor is, ha a keltezésekor még nem volt bíboros. „Amikor a püspökkari konferenciák megszólalnak, ott van mögöttük a Szentszék is” – hangsúlyozta Nagy, aki szerint egy ilyen lépés a nyomásgyakorlás egyik eszközeként is felfogható.
Az egyház nem adja fel
„Függetlenül az Alkotmánybíróság döntésétől és a törvény alakulásától, továbbra sem mondunk le az egyházi levéltári anyagainkról, és továbbra is harcolni fogunk azért, hogy visszakapjuk a dokumentumainkat” – fogalmazott lapunk megkeresésére Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke. A pápai káplán hozzátette, különösen nagy anyag nem illeti egyébként a római katolikus egyházat, az „igazi várományosok” a görög katolikusok, akiknek iratai az egyház 1948. évi felszámolása alkalmával vagy megsemmisültek, vagy az ortodox egyházhoz, onnan pedig az állami levéltárba kerültek.
Az egyházak kérését kommentálva Nagy Mihály Zoltán úgy vélekedett: el kell fogadni és tiszteletben kell tartani a tulajdonjogi kérdéseket, amelyek az ügy kapcsán felmerülnek. Emlékeztetett: első szakaszban, 1950-ben az egyházak belső igazgatása szempontjából is fontos  iratokat, az anyakönyveket kellett átadni  az állami hatóságoknak, később az 1971-es  – 1974-ben módosított – levéltári törvény  iratanyagaik állami levéltárnak történő beszolgáltatására kötelezte az egyházakat. „Ha az egyházak betartják az irattárolás szabályait, biztosítják az iratokhoz való hozzáférést és a dokumentumokról pedig mikrofilm készül, amely az állami levéltárakba kerülnek megorzésre, szakmailag nincs semmi, a visszaszolgáltatás ellen felhozható érv” – hangsúlyozta az Új Magyar Szónak az Állami Levéltár aligazgatója.
Hogyan tovább?
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a taláros testület nem tartalmi, hanem csupán formai okokra hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek a törvényt, azzal érvelve, hogy a jogszabályban a képviselőház által elfogadott jelentős módosításokat a szenátus már nem véleményezhette, ezzel pedig sérült a parlament kétkamarás törvényhozási jogalkotási elve. A törvényt az ellenzék támadta meg az Alkotmánybíróságon.
Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, a tervezet egyik előterjesztője lapunknak elmondta: a február 1-jén kezdődő parlamenti ülésszakban a törvény a szenátus szakbizottsága elé kerül, utána a szenátus plénumának kell megszavaznia. Ezt követően a képviselőház kulturális és művelődési szakbizottsága, illetve plénuma kell hogy jóváhagyja. „Ez a procedúra akár másfél hónapig is eltarthat, nagy valószínűséggel ismét jogi huzavona lesz belőle” – nyilatkozta lapunknak a képviselő. A politikus tart attól, hogy a Demokrata Liberális Párt ezúttal nem fogja egykönnyen megszavazni a szociáldemokrata párt által „magyarbarátnak” tartott törvényt, de – mint mondta – „a kedvező döntés elmaradása esetén koalíciós vitákra kell számítani, ugyanis az RMDSZ számára prioritás ez az ügy”.
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest)

Takarítanak a szociálliberálisok (Rendkívüli parlamenti ülésszak)
A tegnapra összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) nagytakarításáról szólott: leváltották a nép ügyvédjét, a szenátus és a képviselőház elnökét, s a szövetség berkeiből kiszivárogtatott hírek szerint következő lépés az államfő felfüggesztése lesz.
Traian Băsescu szerint azonban a várhatóan még a héten kezdeményezett felfüggesztése csak köztes lépés a végcél eléréséhez: a bíróság fölötti befolyás megszerzéséért. A SZLSZ „menetelése” azonban nem csak az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (DLP) szerint államcsíny, vagy a demokrácia halála Romániában, hanem európai fórumok, illetve az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete is aggodalmát fejezte ki.
Előbb a nép ügyvédje
A parlament két házát tegnap azért hívták össze rendkívüli ülésre, hogy megválasszák a közszolgálati rádió és televízió elnök-vezérigazgatóit, és Victor Ponta miniszterelnök beszámoljon az Európai Tanács júniusi üléséről. Az együttes ülés után azonban az SZLSZ a rendkívüli ülésszak napirendjére vetette a parlamenti házelnökök és a nép ügyvédjének a leváltását is. Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke kijelentette, az SZLSZ „az alkotmány és a törvények megszegése miatt” kérte a nép ügyvédje, Gheorghe Iancu leváltását. Hírforrások szerint a kormánytöbbség ezzel is az államfő eltávolításához készíti elő a terepet, a nép ügyvédjét azért kellett eltávolítaniuk, mert neki van joga a sürgősségi kormányrendeletek ellen panaszt emelni az alkotmánybíróságon – miként azt megtette, amikor a Ponta-kabinet az Elnöki Hivatal alárendeltségéből a szenátuséba helyezte át a román kulturális külképviseletek ernyőszervezetét, a Román Kulturális Intézetet. A parlament két házának közös ülésén 236 igen, egy ellenszavazattal és 19 tartózkodással váltották le Gheorghe Iancut, a nép ügyvédje tisztséget átmenetileg Valer Dorneanu látja el.
Házelnökök eltávolítása
Az SZLSZ ezt követően benyújtotta a kérést Vasile Blaga, a szenátus, illetve Roberta Anastase, a képviselőház elnökének leváltására. A szenátus elnökének pártállása azért fontos, mert ha a parlament Traian Băsescu felfüggesztéséről dönt, akkor – a leváltásról rendezendő népszavazásig – a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget. Vasile Blaga szenátuselnök leszögezte, ő nem fog rendkívüli szenátusi ülést összehívni azért, hogy leváltsák tisztségéből, és abba sem egyezik bele, hogy a már meghirdetett rendkívüli ülés napirendjét kibővítsék a szenátuselnök leváltására irányuló kérésével, mivel az SZLSZ ez irányú kérése „alkotmányellenes és törvényellenes”. A szenátus Állandó Bizottsága (ÁB) azonban úgy döntött, rendkívüli ülést hív össze délutánra Vasile Blaga házelnök leváltása és új elnök megválasztása érdekében. Az ÁB Vasile Blaga házelnök hiányában ült össze, 11 tagja közül heten voltak jelen az ülésen (a DLP-sek nem vettek részt), és Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke szerint a jelenlevők egyöntetűen megszavazták a rendkívüli ülés összehívását. Vasile Blaga szerint az ÁB összehívása is törvénytelen, a bizottságot csak ő hívhatta volna össze. A szenátus plénuma délután aztán titkos szavazással leváltotta tisztségéből Vasile Blaga házelnököt: Ion Chelaru ülésvezető ismertetése szerint hetven igen, egy tartózkodó vokssal menesztették a DLP pártelnökét. Ezt követően Mario Oprea liberális szenátor bejelentette, az SZLSZ szenátusi frakciói Crin Antonescut javasolják a felsőház elnöki tisztségébe, más frakció pedig nem tett javaslatot. Crin Antonescu liberális pártelnököt ezt követően 73 igen szavazattal választották meg a szenátus elnökévé, egy szavazatot semmisnek nyilvánítottak. Vasile Blaga az Alkotmánybíróságon fellebbezte meg a leváltásáról szóló határozatot. Tegnap késő este sor került a képviselőház elnökének leváltására is, miután az alsóház jogi bizottságában az SZLSZ-es és független képviselők a Roberta Anastase eltávolításához szükséges szavazást egyhangúlag elfogadták. Az SZLSZ előzetes bejelentése szerint helyére Valeriu Zgoneat, a Szociál Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetőjét jelölik.
Súlyosabb a bányászjárásnál
Tegnap este Traian Băsescu államfő szűkszavú nyilatkozatot tett, melyben felszólította az SZLSZ társelnökeit, Victor Pontát, Crin Antonescut és Daniel Constantint, a kormányt támogató független képviselők csoportjának vezetőjét, Gabriel Opreát és az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, azonnal hagyják abba támadásaikat az állam intézményei ellen. Az államfő úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, véleménye szerint az ország törvényeinek súlyos megsértésével rendkívül nehéz helyzetbe hozták Romániát – olyanhoz, melyet az 1990. júniusi bányászjáráshoz hasonlított. Az államfő úgy értékelte, az SZLSZ tisztogatásának végcélja nem a tisztségéből való felfüggesztés, az csupán köztes állomás, hanem az igazságszolgáltatás fölötti hatalom megszerzése. „Meg kell érteniük, hogy eljött az ideje, amikor az igazságszolgáltatás előtt a politikusok egyformák bármely más állampolgárral” – mondta Băsescu. Az államfő beszéde után Victor Ponta és Crin Antonescu – immár a szenátus elnökeként megszólalva – is azt nyilatkozta, felkérik Traian Băsescut, hagyja abba a megfélemlítést, a fenyegetést, és hagyjon fel azzal, hogy mindenkinek diktálni akarjon. Antonescu hozzátette, nem félnek Băsescutól, ha féltek volna tőle, ma Romániában nem létezne demokrácia. Kelemen Hunor szintén reagált az államfő vádjára, visszautasítva azt, hiszen az RMDSZ nem szavazta meg a nép ügyvédjének leváltását, és a parlament két háza vezetőinek lecseréléséről szóló szavazáson a szenátusban és a képviselőházban is jelen voltak, de nem szavaztak.
Államcsíny? Diktatúra?
Az ellenzék több politikusa államcsínyként értékelte az SZLSZ tegnapi erőfitogtatását. Mihai Răzvan Ungureanu korábbi kormányfő a holnapi kormányellenes tüntetésre szólított fel, szerinte a Forradalom téren tartandó rendezvény nem a DLP megmentésére irányul, „mert a párt elég hibát követett el, amelyekért most fizet, de sohasem gondolt arra, hogy egymás után számolja fel az állam intézményeit, mint teszi a mostani hatalom”, mondta, hozzátéve: ami most történik, a két világháború közti időszak sötét történéseire emlékeztet. „Ponta és az SZLSZ lábbal tiporja az alkotmányt, a törvényeket, a demokratikus intézményeket. Ítéletidőt élünk, mely a demokrácia építésének huszonkét évét sepri el. Ma Ponta és az SZLSZ államcsínyt követett el, a törvényeket saját zsarnoki vágyaikkal helyettesítették” – áll Monica Macovei DLP-s EP-képviselő nyilatkozatában, aki szerint a nép ügyvédjének és a két házelnöknek a leváltása, a törvény értelmében elmozdíthatatlan alkotmánybírák leváltása, a közszolgálati televízió és rádió elnöki tisztségeinek megszerzése a diktatúra előkészítéséhez vezet. Raluca Turcan, a DLP alelnöke szerint a Ponta–Antonescu páros folytatja a Ceauşescu–Iliescu–Năstase-vonal demokráciaellenes politikáját, és az SZLSZ az állami intézmények politikai meglincseléséhez fogott. Cezar Preda, a DLP másik elnökhelyettese szerint „Ponta és Antonescu elindította a dzsihádot a demokratikus Románia ellen”, úgy véli, a házelnökök után az alkotmánybíróság és az ellenzéki honatyák felmentése, a szabad sajtó és az értelmiségiek elhallgattatása következik, mindez pedig „két, lopáson és plágiumon tetten ért, alkalmatlan pártvezér diktatúrája felé vezet”.
Európa figyelmébe
Az Európai Néppárt (ENP) romániai delegációjának vezetője, Theodor Stolojan minden EP-képviselőt levélben tájékoztatott az SZLSZ-kormány „félrecsúszásairól” – közölte Cristian Preda, a DLP első alelnöke, hozzátéve, folyamatosan tájékoztatják az Európai Bizottság tagjait is. „Ami most történik, súlyosabb, mint Iliescu mineriádái” – jelentette ki. Joseph Daul, az ENP EP-képviselőcsoportjának vezetője kijelentette, felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja ki, mennyire törvényesek a Romániában zajló politikai változások. „Nagyon felháborított, ami történik. A nép ügyvédjének, a két házelnöknek a leváltása, az alkotmánybíróság törvényének megváltoztatása és két alkotmánybíró kicserélése bámulatos lépések, komoly okot adnak arra, hogy a romániai demokráciába vetett hit megdőljön. Az Európai Unió egyetlen állama sem tiporhatja így a jogállamiságot, az összes demokratikus elvet” – mondta. Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi ügyekkel megbízott alelnöke is aggodalmát fejezte ki az alkotmánybíróságot ért támadások miatt. Az alkotmánybíróság egyébként a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert a taláros testület az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a kormány ellene irányuló támadásait: Victor Ponta az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Băsescu államfő befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására.
Gittenstein is aggódik
Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gittenstein tegnapi közleménye szerint „mélységesen foglalkoztatja minden, a demokratikus intézmények függetlensége ellen intézett támadás”, kijelentve, az állami intézményeket ért bármilyen „manipulálási kísérlet vagy támadás” az egyesült államok kormányának „aggodalomra ad okot”. Figyelmeztetett, az ilyen kísérletek a pénzügyi piacok figyelmét is felkeltik – ami meg is történt, tegnap már gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport, azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a várható romániai politikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Victor Ponta lesz az ideiglenes igaszságügyi miniszter
Victor Ponta miniszterelnök tölti be az ideiglenes igazságügyi miniszteri posztot. Crin Antonescu már aláírta azt a határozatot, amely alapján Ponta tölti be ezt a funkciót.
Az Elnöki Hivatal közleménye szerint Crin Antonescu ideiglenes államelnök kedden aláírta azt a határozatot, amelynek értelmében Victor Ponta miniszterelnököt nevezi ki ideiglenes igazságügyi miniszternek. Hétfőn este a miniszterelnök bejelentette, hogy Mona Pivniceru jelezte neki, hogy lemond a Legfelsőbb Bírói Tanácsi tagságáról, de ez a folyamat néhány nap múlva zárul le.
realitatea.net
Erdély.ma

Băsescu: „egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulni”
A legfontosabb hazai intézmények képesek voltak megvédeni a jogállamot, amelyet a jelenlegi parlamenti többség megpróbált „darabokra törni” – jelentette ki kedden Traian Băsescu. Az államfő a román diplomaták éves találkozóján mondott beszédében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügyére is kitért.
Mint kifejtette: egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulni egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását. Hangsúlyozta: Bukarest külpolitikai céljai változatlanok, az országnak továbbra is a Nyugat felé kell orientálódnia. Traian Băsescu először szólalt meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy visszatért az elnöki hivatalba a leváltásáról szervezett júliusi népszavazás után. Kifejtette, hogy a belpolitikai válság sokat ártott az országnak, amely elszigetelődött, ugyanakkor megmutatta, hogy a jogállamiságot szavatoló alapvető intézmények „talpon maradtak és működőképesek”. Băsescu szerint ezért Romániát nem kellene büntetni schengeni csatlakozásának újabb halasztásával.
Arra biztatta a román nagyköveteket, mielőbb tisztázzák fogadó országaikban, hogy a legfontosabb intézmények – példaként az Alkotmánybíróságot, a legfőbb ügyészséget, a korrupcióellenes ügyészséget, az állambiztonsági szerveket, a statisztikai intézetet említette – kiállták a próbát, ellenálltak a rájuk nehezedő politikai nyomásnak, és megvédték a jogállamot.
Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti többség július elején leváltotta az ombudsmant, a parlament két házának elnökeit és felfüggesztette az államfőt. Szerinte ezzel a parlamenti többség súlyosan megsértette a koppenhágai kritériumokat. Úgy értékelte, a nemzeti kisebbségek jogainak a megvédéséről is szólt ez az ügy, hiszen a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány április végi bukását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának helyzete idézte elő.
Băsescu szerint egy kisebbségnek alapvető joga, hogy anyanyelvén tanuljon egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását. Băsescu szerint Románia nyugati szövetségesei azért léptek fel határozottan, mert fontos állammá vált Románia a NATO és az EU keleti határán, mérhetetlen bizalmat vetettek bele, és azt hitték, hogy Románia kiszámítható ország.
Leszögezte: Bukarest külpolitikai céljai változatlanok, az országnak továbbra is a Nyugat felé kell orientálódnia, és elutasította azokat a kijelentéseket, amelyek szerint Romániának ismét keleti irányba kellene fordulnia. Elutasította azokat a kijelentéseket is, amelyek a Nyugat állásfoglalásait „az ország belügyeibe való beavatkozásként” bélyegzik meg.
Felsorolta és röviden értékelte Románia stratégiai partnerségi kapcsolatait, közöttük a Magyarországgal kötöttet is, amelynek létjogosultsága – mint mondta – ma már megkérdőjelezhetetlen.
Băsescu elmondta, hogy amennyiben egyes nagykövetek az államfő üzeneteit nem fogják továbbítani fogadó országuk illetékes hatóságainak, akkor az elnöki hivatal közvetlen kommunikációs csatornát alakíthat ki a nagykövetségekkel. Titus Corlăţean külügyminiszter jelezte, hogy nem ért egyet ezzel a lehetséges lépéssel.
Krónika (Kolozsvár)

Kulturális autonómia nélkül nincs kisebbségi törvény
- Meglehetősen cinikus és veszedelmes álláspontnak tartom, hogy miközben az RMDSZ kormányzati szereplőként elment a falig a MOGYE ügyében, és ebbe bele is bukott a kormány, most valaki a pálya széléről olyasmiket mondjon, hogy nem ennyi, hanem annyi fizetéses helyet kellett volna kérni – jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken az Erdélyi Magyar Televízió „Többszemközt” című műsorában.
Az RMDSZ volt elnöke a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről, a kisebbségi törvényről és a romániai visszarendeződés veszélyéről beszélt a vitaműsorban.
Markó Béla leszögezte, fontosnak tartja, hogy ne csak a politikum, hanem a civil társadalom is hallassa a szavát az ilyen ügyekben, de „szégyenletesnek” tartja, hogy egyesek éppen az RMDSZ-nek tesznek szemrehányást a MOGYE ügyében, akár a fizetéses helyekről, akár egyébről legyen szó. - Az RMDSZ rendkívül kemény volt a MOGYE ügyében. Tavasszal azt mondtuk: vagy megoldódik az egyetem helyzete, vagy hátat fordítunk a kormánynak. Nos, miután az RMDSZ nem engedett a 48-ból, tulajdonképpen ebbe bele is bukott a kormány. A helyzet az, hogy most nem mi osztjuk a helyeket sem a MOGYÉ-n, sem másutt. Próbálunk közbenjárni, hogy ne romoljon a helyzet, hanem esetleg javuljon. Most annyit sikerült elérni, hogy nulla hely helyett húsz fizetéses helyet szereztünk – mutatott rá Markó Béla, aki hozzátette, legalább olyan jól tudja, mint azok, akik a pálya széléről szólnak be, hogy a MOGYE magyar fizetéses helyeinek ügyében törvényes garanciák kellenek, éppúgy, ahogy az ingyenes helyek esetében tíz évvel ezelőtt szintén az RMDSZ érte el azt, hogy arányosan osszák el az ingyenes helyek számát még a felvételik előtt. A kisebbségi törvényt külön kell választani a kisebbségi hatóság kérdésétől: ez utóbbit létre lehetne hozni egy külön jogszabállyal, de nem a kisebbségi törvénnyel – jelentette ki Markó Béla. A szenátor szerint az RMDSZ és a többi kisebbségi közösségek képviselői között az az álláspontbeli különbség, hogy míg a Szövetség számára alapvetően a kulturális autonómia megteremtése a cél, a többi nemzetiségnek a kisebbségi hatóság létrehozása a prioritás. Markó Béla szerint a következő időszakban le kell ülni a kisebbségekkel és meg kell beszélni, mi a legjobb megoldás e hatóság létrehozására: álláspontja szerint a leghatékonyabb a jelenlegi Etnikumközi Viszonyok Hivatalának megerősítése lenne, de külön intézményt is létre lehetne hozni egy erre vonatkozó jogszabállyal, ám ezt nem a kisebbségi törvény révén kell rendezni. Az RMDSZ álláspontja szerint a kisebbségi törvénynek kötelezően tartalmaznia kell a kulturális autonómiát, amely döntési jogokat adna a kisebbségeknek iskolai és művelődési intézményekkel kapcsolatban. Ha a törvényt enélkül fogadjuk el, akkor az nem kisebbségi törvény – szögezte le.
- Visszarendeződés zajlik Romániában, de a térségben is, mindazokban az országokban, amelyek 1989-ben kilábaltak a kommunista diktatúrából – mondta Markó Béla. A politikus szerint ezek az országok az európai és euroatlanti integráció érdekében magukévá tették az európai kritériumokat, fölépítették az intézményrendszert, ám kiderült, hogy az alapvető demokratikus értékek révén egy látszatdemokráciát ugyan sikerült létrehozni, de ez nem mélyreható. „Románia esetében láthattuk, mekkora viták voltak az Alkotmánybíróság, a parlament, a kormány, az elnöki hivatal szerepéről, helyéről, felelősségéről. Mára kiderült, hogy minden szabályt meg lehet szegni, minden törvényt meg lehet kerülni. Kezdünk egy látszatdemokráciát működtetni, amelyben az alkotmánybíróság látszólag független, de amelynek kapcsán arról szól a sajtó, hogy hány alkotmánybírót befolyásol a kormány és hányat az ellenzék. Nos, ez elfogadhatatlan. A visszarendeződés valós veszély, és csak attól függ, hogy eléggé erősek, bölcsek és felelősek vagyunk ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk – szögezte le Markó Béla az ETV-ben.
RMDSZ Nyugati Jelen (Arad)

Belföldi hírek
RMDSZ: Florea manipulál
Az RMDSZ Maros megyei szervezete határozottan elutasítja a Kelemen Hunor szövetségi elnök és Borbély László politikai alelnök ellen felhozott vádat, miszerint a szövetség parlamenti képviselői kárt okoztak Marosvásárhelynek azzal, hogy az új decentralizációs törvény értelmében a sportcsarnok és a műjégpálya nem került a város tulajdonába – áll a Területi Állandó Tanács közleményében, mely szerint Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere ezúttal is minősíthetetlen rágalmazással és olcsó demagógiával próbálja manipulálni a közvéleményt.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, éppen ezért az illetékes közrendészeti hatóságokhoz fordultunk” – szögezik le. Az RMDSZ szerint „teljesen indokolatlan az aggodalom és tiltakozás”, hiszen a szövetség módosító javaslata értelmében Marosvásárhely egyike lesz annak a nyolc városnak, ahol sportkiválósági központ létesül, a bármilyen európai és világszintű rendezvény szervezésére alkalmas két sportcsarnok a minisztérium ügykezelésében maradva számos költségvetési támogatásban részesülhet. A közleményben továbbá felsorolják, mit tett az RMDSZ az utóbbi években Marosvásárhelyért, a kiadvány azzal zárul: „az RMDSZ vezetőségének mindennapi munkája nemhogy ártana, de napról napra előbbre viszi városunkat, korszerűsíti falvainkat, egy modern környezetet és egy élhető jövőt próbálva kiépíteni a következő generációk számára”.
Egységre szólítja az ellenzéki pártokat
Mihai-Răzvan Ungureanu, a Polgári Erő elnöke a jobbközép pártok képviselőit közös vitára hívta a jobboldal egységesítéséről, a Nemzeti Egység Tömbjének létrehozását javasolva. A Polgári Erő által tegnap kiadott sajtóközlemény szerint a 2012-es parlamenti választásokon a jobboldali pártok képviselői eltávolodtak egymástól, és így mindegyik hozzájárult az ellenzék legyengítéséhez, emiatt „a jobboldali és az ellenzéki erők azt kockáztatják, hogy a választók csalódni fognak bennük hallgatásuk, tétlenségük és rendezetlenségük miatt”. Egyetlen esélyük a sikerre az, „ha egységesen tevékenykednek, hogy ezzel véget vessenek a Szociál-Liberális Szövetség diktatúrájának”.
Gyorsforgalom vasúton és autópályán
Többek között egy vasúti gyorsforgalmi pálya építését, több más vasúti szakasz korszerűsítését, illetve az autópálya-építésben való részvételt ajánlották a román hatóságok tegnap a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozón a távol-keleti félnek. A gyorsvasút a Bécs–Budapest szakasz meghosszabbítása lenne Konstancáig Bukaresten át, a személyszállító vonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedhetnének azon, és megépítése 11 milliárd euróba kerülne. A kínai fél már korábban jelezte érdeklődését az észak-erdélyi autópálya építésében való részvétel iránt, a csúcstalálkozón más pályaszakaszokat is figyelmükbe ajánlottak a hatóságok.
Döntött a védelmi tanács
A Legfelsőbb Védelmi Tanács körülbelül 15 percig tartó ülésen hagyta jóvá tegnap a nemzetvédelmi intézmények – a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat, a Külügyi Hírszerző Szolgálat, a Speciális Távközlési Hivatal és az Őrző-védő Szolgálat – költségvetési tervezeteit. Az ülést Traian Băsescu államelnök vezette, az Államelnöki Hivatal által kiadott sajtóközlemény értelmében a Legfelesőbb Védelmi Tanácsnak törvény által előírt kötelessége jóváhagynia a nemzetvédelmi téren illetékes intézmények büdzsétervezeteit, mielőtt a parlament plénuma elfogadná az állami költségvetési tervezetet.
Havazásriadó Havaselvén
Mára sárga jelzésű havazás- és hóviharriadót jelentett az Országos Meteorológiai Intézet Bukarestnek és az ország déli és nyugati részében levő tizenhat megyének. Eszerint a Bánságban, Olténiában és Munténia nyugati részében, valamint a bánsági hegyvidéken és a Keleti-Kárpátokban havazni fog, a szél pedig helyenként rövid időre megerősödik, hóvihar is lehet. A csapadék mennyisége meghaladja a 15–20 litert négyzetméterenként, és jelentős vastagságú hóréteg rakódik le. Tegnap nehézkesen zajlott a közlekedés némely Vâlcea, Krassó-Szörény, Bihar, Fehér és Hargita megyei országutakon, ahol a hóréteg vastagsága az úttesten egy és három centiméter közötti volt, lezárt útszakaszokról azonban nem tájékoztatott az Országos Autópálya és Országút Vállalat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Johannis személyes tanácsadójává nevezték ki Mihai Razvan Ungureanut
Az államfő személyes tanácsadójává nevezték ki hétfőn a Nemzeti liberális Párt első alelnökét, jelentette hétfőn a Mediafax hírügynökség az Államelnöki Hivatalból származó információira hivatkozva. Már Klaus Johannis elnökválasztási győzelme után felmerült, hogy a volt miniszterelnök átveszi az elnöki hivatal vezetését.
Mihai Răzvan Ungureanu megbízatása tiszteletbeli, feladata végzéséért a politikus nem részesül fizetésben.
Erdély.ma

Alkotmányos a költségvetés (Kihirdette az államfő)
Alkotmányosnak minősítette tegnap a 2015-ös költségvetési törvényt az alkotmánybíróság, a testület ugyanakkor elutasította ezzel a Nemzeti liberális Párt (NLP) által korábban benyújtott óvást. A döntés következtében Klaus Johannis államfő tegnap kihirdette a jövő évi állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés törvényét.
Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke kifejtette, nem találták alkotmányba ütközőnek a költségvetési törvénytervezetet az óvásban megfogalmazott indokok szerint. „Nem tudunk kitalálni új szankciókat a kormány vagy a parlament tetteiért. (…) Nem tudunk új szankciókat megállapítani azért, mert a költségvetési törvényt nem nyújtották be idejében. (…) Elküldjük a törvényt az államelnöknek kihirdetés végett” – fűzte hozzá Zegrean.
A liberális parlamenti képviselők december 22-én óvták meg az alkotmánybíróságon a költségvetési törvényt. A jogszabályt egy nappal korábban fogadta el a parlament 339 támogató- és 141 ellenszavazattal. Egyebek mellett azzal indokolták fellebbezésüket, hogy a büdzséből hiányzik egy adóügyi-költségvetési stratégia, illetve hogy azt november 15-éig kellett volna benyújtani a parlamentnek. Alina Gorghiu, az NLP elnöke bejelentette, tiszteletben tartják az alkotmánybíróság döntését. „Kíváncsiak vagyunk, hogy sikerül betartania a Szociáldemokrata Pártnak a javasolt büdzsét. A számjegyek és becslések közül némelyek egyáltalán nem reálisak, és a tervezetből az is kitűnik, hogy az SZDP-nek semmiféle terve nincs Románia fejlődésére vonatkozóan” – fejtette ki Gorghiu egy közösségi portálon megosztott üzenetében.
Az Államelnöki Hivatal közleményben ismertette, Klaus Johannis államfő tegnap ellátta kézjegyével a 2015-ös állami költségvetés törvényét kihirdető dekrétumot.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Beszélgetés Bognár Levente RMDSZ-megyei elnökkel
Folytatni az érdekképviseletet és –érvényesítést
Bognár Leventével, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnökével folytatandó beszélgetésben a mögöttünk lévő évet értékeljük, az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.
– Elnök úr, szervezeti szempontból mit lehet elmondani a 2014. évről?
– Mivel szervezetünk legfontosabb célja az Arad megyei magyarság érdekeinek a képviselete, illetve érvényesítése a 25 évvel ezelőtt történt magalakulása óta, e munkába nagyon sokan bekapcsolódtak. Elöljáróban szeretném megköszönni mindazoknak – beleértve a Nőszervezet vezetőségét és tagjait is –, akik az elmúlt évben közösségi munkát vállaltak a megyei magyarságért. Mert az RMDSZ által felvállalt érdekvédelmi munka csak úgy működik, ha érdekképviselet van, amelyen keresztül érvényesítjük is a magyarság érdekeit. 2014. választási év volt, ami nem csak az ország, de a megye politikai életére is rányomta bélyegét. Az EP-választáson, szavazataival a megye magyarsága is hozzájárult az érdekvédelmi szövetség jelöltjeinek az Európai Parlamentbe történt bejuttatásához. A közösségünk által leadott 8300 szavazat, megyei viszonylatban 7,61%-nak felelt meg. Az jobb volt az előző parlamenti választásoknak az eredményénél, amikor 6,06%-os volt a szavazati arányunk Arad megyében. Ez egyben azt jelenti, hogy a választóinkban sikerült tudatosítani az EP-ben való részvételünknek a fontosságát. A másik megmérettetés az elnökválasztás volt, ami Romániában kiemelt fontosságú azzal együtt, hogy az elnöki hatáskörök még most sem teljesen tisztázottak, hiszen az Államelnöki Hivatal és a Miniszterelnöki Hivatal között még most is fennállnak a sok vitát kiváltott párhuzamos hatáskörök. A helyzet tisztázásához elsősorban azt kellene tisztázni, milyen állam-berendezkedésben gondolkodunk, ki gyakorolja a hatalmat, hogy ne mutogassanak egymásra, ne hárítsák egymásra a felelősséget. Az elnökválasztás számunkra azért volt fontos, mert az RMDSZ jelöltje a választási kampányban el tudta mondani az üzenetünket, vagyis, mit várunk el a romániai kisebbségi jogok terén. Jelöltünknek a közvitákban való részvétele, a megyei magyarságnak az akarata, illetve a szervezőmunka eredményeként, 7530 szavazat gyűlt be.
– Az államfőválasztás második fordulója után az RMDSZ kilépett a kormányból. Az ellenzékiség mennyire változtatta meg a megyei szervezet politikáját?
– Fontosabbá tette az önkormányzatiság megerősítését. Gondolok itt azokra a forrásokra, amelyeknek a megszerzése sokszor azon múlik, hogy éppen ki kormányoz, ezt az állapotot hosszú távon le kellene bontani. 25 éve várunk az olyan joggyakorlatra, amely függetlenül a kormányzati összetételtől, a számarányunknak megfelelően, a mi képviselőink is ott legyenek egyrészt a döntéshozatalban, másrészt a közigazgatási szinteken vagy akár az államigazgatási szinteken is. A tavalyi kormányzati szerepvállalásunknak is, választási év lévén, számos olyan kerékkötője volt, ami miatt nem lehetett számottevő eredményeket elérni, kielégíteni a mi elvárásainkat. Ezt bárki láthatta. A kormányzás kézzelfogható eredménye nekünk, Arad megyei magyaroknak az lett, hogy a Szabadság-szobrot, illetve a Megbékélési Parkot sikerült ez idő alatt műemléknek nyilvánítani. Ugyanakkor az oktatás terén is voltak megvalósításaink. A mód azonban, ahogy az SZDP egy adott pillanatban maga köré gyűjtötte a szélsőségesek, illetve a volt Iliescu-gárda képviselőit, számunkra ez egyértelműen negatív irányváltást jelentett, de a Székelyzászló körüli állandó feszültségkeltés, továbbá a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása, Markó Attila és Marosán Tamás elítélése is egyértelműen magyarellenes megnyilvánulás volt. Mindezek azt bizonyították, hogy magyar kérdésben, kisebbségi jogok terén nem történt előrelépés. E folyamatok idején, mi állandóan konzultáltunk a megyebeli magyarsággal, minél szélesebb körben, az Állandó Tanácsban, illetve a megyei küldöttgyűlésen is megbeszéltük közös dolgainkat, tehát gyakoroltuk a részvételi demokráciát. Azért tettük, hogy olyan álláspontot képviselhessünk, amit elvár tőlünk a megyebeli magyarság. Ezen túlmenően, egész évben, minden hétfőn 16 órától a szervezet Püspökség Utca 32. szám alatti székházban megyei elnökként, aradi alpolgármesterként is fogadtam a gondjaikkal hozzám fordulókat.
Megvalósítások
– Tavaly a megyei szervezetnek mit sikerült megvalósítania?
– A minden megyei szinten meglévő képviseletet arra próbáltuk kihasználni, hogy hozadéka legyen a közösség számára. Köztudott, hogy Arad megyében a magyarság esetenként tömbben, kisebbségben, illetve szórványban él. A helyzetek szerint, más-más feladatok hárulnak a szervezetekre, illetve a tisztségviselőinkre. Azokban a községekben, településeken, ahol polgármestereink, alpolgármestereink vannak, a feladat nem csak az identitás megőrzésére szorítkozik, hanem a települések vezetése, fejlesztése, az életminőség javítása, illetve biztosítása is fontos. E faladatoknak a teljesítése érdekében, a megyei tanácsosaink közreműködésével, igyekeztünk megfelelő erőforrásokat is biztosítani. Idő- és helyszűke miatt a támogatásokra nem kívánok kitérni, azokról a polgármestereink, illetve az alpolgármestereink bővebb tájékoztatással szolgálhatnak. A vidéki megvalósításaink, természetesen, nem csak a megyei tanácstól kapott támogatásokon, hanem a kormánytól vagy pályázati úton szerzett erőforrások mozgósításán is múlott. Ahol kisebbségben vagyunk, fő feladat az identitás megőrzése, amiben meghatározó szerepük van a kulturális rendezvényeknek. Kultúránkban éljük meg a magyarságunkat, ugyanakkor nagyon fontos az anyanyelvű oktatási rendszerünknek a megtartása. Az anyanyelvű kultúra megtartása szempontjából nagyon fontos a településeken megszervezett falunapok, Aradon az Aradi Magyar Napok, a március 15-i, az október 6-i kulturális rendezvények. E tekintetben lényeges a civilszervezeteinkkel való együttműködés, lehetőség szerint a támogatásuk. Ez pályázati úton, a Szabadság-szobor Egyesület, illetve az Arad Megyei Tanács Kulturális Központjának a közreműködésével történt, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak támogatását is szem előtt tartottuk. Mivel sok helyen megfogyatkozott a hívőközösség, odafigyeltünk az egyházi ingatlanok, főként a templomok és az imaházak felújításának a támogatására. Tavaly a megyében 11, míg Aradon 13 templom, imaház javítását, felújítását sikerült a közreműködésünkkel támogatni. Nagyon odafigyelünk arra, hogy a megyei kulturális rendezvényekben a magyar vonatkozásúak is szerepeljenek. Ez sokkal gördülékenyebb ott, ahol polgármestereink, alpolgármestereink, illetve községi vagy városi tanácsosaink vannak, de a szórvány-településekről sem szabad megfeledkeznünk, ahol az önkormányzatban nincs képviselet.
– Felmerültek-e zavaró körülmények a magyar kulturális rendezvények kapcsán?
– Vidéken nincs tudomásom ilyen esetekről, Aradon viszont, az utóbbi időben felerősödött a szélsőséges nacionalizmus. Az Új Jobboldalnak a március 15-i, illetve október 6-i megnyilvánulásai nagyon kellemetlen volt számunkra. Ahol lehetett, szóvá tettük, megpróbáltunk fellépni ellenük, de nem óhajtottunk nagy visszhangot keltő lépéseket tenni ellenük, hogy a tiltakozásunkkal ne növeljük a becsvágyukat. Szomorú tény viszont, hogy az utóbbi időben a március 15-i, illetve október 6-i rendezvényeinkkel versenyhelyzetbe kerültünk, mert az időpontokban az Új Jobboldal is megpróbál engedélyt szerezni a Megbékélési Parkban tervezett programjukhoz.
– Annak nem néztek utána, kik támogatják, bátorítják őket a háttérből?
– Az elmúlt 25 évben folyamatosan tapasztalhattuk az országban, hogy a szélsőséges nacionalizmus, váltakozó néven és helyen, de folyamatosan felüti a fejét. A szélsőséges megnyilvánulásokat az illető nemzetnek kellene rendeznie. Tehát a románság feladata lenne erőt venni rajta, akár be is tiltani, mert az ilyen megnyilvánulások senkinek nem tesznek jót. Látva az október 6-i rendezvényüket, amikor 10-12 fiatal vonult végig a főutcán, azt bizonyítja, hogy Aradon a többség és a kisebbség viszonya nem az ő irányvonaluk szerint működik. Célunk a józan románokkal állandó párbeszédnek a fenntartása, ugyanakkor a tiltakozók megnyilvánulásának sem kívánunk nagy fontosságot tulajdonítani, „lovat adni alájuk”. Tehát a megnyilvánulásaikat megfelelő elővigyázatossággal kívánjuk kezelni: beszólni miattuk a megfelelő helyeken, ugyanakkor lekicsinyíteni a fontosságukat.
Idei tervek, elképzelések
– Milyen terveik vannak 2015-re?
– Legfontosabb célunk továbbra is az érdekvédelem és az érdekérvényesítés; tovább erősíteni a közképviseletet; a költségvetésünkben továbbra is a közösségek kulturális, oktatási, felekezeti tekintetben történő támogatását tarjuk szem előtt.
– Költségvetés-készítéskor hátráltató tényező-e, hogy a megyei magyarságnak nincs parlamenti képviselője?
– Parlamenti képviselő nélkül, nem vagyunk könnyű helyzetben, viszont nagyon fontos továbbra is gyümölcsöztetni a megyei, illetve aradi szinten meglévő, koalíciós együttműködést, amitől a jelzett tevékenységi területeinknek a támogatását reméljük. Szervezeti szinten már megvitattuk a Szórvány Bizottság létrehozását, amelynek tagjaival kielemeznénk, hol, milyen feladatok várnak megoldásra. Mivel a végéhez közeledik a megyei magyar nyelvű oktatási stratégiának a kidolgozása, fontos kérdés az oktatási intézményeinknek a fenntartása. Ugyanakkor a magyar kulturális élet megyei és aradi vonatkozásaira is közép- és hosszú távú feladatokat próbálunk meghatározni, a közösségeink érdekében végrehajtani. Ezzel párhuzamosan, már idén elkezdjük a felkészülést a 2016-ban esedékes helyhatósági választásokra, amikor is megyei, illetve önkormányzati szinten is megfelelő, erős képviseletet kívánunk továbbra is biztosítani az Arad megyei magyarságnak. Fontos feladat számunkra megtartani a jelenlegi pozícióinkat, vagyis községi, városi, aradi, illetve megyei szinten is megtartani a polgármesteri, alpolgármesteri és tanácsosi tisztségeinket. Ha a közösségünk képviselői minden szinten jelen vannak a döntéshozatalban, érvényesíteni tudjuk az érdekeinket, a jogainkat.
– Köszönöm szépen a beszélgetést.
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Nyílt levél Románia Elnökéhez és Románia Kormányához
A Bihar megyei sajtóban és különösen a nagyváradiban, a megyeszékhelyen, sok év óta folyik a sértő, rágalmazó és hazug, sovén, szélsőséges nacionalista hírek, riportok, cikkek közlése, amelyek faji és etnikai gyűlöletet, ortodox vallási és katolikus-ellenes fundamentalizmust propagálnak, a román állam intézményei pedig (az Elnöki Hivatal, a Kormány, a Prefektúra, a Polgármesteri Hivatal, az Államügyészség, a Rendőrség, a SRI) halogatja és gyakorlatilag megtagadja azt, hogy törvényesen intézkedjék ezeknek a társadalomellenes és demokráciaellenes, mélységesen diszkriminatív valamint az európai szellemmel, értékekkel és az EU-normákkal, a valóságos jogállamisággal szembenálló cselekményeknek a leküzdéséért, jóllehet már 2013-tól kezdve panaszlevelek, petíciók és folyamodványok révén ismételten felhívták rájuk a figyelmet. A Bihoreanul napilap kitűnik az ilyen mocskolódó és aljas támadások tekintetében, állandóan etnikai és vallási gyűlöletre úszít, faji, nyelvi, nemzeti és vallási gyűlöletet szít az állampolgárok között, pedig a városban és a megyében ezer éve élnek magyarok és katolikusok, s a részarányuk jelentős, a lakosság több mint egyharmadát teszik ki, választott vagy kinevezett képviselőik vannak a helyi hatóságoknál, közöttük Nagyvárad egyik alpolgármestere, tiszteletben tartják a kötelezettségeiket, s munkájuk révén, adó- és illetékfizetőként állandóan hozzájárulnak a közös cél eléréséhez, az ország és a régió előrehaladásához, következésképpen ugyanazokkal a szabadságjogokkal, egyenlő emberi és állampolgári jogokkal, személyi és közösségi jogokkal kell hogy rendelkezzenek mint a régió többi lakói, beleértve a többségi románokat, mert állampolgári tekintetben mindannyian egyazon nemzet tagjai, az állam pedig mindannyiuké és megkülönböztetés, kiváltságok vagy kivétel nélkül mindannyiuk számára garantálnia kell az egyenlőséget a jogok terén és a törvények tekintetében. Ezen illusztris lap vitéz tollforgatóinak legutóbbi hőstette egy rövid cikk közlése és egy fényképé, amelyet költői igényű szöveg követett, amelynek akadozó, kezdetleges sorai, kínrímek, ritmus és stílustörések, hogy ne is beszéljünk a viccnek szánt passzusokról, amelyek rendkívül kétes értékűek, de végtelenül agresszívek és sértőek még a román igazságszolgáltatást illetően is, nem csak a magyar etnikumbeliek és a római katolikus hívek vagy a Premontrei Rend szerzetesei számára, akik joggal követelik vissza törvénytelenül elkobozott javaikat; ezek a sajtóanyagok rendkívül alacsony kulturális, intellektuális szintről valamint aljasságról tanúskodnak, ezért nem táplálhatunk illúziókat az őket létrehozó mocskolódó firkászokról, sem pedig pedig az ő gyűlöletüknek és magyarellenes valamint katolicizmus-ellenes propagandájuknak az áldozatául esőkről, akiket teljesen higgadtan, de logikátlanul, korlátlanul és szégyentelenül mocskolnak: “Săli de clasă îmi trebe mie/Sau biserici şi chilie?/Elevi cât de mulţi să fie?/Sau bistarii din chirie? / Avem o lege beton,/Contestăm şi-un Trianon,/Prost nu-i cela ce cerşeste,/Ci acel ce dăruieşte…” (Prózai fordítás: Tanterem kell nekem vagy templom és cella? Hány tanuló legyen? Vagy pénz bérleti díjból? A törvényünk beton, Trinont is kétségbe vonjuk, nem az a hülye, aki koldul, hanem az, aki ad…); „25 évvel a Forradalom után azért törjük magunkat, hogy kielégítsünk mindenféle követelőzőket az összes pozícióban, akik megjelentek, mint eső után a gomba.”;”Három századra is kiterjedhet az általános visszakövetelési folyamat, amilyen szégyenletes visszaszolgáltatási törvényeink vannak. Máris nemcsak a kommunista államosításokat vitatják, hanem Trianont is, és nemsokára az Államnak kártalanítania kell minden vándornépet, aki itt hagyta a sátrait és a bográcsait ezen a tájon. Ami pedig a per áthelyezését illeti, úgy hiszem, az lenne csak vicces, ha Debrecenbe vinnék például át, nem pedig Kolozsvárra, mert Debrecen közelebb van, és könnyebb oda törvényszékre szállítani a kurvákat.” (http://www.bihorel.ro/ce-misto-ar-arata-colegiul-mihai-eminescu-revendicat/) Tekintetbe véve mindent a fentiekből, állhatatosan felkérem az állami hatóságokat arra, hogy ebben a régióban foglalkozzanak többet a többségi lakosság kulturális és intellektuális színvonalának emelésével, hogy a rendelkezésére álló tartalékalapokból minden közintézmény utaljon ki több pénzt nevelésre és kultúrára, intelligens és tisztességes adományok révén gazdagítsa a közkönyvtárakban az értékes és a demokrácia szempontjából hasznos könyvek gyűjteményeit, különösképpen a nemzeti kisebbségekről, nyelvekről, vallásokról szóló művekkel, és fordítson több pénzt az iskolák, a filharmónia, a színházak finanszírozására annak érdekében, hogy inkább a valóságos ismeretszint emelkedjék, hogy inkább a tolerancia és a másik állampolgár iránti tisztelet növekedjék, valamint a különböző nyelvek, fajok, vallások és kultúrák iránti tiszteletet terjesszék a valódi pluralizmus szellemében, mintsem a sovén, xenofób, fundamentalista, etnicista és ortodox ficujkákat, az európai civilizáció ellenségeit, amelyek veszélyt hoznak az igazi demokráciára és a valódi kultúrára. Így, pluralista, demokratikus és toleráns neveléssel sokkal könnyebben előzhető meg és sokkal hatékonyabban küzdhető le Románia arcképének bemocskolása külföldön, sőt, az idegeneknek a románokról alkotott véleménye is megváltoztatható: lemondanának a sablonokról, a sztereotípiákról és az előítéletekről, amivel a külföldre távozott románokat ítélik meg amiatt, hogy közülük egyesekből hiányzik az elemi nevelés, és olyan elemek bujtják fel vagy modellálják őket, mint a Bihoreanul szerzői vagy a mentalitásukat, tetteiket és szavaikat tekintve hasonló román „értelmiségiek”...
Bukarest, 2015. március 2.
Aggodalommal és különleges tisztelettel,
Varga Andrea Tünde
(Megjelent a Contributors.ro-ban 2015. március 3-án. Románból fordította Zs. I.)
maszol.ro,

RMDSZ-kongresszus: Markó Béla: egyelőre Bukarestben dől el, mi lesz Erdélyben (PERCRŐL PERCRE)
Meghívott politikusok, egyházi képviselők felszólalásával zajlik Kolozsváron a Diákművelődési Házban az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tizenkettedik kongresszusa.
Kovács Péter RMDSZ főtitkára a kongresszus megnyitása előtt  a sajtónak elmondta: a kongresszus valós tétje az újratervezés, az RMDSZ prioritásainak átgondolása, új politikai irányzat követése a követelmények feladása nélkül. 
Az RMDSZ kongresszusán 778 küldött, 150 meghívott és 120 újságíró vesz részt, továbbá a magyarországi és a romániai politikai pártok vezetői. Megszűnik a politikai alelnöki tisztség és a Főtitkárság Ügyvezető Elnökséggé alakul – nyilatkozta Kovács Péter.
11:21 - Biró Rozália, az SZKT elnöke köszöntötte "Emil Boc urat, Nagyvárad polgármesterét"
Biró Rozália, az SZKT elnöke a kongresszus munkálatainak megnyitásakor és a meghívottak köszöntésekor Emil Bocot Nagyvárad polgármestereként üdvözölte, a hibát észlelve, azt mondta: soha nem lehet tudni... Az ülésvezető ugyanakkor köszöntötte az Államelnöki Hivatal, valamint a hazai és külföldi pártok vezetőit, képviselőit.
11:22 - Máté András: öröm és büszkeség
Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy szövetségünk Kolozsváron tartja az újratervezés kongresszusát, amely arra kíván rávilágítani, hogy újra kell gondolnunk szövetségünk jövőjét. Kívánom, hogy sikerüljön megőrizni azt a tudást, amit az elmúlt 25 év alatt elértünk. 
11:23 - Kelemen Hunor: 25 év után komoly partnernek tekintenek bennünket
Kelemen Hunor bevezető beszédében  köszöntötte a jelenlevőket, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy itt vannak velünk, és 2015-ben elfogadták meghívásunkat.
- Az elmúlt 25 esztendőben számtalanszor bebizonyítottuk, hogy amikor nehéz helyzetben volt az ország, ezen belül a magyarság, az RMDSZ  össze tudta fogni a közjó érdekében tevékenykedőket, egyensúlyt teremtő tényező tudott lenni, és bebizonyította, hogy rá lehet számítani. Hogy a meghívott vendégeink közül mindenki eljött, azt jelenti, hogy a Kárpát-medencében az RMDSZ  szerepe lehet a béke és egyetértés megvalósításában.  Az a tény, hogy a romániai politikai pártok képviselői itt vannak, azt üzeni: 25 év után komoly partnernek tekintenek bennünket. Erre rá kellett szolgálni, de rajtunk múlik, hogy ez így marad-e. Erdélyért, Romániáért akarunk és tudunk dolgozni, ez volt és ez a mi feladatunk, ezt kell legfőbb feladatunknak tekinteni – mondta Kelemen Hunor.
11:30 - Klaus Werner Johannis: másféle politizálásra van szükség
Gratulált az RMDSZ-nek az elmúlt 25 évben kifejtett tevékenységéért, amelynek során hozzájárult a demokrácia megerősítéséhez.
Az összes politikai pártnak azt üzente: másféle politizálásra van szükség a jövőben, amely a demokratikus értékrenden alapul. Ebben szükség van az RMDSZ-re és a romániai magyar közösség támogatására.
11:40 - Victor Ponta: jó napot kívánok!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta magyarul köszöntötte a kongresszusi küldötteket. „Frunda György tanácsosom mindig emlékeztet, hogy használjam azokat a magyar szavakat, amelyeket ismerek.
Hozzátette: az RMDSZ az egyetlen legitim képviselője a romániai magyarságnak.
Beszédében kitért arra, hogy a korábbi kongresszusokon való részvételekor mire kérte az RMDSZ-t: egyszer, hogy kilépjen a kormányból, máskor, hogy belépjen, de a szövetség de minden alkalommal másképp, a saját belátása szerint cselekedett. Ezért most nem kért semmit, hangsúlyozva, hogy a szövetség szabadon dönthet bármiben, hiszen a romániai legerősebb nemzetiség legitim képviselője. Azt kívánta, hogy a szövetség az elkövetkezőkben is őrizze meg legfontosabb érdemét a párbeszédkészséget, amivel minden elvásárt, igényt el lehet érni.
11:45 - Emil Boc: A politikai együttműködés modelljének számít ma Kolozsvár
A politikai együttműködés modelljének számít ma Kolozsvár – jelentette ki üdvözlő beszédében Emil Boc. A polgármester szerint ennek a példás együttműködésnek köszönhetően Erdély fővárosa ma ismét az ország lendületesen fejlődő városai közé tartozik. Egy olyan multikulturális város, amelyben románok, magyarok, németek és valamennyi nemzetiség otthon érezheti magát.
Románia volt miniszterelnöke megköszönte az egykori koalíciós partner, az RMDSZ támogatását a válságos időkben. „Nehéz egyezségre jutni az RMDSZ-szel, de amikor ez végül sikerül, biztosak lehetünk abban, hogy a szövetség maradéktalanul tiszteletben tartja az adott szót, ezért minden elismerésem” – jelentette ki a városvezető örömét fejezve ki, hogy az RMDSZ-kongresszus alkalmával Kolozsvár az ország politikai fővárosának számít, ha csak egy napra is.
11:59 - Sejmén Zsolt: jár az autonómia minden magyar nemzetrésznek
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese kijelentette: minden magyar nemzetrésznek jár az autonómia. Ugyanakkor kiábrándultságát fejezte ki amiatt, hogy még mindig vannak gondok a magyar Himnusz eléneklésével, illetve a kétnyelvű helységnévtáblák biztosításával.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a FIDESZ-KDNP képviselője, Magyarország miniszterelnök-helyettese tolmácsolta.
A magyar kormányfő köszönetét és nagyrabecsülését fejezte ki azoknak, akik az RMDSZ  25 éves története során az erdélyi magyarság ügyét képviselték. Az elmúlt 4 évben a nemzeti ügyekben összefogva egymás partnereiként dolgozhattak. Orbán Viktor azt kívánta: az újratervezés legyen sikeres, és az RMDSZ, sorait rendezve, vághasson neki a vészterhes időnek.
- Nem csak az udvariasság kötelező, hanem barátok között az őszinteség is. A vészterhes idők Európánkat és a szűkebb Kárpát-medencénket is jellemzi. Szembe kell néznünk azokkal a problémákkal, amelyek megoldására szövetkeztünk. Nem gondoltuk az EU-csatlakozás után, hogy még mindig probléma lehet  a kétnyelvű  táblák ügye, himnuszunk éneklése, nemzeti szimbólumaink használata. Nem hallgathatjuk el aggodalmainkat a Mikó Kollégium ügyében, amikor nem csak mesterséges bürokratikus nehézségeket és akadályokat látjuk, hanem visszamenőleg  is megkérdőjelezik a jogszerűségét. A MOGYE tekintetében a 2011-es törvényt elszabotálják, megfélemlítve  a magyar oktatókat. A legnagyobb probléma, amire nem gondoltunk, hogy azokat az autonómia törekvéseket, amelyek minden tekintetben az EU-s példákon alapulnak,  hivatalos dokumentum biztonsági veszélyforrásnak nevezheti - jelentette ki a magyarországi politikus.
- A kisebbségi jogok emberi jogok, az emberi jogok tekintetében nincs alku. Az erdélyi magyarság soha nem kért, nem javasolt olyat, soha nem tűzött  zászlajára olyat, ami ne lehetne elfogadott  az EU-ban. Vissza kell utasítanunk mindent, ami az RMDSZ autonómiatörekvéseit összemossa a rasszizmussal, a szélsőségekkel.  Mi, magyarok nem vagyunk kevesebbek egyetlen más EU-s nemzetnél sem, az erdélyi magyarság nem kevesebb egyetlen egy nemzetrésznél, kisebbségnél sem. Ami az EU-ban  másoknak lehet, nekünk is lehet és szabad. Ha erről lemondanánk, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú EU-s polgárok és állampolgárok vagyunk. Ezt nem fogadhatjuk el, nekünk is jár, ami Európában másoknak jár. A kisebbségi jogok emberi jogok,  a közösség szintjén, emberi jogok tekintetében nincs alku - mondta. - Az  RMDSZ-nek sajátos helyzetéből kifolyólag kapocsnak kell lennie  Románia és Magyarország között. Magyarország számára az alapvető meghatározó az erdélyi magyarság helyzete. Mind a magyar, mind a román nemzeti érdek az együttműködés,  és ez az együttműködés rajtunk nem fog múlni. Magyarország Önök mögött áll és bármi történik, mindig számíthatnak Magyarországra - tette hozzá Semjén.
12:05 - Alina Gorghiu: köszönjük a Johannisra leadott szavazatokat
- Ha mímeljük a változásokat, akkor ártó, antidemokratikus politikai alakulatok jelennek meg a politikai palettán. A demokrácia fele vezető út nem egyirányú, ezért nagy a felelősségünk – jelentette ki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke.
A politikus köszönetet mondott a magyarság által Klaus Johannisra leadatott szavazatok miatt.
Beszéde végén az általa ismert egyetlen magyar szót mondta el: szeretlek.
12:10 - Blaga: a kiadott szó szent, nincs helye az árulásnak
Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt társalelnöke kijelentette: az RMDSZ politikusai számára a kiadott szó szent, s nincs helye az árulásnak.
- Dolgozzunk együtt az életszínvonal növelésén, érjük el az Európai Unió átlagát – jegyezte meg a politikus. – Tegyük le a legalább tíz évre szóló stratégiai partnerség alapjait. Úgy ellenzékben, mint a hatalomban együtt tudtunk dolgozni – tette hozzá.
12:20 - Mario David, az Európai Néppárt (EPP) elnöke: először járok Kolozsváron, Portugáliában a futballnak köszönhetően ismerős a város
A portugál eredetű európai politikus kijelentette: az RMDSZ a politikai család, az EPP fontos tagja, sok jelentős hozzájárulása volt a közös projektek kivitelezésében. - Meggyőződésem, hogy sikerül megőrizni az erdélyi magyarság politikai egységét a nemzeti identitás megőrzése érdekében. A magyarság autonómia tervezete az európai uniós példákon alapul, ezt korántsem lehet veszélyként értelmezni. Üzenem azoknak, akik a romániai magyarság autonómia tervezetét veszélynek tekinti: inkább a komoly veszélyekre, ne a békés polgárokra és szervezetekre összpontosítsanak – jelentette ki.
Hozzátette: a befektetőknek kiszámítható gazdasági közegre, stabilitásra van szükségük.
Az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyében aggasztó fejleményekről értesültünk. Kitalált kihágások, törvénytelenségekről hallunk, s ez aggodalommal tölt el bennünket – mondta az európai politikus.
12:30 - Tăriceanu: Kolozsváron a kommunizmus kísérteteivel találkoztam
- A Kolozsvárra történő mai érkezésemkor összeráncoltam a homlokomat: azt tapasztaltam, hogy a városban a kommunizmus kísérteteivel találkozhatunk, a város neve ugyanis Napoca is. Hogy Konstanca miért lehet Tomis és Brassó miért lehet Kronstadt? Mert ott nincsenek magyarok – jegyezte meg a volt miniszterelnök. Megjegyzését taps fogadta.
Călin Popescu Tăriceanu Kolozsvár polgármesteréhez szólva kijelentette: a város térjen vissza arra a névre, használja azt a nevét is, amely elismertté és nevessé tette.
12:40 - Adorjáni Dezső - születésnapra jöttem
Adorjáni Dezső, az evangélikus-lutheránus egyház püspöke elmondta: kicsit születésnapra jött, és nosztalgiával emlékszik vissza a szövetség születésének reményteljes pillanatára, amelyen maga is jelen volt. De tanúja volt az álmodozó gyermek és viharos kamaszkornak, illetve része a felnőtté válás időszakának is, amikor el kellene dönteni, hogy miként tovább?
A püspök két darab szövetet hozott ajándékba: az egyik egy háziszőttes, kicsit kopottas, szürkés, durva tapintású, de tartós, kézzel alkotott. Mindez arra emlékeztet, hogy a szövetséget is különböző emberek egységes egésszé kötötték össze egy közös cél és érték érdekében. Ehhez képest a másik fajta szövet színes, gép készítette, profitorientált és globalista, s amikor elkezdjük huzigálni, egyszerűen szétmegy, kacattá válik az egész. Ismerős az ilyen szövetség is, és sokan azt mondják, hogy ez a politikában mindenhol így van – fejtette ki a püspök, hangsúlyozva: mi sajátos sors által egybeszőtt közösség vagyunk.
Adorjáni Dezső emlékeztetett az 1992. október 22-i Kolozsvári nyilatkozatra, amelyre a képviselőink felesküdtek a Szent Mihály templomban. A püspök szerint, amíg ennek szellemében cselekszik a szövetség, betölti a hivatását. Ha ennek betűjétől eltérünk, akkor létünk kérdésessé válik, és megindulhat szövet bomlása – szögezte le a püspök.
12:55 - Schiffer: Európa egész területén tiltsák be a cianidos bányászatot
Schiffer András, a magyarországi Lehet Más a Politika társelnöke a verespataki aranybánya-tervvel kapcsolatban kijelentette: álláspontja szerint Európa egész területén be kellene tiltani a cianidos bányászatot.
- Remélem, hogy a szülőföldön maradnak az erdélyi fiatalok. A mindenkori magyar kormánynak az a felelőssége, hogy erősítse a határ menti együttműködéseket, amelyek munkahelyeket teremtenek – jelentette ki.
13:20 - Hans Heinrich Hansen: 100 millió európai polgárt képviselünk
A kiegyensúlyozott társadalmak hozzájárulnak az államok, s velük együtt a kisebbségek harmonikus fejlődéséhez. Erdély fővárosának három nevét említve, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke kijelentette: itt, Kolozsváron, s egész Erdélyben a magyarság demokratikus eszközöket választott a célok eléréséért.
– Az RMDSZ sok sikert ünnepelhet ma – jelentette ki megemlítve, hogy Európában 100 millió polgár tagja valamelyik etnikai kisebbségnek vagy nyelvi csoportnak, az általa képviselt szervezet őket képviseli. – A FUEN megfelelő keretet teremtett a kisebbségvédelemre – fogalmazott, hozzátéve: a kisebbségi és regionális nyelvek chartája is a FUEN nevéhez köthető.
Kijelentette: a FUEN figyelemmel követi az európai kisebbségek, és így a romániai magyarok helyzetének alakulását, és aggodalommal hallottuk, hogy a román belügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a magyar közösség autonómiatörekvését. Ez elfogadhatatlan egy demokráciában. A történelmi nézeteltérések csakis párbeszéd, együttműködés során oldhatók meg.
Hans Heinrich Hansen megköszönte Kelemen Hunor hozzájárulását a FUEN működéséhez.
13:33 - Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke: az RMDSZ a román politikai élet legstabilabb szervezete
 Az MSZP elnöke elmondta: joggal mondhatjuk, hogy mára egy egész sor olyan dolog valósult meg, amelyet a romániai magyar közösség a szövetség huszonöt évvel ezelőtti alakulásának a pillanatában csak vágyaiban álmodott meg. Mindez nem valósulhatott volna meg a magyarság legerősebb és legnagyobb szervezete, az RMDSZ nélkül – mondta a magyarországi ellenzéki párt elnöke, hozzátéve: a kivívott eredmények megőrzése, valamint a támadások kivédése is a szövetség feladata.
Az MSZP elnöke szerint az RMDSZ a román politikai élet legstabilabb szervezete, nem tudták kikezdeni az egységét, és ez mindannak köszönhető, hogy egyvalakihez volt hűséges, éspedig saját közösségéhez. Ugyanakkor az RMDSZ megkerülhetetlen  szereplőjévé vált a román-magyar viszonynak, de az összefogás tekintetében példát mutatott az egész kárpát-medencei magyarság számára is. Hangsúlyozta: kiegyezésre, összefogásra lenne szükség a magyar politikában és nemzetpolitikában egyaránt.  Szükségesnek tartja a román-magyar kormányüléseket, a nemzeti érdekeket megjelenítő kétoldalú tárgyalásokat. Úgy vélte továbbá, hogy autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés.
13:40 - Berényi József: egyre nagyobb méreteket ölt az asszimiláció
„Amikor idejövünk hozzátok, olyan mintha otthonról hazajönnénk” – jelentette ki köszöntőjében Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke. A politikus a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a kisebbség és többség között, ám szerinte úgy tűnik, hogy a súlypont egyre inkább abba az irányba tolódik el, hogy mit vár el tőlünk a többségi politika. Véleménye szerint az együttműködésnek, a párbeszédnek kétoldalúnak kell lennie.
Berényi emlékeztetett arra, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az asszimiláció, az elvándorlás, erre a megoldást az autonómia jelenti. „Ennek érdekében közös fellépés szükséges az uniós intézmények előtt, hogy életbe tudjuk ültetni a számunkra megfelelő autonómia modelleket” – mondta az MKP elnöke.
Kifejtette: Szlovákiából irigykedve figyelik, hogy Erdélyben legalább a magyarságon belül konszenzus alakult ki az autonómia tekintetében, ugyanis esetükben ez még nem mondható el.
13:55 - Dézsi Zoltán: megszerzett javaink veszélyben vannak
 Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka elmondta: megszerzett javaink veszélyben vannak.
- Nem lehet tudni, Románia merre tart. Egyértelmű veszteség ér bennünket, ha nem fogunk össze.  Közel 100 éve be nem tartott ígéretek, tisztességtelen jogfosztások áldozatai vagyunk. Tükröt kell mutatnunk a román kormánynak és a világnak, hogy tudják: mit vettek el, mit akarnak elvenni. Szükségünk van a román társadalommal folytatott párbeszédre, mert vannak józanul gondolkodó, hozzánk tisztességgel viszonyuló politikusok, akik társaknak fogadnak el. Szükségünk van az anya

Oszd meg és uralkodj, avagy mit kavarnak egyes székelyföldi románok ( Florina Vaipan)
A minap egy cikket olvastam az Agerpres honlapján a székelyföldi román kisebbségről. A kommunizmus nyelvi sztereotípiáira emlékeztető nyelvezeten kívül, némileg meglepett egy ilyenfajta anyag közlése, nemcsak a tartalma miatt, hanem sokkal inkább azon szándékos félretájékoztatás és tudatos manipulációs szándék okán, mellyel a lakosságnak azt a részét akarják befolyásolni, amely komolyan veszi a leírtakat, hiszen csak a sajtóból ismeri az ottani helyzetet.
Egy memorandumról van szó, melyben „az állami hatóságok támogatását kérik a számbeli kisebbségben lévő románok kultúrájának és nemzeti identitásának megőrzéséhez”. Eddig minden rendben. Bármely közösségnek joga van támogatást kérni, ha a kulturális, etnikai identitás megőrzéséről van szó. Annál inkább, ha ez a közösség kisebbségben van. A magam részéről mindig is kiállok támogatásuk mellett, lett légyen szó románokról, magyarokról, romákról, szászokról vagy tatárokról. Mert így természetes.
Az érdekes rész csak ezután következik. A Kovászna, Hargita, sőt, Maros megyei románok ezen képviselőinek, akik a román közösség nevében beszélnek, melyet állítólag képviselnek, nincs nevük. Ők „egy csoport”. A „románok” önhatalmúlag kikiáltott véleményvezérei és szószólói. Olyan románoké, akiket senki sem tud megkérdezni, hogy tényleg úgy éreznek-e, ahogy az le van írva, és képviselik-e őket ezen személyek. Én, akinek legutóbbi személyi igazolványát Csíkszeredában bocsátották ki, kijelentem, hogy nem. Ezúttal is csak a saját nevemben beszélek, bár tudom, hogyan gondolkodnak és éreznek a térségbeli románok. Azok, akik végzik a dolgukat, akik magyarul és románul is ugyanolyan tisztelettel köszönnek, és akiket szintén tisztel az a vegyes társadalmi csoport, melyhez a térség természetéből fakadóan tartoznak.
Nem azokról van szó, akiknek van idejük memorandumokra és a kedélyek szítására, hanem azokról, akik a több­etnikumú társadalom szellemében nevelik gyermekeiket, és akik tudják, hogyan kell a jogaikért és a nemzeti identitás megőrzéséért küzdeni.
„Azt kérjük Románia Elnöki Hivatalától, Parlamentjétől és Kormányától, dolgozzanak ki egy különleges stratégiát e közösségek támogatására és megőrzésére, továbbá a kovásznai és hargitai románok exodusának megállítására.
Hozzanak létre egy főosztályt, mely elősegíti a központi közigazgatás és a román civil társadalom kapcsolattartását. Nevezzenek ki egy elnöki, illetve egy kormányzati tanácsadót, akik figyelemmel kísérik a számbelileg kisebbségben lévő román közösség helyzetét, és rendszeresen jelentéseket készítenek erről, valamint állami költségvetésből finanszírozzák a térségbeli kulturális, egyházi és civil egyesületek és alapítványok által előterjesztett projekteket.”
Miről is beszélünk? Exodusról? Nézzük csak meg, mit ír az értelmező szótár erről a szóról: EXODUS, exodusok, fn. 1. Egy népesség tömeges emigrációja, evakuáció, menekülés (háborúk, természeti katasztrófák stb. esetén); jelentős számú személy távozása (egyik régióból a másikba, faluról városra stb.).
Vajon szándékosan használják ezt a szót? Beszélhetünk a hargitai és kovásznai román népesség exodusáról? Szeretném, ha az ottani románok válaszolnának erre a kérdésre. És amennyiben igent mondanának, az okokat is hallani szeretném. Ez nemcsak túlzás, de nyilvánvalóan tendenciózus megfogalmazás, melynek feszültségkeltés a célja. Ezek olyanoknak kedveznek, akik effektív ebből táplálkoznak. Mint ahogy egy nacionalista körökben nagyon divatos és gyakran használt másik kifejezésből, az enklavizálódásból is. Ezúttal is ki fogom jelenteni, hogy igen, az enklavizálódás létezik. Nem a népesség, hanem egyes csoportosulások szintjén, melyek mindkét oldalon csak az etnikumok közötti gyűlöletet hirdetik és táplálják. Az ezekhez tartozók sohasem lesznek integráns részei a székelyföldi társadalomnak. Jellemvonásaik eléggé hasonlóak: többségük nem a térségben született, nem tudnak magyarul, és elutasítanak bármiféle társadalmi beilleszkedést, a következő ostoba érvvel: „ez Románia, ez az ÉN földem, és azt csinálok, amit akarok.” Elszigetelik magukat, és állandóan elégedetlenkedésre keresnek okot egy olyan térségben, ahol ellenséges hozzáállásuk miatt sohasem fogják megtalálni a helyüket.
Tíz évet töltöttem el Székelyföldön, több száz székely és magyar barátom van. A nyelv sohasem volt kommunikációs akadály közöttünk, sohasem éreztem diszkriminálva magam, sohasem mondták nekem, hogy az etnikumom miatt nem tehetném azt, amit szeretnék. Ellenkezőleg, ahol szükséges volt, ott teljes jóindulattal segítettek hozzájutnom a szükséges információkhoz. De nem erről van szó, hanem végső soron az emberségről.
További kérdést vet fel bennem a következő megfogalmazás: „Hozzanak létre egy főosztályt, mely elősegíti a központi közigazgatás és a román civil társadalom kapcsolattartását.” Miért? Mind a helyi közigazgatás, mind a központi közigazgatás szervei is a románt használják fő kommunikációs nyelvként. Mi lenne e főosztály szerepe? Netán kényelmes kis tisztségek létrehozása az állami költségvetésből? Olyan tisztségeké, melyek betöltői révén hivatalosan zajlana ugyanazon gondolatok terjesztése és a feszültségek fenntartása a lakosság között? Jelenleg mi akadályozza a civil társadalmat a hatóságokkal folytatott kommunikációban?
Következik az utolsó mondat, mely mindent elárul: az állami költségvetésből történő finanszírozás. Igazából nem is az emberekről van szó, hanem a pénzről. És nem akármilyen pénzről, olyanról, melyet egya­ránt biztosít a magyar, a roma és a román adófizető is. Vagyis előbb exodusban, elnyomva, elűzve, diszkriminálva érzed magad, utána finanszírozást kérsz tőlük? Khm! A következő részt valósággal észbontónak tartom: a memorandumban azt is kérik a román állam képviselőitől, hogy „egyértelműbben és határozottabban” gyakorolják jelenlétüket Kovászna, Hargita és Maros megyében, a specifikus intézményeikben, nevezetesen a kormánymegbízotti hivatalokban, a kihelyezett intézményekben, a hadseregben, a rendfenntartó erőkben.
És akkor jöjjön az én kérdésem: ti, akik ott éltek, vagy akik legalább turistaként megfordultatok ott, éreztétek ennek szükségességét? A hadsereg és a rendfenntartó erők határozottabb jelenlétét? Mert számomra az egyetlen alkalom, amikor úgy éreztem, hogy határozottabb karhatalmi jelenlétre lett volna szükség, december 1-je volt, amikor idegenből vittek buszokkal embereket Sepsiszentgyörgyre, és az odaszállítottak pofátlanul mocsok dolgokat skandáltak a többségi lakosság ellen. „(…) A térségbeli román lakosságot semmibe veszik, kiszorítják, és alárendelt lakosságként kezelik. Nem rendelkeznek egyenlő esélyekkel a munkahelypiacon. Kovászna és Hargita megyében, az európai jogi kerettel ellentétesen, a számbeli többséggé vált magyar domináns kisebbséget nyilvánvaló pozitív diszkriminációs lépésekkel óvják, miközben a két megye helyi domináns számbeli kisebbséggé vált román többségieket elnemzetietlenedésre vagy emigrálásra ítélik (…). Kérjük a kormánytól, intézkedjék, hogy álljon meg, vagy legalábbis lassuljon a demográfiai hanyatlás és a térség tömeges elhagyása, mely főleg a fiatalok körében tapasztalható a velük szembeni diszkrimináció, a szakmai távlatok hiánya és méltóságuk semmibevétele miatt. Azt követeljük a politikusoktól és a megye románjainak összes képviselőjétől, hogy minden döntéshozatali szinten kötelezzék el teljesen magukat a térségbeli románok helyzetének javítása mellett” – áll az idézett dokumentumban. Számomra tény, hogy e felhívás valójában még csak nem is az említett megyék egyszerű polgárainak szól, hanem, miként említettem, azokhoz, akik csak másodkézbeli információk alapján ismerik a térséget. És nem tehetem, hogy ne háborodjak fel. Nem maradhatok passzív a képmutatással, a mocsoksággal, egy olyan helyzet eltorzításával szemben, mely része életemnek, és amit nagyon jól ismerek. Minden jóérzésű ember látja, hogy a térség súlyos dezinformációs harc terepévé vált, melynek semmi köze az egyszerű emberekhez. Számomra ők fontosak, értük teszek, amit tehetek, és távozásom után is megpróbálok megküzdeni e hitvány rendszerrel. Mert Székelyföld számomra is az Otthon. Igen, nagy gondok vannak a térségben. De semmi esetre sem ezek. Nem együttélési vagy kommunikációs problémák, hanem a közigazgatási, oktatási, gazdasági rendszerben lévő bajok, melyekkel minden lakos szembesül, nemcsak a románok vagy a székelyek. A térségben összehangoltan kell megtenni a lépéseket, nem differenciáltan, mert ez a differenciálás az, ami megoszt, ami széthúz, és ami végeredményben nem tesz egyebet, csak azoknak nyújt elégtételt, akik a helyi lakosság megosztásában érdekeltek. Társadalomként nem így kell működni a XXI. században!
Forrás: corbiialbi. ro
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megáldották a felújított máriaradnai bazilikát
A vallási és nemzetiségi egyetértés ünnepe
Amint azt előre jeleztük, tegnap nagyszabású ünnepségen, pontifikációs szentmisén áldották meg a felújított máriaradnai bazilikát és rendházat, illetve felavatták a térség legnagyobb egyházi múzeumát.
A kegytemplomban megtartott szertartáson a közel 100 pap és az általuk megívott 3-3 hívő, számos püspök és érsek, a meghívott világi elöljárók, illetve a sajtó képviselői voltak jelen, a hívek nagy tömege az eseményeket hatalmas kivetítőn a bazilika előtti téren követhette.
A templomban egybegyűlteket excellenciás Roos Márton megyés püspök köszöntötte, előbb németül, kiemelve: a mai napon a régióban élő hívek tekintete Máriaradna felé fordul, ahol mindnyájunk édesanyja, a Szűzanya több mint 300 éve gyűjti egybe a nagyvilágban szétszóródott gyermekeit. Nagy csodának számított, hogy 1767 pünkösdjén itt német, magyar, román, horvát, bolgár és örmény nyelven tartottak szentmisét az egybegyűlt híveknek. Mindnyájan innen merítettek további erőt, kitartást és bátorítást az élet megpróbáltatásaihoz. E testvéri egyetértésnek meg kell maradnia a jövőben is. Ezt erősítette meg II. János-Pál pápa, amikor 1992. augusztus 28-án a kegytemplomot Bazilika Minor rangra emelte. Ezt tovább erősítette szentatyánk, Ferenc Pápa is, amikor a hozzá küldött kérésünkre különleges megbízottként, Őeminenciája Joachim Meisner bíborost, kölni nyugalmazott érseket nevezte ki a mai ünnepség levezetésére. Eminenciás úrnak szívből köszönjük, amiért elfogadta a szentatya megbízatását, Isten hozta Máriaradnára. Ugyancsak nagy szeretettel üdvözölte a Németországból érkezett püspököket és főpapokat. Magyarul elmondott köszöntőjében köszöntötte a Magyarországról érkezett excellenciás püspök, illetve érsek urakat és paptestvéreket. Mindenekelőtt dr. Bábel Balázs kalocsai érseket és mitropolitát. Különös tisztelettel köszöntötte a szeged-csanádi, valamint a szabadkai püspök atyákat, a szatmári egyházmegye főpásztorát, továbbá dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseket, a Szerbiából érkezett érsek és püspök urakat, a két testvér egyházmegyéből, a szeged-csanádi, valamint a nagybecskereki egyházmegyéből érkezett főpásztorokat, paptestvéreket és zarándokokat. Nagy tisztelettel köszöntötte Soltész Miklóst, a magyar kormány egyház-, nemzetiségi és társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárát. A megyés püspök románul elmondott köszöntőjében a szertartás fontosságának a kiemelését követően köszöntötte a megjelent görög katolikus és római katolikus püspököket, élükön Excellenciás Ioan Robu bukaresti érsekkel, SFR Francisco-Javier Lozano bukaresti nunciust, a jelen lévő ortodox püspököket, köztük dr. Timotei Seviciu aradi püspököt, a szerb ortodox egyház temesvári püspökét, a Román Államelnöki Hivatal titkárát. Köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek az Európai Uniós, illetve a németországi püspökségek támogatásával megvalósult felújítási projektben. A munkálatok előrehaladott állapotban vannak, de még nincsenek teljesen befejezve, azokat sürgősen be kell fejezni. Végszavában, nemzetiségtől függetlenül, köszöntötte az összes zarándokot, valamint a rádióhallgatókat és a tévénézőket, akik bekapcsolódhattak az ünnepélyes szertartásba.
Pontifikációs szentmise
A továbbiakban németül, románul és magyarul Excellenciás Böcskei László nagyváradi püspök olvasta fel a Szentatya megbízó levelét Őexcellenciája Joachim Meisner bíboroshoz, a máriaradnai ünnepség levezetésére.
A főcelebráns németül elmondott szentbeszédében az imádság és lelki feltöltődést jelentő máriaradnai kegyhely fontosságát ecsetelte, ahol a Szűzanya várja az imádságban segítséget kérő gyermekeit. Ebben az országban a kommunizmus idején az egyházakat különös módon üldözték, Máriaradna azonban akkor is sziget volt az ateizmus és a leértékelődés tengerében. Mert a hit általában a fény és a jövőkép keveredése. Mária és József is hittek abban, hogy a jeruzsálemi forgatagban háromnapi keresés után is megtalálják a gyermeküket, Jézust, aki a templomban volt. Ezért találkozunk mi is immár 300 éve Mária templomában.
Államfői üzenet
Ezt követően a Román Államelnöki Hivatal megbízottja, Sergiu Nostor olvasta fel Klaus Iohannis államfőnek az ünnepség résztvevőihez intézett üzenetét, amiben az államfő örömének adott hangot, amiért a sok nemzetiséget krisztusi szeretetben egyesítő katolikus egyház egyik fontos zarándokhelye Európai Uniós támogatással, a román állam tevékeny közreműködésével megújulhatott. Abban a reményében zárta levelét, hogy a megújult kegyhely még jobban elmélyíti a nemzetek közötti megbékélést és barátságot. Ezt kiválóan példázta a tény, hogy a több nemzetiségű, illetve vallású egyházi méltóságok mellett, a szertartáson politikusok is részt vettek, köztük Victor Opsachi vallásügyi államtitkár, Király András oktatásügyi államtitkár, Bognár Levente aradi alpolgármester, Arad megye prefeketusa, Cosmin Pribac Florentina Horgea alprefektus társaságában, Dorel Căprar, az SZDP aradi elnöke, illetve Cziszter Kálmán aradi tanácsos. Temes megyéből Molnár Zsolt parlamenti képviselő társaságában Halász Ferenc RMDSZ-megyei elnök, Marossy Zoltán alprefektus, dr. Nicolae Robu Temesvár polgármestere és Mitu Bojin, a Temes Megyei Tanács elnöke volt jelen.
Áldási szertartások
A szertartás során a szentírásból magyarul Molnár Zsolt parlamenti képviselő olvasott fel, a temesvári székesegyház kórusa, Kindl Walter karnagy vezényletével, Franz Metz orgonaművész közreműködésével az egyházi zene gyöngyszemeit megszólaltatva, nagyban emelte a szertartás ünnepélyességét. A szertartás során Őexellenciája Joachim Meisner élen járt az áldoztatásban, de utána, a bazilika előtti teraszon is ő mondott fohászt a felújításért, majd megszentelte, tömjénfüsttel illette az épületet, valamint a nagyszámú hívet. A tömeg ezt követően átvonult a volt rendház felújított épületének az udvarára, ahol megismételték a kegytemplom előtti megáldási szertartást. A volt rendházba 3 emeleten berendezett, a régió legnagyobb egyházi múzeuma is tegnap nyitotta meg kapuit. A tegnapi, máriaradnai bensőséges ünnepség a különböző felekezetű, nemzetiségű és politikai nézetű emberek közötti egyetértés emlékezetes napja is volt, aminek az eszméje bárcsak hosszú életű lenne.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Újraértelmezett augusztus 23. (Johannis üzenete)
A fasizmus és kommunizmus áldozatairól emlékezett meg vasárnap közzétett üzenetében Klaus Johannis államfő, kifejezve reményét, hogy az élethez és szabadsághoz való jogot soha többé nem lehet büntetlenül semmibe venni.
Románia 2011-ben iktatta törvénybe azt a 2008-as Prágai Nyilatkozat által szorgalmazott kezdeményezést, hogy augusztus 23-át – az Európa keleti részének felosztását titkos záradékban szentesítő Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának napját – nyilvánítsák a náci és a kommunista totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapjává. A német és szovjet külügyminiszter által 1939. augusztus 23-án aláírt megállapodás készítette elő egyebek mellett a balti államok, illetve a Romániához tartozó Besszarábia szovjet bekebelezését.
Johannis tavaly elnökjelöltként, idén pedig már megválasztott államfőként üzenetével gyakorlatilag újraértelmezte országa számára augusztus 23-a – Románia korábbi nemzeti ünnepe – történelmi jelentőségét. A román elnöki hivatal honlapján közzétett üzenetben Johannis elítélte a Molotov–Ribbentrop-paktumot és annak „Romániát érintő áldatlan következményeit”. „Nem szabad tagadnunk vagy minimalizálnunk a legionárius (fasiszta) és kommunista népirtó politikát, tisztelegnünk kell az áldozatok emléke előtt. Az utóbbi évtizedben Románia bátor lépéseket tett ezen rezsimek elítélése terén, bebizonyítva, hogy végleg szakított történelme ezen sötét időszakaival” – fogalmazott az államfő. Ugyanakkor arra intette honfitársait, hogy előzzenek meg minden „radikális, utópikus, szélsőséges politikai kezdeményezést”, amely a jogállamiságot és a demokráciát támadja. A kommunizmus idején augusztus 23. volt Románia nemzeti ünnepe, amelyet az akkori hatalom „az 1944-es nemzeti antifasiszta és antiimperialista fegyveres felkelés” napjaként ünnepelt. A kommunisták a második világháborús román kiugrás napját sajátították ki: 1944. augusztus 23-án (amikor a szovjet hadsereg már Bukaresthez közeledett) Románia a tengelyhatalmak oldaláról az Egyesült Nemzetek oldalára állt át az akkor alig 23 éves Mihály király vezetésével.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közzétették a Nagy Testvér-törvényt
Klaus Iohannis elnök tegnap közzétette a személyes adatok feldolgozásáról és a magánéletnek az elektronikus kommunikáció terén való megvédéséről szóló, úgynevezett Nagy Testvér-törvényt – tájékoztatott az Államelnöki Hivatal.
A képviselőház szeptember 23-án 187 igen, 12 nem szavazattal és 22 tartózkodással fogadta el a törvény tervezetét.
A törvénytervezet, amelyről a parlamenti pártok májusban, a Cotroceni-palotában zajlott egyeztetések során már megegyeztek, azt írja elő, hogy az előfizetőkre és felhasználókra vonatkozó személyes adatokat, amelyeket az elektronikus kommunikációs hálózatot működtető szolgáltató feldolgoz és tárol, letörlik vagy névtelen adatokká alakítják, amikor már nincs rájuk szükség valamilyen tájékoztatás küldéséhez, illetve a tájékoztatás megküldésétől számított három évnél nem később.
A törvény szerint az előre fizetős kommunikációs szolgáltatások előfizetőit érintő forgalmi adatok feldolgozása a szerződéses kötelezettségek megállapítása céljából csak a tájékoztatást követő három éven át lesz megengedett.
Az adatokhoz csak szigorúan meghatározott ereteken belül lehet majd hozzájutni, bírósági döntés alapján vagy a bíró előzetes engedélyével.
nyugatijelen.com / Mediafax
Erdély.ma

Bíró Béla: Templomot vagy iskolát…
A XXI. század Romániáját aligha jellemezhetnők találóbban, mint – a Cioloș-kormány költségvetés-tervezetének kapcsán fellobbant – országra szóló dilemmával: templomot vagy iskolát (urbánusabban: templomot vagy autópályát). A kérdést a Ponta-kormányt megbuktató tüntetők élezték ki, és juttatták el a közvéleményhez a „Templom helyett iskolát” jelszavával. A több tucatnyi ember halálát követelő bukaresti tűzesetet megelőzően jutott ugyanis nyilvánosságra, hogy Romániában 18.000 templom működik (az éppen épülőkről nem is beszélve). Az általános iskolák száma azonban mindössze 4.700, a kórházaké 425.
S az európai uniós szabályok miatt a 4.700-ból 1.160 iskola is működési engedély nélkül üzemel, ugyanis az épületekben nincs vezetékes víz és vízöblítéses illemhely. S a tűzesetben megsérült betegek egy része sem csupán égési sérüléseibe, hanem a bukaresti kórházak katasztrofális higiéniás állapotaiba (értsd: a velük járó fertőzésekbe) halt bele.
Ezek mellett már csak másodlagos jelentőségűnek tűnhetne, hogy az épülő autópályák 2016-os finanszírozása helyenként egyharmada, másutt alig egynegyede a 2015-ösnek.
Magától értetődőnek, azaz a normalitás jelének tűnt, hogy a parlament elé terjesztett költségvetés-tervezetben a Cioloş-féle – szakértőnek aposztrofált – kormány egyetlen lejt sem irányzott elő templomépítésekre. Csakhogy a tény nyilvánosságra kerülését követően a frissen kinevezett européer államfőt (az Európai Bizottság volt mezőgazdasági biztosát) maga a román pátriárka hívta fel telefonon. És láss csodát, a román nemzeti érdekeket Brüsszelben oly határozottan képviselő Cioloş késedelem nélkül beadta a derekát. Folytatódnak a templomépítések. Be fogják fejezni a Nemzeti Üdvösség Katedrálisának címzett 120 méter hosszú, 120 méter magas és 70 méter széles, egy milliárd lejbe (tehát egy jókora autópálya-szakasz árába) kerülő megaépítményt, a Ceauşescu-féle Nép Palotájának méltó párját.
Igaz, az egyház pénzügyeit vizsgáló (!) Számvevőszéket a kormány még nem rendelte vissza. Annak ellenére sem, hogy kiderült: az egyház, miközben az országban milliók nyomorognak, meglehetősen nagyvonalúan bánik az adófizetők pénzével. Vannak olyan egyházi személyek, akik papi munkájuk mellett az egyház keretén belül folytatott laikus tevékenységek, úgymint könyvelés, adminisztráció, lapszerkesztés stb. után is felveszik a – 60-80 százalékban az adófizetők pénzéből finanszírozott – javadalmazásukat. Az állam által folyósított szubvenciók elköltése is homályos. Úgy tűnik, az egyháznak eleddig nemigen kellett elszámolnia az állami támogatásokkal. Persze, egyáltalán nem biztos, hogy ezután el kellene, hiszen az egyházfő őszentsége a pénzügyminisztert is felhívhatja telefonon, aki (ezek után) üdvözülésére való tekintettel, akárcsak Dacian Cioloş, késedelem nélkül beadja a derekát.
A magyarázat egyszerű. A román közvélemény számára – az üdvözülés kétségbe általam sem vont lehetőségétől (mert ugyebár ki tudja?) eltekintve is – a legfontosabb nemzeti intézmény nem az Elnöki Hivatal, nem a Kormány, még csak nem is a Parlament, hanem a Nemzeti Egyház és Hadsereg – a román nemzeti lélek, illetve a román föld legfőbb garantőrei.
Azaz, ismét ugyanahhoz a jól ismert nacionalizmushoz juthatunk vissza, melyből Románia minden problémája származik. Ez magyarázhatja azt a paradoxnak tűnő tényt is, hogy miközben országunk Európa egyik – természeti, sőt emberi adottságait tekintve is – leggazdagabb országa, a nemzeti jövedelem, s ebből következően az életszínvonal és az intézményi struktúra tekintetében az utolsók közé tartozik.
Az adófizetőknek nem csak egy túlméretezett egyházat és hadsereget kell üzemeltetniük, de egy szintén túlméretezett állami adminisztrációt is. A nemzet érdekeit kivont szablyával védelmező jó románokat ugyanis az államnak – kockázatos erőfeszítéseikért – valamivel kárpótolnia kell. Azaz: el kell tartania őket. Mert ha nem, a magyarok, a cigányok és más nemzetiségűek (a németek és zsidók immár kihulltak a pakliból) könnyen kiszoríthatják életterükből a „románokat”.
A nemzetinek deklarált egyház (a BOR) kiemelt szerepe és megbecsültsége „végső soron” érthető. Még akkor is, ha a román Alkotmány „nemzetállam” kitételét nyugatias „állampolgári nemzet” gyanánt aposztrofáló liberális értelmezéseket látványosan leleplezi. Az erdélyi románságot valóban (s itt iróniának nincs helye) évszázadokon át az ortodox egyház tartotta meg identitásában. S ezt a tényt a román értelmiség és – általa a román közvélemény – mindig is elismerte és értékelte. Rebreanu Ion című regényének Belciug pópája a regény zárlatában (mellesleg épp a templomépítés nagy művének köszönhetően) annak ellenére is egyfajta nemzeti hőssé magasztosul, hogy korábban a falu tetőtől talpig tisztességes tanítóját – közvetve ugyan, de tevékenyen – felfüggeszteti állásából és Iont, a regény imponálóan szorgalmas, bár Belciughoz hasonlóan rémisztően céltudatos paraszthősét magyar börtönbe juttatja. Ő, a román pópa!
A nemzeti egyház (immár a belciugi önvédelmen messze túllépve) azóta immár maga is a magyar hatalomnak egykor és azóta is joggal felrótt nemzeti térhódítás eszközévé vált. A horribilis templomszám egyebek közt abból is következik, hogy az ortodox egyház olyan településeken is templomokat épít, ahol ortodox hívők alig, vagy egyáltalán nincsenek, de a jövőben – a klérus felfokozottan szent meggyőződése szerint – lenniük kell majd.
A templom és – egy modern nemzet értékrendjében nem kevésbé szent – iskola, egészség- és közlekedésügy szembenállása tehát korántsem a román népesség (egyébként kétségtelen) vallásosságából, mint inkább az egyház nacionalizmusából következik. Ez az európai államok átlagához viszonyítva szinte már középkori, manapság legfeljebb a muszlimmal rokonítható, önmagában nem elítélendő vallásosság is magának a nacionalizmusnak az egyik következménye. Ebben a nem-román nyilvánosság elől gyakorlatilag elzárt szférában ugyanis a közbeszédből az Európai Unió elvárásai miatt némileg kirekesztett nemzeti elfogultságok továbbra is akadálytalanul virágozhatnak. S a román nacionalizmust a román átlagember épp úgy szívébe zárta, mint a magyar a sajátját. Legfeljebb az különös kissé, hogy mindezt az eltökélten antiklerikális Unió a románok esetében zokszó nélkül veszi tudomásul.
maszol.ro

Iohannis–Világbank-tárgyalás
A Világbank küldöttségével – amelyet Cyril Muller, Európáért és Közép-Ázsiáért felelős alelnök vezetett – találkozott tegnap Klaus Iohannis államfő. Egyeztettek a nemzetközi pénzintézettel való együttműködés folytatásáról, illetve a reformok folytatásának szükségességéről.
Az Államelnöki Hivatal közleménye szerint a tárgyalások célja a Románia és a Világbank közötti együttműködés megerősítése volt, kiemelték ugyanakkor, hogy a Világban célja a továbbiakban is a hosszú távú fejlődéshez hozzájáruló gazdasági és intézményi reformok folytatásának támogatása. Értékelték továbbá a fennálló együttműködés eredményeit.
A Világbank képviselői megjelöltek néhány irányt a reformok folytatására – főként az állami tulajdonban levő vállalatokkal kapcsolatban –, a korporatista kormányzás javítására, a kataszteri problémák rendezésére, illetve olyan kulcsfontosságú ágazatok fejlődésére és korszerűsítésére, mint amilyen a közlekedés, amiben Romániának igen sok behoznivalója van.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Klaus Iohannis visszahívta Románia budapesti nagykövetét
Klaus Iohannis államfő tegnap aláírta Alexandru Victor Micula budapesti nagyköveti tisztségéből való visszahívását – tájékoztatott az Államelnöki Hivatal.
Alexandru Victor Miculát 2011 októberében nevezte ki Románia budapesti nagykövetének Traian Băsescu akkori román elnök. Mandátuma átvétele előtt Micula dániai és izlandi, illetve argentinai és paraguayi nagykövet volt.
Alexandru Victor Micula karrierdiplomata, a németországi George C. Marshall European Center for Security Studies Közgazdaságtudományi Akadémián végezte egyetemi tanulmányait.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Johannis a fekete-tengeri és a NATO-n belüli együttműködésről tárgyalt Ankarában
Klaus Johannis román államfő tegnapi törökországi látogatásán a Fekete-tengeri és a NATO-n belüli együttműködésről, illetve a stratégiai partnerség alapján történő kétoldalú kooperáció megerősítésének fontosságáról tárgyalt Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel.
„A török kormányfővel folytatott egyeztetés témái között szerepelt mind a két állam közötti stratégiai partnerség alapján történő kétoldalú kooperáció megerősítésének fontossága, mind a Fekete-tengeri és a NATO-n belüli együttműködés” – áll az Államelnöki Hivatal sajtóközleményében.
A két államférfi a politikai párbeszédről, illetve a romániai török és a törökországi román származású közösségnek a két ország közötti kapcsolat megerősítéséhez való hozzájárulásáról is beszélt.
„Mindkét fél hangsúlyozta a gazdasági együttműködés megerősítésének és a meglévő potenciál minél hatékonyabb kihasználásának fontosságát” – áll a közleményben.
Törökországi látogatása során Johannis tegnap találkozott a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökével, Ismail Kahramannal is. Tárgyalásaik során hangsúlyozták, hogy Románia és Törökország politikai, stratégiai és gazdasági szinten egymás kulcsfontosságú partnere, a parlamenti kapcsolatok megerősítése a kétoldalú együttműködés elmélyítését segítheti elő.
nyugatijelen.com / Mediafax. Erdély.ma