"1974 és 1985 között minden évben több alkalommal tanúskodtam az amerikai szenátus és képviselőház különböző bizottságai előtt az erdélyi kérdésben. Sikerült harminckilenc szenátort megnyerni ügyünknek. A döntő sikert akkor értük el, amikor kezembe kerültek azok a vécépapírok, amelyeket Ceausescu magyar Bibliákból készíttetett. A papírokon még rajta volt a készítő cégek címkéje. A tekercseket a Yale Egyetemen, ahol huszonöt évig tanítottam, alaposan kielemeztük, lefényképeztük, felnagyítottuk úgy, hogy napnál világosabb lett a papírok eredete. Kiszámítottuk azt is, hogy legalább tízezer Bibliát kellett összezúzni ilyen mennyiségű vécépapír előállításához. Azt is meg tudtuk állapítani, hogy a Brit Bibliatársulat melyik évi kiadásából készültek ezek a papírok. A washingtoni Kongresszus épületében két sajtókonferenciát tartottam több mint hetven nemzetközi újságíró, négy televíziós társaság, valamint a képviselők és a szenátorok előtt. Előadásaimnak világra szóló hatása lett. De a legnagyobb hatást a déli szenátorokra tettem, akik többnyire mélyen vallásos választókat képviseltek. Ennek következtében a Romániának adott vámkedvezményt megvonták." Havadtőy Sándor székely pap, a fairfeldi Magyar Református Egyház lelkipásztora, a Yale Egyetem tanára 25 éven át, 1967-től 1992-ig hirdette az igét a Szabad Európa Rádió protestáns félórái keretében. 1991-ben, a Magyar Református Világtalálkozóra érkezett ismét magyar földre: amerikai emigrációjából. Mikor 1948-ban Nyugatra indult, Havadtőy Sándor teológust azzal a megbízással küldték Svájcba egyházi elöljárói és lelkész édesapja - szülővárosában, Kovásznán járva név szerint is említette dr. Nagy András teológiai tanárt, dr. Tavaszi Sándor püspök-helyettest, a jeles filozófust és Vásárhelyi János püspököt -, hogy "tanulmányaim mellett képviseljem az Erdélyi Magyar Református Egyházat a nyugati fórumokon. Ennek a megbízatásnak próbáltam eleget tenni legjobb tudásom és tehetségem szerint az elmúlt fél évszázad alatt." Meglátogatta Kanadát, Dél-Amerikát, ezen a kontinensen Argentína, Uruguay, Brazília, Venezuela református gyülekezeteit, eljutott Ausztráliába és Dél-Afrikába. Kevés lelkipásztornak nyílik lehetősége arra, hogy ilyen hatalmas egységben láthassa, érzékelhesse a széttört nemzet részeit és az anyanyelv erejével összekösse az itt-ott szakadozó szálakat. Havadtőy Sándornak az igehirdetés mellett állandó gondja volt az itthoniak megsegítése, anyagiakkal és lelkiekkel. Rádiós prédikációinak foglalata ez a könyv: Vigasztaljátok népemet. Válogatás a Szabad Európa Rádióban 1967-1992 között elmondott prédikációkból. Kiadja a Közlekedési Dokumentációs Kft. (KÖZDOK), 2001. A kötet gondozója és az utószó írója Beke György. /B. D.: Hazaküldött szavak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./"

"A Washington Times által idézett George Allen republikánus szenátor hangsúlyozta, hogy az amerikai csapatok átirányítása nem az amerikai politikát ellenző nyugat-európai országokkal szembeni büntetést jelenti, sem pedig a Washingtont támogató kelet-európai államok megjutalmazását, csupán az Egyesült Államok stratégiai érdekeit követi. George Allen közölte, hogy Amerika elsősorban Romániában, Bulgáriában vagy Magyarországon kíván erősebb katonai bázist működtetni, éspedig azért, mert ezek az államok közelebb vannak a lehetséges konfliktusövezetekhez. A közép-kelet-európai államok lakosságának viszonyulása az amerikai csapatok befogadására jóval pozitívabb, mint a nyugat-európai állampolgároké. A működtetési költség ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb, mint a nyugatiakban.A szenátor vélekedését osztja James Jones tábornok, az amerikai hadsereg európai parancsnoka, aki szerint Romániának és Bulgáriának jó esélyei vannak az új amerikai támaszpontok befogadására. /I. F.: Csapatátirányítás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Mircea Geoana külügyminiszter máj. 7-én az Otopeni-i repülőtéren az Egyesült Államokba való elutazása előtt kijelentette, hogy a hatóságok intenzíven konzultáltak olyan amerikai, brit és romániai kereskedelmi társaságokkal, amelyek kifejezték szándékukat az iraki újjáépítésben való részvételben. Geoana elmondta, hogy háromnapos washingtoni és New York-i látogatása során megpróbál részletesebb adatokat beszerezni az Irak újjáépítésében részt vevő amerikai cégekről. /Geoana az USA-ban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./"

"Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes Romániába látogatott, hangsúlyozta, hogy Románia számára továbbra is a piacgazdaság alapjainak megerősítése kell elsőrendű feladatot jelentsen. "Ez pedig azt feltételezi, hogy a korrupciót és a bürokráciát elodázhatatlanul csökkenteni kell"- mondta. Dunald Rumsfeld helyettese Mircea Pascu védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásai után a sajtó előtt kijelentette, hogy Washingtonban még nem döntöttek az állandó romániai bázisok létesítésének kérdéséről. Az amerikai védelmi miniszterhelyettes jelenlegi látogatásával kapcsolatosan kifejtette, Bukarestnek számos olyan tapasztalata van, amit fel tudnak használni az iraki államrendszer újjáépítésében. "Az érdekel konkrétan, hogy Románia miként tért át a totalitarizmusról a demokráciára. Sokat gondolkodunk ezen, amikor az iraki demokrácia felállítását tervezzük" - mondta a miniszterhelyettes. /I. F.: Wolfowitz megfigyel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"A világ szabadkőművességének több vezéralakja is részt vett a hét végén azon az ünnepségen, melyet az Elfogadott Óskót Rítus (RSAA) romániai újraélesztésének tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A vendégeket Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is fogadta. Az esemény legrangosabb vendégének Fred Kleinknecht, a skót rítusú szabadkőművesek Washingtonban székelő szuverén főparancsnoka számított, akit máj. 30-án Ion Iliescu államfő, máj. 31-én pedig Adrian Nastase miniszterelnök is fogadott. A titokban tartott államfői fogadáson Fred Kleinknecht a legmagasabb román állami kitüntetést, Costel Iancu romániai szuverén nagymester, a Legfelsőbb Tanács vezetője pedig az állami kitüntetések egy alsóbb fokozatát vehette át. Az eseményen Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke is részt vett.A Ziua értelmezése szerint a szabadkőműves vezetők és az állami vezetők egyértelműen Costel Iancu mellett tették le a garast abban a legitimitási vitában, melyet Iancu a Franciaországban élő, magyar származású André Szákváryval folytat. Utóbbi a kommunizmus idején külföldön életben tartott hagyományos román szabadkőművesség, Marcel Saphira és Dan Amadeo-Lazarescu vonalát követő Legfelsőbb Tanács vezetőjének tekinti magát. A vita lezárását jelzi az a tény, hogy a tavaly elhunyt Dan Amadeo-Lazarescu halála előtt megvonta a támogatást Szákvárytól, a hét végi bukaresti ünnepségen pedig Costel Iancu a Franciaországban élő Marcel Saphira jobbján jelent meg. A román szabadkőművesek között tovább létező törésvonalakat jelzi, hogy a kétnapos ünnepségnek csak az első napján vett részt Gheorghe Comanescu, a Román Nemzeti Nagypáholy (MLNR) nagymestere. Rosszallását az is kiválthatta, hogy az általa vezetett nagypáholy megalakulásának - néhány hónappal ezelőtti - tizedik évfordulóját lényegesen szerényebb külsőségek közepette ünnepelték. /Gazda Árpád: Kitüntették a szabadkőműveseket ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ A szabadkőművesség megőrizte erejét és befolyását a világ nagy folyamatainak menetére, néha megmutatja magát. A szabadkőművesek befolyásukkal kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak és játszanak az új világrend kialakulásában. A szabadkőműves világelit bukaresti rendezvénye, a bukaresti parlamentben megrendezett színpompás évfordulós ünnepség, az egyik legfontosabb rítus szuverén főparancsnokának, tehát világelsőjének részvétele jelzi, elvált, hogy ki az úr a páholyban. Az elfogadott, immár egyedüli és legitim román szabadkőműves vezető Costel Iancu, nem pedig a magyar származású, négy különböző nemzetiségű nagyszülőtől származó, francia állampolgár André Szákváry. A szabadkőműves vezetőket az államelnök és a kormányfő a nyilvánosság teljes kizárásával fogadta. Titkosak voltak a tárgyalások is. /Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./"

"Jún. 4-e, a trianoni békeszerződés 83. évfordulója. Miután sikerült elhitetni magyar földön, de az egész Kárpát-medencében is a magára maradt magyarsággal, hogy Trianon egy örökre befejezett tény, egy lezárt ügy, amire ma már csak a szélsőségesek emlékeznek. Gyógyírként az Európai Unióval hozakodik elő a politikum. Azonban nem lehet kitörölni az emlékezetből úgy, hogy annak tragédiáját a nemzet sorsáért felelősséget érző utókor időről időre ne elevenítse fel. Az emlékezés nem jelenthet román-, szlovák-, szerb-, ukrán- vagy franciagyűlöletet. Eleink felelőssége vagy bűne nagyobb az övékénél, hiszen szó nélkül engedtük elvenni azt, ami ezer éven át a miénk volt. Mialatt Magyarország lakossága évről évre egy-egy kisvárosnyi lélekkel fogy, hasonló a helyzet az elszakított területek magyarságával is. A nemzet megtartása, újraegyesítése nem egyszerű politikai döntés kérdése, ez nem Brüsszelben vagy Washingtonban dől el. Ezt Budapesten, Kolozsváron, Pozsonyban, Eszéken és tucatnyi más Kárpát-medencei településen döntik el a magyar családok, hogy vállalják-e a gyereket vagy sem. Az eltelt 83 esztendő alatt jobbára elveszítettük történelmi városainkat, leépültünk, a magyarság jelentős része beolvadt. Ma is ott tartunk, mint nyolc évtizeddel ezelőtt: újra kéne kezdeni mindent. Azzal a különbséggel, hogy ma már kevesebben vagyunk, kisebb a hitünk, az optimizmusunk, írta Makay József. /Makkay József: Nem, nem, soha? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"Több mint tízezer dollárt adományoztak az igazságtalanul meghurcolt és jogtalanul elítélt, majd börtönbe zárt Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére az amerikai magyarok. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) által március elején indított adománygyűjtő akció célja, hogy anyagilag felkarolja Reiner Antalt és Héjja Dezsőt, akiket az 1989-es kézdivásárhelyi események kapcsán a román ügyészség igazságtalanul Aurel Agache milicista "meglincselésével" vádol. Az amerikai magyarok szolidaritási akciója lehetővé teszi majd, hogy kilenc évig 1,5 millió lejes havi járulékhoz jusson Reiner Antal és Héjja Dezső, amit életkörülményeik javítására és orvosi kezelésük fedezésére fordíthatnak. Reiner Antal és Héjja Dezső egyetlen bűne az 1989-es forradalmi eseményekkor az volt, hogy magyaroknak születtek. "Mert a forradalmárok Bukarestben románok, Kézdivásárhelyen pedig magyarok voltak. A románok között forradalmár-kitüntetést és nyugdíjat osztogattak, a magyarokat pedig meghurcolták és börtönbe vetették!" - áll a 4500 címre kiküldött HHRF-levélben. Az 1989-es romániai események kapcsán összesen 13 magyar nemzetiségű személy ellen született igazságtalan ítélet. A székelyföldi Oroszhegyen négy vádlottat 66 év szabadságvesztésre ítéltek, Zetelakán három vádlottat 58 évre, Kézdivásárhelyen pedig hat vádlottat 21 évre. A három per 145 év összesített börtönbüntetéséből 34 évet és 7 hónapot le is töltöttek, a 13 vádlott közül 3 meghalt, kettő pedig öngyilkosságot követett el. A kirakatperekben elítélt, és igazságtalanul bebörtönzött erdélyi magyarok szabadonbocsátása és teljes rehabilitálása érdekében a HHRF tizenhárom éve nemzetközi erőket mozgósít. Szóvá tette ügyüket kongresszusi tanúvallomásban Washingtonban, Strasbourgban az Európa Tanácsnál, a Románia NATO csatlakozásáról szóló tanácskozáson, romániai tárgyalásra készülő magas rangú amerikai tisztviselőkkel és Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélésen. (Sajtóközlemény, HHRF) /Kilenc évig folyósít havi járulékot Reiner és Héjja számára a HHRF az amerikai magyarok adományaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

"Amerika úgy tekint Romániára, mint készséges fegyvertársra - írta a The New York Times júl. 16-i számában. A konstancai tudósítás szerint a román- amerikai románc még csak a legelején tart. Európa egyik legszegényebb országa a 2001 szept. 11-ig nem éppen elől állt a szoros katonai partnerek listáján, most viszont Lengyelország és Bulgária mellett Romániát szemelték ki új amerikai bázisok otthonául. Az amerikai katonai vezetés szemet vetett a romániai légi bázisokra, amikor Irak lett a következő célpont, cserébe támogatta az ország felvételét a NATO-ba. A kapcsolat ez év tavaszán szilárdult meg, amikor Törökország kimarad az iraki háborúból. A Constanta melletti, a légi üzemanyag- utántöltést végző nehéz szállító gépek fogadására is alkalmas Mihail Kogalniceanu repülőtér szinte egyik napról a másikra a Perzsa-öböl térségében lévő amerikai csapatok ellátásának fő bázisa lett. Ami az új, állandó bázisokat illeti, a Pentagon hangsúlyozza, hogy a tervezés még csak korai szakaszában tart. A lap szerint kisebb bázisokat létesítenek Kelet-Európában, Közép- Ázsiában, a Távol-Keleten és Afrikában. Charles Kupchan, Bill Clinton volt amerikai elnök európai biztonsági tanácsadója a lapnak elmondta, hogy "rövidlátónak" tartja a kelet-európai országok "befektetését". A NATO szerinte összeomlóban van, mivel Washington Európát nem stratégiai hadszíntérnek, hanem ugródeszkának tekinti ahhoz, hogy szembeszálljon a közel-keleti és közép-ázsiai új fenyegetésekkel. Az igazi nyereséget az EU-csatlakozás hozhatja meg az olyan országok számára, mint Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezek az országok azt remélik, hogy megőrizhetik a NATO-t életerős szövetségként és megélhetik az amerikai katonák régóta várt megérkezését. De csak a NATO kimúlásának lesznek a tanúi - vélte a Georgetown Egyetem professzora. /Román-amerikai románc. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"

"Az Amerikai Egyesült Államok Unitárius Univerzalista Egyházának meghívására jún. 3-29. között került sor a kolozsvári Unitárius Kollégium Péterffy Gyula Kórusának amerikai körútjára, Singing the Dream (Énekelve az álmot) címmel. Solymossy Zsolt vallástanár, a csapat egyik kísérője elmondta, hogy Majó Julianna karnagy válogatta ki a 30 diákot akiket 5 tanár kísért. Felléptek Washington és más városok egyházközségeiben. A 16 koncert mindegyike nagy sikert aratott. /Szabó Csaba: Énekelve az álmot - az Egyesült Államokban. Hazatért az Unitárius Kollégium kórusa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ "

"Júl. 25-én Mircea Geoana román külügyminiszter hivatalos látogatást kezd Washingtonban, ahol találkozik Colin Powell amerikai kollégájával. Geoana a következő napokban megbeszélést folytat Mark Grossmannal, az USA kereskedelmi minisztériumának helyettes politikai államtitkárával, találkozik az elnöki hivatal vezetőjével, Dick Cheney alelnök tanácsosaival és a Pentagon több személyiségével. A román külügyminiszter az amerikai zsidó szervezetek képviselőivel is megbeszélést folytat. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./"

"Mircea Geoana külügyminiszter júl. 25-én Washingtonban találkozott Phillip Merrillel, az amerikai Eximbank elnökével, akivel a romániai infrastrukturális projektek finanszírozásáról folytatott megbeszélést. A megbeszélésen felmerült az Eximbank által a román piacnak nyújtott hitelek, valamint Románia iraki újjáépítésében való részvételének kérdése is. /Mircea Geoana az Egyesült Államokban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./"

"Mircea Geoana külügyminiszter júl. 29-én Washingtonban találkozott Condoleeza Rice-szal, George W. Bush amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, áll a Külügyminisztérium közleményében. A találkozón szó esett a román-amerikai kapcsolatokról Románia NATO-ba való meghívásának perspektívájában. Condoleeza Rice elmondta, az amerikai vezetés értékeli Románia változatlan elkötelezettségét a terrorizmus elleni harc iránt, amely az afganisztáni és az iraki katonai műveletekben való részvételben került kifejezésre. Mind Romániának, mind pedig az Egyesült Államoknak érdekében áll szilárd kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolni egymással. A román külügyminiszter megerősítette Románia abbeli szándékát, hogy az Európai Unió leendő tagjaként szilárd kapcsolatokat alakítson ki az Egyesült Államokkal, ami hozzájárul majd a transzatlanti partnerség megerősítéséhez a közép-kelet-európai államok NATO-hoz és EU-hoz történő csatlakozása után. /Értékelik Románia elkötelezettségét. Mircea Geoana találkozott Condoleeza Rice-szal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"A washingtoni külügyminisztérium ismételten elítéli a román kormányt a Román Ortodox Egyházzal (BOR) szemben alkalmazott kivételező politikája miatt - jelentette a BBC. A Nastase-kabinet tavaly hat és félmillió dollárt folyósított az ortodox egyháznak, miközben például a katolikus egyház - amelynek hívei közé a lakosság öt százaléka tartozik - 50 ezer dollárt kapott az állami költségvetésből. A washingtoni külügyminisztérium szeptember elején hozza nyilvánosságra százkilencvenöt országot érintő éves jelentését a vallásszabadság tiszteletben tartásáról. A dokumentum tartalmazza a külföldön is elismert hazai civil szervezetek tanulmányait. Ezek egyikét a Pro-Europa Liga készíti. A Liga jelentése felhívja a figyelmet az ortodox egyház erdélyi "hittérítő offenzívájára". A BOR hadjárata különösen azokon a területeken érhető tetten, ahol többségben katolikusok vagy protestánsok élnek. Egy másik készülő tanulmány szerzője, Sorin Dan Sandor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa rámutat, hogy a hadsereg harminchét ortodox papot alkalmazott, katolikus vagy protestáns lelkipásztort viszont egyet sem. A tanulmány emlékeztet arra is, hogy a 2003-as költségvetési törvény 643 millió lejt utalt ki az egyházak világi alkalmazottainak bérezésére, az összeg legnagyobb részét azonban az ortodoxok kapták. Hasonló a helyzet az idei büdzsében az egyházak támogatására előírt 143 milliárd lejjel, noha a román állam 15 hivatalosan bejegyzett egyházat tart nyilván. Több közösséget azért nem lehet bejegyezni, mert Romániában a vallásszabadságot a mai napig a Nagy Nemzetgyűlés 1948-ban keltezett 177-es számú határozata biztosítja. /Szőcs Levente: Washington figyelmeztet. Előnyben részesítik az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"

"Marosvásárhelyen, a Bay Zoltán Amerikai Könyvtár nagyszobájában idén is beindították a nagy sikerű angol játszóházat. A gyerekek játszva tanulhatnak angolul. Kádár Erzsébet, a könyvtár adminisztrátora kifejtette, hogy ez hetente kétszer egyórás foglalkozást jelent, ezalatt a szülők is itt vannak. Az egész rendezvény lelke és motorja a Washingtonban élő Győrffy Ilona, a Bay Zoltán Alapítvány elnöke, lakását díjmentesen használhatja a könyvtár, és most már játszóház is helyet kaphatott benne. /N. B.: Angol játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./"

"Romániai emberjogi aktivistákat hallgattak meg Washingtonban, a Kongresszusban. Jelentős hiányosságok vannak a romániai ingatlanrestitúció terén, és nem fogunk elsiklani fölöttük - jelentette ki Benjamin L. Cardin amerikai képviselő azon a meghallgatáson, amelyet Washingtonban szervezett az Egyesült Államok Kongresszusának Helsinki Bizottsága.A meghallgatást követő, a kongresszusi irodaházban tartott tájékoztatón - ahol Livia Plaks, a Project on Ethnic Relations ügyvezető igazgatója és dr. Vladimir Tismaneanu, a University of Maryland professzora is megjelent - Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány romániai elnöke kijelentette: Romániában sok esetben sérül a gyülekezéshez való jog, a politikai pártokról szóló törvény, ugyanis 25 ezer aláírást ír elő az új pártok bejegyzésénél. Szintén antidemokratikusnak számít a szervezetek és alapítványok működését szabályozó, idén márciusban módosított törvény, ugyanis eszerint csak közalapítványok férhetnek hozzá állami támogatásokhoz, ami ellehetetleníti a mintegy 27 ezer szervezet és alapítvány működését. Weber szerint a párttörvény és az alapítványi törvény tág teret biztosíthat a korrupciónak. A második pontban a szólásszabadság és a sajtószabadság ügyéről beszélt. A büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetet jónak nevezte, de "meg kell várni, amíg törvény lesz belőle". Harmadik témaként a korrupciós törvényt elemezte, mely Weber szerint lazán megfogalmazott, és a végrehajtás is akadozik. Livia Plaks, a Project on Ethnic Relations ügyvezető igazgatója a két legnagyobb romániai kisebbség - magyar és roma - helyzetét elemezte. Míg a romák esetében az ellenük irányuló rasszizmust nevezte a fő gondnak, addig a magyaroknál több megoldatlan ügyet is megnevezett: a közigazgatási törvény kétnyelvűségre vonatkozó része, a magyar tannyelvű iskolák, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar kara és az aradi Szabadság-szobor. Cardin képviselő figyelmeztetett arra, hogy Romániában sok területen még jelentős hiányosságok vannak. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány írásos tanúvallomást nyújt be a Helsinki Bizottsághoz, amelyben részletesen elemezte azokat a jogsértéseket, amelyek az erdélyi magyar kisebbséget érték. /Moldován Árpád Zsolt, Washington: Reflektorfénybe kerültek a magyar sérelmek Washingtonban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"

"Az aradi Szabadság-szobor megoldatlan kérdése hűen példázza a román hatóságok folyamatos időhúzását és az ígéretek sorozatos megszegését, valamint a magyar kisebbség nemzeti szimbólumaival szemben tanúsított botrányos tiszteletlenséget - áll abban a dokumentumban, amelyet a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) juttatott el az Egyesült Államok Helsinki Bizottságához. A hat pontban összegezett sérelemlistát a washingtoni Kongresszusban szervezett Románia: Útban a NATO és az EU felé című meghallgatás írásos dokumentációjaként Hámos László, a HHRF elnöke nyújtotta be. A HHRF-beadvány második részletes témája az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése. A kolozsvári állami magyar egyetem visszaállítása, de még a Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg kért két magyar kar felállítása is állandó akadályba ütközik. Hámos László kifejti, sem a kormány, sem az egyetemi szenátus nem hajlandó dönteni a magyar karok kérdésében, ezzel diszkriminálva a közel 1,5 millió magyar anyanyelvű adófizető polgárt. A HHRF-tanúvallomás következő pontja: Az Aurel Agache brutális milicistával való leszámolással vádolt Kézdivásárhelyi Ötök ellen továbbra is bosszúhadjáratot folytatnak, az elítéltek közül hárman Magyarországon bújdosnak, Reiner Antal és Héjja Dezső pedig a börtönt is megjárta. A közigazgatás kétnyelvűségének akadozása és a decentralizációs törekvések ellehetetlenítése képezi a HHRF-dokumentum utolsó két pontját. /Washingtoni reflektorfényben az erdélyi magyarság sérelmei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"A két titkosszolgálat közötti sikeres együttműködés elismeréseként a CIA vezetése kitüntette Washingtonban Radu Timoftet, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját. A Timofte vezette küldöttség George Tenet CIA-igazgatóval, illetve az amerikai titkosszolgálat vezetőségének többi tagjával találkozott. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./"

"A Magyar Amerikai Koalíció levelében arra hívta fel Colin Powell amerikai külügyminiszter figyelmét, hogy a román kormány nem teljesítette a magyar kisebbséggel szemben vállalt kötelezettségeit. A magyar érdekvédelmi szervezet abból az alkalomból írt levelet Colin Powellnek, hogy a külügyminiszter okt. 27-én Washingtonban találkozik az Egyesült Államokba látogató Ion Iliescu román elnökkel. A Magyar Amerikai Koalíció három témakört ismertetett, amelyben a román kormány következetesen megszegte ígéreteit: Bukarest elmulasztotta az elkobzott egyházi javak visszaadását, a több mint kétezer visszakövetelt ingatlan közül eddig mindössze 71 ügyében hozott csak döntést, és ezek többsége is holt betű maradt, végrehajtását akadályozzák a helyi erők és bíróságok. A Magyar Amerikai Koalíció felrója a román kormánynak, hogy nem állította helyre a kolozsvári Bolyai Egyetemet autonóm magyar oktatási intézményként, illetve a helyhatóság döntését felülbírálva megakadályozta, hogy az aradi Szabadság-szobrot ismét felállítsák a városban az eredeti helyén. A koalíció arra kéri Colin Powellt, bátorítsa a román kormányt, hogy hozzon konkrét intézkedéseket a szóban forgó ügyek előmozdítására, mivel az amerikai vélemény a múlt tapasztalatai szerint mindig is sokat számított Bukarestben. Ion Iliescunak ez lesz az első látogatása 1990 óta az Egyesült Államokban. George Bush amerikai elnök okt. 28-án fogadja őt a Fehér Házban. /Ion Iliescu az Egyesült Államokba látogat. A Magyar Amerikai Koalíció levelet írt Powellnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 27./"

"Ion Iliescu államelnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Iliescut Washington a kilencvenes években gyakorlatilag persona non gratának, a reformkommunizmus megtestesítőjének tekintett. Iliescu gondolkodása azóta sem változott meg, "eredeti" véleménynyilvánításaival időnként sikerül kisebb-nagyobb kül- és belpolitikai viharokat kavarnia. Szept. 11. után Románia fontos lett az amerikaiak számára, különösen, miután az iraki háború kapcsán komoly nézeteltérései támadtak nyugat-európai szövetségeseivel. Washington kiváló hídfőállás kiépítésének lehetőségét fedezte fel a stratégiai fontosságú kelet-európai régióban, s immár a Romániának felrótt minden korábbi "bűnt" feledve, látványos gesztusokat téve, mézesmadzag-politikát folytat a balkáni állammal. Az Egyesült Államok működő piacgazdaságként ismerte el Romániát (noha ennek a tények is ellentmondanak). Az Egyesült Államokat már az sem érdekli, hogy a korrupció terén Románia az "élen jár". Colin Powell külügyminiszternél a Magyar Amerikai Koalíció azt próbálja elérni, hasson oda Iliescunál, hogy sürgessék meg a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, állítsák vissza az önálló állami magyar egyetemet, tartsák be a Szabadság-szobor visszaállítására tett ígéretet. Mindaddig azonban, míg Románia a Washington elvárta álláspontot képviseli a nemzetközi kapcsolatokban, bármiféle magyar lobbinak aligha van esélye hathatós támogatásra. /(-bor): Amerika barátja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./"

"Ion Iliescu államfő az Egyesült Államokba utazott, okt. 27-én Washingtonban fogadta Colin Powell külügyminiszter, valamint Donald Rumsfeld védelmi államtitkár. Iliescu este látogatást tett a George Washington Egyetemen, ahol Románia útja a modernizáció felé címmel tartott előadást. /(bs): Ion Iliescut fogadta Colin Powell. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./"

"Ion Iliescu államfő okt. 27-én Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójával és az amerikai államtitkárral folytatott megbeszélésén az Egyesült Államok támogatását kérte a romániai infrastruktúra-korszerűsítés finanszírozása érdekében. Nagyon nyíltnak és nagyon barátságosnak minősítette Ion Iliescu román elnök washingtoni találkozóját Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, akit Románia igazi barátjának, aktív támogatójának nevezett. Ion Iliescu elmondta, hogy szó esett a terrorizmus elleni globális harcról, illetve az együttműködésről Irakban, Afganisztánban és a Balkánon. A román elnök hétfőn munkaebéd keretében a Pentagonban találkozott Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel is. A Pentagon közleménye szerint a nemzetközi biztonsági kérdések széles körét tekintették át. A munkaebéden részt vett Mircea Dan Geoana román külügy- és Mircea Pascu védelmi miniszter is. Ion Iliescu a Románia Csillaga kitüntetést adományozta az amerikai külügyminiszternek és a védelmi miniszternek. /Ion Iliescu az Amerikai Egyesült Államokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

Ion Iliescu államfő belgrádi látogatása alkalmával reményét fejezte ki, hogy sikerül áthidalni Szerbiában az új kormány megalakítása körül támadt nehézségeket, azokat a sajtóértesüléseket azonban cáfolta, amelyek szerint ilyen értelmű washingtoni üzenettel érkezett volna Belgrádba. Iliescu ugyanakkor megerősítette, hogy látogatása során tárgyalni fog a kormányalakításban részt vevő pártok vezetőivel, mert – mondta – a tárgyalások sikere fontos a térség konszolidációja szempontjából. /Ion Iliescu Belgrádban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Január 31-én hetedszer szervezték meg Marosvásárhelyen a Hegyi Lajos Matematika Emlékversenyt, amelyen az erdélyi magyar középiskolások vettek részt. Ugyanaznap osztották ki az elmúlt tanév két legjobb matematikusának odaítélt díjat is, amelyet a washingtoni székhelyű Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezet ajánlott fel. /(mezey): Díjazták a legjobb matematikus középiskolásokat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Washingtonban márc. 29-én ünnepélyes ceremónia keretében a NATO tagjává vált hét ország: ez volt a katonai szövetség történetének legnagyobb bővítése. A hét egykori szocialista állam, Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország felvételével az 1949-ben 12 európai és észak-amerikai állam szövetségeként indult szervezet 26 tagúra növekszik. /Hét országgal bővült a NATO. Románia is a katonai szövetség teljes jogú tagjává vált. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ A hét NATO-tagjelölt állam csatlakozása alkalmából szervezett hivatalos ünnepségen Adrian Nastase kormányfő kijelentette: március 29-e, az Észak-Atlanti Szövetségbe történő felvétel napja történelmi pillanatot jelent Románia számára. – A hét csatlakozó ország miniszterelnökét George W. Bush amerikai elnök is fogadta a Fehér Házban. /Nastase: A NATO garantálja biztonságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Oroszországot aggasztja, hogy a NATO szovjet utódállamokat fogad magába, s a jövőben továbbiakat is magához vonzhat. Az újabb NATO-bővítés felélesztette Oroszország bekerítéstől való félelmét. /Románia is a NATO tagja lett. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A Magyar Amerikai Koalíció (HAC) támogatja a nemrég megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) javaslatait a különféle területi és kulturális autonómiaformák megteremtésére. A különféle civil szervezeteket összefogó HAC az MTI-hez eljuttatott közleményében megállapítja: az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) törekvése az autonómia előmozdítására ésszerű, időszerű és szükségszerű. A washingtoni székhelyű szervezet egyetért létrehozandó intézményekkel, A HAC emlékeztetett a román kisebbségpolitika mulasztásaira, egyebek között arra, hogy nincs érdemi haladás az erdélyi magyar egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatása terén, nincs magyar nyelvű állami egyetem, a köztisztviselők és a rendőrök soraiban a magyarok kevesebben vannak, mint számarányuk alapján indokolt lenne. A szervezet felhívta az amerikai politikai döntéshozókat, hogy ismerjék el és támogassák a magyar nemzeti kisebbség törvényes követeléseit. /A Magyar Amerikai Koalíció támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.3./

Iliescu elnök részt vesz jún. 11-én Washingtonban Ronald Reagan amerikai exelnök temetésén. /Iliescu a temetésen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

A nemzetközi sajtó is felfigyelt a Romániában elfogadott új örökbefogadási törvényre. A jún.15-i képviselőházi szavazás utáni napokban már több európai és amerikai lap hasábjain jelentek meg hol helyeslő, hol pedig bíráló írások. Eddig közel 30 ezer romániai gyermeket fogadtak örökbe külföldi állampolgárok, több tízezer dolláros „kereskedelmi ügylet” folytán. A román képviselők döntése várhatóan felháborodást kelt az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország illetékesei körében. A The Washington Post szerint „az örökbefogadásokra vonatkozó törvény tizenöt évvel a kommunizmus összeomlása után születik egy olyan államban, ahová az idegenek sietve érkeztek árvaházi gyermekeket örökbe venni, a mintegy 100 ezerre becsült elhagyott gyerek közül”. Az Egyesült Államok és több nyugati ország képviselője is tiltakozott a törvénytervezet több előírása ellen. Az új törvény értelmében csupán azok a külföldi állampolgárok vehetnek örökbe romániai gyermeket, akik egyenes rokoni viszonyban (nagyszülők, testvérek) állnak az érintettel. /B. B. E.: Brüsszel legyőzte Washingtont. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Adrian Nastase kormányfő júl. 22-én találkozott George Bush amerikai elnökkel Washingtonban. Az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének megerősítéséről, a terrorellenes nemzetközi hadjáratról, a romániai reformokról és befektetési lehetőségekről, illetve az idei választásokról beszéltek. Romániának több olyan légi fel- és leszállópályája, valamint fekete-tengeri haditengerészeti kikötője van, ahonnan csapásmérési távolságra van Irak és Közép-Ázsia, és a stratégiai partnerség keretében felajánlhatja használatukat az Egyesült Államoknak, jelezte Nastase. /Stratégiai partnerség és csillagok. Terrorizmusról, befektetésről, elnökválasztásról tárgyalt Bush és Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ A megbeszélésen szó esett a nemzetközi örökbefogadásról is. A megbeszélések előtt tüntetők várták a román kormányfőt, és Nastase szemére hányták, hogy nem tartotta be a NATO-csatlakozás előtt tett, erre vonatkozó ígéretét, így nem adja meg egy jobb élet esélyét a román árvaházakban tengődő gyermekeknek. A Bushsal folytatott megbeszéléseken Nastase kijelentette: Románia azt fontolgatja, hogy a vonatkozó jogszabály módosításával lehetővé teszi súlyosan beteg román gyermekek külföldi örökbefogadását. – Hevesen bírálták román ellenzéki politikusok Adrian Nastasét, amiért amerikai látogatása során jelentette be: kész indulni az elnökválasztásokon. /Cs. P. T.: Támaszpont és örökbefogadás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Románia azt fontolgatja, hogy a vonatkozó jogszabály módosításával lehetővé teszi súlyosan beteg román gyermekek külföldi örökbefogadását – közölte Adrian Nastase kormányfő júl. 22-én Washingtonban. A törvényhozás múlt hónapban fogadott el egy jogszabályt, amely megtiltotta román gyermekek külföldre történő örökbeadását. Erre a lépésre az Európai Unió (EU) megfogalmazta aggodalmak késztették Bukarestet. /Különleges esetek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./