A vajdasági kisebbségek elleni atrocitások megszaporodásáról és a kisebbségeket érintő problémákról folytattak ápr. 8-án tárgyalást Belgrádban Vojislav Kostunica szerb kormányfővel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői. – Tárgyilagos, s hiszem azt, hogy eredményre vezető megbeszélés volt, amelynek gyümölcseit az elkövetkező hónapokban érezni fogjuk – közölte Kasza az MTI-vel a találkozó után, amelyen rajta kívül részt vett még Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke, vajdasági oktatási miniszter és Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter. Kasza tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy a Vajdaságban nő a kisebbségek elleni atrocitások száma és a támadások súlyossága. Kostunica pozitívan értékelte minapi telefonbeszélgetését Kovács László magyar külügyminiszterrel. – A szerb kormányfő és a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetése a jószomszédi viszony építésének lesz a sarokköve – mondta Kasza József. A VMSZ vezetői kérték a szövetségi szinten elfogadott kisebbségügyi törvény átvitelét szerbiai köztársasági szintre. Szorgalmazták a jogszabály módosítását, a kisebbségi nemzeti tanácsok hatáskörének és eszköztárának pontos meghatározását, hogy a kisebbségi önkormányzatokat ezentúl ne elektori rendszerrel, hanem közvetlenül válasszák meg. /Megbeszélés a vajdasági kisebbségek helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Április elején a vajdasági Zentáról szakorvosokból álló küldöttség kereste fel a székelyudvarhelyi Városi Kórházat, mely alkalommal a két egészségügyi intézmény vezetői együttműködési szerződést írtak alá. Dr. Venczel László, az udvarhelyi kórház sebészeti osztályának vezető főorvosa elmesélte, hogy tizennégy évvel ezelőtt Magyarországon rendezett orvosi konferencián ismerkedett meg dr. Farkas Emil sebészkollégával, elhatározták, tartani fogják egymással a szakmai és személyes kapcsolatokat. Zenta Udvarhelyhez hasonló nagyságú, csaknem teljesen magyar város, kórháza is sok mindenben hasonló. Dr. Farkas Emil, a zentai kórház sebészeti osztályának vezetője hozzátette, egymásra találtak az udvarhelyiekkel, vagyis az ezeréves határon belüli magyarok. Az azonos szakma mellett összeköti őket a hit és a magyarságtudat. /Komoróczy György: Növelni kell a szociális érzékenységet. Zentai orvosok Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

A vajdasági magyar pártok vezetői egyetértenek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) felvetésével, miszerint az anyaországnak haladéktalanul meg kell adnia a délvidéki magyaroknak a magyar állampolgárságot, és Budapestnek fel kell erősítenie diplomáciai tevékenységét a vajdasági magyarok elleni atrocitások megszaporodása miatt. Kasza József, az MVSZ elnöke pozitívan értékeli az MDF képviselőcsoportjának felvetését, mert miközben "Magyarország kötözködik, Szerbia arra készül, hogy megadja az állampolgárságot mindenkinek, aki egy kicsit is tud szerbül, s még a szerb származást sem fogják firtatni". A VMSZ elnöke nem kívánta kommentálni Balogh László MDF-es képviselő kijelentését, miszerint nem elég, ha a magyar külügyminiszter felhívja Belgrádot és elmondja, hogy Budapestet aggasztják a megszaporodó magyarellenes atrocitások. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke közölte, hogy pártja nagyra értékeli a MDF aggodalmát és segítőkészségét. A VMDP elnöke emlékeztetett arra: már korábban is javasolta Kovács Lászlónak, hogy Draskovic kinevezése után tegyen villámlátogatást Belgrádban, s javasolja, hogy a készülő szerb alkotmány rendelkezzen a magyar kisebbség politikai és perszonális autonómiájáról, s szavatoljon garantált helyeket a kisebbségeknek a szerb parlamentben. /Véleménycsere a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Vajdasági turnéról érkezett haza a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes. Az újvidéki Petőfi Egyesület meghívására – egyedüli erdélyi csapatként – részt vettek a Petőfi Emléknapok – Kárpát-medencei Találkozón. Felléptek Nyikincében és Mitrovicában. A mára már kevés számú magyar lakossal rendelkező településeken nagy szeretettel fogadták a csoportot. Az idén ötödik életévébe lépő Ördögtérgye együttes ősszel születésnapi fesztivált szervez. /(Rostás-Péter Emese): Erdélyi diákok a vajdasági szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

- Az európaiság győzedelmeskedett a politikai provincializmus felett azzal, hogy lehetővé vált a Szabadság-emlékmű felavatása – mondta ápr. 25-én Aradon újságírók előtt Medgyessy Péter miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A két politikus az avatási ünnepség után tárgyalt, s az ezt követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak azért a támogatásért, amelyet a Szabadság-emlékmű kérdésének a megoldásában nyújtott. A megbeszélésen Medgyessy Péter tájékoztatást kapott a romániai magyarság felkészüléséről a nyári helyhatósági választásokra. A felek áttekintették a határon túli magyarságot érintő támogatási rendszer működését, a különböző alapítványok, a kedvezménytörvényre alapozott oktatási támogatás kérdését. Medgyessy kedvezően fogadta azt a javaslatot, hogy a magyar kormány fontolja meg egy európai integrációs támogatási keret létrehozását. Medgyessy Péter szerint az RMDSZ jól képviseli a romániai magyarság érdekeit. Mindenki,

Ápr. 25-én Temesváron, a Bánsági Magyar Napok zárórendezvényén háromszáz magyar viseletbe öltözött fiatal ropta a táncot a nézősereg vastapsa közepette. A Hagyománykeresőben folklórgálán temesvári, végvári, nagycsanádi, dettai, lugosi, illetve horgosi (Vajdaság), szegedi és magyarcsanádi néptáncegyüttesek léptek fel. /(Pataki Zoltán): Ugye, néha jó magyarnak lenni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Szatmárnémetiben tizennégy alkalommal rendezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. Az utóbbi hat esztendőben a vetélkedő ugyanakkor a Csengey Dénes szavalóverseny romániai válogatója volt. A Gellért Sándor szavalóverseny végeredményét szem előtt tartva a bizottság meghívja azt a 3-4 szavalót, akiket itt legjobbaknak ítéltek meg. Hasonlóképpen történik Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Magyarország különböző tájegységein. A VI. Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny fővédnökségét a köztársaság elnöke, dr. Mádl Ferenc vállalta el. A versenyzőket három korosztályba sorolták: ifjúsági, felnőtt és szépkorú szavalók. A versenyt a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezte. /Csirák Csaba: VI. Kárpát-medencei Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Minden év áprilisának utolsó hetében rendezik meg Győrött a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyt, középiskolás tanulók számára. A 90-es évektől kezdődően a verseny szervezői rendszeresen fogadják a határon túli versenyzőket Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről, Erdélyből. Az erdélyi középiskolákat a tavasszal Kolozsvárott megrendezett Aranka György-verseny nyertesei képviselték. Győrben a határon túli versenyzők együtt versenyezhettek az anyaországi tanulókkal, gimnazistákkal és szakközépiskolásokkal. Határon túli kategóriában öt Kazinczy-érmet és számos különdíjat osztottak ki. /39. Kazinczy verseny. Győr, 2004. április 23–25. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Szerbiában jelenleg olyan nagy az elnyomás, annyira erősen érvényesül a szerb ideológia, hogy a vajdasági magyarság beolvadása szinte már elkerülhetetlennek látszik – jelentette ki Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. „A betelepítés 1920 óta folyamatosan tart a Vajdaságba, a nemzeti struktúra megváltoztatása ellen pedig sajnos eddig egyetlen magyar kormány sem emelt szót" – mondta Kasza József egy fórumon. Hozzátette: Szerbiában a decemberi választások óta a „milosevicsi rendszer" visszarendeződése tapasztalható, az állami és gazdasági vezetésbe sorra térnek vissza a letűnt rendszer emberei. A Délvidéken élők attól tartanak, hogy két év múlva, amikor Magyarország kiépíti a schengeni határt, a vajdasági magyarság teljesen elszigetelődik. /Vajdaság. Nagy a veszélye a magyarság beolvasztásának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Tizedik alkalommal szervezték meg Székelyudvarhelyen a Bárdos Lajos–Palló Imre Éneklő Ifjúság Kórusfesztivált. Idén tizenhat kórus vett részt Erdélyből, Magyarországról és a Vajdaságból. A kórusfesztivál legfontosabb hozadéka, hogy élő kapcsolatok alakultak ki a különböző vidékekről érkezett gyermekek, tanáraik, iskoláik között. /(Sarány István): Jubileumi kórusfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Tizenhárom éve szervezi az EMKE Kolozsváron és Szabédon az emléknapokat. Kolozsváron előadássorozat keretében beszélték meg a magyar irodalom egységének kérdéseit hazai és anyaországi, vajdasági irodalmárok. A kerekasztal-beszélgetés a Szabédi-örökség mellett a 70. életévébe lépett Ilia Mihály munkásságával foglalkozott, felidézte a 75 éve született Czine Mihály és a közelmúltban elhunyt Bori Imre emlékét. Az EMKE országos elnöksége díszoklevéllel tüntette ki Pomogáts Béla irodalomtörténészt az egyetemes magyar kultúra értékteremtő erejének megőrzése és összefogása szolgálatában végzett munkájáért és Ilia Mihályt (aki nem jelenhetett meg az ünnepségen) az erdélyi magyar irodalom kortársi megismertetésében szerzett kiváló szerkesztői és tanári érdemeiért. Máj. 8-án Szabédon folytatódott az emlékezés. Az erdélyi irodalmat Nagy Pál irodalomtörténész, a vajdaságit dr. Bányai János professzor, az Újvidéki Egyetem bölcsészeti kara hungarológiai székének vezető tanára, a Híd című irodalmi folyóirat főszerkesztője képviselte. Dr. Bányai János párhuzamot vont a Vajdaságban évente tartott Szenteleky-napok és a Szabédi-napok között: mindkettőnek közösségkovácsoló, megtartó ereje van. – Szenteleky Kornél (1893-1933) a vajdasági magyar irodalom alapítója, megszervezője Szivácon élt, innen levelezve teremtette s alakította meg a vajdasági magyar irodalmat. Szenteleky halálának napján, augusztus huszadikán, amely a nemzeti ünnepünk, minden alkalommal a vajdasági magyar írók összeülnek, találkoznak Szivácon, megkoszorúzzák Szenteleky Kornél sírját. /Bölöni Domokos: Szabédi-napok Kolozsváron és Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Az SZDSZ az Európa Parlament liberális frakcióján belül szorgalmazni fogja, hogy külön gazdasági, kulturális együttműködést elősegítő programok jöjjenek létre az európai uniós Magyarország és az unión kívül rekedt erdélyi, vajdasági és kárpátaljai magyarok között. Csőzik László, az SZDSZ Új Generációjának elnöke szerint új pályázati formákat is lehet kezdeményezni, amelyek szintén hozzájárulhatnak a vajdasági, kárpátaljai és erdélyi magyarok támogatásához – mondta. /Új stratégiát a magyar-magyar kapcsolatokban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok idén is húszezer embert vonzott a határ menti településre. Torda Imre polgármester büszkén emlegette a településen működő 13 kulturális csoportot. Idén tizenkettedik alkalommal szervezték meg a Nyíló Akác Napokat. Érmihályfalva 11 ezer lakosú kisváros, a néhány száz román családot leszámítva magyar többségű, alig nyolc kilométerre Magyarországtól. Az ünnepség máj. 14-én kezdődött. Kirakodtak a vásárosok, zsúfolásig megtelt a Bartók Béla Művelődési Ház, amikor a Gaudeamus gyermekszínjátszó-társulat „A dzsungel könyvét” adta elő. A néptáncgálán a vajdaságiak és a nagyváradiak kapták a legtöbb tapsot. /Lukács János: Háromszorosára nőtt Érmihályfalva. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (DKMT) legkésőbb a jövő év közepéig elfogadja a területéhez tartozó három különböző országrészre vonatkozó stratégiai fejlesztési tervet – közölte a Varga Zoltán, a DKMT soros elnöke. Első lépésben szakértők segítségével feltárják az eurorégió térségének – Romániában Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megye, magyar oldalon Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, Szerbia és Montenegróban a Vajdaság – erősségeit és gyengeségeit. /Közös fejlesztési terv. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Az RMDSZ elsődleges értéknek az egységes fellépést tekinti mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 5-én, Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az RMDSZ-szel szemben jelen pillanatban nincsen alternatív szervezet, a független jelöltek ellenére a szövetség politikai ellenfelei a román pártok. Az alternatív szervezetekkel kapcsolatos viták elcsitultak, az éles szembenállások megszűntek. Az RMDSZ támogatottsága 6 százalék feletti; 526 községben és városban indítottak jelölteket. A szövetségnek ma 145 polgármestere és 2.400 helyi, megyei önkormányzati képviselője, azaz tanácsosa van. Az a céljuk, hogy Kolozsvárott leváltsák a jelenlegi polgármestert, Gheorghe Funart és Marosvásárhelynek újra magyar, RMDSZ-es polgármestere legyen. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke közölte: a hivatal eddig 758 millió forint általános oktatási-nevelési támogatást utalt át Romániába, ahol az elkövetkező napokban a közvetlen érintettek megkapják a juttatást. A Szlovákiában, Felvidéken benyújtott 25 ezer pályázat esetében 570 millió forintot ítéltek oda, a HTMH ebből már 201 millió forintot elküldött. Bálint-Pataki József szerint a tanév kezdéséig körülbelül négymilliárd forint oktatási támogatást juttatnak Románián és Szlovákián kívül Kárpátaljára, a Vajdaságba, Szlovéniába és Horvátországba. /Az RMDSZ elsődleges értéke az egységes fellépés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Esztergomi nyilatkozat – A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek ünnepélyes nyilatkozata az Európai Unió bővítése alkalmából Mi, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek üdvözöljük az Európai Uniónak a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő jelentőségű kibővítését; megerősítjük elkötelezettségünket azon értékek, elvek, jogok és célok iránt, amelyek az Európai Unió alapját alkotják; alapvető fontosságúnak tartjuk az együtt csatlakozó és az Európai Unión kívül maradó magyar közösségek egymás iránti szolidaritását, és reményünket fejezzük ki, hogy állampolgárság szerinti állama Európai Unióhoz történő csatlakozása révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarább európai polgárrá válik; megállapítjuk, hogy a magyar nemzeti közösségeknek azonos nemzetpolitikai céljaik vannak, függetlenül attól, hogy az Európai Unió tagországaiban élnek, vagy azon kívül. Kinyilvánítjuk együttműködési készségünket ezeknek a céloknak az elérése, a magyar nemzeti közösségek egyesítése érdekében az Európai Unió keretében. Meggyőződésünk, hogy a tagállamok szerepét nem érintve az Európai Unió egyre inkább a közösségek közösségévé, így a nemzeti közösségek közösségévé válik; megállapítjuk, hogy a határokon átívelő magyar nemzeti érdekek és az európai érdekek egybeesnek, kölcsönösen feltételezik egymást; az uniós gyakorlattal összhangban szorgalmazzuk a regionális és határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, azoknak a természetes régióknak az újraalakítását és megerősítését, melyek kedvező feltételeket teremtenek a magyar kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzésére, nyelvének és kultúrájának továbbélésére és fejlesztésére, az őket ért gazdasági hátrányok kiegyenlítésére; szorgalmazzuk egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az Európai Unión kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az Unió külső határain történő átlépését; megállapítjuk, hogy a nemzeti kisebbségek iránt a felelősséget az állampolgárság szerinti államuk viseli. Határon túli nemzeti közösségeinek támogatása ugyanakkor az anyaország legitim célkitűzése. szorgalmazzuk olyan politikai és jogi intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek önálló döntéshozatalát az autonómia intézményeinek kiépítésével. E közösségek megmaradásának és gyarapodásának biztosítéka olyan alapelvek gyakorlati megvalósulása, mint a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. felszólítjuk a magyar kisebbségi közösségek állampolgárság szerinti államait, hogy a magyarok arányának megfelelően, az Európai Unióban szokásos gyakorlatot követve biztosítsa az anyanyelven történő oktatást az oktatási rendszer minden szintjén (az óvodától az egyetemig), és minden formájában; felszólítjuk az érintett államokat, hogy vállalt nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi, egyházi és magán ingatlanokat a jogos tulajdonosoknak; felszólítjuk az érintett államokat, hogy a hátrányos megkülönböztetést jelentő, az Európai Unió jogával és joggyakorlatával ellentétes, a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok jogkövetkezményeit haladéktalanul orvosolják; A szlovákiai magyar közösség esetében szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elve érvényesüljön mind a közigazgatásban, mind a szlovákiai magyar kisebbségi közösség jogérvényesítésében, így biztosítva a magyar közösség számára az autonóm döntési jogokat az őt érintő ügyekben. A romániai magyar közösség esetében, összhangban az Európai Unió irányában vállalt kötelezettségekkel (Koppenhágai Kritériumok, Európai Megállapodás) felszólítjuk a román államot, hogy hárítsa el a politikai és adminisztratív akadályokat a romániai magyar közösség demokratikus akaratképzése és akaratnyilvánítása útjából, és teremtse meg a lehetőséget az Európában több helyen kedvező tapasztalattal működő területi és kulturális autonómia tárgyalásos úton történő létrehozására a Székelyföldön, illetve Erdélyben; felszólítjuk a román államot, hogy biztosítsa a moldvai csángó-magyarok számára a kulturális, oktatási, nyelvi és vallási jogaik gyakorlását; A Szerbia-Montenegró-i magyar közösség tekintetében szorgalmazzuk a többnemzetiségű Vajdaság széles körű autonómiájának alkotmányos szavatolását és továbbfejlesztését. A tartomány autonómiájának keretében megnyugtató módon biztosítható lenne a vajdasági nemzeti közösségek egyenrangúsága, önazonosságának védelme, jogainak tiszteletben tartása és érvényre juttatása; felszólítjuk a szerbiai kormányzatot, politikai és jogi intézkedésekkel tegye lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mint a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzata rendelkezzen mindazokkal a hatáskörökkel és költségvetési eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a magyarság önálló döntéshozatalát különösen a közösség kultúráját, oktatását és tájékoztatását érintő kérdésekben. Az ukrajnai magyar közösség esetében felszólítjuk az ukrán államot, hogy tegyen lépéseket a kisebbségek képviseletének biztosítása érdekében mind az ukrán parlamentben, mind a helyhatóságokban; szorgalmazzuk, hogy az ukrán állam a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása érdekében tegye lehetővé Kárpátalján a tömbmagyarságot magába foglaló területi adminisztratív egység létrehozását és a kulturális autonómia intézményeinek kialakítását. A horvátországi magyarságra való tekintettel megkülönböztetett figyelmet fordítunk Horvátország uniós csatlakozásának elősegítésére. Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja; Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; Szász Jenő, Magyar Polgári Szövetség; Józsa László, Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Nemzeti Tanács; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Deák Ernő, Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Esztergom-Párkány, 2004. május 19-én” /HTMH Observer, 2004. máj. 26. – 21. sz./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2004. április 24-én elfogadott határozatának megfelelően, az Esztergomi Nyilatkozat szellemében, a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére. A Kárpát-medencei közösségi képviseletek, az EMNT, az SZNT, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Együttműködési Megállapodást kiinduló pontnak tekintve, határozatokat fogadott el a további tennivalókat illetően. A Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek elhatározták a közösségi autonómiaformák iránti közakarat demokratikus eszközökkel való egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, a tanács Brüsszeli Irodájának felállítását, a külügyi kapcsolatok elősegítése végett a Diplomáciai Csoport megalakítását. A Szegeden május 28-29-én a magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében tanácskozó testületek képviselői felszólítják az ET Parlamenti Közgyűlését, az EP-t, az EBESZ-t, hogy a parlamenti demokrácia eszközével szerezzen érvényt a közösségi autonómia jogi kereteinek elnyerésére irányuló igényünknek, és tegye lehetővé, hogy a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek, megkülönböztetés nélkül, hasonló autonóm intézményekkel, jogosítványokkal és hatáskörökkel rendelkezzenek, mint az EU jogállamaiban élő autonóm közösségek. Aláírta: az EMNT részéről – Tőkés László elnök, SZNT – Dr. Csapó I. József elnök, VMDP – Ágoston András elnök, KMKSZ – Milován Sándor alelnök. /Kárpát-medencei magyar szervezetek együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Ismét súlyos magyarellenes incidensről számol be jún. 1-jén az című napilap. Törökkanizsán súlyos utcai tömegverekedéssé fajult egy hét végi zártkörű mulatság. Magyar fiatalok máj. 29-én zártkörű mulatságot szerveztek egy kibérelt házban. Éjfél után húsz-harminc szerb fiatal érkezett a helyszínre gépkocsikkal és megtámadta a szórakozókat. A magyar fiatalok nem tudtak védekezni a túlerővel szemben, sem elmenekülni. Súlyos sérüléseket szenvedtek, a helyszínre érkezett rendőrök szállították be őket a törökkanizsai kórházba. A Magyar Szó publicistája, Fehér István azt írta, hogy reménytelen vállalkozás lenne mindazoknak az incidenseknek, kilengéseknek és atrocitásoknak a felsorolása, amelyek csak az utóbbi néhány hónapban érték a szerbiai kisebbségeket. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tiltakozó közleményében megkérdezte: minek kell még történnie ahhoz, hogy az illetékes szervek komolyan végezzék munkájukat? /Ismét magyarellenes incidens a Vajdaságban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

84 évvel ezelőtt írták alá a Párizs melletti Trianon-palotában azt a békediktátumot, amely Európa összes nemzetei közül a magyart sújtotta leginkább. A Trianon előtt önálló államként nem is létező Magyarország területének 71,4 százalékát, lakosságának 63,5 százalékát csatolták el. Vannak ugyan teoretikusok, ,,magyarszakértők”, akik a magyarság trianoni traumáját úgy vélik megoldani, hogy végre megszületett a magyar nemzetállam. Méghozzá olyan szerencsés módon, hogy etnikailag egységesebbé vált, mint az új szomszédai. Az első és második bécsi döntés, Kárpátalja magyar visszafoglalása némileg korrigálta a Trianonban elképesztő cinizmussal megszegett etnikai határokat. Ezeket a Magyarországot a háború után tovább csonkoló párizsi békediktátum semmisnek tekintette. Viszont a milliókat földönfutóvá tevő és ezreket elpusztító Benes-dekrétumok ma is érvényesek. Trianonnak és a párizsi békediktátumnak a magyarság számára soha el nem fogadható traumáját csak az érintett térségek uniós csatlakozása oldhatja fel, írta Sylvester Lajos. Szerinte a kettős állampolgárság elnyerésére azért is szükség van, hogy „itthon, Erdélyben, Vajdaságban, Felvidéken is otthon, nemzeti biztonságban, az együvé tartozás tudatával élhessünk”. Emellett a területi vagy kulturális autonómia kiküzdése, a régiófejlesztések testhez szabása, a ,,merjünk magyarok maradni” mentheti meg lelkeinket, tette hozzá. /Sylvester Lajos: Merjünk magyarok maradni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Tizennégy felvidéki, vajdasági, magyarországi, erdélyi és moldvai gyermek-néptáncegyüttes kétnapos találkozója kezdődött el jún. 12-én a háromszéki Baróton. A Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozóját a Kovászna megyei Művelődési Központ, a Romániai Magyar Táncszövetség sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint a Barót művelődési háza és a helybeli Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezte. A kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, erdővidéki együttesek mellett fellépett a martonvásári Villő gyermektáncegyüttes, egy vajdasági (adai) és két moldvai csángó (frumószai és pusztinai) tánccsoport is. Másnap tartották az együttes-vezetők szakmai tanácskozását. /Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Az utódállamokban élő magyarságot képviselő hat szervezet jún. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában megalakította a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot (KMMNT). Alapítóként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács mellett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseltették magukat. Az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség nem tagja a szervezetnek. Meghívottként jelen voltak a Fidesz képviseletében Németh Zsolt és Kövér László, az MDF részéről Balogh László, valamennyien parlamenti képviselők, míg a Magyar Polgári Szövetség részéről Szász Jenő elnök jelent meg. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke idézte fel az autonómiamozgalom fontosabb mérföldköveit, az 1996-os, első magyar–magyar értekezlettől napjainkig. Tőkés László emlékeztetett rá, hogy az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek autonómiájáért küzdő szervezetek egységbe fogásának ötletét Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke vetette fel egy áprilisi, marosvásárhelyi tanácskozáson. A püspök úgy látja, hogy Magyarország, Szlovákia és Szlovénia EU-integrációjával az autonómia az Európai Unió belső ügyévé vált. A Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács feladata a társult tagok törekvéseinek és önálló határozatainak képviselete az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, az Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az ENSZ-ben és más kormányszintű szervezetekben. Az alapítók elfogadták a KMMNT házszabályát, majd a társult szervezetek elnökeiből álló elnökség nyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről. Az elnökség döntött a KMMNT diplomáciai munkacsoportjának létrehozásáról és a szervezet brüsszeli irodájának megnyitásáról is. A szervezet elnöke Tőkés László püspök lett. A KMMNT megalakulását kimondó határozat értelmében a szervezethez társulhat „minden olyan Kárpát-medencei testület, szervezet, amely közképviselettel felhatalmazva, következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért”. /Pengő Zoltán: Tőkés: együtt az autonómiáért. Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Idén második alkalommal folyósítja a magyar kormány a határon túli magyar családoknak azt az oktatási támogatást, ami a kedvezménytörvény alapján az anyanyelven tanuló, határon túli gyerekeknek jár. Jún. 17-én a Maros megyei Gernyeszeghez tartózó Körtvélyfáján Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke – Kelemen Atilla, Maros megyei RMDSZ-elnök, Frunda György szenátor, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a támogatást lebonyolító Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökeke, valamint Incze Jenő gernyeszegi polgármester jelenlétében – személyesen adta át a kilenc gyermekes Nagy családnak a több mint 17 millió lejre rúgó oktatási-nevelési támogatást. A kilenc közül ugyanis öt gyerekük jogosult a segélyre. A szegényes udvar megtelt politikusokkal, újságírókkal. – Meghatódottan állok itt ennek a családnak az udvarán, mondta Bálint- Pataki József, ez a család kilenc gyerek nevelését vállalta, igen mostoha körülmények között, ez minden egyéb kommentárnál többet mond. A HTMH elnöke összegezte: az idén a magyar kormány több mint 4 milliárd forintot költ arra, hogy segítse a határon túl magyarul tanuló gyerekeket, fiatalokat. Ebben a ciklusban Erdélyből 89 ezer pályázat futott be, többgyerekes családoktól is, gyakorlatilag mintegy 130 ezer erdélyi magyar gyermek részesül ebből. Felvidéken 52 ezer igénylőre számítanak. Kárpátalján több mint 14 ezer, a Vajdaságban 15 ezer, Szlovéniában és Horvátországban kevesebb mint ezer-ezer a jogosultak létszáma. „A magyar költségvetés soha nem fordított ilyen nagy támogatási összeget a határon túli magyar közösségek megsegítésére", mondta Bálint-Pataki József. /(Máthé Éva): Érkezik az oktatási-nevelési támogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Két kézen meg lehet számolni a magyarigeni református gyülekezet tagjait. A Kolozs megyei Bonchidán szolgáló katolikus pap több mint száz kilométert utazik vasárnaponként, hogy Kidében, Válaszúton, Bálványosváralján és Récekeresztúron megtartsa a szentmisét. Récekeresztúron a liturgia magánháznál zajlott, a misén az egyik alkalommal összesen három hívő vett részt. A példákat tovább lehetne sorolni. A magyar kormány intézkedésének köszönhetően ezek a lelkészek – szórványban munkálkodó társaikkal együtt – ezentúl évente százezer forintos juttatásban részesülnek. Összesen 370 lelkészt érint a rendelkezés, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és Montenegróban. A támogatás csepp a tengerben. Igazi szórványprogramra lenne szükség, nem látszatintézkedésre. /Lukács János: Csepp a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Magyarország vizsgálatot kezdeményez az Európa Tanácsban (ET), ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások – figyelmeztetett Lamperth Mónika belügyminiszter jún. 18-án Szabadkán, egy fórumon. A miniszter asszony a vajdasági önkormányzati és helyi közösségi vezetők képzésének szentelt tanfolyamsorozat megnyitóján beszélt erről. A fórumot a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szervezte. A vajdasági magyar önkormányzati képviselőkön kívül a délvidéki magyarok politikai képviselői és budapesti szaktárcák szakértői vesznek részt rajta. Lamperth Mónika közölte, hogy Magyarországot aggodalommal tölti el az, hogy az utóbbi időben bántalmazások, atrocitások és gyalázkodások érik a magyarokat a Vajdaságban. "Magyarország nem fogja tétlenül nézni, hogy vajdasági magyar honfitársaink napról-napra feszültségben éljenek... Hiszünk a szerb demokratikus erők erejében és bölcsességében. Abban, hogy nem engedik meg a magyarellenes támadások folytatódását. Ha Szerbia méltó módon fog bánni magyar polgáraival, akkor Magyarország lesz az első, amely a nemzetközi szintéren mindent megtesz azért, hogy Szerbia-Montenegró nemzetközi elfogadtatása megfelelő legyen" – mondta. /Magyarország vizsgálatot kezdeményezhet az atrocitások ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Jún. 19-én Kasza József elnök meghívásának eleget téve RMDSZ küldöttség vesz részt Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség jubileumi közgyűlésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója képviselik. /RMDSZ-küldöttség a VMSZ jubileumi közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Jún. 19-én tartotta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai jubileumi közgyűlését, amelyen fennállásának tíz évét ünnepelte a legnagyobb délvidéki magyar párt. – A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikai szerepvállalása arra irányult, hogy a vajdasági magyarság nemzetében megmaradhasson szülőföldjén, az ország pedig, ahol él, Európa részévé váljon – hangoztatta Kasza József, a VMSZ elnöke. Közel kétezer vendég volt jelen, közöttük a vajdasági, szerbiai, magyarországi pártok, a magyar kormány, a szerbiai diplomáciai testületek és a történelmi vajdasági egyházak képviselői. Ott volt az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttsége is. Felolvasták Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetét. Kasza József leszögezte, a VMSZ-nek kulcsszerepe volt a kisebbségi törvény előkészítésében és elfogadásában, a vajdasági autonómia részleges visszaszolgáltatásában, és a magyarság perszonális autonómiáját megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Markó Béla, többek között a következőket mondotta: "A Vajdasági Magyar Szövetség létének tíz esztendeje nekünk, erdélyi magyaroknak a példás együttműködés tíz jó évét jelenti. Mert többé-kevésbé minden magyar megérti magát minden magyarral ugyan, de kisebbségi magyar érti csak igazán a kisebbségi magyart." A közgyűlésen elfogadták a párt új programját és alapszabályát. /Jubileumi közgyűlést tartott a VMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Markó Béla beszédében hangsúlyozta: „egységesen kell fellépnünk, például annak érdekében, hogy a magyar kormány ne halogassa tovább, hanem mielőbb hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, és vitassuk meg legsürgősebb kérdéseinket: hogyan támogathatjuk közösen az autonómia ügyét, mit gondolunk a kettős állampolgárságról, vagy miképpen kellene továbbfejleszteni, átláthatóbbá és biztonságosabbá tenni a támogatási rendszert. Ugyancsak együtt kellene időről időre Európához is fordulnunk a kárpát-medencei magyarság érdekében, Magyarország Európai Uniós tagságát, de a különböző kárpát-medencei magyar szervezetek európai pártszövetségekben való jelenlétét is felhasználni erre.” /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19., 2751 sz./

Jún. 20-án, vasárnap befejeződött Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek háromnapos fóruma. Az idei találkozón 86 civil szervezet képviselője volt jelen Romániából, Szlovákiából, Szerbia-Montenegróból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából. Egyes meghívott előadók nem jöttek el, vagy másokat küldtek maguk helyett. Ezért a fórum egyik témája, a Kárpát-medencei kisebbségi ernyőszervezetek (EMKE – Románia, CSEMADOK – Szlovákia, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Szerbia és Montenegró, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – Ukrajna, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége – Horvátország, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Szlovénia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület – Ausztria stb.) bemutatása csak részben valósult meg. A fórumon előadást tartott dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője, valamint Egyed Albert, a Magyar Művelődési Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. Romhányi Andrást a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, a fórum főszervezője hangsúlyozta, a budakalászi találkozó egyik legnagyobb érdeme az, hogy folytatódik. Elégedetten zárhatják az idei találkozót. A tanácskozás összegzéseként a mintegy kilencven résztvevő zárónyilatkozatot fogadott el. /Péterszabó Ilona: Kárpát-medencei közművelődési tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A zárónyilatkozat szerint a fórum tudatosította, hogy a kisebbségi lét pozitívumként, többletként is jelentkezhet. Szükségesnek tartják az anyanyelvű, szakmai képzést és továbbképzést. Szükséges az ifjúság fokozottabb részvétele a civil szervezetek életében. /A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Nenad Csanak vajdasági parlamenti elnök szerint megengedhetetlen, hogy Lamperth Mónika magyar belügyminiszter a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozik, ugyanakkor a politikus úgy látja, a szerb belügyminiszternek azonnal le kellett volna mondania a Vajdaságban megszaporodó „soviniszta incidensek” miatt. Lamperth Mónika a hétvégén egy szabadkai önkormányzati fórumon felszólalva azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, Budapest vizsgálatot kezdeményez az Európa Tanácsban (ET), hogy – szükség esetén – a szervezet szankciókkal vessen véget a kisebbségellenes megnyilvánulásoknak. Csanak a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) nevű párt elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség legfőbb szövetségese a tartományban. /Nenad Csanak tiltakozik. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ Magyarország fenntartja azon álláspontját, hogy az Európa Tanácshoz fordul, ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, ugyanakkor bízik a szerb demokratikus erőkben – jelentette ki Lamperth Mónika belügyminiszter jún. 22-én Budapesten. Arra az újságírói kérdésre, hogy pontosan mikor fordulnának az Európa Tanácshoz, milyen haladékot adnának Szerbiának, azt válaszolta: "nem fogunk késlekedni". /Lamperth megerősítette a magyar álláspontot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Megkezdődött a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) eurorégiós együttműködés stratégiai programjának kidolgozása. A múlt hét végén a magyarországi Orosháza-Gyopárosfürdőn kétnapos konferenciát rendeztek. A magyarországi Bács-Kiskun, Csongrád és Békés, a romániai Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyéket, valamint a Vajdasági Autonóm Tartományt tömörítő szövetség mintegy 5 millió ember érdekeit képviseli. Olyan program kidolgozását kezdték el, amelynek eredményeként a 2007–2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban a DKMT jó eséllyel pályázhat határon átnyúló fejlesztések támogatására. A tervek között szerepelhet a Temesvár és Szeged közötti két nyomtávú villamosított vasútvonal kiépítése, az Arad és Fiume/Rijeka közötti vasútvonal korszerűsítése, a Bega-csatorna újra hajózhatóvá tétele, valamint az M5-ös autópálya továbbépítése Thesszaloniki irányába. /DKMT eurorégiós stratégiai program. Vasutat építenek Temesvártól Szegedig, korszerűsítik az Arad-Fiume vonalat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./