Jugoszlávia bombázása miatt működésképtelenné vált a négy romániai, négy magyarországi megyét, illetve a Vajdaságot magába foglaló Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió. A szervezet soros elnöke, Viorel Coifan Temes megyei tanácselnök bejelentette, hogy a NATO-támadás miatt lemondták a soron következő eurorégiós találkozót, melyre Kecskeméten került volna sor. Az Eurorégió temesvári elnöke - mint mondotta - rokonszenvéről biztosította Bosko Perovics vajdasági vezetőt, aki válaszában felrótta, hogy a bombázók a magyar légtérből támadják Jugoszláviát. - A román-szerb határállomásokról olyan hírek érkeznek, miszerint a háborús állapotok ellenére újból beindult a Romániából Jugoszláviába irányuló üzemanyag- csempészet. /A jugoszláviai konfliktus hatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Az Apáczai Közalapítvány a szülőföldön maradást támogatja, fejtette ki a vele készült interjúban dr. Kroó Norbert professzor, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkára. Az Apáczai Közalapítvány vezetője az Erdélyből elszármazott Csete Örs. Máris több pályázat érkezett, mint az idei évre rendelkezésre álló pénzalap. Jelenleg folyik a közalapítvány bejegyzése. A kuratórium elnöke Berényi Dénes professzor Debrecenből, titkára pedig Pósán László parlamenti képviselő. A kuratóriumot Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban, Szlovéniában élő jeles személyiségekből álló tanácsadó testület segíti. - A lehetséges támogatás mintegy felét nagyobb dolgokra szánják, így például vendégházak vásárlására, hogy a vendégprofesszorokat fogadni tudják. /Gui Angéla: Szülőföldön való oktatást támogat az Apáczai Közalapítványt. Interjú dr. Kroó Norbert professzorral, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

Ápr. 14-én tartotta a bukaresti magyar nagykövetség évi sajtótalálkozóját, amelyen megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Szőcs Ferenc nagykövet elmondta, hogy a vajdasági Duna-hidak lebombázása érzékenyen érintette a magyar dunai szállítást, miközben a magyar kormány nem észlel a vajdasági magyarságot érintő atrocitásokat, de érzékeli a megoldatlan kisebbségi helyzetből adódó gondokat. A 2002-ben teljes európai uniós tagságra számító Magyarország gazdasági mutatói biztatóak. A bruttó nemzeti össztermék 5,1%-kal nőtt, s az egy főre eső GDP 4542 dollárt tett ki 1998-ban. A magyar-román kapcsolatokat továbbra is kiegyensúlyozottaknak találta Szőcs Ferenc, noha 1998-ban kevesebb konkrét eredménnyel jártak, mint 1997-ben. Idén, talán a második félévben, sor kerül mind Göncz Árpád államfő, mind pedig Orbán Viktor kormányfő romániai látogatására. Ellátogat egymás országába idén Áder János, az ország gyűlés elnöke, illetve Ion Diaconescu képviselőházi elnök. A jövő hét végén várják Magyarországra Radu Berceanu iparügyi minisztert, a közeljövőben pedig Constantin Degeratu vezérkari főnököt és több parlamenti szakbizottságot. Radu Vasile februári budapesti megbeszéléseinek folyományaként szóba jöhet a Konstanca-Trieszt olajvezeték magyar területen át történő haladása, a kis- és középvállalatok együttműködésének elősegítése. Új határátkelőhelyeket nyitnak Érmihályfalván, Ágerdőmajornál, Csanádon és Csalánosnál. Magyarország konzulátust szeretne nyitni a Székelyföldön, és a nemrég megnyílt konstancai után további két-három tiszteletbeli konzulátust Erdélyben. Várható a győri román tiszteletbeli és a gyulai alkonzulátus megnyitása. A magyar-román gazdasági kapcsolatok keretében a magyar kivitel 564, a behozatal 150 millió dollárt jelentett 1998-ban, az egyenleg 378 millió dollárt mutat a magyar fél javára. Ezen a román miniszterelnök a román kivitel növelésével szeretne javítani. Noha 1997-hez képest 50%-os emelkedést jelent a 750 millió dolláros kétoldali kereskedelmi összforgalom, valós lehetőség van az 1 milliárd dollár elérésére is. Magyarország 2741 cége összesen 86 millió dollárt fektetett be eddig Romániában, és ezzel Magyarország a 11. helyen áll a külföldi befektetők sorában. Romániából eddig 1954 vállalat részéről 36 millió dollárt fektettek be Magyarországon. - A romániai magyar kisebbség minden követelését, az egyetemtől az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáig, a mindenkori magyar kormány támogatja, mint ahogy a magyar katolikus püspöki kar és Orbán Viktor egyaránt értésére adta a pápának, hogy romániai látogatása Erdély érintése nélkül nem a legszerencsésebb. E téren a magyar-magyar csúcstalálkozón intézményesített Magyar Állandó Értekezlet a nyilatkozatok szintjéről a gyakorlati megvalósításokra történő áttérést jelzi. Ez utóbbit sem a román, sem a nyugati média nem támadta annyira, mint az 1996-os magyar-magyar találkozót. Az új magyar kormány növelni fogja a határain túl élő magyarok támogatását az Illyés, Új Kézfogás és Apáczai alapítványok, illetve a millenniumi rendezvények révén. /Balló Áron: Sajtótalálkozó a magyar nagykövetségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

"A "Bánsági, Vaskapui és a világ más tájain élő románok Astra Romana Szövetsége" temesvári szervezete felhívással fordult Románia elnökéhez, a parlament két házának elnökeihez, a miniszterelnökhöz, és a külügyminiszterhez, kifejezve aggodalmát a kelet-szerbiai Timok völgyében élő románok helyzete miatt, a jelenlegi jugoszláviai konfliktus kapcsán. A levelet Nicolae Corneanu, Bánság ortodox mitropolitája mint tiszteletbeli elnök és Cristea Sandu Timoc, a szövetség főtitkára és a szerbiai fiókszervezet tiszteletbeli elnöke írták alá. Ebben a Timok völgyében élő románok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a román sajtó ahelyett, hogy jövőbeni sorsukkal is foglalkozna, paradox módon inkább törődik a szerb üggyel, mint a románság helyzetével. A szövetség a "Srpska Rec" c. statisztikai évkönyv 1996 májusi kiadására hivatkozik, amely szerint Kelet-Szerbiában 1.100.000 vlah (oláh, azaz román) él, tehát ők képezik Szerbiában a második legnagyobb lélekszámú etnikai közösségét a szerbek után. A felhívásban olvasható, hogy "az embertelen és erkölcstelen bánásmód, amelynek ki vagyunk téve, súlyosabb még annál is", mint amit a koszovói albán kisebbségnek kell elszenvednie. A román parlamentnek ki kellene használni a jelenlegi egyedülálló, történelmi lehetőséget." A vajdasági románok kérése: "legalább az anyaország nyújtson felénk testvéri jobbot". /Szerbiai románok panasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"A Kárpát-medencében működő magyar kulturális ernyőszervezetek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselői az 1996-ban szervezett budapesti és az 1997-es lendvai kezdeményezést folytatva, május 6-án Szatmárnémetiben tanácskozást tartottak. Ezen a tanácskozáson a következő ajánlásokat fogadták el: 1. Szükségesnek tartják a magyar kulturális szervezetek állandó és folyamatos információcseréjét, azzal a céllal, hogy a szervezetek ismerjék meg egymás tevékenységét, tervezett és megrendezésre kerülő programjait. Ennek az információcserének eszköze lehet a nyomtatott és az elektronikus sajtó, egy évente megjelentetendő programfüzet és az internet. Felkérik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, hogy honlapján ezeket a programokat helyezze el. 2. Szükségesnek tartják, hogy évente más?más kárpát-medencei országban rendezzenek "szabad fórumot" a feladatok egyeztetésére és az együttműködés megszervezésére. Ezen a "szabad fórumon" mindegyik magyar kulturális "ernyőszervezet" képviseltesse magát, és jelen legyenek azon a magyar kormány illetékes intézményei is. 3. Felkérik a magyar kormányt, hogy az Állandó Magyar Értekezlet létrehozandó kulturális szakosztályának munkájába vonja be a magyar kulturális ernyőszervezeteket és támaszkodjék a kárpát-medencei magyar civil társadalom tevékenységére, vegye figyelembe e szervezetek törekvéseit, ajánlásait. A tanácskozás résztvevői arra törekszenek, hogy olyan információs és szervezeti "hálót" hozzanak létre, amely hatékonyabbá teszi a magyar kulturális szervezetek szolidaritását és együttműködését. A közös nyilatkozat aláírói: Romániából az EMKE Országos Elnöksége, Magyarországról az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Írószövetség, a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Szlovákiából a Csemadok, Jugoszláviából a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, és Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Szlovéniából a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselői. /Közös nyilatkozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./"

"Máj. 7-én Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg az V. Jakabffy Napok tudományos tanácskozását. Bárdi Nándor történész, a Teleki Alapítvány tudományos kutatója tartott lebilincselő előadást a romániai magyarság önszerveződéséről. Többek között előadást tartott Székelyhidi Ágoston történész, Pomogáts Béla, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szöllősy-Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára, Benedek Gyula, szatmárnémeti nyugalmazott statisztikus, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Markó Béla szövetségi elnök, Göncz László szlovéniai történész, az ottani Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselője, Duray Miklós szlovákiai magyar parlamenti képviselő, Bence Lajos szlovéniai történész. /(kereskényi): V. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./ "Magyarország felértékelésével a határon túli magyarság is felértékelődött", mondotta előadásában Szabó Tibor. Hozzátettte: türelmes, de következetes politikával az integráció keretében megvalósulhatnak régiónkban a kisebbségi jogok. A koszovói kérdés megfelelő rendezése az egész térségben kedvezően befolyásolhatja a kisebbségek helyzetét, a demokrácia gyakorlati érvényesülését. A határon túli magyarság esélyei azért is jók, mert ők mindig békés eszközökkel kívántak érvényt szerezni jogaiknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Máj. 8-án Budapesten megkezdődött a Fidesz - Magyar Polgári Párt XI. kétnapos tisztújító kongresszusa. Orbán Viktor pártelnök-kormányfő nem mondott beszédet, egyetlen elnökjelöltként a választás utánra tartogatta mondandóját. "Aggodalommal tölt el - mondta -, hogy az előző kormány tisztségviselői tűnnek fel olyan békemozgalmakban, amelyek nem tesznek különbséget a koszovói áldozatok és a bűn elkövetői között". Kövér László ügyvezető alelnök szerint a koszovói válság átfogó rendezésének keretében a vajdasági autonómiát is meg kell oldani. A kongresszuson meghívottként vesz részt - a határon túli magyarság képviselői közül - Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Párjának elnöke, illetve Duray Miklós, a párt tiszteletbeli elnöke, Eckstein Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, Papp Ferenc, a Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalmának elnöke, Szabó Zsolt, a Holland Szabadság és Haladás Pártjának külügyi titkára, valamint Tomka György, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke levélben köszöntötte a Fidesz kongresszusát. "A vajdasági magyarság fél, de nem veszítette el a fejét. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarország NATO-tagsága és a kormány határozott, kiszámítható fellépése erősíti pozíciónkat". Tőkés László együttérzéséről biztosította a vajdasági magyarságot. Köszönetet mondott Kövér Lászlónak az autonómiával kapcsolatban a kongresszuson mondott szavaiért, mert - mint fogalmazott - az elvszerű, politikailag és erkölcsileg tiszta beszéd bátorítólag hat a kisebbségi sorban élő magyarokra. Aggodalmának adott hangot, hogy Romániában a magyarság a belső önrendelkezésen alapuló autonómiapolitikája a többségi hatalommal megalkuvó asszimiláns kisebbségi politikának eshet áldozatul. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kongresszust üdvözölve elmondta: azt a pártot köszönti, amely nem csupán Magyarország sorsáért, hanem közvetve az egész magyar nemzetért vállalt felelősséget. Azokért a magyar közösségekért, amelyek egymástól elszakítva is egymáshoz tartoznak, mert ugyanannak a nemzetnek vagyunk részei mindannyian - fogalmazott. Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz vezette kormány egyenrangú viszonyt teremtett a határon túl élő magyar kisebbségek számára, és intézményesülhetett kapcsolatrendszerük az anyaországgal. /Fidesz-kongresszus és vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

"Tekintettel a magyar-szerb szomszédsági helyzetre, a vajdasági magyar kisebbségre, Magyarország különleges helyzetben van. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy nem vesz részt a katonai fellépésben, és nem támogatja, hogy szárazföldi hadművelet induljon Magyarországról Jugoszlávia irányába - fejtette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a Szabadságnak adott nyilatkozatában. A magyar közvélemény tudja, hogy nekünk, magyaroknak, akiknek három és fél millió nemzettársunk él kisebbségi sorsban, különösen nem szabad közömbösnek maradnunk egy ilyen népirtás esetén, állapította meg, ezért fontos, hogy a magyar politikai erők között a konszenzus fönnmaradjon a NATO-hadműveletekkel kapcsolatban. "Úgy tűnik azonban, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP megszegi ezt az egyetértést, hiszen benyújtott egy módosító javaslatot, amely azt a célt szolgálja, hogy a magyar parlament vizsgálja fölül március 24-i döntését, amellyel korlátlan felhatalmazást adott a NATO-nak magyar légtér és légibázisok felhasználására." Arra kell koncentrálni, hogy "a vajdasági magyarság hosszú távú számításai, autonómiatörekvései létrejöjjenek. Azt hiszem, hogy ha ezek a célkitűzések megvalósíthatók, akkor ez olyan változást eredményez a nemzetközi jogban, a közép-európai biztonsági kérdések kezelésében, amely a többi határon túli magyar közösség számára is új lehetőségeket tartalmaz." - hangsúlyozta az államtitkár. /Sz. K.: Először lépett fel fegyverekkel a nemzetközi közösség egy nemzeti kisebbség érdekeinek védelmében Interjú Németh Zsolt (Fidesz-MPP) magyar külügyi politikai államtitkárral = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Az RMDSZ elfogadott állásfoglalásai: a/ AZ RMDSZ Koszovó-nyilatkozata A koszovói konfliktus bizonyítéka annak, hogy a térségben a kisebbségi kérdés nem tekinthető megoldottnak. Az erőszakos asszimiláció és az etnikai tisztogatás az autonómia elvének és gyakorlatának tagadása, valamint a kérdés erőszakos kezelése destabilizálja a régiót. Az RMDSZ határozottan támogatott minden olyan rendezést, amely a válság politikai eszközök igénybevételével való megelőzését célozta. A kialakult helyzetben elkerülhetetlenné és indokolttá vált a nemzetközi közösség, a NATO katonai beavatkozása.Az RMDSZ szerint a román kormány és a parlament helyesen döntött a nemzetközi közösséggel, és azon belül a NATO-val való együttműködés tekintetében. Az állásfoglalás leszögezte, hogy beigazolódott az az elv, amely szerint egy nemzeti közösség csakis a különböző autonómiaformák törvényes biztosításával integrálható egy modern polgári társadalomba. Az RMDSZ támogat minden olyan, a nemzetközi közösség által szorgalmazott politikai megoldást, mely biztosítja a Koszovó autonómiájának visszaállítását és a menekültek hazatérését, támogatja a térség nemzeti közösségeinek belső önrendelkezési törekvései, közöttük a vajdasági magyarság által szorgalmazott autonómiaformák megvalósulását. Elengedhetetlennek tartja a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának és az autonómiák gyakorlásának nemzetközi garanciáit. "Határozottan állítjuk, hogy az 1996-os választások után Románia a nemzeti közösségek problémáinak megoldása tekintetében, sajnos, még nem tekinthető modellnek. Az RMDSZ VI. kongresszusa felkéri az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Unió, a NATO és más nemzetközi szervezetek tagállamait, hogy minden lehetséges eszközzel segítsék a demokratikus megoldások térnyerését. Javasoljuk egy olyan nemzetközi konferencia megrendezését, amelynek előkészítésén és ülésein a rendezési folyamatban részt vevő országok képviselői mellett a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek küldöttei is jelen vannak" - hangsúlyozza az RMDSZ állásfoglalása. /Az RMDSZ Koszovó-nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ b/ Állásfoglalás az RMDSZ kormányzati szerepéről. Az RMDSZ továbbra is partnere kíván lenni a romániai demokratikus erőknek. Vállalja a reform által megkövetelt népszerűtlen intézkedések felelősségét, de elvárja a kormányprogram kisebbségi fejezetének maradéktalan betartását. "Két és fél évvel a jelenlegi koalíció megalakulása után meg kell állapítanunk, hogy nem alakultak ki az eredményes és tartós jogi garanciákat nyújtó feltételek nemzeti közösségünk megmaradásához. Ennek megvalósításához elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk egy román?romániai magyar reprezentatív kerekasztal összehívását, amelynek az összes függőben levő és vitatott kisebbségi, valamint magyar-román vonatkozású problémák képezik tárgyát" - szögezte le az állásfoglalás. /A kongresszus állásfoglalása a kormányzati szerepről. Román-romániai magyar kerekasztal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./c/ Az RMDSZ kongresszusa a csángókról hozott határozatában leszögezte, hogy a "a romániai magyarság, beleértve a csángómagyarságot is, a magyar nemzet része." "A csángómagyarság vállalja az egyetemes magyarsághoz tartozást és azt a sajátos önazonosságot, amely nyelvében, kultúrájában, hagyományaiban jellegzetes etnikai jegyeket is magába foglal." A Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségével együttműködve az RMDSZ "kiemelt helyet biztosít a sajátos etnikai önazonosságot is vállaló csángómagyar közösség egyéni és kollektív jogai védelmének."Szükséges "a csángómagyarság sajátos oktatási programmal működő tanügyi intézményeinek létrehozása és működtetése, önálló kulturális intézmény létesítése, a csángómagyarság körében a működő ifjúsági szervezetek megalakulásának elősegítése és megerősítése." Az RMDSZ támogatja a csángómagyarok azon kérelmét, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

Jún. 3-án Budapesten Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár megbeszélést tartott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió vegye le Romániát a vízumkötelezett országok listájáról, ami megkönnyítené a problémamentes kapcsolattartást a magyar EU-csatlakozás után - hangzott el a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a határon túli magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára élne a Magyarországra utazáskor. A vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státusz kérdései Markó Béla megfogalmazása szerint a Magyar Állandó Értekezlet illetékes bizottságának hatáskörébe tartoznak. - Amennyiben nem sikerülne elérni, hogy Románia kikerüljön az EU számára vízumkötelezett országok csoportjából, akkor vetődhet fel egy pozitív diszkrimináció lehetősége a magyar kisebbséggel kapcsolatban - fűzte hozzá Markó Béla. Ugyancsak jún. 3-án egy pécsi rendezvényen Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum lehetőséget adna a határon túli magyaroknak kilencvennapos magyarországi tartózkodásra, s megkönnyítené az ottani munkavállalást. E gyakorlat nem idegen az uniós államoktól sem. A nemzeti vízum bevezetésének előkészítése megkezdődött, a kritériumrendszert ezután dolgozzák ki. Valószínűleg a magyar nyelvtudás, a Magyarországgal ápolt kapcsolatok, valamint a magyar állampolgárokhoz kötődő rokoni szálak pozitívan befolyásolják majd a sajátos vízum kiadását - jelezte az államtitkár. Koszovó kapcsán a felek egyetértettek abban, hogy hosszú távú és komplex rendezésre kell törekedni. A rendezés részét képezné a vajdasági magyarság területi és személyi elvű autonómiájának gondolata - fogalmazott Németh Zsolt. A kisebbségi közösségeket, így a vajdasági magyarság képviselőit Markó Béla szerint be kell vonni a rendezésbe. - Az eddigieknél sokkal hitelesebb ellenőrzési mechanizmust kell kialakítania a nemzetközi közösségnek - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó Béla megígérte: közbenjár annak érdekében, hogy a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság következő, várhatóan júliusban sorra kerülő üléséig Magyarország után Románia is elfogadja a legutóbbi tanácskozáson született ajánlásokat. /Németh Zsolt és Markó Béla megbeszélése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

A sepsiszentgyörgyi városháza 400 négyzetméter medgyesi síküveget adományozott vajdasági testvérvárosának, Magyarkanizsának. Ugyanis a jugoszláviai NATO-bombázások során találat érte a kanizsai önkormányzathoz tartozó Horgos települését, és a légnyomás közel 150 lakóház ablakait törte be. A szállítmány lerakodásban a kísérő Albert Álmos polgármester és Ördög Lajos tanácstag is kivette részét. Bacskulin István polgármester a magyarkanizsai önkormányzat nevében köszönte meg Sepsiszentgyörgy segítségét. A 17 millió lej értékű segélyen kívül a Családtól családnak jeligével meghirdetett akció nyomán gyűlt hat csomagot is átadták a vajdaságiaknak. /Kanizsa köszöni a segítséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

"Magyar Ifjúsági Konferenciát (MIK) rendeznek októberben Magyarországon, amely a tervek szerint a határon túli ifjúsági szervezeteknek biztosítana intézményesített keretet az együttműködésre és segítené az információáramoltatást a szervezetek és a magyar közigazgatási szervek között. Június 5-én Szegeden találkoztak a vajdasági, horvátországi, szlovéniai, kárpátaljai, felvidéki, erdélyi, magyarországi és a nyugati államok fiataljait tömörítő szervezetek képviselői, hogy előkészítsék a Magyar Ifjúsági Konferenciát. A megbeszélésen részt vett a marosvásárhelyi Kósa András is, aki az RMDSZ Ifjúsági Főosztályát képviselte. Kósa András elmondta, hogy a határon túli ifjúsági szervezetek egymás közötti és a magyarországi ifjúsági szervezetekkel kialakított kapcsolatai nem nevezhetőek kielégítőnek, ezért régóta megfogalmazódott az igény a MIK létrehozására. A budapesti Márton Áron Kollégiumot szeretnék kiépíteni a határon túli magyar fiatalok intézményévé. A kollégium a diákok hazatérését segítő intézménnyé válhat. Tovább kívánják fejleszteni a Budapesten létrehozott Metszéspont irodát, amely a határon túli magyarok ifjúsági irodája. A mostani zárónyilatkozatban szerepel, hogy "a határon túli magyar közösségek iránti felelősség elvének értelmében az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) rendszeresen megrendezi a Magyar Ifjúsági Konferenciát, amely a magyar állam, a határon inneni és túli ifjúsági társadalom párbeszédének fóruma lesz." A találkozón Romániából képviseltette magát az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya, a református egyház, a Magyar Ifjúsági Tanács és a csángó magyarok szervezete. A Magyar Ifjúsági Tanácsban hat ifjúsági szervezet van, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, az Ifjú Keresztény Egylet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Ezek mind országos szervezetek. - Hamarosan bizottság alakul a konferencia előkészítésére. A rendezvényen jelen lesz az Ifjúsági és Sportminisztériumnak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának és a Külügyminisztériumnak is egy-egy képviselője. A MIK programorientált lesz, tehát ifjúsági projekteket finanszíroz majd. /Farczádi Attila: Hamarosan megtartják az I. Magyar Ifjúsági Konferenciát. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./"

A Duna Televízió 1998 őszén Szeptember végén címmel hirdette meg újabb könyvakcióját. A felhívásra 1060 nézőtől közel 200 ezer könyv érkezett be. Az adomány számítógépes feldolgozását, tematikus rendezését, illetve az egyes könyvtárak közötti arányos felosztását a Pro Hungaris Alapítvány vállalta el. A munka befejeződött, s az összegyűjtött könyveket a vajdasági és az erdélyi szórványfalvakba juttatják el a szervezők. Kiemelt figyelmet fordítanak az elosztáskor a kárpátaljai árvíz során kárt szenvedett falvak könyvtárainak pótlására, ugyanakkor teljes könyvtárat kap a két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló. Az Erdélybe irányuló adományok elosztását a kolozsvári székhelyű Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vállalta. Az alapítvány illetékeseitől megtudtuk, hogy a Duna Televízióhoz és az alapítványhoz Erdélyből beérkezett kérések elbírálása folyamatban van, s nemsokára gazdára talál a régióba irányított mintegy 40 ezer kötet. Ma délelőtt a budapesti Horvát Klubban adják át a szervezők az adományokat a megbízott szervezetek vezetőinek. /Könyvadományok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

"Adrian Nastase részt vesz a volt külügyminiszterek júl. 7-én kezdődő moszkvai konferenciáján. Tervezett felszólalásának teljes szövegét közölte a Cotidianul című napilap. Nastase, az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) alelnöke szerint "veszélyes politikai koncepciók kísérleti laboratóriuma" lett Európa. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, "ha megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat". A volt külügyminiszter szerint ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiától, lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. "Hasonló folyamat mehet végbe a Vajdaság esetében is, amelynek autonómiája mellett a magyar kormány kardoskodik" - mondta. /Adrian Nastase: "Veszélyes politikai koncepciók kísérleti laboratóriuma lett Európa" = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

Júl. 5-én nyílt meg Debrecenben a határon túli magyar tanítók nyári továbbképzője, melyen több mint hatvan szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyar tanító vesz részt. /Határon túli magyar tanítók továbbképzője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A Szent László Akadémia /Budapest/ a Magyarok Világszövetségén belül működő alapítvány, célja az egyetemes magyarság számára olyan kulturális és képzési műhelyek létrehozása, amelyekben a Kárpát-medence és a világ magyarsága ismerkedhet a nemzet közös dolgaival, érdekeivel, törekvéseivel. Ennek szellemében a Szent László Akadémia idén immár másodszor szervezett nyári egyetemet a határokon túl élő magyar nyelvű újságok, pártok, magyar szervezetek sajtós munkatársai, illetve a média iránt érdeklődő értelmiségiek számára. Az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából, Szlovákiából érkezett közel 40 hallgató a tanfolyam elvégzése után oklevelet kap - tájékoztatott Görgényi Erzsébet, a Szent László Akadémia határon túli újságíró egyetemének koordinátora. Franka Tibor újságíró kezdeményezte ezt a képzést. A tavalyi három hét helyett idén csupán 10 napos volt a képzés, anyagi gondok miatt. Az előadók között volt Franka Tibor, Chrudinák Alajos, Lakatos Pál, Beke György, Kovalik Márta, Haeffler András. - A Szent László Akadémia tervezi nappali tagozatos rendszerben 3 éves főiskolai képzés beindítását. /Szőcs Andrea Enikő: Szent László Nyári Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A New York-i székhelyű, Hámos László által vezetett Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) jóvoltából számos erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar napilap, illetve más - világi és egyházi - publikáció olvasható az interneten, s ezek között immár a Bihari Napló is: http://www.hhrf.org/biharinaplo. Nagy előnye a HHRF által a BN számára biztosított internetes változatnak, hogy archívuma is van, melyben már most egy hónapra visszamenően szerepelnek a lap számai, tehát június 19-től kezdődően dátum szerint bármilyen cikk visszakereshető. A http://www.hhrf.org weblapon különben felkereshető az összes többi kiadvány is, amely szerepel a HHRF szerverén. /Újabb elérhetőségünk a világhálón - http://www.hhrf.org/biharinaplo = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./

Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) főtitkára júl. 16-án tartott sajtótájékoztatóján a pedagógusház és az RMPSZ szervezésében zajló programokat ismertette. Az idén hetedik alkalommal megrendezett Bolyai Nyári Akadémia rendezvénysorozat megnyitója júl. 20-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban. A nyitóelőadást Toró Tibor akadémikus, a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke tartja, majd a magyar Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatója, Ábrahám István az általa vezetett kiadó tankönyvkínálatából rendezett kiállítást nyitja meg. Ezután ünnepélyes felavatják a pedagógusok háza előtt emelt Apáczai-mellszobrot. Idén közel 850 hallgató látogatja az akadémia előadásait, elsősorban hazai magyar pedagógusok, de jönnek pedagógusok Magyarországról, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Horvátországból és Szlovéniából is. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Júl. 16-án Gyergyószárhegyen megnyílt a VI. Nemzetközi Borsos Miklós Alkotótábor, amelyre az idén a Vajdaságból, Szlovéniából, Magyarországról és a Székelyföldről érkeztek tanulók. A július 23-ig tartó tábor egy korábban meghirdetett pályázatra, a Csodaszarvas témájára alkotott képek kiállításával kezdődött. A megnyitón Minier Gábor, a Megyei Tanács alelnöke, Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke, Kassay Péter, a Megyei Alkotóközpont aligazgatója és Bancsi Edit szervező szólt az egybegyűltekhez. /Alkotótábor tanulók számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

A határon túli magyarság számára kell valami olyan megoldást találni, amely illeszkedik Magyarországnak az európai struktúrákhoz való integrálódása folyamatához, nyilatkozta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A határon túli magyarság számára bizonyos területen például megoldást jelenthet a határ menti együttműködés, amely az EU-n belül elfogadott alapelv. A közeledés megszilárdítását, az Európai Unió egy másik alapelve, az autonómia életbe ültetése is segítheti. Gondolok itt az önkormányzatiság megerősítésére, ide sorolva az elfogadott autonóm önigazgatási formákat, az egyetemi autonómiától a városokat, régiókat megillető autonómiáig. - A határon túli magyarság törekvéseihez a hozzáállás az, hogy amennyiben ezeket legitim szervezetek által, demokratikus módon fogalmazzák meg és békés eszközökkel kívánják őket végrehajtani, akkor a magyar állam támogatja ezeket a törekvéseket. Ilyen értelemben természetesen a vajdasági magyaroknak azon három szintű autonómiára vonatkozó igényeit is, amelyet az ottani magyar pártok az elmúlt hetekben részleteiben is kidolgoztak. /Villáminterjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány, a HHRF (Hungarian Human Rights Foundation) internetje, portálja [www.hhrf.org] a leglátogatottabb romániai magyar vonatkozású hely. 1997 decembere óta működik, 1998 januárjától több mint 54000-szer látogatták. A legtöbb belépést az analóg kiadványok on-line verziói szolgáltatják, első helyen a Szabadság, majd az Új Szó /Pozsony/, Romániai Magyar Szó, Népújság és az Erdélyi Napló. A HHRF saját fejlesztésű on-line lapja az Élő Erdély [http://www.hhrf.org/erdely/] két hónapi szünetelés után a napokban ismét beindult. De a HHRF portálja nem csak a romániai magyar vonatkozások miatt fontos, mert különféle felvidéki és vajdasági intézmények hostingját is ellátja. /HHRF Portál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A Bihar megyei Tenkén véget ért az IKE nyári Művészeti Tábora és aug. 2-án elkezdődött a teológusok tábora, immár huszonharmadik alkalommal. A művészeti táborban öt csoportban folyt az oktatás, volt két képzőművészcsoport, továbbá furulyások, gitárosok és színjátszók csoportja. A teológusok táborába Erdélyből, a Partiumból, Magyarországról és a Vajdaságból érkeztek résztvevők. Az egyhetes rendezvényen több teológiai professzor, lelkész és középiskolai tanár tart előadásokat. /Gáspár Attila: Vége az IKE Művészeti Táborának. Tenkén megnyílt a 23. Teológus Tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Aug. 7-én ért véget Kalotaszentkirályon a tánctábor. A táborban sikeres volt a kicsik, majd a nagyok népdalversenye, ugyanúgy a legényes verseny győzteseinek bemutatója. A kalotaszegi kicsi és nagy tánccsoportok mellett fellépett a balánbányai gyerek néptáncegyüttes és a sebesvári román tánccsoport. Aug. 9-én kezdődik a válaszúti tánctábor, az erdélyi táncházmozgalom egy másik jelentős állomása. /Péntek Attila: Véget ért a kalotaszentkirályi tánctábor. Vajdasági fiatalok vitték el a díjak zömét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint az Egyesült Államok Szerbia demokratizálására törekszik, és az emberi jogok szerbiai érvényesülését tekinti elsődleges célnak, de érdeklődéssel fogadja azt a magyar álláspontot is, amely a vajdasági autonómia megteremtését célozza. Szabó aug. 11-én a washingtoni Kossuth Házban, amerikai magyarokkal találkozva beszélt erről. A nap folyamán találkozott Steve Flanagannel, a fehér házi nemzetbiztonsági tanács európai főigazgatójával, akinek átadta a hat vajdasági magyar tömörülés autonómiatervezetét. Ezt a koncepciót - tette hozzá - a magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja. Flanagan ígéretet tett arra, hogy a tervezetet gondosan tanulmányozni fogják Washingtonban. A magyar kormányzati illetékes ugyanakkor elismerte, hogy még nem dőlt el, mennyiben támogatja majd az Egyesült Államok az autonómia-elképzeléseket. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács tisztségviselője általában az emberi jogok érvényesítésére helyezte a hangsúlyt. Szabó Tibor megjegyezte: magyar értelmezés szerint e jogok szerves részét alkotják a kisebbségi közösségi jogok. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előzőleg New Yorkban járt. Washingtonban a Flanagannel való eszmecserén túl James Swigerttel, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős csoportfőnökével való megbeszélés is szerepel a programjában. Találkozott még Helmut Sonnenfeldt-del, a Brookings Intézet igazgatójával, csütörtökön pedig amerikai újságírókkal reggelizett. A hétvégét Clevelandben tölti, majd Ohio államban részt vesz a hagyományos Lake Hope-i magyar értelmiségi találkozón. /A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke az Egyesült Államokba látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Aug. 16-án Debrecenben 10. alkalommal rendezték meg az Ady Endre Akadémiát. Tőkés László püspök megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy politikai üzenete van a tízéves akadémiának. Határon innen és túl ugyanazon kulturális nemzetnek a tagjai vagyunk, s ennek politikai nemzetként is meg kell nyilvánulnia azáltal, hogy érdekeinket védi, mondotta. Végezetül kijelentette: az erdélyi magyar egyetem létrehozása a megmaradás ügye is. A püspök bejelentette: szeptembertől egyházi magánegyetemként működik a nagyváradi Sulyok István Főiskola, amelynek hatókörét jövő évtől partiumi keresztyén egyetemként egész Erdélyre ki kívánják terjeszteni. Orosz István, az Ady Akadémia elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétezer erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági magyar értelmiségi hallgatója volt a nyári kurzusnak. A csaknem tízmilliós költségvetéssel működő akadémiának idén összesen 300 hallgatója van. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. A nyári kurzust az Apáczai Közalapítvány 4 millió, az Oktatási Minisztérium pedig 2,7 millió forinttal támogatta. Az idei továbbképzésen a pedagógia, a közgazdász, a magyar nyelv és irodalom és a történelem szekciók mellett most először elektronikus sajtó szekciót is indítottak. A Segítő Jobb Alapítvány támogatásával az akadémia keretében 50 határon túli magyar orvos vesz részt a továbbképzésen. Kovács László az MSZP elnöke bírálta Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter azon kijelentését, miszerint a magyar-román viszony próbaköve, hogy megnyílik-e a magyar egyetem Kevesebb hanggal többre mehetnénk a romániai magyar egyetem ügyében, mondta Kovács László. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kifejtette: A polgári kormányzat egy év alatt tanúsított magatartása is alátámasztja, hogy az európai integrációs folyamatok nem mélyítik a szakadékot, hanem gyümölcsözőbbé teszik az együttműködést az anyaország és a határon túli magyarok között. A Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozása ősszel lesz. Az értekezletnek hat szakbizottságát alakítják meg az oktatás, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy, a szociálpolitika és az európai integráció területén, amelyben a határon túli legitim szervezetek képviselői éppúgy részt vesznek, mint a hazai ellenzéki pártok. /Megnyílt az idei Ady Endre Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Gödöllőn a Rákóczi Szövetség a Nyári Pázmány Napok keretében megszervezte az első Kárpát- medencei Ifjúsági Jogász Találkozót. A találkozón magyarországiak mellett felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, erdélyi joghallgató diákok vesznek részt. A jogásztalálkozó programjainak sorában szó lesz az EU-csatlakozás szakmai kérdéseiről, a kisebbségvédelemről, a délvidéki autonómia lehetőségeiről, valamint a kereszténydemokrácia értékeiről Magyarországon és Európában. /Kárpát-medencei Ifjúsági Jogász Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb és a Virágos együttes szervezésében, valamint a magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület, a kisbácsi RMDSZ és a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület hozzájárulásával augusztus 19. és 21. között Kolozs megyében először rendeztek Szent István-napi Találkozót. Négy helyszínen - Kolozsváron, Magyarfenesen, Kisbácsban és Kalotaszentkirályon - zajlott az ünnepségsorozat. - Magyarfenesen a IV. Magyarfenesi Napok keretében rendezték meg a Szent István-napi Találkozót. A helyi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület régi álma megvalósult: a falu apraja-nagyja részt vett a rendezvénysorozaton. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott köszöntő beszédet, majd a magyarfenesi születésű festőművész, a nyolcvan éves Balázs Péter kiállítása következett. - Kisbácsban Ferenc István plébános Szent István életművét méltatta, a műsorban fellépett a vajdasági Pancsova Petőfi Művelődési Egyesülete Maroknyi néptáncegyüttese is. - A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese Gyulán, a Határon Túli Magyarok hagyományos néptáncfesztiválján aratott nagy sikert. Az aranyosgyéresi táncosok pedig Mohácson léptek fel. - Aug. 21-én Kalotaszentkirályon az egész Kalotaszeg együtt ünnepelt. A Pusztinából érkezett csángó László Erzsébet énekelt, majd a Tarisznyás együttes, a Szarkaláb együttes, s a szintén kolozsvári Virágos együttes adott elő néptáncokat. /Hagyományteremtés a magyar államalapítás 999. évfordulóján. I. Szent István-napi Találkozó Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

"Bertha Zoltán /Debrecen/ irodalomtörténész állapította meg: "egy történelmi, pozíciójában megrendült, identitásában és önbecsülésében sorvadó, eszmei tájékozottságában elbizonytalanodó nemzettársadalom - mint amilyen a Kárpát-medencei etnikai térvesztését, demográfiai fogyatkozását és elerőtlenedését folyamatosan átélő magyarság - sem csorbul attól, ha fenntartja az eszményállító írásművészet sorskifejező akaratába vetett bizalmát, vagyis ideálképző értéktudatának önmegtartó energiáit." Bertha Zoltán ennek alátámasztásául idézett határon túli magyar íróktól, Sütő Andrástól, a vajdasági Tari Istvántól, a kárpátaljai Füzesi Magdától, az erdélyi Szőcs Gézától, Kovács András Ferenctől, Demény Pétertől és Orbán János Dénestől. /Bertha Zoltán: Irodalom és nemzet. = A Hét (Bukarest), szept. 2./"

Az MTA Kisebbségkutató Műhelye a flensburgi Európai Kisebbségi Központtal közösen Európai kisebbségi kormányzati modellek a 21. század küszöbén címmel nemzetközi szemináriumot rendez szept. 10-11-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A szemináriummal az az egyéves projekt indult útjára, amelynek célja a Nyugat-, Dél-, és Észak-Európában kialakult kisebbségi modelleknek, illetve a kelet-európai gyakorlatnak és tervezeteknek a párhuzamos elemzése. A magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszert, a boszniai modellt, illetve a romániai, vajdasági, szlovákiai és kárpátaljai magyar autonómiatervezeteket is külön tanulmányok vizsgálják. A tanácskozást Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke és Francois Grinn, az Európai Kisebbségi Intézet igazgatója nyitották meg. /Egyéves projekt indult útjára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./