Ötmillió forintos támogatást nyújtott az udvarhelyszéki árvízkárok enyhítéséhez a Somogy megyei Kaposvár önkormányzata. A háromfős küldöttség, Szita Károly polgármester, dr. Kéki Zoltán főjegyző, valamint Kása Csaba adománylevél formájában nyújtotta át a támogatást Székelyudvarhely, valamint Farkaslaka elöljáróinak. Az anyaországi adományozókat, valamint a farkaslaki önkormányzati küldöttséget október 7-én Székelyudvarhelyen fogadta Szász Jenő polgármester. Szita Károly polgármester elmondta, Kaposvárt sem kímélték a magyarországi áradások, hatvan éve nem volt olyan mértékű árvíz a városban, mint augusztus 21-én. Ennek ellenére, a székelyföldi árvízről készült képsorok annyira megdöbbentették a helybelieket, hogy úgy gondolták, vannak még nagyobb bajban lévők, akiknek segítségére siethet a település. Kaposváron a gyűjtés október 22-én jótékonysági esttel folytatódik. Szász Jenő elmondta, a Magyarországról érkező segélyek összértéke (mellyel Székelyudvarhely gazdálkodhat), meghaladja az 50 millió forintot. A városban élő árvízkárokat szenvedők vásárlási utalvány formájában kapják kézhez a támogatást, melyet építőanyagok és háztartási gépek beszerzésére fordíthatnak. A további összegeket pedig a megrongálódott közintézmények felújítására fordítják. /Szász Emese: Kaposvári segítség Udvarhelyszéknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

A Volt Politikai Foglyok Egyesülete szeptember 18–20-a között Mamaiaban tartotta XII. kongresszusát, melyen a megyei szervezetek 267 küldöttje vett részt. C. Ticu Dumitrescu elnök rövid megnyitóbeszéde után sor került a megnyitó áhítatra. A részt vevő magyar küldöttek örömére ezen a kongresszuson magyar nyelvű imádság is elhangzott, melyet Bustya Dezső ny. lelkipásztor, volt püspök-helyettes tartott. Elnöki beszámoló hangzott el, megemlékeztek a múlt kongresszus óta elhunytakról, a területi elnökök és más küldöttek hozzászóltak. Végül elfogadták a kongresszus zárónyilatkozatát. A kongresszus szomorúan állapította meg, hogy bár 15 év telt el a „változás” óta, még mindig nem került sor a kommunizmus perére. Amíg a nácizmus áldozataira ma is emlékművekkel és a fasizmust elítélő nyilatkozatokkal emlékeznek, a kommunizmus nemzetközi elítélése sehol sem történt meg, sem nyugaton, sem a posztkommunista országokban. Ez utóbbiakban a jelenlegi vezetés sok helyen a kommunisták második nemzedékének, az egykori ifjú kommunista szervezeti titkároknak a kezében van. Ezek elődjeiknél veszélyesebbek: amazok nagyrészt műveletlenek voltak, míg fiaik Oxfordban és Párizsban tanultak. A volt politikai foglyok kihalására várnak, tőlük még morális elégtételadás sem remélhető. A média nem érdeklődik, amit a mostani kongresszus is mutat. – Nem mondhatunk le a nyilvános bocsánatkérésről, a morális elégtételről! – hangzott el. „A kommunizmus mint eszme megbukott, ez küzdelmeink vitathatatlan eredménye. Ezt ellenségeink is elismerik. De csak relatíve győztünk, mivel továbbra is a kommunisták vezetnek, uralkodnak. Az elmúlt 50 év megváltoztatta az emberek mentalitását, s ebben az agymosás által létrehozott mentalitásban a kommunizmus tovább él” – mondotta az egyesület országos elnöke, Ticu Dumitrescu. Csekély eredménynek mondható, hogy október 1-jétől a börtönévek után járó nyugdíj-juttatásokat 10%-kal emelik. De mi ez, összehasonlítva a volt szekus-tisztek nyugdíjával? A posztkommunista kormány többet juttat a gyilkosoknak, mint az áldozatoknak. A 267 küldött között 22-en voltak magyarok. Az egyesület marosi, gyergyói, csíki, udvarhelyi és sepsiszéki küldöttei minden reggel közös áhítaton vettek részt az Aurora Szállodában, melyen együtt énekeltek és imádkoztak, igét hirdetett dr. Bustya Dezső ref. lelkipásztor. /Dr. Bustya Dezső és Gráma János, Maros megyei küldöttek: A Volt Politikai Foglyok Egyesületének XII. kongresszusa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

1.016.000 forintot gyűjtött össze Visegrád városa az udvarhelyszéki árvízkárosultaknak. Szétosztották adományukat, 320.000 forintot a kobátfalvi Mircse Jánosnak adtak az árvíz által tönkretett és most újjáépülő házának befejezésére, 700.000 forintot pedig a szintén kobátfalvi, hétfőnyi családdal rendelkező Kibédi Antal árvízkárosult házának építésére. /K. E.: Két családnak adott pénzt Visegrád. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

Megjelent P. Buzogány Árpád „Kihúzza a töviset az ember kezéből” című, népi mesterekről, mesterségekről szóló riportokat, interjúkat tartalmazó könyve. Dokumentumértékű munka. A székelykeresztúri és sóvidéki mesterek és mesterségeik dicsérete. A könyv az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. /(bb): Dokumentum, néprajz, olvasmány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

A Székelykeresztúr melletti Csekefalván október 9-én a Csekefalvi Ifjak Egyesülete a református egyházzal közösen emlékezett az aradi 13 vártanúra, felavatták a Fenyédi Csaba faragta kopjafát, melyen 13 jel emlékeztet az Aradon kivégzett hősökre. P. Buzogány Árpád, a Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki munkatársa és Szőcs Enikő községi iskolaigazgató mondtak beszédet, a szentábrahámi iskolások pedig emlékműsorral léptek fel. Vajda Domokos református lelkész ismertette, hogy az 1941-ben emelt díszes zászlótartó éppen az új emlékjel közelében állt, amíg meg nem semmisítették a rendszerváltás után. Az egy éve alapított helyi fúvószenekar kezdte és zárta az ünnepséget. Megemlékeztek az új művelődési ház elkészültének 20. évfordulójára is. /B. H.: Csekefalviak ünnepsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 18./

Október 21-én Csíkszeredában koncertezett az Omega együttes, mintegy ötezren nézték meg műsorukat. A koncert előtt a zenekar tagjai udvarhelyszéki árvíz sújtotta településeket kerestek fel, majd fogadta őket hivatalában Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Farkaslakán Tamási Áron sírjánál megyei és helyi elöljárók fogadták a zenekart. A helyi fiatalság ezalatt néptáncbemutatóval szórakoztatta az egybegyűlteket. A zenekar tagjai felelevenítették a 23 évvel ezelőtti utolsó romániai fellépésük történéseit. Hangsúlyozták, hogy a koncert bevételét az augusztusi udvarhelyszéki áradások áldozatai megsegítésére fordítják. Ugyanakkor biztosították a hallgatóságot, hogy új koncertkörútjaik során a határon túli magyarok által lakott településeket is felkeresik. /(Szász Emese, Sarány István): Csíkszeredában koncertezett az Omega. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

Október 22-én Sepsiszentgyörgyön koncertezett az Omega együttes. A legendás magyar zenekar első sepsiszentgyörgyi fellépésén a megyeszékhelyi sportcsarnok szűknek bizonyul. A székelyföldi koncertturné teljes bevételét az udvarhelyszéki árvízkárosultak támogatására fordítják. Benkő László kijelentette: ,,a dalok csak alkalmat adnak arra, hogy közösen együtt érezzük ezt a folyamatot és az előadásokat; ezek a számok csak eszközök ahhoz a lelki összeboruláshoz, amire évtizedeken keresztül vártunk”. A koncert generációkat fogott össze. /(mózes): Napot hoztak, csillagot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Új kifestőkönyvvel jelentkezik a Kuckó Egyesület /Székelyudvarhely/: A homoródalmási bútorfestők nyomában című, almási motívumokat tartalmazó kifestőkönyv egy második kiadás, de nem újrakiadás, hiszen az előzőtől eltérő motívumokat találhatunk benne – tájékoztatott Bencze Ilona, az egyesület vezetője. A kiadványt Hargita megye tanácsa támogatta. A homoródalmási bútorfestők nyomában című kifestőkönyvet az Udvarhelyszék Kultúrájáért Egyesület adta ki a Kuckó Egyesület megbízásából. /(bb): Újabb motívumos kifestőkönyv. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 25./

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum Képtárában október 27-én kiállítás nyílt az I. Homoródfürdői Művésztábor anyagából. Az alkotások Bíró Gábor, Gergely Edit, Karácsony Ernő, Schnitz Ildikó, Siklódi Zsolt és Török Ferenc munkái. A tárlatot az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület szervezte, a kivitelezéshez hozzájárult a Haáz Rezső Múzeum, valamint az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület. /(bb): Stílusok találkozása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

November 10-én Udvarhelyszéken is elkezdődik a Magyar Polgári Szövetség pártbejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése – jelentette be Thamó Csaba és Szakács István, a szervezet széki, illetve városi vezetője. A Magyar Polgári Párt létrehozásához országos szinten 25.000, megyénként pedig 700 aláírásra van szükség. /Máthé László Ferenc: MPSZ-es aláírásgyűjtés, közgyűlés és találkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./

Kovács Sándor több mint huszonegy éve Udvarhelyszék római katolikus főesperese, ami azt jelenti, hogy napi rendszerességgel a papi megbízatás mellett számos pénzügyi, ügyvezetői és adminisztratív teendőt is el kell látnia. Ő Székelyudvarhely legközismertebb egyházi személyisége. A múltban nagy nyomás volt az egyházon, a Securitate sok embere feljárt a plébániára beszélgetésekre, rendszeres volt a telefonlehallgatás, ebből bonyodalmaik is születtek. Átszerelték a telefondugaszokat, és másnap már jelentkeztek is az illetékesek, hogy valami gond van a készülékekkel, nem működnek, és kérték, hogy szereljék vissza azokat a régi formában. Figyelték az egyház minden lépését. Utólag két kazettát megkapott a hangfelvételekből. Az egyháznak az emberi élet védelmét kell tanítania, hangsúlyozta. Az azonos neműek házassága nem hoz gyümölcsöt, az abortusz pedig életellenes cselekedet. Hogyan engedhet ezekben a kérdésekben az egyház? A legfőbb feladatuk hirdetni az evangéliumot. Kovács Sándor hangsúlyozta, kisebbségi helyzetben szükség van politizálásra. Addig mehet el az egyház, amíg meggyőzi a rábízott embereket, hogy a jobbik részt válasszák. Kovács Sándor /sz. Székelykál, 1948. ápr. 25./ a középiskolát Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban végezte, majd a teológia következett. Első papi állomása Sepsiszentgyörgyön volt, különböző helyek következtek, 1984-ben került Székelyudvarhelyre, ahol ‘87-ben főesperesi megbízatást kapott. /Máthé László Ferenc: Beszélgetés Kovács Sándor főesperessel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./

Zavaczki Walter József Attila-szobra Székelykeresztúr központjának nyugati részében kap helyet, jelezte Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke. Miután a József Attila-emlékév tiszteletére az egyesület nem állíthatta fel Székelyudvarhelyen a szobrot, Keresztúr önkormányzata örömmel fogadta a kőszobor felállításának javaslatát. A Kápolnási Közbirtokosság jóvoltából az udvarhelyi szobrászművész, Zavaczki Walter andezitből készíti József Attila szobrát, és úgy véli, december 5-ére befejezi az alkotást. A szobor felállítását december 15-re tervezik. /Barabás Blanka: Keresztúr örül József Attila szobrának. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./

Vállalkozói alapismeretek címmel udvarhelyszéki fiataloknak szervezett képzést az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület, az Országos Ifjúsági Hatóság, valamint a Hargita Megyei Tanács Székelyudvarhelyen. A tanfolyamon mintegy harminc érdeklődő vesz részt. A tanfolyamot főleg azoknak szervezték, akik a közeljövőben szeretnének vállalkozást indítani, illetve azok ismereteit egészíti ki, akiknek újonnan indított vállalkozása van. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Képzés fiatal vállalkozóknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./

Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

Simon Gotthárd tanítónő több udvarhelyszéki, háromszéki és Brassó megyei településen tanított, munka után néptáncot oktatott, színdarabot tanított, maga is szerepelt, népművészeti gyűjtést végzett. Nyugdíjas évei alatt is aktív szerepet vállalt és vállal a népművészeti értékek átmentésében, tányérokat festett, felélesztette a bútorfestést Udvarhelyszéken. Mindemellett fest is. Tatrangon kultúrigazgatóként tevékenykedett, és felélesztette a hétfalusi csángók egy régi táncát, a boricát. 1980-ban jött Székelyudvarhelyre, és 1986-os nyugdíjba vonulása után is folytatta sokrétű tevékenységét. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség 2001-ben a bútorfestés kiváló mestere címet adományozta neki, munkásságát pedig 2004-ben életműdíjjal ismerték el. Simon Gotthárd Anna életében nagy tragédia történt, fia, a fiatal költő, Vass László Levente a katonaságnál elszenvedett kegyetlen bánásmód nyomán kialakult betegségben fiatalon elhunyt. /Kiss Edit: Simon Gotthárd Anna: Mindig pörögtem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

Kovácsné József Magda Kápolnásfalu szülötte, köztudottan az onomasztika (névtan) jeles tudósa, elhivatott kutatója, aki doktori disszertációját is Udvarhelyszék Havasalja tájegységében fellelhető falvakban használatos névanyag feldolgozásáról írta 1983-ban. Kovácsné József Magda most napvilágot látott könyvében /Napok és nevek. Keresztszülők könyve, Művelődés, Kolozsvár, 2005/ segítséget kíván nyújtani a név megválasztásához. /G. D.: Kézikönyv – főleg nőolvasóknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 12 millió forintot gyűjtött össze Magyarországon a székelyföldi árvízkárosultak karácsonyának szebbé tételére. Az összegből vásárolt csomagokkal a hét végén 21 udvarhelyszéki településen közel 4.000 családot ajándékoznak meg. Az osztásban Kozma Imre atya is részt fog venni. /Kiss Edit: Közel négyezer családot örvendeztetnek meg. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./

December 19-én felavatták Székelykeresztúr főterén József Attila szobrát, a lengyelfalvi származású, Székelyudvarhelyen élő fiatal alkotó, Zawaczki Walter Levente egész alakos, trachitból készült alkotását. Benyovszki Lajos polgármester a város nevében háláját tolmácsolta mindazoknak, akik hozzájárultak e jeles műalkotás megszületéséhez. A „nyersanyagot” Szentegyháza Közbirtokossága biztosította, s a kisváros legújabb büszkesége az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület sikeres pályázata nyomán született meg, Hargita Megye Tanácsa, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Székelykeresztúr Város Önkormányzatának hathatós támogatásával. A szobor leleplezése után az Orbán Balázs Gimnázium tanulói verseket adtak elő, majd Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke ismertette a szobor elkészítésének történetét. Végezetül a történelmi egyházak lelkészei áldották meg a szobrot. /Fülöp Lajos: József Attila-szobor Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

Újjáépített házakat adott át, felújított hidakat és utakat tekintett meg december 19-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László miniszter az udvarhelyszéki árvízkárosult településeken. A két RMDSZ-es politikus Farkaslakán, Malomfalván, Kobátfalván és Siménfalván tartott többórás helyszíni szemlét. A helyi önkormányzatok elégedettek az eredménnyel. „Példaértékű az udvarhelyszékiek szolidaritása, ahogyan az itt élők egy emberként, hatékonyan léptek fel az árvízkárok helyreállításakor. A gyors segítségben az RMDSZ, de a kormány is jól teljesített: az árvizek után mintegy 227 milliárd régi lej értékű kormánytámogatás érkezett az érintett településekre” – jelentette ki Markó Béla. /Segély udvarhelyszéki bajbajutottaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Több városban, köztük Gyergyószentmiklóson is, megkezdődtek a magyar kultúra napja rendezvényei. A városban Jánk Károly, Vermesser Levente költők és Vida Gábor író találkoztak a kortárs szépirodalom kedvelőivel. Anyanyelvemben őrizlek téged címmel hirdették meg a szervezők a találkozót. Vida Gábor a Krokodil a Marosban címet viselő, nyomtatásban nem közölt írásával illusztrálta: „a média hazudik”. Mindhárman a ‘90-es évek elején az Éber Kör megalapítói voltak Kolozsváron. A találkozót követően az Udvarhelyszék Fúvószenekar adott elő komolyzenei repertoárjából. /Barabás Márti: Krokodil a kultúra napján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

A magyar kultúra napja rendezvénysorozata keretében Székelyudvarhelyen gálaműsor keretében osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat. Ezüst-plakettet, valamint díszoklevelet vehetett át Gergely János zenetanár, Bodurian János, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola igazgatója, valamint a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes. Az életműdíjat Szőcs Lajos nyugdíjas pedagógus, a post mortem díjat pedig id. Hermann Gusztáv kapta. A négy nap során változatos programot kínáltak a szervezők: filmvetítések, koncertek közül lehetett válogatni, de szerepelt a programban a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely fellépése is. Megnyitották az Orbán Balázs szemével Homoródszentmáron községben című kiállítást. Csíkszeredában január 21-én ért véget a rendezvénysor a Codex Kvartett által a Mikó-vár kápolnájában tartott koncerttel. Gyergyószentmiklóson szintén gálaműsorral zárták a kulturális rendezvények sorát. /Szász Emese: Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Az RMDSZ Országos Segélybizottsága és a Hargita Megyei Katasztrófa-elhárító Bizottságának tudomására jutott, hogy a székelyföldi súlyos károkat okozó árvizeket követően, Székelyudvarhely polgármesteréhez, Szász Jenőhöz, valamint az általa irányított Székelyudvarhelyért Alapítványhoz érkező segélyek nyilvántartásának és elszámolásának helyzete tisztázatlan. Ezért az RMDSZ felszólítja Szász Jenőt, hogy az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére érkező, és az általa fogadott támogatásokról nyújtson áttekinthető elszámolást. Az RMDSZ szerint több mint 230 milliárd lej (azaz több, mint 1,6 milliárd forint) értékű kormánytámogatást juttattak a Hargita megyei árvízsújtotta településeknek. Magyarországról, az RNDSZ kapcsolatai révén érkező pénz, élelmiszer, – gyorssegélyek értéke meghaladja a 80 millió forintot, az RMDSZ területi szervezeteinek és a civil szervezetek segélyakcióinak értéke meghaladja a 10 milliárd lejt, azaz a 69 millió forintot. /Szász Jenőt elszámolásra szólították fel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Február 16-án Nagygalambfalva kultúrotthonában telt ház előtt adott színvonalas fúvóshangversenyt a Gergely János zenetanár által vezetett Udvarhelyszék Fúvószenekar. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a zenekar, melyet 2005 elejétől kibővítettek fehéregyházi, alsóboldogfalvi, keresztúri, udvarhelyi, zetelaki, gyergyói és sóvidéki felkészült fúvósokkal, és felvették az Udvarhelyszék Fúvószenekar nevet. Jelenlegi létszámuk 45–50 között van. A fúvószenekarnak már tavaly volt egy turnéja, melynek előadásai során az udvarhelyi Magyar Kultúra Napja elnevezésű rendezvénysorozatra készültek fel. Mostani körútjukon eddig Székelyudvarhelyen és Alsóboldogfalván léptek fel, február 28-án Alsósófalvalván, márciusban pedig Szentegyházán koncerteznek. Repertoárjukban barokk és klasszikus zenei átiratok, kuruc dalok, valamint népzenei feldolgozások, filmzene és könnyűzene, illetve tradicionális fúvószenekari művek szerepelnek. /László Miklós: Hangversenyek az Udvarhelyszék Fúvószenekarral. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./

Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöksége dr. Verestóy Attila elnök aláírásával közleményt adott ki, eszerint békességben és méltósággal kívánnak megemlékezni március 15-éről. Aggodalommal szereztek tudomást arról, hogy a SZNT és MPSZ Székelyudvarhelyen népgyűlést szervez és politikai kiáltványt akar kihirdetni, ezt elítélik. Az RMDSZ programjában a különböző autonómiaformák kiépítése kiemelt fontosságú célként szerepel, ezt nem az utcán, hanem politikai párbeszéddel, parlamentáris úton lehet elérni. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./

Székelyudvarhelyen nyoma sincs a feszültségnek március idusának eseményeit miatt. A hagyományossá vált márciusi ünnepségekkel ,,egybekötött” főtéri nagygyűlés székely nemzetgyűléssé való avanzsálását a város függetlenként megválasztott polgármestere, Szász Jenő támogatja és engedélyezi, de megtagadná, hogy ugyanazon a helyszínen a Nagy-Románia Párt és külön az RMDSZ hívei is megtartsák a maguk emlékünnepségét. Ennek kapcsán nyilatkozatháború alakult ki Udvarhelyen. Az udvarhelyi RMDSZ-es tanácstagok követelték, hogy rendkívüli tanácsülés döntsön a kérdésben, s ne önhatalmúlag intézkedjék a polgármester.  A helyi nyilatkozatháborút egyrészről a polgármester, másrészről Verestóy Attila, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke, a szenátus frakcióvezetője ,,vezényelte”, ez mindaddig ártalmatlan torzsalkodásnak tűnt, amíg Székelyudvarhely utcáin meg nem jelentek a város határába telepített hegyivadász egység harci járművei, s el nem csörömpöltek a helyi vasútállomásra. Mi is folyik itt – kérdezték a város lakói. Kiderült hogy a felújításra ítélt tankokat éppen elviszik Udvarhelyről. Ezután jött a Vadim-féle, a százezres ,,hazafias” román Udvarhelyre tervezett látogatásáról szóló bejelentés. Megszólalt az államelnök is megszólalt, mondván: ,,provokációra nem lehet provokációval válaszolni”. Vadimék mifajta ,,provokációra” válaszolnának?! – kérdezte Magyari Lajos. Mindettől függetlenül az erdélyi magyar egység helyreállítása nélkül nem megyünk semmire, tette hozzá. /Magyari Lajos: Udvarhelyen különben csend van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./

„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Lövétén dr. Hermann Gusztáv Mihály történész március 29-én mutatja be a Lövétei Helytörténeti Füzetek harmadik darabját. Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület sorozatában Mihály János Lövéte 1848–1849-ben című tanulmánya jelent meg, melyet a szerző dedikál. A kézirat kiadását Maglód, Lövéte magyarországi testvértelepülése támogatta. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./

Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa bejelentette, feloszlatta a székelyudvarhelyi tanácsot, mivel az önkormányzat több mint három hónapja nem hozott egyetlen érvényes döntést sem. Az elmúlt időszakban kialakult helyzet miatt a városnak most sincs költségvetése. A Népi Akció Párt színeiben bejutott 9 tanácsos a rendkívüli üléseken nem vett részt, míg az RMDSZ 9 taggal maradt frakciója a rendes üléseken nem jelent meg. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a napokban jóváhagyja a költségvetést, így hamarosan a tanárok is megkapják esedékes bérüket. Ezt követően egy konzultációs tanácsot állít fel, nem kíván egyedül döntéseket hozni. Sófalvi László, az Udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy a prefektus határozatát megfellebbezik. /Tóth Adél: Feloszlatták a székelyudvarhelyi tanácsot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Sürgősen megoldást kell találni a székelyudvarhelyi „tanács nélküli állapot” megszüntetése érdekében, hangzott el az RMDSZ három Hargita megyei területi szervezeteinek /Csík, Gyergyó és Udvarhely/ vezetőit tömörítő Egyeztető Tanácsának (HET) ülésén. A résztvevők elfogadták Verestóy Attila soros elnök javaslatát, miszerint állítsanak össze egy olyan, folyamatosan frissíthető adatbázist, amely tartalmazza a megyei, valamint a helyi önkormányzatok által a kormányintézményekhez benyújtott dokumentációk, kérések fontosabb adatait és helyzetét. A testület tagjai Székelyudvarhelyen részt vettek Jancsó Benedek A székelyek – Secuii – Les sicules című, három nyelven újra kiadott tanulmánykötetének bemutatóján. /Egyeztettek a területi szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

A székelymuzsnai Viharsarok Egyesület Nemes Anna Borbála vezetésével április 21–22-én anyanyelvi versenyt rendezett udvarhelyszéki vidéki iskolák ötödik-hatodik osztályos tanulói számára. Az első ilyen kezdeményezésű versenyen hat általános iskola diákjai – Székelyderzsből, Kányádból, Bögözből, Fenyédről, Máréfalváról, Parajdról – vehettek részt, csapatonként két tanulóval. A nyertesek részt vehetnek az anyanyelvi táborban, melyet júliusban rendez a Viharsarok Egyesület, ugyancsak Székelymuzsnán. Székelymuzsna színjátszó köre Weöres Sándor Csalóka Péter című vígjátékával kedveskedett a versenyzőknek. /Barabás Blanka: Jeleskedtek a máréfalvi diákok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./