Orvos megy? Kórház jön?
Az egységes európai térben való gondolkodás, valamint az egészségügy nemzeti jellegének viszonyán még bőven lesz időnk töprengeni, amíg eldől, hogy Erdélyben az Olt vagy a Körös partján épül meg az első magyarországi tulajdonú diagnosztikai központ, netán kórház. Székedi Ferenc jegyzete.
2011. április 16-án a Csíkszeredában megjelenő Csíki Hírlap interjút közölt a Gyulafehérvári Érsekség által papi hivatásának gyakorlásától felfüggesztett, még annak előtte, 2007 nyarán, a csíksomlyói plébániáról a mezőségi Jegenyére áthelyezett, majd betegállományba vonuló, leginkább Tisztiként ismert Gergely Istvánnal, akinek a Csibész Alapítvány megteremtőjeként, elnökeként és más intézményekben, más téren végzett szociális munkáját közmegbecsülés övezi. Hatvanadik születésnapján Tiszti, az immár három gyermekes édesapa, interjút adott az ugyancsak Csíkszeredában megjelenő Hargita Népének, amelyben beszél életéről, nézeteiről, minket azonban most az említett, első interjúnak egy kis részlete érdekel. Ezt kérdezi a riporter : „Mostanában mivel foglalkozik? Azokkal az aktuális témákkal, illetve programokkal, amiket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson keresztül rám bízott a magyar kormány. Milyen feladatokról van szó? Például a csángókért én lennék a felelős, nekem kell továbbá irányítani a szociális programokat, aktív szerepet vállalok a Székely Szeretetszolgálat majdani munkájában. Ennek az alapjai már le vannak rakva. (…) A Székely Szeretetszolgálatról mit kell tudni? A magyar kormány néhány tagjának tetszett a szeretetszolgálatról szóló elképzelésem, amiből egy gondolatot ki is emeltek: Székelyföldön beindítani egy jól felszerelt, modern és képzett orvosokkal működtetett kórházat. Hangsúlyozom, konkrétumokról ez esetben még nem beszélhetünk. Erre egyébként azért lenne szükség, hogy a komplikáltabb műtétekre ne kelljen Bukarestbe vagy Budapestre utazni. Nos, a Székely Szeretetszolgálat ezt a tervet is tartalmazza.”
Lukács Csaba 2015. június 13.-án a Magyar Nemzet online kiadásában ezt írja: „E sorok írója a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány vezetőjeként tavaly nyáron egy székelyföldi körutat szervezett neves magyarországi szakembereknek (orvosprofesszorok, kórház-üzemeltetésben dolgozók, egészségügyi menedzserek, közgazdászok), akik a régió egészségügyi helyzetének felmérése után egy vaskos tanulmányt tettek le a kormány asztalára.(…) Az elkövetkezőkben a szerző hívatkozik a tanulmányra : „Az elöregedett, szegény, és ebből adódóan egészségtelen életmódra kényszerülő lakosságot fogyatkozó létszámú, idősödő, fásult és elszegényedő orvosgárda látja el. Gyakoriak az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható betegségek, kimagasló a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozási arány. Ennek ellenére nem áll rendelkezésre intervencionális kardiológia sem Hargita, sem Kovászna megyében, és ez sok ember életébe kerül, különösen télen, amikor nehéz hóviszonyok között kell százötven kilométerre szállítani a szívinfarktusos beteget, akinek túlélési esélye minden perccel csökken. Sok a pszichés betegség és az öngyilkosság, és a korszerű képalkotó eszközök hiánya miatt a rákos elváltozásokat csak megkésve, előrehaladott állapotban diagnosztizálják. Ráadásul a kezelés is korszerűtlen, Székelyföldön nincs radioterápiás lehetőség.” A továbbiakban azonban a tanulmány ezt is megállapítja: „Tavaly nyáron a magyarországi szakértők a helyzet alapos felmérése és elemzése révén arra jutottak, hogy Romániában az alapszintű orvosi ellátás jól megszervezett, ott nem indokolt a beavatkozás. (…) Egy modern, székelyföldi diagnosztikai-egészségügyi központ kialakításával (helyszínnek a szerzők Csíkszeredát javasolták) olyan intézményt kellene létrehozni, amely szervesen kapcsolódik a már most működő alap- és középszintű ellátóhelyekhez, de a hiányterületeket csúcsminőségben fedi le. Így nem keletkeznének fölösleges feszültségek a helyi orvosokkal sem, hiszen nem konkurencia épülne ki, hanem az ő munkájukat is segítő, korszerű orvosdiagnosztikán alapuló hiánypótló beruházás valósulna meg.”
Székelyföldre évente egyszer-kétszer ellátogat önkéntes orvosaival a magyarországi Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a magukkal hozott lelkes riporterek legtöbbször olyan tudósításokat jelentetnek meg, mintha az orvoscsoport valamiféle rezervátumba érkezett volna, ahol ismeretlen fogalom az egészségügyi ellátás. Ezért jónéhány írásban magam is nehezteltem, majd helyi önkormányzatok is levelezgettek az ügyben, hiszen a sommás megállapítások éppen a lelkiismeretesen dolgozó székelyföldi orvosok munkáját becsülték le. A tanulmány most elismeri: az alapszintű orvosi ellátással nincs gond és ez tárgyilagosságra vall. A szöveg más megfogalmazásai is egybecsengenek azokkal az igényekkel, amelyekről jónéhányszor írtam. A székelyföldi megyék elöljárói, s más tisztségviselők gyakran beszélnek a székelyföldi beruházások hiányáról és nem egyszer írtam-mondtam, hogy ezeket kissé kreatívabb módon kellenne értelmezni: a nehéziparnak semmi esélye, de igenis lenne jelene és jövője az informatikai és az egészségügyi beruházásoknak. A Székelyföldön létre lehetne hozni egy olyan, korszerű képalkotási eszközökkel ellátott diagnosztikai központot, amely profitképes és jelentős adófizető (Nagyváradon, de Erdélyben máshol is van rá példa), ugyanakkor el kellene gondolkodni egy mozgásszervi megbetegedéseket kezelő központon, hiszen a földrajzi-éghajlati adottságoknak köszönhetően már a középkorú székely ember is legtöbbször reumás, a sokféle népi fürdő és népi gyógymód pedig a maga középkorba visszamutató utalásaival inkább turisztikai útikalauzokba való kuriózum, semmint ellenőrizhető kezelési eljárás. Szováta, Parajd, Tusnádfürdő mutatják a követendő utat: a beruházások anyagilag is megtérülnek, ha úgy tetszik, nem is olyan hosszú távon önjáróvá válnak.
Persze, az sem igaz, hogy a Székelyföldön (most nem beszélek Marosvásárhelyről, amely mindig a térség egészségügyi központjának számított) ne történtek volna lépések az egészségügyi szolgáltatások korszerősítése terén. Hajdu Gábor bukaresti egészségügyi minisztersége idején mindenütt lecserélték a nagy sugárterhelésű röntgenkészülékeket, több-kevesebb sikerrel béreltek komputer tomográfot, jelenleg egy brassói magánklinika működtet Csíkszeredában mágneses rezonanciás berendezést, amelynek adatait online értékelik, az endoszkópok, laparoszkópok, idegsebészeti mikroszkópok, más berendezések nem ritkán az egyéni orvosi kapcsolatoknak is köszönhetően terjedőben vannak. Mindez azonban nem vált ki egy csúcstechnológiás diagsznosztikai központot, amely az európai és romániai szabályozások figyelembevételével gazdaságos beruházást jelenthet bármely beruházónak, így akár a magyar kormánynak vagy valamelyik intézményének is. Romániában jelenleg négyszáz-ötszáz, a legkülönbözőbb tulajdonosi hátterű, gyakran hálózatokba szerveződött magánklinika, -kórház, -laboratórium nyújt egészségügyi szolgáltatást, de földrajzi megoszlásuk az ország területén nem arányos, hanem piacközpontú, így bármiféle új szereplő megjelenése nem jelent egyben újdonságot is.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nemrég azt hangoztatta, hogy már 2010-ben, püspöki beiktatójában beszélt egy nagyváradi magyar egészségügyi intézmény létesítéséről (a szociális közkórházak fenntartásában egyébként úgy a váradi református, mint a katolikus közösségeknek nagy hagyományaik vannak) és az ötlet, öt év után most szökken szárba: kórházépítés szempontjából már saját telekkel is rendelkeznek, a működtetésre több tanulmányt is készítettek.
A fentiek alapján egyértelmű:
az úgymond magyar kórház létesítésének ötlete nem derült égből villámcsapásként született meg
hanem több helyen is gondolkodtak róla. A beruházás pénzigénye a különböző adatok szerint körülbelül húsz millió euró. Gazdasági források szerint 2011-ben és 2012-ben Romániában, hasonló, magánkórházi célokra, ennek mintegy 15-szörösét ruházták be, a tavaly pedig a pénzügyi mutatók terén élen járó első öt romániai magánklinika forgalma meghaladta a kétszáz millió eurót, a növekedés évente 10-20 százalékos.
A legkülönbözőbb reformok ellenére, az egészségügy általában a közép-kelet európai országokban soktényezős és a különböző társadalmi csoportok közötti különbségeket még inkább elmélyítő, semmint kiegyensúlyozó tevékenység. Lukács Csaba arról ír, hogy az Erdélyből kitelepedett ötezer orvossal Magyarország nagyjából százmilliárd forintnyi képzési költséget takarított meg, ennek egyhuszadából futná egy egészségügyi központra. Persze, ha a Nyugaton tevékenykedő magyarországi orvosokról készíténk statisztikát, alighanem kiderülne, hogy ilyen alapon az angolok, németek, norvégek, dánok is építhetnének kórházakat Magyarországon. Az egységes európai térben való gondolkodás, valamint az egészségügy nemzeti jellegének viszonyán még bőven lesz időnk töprengeni, amíg eldől, hogy Erdélyben az Olt vagy a Körös partján épül meg az első magyarországi tulajdonú diagnosztikai központ, netán kórház. Persze, amennyiben a hosszú várólistákkal bíbelődő magyarországi adófizetők is úgy gondolják.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

PR Nyári Egyetem hetedszer
Innovatív szemlélet és kreatív megoldások az idei PR Nyári Egyetem mottói, amelyet a Sapientia EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszéke immár hetedik alkalommal szervezett meg Csíkszeredában.
Az egyetem nagy aulájában tartották a hivatalos megnyitót szerdán délelőtt, ahol Székely Kinga szervező rámutatott, évről-évre egyre több előadót sikerül meghívni, az idei évben már igazán nemzetközivé vált a rendezvény, amely az előző évekhez képest jóval gyakorlatiasabbá vált.
Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség korábbi elnöke a kezdetek óta támogatója a szakmai rendezvénynek. Megítélése szerint a PR Nyári Egyetem ugyanaz és mindig más, hisz a tartalma, a tematikája évről-évre változik. Biró A. Zoltán örömének adott hangot, hogy az idei rendezvény partnere lehet a Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, hisz „térségünkben nagy szükség van azokra a kommunikációs és PR szakmai kompetenciákra, amelyeket a csíkszeredai alap- és mesteri képzés nyújt. Erre nagy mértékben ráerősít a PR Nyári Egyetem” – emelte ki a professzor.
Az idei rendezvény három tematikus napot foglal magába. A nyitónapon a kommunikáció, PR és rendezvényszervezés innovációs gyakorlata került a középpontba, szó esett startup vállalkozásokról, rendezvényekről és intézményi kommunikációról is. A délutáni foglalkozás során a résztvevők egy egészen aktuális téma kapcsán tartottak vitafórumot: kell-e Csíkszereda mellé repülőtér vagy sem?
Csütörtökön a marketingé a főszerep, márkázási folyamatokról, brandépítésről fog átfogó előadást tartani Bíró Péter marketing szakember. A délutáni foglalkozások során olyan helyi márkák kialakításával kapcsolatosan kapnak feladatokat a résztvevő csoportok, mint az Igazi Csíki Sör, Tusnádfürdő vagy éppen a Góbé termékek.
Pénteken az újságírók, médiaszakemberek és szóvivők, intézményi kommunikációsok kapcsolatát fogják boncolgatni a meghívott előadók. Ezt követően médiafórumra kerül sor, ahol a helyi média képviselői és a magyarországi meghívottak egy kerekasztal-beszélgetés során fognak aktuális témákat érinteni.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Fókuszban a nemzet- és külpolitika
A nemzetpolitika, a külpolitika és a gazdaság kérdéseit helyezik előtérbe az idei, immár 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, közismert nevén Tusványoson.
A kedden kezdődő rendezvény zárónapján, szombaton Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétére és előadására is számítanak, de a tervek szerint jelen lesz a táborban a magyar kormány több minisztere és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is. Az idei mottó, Több mint fesztivál!, arra utal, hogy a szervezők a rendezvény közéleti jellegét kívánják hangsúlyozni az esti bulik helyett, ezért a 16 óra után, az esti koncertekre érkezőknek 15 lejes belépőt kell fizetniük. Az új rendszer a kiskorúak védelmét is szolgálja.
A hétvégén közzétett programterv szerint kedden, a Tusványos nulladik napján a szórakoztató programoké lesz a főszerep, este pedig a Magashegyi Underground, Szalonna és Bandája, Ferenczi György és a Rackajam együttes szórakoztatja a Tusnádfürdőre érkezőket.
A szerdai megnyitón Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke, Fancsali Barna, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere köszönti az egybegyűlteket, majd az elvándorlás és bevándorlás témakörben lesz kerekasztal-beszélgetés. Délután az integrált városfejlesztési stratégiákról szerveznek beszélgetést, de szó lesz a Kárpát-medencei felsőoktatás helyzetéről, illetve autonómia témakörben tartanak nemzetközi kerekasztalt dél-tiroli, baszk és katalán résztvevőkkel. Este a Loyal együttes, illetve Nagy Feró és a Beatrice szórakoztatja a táborlakókat.
A csütörtöki nap fő témája az európai gazdasági helyzet, melynek egyik meghívottja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, majd külpolitikai beszélgetés zajlik Martonyi János volt külügyminiszter részvételével. Délután az uniós szabályozásról, a romániai korrupciós harcról, az erdélyi magyar orvosi egyetemről és kórházról, illetve a marosvásárhelyi előválasztásokról szóló panel-beszélgetések közül választhatnak a táborlakók, utóbbin Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje és Barabás Miklós civil jelölt mellett az RMDSZ-t Brassai Zsombor Maros megyei elnök képviseli. Az esti kikapcsolódásról Szabó Balázs Bandája és a Magna Cum Laude gondoskodik.
Pénteken a Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselőnek részvételével zajlik nemzetpolitikai kerekasztal, majd a magyarországi újratervezés, a közép-európai együttműködés, a választási törvény és az autonómiatervezetek lesznek a téma. Este a nagyszínpadon a Kutya Vacsorája és a Budapest Bár koncertezik.
Szombaton, a hagyományokhoz híven Orbán Viktor miniszterelnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő tart előadást, melyet Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke moderál. A Tusványos lakói este a Jóvilágvan, a Heaven Street Seven és az Anna and the Barbies együttesek zenéjére vehetnek búcsút az idei rendezvénytől.
Krónika (Kolozsvár)

Németh Zsolt: helyre kell állítani a párbeszédet a magyar-román viszonyban
Az Országgyűlés Külügyi és határon túli bizottságának elnöke szerint a déli határzár lecsökkentheti az illegális migránsok számát. Németh Zsolt a Tusnádfürdőn kedden induló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kapcsán az InfoRádiónak azt mondta: helyre kell állítani a magyar-román kommunikációt, amely szinte megszűnt az elmúlt időszakban.
Európa stabilitása alapvetően megkérdőjeleződött az elmúlt időszakban - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és határon túli bizottságának elnöke az InfoRádió kérdésére. Hozzátette: ennek hátterében részben az orosz-ukrán válság, részben a délen dúló nagyon véres konfliktus áll. Ez utóbbit az egyszerűség kedvéért nevezzünk az Iszlám Államról szóló konfliktusnak - mondta Németh.
És mindezek következményeként egy nagyon súlyos menekültproblémával kell Európának szembesülnie - hangsúlyozta. Ezek alól senki nem vonhatja ki magát, így a magyar-román viszonynak is alapvető kérdése, hogy tudunk-e a stabilitás tényezőivé válni Európának ezen a részén.
A magyar-román viszonyban az alapvető kérdés, hogy a katonai és gazdasági stabilitás, valamint az alapjogi stabilitás tetten érhető lesz-e a két ország viszonyában. Alapjogi, emberi jogokat érintő együttműködésben nélkülözhetetlen az, hogy egyrészt beszélgessünk egymással, hiszen az elmúlt időszakban szinte minimálisra csökkent a kommunikáció Magyarország és Románia között.
Tehát helyre kell állítani a párbeszédet. Fontos az is, hogy tiszteljük, ne pedig fenyegessük egymást - hangsúlyozta az Országgyűlés Külügyi és határon túli bizottságának elnöke.
inforadio.hu

Tusványos huszonhatodszor
Huszonhatodik alkalommal nyitja meg kapuit a ma már elsősorban Tusványosként emlegetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Sokak számára a politikai vitákat, előadásokat jelenti, még többeknek öt nap táborozást, bulit. A kínálat idén is változatos és bőséges, mindenféle igényt próbál kiszolgálni.
1990 nyarán fiatal politikusok hívták életre a bálványosi szabadegyetemet a fürdőtelepülés kempingjében, amely néhány év alatt kinőtte az eredeti helyszínt és Tusnádfürdőre költözött. Egyedülálló kezdeményezés volt, a rövidnadrágos politizálás előtt nyitott utat, éveken át a fontos beszélgetések, viták jellemezték, nemcsak magyarországi és hazai magyar politikusok tették tiszteletüket, de sok román politikus is fontosnak tartotta a részvételt. Otthont adott az erdélyi magyar–magyar vitáknak – volt néhány jelentős Markó–Tőkés találkozó –, de tiszteletét tette párszor Traian Băsescu államelnök is, eszmét cseréltek – olykor vérre menően – az itthoni három párt képviselői, minden évben téma volt, ki kapott meghívót és ki nem, ki fogadta és ki utasította el az előadás megtartását. Egyetlen alkalommal sem maradt el Orbán Viktor fellépése, az elmúlt években hónapokig zengett a magyar és a világsajtó tusnádi kijelentéseitől.
Idénre azonban elég egyszínűvé vált a tusványosi előadók listája, elsősorban Fideszes vezetők és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői szerepelnek, és helyet kapott a programban néhány székelyföldi RMDSZ-es politikus is. A témák szokványosak, kiegészülve a ma aktualitásaival, például a be- és elvándorlás kérdéskörével. Lesz szó bőven oktatáspolitikáról, település- és vidékfejlesztésről, gazdasági kérdésekről, a román–magyar együttéléséről, és idén sem hiányzik a napirendről az autonómia. Szombat délelőtt pedig ismét megtartja előadását Orbán Viktor miniszterelnök, aki – akárcsak az elmúlt években – Tőkés Lászlóval ül színpadra.
Akit kevéssé érdekel a politika, annak is akad bőséggel látni-, hallanivaló, több mint húsz programsátor kínálja előadásait, színház, művészetek, gyermekfoglalkozások, borkóstolók, no meg esténként koncertek, bulik várják a táborozókat. Ez évben újdonság a karpereces beléptetőrendszer, és aki csak estére érkezik, annak fizetnie is kell, 16 óra után fejenként 10 lejbe kerül a tusványosozás.
Tusványos idei részletes programja, a fontosabb tudnivalók megtalálhatóak a Tusvanyos.ro honlapon.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos: berendezkedés izzasztó hőségben
A nulladik nap komótosságával, de folyamatosan érkező résztvevőkkel hangolódik Tusnádfürdő a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborra. A szervezők újításait üdvözlik a táborlakók.
A kedd délutáni órákban még tumultus nélkül, kisebb sorban várták a regisztrációs pont előtt a szálláshellyel rendelkezők és autóbehajtási engedélyt kérvényezők, hogy megkapják a szükséges papírokat.
A táborba vezető fő útvonal elején a hatóság vigyázza a rendet. Útbaigazítják a távolról érkezőket, készséggel válaszolnak a kérdésekre.
Behajtás csak engedéllyel. A főszínpad előtt délután egyelőre több volt az autó, mint résztvevő – az arány folyamatosan változik, kisebb-nagyobb csoportokban már szivárognak a hivatalosan szerdán délelőtt kezdődő, szombaton záruló Tusványosra a fiatalok.
Beléptetőrendszer. Hat helyen ellenőriznek, így nem lehet „belógni”. Az idei Tusványos egyik legnagyobb újdonsága, hogy valamennyi belépő karszalagot kap. Belépéskor mindenkinek igazolnia kell magát, ki amivel tudja: személyazonosságival, útlevéllel, gépjárművezetői engedéllyel, útlevéllel. Kiszűrik a kiskorúakat is, akiknek a szabadegyetem területén nem jár alkoholos ital.
Minden nap más. Az érkezők kedden világoszöld, szerdán lila, csütörtökön aranysárga, pénteken ezüstszürke, szombaton pedig világoskék szalagot kapnak. A 16 óra előtt érkezőknek ingyen feldobják a csuklójára a beugrót, a később bekapcsolódók 10 lejes áron válthatnak „napijegyet”. A hetijegy negyven lejbe kerül. Aki spórolna, annak érdemes minden nap 16 óra előtt felkeresnie egy beléptetőpontot, ahol az aznapi karszalagot megkaphatja.
Aszfaltúton, pormentesen. A sátraikat, csomagjaikat cipelők elégedetten summázzák, hogy a vasúti átkelőtől egészen a nagyszínpad melletti részig frissen terített aszfaltréteg várja őket. Állítólag még tegnap is dolgoztak az útfelületen. A szervezők köszönik Albert Tibornak, Tusnádfürdő polgármesternek a „meglepetést”.
Figyelmeztetés. Előző években gyakran lehetett pancsoló fiatalokat látni az Oltban. Idén már a nulladik napon „komolyabbnak”, „erélyesebbnek” tűnik a biztonsági szolgálat, mint előző években, így valószínűleg hamar nyakon csípik azt, aki a folyóba készül egy hűsölésre. Apropó: úgy tudjuk, a hódok vették birtokba a vizet.
A vöröskereszt önkéntesei is figyelemmel követik az eseményeket. Sátruk állandó jelleggel működik, ha baj van, hozzájuk kell rohanni.
Naprakész infók – androidosoknak. A Tusvapp ingyen letölthető a Google Áruházból, helyettesítve a programfüzetet. Megtalálható rajta minden programpont, lehet előadósátrakra és felszólalókra szűrve keresni. Már csak azért is érdemes letölteni, mert a szerdától elérhető nyomtatott programfüzetért fizetni kell.
Kedden délután még foghíjas sátortáborba húzhatták fel ideiglenes otthonaikat a fiatalok. Az elkülönített terület folyamatosan telik meg, szerdára várhatóan már „telt ház” lesz.
Hangol a Magashegyi Underground. Fél hatkor a viszonylagos némaságot megtörték a bandák hangszerei. Innen már csak rövid szünetekkel lesz csend – egészen vasárnap hajnalig.
Az időjárás-előrejelzések szerint tikkasztó hőség, igazi rövidnadrágos politizálásra alkalmas napok várnak Tusnádfürdőre. A tavalyi sártenger után azért érdemes bepakolni a gumicsizmát. Ha nincs ahová pakolni, használható az értékmegőrző – 54 rekesz áll az igénylők rendelkezésére. Befér pénztárca, laptop, fényképezőgép – a már említett gumicsizma mellett.
Szerdán délelőtt tíz órától a Lőrincz Csaba-sátorban hivatalosan is elrajtol Tusványos. Előtte kedd este még Szalonna és Bandája, Ferenczi György és a Rackajam, illetve a Magashegyi Underground segít „berodálódni”.
Pinti Attila
Székelyhon.ro

Ráduly Tusványoson: csak magunkra számíthatunk
Csíkiakként már nem biztos, hogy otthon vagyunk Csíkszeredában – jelentette ki a város becsületből lemondott polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán szerdán Tusványoson, az integrált városfejlesztési stratégiákat körüljáró fórumon.
A volt városvezető csípős kritikái nem kímélték sem a központi hatalmat, sem Hargita megye vezetőjét, a Lőrincz Csaba-sátor zsúfolásig meg is telt a felszólalására.
Turizmusra épülő stratégia
Az előadás témájával kapcsolatban először Albert Tibor, Tusnádfürdő jutott szóhoz: mint fogalmazott, az integrált városfejlesztési stratégia – amelynek megléte követelmény az európai uniós pénzek pályázatokon keresztüli lehívásához – egy kistelepülés esetében is „a nagyobbakéval azonos fontossággal bír”. A fürdővárosnak a turizmus a fő gazdasági tevékenysége, így szerinte a stratégiát is erre kell beállítani.
„Munka- és tudásalapú közösséget kell kialakítani. A fiataljainknak a helyi igényeknek megfelelő szakmát kell választaniuk, ha itthon akarnak maradni. Hiába tanulnak harmincan jogásznak, ha csak egy-kettőre van szükség” – húzta alá Albert Tibor. Borboly Csabához, Hargita Megye Tanácsa elnökéhez fordulva azt mondta, „most már ideje, hogy a magyar politikusok jobban lobbizzanak Bukarestben Székelyföld és Csík fejlődése érdekében”. A gazdaságot, civil szférát, városfejlesztési terveket, kultúrát összehangoló integrált stratégia egyik – polgármester szerinti – nagy negatívuma is szóba került: a felnőtt romaképzés. „Kimondom: ez ablakon kidobott pénz. Nem a roma felnőtteket kell képezni, hanem a gyermekeket, hogy idővel meglegyen az átalakulás” – hangsúlyozta.
Társadalmi párbeszéd polgármester nélkül
Jakab Attila székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő meglehetősen kritikusan állt a témához. „Mindenkinek van stratégiája, de ezeket bedobják a fiókba, kevesen használják” – osztotta meg. A képviselő úgy látja, nem a fontossági sorrendet szem előtt tartva történnek „fejlesztések” az egyes településeken, hanem az számít, hogy mire lehet uniós pénzt lehívni. Szerinte így történhet meg, hogy van olyan udvarhelyszéki község, ahol híre-hamva sincs a turizmusnak, mégis felhúztak egy új, kihasználatlanul álló turisztikai információs központot, vagy máshol pályázati pénzből úgy építtettek sporttermet, hogy utána évekig nem vezettette be a községvezetés a vizet. Hozzátette, számos helyen épül uniós pénzből szennyvízhálózat, fektetődnek le a vezetékek – ezek azonban nem csatlakoznak semmire, nincsenek bekötve, „tulajdonképpen se elejük, se végük”, az embereknek semmi hasznuk belőle. Eközben például – egészítette ki – az integrált fejlesztéshez elengedhetetlen, Hargita megye egyik legfőbb turisztikai célpontjának számító, Szent Anna-tó irányába vezető, katasztrofális állapotban lévő megyei úton évek óta nem történt semmilyen javítás.
Az integrált városfejlesztési stratégiák „használhatóságáról” Jakab elmondta, ezek rengeteg községben úgynevezett „copypaste”, betűről betűre lemásolt, csak a település megnevezésében eltérő szövegek. A közönséggel az önkormányzati képviselő ismertette, Székelyudvarhelyen készülőben van egy stratégia, amely társadalmi párbeszéddel, a prioritások feltérképezésével kezdődik – ezeken viszont a polgármester nem vesz részt.
Térségfejlesztésre van szükség
„Nálunk integrált városfejlesztésről nehéz beszélgetni, hiszen itt minden mindennel összefüggésben van. Integrált székelyföldi fejlesztésekben kell gondolkodni” – fejtette ki véleményét Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. „Székelyföld a periférián van, és azt is láthattuk az elmúlt 25 évben, hogy sem Bukarestből, sem Budapestről nem lehetett ezt a térséget fejleszteni. Az látszik egy-egy megoldásnál, hogy a helyi összefogás az, ami működhet” – egészítette ki. Szerinte egy sikerrel működő régió megoldásainak átvétele nem biztos, hogy jó ötlet, mivel „az adott helyhez adott szabályrendszerre van szükség”. A megyei önkormányzat elnöke a románokkal való párbeszéd fontosságát is említette. „Többször elmondtam az elmúlt években, hogy a románsággal való párbeszéd hiányában nem tudunk menni előre. Együtt kell valahogy jövőképet kitaláljunk, amit a sajátjuknak is tudnak érezni” – emelte ki Borboly.
Ráduly: stratégia csak azért van, mert kell
A volt csíkszeredai elöljáró felszólalásában azonnal ellentmondott a mellette ülő Borboly Csabának, mivel szerinte „ezek a szavak, mint Bukarest, Budapest, meg össze kell fogni, jól hangzanak, csakhogy Bukarest nemhogy nem oldja meg a gondjainkat, hanem teljes mellszélességgel Székelyföld ellen dolgozik”. A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban integrált városfejlesztésre lehívható uniós pénzekkel kapcsolatban elmondta, míg Hargita és Kovászna megyét „kikerülték”, „alanyi jogon” Brassó, Marosvásárhely és Nagyszeben is jelentős eurótízmilliókat kapott, „amit arra költhettek, amire akartak”. A közép-romániai fejlesztési régió további több száz városának összesen mindössze 40 millió jutott, ezért kellett versenyezni, és ebből sikerült Csíkszeredának „egy jó és jól megírt pályázattal nagyobb összeget megszereznie”. Szerinte a jelenlegi védelmi miniszter „nagyon sokat próbált tenni azért, hogy Csíkszereda pályázatát kibuktassa”, de ez végül nem sikerült neki. Ezen a vonalon továbbhaladva Ráduly kifakadt, hogy „Afganisztánban, Irakban sincs annyi rendőr, katona, mint Székelyföldön”. A fejlesztési stratégiáról úgy vélekedik, „az csak azért van, mert kell”.
„Külcsín tekintetében sok minden változott Csíkszeredában, van sportarénánk, uszodánk, de mi csíkiak otthon vagyunk-e benne?” – tette fel a kérdést. „Az volt a legfontosabb feladatunk, hogy a városnak a székely-magyar jellegét tudjuk hangsúlyosabban megjeleníteni, mint korábban. Ez az ellenségeink miatt kezd leépülni. Téved, aki azt gondolja, hogy a románokkal karöltve kell fejlődjünk. Saját magunkra kell támaszkodnunk” – közölte. Kitért arra, hogy Hargita megyében „tehetetlenül végig kell nézzük”, hogy 161 tanügyest leépítenek. „Merénylet zajlik, központilag nélkülünk döntenek, nem tudunk beleszólni” – mondta.
Az integrált városfejlesztési stratégiára térve elismerte, hogy „Csíkszereda önmagában semmit sem ér, csak a térséggel közösen fejlődhet” – ezért hozták létre a regionális vízszolgáltatót és indították el a térségi szemétszolgáltatást is.
Pinti Attila
Székelyhon.ro

Tusványos – Megkezdődött a koncertprogram
A sajátos világzenét játszó Ferenczi György és a Rackajam, illetve a népzenész Szalonna és Bandája közös fellépésével megkezdődött kedd este a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyhetes programsorozata az erdélyi Tusnádfürdőn.
A Tusványosként emlegetett szabadegyetem közéleti programja valójában szerdán veszi kezdetét, de a hagyományoknak megfelelően már a hivatalos megnyitó előestéjén több száz résztvevő érkezett a tusnádfürdői kempingbe a “nulladik napi” koncertre.
A szervezők célja, hogy megőrizzék az egyensúlyt Tusványos szórakoztató és szabadegyetemi jellege között. Erre a utal az idei rendezvény mottója is: Tusványos – Nem csak fesztivál. A délután érkezőknek a korábbiaktól eltérően már nem ingyenes a belépés, ám ennek fejében a táborozók közlekedését idén mindenütt frissen aszfaltozott utak, rendezett járdák könnyítik. A húsz partnerintézmény közül elsőként a közmédia sátrában kezdődtek meg a programok: kedden megrendezték az első filmvetítéseket és közönségtalálkozókat.
Elsőként Havasi János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) határon túli különmegbízottjának Időutazás a Donyec-medencébe című dokumentumfilmje került a közönség elé: az alkotás azokat a – most konfliktusövezetté vált – helyszíneket mutatja be, ahol a második világháború után kényszermunkára hurcolt magyar és német civilek százai haltak meg. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, a Tusványos politikai programjainak koordinátora elmondta az M1-nek: a szabadegyetem számára megkerülhetetlen téma a romániai korrupcióellenes kampány, a migráció és magyar-cigány együttélés ügye. A 2015-ös év forró témái mellől a hagyományos műhelybeszélgetések sem maradnak el az autonómiáról, az uniós és gazdasági kérdésekről, a nemzetpolitikai fejleményekről. Az előadók között számos külföldi szakértő, magyarországi és erdélyi politikus lesz, Tusnádfürdőre várják a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőit.
erdon.ro

Támpontok újratervezéshez (Tusványos huszonhatodszor)
Huszonhatodik alkalommal toborozta találkozóra polgárait Tusványos Köztársaság, és a tegnap délelőtti megnyitó felszólalói korszakváltó idők meghatározó, útkereső eseményeként harangozták be a negyedszázados szabadegyetemet és diáktábort. Az idei mottó: Több mint fesztivál, s mint a moderátor Demeter Szilárd szavaiból kiderült, azért ez, mert az RMDSZ kongresszusa lefoglalta a korábban általuk is fontolgatott Újratervezés szlogent.
Tegnap délelőtt már tisztességes nyüzsgés fogadta a Tusnádfürdőre érkezőt. Az idei újdonság, a beléptetőrendszer egyelőre nem okozott fennakadást. Sátrak lepték el az Olt menti üdülőtelep házainak udvarát, megteltek a panziók, szállodák, a Tusványosnak otthont adó kempingre is kitehetik a megtelt táblát. Felhúzták a lacikonyhákat, kipakoltak az árusok, mint kiderült, több mint háromszáz fős kiszolgálószemélyzet igyekszik teljesíteni a vendégek igényeit.
Korszakhatár A megnyitó a szokott formában zajlott, az alapítók, szervezők, házigazdák rövid köszöntésére épült. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke támpontokkal szolgált arról, mi várható a következő napokban. Ő fogalmazta meg, Tusványos azért több, mint fesztivál, mert a magyar polgári, nemzeti, politikai közgondolkodás kiemelkedő intézménye. Véleménye szerint olyan politikai korszakhatárhoz érkezett Európa, amely az 1989–90-es rendszerváltás időszakához hasonlít, új geopolitikai helyzet van kialakulóban. Felidézte, hogy a Magyarországgal és Romániával egyaránt szomszédos Ukrajnában kegyetlen háború zajlik, amelyben már több mint tízezren haltak meg, brutális terrorizmussorozattal kényszerülünk szembenézni, no meg rendkívül nagy arányú népvándorlással, és a görög válság miatt az Európai Unió nemrég majdnem rálépett egy olyan pályára, amelynek következményei beláthatatlanok lettek volna. Az EU nagyon mély válságot él át, stabil és instabil erők küzdelmének helyszíne, Magyarország pedig a stabilitás megteremtéséért száll síkra – jelentette ki Németh Zsolt. Beszélt az Európa külső és belső stabilitását meghatározó tényezőkről, Közép-Európa szerepéről és arról, hogy e térség sikeréhez nélkülözhetetlen a magyar–lengyel, illetve a magyar–román kapcsolatok normalizálása, és a következő választási év kulcsfontosságú ebben a tekintetben. Véleménye szerint a magyar–román kapcsolatokban 2012 óta süketek párbeszéde zajlik, ezen változtatni kell, mert az erdélyi magyarság számára igen nagy a tétje, hogy ennek során milyen lesz a nemzetpolitika iránya. Németh Zsolt kiemelte, hogy az elmúlt időszakban felértékelődtek a nemzetpolitikák, van, amelyik rombol – példaként Ukrajna orosz lerohanását említette –, és kihangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika a stabilitás nemzetpolitikája, nem lesz stabil Közép-Európa, amíg nem lesz jellemző a közösségek új tisztelete.
Fontos témák
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kifejtette, a jelenlegi nehéz világpolitikai helyzetben újra kell fogalmaznunk magunkat, támpontokat kell keresnünk, erre ad lehetőséget Tusványos. Felidézte, hogy számos olyan ötlet, terv pattant ki ezen a szabadegyetemen, amelyből később törvények, nemzetpolitikai sikerek születtek. Éppen ezért nem hiábavaló az itteni találkozás – üzente a kétkedőknek.
Toró T. Tibor, az EMNP alelnöke, szintén az alapítók egyike az idei tábor témái közül emelte ki a számára legkedvesebbeket: jelen lesznek az Európai Szabad Szövetség pártjának képviselői, ami azért fontos, mert jelzi, törekvéseikkel nincsenek egyedül, vannak szövetségeseik. Téma lesz ismét az autonómia, erőltetik, mert „mindig jutunk egyről a kettőre, de soha nem a végére”, tavalyhoz képest immár van két autonómiastatútum, arra keresik a választ, hogy a kettő több-e mint az egy. Próbálják feltérképezni, mi történik a korrupcióellenes harc címszava alatt Romániában; és szót kapnak az erdélyi román transzszilvanisták, autonomisták, akik még nem rendezték soraikat, de jó szövetségeseik lehetnek a magyarságnak az autonómiaküzdelemben.
Hol marad a párbeszéd?
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az elmúlt napok leggyakoribb kérdéseire válaszolt: hol marad Tusványos programjából a párbeszéd? Mint fogalmazott, ők nyitottak voltak most is, ám a párbeszédhez két fél kell, a román meghívottak jelentős része még válaszra sem méltatta megkeresésüket. Felkeresték Kovászna és Hargita megye prefektusát, ám ők nem akartak párbeszédet a magyar szimbólumok üldözéséről, nem válaszolt meghívójukra Laura Codruţa Kövesi országos főügyész, de a külügy képviselői sem. Itt van azonban, mint minden évben, Smaranda Enache, Sabin Gherman és Cristian Pârvulescu. A magyar–magyar párbeszéd is dugába dőlt, hívták az RMDSZ elnökét a pénteki nemzetpolitikai kerekasztalra.
A szervezők nevében Tárnok Mária, a Pro Minoritate Alapítvány elnöke számolt be arról, hogy idén 28 partnerrel szervezték a húsz helyszínen zajló programokat, melyeken naponta 150 előadó mutatkozik be. Az erdélyi társszervező Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Fancsali Barna az idei újdonságokról számolt be, türelmet kért az új beléptetőrendszer okozta esetleges nehézségekért. A megnyitó utolsó felszólalójaként Albert Tibor tusnádfürdői polgármester viccekkel tűzdelt rövid beszédben köszöntötte a vendégeket, mint fogalmazott a tábor már úgy hozzátartozik a település életéhez, mint a sátoros ünnepek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A szabadegyetem alapozta meg a nemzetpolitika eredményeit
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban született gondolatok alapozták meg a magyar nemzetpolitika legfontosabb eredményeit – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Tusnádfürdőn, a Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat közéleti programjának megnyitóján.
Kifejtette: a státustörvénytől a külhoni magyarok oktatási-nevelési támogatásáig, a kettős állampolgárságtól az új alaptörvény megfogalmazásáig sok olyan gondolat született a Kárpát-medencei nemzetpolitikai táborokban és köztük elsősorban Tusványoson, amelyek utat mutattak a politika számára az építkezésben.
Úgy vélte: a 16-17. századhoz hasonlóan ma ismét olyan történelmi helyzetben van a területileg széttagolt magyarság, amikor újra kell fogalmaznia önmagát, és olyan támpontokat kell keresnie, amelyek alapot teremthetnek a következő évszázadok építkezésére. Mint mondta, erre ad lehetőséget a Tusványos.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az idén 25 éves Tusványos egyik alapítója a mostani korszakhatár útkereséséről szólva rámutatott: a stabilitás és instabilitás erőinek küzdelmében Magyarország a stabilitás pártján áll. Ukrajnában háború zajlik, a civilizált világ brutális terrorizmussorozattal és ezzel összefüggésben valóságos népvándorlással szembesül – vázolta.
Németh Zsolt szerint a most kialakuló új geopolitikai helyzetben Magyarország Európa külső stabilitását NATO-elkötelezettségével, egy európai védelmi unió és energiaunió szorgalmazásával, egy közös európai migrációs és menekültpolitika megteremtésében való részvétellel támogatja.
Másfelől úgy vélte, Európa belső stabilitását a déli államok "vörösödése" (itt a görög Sziriza, a spanyol Podemos párt erősödésére utalt), illetve az északi országok "barnulása", vagyis az idegengyűlölet terjedése fenyegeti. Ebben a helyzetben Közép- Európára hárul a feladat, hogy megújítsa az európai együttélési modellt – mondta Németh Zsolt.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Tusványos másik alapítója azt ígérte: a szabadegyetemen idén is folytatódik az a műhelymunka, amely válaszokat keres a magyar nemzetpolitika kihívásaira, hiszen Tusványos "több mint fesztivál", és immár ugyanúgy fogalommá vált, mint a Barcelona futballklub a katalán nemzet számára.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a Tusványos politikai programjának koordinátora megjegyezte: a táborban azért nem kerülhet sor idén az erdélyi magyar pártvezetők pódiumvitájára, mert Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elhárította a meghívást, és így az MPP vezetőjét meg sem keresték. Hozzátette: a székelyföldi prefektusok sem kívántak élni a lehetőséggel, hogy kifejtsék, miért zavarják őket a magyar jelképek, de a bukaresti külügyminisztérium vagy korrupcióellenes ügyészség vezetői sem vállalták a tusványosi szereplést.
A szabadegyetem épp ezért nagyra értékeli azoknak a román értelmiségieknek, erdélyi "autonomistáknak" a kiállását, akik idén is eljöttek a táborba – hangoztatta.
A Tusványoson húsz partnerintézmény rendezvénysátra a hét végéig programok százaira várja az érdeklődőket, szombaton pedig Orbán Viktor miniszterelnök részvételével rendeznek közéleti fórumot a tusnádfürdői sportpályán.
Magyarországra több illegális bevándorló érkezik, mint a mediterrán országokba
Magyarországra 2015-ben több illegális bevándorló érkezett, mint a mediterrán térségbe, a szerb–magyar határon építendő kerítés csak a kényszerhelyzetet próbálja orvosolni, de az EU-nak kell megoldást találnia a migráció kérdésére – hangoztatták a Tusványos nyitónapján tartott pódiumbeszélgetés résztvevői.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára előadásában elmondta, az Európai Unió is elismeri már, hogy Magyarország jobban ki van téve a migrációs nyomásnak, mint az EU más tagállamai. Az államtitkár szerint abból fakadnak a gondok, hogy a Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül vezető balkáni útvonalon Magyarországon regisztrálják először a bevándorlókat, holott ezt az első érintett EU-tagállamban, azaz Görögországban kellene megtenni.
Az államtitkár azt is megjegyezte, Magyarország jelenleg tranzitország, az érkezők továbbvándorolnak, de ez csak addig igaz, amíg a nyugat-európai országok nem fordítják vissza őket. Szerinte Magyarország a délszláv háborúk idején válogatás nélkül befogadta a menekülteket, így nem igaz az a vád, hogy az ország nem vallja az európai értékeket.
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára elismerte, hogy nehéz megmagyarázni a kerítést és a magyar menekültügyi retorikát, amikor az év igéje, hogy "fogadjátok be egymást".
Hozzátette: az államnak az a felelőssége, hogy ne tegye kockára a társadalom teherbíró képességét, és az egyháznak is a közösséget kell védenie. Ezzel szemben viszont minden embernek az az erkölcsi kötelessége, hogy adakozzon, vállaljon részt a migránsok ellátásában – jelentette ki.
Prőhle Gergely arra figyelmeztetett, hogy a kelet-közép- európai térség országait az elvándorlás is veszélyezteti. A nyugat-európai országok ugyanis – belátván, hogy nem sikerül integrálniuk a muzulmán bevándorlókat – ebből a térségből kívánják pótolni a munkaerő-szükségletüket.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője vetette fel, hogy a migrációs nyomásra és a Kárpát-medencei elvándorlásra a szabályozott bevándorlás lehetővé tétele lenne a megoldás. Takács Szabolcs államtitkár is elmondta, hogy az irányított bevándorlás a magyarság érdekét szolgálná.
"Érdekünk lehet, hogy magasan képzett és kultúránkhoz közel álló embereket próbáljunk letelepíteni" – jelentette ki egy kérdésre válaszolva az államtitkár.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint az irányított migrációnak elsősorban a Nyugatra vándorolt magyarok második generációja hazaköltözését kellene szolgálnia.
Az erdélyi magyar szakképzés fejlesztéséről szóló megállapodást írtak alá
Rövid távú cselekvési terv és hosszú távú koncepció kidolgozását, valamint új képzések beindításának lehetőségét tartalmazza többek között az erdélyi magyar szakképzés fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodás, amelyet szerdán írtak alá a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Táborban.
A megállapodás, amelyet Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára, Román István, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára és Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke látott el kézjegyével, rögzíti, hogy az RMPSZ vállalja: elkészíti az erdélyi magyar szakképzés hosszú távú fejlesztésének koncepcióját, valamint az azt megvalósítandó rövid távú cselekvési tervet Erdély viszonylatában.
A szervezet azt is vállalja, hogy az új képzések beindítását, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket megelőzően megvizsgálja és alátámasztja azok szükségességét.
Megkezdődött a koncertprogram
A sajátos világzenét játszó Ferenczi György és a Rackajam, illetve a népzenész Szalonna és Bandája közös fellépésével megkezdődött kedd este a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyhetes programsorozata Tusnádfürdőn.
A hagyományoknak megfelelően már a hivatalos megnyitó előestéjén több száz résztvevő érkezett a tusnádfürdői kempingbe a "nulladik napi" koncertre. A szervezők célja, hogy megőrizzék az egyensúlyt Tusványos szórakoztató és szabadegyetemi jellege között. Erre utal az idei rendezvény mottója is: Tusványos – Nem csak fesztivál. A délután érkezőknek a korábbiaktól eltérően már nem ingyenes a belépés, ám ennek fejében a táborozók közlekedését idén mindenütt frissen aszfaltozott utak, rendezett járdák könnyítik.
A húsz partnerintézmény közül elsőként a közmédia sátrában kezdődtek meg a programok: kedden megrendezték az első filmvetítéseket és közönségtalálkozókat.
Elsőként Havasi János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) határon túli különmegbízottjának Időutazás a Donyec- medencébe című dokumentumfilmje került a közönség elé: az alkotás azokat a – most konfliktusövezetté vált – helyszíneket mutatja be, ahol a második világháború után kényszermunkára hurcolt magyar és német civilek százai haltak meg.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, a Tusványos politikai programjainak koordinátora elmondta az M1-nek: a szabadegyetem számára megkerülhetetlen téma a romániai korrupcióellenes kampány, a migráció és magyar–cigány együttélés ügye.
A 2015-ös év forró témái mellől a hagyományos műhelybeszélgetések sem maradnak el az autonómiáról, az uniós és gazdasági kérdésekről, a nemzetpolitikai fejleményekről. Az előadók között számos külföldi szakértő, magyarországi és erdélyi politikus lesz, Tusnádfürdőre várják a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőit. Szintén hagyomány, hogy szombaton Orbán Viktor miniszterelnök részvételével rendeznek közéleti fórumot a koncertszínpad előtti sportpályán.
Népújság (Marosvásárhely)

Tábori műhelymunka a Tusványoson
A kialakulófélben lévő, teljesen új geopolitikai helyzet hátrányaira keresendő megoldásokban Magyarországnak együtt kell működnie Közép-Európa országaival – hangzott el a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerda délelőtti megnyitóján, Tusnádfürdőn.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta, a rendezvény immár a magyar közgondolkodás kiemelkedő intézményévé vált. Az Európában kialakulóban lévő új geopolitikai helyzet kapcsán rámutatott: a stabilitás és instabilitás erőinek küzdelmében Magyarország a stabilitás pártján áll. „Ukrajnában háború zajlik, a civilizált világ brutális terrorizmussorozattal és ezzel összefüggésben valóságos népvándorlással szembesül” – vázolta. Németh Zsolt szerint Magyarország Európa külső stabilitását NATO-elkötelezettségével, egy európai védelmi unió és energiaunió szorgalmazásával, egy közös európai migrációs és menekültpolitika megteremtésében való részvétellel támogatja. „Az egységes, de nem föderális Európa megteremtése a közép-európai országok feladata. A sikerhez a magyar–lengyel és magyar–román viszony normalizálására van szükség. 2012 óta azonban süketek párbeszéde zajlik a románokkal” – fogalmazott Németh Zsolt.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitóbeszédében kifejtette: a státustörvénytől a külhoni magyarok oktatási-nevelési támogatásáig, a kettős állampolgárságtól az új alaptörvény megfogalmazásáig sok olyan gondolat született a Kárpát-medencei nemzetpolitikai táborokban és köztük elsősorban Tusványoson, amelyek utat mutattak a politika számára az építkezésben. Úgy vélte: a 16–17. századhoz hasonlóan ma ismét olyan történelmi helyzetben van a területileg széttagolt magyarság, amikor újra kell fogalmaznia önmagát, és olyan támpontokat kell keresnie, amelyek alapot teremthetnek a következő évszázadok építkezésére. Mint mondta, erre ad lehetőséget Tusványos. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Tusványos másik alapítója azt ígérte: a szabadegyetemen idén is folytatódik az a műhelymunka, amely válaszokat keres a magyar nemzetpolitika kihívásaira, hiszen Tusványos „több mint fesztivál”, és immár ugyanúgy fogalommá vált, mint a Barcelona futballklub a katalán nemzet számára. „Több vagyunk, mint egy diáktábor, szabadegyetem, fesztivál. Idén elhoztuk a nemzetközi szövetségeseinket is” – hívta fel a hallgatóság figyelmét a tábor egyik alapítója. Fancsali Barna, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a nulladik nap sikeréről számolt be: a beléptető- és a karszalagrendszer adatai szerint közel hétezren látogattak Tusványosra a rendezvény nulladik napján. Albert Tibor, a vendéglátó kisváros polgármestere a megnyitó végén ajándékként egy Tusnádfürdő címerével ellátott pólóval lepte meg Németh Zsoltot.
Krónika (Kolozsvár)

Magyar Erasmus-programot indít Budapest
A magyarországi és a határon túli magyar egyetemek oktató- és diákcseréjét elősegítő magyar Erasmus program beindítását jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábornak (Tusványos) a felsőoktatásról rendezett szerdai pódiumbeszélgetésén.
Az MTI által idézett miniszter elmondta, a program kidolgozására a minisztérium megkapta a kormány megrendelését, elfogadása szeptemberben várható. A magyar Erasmus munka című program keretében első körben meg kívánják háromszorozni a határon túli egyetemeken tanuló magyarországi hallgatók számát, és eltörlik a magyarországi egyetemeken tanuló határon túli diákok jelenlegi ötezres keretszámát. A tervezett program azt is biztosítja, hogy a magyarországi egyetemek professzorai otthoni oktatói státusuk és fizetésük megtartása mellett mehessenek ki határon túli magyar egyetemekre oktatni. A magyarországi oktatók határon túli szerepvállalása a külhoni magyar felsőoktatási intézmények akkreditálása tekintetében jelenthet hathatós segítséget.
Balog Zoltán elmondta, a határon túli tanintézetekkel folytatott egyeztetések szerint 2016 februárjától 25-30 magyar professzor kezdhetné meg oktatói tevékenységét határon túli egyetemek „akkreditációs hiányterületein”. A miniszter szerint a következő évben 300 millió forintot szánnak erre a programra. Balog azt jelölte meg hosszabb távú célként, hogy 2017-re minden határon túli régióban – ahol létezik magyar nyelvű felsőfokú képzés – minden releváns gazdasági és társadalmi szak elérhető legyen magyar nyelven. Hozzátette, ez a cél részben a Magyarországgal szomszédos országok állami finanszírozású egyetemein, részben a civil vagy egyházi finanszírozású magyar egyetemeken, részben pedig a magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatain valósulhat meg.
A miniszter elmondta, megvan a terv arra, hogy miként indíthatják el a magyar egyetemek azokat a kihelyezett tagozatokat, amelyeket ma még a határon túli magyar közösségek helyi kezdeményezései nem tudnak létrehozni. Kijelentette, a nemzetegyesítés alapja a kultúra a történelem és a hit, eszköze az oktatás, a gazdaság, és a politika lehet. Hozzátette, Magyarország számára kiemelten fontos egy egységes magyar oktatási tér kialakítása.
A pódiumbeszélgetésen jelen levő erdélyi és kárpátaljai magyar oktatók üdvözölték a kezdeményezést, és azokról a nehézségekről beszéltek, amelyeket országaikban a kormányzat gördít az anyanyelvi felsőoktatás elé.
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László európai parlamenti képviselő tusványosi reményei
Szívesen visszavinné a tábort a kezdeti rendszerváltoztató szemlélethez, ugyanakkor félti a hazai magyar politikai pluralizmust az egységteremtési kényszertől. Tőkés László püspökkel, európai parlamenti képviselővel beszélgettünk az idei Tusványoshoz fűzött reményeiről.
– A nevétől nem függetleníthető eseményekre való negyedszázados emlékezések áradatában milyen helyet foglal el önben a Tusványos-élmény? Tekintve, hogy a tábor elmaradhatatlan résztvevői, Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt annak meghatározó felszólalói, tematizálói közé tartozik.
– Mindenekelőtt különbséget kell tenni a tábor bálványosi, illetve tusnádfürdői időszakaszainak szerepe és súlya között. A kezdeményezés kezdetben betöltötte azon célkitűzését, hogy a magyar–román közeledés és az erdélyi, illetve Kárpát-medencei magyarság elsőrendű fontosságú műhelyévé váljon. Utóbb azonban bizonyos mértékig áldozatul esett a különböző politikai változásoknak, változott a jellege, veszített a súlyából – gondolok itt elsősorban magyar–román párbeszéd dimenziójára, amely mára már szinte teljesen kimaradt a tábor életéből –, ezzel párhuzamosan pedig a magyar nemzetpolitika műhelyévé alakult át. Megannyi közismert fontos változás, nemzetpolitikai intézkedés eredője volt, majd Orbán Viktor személye vált a tábor legfőbb márkanevévé, jellemzőjévé. Ez a folyamat tavaly tetőzött, amikor a híres „illiberális” beszéd révén Tusnádfürdő bevonult a nemzetközi politika által is nyilvántartott fontos helyszínek közé. Jelenleg útkeresés stádiumában van a tábor, esély van rá, hogy magára talál, de fennáll annak veszélye is, hogy elveszíti jelentőségét a Kárpát-medencei politikai életben.
– Ön milyen utat szánna a tábornak a jelenlegi aktuálpolitikai-gazdasági-társadalmi körülmények között?
– Jó református módjára visszamennék a kezdetekhez. Ha a reformáció visszanyúlt az őskeresztyén gyökerekhez, annak analógiájára visszatérnék a rendszerváltoztató szellemiséghez, amely lehetővé tette a demokratikus és nemzetpolitikai rendszerváltást. Sajnos jelenleg túl sok az aktuálpolitikai szempont és taktikázás, ezért nehezen tudunk vállalni bizonyos értékeket, amelyekről egészen másképp vagyunk kénytelenek beszélni, ha hatalmon van a Fidesz, és másként, ha ellenzékben. A kormányzati szerepe persze előnyt jelenthet, ha jól használják a rendelkezésre álló eszközöket. A romániai alapítók táboráról beszélve meg kell állapítanunk, hogy meglehetősen gyenge lábon állunk, de önkritikánkat ki kell egészítenünk azzal, hogy a romániai magyar érdek- és közképviseletet kisajátító RMDSZ is dögrováson van, ez pedig egyensúlyhiányt idéz elő a táborban. Akár a hiányával is, hiszen érdemi módon az idei táborban sincsenek jelen. A romániai magyar politikacsinálás és az anyaországi politikum így nagy egyensúlyhiánnyal és fajsúlybeli különbségekkel kénytelen szervezni az idei tábort.
– Az ideálistól elkanyarodó pályaív mentén mi lehet az idei tábor legfontosabb hozadéka, üzenete?
– Az európai politika és a magyar nemzetpolitika viszonylatában egyaránt érdekes és izgalmas fejleménynek ígérkezik, hogy nemzetköziesedett, erőteljes európai dimenziót nyert a politizálásunk, a táborjárásunk. Ma már nem zárkózhatunk be a Kárpát-medencébe, s akár a határok fölötti nemzetegyesítés politikája is partikulárisnak tűnik ahhoz képest, hogy mennyire globalizálódott a politikum. Budapest és Bukarest mellett útkeresésünk meghatározó helyszínévé nőtte ki mára magát Brüsszel. A gazdasági kérdések, a bevándorlás kérdésének kezelése a magyar politikai és nemzetpolitikai gondolkodást és törekvéseket is egyre inkább európai dimenzióba helyezik át. Ezt a vonulatot erősíti Orbán Viktor és a magyar kormány néhány további meghatározó tisztségviselőjének jelenléte is ezt hivatott képviselni és nyomatékosítani a tusnádfürdői táborban.
– Miután a román–magyar és a romániai magyar–magyar viszony tábori párbeszédének ügye zsákutcába került, a magyar kormány legutóbbi nemzetpolitikai lépéseinek egy részét is sokan értetlenkedve figyelik. Hogyan ítéli meg annak az esélyét, hogy ezek az intézkedések és a hozzá fűződő retorika is visszakerüljön a közérthetőség szintjére?
– Valóban nagy elbizonytalanodás uralkodik a nemzetpolitika különböző viszonylataiban – éppen azzal ellentétben, amit 2010-ben reméltünk, miszerint a nemzeti együttműködés rendszere egyazon irányba vonzza és tereli majd a nemzeti erőket. Fennmaradt a külhoni magyar közösségek megosztottsága, nem sikerült érdemi áttörést megvalósítanunk, nem tudtunk úgy összefogni az anyaországi szövetségeseinkkel, ahogy az elvárható lett volna. Reményeim és szándékaim szerint az idei tábornak, a politikai megbeszéléseknek, tárgyalásoknak, találkozásoknak ki kellene mozdítaniuk mindannyiunkat ebből a helyzetből, hogy úrrá tudjunk lenni megosztottságunkon. Szót kell értenünk egymással, s ebben a magyar kormányzattól katalizátori szerepet remélek. Helyesnek tartom, hogy a Fidesz az RMDSZ-szel új lapot kezdett, rendezni akarja a viszonyát, de hiba lenne, ha a hazai magyar politika kínkeservesen kivívott pluralizmusát kellene feláldoznunk az egységteremtés oltárán. Az egységnek plurális egységnek kell lennie, ennek érdekében pedig a hazai politikai és civil szervezeteknek, egyházaknak meg kell találniuk az összefogás és együttműködés útját. Ebbe az irányba kell elmozdulnunk az idei nyári egyetemen.
– Ebben az összefüggésben hogyan ítéli meg Szili Katalin, az Országgyűlés autonómia albizottságának elnöke miniszterelnöki megbízottként tett közelmúltbeli felhívását, hogy a romániai szervezetek sürgősen jussanak megegyezésre a magyar állam által is képviselhető és támogatható autonómiaformák ügyében?
– Erről nekem az jut az eszembe, nehogy a sok bába között elvesszen a gyermek. Ma már ugyan szinte nincs olyan párt vagy közszereplő, aki ne vállalná fel teljes elkötelezettséggel az autonómia kérdését, mégis helyben topogunk. Ide tartozónak vélem az RMDSZ nagy garral bejelentett autonómia-törvénytervezetének szánalmas sorsát, de a Magyar Polgári Párt ebben vállalt cinkosságát is. Szili Katalin mandátuma az autonómia ügyének szintén egyfajta jótékony lekezelését üzeni számomra. Az viszont nem kétséges, hogy a szomszédságpolitikai és nagypolitikai meggondolások és körülmények, valamint a határon túli magyar szervezetek egyet nem értése fokozott óvatosságra inti az Orbán-kormányt, amely tőlünk várja azoknak a lépéseknek a megtételét, amelyekre csak mi vagyunk hivatottak. Kétségtelen, hogy ebben a kérdésben mindenekelőtt nekünk kell egyességre jutnunk.
– Az utóbbi időszak egyre nyíltabb állásfoglalásra kényszerítő kérdései – mint például a migráció ügye – milyen mértékben járultak hozzá a többi hasonló, eddig meglehetősen távolságtartóan kezelt téma „felpuhulásához”? Érzékelhető-e az empátia fokozódása az elsősorban kelet-európaiak számára érzékeny ügyekben?
– Ebben a tekintetben mindennél beszédesebb Orbán Viktor esete, akinek bevándorláspolitikai állásfoglalásait kezdetben teljes elutasítás övezte, menet közben azonban egyre inkább odafigyeltek a magyar álláspontra. Az autonómia kérdése, általában a hagyományos kisebbségi kérdések iránti érdeklődés is megnövekedett, mindenképpen érzékelhető bizonyos mértékű felpuhulás. Jellemző, hogy az Európai Néppárt vállalta a parlamentben egy fontos kisebbségpolitikai konferencia megszervezését. Bátran állíthatom, hogy Székelyföld területi autonómiájának ügye már az Európai Parlament top tízes listáján szerepel Katalónia és Skócia törekvései mellett. Helyesnek tartom a Székely Nemzeti Tanács irányvonalát, tovább kell dolgozni minden lehetséges úton-módon, hogy az autonómiatörekvéseink elérjék a különböző európai intézmények ingerküszöbét. Hátráltatja azonban a dolgunkat, hogy Európában sem vagyunk képesek összefogni, e tekintetben az RMDSZ szinte versenyhelyzetben dolgozik velünk párhuzamosan, minden törekvése arra irányul, hogy kifogja más vitorlájából a szelet, ott is egyedül akarja uralni a terepet. Sokkal többre mennénk, ha megtalálnánk az összefogás és együttműködés módját a felvidékiekkel, erdélyiekkel, a néppárti frakciókkal együtt. Jómagam is nagy erőfeszítéseket teszek e tekintetben, egyelőre azonban nem túlságosan hálás ez a szerep.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Molnár Zsolt Tusványoson: nincs káosz a szórványmentésben
A szórványközösségek vezetőinek az elkötelezettsége, példamutatása lehet az egyik legfontosabb tényező a szórványmentésben – fogalmazták meg csütörtökön Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Szétszóródunk - káosz a szórványmentésben című pódiumbeszélgetés résztvevői.
„Egyedi megoldást igényel”
A vita címét szinte valamennyi előadó vitatta. Molnár Zsolt, az RMDSZ temesvári parlamenti képviselője úgy vélekedett, nincs káosz a szórványmentésben, csak annak tűnhet, mert valamennyi szórványközösség élethelyzete sajátos, különbözik a többiétől, és egyedi megoldást is igényel. Amint a képviselő fogalmazott, nem az a fontos, hogy létezik-e egy nagy és egységes szórványstratégia, hanem az, hogy a szórványközösségek „kovászai” megkapják a szükséges támogatást munkájuk végzéséhez.
A képviselő szerint a szórványmentő programok 90-es évekbeli „első generációját” a közösségépítés, a másodikat az intézményépítés, a jelenlegi harmadikat pedig a hálózatépítés jellemzi. Úgy vélte, a „negyedik generációs szórványprogramnak” a gazdaságra kell összpontosítania. „Ha fontos a szórványkérdés a nemzetpolitikában, ennek kell hogy legyen egy gazdasági vetülete is” - jelentette ki Molnár Zsolt.
„Kívülről nem lehet stratégiákat kényszeríteni”
Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség tiszteletbeli elnöke figyelmeztetett arra, hogy kívülről nem lehet mentő stratégiákat rákényszeríteni a szórványközösségekre, mert ezek biztosan nem lesznek sikeresek. Csakis abban lehet támogatni a közösségeket, amit ők maguk akarnak. Gergely István, a csíkszeredai Csibész Alapítvány elnöke úgy fogalmazott, hogy a szórvánnyal való foglalkozás prófétai hozzáállást igényel.
„Az egyéni példaadás a legfontosabb”
Balla Ferenc, a válaszúti Kallós Alapítvány igazgatója is az egyéni példaadást tartotta a legfontosabbnak. „Ha mindenki elvégzi a maga helyén a maga munkáját, akkor van jövő” - állapította meg a mezőségi szórvánnyal foglalkozó szakember. Kallós Zoltán néprajzkutató példáját említette, aki a legsötétebb kommunizmus idején látott neki a mezőségi szórvány gondozásának. Mint említette, a válaszúti magyar szórványközpontban ma olyan tanár is tanítja a gyermekeket, aki maga is a szórványkollégiumban nevelkedett.
MTI
maszol.ro

Borboly Tusványoson: nem a politikusoktól kell várni a megoldást
„Energiánk 95 százalékát a fejlesztésre kell fordítanunk, a maradék 5 százalékkal rajzoljunk térképeket és írjunk statútumot” – jelentette ki szerdán Borbély Csaba Hargita megyei tanácselnök Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén.
Az integrált városfejlesztési stratégiákról beszélgettek Otthon legyünk benne címmel Tusnádfürdőn a XXVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szerdán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, Ráduly Róbert, Csíkszereda volt polgármestere, Jakab Attila székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármester, Kovács Sándor országgyűlési képviselő részvételével.
„Fejlesztésben kell gondolkodni”
Borboly Csaba kifejtette: ahhoz, hogy az integrált városfejlesztési stratégiák sikeresek legyenek, székelyföldi fejlesztésben kell gondolkodni. „El kell fogadnunk, hogy nincs fenntartható gazdaság, mezőgazdaság, turizmus stb., hanem egy fenntartható, önerőből gazdálkodni és fejlődni képes székely társadalomban kell gondolkoznunk” – fejtette ki.
A politikus szerint Székelyföld elég periférikus helyzetben van ahhoz, hogy ne lehessen Bukarestből vagy Budapestről fejleszteni, csupán a helyi és a térségi összefogás működhet. Problémaként említette, hogy a jelenlegi autonómiastatútumok átvett minták, jól működő régiók mintái, ezért szükséges, hogy Székelyföld igényeihez és lehetőségeihez legyen igazítva. Tovább kell dolgozni rajta, és szükség lenne a magyar-román párbeszédre, mondta a megyeelnök.
Jövőképet a fiataloknak
Akár Székelyföld integrált fejlesztéséről, akár autonómiastatútumról beszélünk, az elsődleges szempont az ifjúság és az oktatás, folytatta Hargita Megye Tanácsának elnöke. A szakoktatás terén elindult egy folyamat, létrehozták a Duna Régió Szakképzési Klasztert, a másik kiindulópont a Sapientia, amely most már mindhárom székelyföldi megyeközpontban jelen van. Kisebb városokban és nagyobb falvakban létre kell hozni szakosított tangazdaságokat, tanműhelyeket, és szakembereket kell képezni, olyanokat, amelyre a gazdaságnak szüksége van.
Ifjúságpolitikai szempontból is kiemelten fontos Borboly szerint a regionális oktatás, jövőképet, lehetőséget, tisztes megélhetéshez való feltételeket kell biztosítani a fiataloknak, akik még itthon vannak, és azoknak is, akiket haza akarunk hozni. Valószínűleg újra kell gondolni az ifjúsági szervezetek céljait, tevékenységét, mert ebben a formában pusztán politikai pályán elhelyezkedni akaró ifjak tevékenykednek benne, ami jó, de kevés, mert egyféle politikai pálya előszobájának tekinthető.
Nem vonzó Székelyföld a nagybefektetők számára
Hargita megye földrajzilag nem vonzó nagybefektetők számára. Ez nyilvánvalóan gazdaságilag egyfajta hátrány, de számos olyan példa van Európában, figyelve Baszkföldet vagy a franciaországi Vienne megyét, ahol ebből jelentős előnyt tudtak kovácsolni, mondta a gazdaságfejlesztés kapcsán Borboly Csaba. Gondolkozni kell a közbirtokosságok, az állattartók szövetkezeteinek erejében, fejtette ki.
Az európai uniós érdekérvényesítés kapcsán elmondta: Brüsszelből indul a legtöbb folyamat. „Ha ott nem figyelünk, és nem visszük be érdekeinket, akkor itthon már azt a választ kapjuk, hogy az unió nem engedi, erre példa a medvetámadások kérdése” – fogalmazott. Személyes tapasztalatát is említette, hiszen a Régiók Bizottsága már több javaslatát elfogadta. Hasonlóan kell eljárni szerinte a bukaresti törvényhozás ügyében is. Létre kell hozni egy intézményesített konzultációs rendszert, ahol minden törvénytervezetet véleményezni tud majd a civil szférától kezdve, önkormányzati képviselőkön keresztül az utolsó gazdálkodó vidéki polgár is, mondta.
„Az integrált városfejlesztéshez integrált vidékfejlesztés is kell, és a városok vállalják a leader szerepét térségenként. Egy tényleges kétnyelvű régióra kell gondolni, és ennek fejlesztésébe be kell vonni a három megyében elő románságot is. Energiánk 95 százalékát a fejlesztésre kell fordítanunk, a maradék 5 százalékkal rajzoljunk térképeket és írjunk statútumot. És fontos a média számonkérő szerepe. Nem a politikusoktól kell várni a megoldást, mindenkire szükség van” – zárta beszédét Borboly Csaba.
Közlemény
maszol.ro

Süketek párbeszéde a román–magyar viszony
Újra kell indítani a magyar–lengyel és a magyar–román párbeszédet, mondta nyitóbeszédében Németh Zsolt Fideszes országgyűlési képviselő az erdélyi Tusnádfürdőn a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai megnyitóján.
Erős kijelentésekkel és a hagyományoknak megfelelően lelkészi áldással nyílt meg a székelyföldi Tusnádfürdőn az idén 26. alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, melynek idei mottója: Több mint fesztivál.
Politikai korszakhatáron vagyunk
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke nyitóbeszédében a világ újratervezése kapcsán arról beszélt: negyed évszázaddal a közép- és kelet-európai rendszerváltások után politikai korszakhatáron vagyunk, hiszen háború van a Romániával és Magyarországgal is szomszédos Ukrajnában – eddig több mint tízezer halálos áldozattal –, terrorhullám sújtja Európa nagyvárosait és a világot, keresztényeket fejeznek le a világ egyes részein, és egy modern népvándorlás korát éljük, mely során tízmilliók kerekednek fel új hazát keresve maguknak. Utóbbival kapcsolatban a fideszes politikus szerint Európának közös migrációs politikára van szüksége: „A mi kontinensünk nem Amerika, ezért jövőnket nem a bevándorlási hullámok befogadásában látjuk, hanem abban, ha képesek leszünk megújítani a társadalmi modellt és fenntartható módon termeljük meg javainkat.”
Párbeszédre van szükség
Dél-Európa vörösödik, mondta a politikus a görög Szirizára és más újbaloldali pártok sikerére utalva, Észak-Európa pedig barnul, hiszen ott idegengyűlölő pártok erősödnek. Ebben a helyzetben Közép-Európa különösen fontossá lesz. A térség sikeréhez nélkülözhetetlen a magyar–lengyel és a magyar–román viszony normalizálása. Újra kell indítani a párbeszédet, mert jelenleg nincs ilyen – 2012 óta például a süketek párbeszéde zajlik Magyarország és Románia között. Németh Zsolt szerint a legnagyobb tét, hogy mi lesz a magyar nemzetpolitika iránya e keretek között. „Van olyan nemzetpolitika, amely destabilizál, de a magyar nemzetpolitika a stabilitás pártján áll. A térségben nem lesz stabilitás, amíg a nemzetiségek helyzete nem rendeződik” – fejezte be nyitóbeszédét Németh Zsolt.
A magyarságnak újra kell fogalmaznia önmagát
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban született gondolatok alapozták meg a magyar nemzetpolitika legfontosabb eredményeit. A státustörvénytől a külhoni magyarok oktatási–nevelési támogatásáig, a kettős állampolgárságtól az új alaptörvény megfogalmazásáig sok olyan gondolat született a Kárpát-medencei nemzetpolitikai táborokban és köztük elsősorban Tusványoson, amelyek utat mutattak a politika számára az építkezésben.
Az államtitkár úgy vélte, a 16-17. századhoz hasonlóan ma ismét olyan történelmi helyzetben van a területileg széttagolt magyarság, amikor újra kell fogalmaznia önmagát, és olyan támpontokat kell keresnie, amelyek alapot teremthetnek a következő évszázadok építkezésére. Mint mondta, erre ad lehetőséget a Tusványos. (MTI)
Lukács Csaba
mno.hu

Magyar Erasmus program indul
A magyarországi és a határon túli magyar egyetemek oktató- és diákcseréjét elősegítő magyar Erasmus programbeindítását jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábornak (Tusványos) a felsőoktatásról rendezett szerdai pódiumbeszélgetésén.
A miniszter elmondta, a program kidolgozására a minisztérium megkapta a kormány megrendelését, elfogadása szeptemberben várható. A magyar Erasmus munka című program keretében első körben meg kívánják háromszorozni a határon túli egyetemeken tanuló magyarországi hallgatók számát, és eltörlik a magyarországi egyetemeken tanuló határon túli diákok jelenlegi ötezres keretszámát.
A tervezett program azt is biztosítja, hogy a magyarországi egyetemek professzorai otthoni oktatói státusuk és fizetésük megtartása mellett mehessenek ki határon túli magyar egyetemekre oktatni. A magyarországi oktatók határon túli szerepvállalása a külhoni magyar felsőoktatási intézmények akkreditálása tekintetében jelenthet hathatós segítséget. Balog Zoltán elmondta, a határon túli tanintézetekkel folytatott egyeztetések szerint 2016 februárjától 25-30 magyar professzor kezdhetné meg oktatói tevékenységét határon túli egyetemek "akkreditációs hiányterületein". A miniszter szerint a következő évben 300 millió forintot szánnak erre a programra.
Balog Zoltán azt jelölte meg hosszabb távú célként, hogy 2017-re minden határon túli régióban – ahol létezik magyar nyelvű felsőfokú képzés – minden releváns gazdasági és társadalmi szak elérhető legyen magyar nyelven. Hozzátette, ez a cél részben a Magyarországgal szomszédos országok állami finanszírozású egyetemein, részben a civil vagy egyházi finanszírozású magyar egyetemeken, részben pedig a magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatain valósulhat meg.
A miniszter elmondta, megvan a terv arra, hogy miként indíthatják el a magyar egyetemek azokat a kihelyezett tagozatokat, amelyeket ma még a határon túli magyar közösségek helyi kezdeményezései nem tudnak létrehozni. Balog Zoltán kijelentette, a nemzetegyesítés alapja a kultúra, a történelem és a hit, eszköze az oktatás, a gazdaság és a politika lehet. Hozzátette, Magyarország számára kiemelten fontos egy egységes magyar oktatási tér kialakítása. A pódiumbeszélgetésen jelen levő erdélyi és kárpátaljai magyar oktatók üdvözölték a kezdeményezést, és azokról a nehézségekről beszéltek, amelyeket országaikban a kormányzat gördít az anyanyelvi felsőoktatás elé.
Az MTI kérdésére Balog Zoltán elmondta, utasította az oktatási hivatalt, hogy kezelje azokat a nehézségeket, amelyekkel a magyarországi egyetemek mesterképzéseire jelentkező erdélyi diákok szembesülnek. Korábban az erdélyi magyar sajtó arról cikkezett, hogy azért utasítják el az idén végzett erdélyi diákok jelentkezését, mert a román egyetemek késlekednek a diploma kiállításával, a magyar hatóságok pedig nem fogadják el a diplomát pótló egyetemi igazolásokat.
Népújság (Marosvásárhely)

Nem engedné be Orbán Viktort Romániába Bogdan Diaconu képviselő
Bogdan Diaconu képviselő felszólította pénteken a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa nem kívánatos személlyé és ne engedje be Romániába Orbán Viktort.
A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert román politikus szerint a magyar miniszterelnök azzal szolgált rá az intézkedésre, hogy a budapesti kormány „bujtatja a nemzetközileg körözött bűnözőt, Markó Attilát”.
A stiripesurse.ro által idézett közleményében Daiconu emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor szombaton beszédet készül tartani Tusnádfürdőn. Szerinte Bukarestnek joga és kötelessége kiutasítani az országból egy olyan kormányfőt, aki nem tartja tiszteletben az igazságszolgáltatást és a román állam szuverenitását.
A képviselő emlékeztetett arra is, hogy volt már precedens magas rangú állami vezetők kiutasítására az Európai Unióban. Azt az esetet hozta fel példának, amikor Sólyom László magyar államfőt nem engedték be Szlovákiába.
Orbán Viktor egyébként péntektől Romániában tartózkodik. A magyar kormányfő este a határon túli magyar szervezetek vezetőivel, köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel vacsorázik.
maszol.ro

Tusványos – Tőkés: a magunk útján kívánunk járni
Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a magyarok nem kérnek a megélhetési bevándorlókból és az Európai Unió által kikövezett görög útból.
„Jobb szeretnénk a magunk útján, a magyar úton járni” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján. Tőkés László hozzátette: az erdélyi magyarok a rossz értelembe vett román útból sem kérnek, ehelyett az erdélyiek útján kívánnak járni. A politikus szerint a jelenlegi megváltozott geopolitikai helyzetben mi sem természetesebb annál, hogy szolidaritást kell vállalni Ukrajnával és a keleti partnerséghez tartozó országokkal, közöttük is elsősorban „a román Moldovával".
„A Románia és Moldova egyesülésére irányuló politikai törekvésekben nem látok kivetnivalót” – jelentette ki Tőkés László.
A politikus konstruktívnak és európainak nevezte a transnisztriai helyzet rendezésére, vagy Románia schengeni övezetbe való felvételében képviselt magyar álláspontot.
„Hasonló bánásmódot várunk el mindazon szomszédos országoktól, köztük is Romániától, amelynek magyar közösségei teljes joggal tartanak igényt a területi önrendelkezésre” – jelentette ki az EMNT elnöke. Hozzátette, mind az EMNT, mind a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) az európai integráció részének tekinti a magyar nemzeti integrációt.
„Megköszönjük, és továbbra is kérjük Magyarország támogatását az autonómiatörekvéseinkhez. (…) Azon fáradozunk, hogy az Európai Unió szintjén és országainkban is gyökeres változás következzen be a magyar kisebbségi önrendelkezés viszonylatában” – jelentette ki Tőkés László.
Kérdésre válaszolva az EP-képviselő amellett érvelt, hogy az erdélyi magyarságnak nem szabad engednie eredeti követeléseiből.
„Huszonöt éve azzal indultunk, hogy önálló állami magyar egyetemet követelünk az erdélyi magyarságnak. Szinte elfelejtettük eredeti követelésünket. Még az igényszintünket is tudják manipulálni. Ma már azzal is megelégednénk, hogy mi is teljes joggal legyünk jelen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), holott azt tőlünk vették el. (…) Ha az RMDSZ olcsón adja a libát, olcsón adja a bőrünket, tőle fogják megvásárolni” – fogalmazott Tőkés László.
MTI
Erdély.ma

Tusványos – Orbán: a tét ma már Európa
A miniszterelnök szerint a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása.
Orbán Viktor a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor szombati rendezvényén az újkori népvándorlás jelenségét értékelve kiemelte: most már nem csupán az a kérdés, mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. A válaszuk világos: azt szeretnék, ha Európa az európaiaké maradnak – jelentette ki.
A magyar kormányfő megállapította: az újkori népvándorlás politikai folyamatok következménye. Értékelése szerint az igazán komoly fenyegetés, nem a háborús övezetekből érkezik, hanem Afrika mélységeiből. Orbán Viktor kitért arra is: a jövő nem távolba néző verseny, hanem sokkal inkábba a múlt megismerésének versenye.
Az győz, aki mélyebben érti meg a múltat, és abból bátrabban, gyorsabban vonja le következtetéseket – jelentette ki.
A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat
A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat és nem osztoznak a európai baloldal szellemi ámokfutásában – mondta a miniszterelnök Tusnádfürdőn szombaton.
Orbán Viktor a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor rendezvényén ismertette a nemzeti konzultáció eredményeit. Jelezte, 1 millió 254 kérdőív érkezett vissza, és az eredmények szerint 95 százalék azt mondta: a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség.
A magyar emberek több mint kétharmada a saját élete szempontjából fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését. Háromnegyedük gondolja úgy, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit és megélhetését. Négyötödük szerint Brüsszel politikája megbukott a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében, ezért új megközelítésre, szigorúbb szabályozásra van szükség. Ugyanekkora arányuk arra bíztatja a kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb szabályokat hozzon.
A kormányfő szerint az eredmények azt jelentik, hogy Magyarország biztos és stabil ország, a magyarok pedig egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarnak maradni az őket körülvevő bizonytalan világban. Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát
Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő azt mondta: a baloldal úgy tekinti, hogy a bevándorlás eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt felszámolhatja a nemzeti kereteket, és ezzel a baloldal történelmi távú célja is teljesül. „Míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat” – állapította meg a Orbán Viktor.
Hozzátette: ha 2014-ben a baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor „egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor”.
Augusztus 31-éig megépül a kerítés
Augusztus 31-éig megépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő az erdélyi Tusnádfürdőn szombaton.
A miniszterelnök a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári tábor szombati fórumán kérdésre azt mondta, az eddigi tapasztalatok alapján egyhatodára, egyhetedére csökken azonnal az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával. Hozzátette: nagyarányú javulást vár ettől a lépéstől. A műszaki terveket a kormány jóváhagyta, a határidőket módosította, vegyes technikai megoldást választott – jelezte.
A román-magyar kapcsolatokról – mint kiemelte – nem sok boldogítót tud mondani.
Ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország akkori kormányai között. Ez 2012-től megváltozott – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: nem emlékszik arra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta. A kormányfő ugyanakkor lát lehetőséget egy új kezdetre.
Ha megnyílik a lehetőség, mi magyarok készek vagyunk felvenni a fonalat – fogalmazott a kormányfő. MTI
Erdély.ma

Orbán Viktorral találkozott a Néppárt és az EMNT elnöke
Munkareggelin egyeztetett Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke – tájékoztat közleményben az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája. Munkareggelin egyeztetett Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke – tájékoztat közleményben az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája.
A szombat reggeli találkozón a résztvevők áttekintették és elemezték a romániai belpolitikai helyzetet, valamint az erdélyi vezetők beszámoltak a Demokrácia Központok által koordinált könnyített honosítási eljárás állapotáról. Orbán Viktor – a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban megtartott beszédéhez hasonlóan – a tusnádfürdői egyeztetésen is elmondta: a magyar nemzetpolitika jelenleg az erőgyűjtés és építkezés fázisában van – olvasható a szerkesztőségünknek küldött dokumentumban.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az évről-évre megszervezett Tusványos kiváló lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az anyaországi döntéshozók és erdélyi közéleti szereplők áttekintsék a magyar nemzetpolitika helyzetét, s ilyen formájában a nagy múltú fesztivál hiánypótló szereppel is bír – összegeznek a közleményben.
Az általa „valóságos inváziónak” nevezett bevándorlás veszélyeire térve Ezékiel könyvéből idézett: „veszély, háború idején a Föld népe választ egy férfit, és őrállójává teszi. Az őrálló az Úr szavára megfújja a trombitát, és meginti a népet. Vannak, akik hallgatnak rá, vannak, akik nem. De amennyiben az őrálló nem fújja meg a trombitát, és a nép nem kap intést, a felelősség egyedül az őrállóé”. Tőkés felvetett egy alapvető kérdést is: politizáljon-e az egyház vagy sem. „Annak nincs helye, hogy az egyház pártpolitikát folytasson – de tennie kell, amit rá rótt az Isten: hogy kövesse Márton Áron példáját” – szolgált válasszal.
„Nem kérünk az EU által kikövezett útból”
A Népszabadságban „a minap megjelent ominózus cikkről” is szólt, „amelyben a volt első számú romániai érdekvédelmi vezetőnk Orbán Viktort amiatt kárhoztatja, hogy mi erdélyiek rossz érzéssel hallgassuk, ha a magyar miniszterelnök nemzetállamról vagy homogén társadalomról beszél”. Úgy vélekedett, „látjuk, hogy Orbán Viktor a bevándorlás ügyében azért küzd, hogy Magyarország magyar maradhasson, gátat vessen idegen, a keresztény kultúrával szemben ellenséges tömegek beözönlésének. Valamennyiünk kétharmadát meghaladó többségének nevében mondhatom, nem csak a megélhetési bevándorlók megélhetésnek nevezett útját utasítjuk vissza, de az Európai Unió által kikövezett útból sem kérünk. Jobb szeretnénk a magunk útját járni” – hangsúlyozta Tőkés, kiemelve, szerinte az erdélyi magyarok „a román útból” sem kérnek.
„Nesze neked autonómia”
A tavalyi, Brassó-pojánán szervezett „újabb neptuni tárgyalásokkal” kapcsolatban kifejtette, kíváncsi arra, hogy akkor, amikor „az amerikai mediátorok egyike úgy fogalmazott, Magyarország mindig bonyolító tényező lesz, különösképpen most, mivel virulens nacionalizmusa hatással van a román-magyar kapcsolatokra”, „egyes vezető tisztségviselőink” miként szólaltak fel és tiltakoztak. „Nesze neked területi székely autonómia, és nesze neked magyar virulens nacionalizmus versus román kisebbségi politika” – mondta.
A jelenlegi, „gyökeresen megváltozott geopolitikai helyzetről” szólva Tőkés kifejtette, szolidaritást vállalnak a kelet és nyugat ütközőpontján álló Ukrajnával, illetve a keleti partnerséghez tartozó országokkal, elsősorban Moldovával. „Ennek részeként a Románia és Moldova egyesülésére irányuló politikai törekvésekben sem látok kivetnivalót. Az ukrajnai kisebbségek, a magyarok és a románok is megérdemlik országaik feltétel nélküli támogatását. A magyar álláspont a transznisztriai helyzet rendezése, vagy éppen Romániának a schengeni övezetbe való felvételének ügyében is egészen európai. Hasonló bánásmódot várunk Romániától” – jelentette ki.
Az EMNT elnökének beszéde után a magyar kormány „építkezési lehetőségeinek” ismertetésére kérte fel Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnököt.
Tapssal kísért felszólalása kezdetén Magyarország miniszterelnöke köszöntötte a megjelenteket, különösképpen azokat, akik székely zászló alatt figyelték a zárófórumot. „A tavalyi zajos siker után, amelyet előadásom váltott ki, nem könnyű a helyzet. Túlságosan magasan van a mérce. Nem találtam semmit, ami versenyképes inzultus lehetne a mai ideológiai főáramlat képviselőinek szemében” – utalt Orbán a 25. szabadegyetemen az „illiberális demokráciával” kapcsolatban hangoztatott álláspontjára.
A világban tapasztalt változásokra emlékeztetve elmondta, „a jövő bizonytalansága arra is ráveszi az embert, hogy elgondolkodjon a politikai jövő természetéről. Hajlamosak vagyunk úgy elképzelni a jövőt, mint ahogyan azt az ismeretlen felé evező hajóskapitányok teszik. Mintha a jövő afféle még fel nem fedezett kontinensként ott lenne előttünk. De a jövőről való gondolkodás nem távolba néző verseny, inkább a múlt megértésének versenye. Az győz, aki gyorsabban érti meg a múltat, és abból gyorsabban és bátrabban vonja le a tanulságokat. Ha Európai Unióról, és benne a saját jövőnkről gondolkodunk, először annak múltjával kell tisztában lennünk. Minden kritikai megjegyzésünk ellenére azt kell leszögeznünk, hogy az EU önmagában egy siker: béke, fejlődés és jólét”.
Magyarország válasza világos
Orbán kihangsúlyozta: a népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye. „Az észak-afrikai országok korábban Európa védőbástyájaként működtek, és felfogták az Afrika belseje felől érkező néptömegeket. Az igazán komoly fenyegetés nem a háborús övezetekből, hanem Afrika mélységeiből érkezik. Az észak-afrikai országok szétesésével ez a védvonal összeomlott. Észak-Afrika nem tudja megvédeni Európát az irdatlan mennyiségű embertömegektől. Afrikában 1,1 milliárd ember él, akiknek több mint fele 25 év alatti. Számunkra a tét ma már Európa: az európai polgár életmódja, az értékek, nemzetek megmaradása, vagy eltűnése, pontosabban felismerhetetlenségig történő megváltoztatása. Nem csupán az a kérdés, hogy mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi ma Európának nevezünk. A mi válaszunk erre világos” – jelentette ki, gondolatmenetét átfűzve „az európai bevándorlás problémájában nem veszélyforrást, hanem lehetőséget látó európai baloldal” tevékenykedésére.
„A baloldal mindig is gyanakvással nézett a nemzeti identitásokra. Ők úgy látják, a bevándorlás eszkalálódása véglegesen meggyengítheti, felszámolhatja a nemzeti kereteket. És ezzel a baloldal eddig beváltatlan történelmi célja is teljesül. Az sem véletlen, hogy míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek a politikusok egyszerűen nem szeretik a magyarokat” – vélekedett. „Riasztónak” tartotta annak következményeit, ha 2014-ben a baloldal alapíthatott volna Magyarországon kormányt. „Egy-két év után nem ismernénk rá a saját hazánkra. Olyanok lennénk, mint egy nagy menekülttábor, egyfajta közép-európai Marseille. Látható, nem csak a medve nem játék, a parlamenti választások sem azok”.
„Őrültség a nemzetek feletti egyesült államok létrehozása”
Orbán kijelentette, mivel szabályos módon ennyi ember soha nem tudna bejutni az EU területére, egyre többen vállalják a törvénytelen bevándorlással járó veszélyeket. „Mivel az Európai Uniónak csak elvei vannak, valódi szuverenitása nincs, nem tud mit kezdeni a helyzettel. Brüsszel nem tudja megvédeni az európai embereket” – hangoztatta. Szerinte „Európa egy ideológiai rögeszmévé vált”, ahol ha valami ésszerű, és sikeres, de erősíti a nemzetállami szuverenitást, akkor elvetendő. „Amit mi csinálunk, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik bele Brüsszel ideológiai elképzeléseibe, kárhoztatandó” – fejtette ki.
Az Európai Egyesült Államok létrehozásának lehetőségéről szólva az Amerikai Egyesült Államokat említette. „Az Amerikai Egyesült Államok természete, hogy nincsenek különálló nemzettestei. Ezért nem szabad utánozni. Európának az a természete, hogy nemzetek alkotják. Vagyis őrültség egy nemzetek feletti egyesült államok létrehozása”.
Nemzeti önazonosságtól a biztonságig
A Németh Zsolt által említett „építkezési lehetőségekre” térve Orbán beszámolt elkövetkező évek legfontosabb teendőiről. „Négy olyan kérdésről kell beszélni, amely az elkövetkező időszakban Európa-szerte fontossá válnak. Az első a nemzeti önazonosság problémája. Az elmúlt harminc évben több ország döntött úgy, hogy megszálló, más civilizációs alapokon nyugvó tömegeket fogad magába. Nekünk nem dolgunk, hogy minősítsük ezt a kísérletet. Az sem megengedett számunkra, hogy a kísérlet eredményéről nyilatkozzunk. Nekünk csak annyit szabad mondanunk, határozottan, hogy mi ezt a kísérletet – látva az eredményeit – magunkon nem akarjuk megismételni”.
A másik kérdésről elmondta: összefüggés van az Európába bevándorlók és a terrorizmus térnyerése között. „Nyilvánvaló, hogy a tömegből nem tudjuk kiszűrni a terroristákat. Nem fogjuk megállítani ezt a krízist, ha nem állítjuk meg ezeket az embereket még az útjuk elején.”
A harmadik probléma gazdasági természetű – mondta. „A nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvénytelen bevándorlók hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez. Ez a tény azóta nyilvánvaló, hogy 2008 óta az EU folyamatos gazdasági válsággal küszködik, és a legtöbb európai ország számára a munkanélküliség aránya jelenti a legerősebb feszültség forrását.”
Végül arról szólt, amit „a politikai korrektség miatt amit Európában el kell hallgatni”: a nyugati rendőrségi statisztikák szerint ott, ahol nagy számban élnek törvénytelen bevándorlók, a bűnügyek mértéke drasztikusan emelkedik, és csökken a polgárok biztonsága.
„Magyarország harapófogóba került. Nem csak délről érkeznek a népvándorlás újabb hullámai, hanem kialakult a szándék a nyugati országokban, hogy az innen oda távozott törvénytelen határátlépőket visszaadják Magyarországnak. Kétfelől vagyunk nyomás alatt. Ezt nem bírjuk ki. A népvándorlás kérdése egyszerre a józan ész és az erkölcs, egyszerre a szív és az agy kérdése is. Az ilyen kérdések egy társadalomban csak akkor kezelhetők, ha a közösség egyetértési pontokat hoz létre” – részletezte.
„Magyarországon ne történhessen meg bármi”
Ezt szolgálta a magyar nemzeti konzultáció a bevándorlásról, melynek eredményeit Tusványoson ismertette Orbán Viktor. „Július 21-éig összesen 1 000 254 kérdőívet küldtek vissza. A következő eredmények állapíthatók meg: a magyar emberek több mint kétharmada fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését. A magyarok háromnegyede gondolja úgy, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit, megélhetését. Négyötödük szerint Brüsszel politikája megbukott a bevándorlás és terrorizmus kérdésében, ezért szigorúbb szabályokra van szükség. A magyar emberek négyötöde arra biztatja a kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorú szabályokat hozzon a törvénysértő bevándorlás megfékezésében. A válaszadók nyolcvan százaléka szerint az illegális bevándorlóknak, amíg Magyarországon tartózkodnak, saját maguknak kellene fedezniük ellátásuk költségeit” – ismertette a közönséggel.
„Kemény szavak, de ez az álláspont. Ami a legfontosabb: a magyarok elsöprő többsége, a válaszadók 95 százaléka szerint a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és születendő gyermekek támogatására van szükség. A konzultáció eredményei azt mutatják, hogy a magyarok nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában. Magyarország döntött. Mi egy biztos, stabil, kiegyensúlyozott nemzet szeretnénk maradni abban a bizonytalan világban, amely körülvesz minket. Azt akarjuk, hogy Magyarország olyan ország legyen, ahol nem történhet meg bármi” – emelte ki.
Személyesből intézményes kötelezettség
A zárófórum felszólalásainak végén a hallgatóság soraiból köszönő levél érkezett a pódiumra. Írója Orbán Viktor erdélyi magyarokat segítő intézkedéseit méltatta. Erre reagálva a miniszerelnök elmondta, személyes elkötelezettség kérdése volt az, hogy a határon kívüli magyarok ügyében fellépjen a mindenkori magyar kormány. „Elfogadtunk egy alkotmányt, amely után ez nem személyes kérdés. Minden magyar kormánynak – még egy posztkommunista baloldali kormánynak is – az az alkotmányos kötelezettsége, hogy a határon kívül élő magyar közösségek megmaradását, erősödését, érdekeiket minden lehetséges eszközzel védelmezze. Ilyen értelemben a nemzetpolitikát a személyes elkötelezettség világából az intézményes kötelezettség világába vittük” – tájékoztatta a jelenlévőket.
A közönség részéről több más kérdés, észrevétel, javaslat is megfogalmazódott: a teljes körű magyar orvos és gyógyszerész képzés létrehozásának szükségessége, az erdélyi magyarok jelképeinek üldözése, illetve a schengeni határok megszűnésének veszélye témákban.
Marosvásárhely nem maradhat ki
Először az orvosképzés kérdésére válaszolva Orbán elmondta: „mindegyik Fidesz kormánynak megvolt a nemzetstratégiai célkitűzése. 1998-2002 között a státustörvény volt a feladat, 2010 és 2014 között a kettős állampolgárság és a nemzetegyesítés közjogi kereteinek a megteremtése. A kérdés, amit előttünk magasodik, hogy milyen mozzanatot tudunk kiemelni a 2014 és 2018 közötti évekből. Ezt a négy évet a nemzetpolitikai építkezésre szánnám. Erőgyűjtés, építkezés zajlik. Mit jelent ez? Magyarországon létezik egészség- és oktatásügy, ezeket meg kell valósítanunk Kárpát-medencei méretekben is. Erre minden lehetőségünk megvan. Csütörtökön érkeztem, nem győzöm kapkodni a fejem, hogy itt mindenki többet tud arról, mint én, hogy a magyar kormány miről mit döntött. Itt kórház, ott kórház, ha nem figyelek oda, már az alapokat is ásni kezdik. A kérdést máshonnan kell megközelíteni. Az a kérdés, hogy egy egységes, kárpát-medencei egységes egészségügyi ellátás szempontjából hol és mit kell megvalósítani Erdélyben. Nem lobbizás logikája mentén, hanem nemzetpolitikából levezetve. Meggyőződésem, hogy Marosvásárhely ebből a történetből nem maradhat ki. Meg fogjuk teremteni ennek a feltételeit”.
„Van erő, amely megvéd”
A jelképek üldözésének kérdésére reagálva úgy vélte: a kitartás szó a kulcs. „Amíg a jelképeket a fenyegetések, tiltások ellenére használjuk, a mi álláspontunk kerekedik felül. A népi ellenállás, a kitartó magatartás, az ügyet személyessé tévő elkötelezettség segíthet, nem egy országos politika meghirdetése. Tehát ez nem a magyar kormány feladata. Az itteni magyarokban van annyi erő, hogy a jelképeket nem engedik leparancsolni a közélet színtereiről. Különösen nem egy erős és erősödő Magyarországgal a hátuk mögött. A véderő szó tiltott, csak annyit mondok, hogy van erő, amely megvéd” – mondta.
A schengeni határról is megosztotta álláspontját: „vannak országok, amelyek nem bánnák, ha ürügyként felhasználhatnák az új bevándorlást egy bizonyos mértékű határrendészeti rezsim visszaállítása céljából. Ez ellentétes Magyarország érdekeivel. De az EU álságos politikát folytat. Augusztus 31-éig elkészült a kerítés. Mégis már áttrappolt az országon mintegy nyolcvanezer ember. Nem a menekültek, hanem a határőrök szétosztására kellene terveket kidolgozni. Ha közös feladat a schengeni határ megvédése, akkor ezrével kellene a nem frontországokból határőröket küldeni, hogy közösen védjük meg a külső határokat. De erre az Unió nem képes. Ha nem akarunk védtelenek maradni, akkor nemzetállami alapon meg kell védeni a határainkat. Nem várhatunk tovább” – fogalmazta meg véleményét.
Végezetül Orbán Viktor a román-magyar viszony jelenlegi helyzetét taglalta. „Erről a viszonyról sok boldogítót nem tudok mondani. 2012-ig lényegében egy bizalmi alapon álló közreműködés volt a kormányok között. Ez megváltozott. Nem emlékszem olyanra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna bele Magyarországba, mint 2012 óta. Közben Magyarország nem tért el attól az állásponttól, hogy nekünk meg kell adni a tiszteletet. Ezért mi ezt nem viszonoztuk. Ehhez érdemes tartanunk magunkat. Most Romániában egy átalakulás van, új politikai vezetés is körvonalazódik. A román-magyar viszonyt azok a személyeskedő megjegyzések, amelyek korábban bajt okoztak, a jövőben nem fogják terhelni. Itt van a lehetőség arra, hogy megpróbáljuk ott folytatni, ahová 2012 előtt eljutottunk” – zárta felszólalását a miniszterelnök.
Székelyhon.ro

Tusványos – Néppárti ultimátum az MPP-nek
Nem finomkodott sokat a Magyar Polgári Párt magatartásának ecsetelésekor Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke tegnap Tusványoson az autonómiatervezetekről szóló vita során. Leszögezte: nem lehetséges az együttműködés, sőt, végleg elválnak útjaik, ha az autonómiastatútum ügyében az MPP nem látja be, hogy hiba volt az RMDSZ-szel közösen új tervezetet kidolgozni.
Az Autonómiatervezetek – elmaradt közvita című előadás moderátora, Szász Alpár Zoltán kérdéseire meghívottként Gergely Papp Adrianna, a felvidéki Debrőd község polgármestere, Ferencz Csaba, az SZÉKELY NEMZETI TANÁCS tájékoztatási alelnöke, Toró T. Tibor, az EMNP alelnöke és Kalmár Ferenc budapesti miniszteri biztos, az Európa Tanács által nemrég elfogadott Kalmár-jelentésként elhíresült dokumentum szerzője beszélt az önrendelkezés perspektíváiról.
Ferencz Csaba leszögezte: az autonómiakoncepció, amelyet az SZNT képvisel, ugyanaz, amit az RMDSZ húsz évvel ezelőtt felvállalt, csak aztán megpróbálta levenni a napirendről. A Csapó-féle statútum elfogadását megelőzően pedig közvitára bocsátották azt – igen jól megalapozott dokumentum tehát, ezért is értékelik negatív fejleményként, hogy idén új tervezettel állt elő az RMDSZ és az MPP. Két statútumot nem szabad felmutatni, és az SZNT ahhoz is ragaszkodik, hogy az autonómiakoncepciónak az erős széki identitásra kell épülnie, azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel korábban is rendelkezett, és abban a jogi keretben, amelyet a statútum meghatároz – fejtette ki. Éppen ezért az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében ezt állampolgári kezdeményezés révén nyújtják be a parlamentbe.
Toró T. Tibor kifejtette: miután az RMDSZ le akarta venni a napirendről az autonómia kérdését, az EMNT és az SZNT sikeresen megakadályozta ezt. Az SZNT hosszú évek alatt felépítette a maga dombját, az autonómiáért küzdők bástyáját, s miután az RMDSZ látta, hogy ezt nem veheti be, elkezdte építeni a magáét, egy hamis dombot, ennek eredménye a második autonómiastatútum, amellyel elterelték a figyelmet, és amelynek megjelenése után fennáll a veszély, hogy Budapest, Európa azt kérdezi majd: melyik az igazi. Ebben az MPP is segédkezett, ráadásul úgy, hogy nagy szerepet nem is osztottak neki. Be kellene látniuk, hogy rossz politikai döntés volt, ha mégsem, az együttműködés lehetetlenné válik. Stratégiai kérdésről van szó, ha ebben nem tudunk egyetérteni, végleg elválnak útjaink – szögezte le az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke.
Gergely Papp Adrianna arról beszélt, hogy Felvidéken sokáig afféle nemzeti romantika kategóriába tartozott az autonómia, most viszont elkészült egy igen alapos tervezet erről, s bár egyelőre elutasítják azt a szlovákok, bízik benne, hogy előbb-utóbb sikerül kiprovokálni a párbeszédet a többségi nemzettel. Kalmár Ferenc szerint most is gond, hogy Európában sokan nem tudnak arról, hogy van egy megoldatlan magyar kérdés, ezért hatékony diplomáciára van szükség. Vázolta a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarság helyzetét a kollektív jogok elismerése szempontjából.
A Benes-dekrétumokra utalva rámutatott: Csehországban és Szlovákiában kollektív bűnösség van, kollektív jogok nincsenek. Felidézte: Benes 70 esztendővel korábban Sztálinnal kötött egyezséget, amelynek részeként Kárpátalját átadta a Szovejtuniónak, hogy ne kelljen a régió autonómiáját biztosítania, amint azt a Nyugat kérte. Vajdaságban egy gyenge autonómia működik, Horvátországban és Szlovéniában a többségi nemzet nem viszonyul ellenségesen a kis lélekszámú magyarsághoz, ám gazdasági, asszimilációs gondok ott is vannak.
Az autonómia esélyeit, annak perspektíváit firtató moderátori kérdésre Ferencz Csaba rámutatott: van együttműködési felület akkor is, ha a statútum kérdésé­ben például nem értenek egyet az RMDSZ-szel. Utalt arra, hogy a szövetség háromszéki vezetői támogatják az SZNT által október 24-re meghirdetett, Világítsuk meg Székelyföld határait kezdeményezését, amely az autonómiaigény mozgalmi jellegét mutatja fel és erősíti. Toró T. Tibor öt teendőt jelölt meg: táboregyesítés az autentikus autonómiazászló alatt – az MPP-sek többsége ide tartozik, de az RMDSZ-ben is vannak ilyenek –, a nemzetpolitikai hátország bebiztosítása, az erdélyi román autonomisták szövetségének elnyerése, az európai autonomisták szövetségének megszerzése – utalt az Európai Szabad Szövetség, az EFA támogatására –, a nagyhatalmi játszmák követése érdekeinknek megfelelően.
Kalmár Ferenc arra intette a feleket, a vitára szükség van, de a kommunikációban ne sértsék meg egymást annyira, hogy ne tudjanak egy asztalhoz ülni, hiszen valóban egy dombra, egy statútumra van szükség. Továbbá meg kell győzni a többségi nemzetet, hogy egymásra vagyunk utalva, meg kell szervezni a diplomáciát – sorolta.
Nem hagyta viszont válasz nélkül Toró T. Tibor határozott üzenetét a közönség soraiból felszólaló Kulcsár Terza József háromszéki MPP-elnök. „Illemtelenség az MPP-ről így beszélni, ha nem is vagyunk ott az asztalnál” – háborgott a politikus, azt kérve számon, hogy miért nem hívták meg az MPP elnökét a vitára. Utalt arra is, hogy az autonómiapárti önkormányzati határozatot Tusnádfürdőn éppen az EMNP tanácstagja nem szavazta meg, majd kifejtette: a néppártosoknak az MPP-be kellene visszatérniük. Toró T. Tibor azzal replikázott, hogy a tusnádfürdői ügyet rég lerendezték, ha az MPP feszültséget akar kelteni, keressen más témát.
Majd azt vetette a polgáriak háromszéki elnöke szemére, hogy jóllehet helyi szinten igény van a két párt, az MPP és az EMNP közötti együttműködésre, és ilyen megállapodások születnek is – például Sepsiszentgyörgyön –, a polgáriak felső vezetése érvényteleníti azokat, ahelyett, hogy támogatná. Amúgy a két domb, az MPP és a néppárt közel áll egymáshoz, nem volna nehéz egyesíteni, de a hamis domb építését támogatni az autonómia ügyének elárulását jelenti – szögezte le.
Farcádi Botond

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az EKE Országos Vándortábora
Július 28-án kezdődik Tusnádfürdőn a Kárpát-medence talán legnagyobb turistarendezvénye, az EKE Országos Vándortábora, melyet évente szerveznek meg Erdély különböző tájain, lehetőséget adva a résztvevőknek egy-egy tájegység alaposabb megismerésére.
Az eddigi évek számait tekintve, 2015-ben is 1200–1400 résztvevőre számítanak. A huszonnegyedik EKE Vándortábor szervezője, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Csíkszéki Osztálya különböző nehézségű túrákat ajánl a résztvevőknek, melyek között gyalogos, biciklis, buszos honismereti-, gyerek- és ifjúsági túrát, sőt szekeres túrát is találunk. A túrák mellett számos kiegészítő programmal is készültek a szervezők.
A vt.cseke.ro honlapon megtalálhatóak a túrák bővebb leírásai: az útvonal, a túra hossza, a szintkülönbség és a látnivalók bemutatása.
Ugyanitt van a tábor programja és lehetséges az on-line regisztráció, ahol a bejelentkezők száma már közelít a 800-hoz.
A szervezők szeretettel várnak minden természetkedvelőt!
Nyugati Jelen (Arad)

Nemzetpolitika a magyar kormány „gondolkodásának fősodrában”
Ma Tusnádfürdőre várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt
A nemzetpolitika mindig a magyar kormány „gondolkodásának fősodrában” van – erről biztosította a Kárpát-medencei magyar közösségeket Potápi Árpád a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pénteki pódiumbeszélgetésén.
A külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett fórumon a magyar nemzetpolitikai államtitkár a magyarság demográfiai gondjaira utalva kijelentette: a cél az, hogy több magyar gyermek szülessen, és a vegyes házasságban született gyermekek is kötődjenek a magyarsághoz. Összeállításunkból egyebek mellett arról is tudomást szerezhetnek, hogy több ezer határon túli magyar volt hadiözvegyet és hadiárvát érinthet az a juttatás, amelyről a közelmúltban a magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás rendelkezik. Hagyományos módon a tábor mai zárónapján Orbán Viktor magyar miniszterelnök tart előadást, és válaszol a hallgatóság kérdéseire.
Szabadság (Kolozsvár)

Nagy-Magyarország-kitűzők és székely zászlók miatt támadják Orbánt
A román külügyi tárca Facebook-bejegyzésben kifogásolta vasárnap, hogy Orbán Viktor saját közösségi oldalán olyan, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn készült fotókat is közzétett, amelyek Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmaznak. A román védelmi miniszter eközben azt mondta: a miniszterelnök a korábbi évekhez képest mérsékeltebb beszédet tartott.
Orbán Viktor oldalán kéttucatnyi hangulatkép jelent meg az erdélyi szabadegyetemről: az egyik felvétel egy jelvényárus portékáját ábrázolja, aki Nagy-Magyarország térképét megjelenítő kitűzőket is árul, másutt pedig székely zászlók láthatók.
„Sajnos alig egy nappal azt követően, hogy a pragmatizmus és a hatékony román–magyar kapcsolatok mellett emelt szót, a magyar miniszterelnök Nagy-Magyarország és Székelyföld jelképeit tartalmazó képeket jelentetett meg Facebook-oldalán” – olvasható a román külügyi tárca bejegyzésében. Ezt revizionista jelképek népszerűsítéseként értékelték, amit elfogadhatatlannak neveztek.
Orbán „idén mérsékeltebb volt a korábbiaknál”
Mircea Dusa román védelmi miniszter szerint Orbán Viktor kormányfő a korábbi évekhez képest „mérsékeltebb” beszédet tartott – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség.
A bukaresti kormány tagja a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének tanácskozásán utalt a magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédére. „Mindkét ország tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak, egymáshoz fűződő kapcsolatát pedig arra a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapoznia, amely ezt a két szervezetet jellemzi. Persze Orbán úr idén mérsékeltebb volt a korábbiaknál” – idézte az Agerpres a védelmi minisztert, aki a Maroshévíz környéki Hargita megyei választókerület képviselőjeként tagja a román parlamentnek is.
A miniszter hozzátette: a román–magyar viszonyban, gazdasági és társadalmi együttműködésben is tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, a kétoldalú szerződéseket.
A román hírügynökségek részletesen idézték szombaton Orbán Viktornak a kétoldalú kapcsolatokra utaló tusványosi szavait.
MTI
Erdély.ma

Megvédeni a magyarságot (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson) (Tusványos)
A már megszokott módon Orbán Viktor és Tőkés László főszereplésével zárult az idei Tusványos. Ismét több ezer ember gyűlt össze a tábor „főterén”, hogy meghallgassa az elmúlt évet értékelő, a következő időszak kihívásait elemző előadásukat. Tűző napon ülve követhették a két előadót a díszmeghívottak – köztük a székelyföldi RMDSZ-es vezetők –, az egyszerű halandók közül pedig, aki tehette, árnyékba húzódott, fehér kendőket, vizet osztogattak a szervezők, így a kánikula dacára rosszullét nélkül ért véget a huszonhatodik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záró előadása.
Orbán Viktor hozta a szokott formáját, az előrejelzéseknek megfelelően elsősorban a bevándorlásról és Európa jövőjéről beszélt, bedobott néhány meredekebb hasonlatot – pl. a Nyugat emberi jogi fundamentalizmusáról –, ám a jelek szerint idén világrengető kijelentései nem voltak, baloldalt bíráló mondatai inkább magyarországi belpolitikai vihart kavartak.
A jól ismert felállás szerint ismét Németh Zsolté volt a moderátori szerep, felidézte, hogy a tavalyi illiberális demokráciáról szóló Orbán-beszédnek hála Tusnádfürdő és a szabadegyetem „nemzetközi karriert futott be”, az egész világon megtanulták kiejteni nevét.
Saját utunkon akarunk járni
Először Tőkés László kapott szót, fájlalta a román oldal távolmaradását Tusványosról, hogy „ellenérdekeltnek mutatkoznak közös dolgaink rendezésében és a magyar ügy végleges megoldásában” , de szóvá tette a magyar hiányzókat is, akik „közvetve vagy közvetlenül kizárják magukat a magyar–magyar párbeszédből”. Tusványost a székely autonóm régió jeles központjának nevezte, majd az újkori népvándorlás veszélyeiről szólt. „Ha egyszer elhibázzuk, örökre elhibáztuk, a multikulturális Európából nincs visszaút se a keresztény Európához, se a nemzeti kultúrák irányába” – idézte Orbán egy korábbi beszédét. Robert Schuman szavait is parafrazálta: „Magyarország vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.” A XX. századot mi, magyarok elveszítettük, a kérdés, hogy a XXI. században az európai közösségi térben nyertesek leszünk, vagy ismét veszteseknek bizonyulunk – mondotta, majd hozzátette, megítélése szerint jelen pillanatban vesztésre állunk, a magyar kormány pedig rendkívüli ellenszélben tesz emberpróbáló erőfeszítéseket, hogy sorsunkon fordítani tudjon. Kitért Markó Béla Népszabadságban megjelent „ominózus írására”, amelyben Orbán Viktort támadja, mert nemzetállamról, homogén társadalomról beszél. Véleménye szerint helytelenül szól Markó az erdélyiek nevében, hisz a többség jól látja, Orbán azért küzd, hogy „gátat vessen a keresztény kultúrával szemben ellenséges tömegek beözönlésének”. Tőkés szerint az erdélyi magyarok kétharmada sem a megélhetési bevándorlókból, sem az EU által kikövezett „görög útból” nem kér, „jobb szeretnénk a magunk útján, a magyar úton járni”. „Mi, erdélyiek a rossz értelemben vett román útból sem kérünk, lehetőleg erdélyi testvéreinkkel saját utunkon, az erdélyiek útján kívánunk járni, a székelység pedig a saját székely útját kívánja követni” – mondotta. Elítélte, hogy az RMDSZ egyes vezető képviselői bármilyen felhatalmazás nélkül tavaly „önhatalmúlag újabb neptuni tárgyalásokba bocsátkoztak Brassó-Pojánán”, majd szolidaritását fejezte ki az ütközőzónába került Ukrajnával és Moldovával. Mint fogalmazott: nem lát kivetnivalót a moldovaiak egyesülési törekvéseiben. Magyarország támogatja a Transznisztriai helyzet rendezését, Románia schengeni övezetbe való felvételét, de mindezek fejében „hasonló viszonyulást és bánásmódot vár el” a területeiken élő, nemzeti önrendelkezésre igényt tartó magyar közösségekkel szemben. Megköszönte a magyar kormány támogatását, és elmondta, az EMNT is, a Kárpát-medencei Autonómiatanács is azon fáradozik, hogy „áttörést jelentő, gyökeres változás következzen be a magyar kisebbségi önrendelkezés viszonylatában”.
Veszélyben Európa
Nincs könnyű helyzetben tavalyi, vihart kiváltó beszéde után, túl magas a mérce – kezdte előadását Orbán Viktor. Idén óvatosabb lesz, „nem szabad túlzásba vinni a mégoly brazilos cseleket sem, mert a végén az ember elbotlik a saját lábában” — mondotta.
Rámutatott: a politikai jövőt nem lehet éleslátással, jó távcsővel kifürkészni, hiszen a jövő „nincsen kész”, a múltból kell megfejteni, abból, amit már ismerünk. Ma az újkori népvándorlás jelenségéből kell a tanulságokat megérteni – mondta, hozzátéve, hogy ez politikai döntések következménye, az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket, és arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi népvándorlási hullám csak a kezdet. Orbán Viktor szerint ma a tét Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása. Kiemelte, most már nem csupán az a kérdés, mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna – jelentette ki. „De van valami, amit nemcsak szeretnénk, hanem akarunk, mert csak tőlünk függ: meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot” – hangsúlyozta.
Baloldali ténykedések
Orbán Viktor szerint ezt azért kell ismételten leszögezni, mert vannak, akik erről másként gondolkodnak. Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát, úgy tekintik, hogy a migráció eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt, felszámolhatja a nemzeti kereteket, ezzel pedig történelmi távú céljuk is teljesül – vélte a miniszterelnök. Szerinte jó néhány brüsszeli pénzügyi és politikai erőközpont is abban érdekelt, hogy eltöröljék a nemzeti kereteket, felszámolják a nemzeti identitást. Orbán véleménye szerint a felerősödő migráció azzal is összefüggésben áll, hogy a Nyugat emberi jogi fundamentalizmusa morális bátorítást nyújt nemcsak a valódi menekülteknek, de a megélhetési bevándorlóknak is. Mivel az EU-nak csak elvei vannak, valódi szuverenitás – pl. határőrsége – nincsen, nem tudja megvédeni az európai embereket az illegális bevándorlók tömegeitől, majd a volt német külügyminisztert idézte: „Európával az a baj, hogy egy hegynek fölfelé rugdos egy konzervdobozt, és csodálkozik, hogy visszagurul.”
Valami elromlott
Megjegyezte: korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami „elromlott”, a valamikor pragmatikus Európa mára ideológiai rögeszmévé vált. „Amit mi, magyarok csinálunk, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik bele Brüsszel ideológiai elképzeléseibe, vagyis nem gyengíti, hanem erősíti a magyar nemzeti és állami szuverenitást, onnan nézve mégis kárhoztatandó” – fogalmazott Orbán Viktor. Meglátása szerint ezért nem boldogul az EU a görög válsággal sem. Európát a sikeres megoldások tehetnék erőssé, de Brüsszelben úgy gondolják, hogy ehhez valahogy „össze kellene kalapálni” az Európai Egyesült Államokat, pedig nem szabadna Amerikát utánozni, amelyet nem az tesz naggyá, hogy nincsenek benne nemzetek, hanem az, hogy képes sikeres megoldásokkal előrukkolni. Európa 2008 óta, a gazdasági válság kezdete óta adós maradt mindezzel. Orbán Viktor úgy vélte: az illegális bevándorlás jelenségéből ma kiolvashatók a legfontosabb teendők. Szerinte a magyarok nem hagyhatják, hogy rajtuk is megismételjék a multikulturális modell kísérletét. Másfelől látniuk kell az összefüggést az EU-ba bevándorló tömegek és a terrorizmus térnyerése között, és azt is, hogy a törvénytelen bevándorlók hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez, csökken a polgárok biztonsága, növekszik a bűnözés. Orbán Viktor ismertette a nemzeti konzultáció eredményeit: a nyolcmillió kérdőív közül több mint egymilliót küldtek vissza kitöltve, és az eredmények szerint 95 százalék azt mondta, a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség. Véleménye szerint az eredmények azt jelentik, hogy Magyarország biztos és stabil ország, a magyarok pedig egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarnak maradni az őket körülvevő bizonytalan világban.
Sportközvetítéstől a jelképhasználatig
Az előadások után a közönség kérdésein volt a sor, amelyek ezúttal is szerteágazóak voltak, erdélyi magyarságot, Magyarországot és világpolitikát egyaránt érintettek. Többen is érdeklődtek a marosvásárhelyi magyar orvosi egyetem visszaállításának esélyeiről, a magyarság szempontjából elveszettnek vélt Marosvásárhely visszaszerzéséről, de felmerült az az igény is, hogy Erdélyben is nézhető legyen az M4 sportcsatorna, kérdés hangzott el a magyar–román viszony alakulásáról, volt hozzászólás jelképeink üldözéséről, jogaink korlátozásáról, és számtalan felvetés foglalkozott az előadások alaptémájával, a bevándorlással.
Ha keveset kérünk, még kevesebbet kapunk
Tőkés László a jelképek tilalma kapcsán mondta el, hogy rendkívül szerencsétlennek tartja azt a zászlótörvényt, amely megkerüli a saját jelképek használatát, és „önkormányzati, partikuláris joggá degradálja”, hogy milyen zászló tűzhető ki. Véleménye szerint ez még az apró lépések politikájába sem illik bele, „olyan, mint a béklyó a jószág lábán”. A sportcsatorna kapcsán elszomorítónak nevezte, hogy a kisebbségi és nyelvi jogoknál előbbre való a kommunikációs cégek nyeresége, az EU-ban hirdetik a nyelvi sokszínűséget, EP-képviselőként ő is megpróbál mindent megtenni ennek érdekében. A magyar orvosi kapcsán kifejtette, hogy huszonöt év alatt szinte elfelejtettük eredeti célkitűzéseinket a tanügyi autonómiával, az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan, ma már a nyelvi könnyítésekkel is megelégednénk. A kis lépések opportunista politikája azért is rossz, mert leszállította az igényszintünket. Ha az RMDSZ olcsón adja a libát, nyilvánvaló, hogy tőle fogják megvásárolni – mondotta. Ugyanez a helyzet az autonómiával, ha keveset kérünk, annál is kevesebbet fogunk kapni. A jelenlegi geopolitikai helyzetben egy új kezdet lehetősége is felfedezhető, azon kell lennünk, hogy ebből a rosszból kihozzuk a maximális jót az autonómia ügyében. Az SZÉKELY NEMZETI TANÁCS állhatatos kiállásának köszönhetően az európai témák toplistáján nagyon előkelő helyre került a székely autonómia ügye, ezt igyekeznek kihasználni, továbbfejleszteni, egy integrált, konvergens autonómia-képviseletben gondolkodnak.
A kitartás a kulcs
Orbán Viktor válaszait azzal kezdte, hogy kormánya mostani ciklusának négy évét a nemzetpolitikai építkezésre szánja. A magyarországi ágazati politikákat meg akarják valósítani Kárpát-medencei méretekben is, ezt az EU szabályai is segítik, és ez vonatkozik az orvosképzésre is. A sporttelevízió kérdését fontosnak nevezte, és rendezését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesre bízta. A jelképhasználattal kapcsolatban a kitartást nevezte a kulcsnak, az segíthet, ha minden tiltás, ellenállás dacára minél többen és minél többet használják a magyar szimbólumokat. Mint fogalmazott, a román–magyar viszonyról „sok boldogító dolgot” nem tud mondani, 2012-ig egy kiegyensúlyozott, bizalmi alapon álló, eredményes együttműködésük volt az akkori román kormánnyal, az azóta regnáló baloldali kormány példátlanul sokszor rúgott bele Magyarországba. „Most senki sem tudja, mi történik, illetve miért nem történik semmi” – fogalmazott, egy átmeneti időszak van Romániában, reményei szerint a jövőben kevésbé terhelik majd a román–magyar viszonyt az eddig jellemző személyeskedő megnyilvánulások. „Megpróbáljuk ott folytatni, ahol 2012-ben a románok döntése eredményeképpen abbahagytuk.” Lát lehetőséget az új kezdetre, de ez a román félen áll vagy bukik.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kinyilatkoztatások helyett
Hiába várta ugrásra készen az európai és a magyar baloldal Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét, hogy a tavalyi esethez hasonlóan kiragadják a kontextusból valamely meredekebb állítását, és aztán hónapokig diktátorozhassák, gerjesszék a kormány- és magyarellenes hangulatot Nyugaton – Magyarország miniszterelnökének a menekültügyi helyzetre és Európa jövőjére fókuszáló előadása ezúttal visszafogottabb, elemző beszéd volt.
Amit pedig a magyar baloldalról mondott, azt aligha teszik ki az ablakba vagy ragozzák hetekig: azt ugyanis igencsak nehéz lesz megmagyarázniuk, hogy tíz évvel korábban miért riogatták a magyarországiakat a külhoni magyarokkal, most meg tárt karokkal várnák az embercsempész-hálózatok segítségével Európát elözönlő migránsokat. Persze, mindez nem akadályozta meg a magyar baloldalt, hogy már szombaton válogatott jelzőkkel – hajmeresztő, uszító, gyűlöletkeltő, megalkuvó – illesse Orbán szavait, csak éppen érveik fogyatkoznak egyre látványosabban.
De csalódniuk kellett a gyűlöletkeltésből hasznot húzni akaró román szélsőséges nacionalistáknak is, a magyar miniszterelnök igen higgadtan nyilatkozott a magyar-román viszonyról, megismételve Budapest eltökéltségét, hogy újra kimozdítsák a holtpontról a 2012-es kormányváltás után befagyott kapcsolatot. A román külügy erre nem reagált, azon viszont érdemesnek tartotta felháborodni, hogy a magyar miniszterelnök közösségi oldalán megosztott 26 tusványosi hangulatkép közül az egyik a jelvényeket, kitűzőket árusító standot ábrázolja, a kínálatban pedig székely zászló és Nagy-Magyarország térképe is szerepelt.
A kinyilatkoztatások hiánya jellemezte egyébként Orbán Viktornak a külhoni magyarság gondjairól, törekvéseiről szóló mondatait is: a harcias szavak, érzelmi töltetű kijelentések, szimbolikus gesztusok helyett a nemzetpolitikában egyre inkább a pragmatikus megközelítés érvényesül. A rajt után, a hajrá előtt az építkezés ideje jött el a nemzetpolitikában – mondta Orbán Viktor –, és akarva-akaratlanul kicsit ehhez igazodott Tusványos is.
Az erdélyi magyar kórház, a magyar nyelvű orvosi képzés kérdése, a szakoktatás támogatása, a magyar Erasmus-program beindítása, a magyar sportcsatorna ügye – megannyi olyan konkrét feladat, amelyre megoldást kerestek, amelyet megvitattak, vagy amelyről éppen megállapodást írtak alá az elmúlt héten Tusnádfürdőn. És ezek bizony – a baloldal válogatott jelzőivel ellentétben – maradandó eredményt hozhatnak, gyakorlati haszonnal járnak, mindennapjainkat befolyásolják.
Úgy tűnik tehát, a kinyilatkoztatások után a tettek ideje érkezett el a magyar nemzetpolitikában. Csak legyen elég időnk az építkezésre ama hajrá előtt.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Véget ért a 26. Tusványos
Orbán Viktor a migrációról, a román–magyar kapcsolatról
A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában – mondta szombaton a magyar miniszterelnök, aki a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján ismertette a témában rendezett nemzeti konzultáció eredményeit.
Az erdélyi szabadegyetem sportpályáján összegyűlt többezres hallgatóság előtt Orbán Viktor arról beszélt: ma az újkori népvándorlás jelenségéből kell a tanulságokat megérteni. Rámutatott: az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket.
Megjegyezte: korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami "elromlott", a valamikor pragmatikus Európa ideológiai rögeszmévé vált.
Megállapította: a törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti, veszélyt jelent közös értékeire, kultúrájára és sokszínűségére is. Az ország "harapófogóba" került: délről érkeznek az újabb bevándorlók, és fennáll a veszélye, hogy nyugatról is visszaküldik az innen távozott bevándorlókat Magyarországra. Ezt a kettős nyomást az ország nem bírja ki – mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint ezért volt szükség megkeresni a közösségi egyetértés pontjait a nemzeti konzultáció által.
A román–magyar kapcsolatokat firtató kérdésre azt mondta: nem sok boldogítót tud mondani. Hozzátette: ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország akkori kormányai között. Megjegyezte: nem emlékszik arra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta. A kormányfő ugyanakkor lát lehetőséget egy új kezdetre, a magyarok készek felvenni a fonalat.
Dusa szerint
Orbán most "mérsékeltebb" volt
Mircea Dusa védelmi miniszter szerint Orbán Viktor kormányfő a korábbi évekhez képest "mérsékeltebb" beszédet tartott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján.
Dusa a PSD Maros megyei szervezetének tanácskozásán utalt a magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédére.
"Mindkét ország tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak, egymáshoz fűződő kapcsolatát pedig arra a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapoznia, amely ezt a két szervezetet jellemzi. A román–magyar viszonyban, gazdasági és társadalmi együttműködésben is tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, a kétoldalú szerződéseket."
A külügy kifogást emelt
A külügyminisztérium Facebook-bejegyzésben kifogásolta vasárnap, hogy Orbán Viktor saját közösségi oldalán olyan, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn készült fotókat is közzétett, amelyek Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmaznak.
Orbán Viktor oldalán kéttucatnyi hangulatkép jelent meg a szabadegyetemről: az egyik felvétel egy jelvényárus portékáját ábrázolja, aki Nagy-Magyarország térképét megjelenítő kitűzőket is árul, másutt pedig székely zászlók láthatók.
"Sajnos alig egy nappal azt követően, hogy a pragmatizmus és a hatékony román–magyar kapcsolatok mellett emelt szót, a magyar miniszterelnök Nagy-Magyarország- és Székelyföld-jelképeket tartalmazó képeket jelentetett meg Facebook-oldalán" – olvasható a külügyi tárca bejegyzésében.
Népújság (Marosvásárhely)

Nemzetpolitikai utazósebesség
Nemzetpolitikai kérdés az egységes Kárpát-medencei magyar egészségügyi ellátás feltételeinek megteremtése, és ebből az építkezésből Marosvásárhely nem maradhat ki – jelentette Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban megtartott beszédét követően a közönség soraiból érkező felvetésre, miszerint Marosvásárhelyen épüljön fel az állami magyar kórház, Orbán kijelentette, nem elég, hogy ezt a magyar és az erdélyi politikusok akarják, a helyieknek is akarniuk kell. „Ha nem figyelek oda, az alapokat ásni kezdik”
A kormányfő megjegyezte, két napja érkezett, és csak kapkodja a fejét, „mert itt mindenki tud arról, hogy a magyar kormány kórházat épít”. „Ha nem figyelek oda, még az alapokat is ásni kezdik” – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta, a kormányzati ciklus négy évét nemzetpolitikai építkezésre szánja. A kajak-kenuból származó hasonlattal élve úgy fogalmazott, van rajt, utazósebesség és hajrá. „Most az erőgyűjtés, az építkezés és az utazósebesség a feladat” – mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint semmi akadálya annak, hogy Kolozsváron szakiskolát nyissanak, és ahogy az erejükből telik, minél több szakmunkásképző intézetet indítsanak mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, és ehhez nemcsak joguk, hanem igény is van. „Ez vonatkozik az orvosképzésre is. Az a kérdés, hogy az egységes Kárpát-medencei magyar egészségügyi ellátás szempontjából mit kell megvalósítani a nemzetpolitikából levezetve” – tette hozzá. Amint arról beszámoltunk, Zombor Gábor egészségügyi államtitkár már június elején jelezte, Orbán Viktor miniszterelnök teljes mellszélességgel kiáll az erdélyi kórház építésének terve mellett. Mint mondta, több helyszínt is vizsgálnak, „nemcsak egy elemben gondolkodik a kormány”. A magyar állami pénzből létrehozandó erdélyi kórház ötletét egyébként korábban Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként felvetette, de hasonló javaslattal állt elő a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is. Ennek érdekében az egyház már megvásárolt egy telket Nagyváradon, ugyanakkor ötszáz oldalas hatástanulmány is készült.
Krónika (Kolozsvár)

Lényeges kérdések
Csalódniuk kellett azoknak, akik arra számítottak, az illiberális demokráciáról tett tavalyi értekezésére rátromfolva Orbán Viktor a tusnádfürdői szabadegyetemen idén is mond valami hasonló „egetrengetőt”.
Várható volt, hogy a 25 éve hagyományossá vált, a táborlakók által előszeretettel Orbán-koncertként emlegetett tusványosi beszédet ezúttal a bevándorlás kérdése tematizálja, e téren pedig a miniszterelnök gyakorlatilag megerősítette kormánya eddigi markáns álláspontját. Azt, hogy Budapest határozottan elkötelezett az újkori népvándorlás megállítása mellett, és ebből nem hajlandó engedni. Nem számít meglepetésnek a témában lezajlott nemzeti konzultáció szintén Tusnádfürdőn ismertetett eredménye sem, amely még ha nem is tükrözi teljes mértékben az anyaországi társadalom viszonyulását, jelentős hátszelet biztosít a kormány szigorú bevándorláspolitikájának. Amelyről egyre többször kiderül, hogy Európa nyugati felében is egyetértenek vele, csak a szókimondó orbáni retorikához képest sokan óvatosabban mernek rátapintani a lényegre. Mindemellett a migrációs hullámnak egyelőre kevésbé kitett Románia hatóságainak már most jó lenne felkészülniük arra, hogy a magyar–szerb határon felépülő kerítést elkerülve a bevándorlók egy része valószínűleg az országon keresztül lép majd be az EU-ba. A kontinens egészét sújtó menekültkérdésen túlmenően a külhoni, ezen belül az erdélyi magyarok számára fontos hír, hogy a tusnádfürdői szabadegyetemen megerősítést nyert, miszerint a magyar kormány prioritásként tekint a nemzetpolitikai építkezésre. A határon túli magyar közösségek megtartását erősítő projektek közül kiemelendő a Kárpát-medencére kiterjesztendő egységes egészségügyi ellátás ügye, amely ugyancsak kiemelt helyen szerepel az Orbán-kormány stratégiájában. Úgy tűnik viszont, hogy az Erdélybe tervezett „állami magyar kórház” megvalósításának jelenleg a partiumi és a székelyföldi magyar közösségek körében zajló versengés, intenzív lobbi a legnagyobb akadálya. Vagyis mielőtt benyújtaná a számlát a budapesti kormánynak, az erdélyi magyarságnak kellene eldöntenie, hol működhetne a leghasznosabban és a -hatékonyabban az egészségügyi intézmény.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)