Jún. 23-án Kalotaszeg, Aranyosszék és Kolozsvár dalosai léptek fel a tordaszentlászlói kórustalálkozón. Az RMDSZ és a Közép-Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /KEMKE/ rendezésében zajlott le a találkozó. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Várfalván kórustalálkozó volt, ezt megelőzően Tordaszentlászlón rendeztek hasonló találkozót. Várfalván 1927-ben alapították meg a vegyeskórust, a találkozón erre is emlékeztek, a kórus zászlóavatásával. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Tordaszentlászló könyvtárából három hete teherautóval a zúzdába vitték a magyar könyveket és folyóiratokat, így a Korunk és a Művelődés teljes kollekcióját és a teljes Jókai-sorozatot. 1988-ban volt hasonló akció, akkor is csak magyar könyveket vittek el. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Tordaszentlászlón jún. 29-én másodszor szervezték meg a dalostalálkozót, melyen idén Kolozs, Fehér és Szilágy megyéből húsz kórus vett részt. Boldizsár Zeyk Imre tanárral az élen a helybeliek szervezték meg ez a szép találkozót. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Márc. 19-én a rendőrség házkutatást tartott - névtelen feljelentés alapján - Tordaszentlászlón Szőke Zoltán református lelkész, Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök, valamint Magyarlétán Barta Lajos református lelkésznél, továbbá mindkét helyen a református templomban. Segélyszállítmányok hűtlen kezelésével vádolták a névtelen feljelentők a felsoroltakat. A házkutatás eredménytelenül végződött, nem találtak semmit, ezt jegyzőkönyvbe is vették. /Makkay József: Templomszentségtelenítés ? balkáni módra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán márc. 19-én történt házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Makkay József: Házkutatások nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 21-én írásban tiltakozott a hatósági túlkapás, a templomok megszentségtelenítése, az RMDSZ-vezetők zaklatása ellen. /Tiltakozás = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Podhránszky László képviselő márc. 29-én interpellált a belügyminiszterhez és az országos főügyészhez, tiltakozva a márc. 19-én Tordaszentlászlón történt házkutatások miatt, amikor a templomot is átkutatták, felszedték a padlót is. Még a diktatúra idején sem kerestek szeretetcsomagokat a templomok padlója alatt. Nem a főügyész adta ki az utasítást a házkutatásra, most kezdik vizsgálni, ki írhatta alá az utasítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

A Református Egyházak Világszövetsége Theodor Stolojan miniszterelnökhöz írt, márc. 30-án kelt levelében tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán templomokban és lelkészlakásokban végrehajtott házkutatások miatt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./

Tordaszentlászlón jún. 27-én ünnepélyesen felavatták a falu névadójának, Szent Lászlónak a szobrát, Sántha Csaba szovátai szobrászművész alkotását. Ekkor tartották a Szent László napi kórustalálkozót, azonkívül megnyílt Györkös Mányi Albert kiállítása, ahol Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos olvasta fel Entz Géza államtitkárnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a hetvenéves festőművészhez intézett levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Sikeresek voltak a jún. 8-10-e között megrendezett Szatmári Bábos Napok, ezt nemcsak a fesztivál kezdeményezője, Csoha István vallja. A nagyváradi Állami Bábszínház, a kolozsvári Puck Bábszínház, a tordaszentlászlói Fricska Bábszínház, a szatmárnémeti Madisz Bábszínház, a nagybányai Bábszínház mellett a komáromi Napsugár Bábszínház, é a nyíregyházi Mesekert Bábszínház előadást tartott Szatmárnémetiben, Túrterebesen, Bogdándon, Kökényesden, Kányaházán, Pusztadarócon és Lázáriban. /Gál Éva Emese: Bábosok ünnepe volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

"Tordaszentlászlón negyedik alkalommal rendezték meg Szent László napján a kórusfesztivált, amely a régió dalárdáinak, templomi kórusainak évi megmérettetése volt. Huszonöt magyar kórus gyűlt össze közelebbről vagy távolabbról, Szlovákiából, Pécsről, Kolozsvárról, Bánffyhunyadról, Nagyenyedről és még sok településről. A zenei anyanyelv megtartó erejében bízva énekeltek a kórusok. /Kisgyörgy Réka. "Fogadd el hálaénekünk?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

Boldizsár Zeyk Imre, Tordaszentlászló RMDSZ elnöke szerint valószínűleg látszik, hogy faluját Szent László alapította. Tordaszentlászló 1600 lakosú, itt rendezik meg évente a kórustalálkozókat. A helyi RMDSZ oldotta meg a földkimérést. A falubeliek létrehozták a gépállomást, tulajdonukba került a tsz traktorállománya. /Kisgyörgy Réka: Tordaszentlászló múltja és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

"Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./"

Magyarléta színmagyar település, ahol csak négyosztályos magyar iskola van, a következő évtől választhatnak, vagy a közelebbi román faluban, Havasasszonyfalván vagy a távolabbi színmagyar Tordaszentlászlón. Boldizsár Ibolya, tordaszentlászlói iskolaigazgató elmondta, hogy ebben a tanévben már egyetlen magyarlétai magyar gyermek sem érkezett a magyar iskolába, mindegyik román iskolában folytatja a tanulást. Annak ellenére, hogy mikrobuszt is beszereztek, hogy a magyarlétai tanulókat vigye Tordaszentlászlóba és vissza. Az újságíró, Szabó Csaba érdeklődni kezdett a szülőknél és a gyermekeknél. A román iskolában egy tantárggyal, a magyarral kevesebb van, ott nem olyan szigorúak, minden barátja román iskolába jár, ne maradjon ő se ki ebből... hangzottak a válaszok. A román tagozatra járóknak tantárgyként oktathatnák a magyar nyelvet, de ettől az évtől kezdve a szülők ezt sem igényelték. /Szabó Csaba: A Magyarléta-jelenség nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

"Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./"

"A romániai magyar társadalomnak tudnia kell, hogy van például egy színmagyar Magyarléta község, ahonnan egyetlen magyar gyermek sem akar ötödiktől a szomszédos Tordaszentlászlón magyarul tanulni, akkor sem, ha mikrobusz viszi őket iskolába.Ezeknek az adatoknak a birtokában kell szórványprogramot összeállítani. - Sajnos azoknak az embereknek a nevét, akik a közösség megmaradásáért eredményesen harcoltak, nem nagyon kapja fel a sajtó. /Szabó Csaba: Szórvány és szélmalom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Jún. 28-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón a helybeli RMDSZ és EMKE égisze alatt a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót. Idén több mint húsz különböző hazai és külföldi kórus jelentkezett erre a rangos rendezvényre, többek között a Budapesti Szenátor-Kórus, azaz a Magyar Parlament kórusa. Az ünnepi megnyitóra a helybéli református templomban került sor, ahol Hajdú Zoltán enyingi (Magyarország) református lelkész, országgyűlési képviselő hirdetett igét, majd Szőke Zoltán, a templom lelkésze üdvözölte az egybegyűlteket és ismertette a napi programot. Ezt követően a tordaszentlászlói kórus (karvezető: Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke), valamint a Szenátor-Kórus (karvezető: Iványi Tamás országgyűlési képviselő) hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A nemzeti imánk eléneklése után a templom cintermében folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Szent László mellszobra előtt, koszorúzással egybekötve tisztelgett az ünneplő közönség. Beszédet mondott Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos, a helybéli RMDSZ elnöke, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa, Kóródi Mária, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Szavalatok és énekszámok után a helybéli fúvószenekar kíséretében a kórusok felvonultak a faluban a Művelődési Házhoz, ahol a dalkörök fellépésével folytatódott a rendezvény. A délutáni hangverseny előtt a Művelődési Házban beszédet mondott Bárdos Attila polgármester, Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Szép Gyula, a Kolozs megyei Művelődési Felügyelőség részéről, valamint Mátyás László, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal Kolozs megyei kirendeltségének munkatársa. A kórusok emlékbe Kodály Zoltán plakettet és zászlószalagot vehettek át."

"Ugyancsak Tordaszentlászlón, a festő Györkös Mányi Albert születésének 75. évfordulója alkalmából képkiállítást nyitottak meg. A rendezvényt beárnyékolta az, hogy a Művelődési Minisztérium az idén nem tudta biztosítani a szervezőknek az anyagi támogatást, mert úgymond "szegény a kincstár". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 30., 1060. sz./"

"A Jurnalul National bukaresti lapnak adott nyilatkozatában nemzeti hősnek, nem pedig zászlótolvajnak tartja magát Roman Neag, aki ellopta a magyar lobogót Kolozsváron, a főkonzulátus épületéről. Végül a három tettes /polgármesteri hivatal alkalmazottai/ beismerte, hogy főnökeik utasítására követték el tettüket. /Népszava, júl. 29./ Az Ion Iliescu által vezetett Társadalmi Demokrácia Pártja júl. 28-i nyilatkozatában ellenezte a zászlótolvajok felelősségre vonását. - Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa levélben fordult a kormányhoz a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében, kifejtve, hogy a magyarok középkori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. A prefektus Tibori Szabó Zoltán kérdésére megerősítette, hogy nem ért egyet a régi magyar nevek kiírásával, szerinte a román városneveket lehet csak magyarra fordítani. A prefektus szerint semmiképpen sem lehet például Tordaszentlászló nevet használni. /Népszabadság, júl. 29./"

"Bárdos Attila, Tordaszentlászló polgármestere még júniusban elrendelte a kétnyelvű táblák kifüggesztését. Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint Bárdos Attila helyesen járt el. Amikor kifüggesztették a kétnyelvű táblákat, a kolozsvári román sajtó hevesen támadta őket. /Kétnyelvű feliratok Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ "

"Ugyancsak aug. 6-án ülésezett - Boros János megyei elnök kezdeményezésére - az RMDSZ Kolozs Megyei Politikai Konzultatív Tanácsa, melyen a PNL-t leszámítva, valamennyi koalíciós párt képviselője részt vett. A megyei elnök tájékoztatta a jelenlévőket a kétnyelvű helységnévtáblák alkalmazásának Tordaszentlászlón elfogadott ütemtervéről, melyet a pártok képviselői elfogadhatónak találtak. A koalíciós partnerek, Gavril Dejeu belügyminiszter kolozsvári felhívására hivatkozva, aki a politikai nyilatkozatoktól való tartózkodásra intette a pártokat, nem találták időszerűnek egy közös nyilatkozat aláírását, de nem zárkóztak el az RMDSZ állásfoglalásától. Helyette inkább az RMDSZ által kezdeményezendő bűnvádi eljárást tartották célravezetőbbnek. Így az eredetileg koalíciós nyilatkozat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének állásfoglalásaként jutott el a médiához, illetve jelent meg az RMDSZ Tájékoztatóban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088./"

"Aug. 6-án Tordaszentlászlón üléseztek Kolozs megye RMDSZ-polgármesterei és alpolgármesterei. A tanácskozáson részt vettek Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kovács István önkormányzati alelnök, Pálfi Károly, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, Boldizsár-Zeyk Imre megyei tanácsos, valamint Tordaszentlászló község tanácsosai. Az ülésen Boros János ismertette a 22/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet végrehajtási előírásait, Remus Opris kormányfőtitkár vonatkozó átiratát, és dokumentációval látta el a polgármestereket a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. A vita során pontosították a helységnévtáblákkal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki-kivitelezési problémákat. Döntés született arról, hogy egy hónapon belül kétnyelvű helységnévtáblák kerülnek azokra a településekre, ahol RMDSZ-polgármester és RMDSZ többségű tanács van, és szorgalmazták a kétnyelvű táblák felállítását azon községek esetében is, ahol az RMDSZ csak alpolgármesteri szinten van képviselve. Aug. 8-án, pénteken hasonló tanácskozásra került sor azoknak az önkormányzatoknak a képviselőivel is, ahol csak tanácsosaink vannak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE Brassóban született újjá, majd megalakultak a megyei szervezetei is. Kolozs megyében öt éve, 1992. szept. 17-én hívták életre az EMKÉ-t, emlékezet vissza az újraindulásra Minier Csaba, a Kolozs megyei EMKE elnöke. Az öt évi munkájukat csak körvonalazni lehet. Egyedül Kolozsváron két műkedvelő színjátszó csoportot hoztak létre: a Horváth Béla Stúdió Színpadot és a Nosztalgia Színpadot. Öt éve működik Minier Csaba vezetésével a magyar nyelvű idegenvezetői tanfolyam. Minier Csaba Kiss Margit alelnökkel megalakította a Tulogdi János Honismereti Kört, melynek keretben több mint 200 fiatal sajátította el Erdély történelmét, földrajzát. Öt éve a Pro Juventute Egyesülettel közösen szervezik a márc. 15-i és okt. 6-i emlékműsorokat. Jelenleg 29 EMKE-csoport működik a megyében, ezek között van a tordaszentlászlói EMKE, a gyalui Kalotaszegi Üzenet, a Bárdos Miklós Művelődési Kör, a dési EMKE, a tordai Jósika Miklós Kör, a magyarpalatkai Réthei Pr. Marian Hagyományőrző Csoport, Mészkőn a Balázs Ferenc Közművelődési Kör. 1996-ban az EMKÉ-hez csatlakozott a Vakvarjúcska bábcsoport. Az EMKE foglalkozik a külföldi kapcsolatokkal is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

Okt. 9-11. között Kolozsváron "Műemlékvédelem, településfejlesztés és környezetvédelem az önkormányzatok szintjén" címmel Romániából, Magyarországról és Jugoszláviából egybegyűlt szakemberek, polgármesterek tartottak konferenciát, továbbá tényfeltáró szakmai kirándulást /Torda, Mészkő, Torockó, Tordaszentlászló, Kőrösfő és Magyarvista/ és vitafórumot, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében. - A romániai magyar polgármesterek, tanácsosok és szakemberek számára megfogalmazott "Kolozsvári felhívás" kiemeli a településfejlesztés kérdéseit megvizsgáló és alakító lakossági fórumok szükségességét a rendszerváltás következményeként. - A találkozón részt vettek Kiss János Botond környezetvédelmi államtitkár, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa és Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is, míg a megnyitót Székely István önkormányzati alelnök és Balogh Ferenc KLMT-elnök, az RMDSZ ÜE főelőadója tartották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 1032. sz./

"A Jurnalul National szerint "Tordaszentlászlóban a románok és a magyarok ellopják egymás helységnévtábláit". Bárdos Attila helyi polgármester kijelentette, hogy a román táblák leszedése egyértelműen provokáció, nem pedig a magyar lakosság bosszúhadjárata. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester perrel fenyegetőzik. Eljárást kell indítani azok ellen, akik a községek elmagyarosításával foglalkoznak, mondta. A Kolozs megyei Szentlászló, Kőrösfő és Szék azért magyarosodott el, mert a hajdani magyar uralom idején használt elnevezéseket elevenítették fel, állapította meg. Azokat kell letartóztatni, sürgette Funar, akik RMDSZ-vezetőként felelősek ez ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Tordaszentlászló polgármesteri hivatala hetek ót a táblaüggyel van elfoglalva. Hiába van érvényes kormányrendelet a kétnyelvű helynévtáblákról, ismeretlen tettesek bemázolják vagy ellopják a táblákat. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Erdélyszerte megtörténik az, ami Tordaszentlászlón: ismeretlenek eltüntetik a magyar helynévtáblákat. Ez történt Magyarlétán is. A rendőrség nyomoz az ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./