Kolozs megyében kilenc tanintézményben zajlik magyar nyelvű szakoktatás – ebből hét iskola Kolozsváron, egy-egy pedig Tordán és Bánffyhunyadon működik. A gondot a magyar nyelvű tanárhiány képezi, emiatt több iskolában is arra kényszerülnek a diákok, hogy az eredetileg magyar nyelven meghirdetett osztályokban románul is tanuljanak. A legaggasztóbb helyzet a távközlési szakiskolában van, ahol egy magyar tannyelvű osztály 3–4 évvel ezelőtt már létezett. Mivel az iskola nem rendelkezett kellő számú magyar tanerővel, a szülők beleegyezésével románul folyt az oktatás – tájékoztatott Stefan Biluca igazgató. Magyar nyelven csak az anyanyelv, matematika és hitoktatás zajlik, a szaktantárgyakat kizárólag románul tanulják. Az Alexandru Borza Mezőgazdasági Iskolaközpontban csak néhány tantárgyat – informatika, fizika és kémia – tanítanak magyarul. A többi kolozsvári szakiskolában a tanulók minden tantárgyat magyarul tanulnak. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes rámutatott, iskolánként többnyire 1–2 magyar tannyelvű osztály létezik, ezért nehezen jön ki a tanárok kötelező óraszáma. Megoldást jelentene, ha a magyar szakiskolai osztályok egy tanintézményhez tartoznának. A tanerőhiányt súlyosbítja az, hogy a létező kevés magyar szakember között vannak olyanok, akik éveken keresztül románul tanítottak, ezért nagyon nehezen vagy egyáltalán nem képesek átállni magyar nyelvű oktatásra. /Nagy-Hintós Diana: Nehéz helyzetben a kolozsvári magyar nyelvű szakoktatás. Románul tanulnak a magyar nyelvű osztályokban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Aranyosrákos unitárius falu. Aranyosszék, a régi székely székek egyik települése. Itt született 1860 augusztusában Borbély György, jómódú parasztgazda gyermekeként. Tanulmányait a kolozsvári unitárius gimnáziumban folytatta, majd Debrecenben érettségizett. Kolozsváron szerzett latin–magyar szakos tanári diplomát. Sorozatban nyerte a futó és távgyalogló versenyeket. Ezek eredményeként elsőként nyerte el az Erdély bajnoka címet. 26 vármegyén, 250 községen keresztül, 65 nap alatt 1950 km-t gyalogolt. Terjedelmes és színes beszámolókat küldött útjának állomásairól. Ekkoriban honosodottk meg Kolozsváron a biciklisport. Nagykerekű velocipéddel elkerekezett Párizsba, az 1889-es világkiállításra. Szorgalmasan tudósított kalandos útjáról. Írásai dokumentáris értékük mellett szórakoztatóak. 1893-ban az Erdélyben letelepedett Paget Olivérrel, ennek szülőhazájába, Angliába kerekeztek, majd 1895-ben tordai kollégájával, Scharscher Dániellel, Konstantinápolyba ment biciklivel. Útjáról a Kerékpáron keletre című kis könyvében közölt beszámolót. 1896-ban, a Millennium esztendejében Zalaegerszegre telepedett át. 1885-ben alapító tagja az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyletnek, melynek évkönyvét több évig ő szerkesztette. 1930. február 8-án tért örök nyugovóra. /Tatár Zoltán: Aranyosrákos szülötte – Erdély bajnoka: Borbély György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Október 15-én Tordán a Mihai Viteazul Főgimnáziumban került sor az immár 15. alakalommal megszervezett Aranyosvidéki Honismereti Vetélkedőre. A rendezvényt Jósika Miklós emlékére szervezték. A tordai és vidéki iskolákból érkezett hat csapat, közel három órán keresztül mérte fel tudását. Az író halálának 140. évfordulója alkalmából a tordai Balázs Ferenc Önképzőkör és a Petőfi Társaság úgy döntött, hogy a honismereti vetélkedő központi alakja Jósika Miklós személye lesz. Az Aranyosegerbegyi Általános Iskola csapata kiemelt első díjban részesült. A vetélkedőn az aranyosgyéresi és aranyosegerbegyi általános iskolásokból álló Pacsirta Gyermekkórus jelentett színfoltot. /Ladányi Emese Kinga: Honismereti vetélkedő Jósika Miklósról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

November 6-án, vasárnap Tordán az IKE Galériában megnyílt Suba László akvarelljeinek, kerámiáinak, márvány- és bronz-kompozícióinak kiállítása. A tárlatot dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár és Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke nyitotta meg. Suba László kiállításán két sorozat, a Jézus szenvedései és az Ótestamentumra utaló dombormű-láncolat tekinthető meg. A tárlat a Petőfi Társaság által szervezett Népfőiskola nyitányának tekinthető. /(lek): Suba László tárlata Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

December 4-én megnyílt a tordai Petőfi Társaság galériájában a helyi képzőművészek kiállítása. A közönség találkozhatott festményekkel, textil-, üveg-, valamint fából készült alkotásokkal. A magyar kiállítók között volt Deleanu Márta festményeivel, Labancz Lóránt szőnyegeivel, Gruian Alexandra installációival és Nagy Anna-Mária üvegszobraival. /Suba László: Ünnepi kiállítás Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Tordán a Teodor Murasanu Általános Iskolában idén is megszervezték az Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedőt, melyen 63 aranyosvidéki kisdiák vett részt. Dunai Erzsébet, a rendezvény főszervezője elmondta: az idei versenyen a gyerekek kitűnően szerepeltek. Imreh Lajos magyartanára volt a tordai Mihai Viteazul Líceumnak, ő alapította meg a tordai Jósika Miklós Művelődési Kört is. Sokat tett az anyanyelv ápolásáért Tordán, méltó volt arra, hogy róla nevezzék el a vetélkedőt. Aranyosszék /Aranyosegerbegy, Aranyosgyéres, Várfalva, Bágyon, Tordaszentmihály, Harasztos, Tordatúr, Kövend, Mészkő/ érkeztek diákok. /Ladányi Emese Kinga: Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Tordán a Petőfi Társaság által szervezett népfőiskolának gazdag volt a programja. Egészségügy, történelem, művelődés, kultúra egyaránt szerepelt az előadásokon. Dr. Fábián András kolozsvári főorvos a krónikus bronchitisről, Csomafáy Ferenc a média világáról beszélt. Író-olvasó találkozón a Művelődés főszerkesztőjét, Szabó Zsoltot, Csetri Elek történészt és Kovácsné József Magdát látták vendégül, akik frissen megjelent könyveikről szóltak. Csetri Elek Erdélyi fejedelmek a francia forradalom és a napóleoni idők háborúiban (1792–1815) című könyvéről számolt be. Előadástéma volt Torda helytörténete is, illetve szó esett a Tordán megjelenő Aranyosvidék című hetilap 1906-os évfolyamáról is. /Ladányi Emese Kinga: Gazdag program a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

A Felső-Aranyosszékről való tudás teljességgel hiányzik a magyarság köztudatából, két fogalom helyettesíti: a privatizált Tordai-hasadék meg Toroczkó. Ez utóbbi tudományos tévedés alapján sorolódik Aranyosszékhez, írta Cserés Ferenc. Egy vidék, egy etnikum, közösség életképessége két pilléres: anyagi és szellemi. Balázs Ferenc, a szellem embere, lelkészként is az anyagi kultúrát célozta meg, a megélhetést. Nem véletlenül jegyezte meg Vetési László: a teológián Balázs Ferenc szemináriumot kellene bevezetni. Venczel József azt javasolta, legyen nyári, mezőgazdasági képzés a végzős teológusoknak. Aranyosszék Torda vonzáskörzete, hatezer magyar él ezen a vidéken. A hajdan prosperáló vidék ma már a hátrányos helyzetű zónák közé tartozik. Kövend befogadó volt a hatvanas években. Jelenleg a fiatal munkaerő feketemunkázik, napszámoskodik. A 70-es években még magyar település volt, ma már 120 ortodox és 400 unitárius lakja. /Cserés Ferenc: Civilként Aranyosszékről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

Újabb kiállítás helyszíne volt január 15-én Tordán a Petőfi Társaság IKE Galériája. Ezúttal Keszeg Ágnes, IV. éves textil-design szakos hallgató divatterveiből nyílt kiállítás. A tárlatot Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke és Suba László helybeli képzőművész nyitotta meg. /(lek): Keszeg Ágnes kiállítása Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Nemrég jelent meg a tordai származású, jelenleg Magyarországon élő, de Kolozsváron is több évet töltött Bágyoni Szabó István: Elszabadult konténerek. Naplóregény 1986–1989 című, az író és családja magyarországi áttelepedéséről szóló könyve Aradon. Ebből közölt a lap részleteket. /Bágyoni Szabó István: Elszabadult konténerek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Eckstein-Kovács Péter Tordán tett látogatásán a történelmi egyházak, civil szervezetek képviselői, valamint számos magánszemély jelent meg. A meghívottakat Ádámossy Klára RMDSZ elnök fogadta. Elhangzott, a városhoz tartozó 470 ha földterületből az egyházak jelenleg igen keveset birtokolnak. A létesítendő magyar iskola kapcsán Ádámossy Klára rámutatott: a tervek szerint 400-nál több gyermek járna ide. /Ladányi Emese Kinga: Nehezen halad a tordai magyar iskola ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Tordán az Aranyosvidéki Népfőiskola hét végi előadásai betekintést nyújtottak a magyar történelem, illetve az egészséges életmód rejtélyeibe. Lupescu Makó Mária Bocskai István politikai testamentumáról, míg Lupescu Radu Vajdahunyad váráról tartott előadást. Páll Gyöngyvér pszichológiatanár a tordai Petőfi Társaság könyvtárának névadójára, Vásárhelyi Géza íróra, költőre és orvosra emlékezve, az elmagányosodás tüneteiről értekezett. Az egészséges életmódról Máthé Enikő kémiatanár beszélt. /Ladányi Emese Kinga: Királyokról, az emberi élet minőségéről, a társkereséséről. Népfőiskolai előadások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat legfrissebb, összevont száma /2005 nov.-dec./ Tordának és Aranyosszéknek szentelte szinte minden írását. Néhány cím. Aranyosszéki álmok – egy álmatlan történelmi időszakban (Bágyoni Szabó István); Torda 19. századi színházi életéről (Bartha Katalin Ágnes); Adalékok a nevezetes tordai fahíd történetéhez (Hints Miklós); Torda Nemes Várossának Históriája (Bicsok Zoltán); Számvetés helyett Szilágyi Béla festőművész 70. születésnapjára (Máriás József); A IX. Ipp Art 05 – ezúttal Szilágyszórványon (Gáspár Attila); Bocskai István (Csetriné Csongvay Klára); A tordai magyar oktatás évszázadai (Szaniszló Miklós); Torda és környéke fazekassága (Suba László). /Lapszemle. Művelődés/2005 nov.-dec. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Bölöni Domokos újságíró volt a tordai Aranyosvidéki Népfőiskola vendége az elmúlt hét végén. Az előadó a marosvásárhelyi Népújságtól érkezett, az 1990 utáni gyülekezési szabadságról és a kulturális egyesületek létesítéséről tartott előadást. A vendéget Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte. Bölöni Domokos munkásságát Korondon kezdte, mint könyvtáros, tanár, iskolaigazgató, valamint a Firtos Irodalmi Kör pártfogója. Kifejtette: 1990 után megalapozták az azóta is élő, évente négyszer megjelenő Hazanéző helybeli lapot, amelyben magyarságtanítás, irodalom, történelem, gyermekoldal, hungarológia egyaránt megfért. Előadásában Székelyföld városainak – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda – kulturális szervezeteiről, egyesületeiről, csoportosulásairól adott képet. Bemutatta a Baróton megjelenő Erdőszentgyörgyi Figyelőt, a segesvári és medgyesi Nagy-Küküllő, a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő folyóiratot, az évente megjelenő Fehéregyházi Emlékeztetőt, a marosszentgyörgyi Harangszót, a székelyudvarhelyi Keddet, valamint a Moldvai Magyarság, Szászrégen és Vidéke, a Hétfalu és a Bábel című lapokat. Az előadó hangsúlyozta: a lapok terjesztése és ismertetése még a megyék között sem működik. /Ladányi Emese Kinga: Székelyföldi vendégelőadó Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Az elmúlt hét végén Kolozs megye irodalmi köreinek vezetői találkoztak Szamosújváron. A tapasztalatcserén kolozsvári, dési, tordai és helybeli költők, írók és irodalomkritikusok vettek részt. Meghívottként a bethleni irodalmi kör tagjai is megjelentek. A részt vevők az idei tervekről, elképzelésekről tárgyaltak, majd felkeresték a füzesmikolai kolostort, ahol vallási témájú szavaló délutánra került sor, ezután a szamosújvári fiatal költők olvastak fel verseikből. Végül a szamosújvári képgalériában könyvkiállítás keretében mutatták be a megjelent írók és alkotók legfrissebb „termését”. /Erkedi Csaba: Tapasztalatcsere Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Február elsején a Maros Művészegyüttes lépett fel Nagyenyeden, a múlt év decemberében Marosvásárhelyen bemutatott új műsorával. Újdonság volt a sok tematikus tánc, valamint a táncok közé iktatott „állóképek” sorozata. A műsor összeállítása, valamint a koreográfia Varga János munkája, a zenét Moldován H. István és Rossa László írta, tánckarvezetők Kovács Ildikó és Füzesi Albert. Az együttes új műsorát már több helyen bemutatta, például Aranyosgyéresen, Tordán és Dicsőszentmártonban. Szeretnének eljutni Erdély minden fontosabb vidékére, és lehetőleg Magyarországra is. /Bakó Botond: A Maros Művészegyüttes Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Önálló magyar iskola létrehozásáról vitázott február 27-én Bánffyhunyadon a Városi Tanács. Minden egyeztetés ellenére a helyi tanács leszavazta a magyar iskolára vonatkozó javaslatot. A bánffyhunyadi önálló iskola létesítésére vonatkozó első törekvések már 1990-ben szóba kerültek. Az önálló magyar tanintézmény kéréshez több mint 800, jobbára szülőktől származó támogató aláírást csatoltak. Bánffyhunyadon jelenleg két iskolában működik magyar tagozat. Hasonló a helyzet Tordán, itt két helyen is működik magyar nyelvű I–VIII. osztály, egy másik iskolában pedig a IX–XII. osztály. A tordai önálló magyar tannyelvű iskola csak akkor alakulhat meg, ha a tordai tanácsban a koalíciós partnerek kedvezően bírálják el a magyar szülők kérését. Szamosújváron és Désen is megfogalmazódott már az igény az önálló magyar tannyelvű iskolára. Aranyosgyéresen már alig van egy-nyolc osztályra elegendő gyerek, tehát ott nincs lehetőség az önálló magyar iskola létesítésére. /D. I., N.-H. D.: Önálló magyar iskolát kérnek Bánffyhunyadon. Hasonló kérések fogalmazódtak meg a megye többi városában is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Torda város önkormányzata február 28-i ülésén nem tűzte napirendre az önálló magyar iskola létesítésének kérdését. A tanács elhalasztotta a határozat-tervezet megvitatását. A tordai magyar közösség már 1997-ben kérte az önálló magyar iskola létrehozását, de sikertelenül, jelezte Nagy Albert ótordai református esperes. Alighogy a mostani ülés elkezdődött, az NRP tanácsosai kérték, hogy az iskola kérdését iktassák ki a napirendi pontok közül. Gaina Ioan NRP-s városi tanácsos hozzátette: „hagyják békén a romániai oktatást!” Véleménye szerint a közel nyolcszáz aláírás nem tükrözi a város összmagyarságának óhaját. Szedilek Lenke jogász, volt városi tanácsos a kérelmezők nevében kért szót. Kísérletet tett arra, hogy megértesse a tanácsosokkal, csak elvi beleegyezésről lenne szó, és hogy a tordai magyarságnak joga van önálló tanintézmény létesítésére. Beszéde után elszabadult a pokol. Gaina tanácsos magából kikelve ordított. A tanács ülésén részt vevő Kiss László 35 éves tordai unitárius lelkész otthonában hirtelen elhunyt. Kiss Lászlót az ülésen Doru Anca nagy-romániás képviselő minősíthetetlenül támadta. A feszültség hozzájárulhatott a fiatal lelkész váratlan halálához. /Nagy-Hintós Diana: Egyelőre Tordán sem lesz önálló magyar iskola. Napirendre sem került a kérés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A Tordán tervezett magyar iskola ügyét vitató február 28-i tanácsülésen elhangzott megengedhetetlen rágalmak, fenyegetések kapcsán kivizsgálást kért László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök Alin Tise prefektustól. A tordai önkormányzat nem volt hajlandó napirendre sem tűzni a magyar iskola kérdését. Az ülésen főleg a nagy-romániás tanácsosok minősíthetetlen hangnemben támadták a magyar iskola létrehozását szorgalmazó RMDSZ-es városi tanácsosokat, de Kiss László unitárius lelkészt is, aki a feszült gyűlés után röviddel hirtelen elhunyt. Február végén két Kolozs megyei városban is, Tordán és Bánffyhunyadon akadályozták meg az önálló magyar iskola létrehozását. László Attila ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindkét esetben volt előzetes politikai egyeztetés a két város vezetésével. /N.-H. D.: Beadvány a prefektusnak a magyar iskolák ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Március 2-án búcsúztatták hívei, hozzátartozói és a tordai magyarság jelentős része a helyi unitárius templomban Kiss László unitárius lelkészt, aki február 28-án hunyt el, nem sokkal azután, hogy a helyi önkormányzati ülésen minősíthetetlen módon támadták őt a tordai városi tanács nagy-romániás képviselői. Alin Tise Kolozs megyei prefektus vizsgálja a tordai ügyet. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beadványban fordult a prefektushoz, amelyben azt kérte Tisétől, vizsgálja meg a történteket, és járjon el a törvényes előírások szerint. A Kiss Lászlót ért személyeskedő támadás a tordai polgármesteri hivatal folyosóján történt, amiről nem készült felvétel. A teremből távozó Kiss László több magyar egyházi képviselő jelenlétében a folyóson volt még, amikor Doru Anca nagy-romániás tanácsos utána rohant, és gyereknek nevezte, majd az épületből való kitiltással fenyegette meg. A szamosújvári RMDSZ vezetősége nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését a tordai tanácsülésen történtekkel kapcsolatban. /B. T.: Elbúcsúztatták Kiss László unitárius lelkészt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A harmincötödik életévét még be nem töltött Kiss László unitárius lelkipásztor pályáját a gyűlölködés törte meg, ami azért zúdult rá, mert ki mert állni a város magyarságának jussa, a tordai magyar iskola mellett. Hány fiatal életnek kell még kialudnia ahhoz, hogy megkapjuk azt, ami nekünk jár? Miért kell Erdély földjén olykor legjobbjaink halálával megszolgálni a Templomot és az Iskolát? A tordai gyülekezet megfogadta: az iskola ügyét nem hagyja annyiban, a harcot, amely Kiss László életét követelte, folytatni fogja. Kiss Lászlót szülőfalujában, Dicsőszentmártonban helyezték örök nyugalomra. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?!? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Tizenhat évvel a rendszerváltás után az önálló magyar iskolák létesítése még mindig elképzelhetetlen egyes helyeken, például Bánffyhunyadon és Tordán. Ennyi év után miért zavarják még mindig a románságot az önálló magyar tanintézmények? Ezek után lehet számítani arra, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen engedélyezik az önálló magyar karokat? /Nagy-Hintós Diana: Élet és iskola. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Beszterce magyarsága kivonult a temetőjében emelt emlékműhöz, hogy fölidézze a napot, mikor Giorgio Basta kardélre hányatta a várvédőket és családjukat. A 400. évforduló alkalmából, 2002. június 9-én a történelmi egyházak és az RMDSZ emlékművet avattak. Jellemző, hogyan értékelt a Románia Mare hetilap: 2005. október 14-i számának szalagcíme: Az RMDSZ Besztercén emlékművet emelt Basta tábornoknak, Mihai Viteazul gyilkosának. Az újság egy teljes oldalon részletezte ezt a „provokációt”. A lap szerint amióta az emlékmű áll, az RMDSZ szónokai évente fölidézik Basta hősiességét, amelyet azzal bizonyított, hogy Torda mezején lemészároltatta Mihai Viteazult. A lap szerint a román vajda 1601-ben Nagy-Románia néven egyesítette az összes román országrészeket, ezért kellett elpusztulnia, ezért kapott emlékművet Basta. A cikk szerzője, bizonyos Flore Matei azt is megírta, hogy az RMDSZ Budapestről beszerzett számítógépen adatbankot létesített az összes román személyiség megfigyelésére, miközben a Magyar Kulturális Alapítvány nehéz pénzekkel megvesztegeti, lekötelezi őket. A szerző személyes emlékeket is idéz: a 70-es években (!) a Magyar Autonóm Tartomány területén élt, a magyarok olyan elképzelhetetlen barbár bánásmódban részesítették a román lakosságot, hogy az még a külföldi turistákat is elborzasztotta. Mindezek után a szerkesztőség felhívta a figyelmet az autonómia veszélyére, amellyel az RMDSZ Erdélyt Magyarországhoz akarja csatolni. Az oldalt a besztercei inkriminált emlékmű fényképe uralja, el lehet olvasni a fekete márványba vésett szöveget: „Az 1602. február 24-én, vasárnap Basta generális vallon és hajdú zsoldosai által Besztercén lemészárolt, több száz magyar várvédő és családja hősi halála emlékének...” stb. Közben a Romania Mare szerint az RMDSZ dicsőíti Basta tábornokot. /Barabás István: Basta tábornok az RMDSZ szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Emlékeztető: az emlékmű felavatásáról: (Kresz Béla): Beszterce fekete vasárnapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 11./

Bánffyhunyad városi tanácsa elutasította a helybeli magyarság önálló iskola megalakítására vonatkozó kérelmét. Tordán a városi tanács levette napirendről az önálló magyar iskola kérdését, majd a nagy-romániás városi tanácsos Kiss László helybeli unitárius lelkipásztorra förmedt, megkérdezte, hogy merészelt részt venni az ülésen, majd a folyosón is kiabált: a lelkészt soha többé ne engedjék be az épületbe. A román nacioanlista viselkedését az ülésen készült felvétel rögzítette. A 35 éves Kiss László meghalt, a nagy-romániás tanácsos Kiss László személyében mártírt adott a magyaroknak. Mert a lelkészt minden magyar saját halottjaként gyászolta. Emlékezetes, hogy a 2004-es általános választásokat megelőző kampány idején C. V. Tudor nagy-romániás pártvezér a meggyilkolt Ytzak Rabin izraeli miniszterelnöknek emeltetett szobrot. Felvette pártjába Nati Meirt, akitől most a pártvezér meg akar szabadulni. A nagy nézettségű tévéadó híradójában Tudor kijelentette: Nati Meir sírt, hogy be akar jutni a parlamentbe. „Gondoltam, annyi idióta bejutott már, hadd legyen még egy marha ott.” C. V. Tudor most azt ígérte, kivizsgálja az ügyet, és ha hibásnak találja, megbünteti a tordai tanácsost. Nem szabasd elfelejteni Kiss Lászlót, remélhető, hogy halála nem volt hiábavaló. Áldozatából táplálkozva legyen magyar iskola Tordán. /Kerekes Edit: Ne legyen hiábavaló áldozat! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

A Kolozs megyei prefektúra és az RMDSZ megyei szervezetének kérésére kivizsgálás indult a Kiss László tordai unitárius lelkész halálához vezető konfliktus ügyében. A vizsgálat első lépése a tordai tanács üléséről március 6-ára elkészült jegyzőkönyv elemzése és összevetése az ülésről készült videofelvétellel. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint még nem tudni, hogy beperelik-e vagy sem a két nagy-romániás tanácsost. /D. H.: Vizsgálat indult a tordai ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Közös nyilatkozatban ítélték el az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a 34 éves Kiss László tordai lelkész halálához közvetlenül hozzájáruló, etnikai alapú személyeskedést és a Nagy-Románia Párt tordai tanácsosainak viselkedését. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Dr. Jakubinyi György, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Pap Géza, valamint az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke, dr. Szabó Árpád az általuk képviselt magyar történelmi egyházak nevében mélységes felháborodásukat fejezték ki a február 28-i tordai tanácsülésen történtekkel kapcsolatban. A történelmi egyházak vezetői a tordai önkormányzati ülésen történteket annál súlyosabbnak tartják, hogy 1568-ban a világon elsőként éppen Tordán foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. A nyilatkozat alulírói felkérik az országos és helyi politikai erőket és a román polgárokat, hogy tegyenek meg mindent a gyűlölet felszámolásáért, a tordai közigazgatást pedig felkérik, hogy támogassák a tordai magyarság közösségi jogainak érvényesülését, beleértve az önálló magyar iskola létrehozását és működtetését. Hivatalos állásfoglalásban fejezte ki felháborodását a tordai RMDSZ is, elítélve egyben, hogy az NRP-s Ioan Gaina tanácsos az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkre vonatkozóan a „díszpéldány” jelzőt használta. /Megengedhetetlen az etnikai alapú politizálás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Március 4-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében került sor a Természet Világa folyóirat XV. Diákcikk pályázatának eredményhirdetésére. A díjátadó ünnepségen, az anyaországi diákokon kívül erdélyi és vajdasági diákok is részt vettek. Erdélyből idén is marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, tordai, nagyenyedi és székelyhídi diákok érdemeltek ki díjakat. /Dvorácsek Ágoston: Erdélyi diákok a Magyar Tudományos Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Már napokkal az 1848-as szabadságharc és forradalom évfordulója előtt elkezdődtek a megemlékező ünnepségek. Désen március 12-én, vasárnap a katolikus és református hívek közösen ünnepeltek a fél évezredes református templomban, majd március 15-én a Kakashegyen koszorúznak. Györgyfalván szavalóversenyt szerveztek a jeles évforduló tiszteletére, a kolozsvári földészek a kismezői temetőben áldoztak a hősök emlékének, Gyaluban vidámsággal emlékeztek szabadságharcos elődeinkre. Szamosújváron megkoszorúzták az örmény-katolikus temetőben nyugvó forradalmárok sírját. Tordán a magyarság az ótordai református templomban ünnepel, majd elhelyezi koszorúit a helyi Petőfi Háznál. /Március 15-ére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a piaristák szervezésében báró Jósika Miklós emlékestet tartottak. A magyar regényírás atyja Kolozsváron a Piarista Líceum diákja volt. Fodor György a Piaristák Romániai Rendtartományának megbízottja és az Erdélyi Piarista Diákszövetség elnöke a piarista diákokról emlékezett. Orbán István, a Báthory István Elméleti Líceum tanára felelevenítette báró Jósika Miklós életének meghatározó pillanatait. A regényíró Tordán született, 1830-ban Wesselényi oldalán, az ellenzék mellett állt ki. 1836-ban jelent meg az Abafi című romantikus regénye, amely egy csapásra meghódította az olvasóközönséget. A regényíró 1848–49-ben Kossuth Lajos híve volt, ezért a szabadságharc leverése után egy ideig bujdosnia kell, majd Lipcsébe, végül pedig feleségével Brüsszelbe ment, ahol az emigrációs politika egyik irányító személyiségévé vált. /D. I.: Báró Jósika Miklósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Tordán a március 15-i ünnepségre az ótordai református templomban került sor, az egybegyűltek az istentiszteletet és ünnepi műsort követően átvonultak a parókiára, ahol a csatába induló Petőfi utolsó szállásául szolgáló épület falán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg. Bálint Mátyás magyar irodalomtanár előadásában visszaemlékezett a ’90-es évek elején a marosvásárhelyi események árnyékéban megtartott emlékezésekre, amikor csak négyen-öten mentek emlékezni a Petőfi házhoz. Az újtordai református egyházközség kórusa és az Újtordai Ifjúsági Csoport az alkalomhoz illő énekeket adott elő, majd a 130 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör lépett fel. /Ladányi Emese Kinga: Legyen március 15. várva várt ünnep. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2006 két nagy zeneszerző születési évfordulójának esztendeje. Mozart 250 éve jött a világra Salzburgban, Bartók 125 éve született Nagyszentmiklóson. A két jelentős jubileum köré szerveződő nemzetközi rendezvénysorozat kiemelkedő magyarországi eseménye a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája 1992-től bekapcsolódott a fesztivál programjába, s annak hivatalos részvevőjévé vált, azóta gondoskodik arról, hogy az erdélyi képzőművészek minden alkalommal jelen lehessenek a fesztiválon. Az idén a két zeneszerző személyiségét, életművét választották a kiállítás témájául. A galériavezető Kulcsár Edit felhívást tett közzé a tárlaton való részvételre. Március 21-én a budapesti Vármegye Galériában lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A tárlatot Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző nyitja meg. Közreműködik a marosvásárhelyi, jelenleg Székesfehérváron élő szobrász, Székely János Jenő. A kiállítók nagyobbik hányada vásárhelyi alkotó, de Kolozsvárt, Csíkszeredát, Szatmárnémetit, Aradot, Tordát, Szászsebest, Máréfalvát, Diószént, Székelykevét is képviselik munkák a jubileumi rendezvényen. /(nk): Mozart és Bartók az erdélyi művészetben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./