Az 1989-es rendszerváltás, a romániai kommunizmus bukását eredményező forradalomra való emlékezés Bukarestben a Hősök temetőjében ért véget. 1989 decemberében Kolozsváron 26 személy vesztette életét és további 65 megsérült. A forradalom feledésbe merülésétől tart Tőkés László, aki szerint a református hívek őszinte ellenkezéséből fakadó december 16-i temesvári megmozdulást követően egyfajta puccs következett a temesvári és az egész országban történt események ellen. A püspök szerint a teljes posztkommunista időszakra a „temesvári szellem” hanyatlása, a 89-es eszményektől és céloktól való eltávolodás jellemző. Magas rangú ortodox, görög katolikus és zsidó egyházi méltóságokkal tartott találkozóját követően Tőkés László azt nyilatkozta: európai parlamenti képviselőként Brüsszelben kérni fogja a nácizmushoz hasonló módon a kommunizmus elítélését. Ion Iliescu volt államelnököt pénzérmékkel dobálták meg december 21-én a bukaresti megemlékezésen. Az incidensre akkor került sor, amikor Iliescu szólni kívánt az egybegyűltekhez. A politikust az őrző-védő titkosszolgálat (SPP) személyzete védelmezte, amíg sikerült eljutnia személygépkocsijához. /Megemlékezés a forradalom 19. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

1989. december 16-a és 1990. január 1-je között 1104 személy halt meg lőtt seb következtében, a sebesültek száma 2352. Az áldozatok száma a diktátor elmenekülése után nőtt meg drámai módon, akkor 942 személy halt meg, 2245 sebesült meg. Közel húsz év elteltével még mindig csak az áldozatok neve ismert – a gyilkosok személyét homály fedi, holott azok közöttünk járnak-élnek, sőt: prosperálnak, írta a lap munkatársa. Újságcikkek, elemzések, tanulmányok, könyvek ezrein kívül 3395 bűnvádi dossziét állítottak össze, 3500 törvényszéki orvosi vizsgálatot végeztek, 11 ezer helyszíni terepvizsgálatra, 1500 ballisztikai vizsgálatra került sor és 41 ezer személyt hallgattak meg, 245 gyanúsítottat helyeztek vád alá 112 bűnvádi dosszié alapján. Legtöbbjüket még a tárgyalás idején felmentették, vagy fellebbezés illetve Ion Iliescu kegyelmi rendelete nyomán szabadlábra helyezték. A bukaresti nagygyűlést a diverzióhoz megfelelő eszközökkel rendelkező szakértők szervezték, a rendbontást pedig nem a forradalmi indulatok, hanem a félelem, a pánik váltotta ki, amelyet a „diverzánsok” profi módra provokáltak a tömegből, fémhegyű botokkal, petárdákkal, süvöltésszerű zajt keltő elektronikus berendezésekkel. Hogy mindebben mennyi az igazság – az is a megválaszolatlan kérdések közé tartozik. Tény viszont 1989. december 21-e tragikus bukaresti mérlege: 49 halott, 463 sebesült, 698 letartóztatott, véresre vert, megkínzott személy. Az eseményeket éveken át kivizsgáló Dan Voinea katonai főügyész leszögezte: terroristák nem léteztek. Ma már világos – bár bizonyíthatatlan –, hogy Ion Iliescuék annak reményében rendezték meg az élő tévé-adásban közvetített „forradalmat”, hogy a szabadságát véráldozattal kivívó Románia hatalmas nemzetközi rokonszenvre tesz szert. Nem véletlen, hogy sokfelé – így Bukarestben, Kolozsváron – a „forradalmi események” vezéralakjai neves színészek voltak: Ion Caramitru, Calin Nemes… Nem a véletlen folytán halt meg hirtelen és gyanús körülmények között az események több kulcsfigurája. 1990 elején holtan találták irodájában a bukaresti megtorlást irányító és Vasile Milea volt honvédelmi miniszter szintén rejtélyes halálának körülményeit állítólag jól ismerő Gheorghe Voinea hadseregparancsnokot. Ugyanakkor halt meg a diverziós híreket terjesztő csoport tagjaival kapcsolatban álló Gabriel Safta tábornok. Váratlanul távozott az élők sorából a katonai és polgári távközlés főnöke, Stelian Pintilie szekus tábornok. Emil Macri tábornok, a Securitate gazdasági kémelhárításának főnöke 1991-ben kórházba szállítás közben szenvedett infarktust. A különleges alakulatok, az USLA parancsnok-helyettesét, Gheorghe Troscát terroristának nézve lőtték agyon, szintén tévedésből lőtték le a temesvári halottak elégetését megszervező Constantin Nuta és Velicu Mihaela tábornok, a milícia parancsnoka és helyettese helikopterét, Vasile Malutan magasfeszültségű vezetéknek ütközött helikopterével, pedig Ceausescu személyes pilótájaként tapasztalt repülős lehetett. Az otopeni-i repülőtér parancsnoka, Dumitru Puiu egy temesvári elmegyógyintézetben végezte 1990 elején. Nicolae Ceausescu testvérét, Marint felakasztva találták Románia bécsi kereskedelmi kirendeltségének irodájában, Nicolae Doicarut, a szeku kémelhárítási főnökét vadászaton lőtték le, öngyilkos lett a diktátorpár halálos ítéletét kihirdető katonai ügyész, Gica Popa. Abban mindenki egyetért, hogy Románia egészen másutt tartana ma, ha a szovjet és amerikai hírszerzés nem éppen Ion Iliescut szemelte volna ki Ceausescu utódjaként. /Bogdán Tibor: A puccsbament forradalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Tőkés László református püspök jelenlétében emlékeztek meg december 20-án az 1989. évi romániai forradalom áldozatairól és hőseiről a temesvár-belvárosi református imaház Újvárossy-termében. A város és az ország hivatalosságai semmilyen szinten nem képviseltették magukat az összejövetelen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület több tisztségviselője mellett a bánsági ortodox és görög katolikus egyház, az izraelita hitközség, a helyi baptista gyülekezet és a Temesvár Társaság tartotta fontosnak a jelenlétet. Nem küldte el képviselőjét a római katolikus egyház. A felszólalók kifogásolták, hogy az idei forradalmi megemlékezéseken sem Tőkés Lászlóról, sem Temesvárról nem történt említés, a gyász még a bánsági nagyvárosban is csupán néhány fekete zászló jelképes felvonására s gyors eltüntetésére szorítkozott. Kijelentették: itt az ideje, hogy a román állam ezt hivatalosan is elismerje, s Tőkés Lászlót a forradalmárok soraiba emelje. Tőkés az RMDSZ-t a hatalomra került Szociáldemokrata Párt magyar tagozatának nevezte. /Temesvár felejt, Bukarest „nevel”. Egyháziak egymás közt a forradalom évfordulóján. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 22./ A találkozón részt vett többek között Nicolae Corneanu érsek, Bánság metropolitája, aki külön megköszönte Tőkés Lászlónak gerinces, hitéhez hű, meg nem alkuvó magatartását. A találkozó résztvevői megkoszorúzták a református templom falán levő, a forradalomi események kiindulópontját megjelölő négynyelvű emléktáblát, a forradalom egyik magyar áldozata, Csizmarik László zenetanár emléktábláját, valamint a református gyülekezet hősi halottja, Újvárossy Ernő kopjafáját. /Pataki Zoltán: Tőkés László a forradalomra emlékezett. = Nyugati Jelen (Arad), 2008. dec. 22./

Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki december 23-án XVI. Benedek pápa nagyváradi római katolikus megyés püspökké a nyugalomba vonuló Tempfli József helyére. Az új püspök 1965. július 11-én született a Temes megyei Gátalján. Érettségi után a gyulafehérvári teológián folytatta tanulmányait. 1990. július 24-én szentelték pappá Temesváron. Sebastian Kräuter akkori temesvári megyés püspök 1991-ben püspöki titkárrá nevezte ki. 1999. augusztus 28-a óta vikáriusként tevékenykedett a püspökségen. „Temesváron kifejtett tevékenységét a klérus és a hívek egyaránt értékelték. Éppen ezért elszomorít bennünket Böcskei László távozása. A jó Isten óvja meg minden rossztól, adjon neki sok erőt és sok boldogságot egyházvezetői tevékenységében” – olvasható Roos Márton temesvári megyés püspök sajtóközleményében. Böcskei Lászlót március 7-én szentelik püspökké a nagyváradi római katolikus bazilikában. A bejelentés után Fodor József vikárius bejelentette, hogy ő is visszavonul az általános helynöki tisztségből, ugyanis az egyházon belül nagyon sok egyéb teendő hárul rá. „Csak akkor maradok, ha az új püspök felkér” – szögezte le Fodor József. /Böcskei László váltja Tempfli Józsefet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./ Az eddig szolgált Tempfli József megyés püspök három éve kéri az engedélyt nyugdíjazására. „A munkakönyvemben már 59 ledolgozott év szerepel. Jöjjenek a fiatalok, hogy fiatalos lendülettel tovább tudják vinni egyházmegyénk ügyét. Tizenkilencedik éve vagyok püspök, igyekeztem utolsó percig mindent megtenni, amit tudtunk, visszaszereztünk. A vikárius úrral mindvégig együtt dolgoztunk, és az eltelt idő alatt egyetlenegyszer sem történt meg, hogy megbántottuk volna egymást. ” Egész életében annyi segítséget és szeretetet kapott, nyilatkozta Tempfli József, „hogy ha még ötven évig éltetne az Úristen, és ezután már nem kapnék semmit Istentől és embertől, akkor sem tudnám visszaszolgálni a sok jót. ” Hozzátette: „Ha valakit valaha megbántottam, most kérek elnézést és bocsánatot. ” /Borsi Balázs: Nevesítették az új katolikus püspököt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 24./

Három hónapra felfüggesztette a bukaresti katonai törvényszék Mihai Chitac nyugalmazott tábornok börtönbüntetését, mivel az elítéltnek két szívműtéten is át kell esnie, így március 29-ig szabadlábra helyezték. Tábornoktársa, Victor Atanasie Stanculescu ügyében a bíróság újabb orvosi vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredménye nyomán dönt a bíróság arról, hogy szabadlábra helyezi-e az 1989 decemberében leadott temesvári sortüzek miatt börtönbüntetésre ítélt volt tisztet. A két tábornok, akiket jogerősen 15 év börtönbüntetésre és rangvesztésre ítéltek a temesvári forradalom ügyében indított perben, egészségügyi okokra hivatkozva kérte szabadlábra helyezését. /Balogh Levente: Szabadlábon Chitac, ismét kivizsgálják Stanculescut. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Egészségi okokra hivatkozva három hónapra szabadlábra helyezte Mihai Chitac tábornokot a bukaresti katonai törvényszék. A magas rangú katonai vezető börtönbüntetését tölti, miután tavaly Victor Athanasie Stanculescu tábornokkal együtt tizenöt évre ítélték az 1989. decemberi temesvári felkelés vérbe fojtásáért. A három hónap alatt Chitacnak nem szabad elhagynia Románia területét. Mindkét tábornok elmúlt nyolcvanéves. Felelősek azért, hogy az 1989-es romániai forradalmat kirobbantó temesvári felkelés során hetvenkét személy életét vesztette, 253-an pedig megsebesültek, miután parancsukra a hadsereg a tömegbe lőtt. /Szabadlábra került Chitac tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Közel négyszáz temesvári és környékbeli (újszentesi, medvesi, végvári, varjasi, stb.) magyar vett részt a 4+2 Asszinkron zenekar baráti körének szilveszteri bálján Temesváron. /Pataki Zoltán: Szilveszteri magyar buli. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház január 10-én tartja az évad harmadik nagyszínpadi bemutatóját, Arni Ibsen kortárs izlandi szerző Mennyország című darabját, László Sándor rendezésében. Az Újvidéki Színház igazgatója immár második alkalommal rendez Temesváron, legutóbb Line Knutzon Közeleg az idő című drámáját vitte színre, melyet azóta is nagy sikerrel játssza a társulat. Az Újvidéki Színház és a Csiky Gergely Színház együttműködésének eredményeképpen vendégművészként lép fel Balázs Áron, az újvidéki társulat tagja. /K. M. : Magyar színházban a Mennyország. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

A hetvenötödik életévüket betöltő megyéspüspökök kötelesek benyújtani hivatalból való lemondásukat a pápának – aki ügyükben az összes körülmények figyelembevételével hozza meg döntését. Ezt tette Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./, az 1990-ben újrainduló nagyváradi római katolikus egyházmegye első megyéspüspöke is. Tudomásul véve lemondását, az Apostoli Szentszék felkérte feladatköre további betöltésére az új főpásztor kinevezéséig. XVI. Benedek pápa a temesvári egyházmegye általános püspöki helynökét, Böcskei László pápai prelátust, székeskáptalani kanonokot nevezte ki nagyváradi megyéspüspöknek. Böcskei László a romániai katolikus püspöki kar legfiatalabb tagja, 1965. július 11-én született a Temes megyei Gátalján. Temesváron szentelték pappá, 1990. június 24-én. Előbb Temesváron volt segédlelkész, majd 1991 elején Kräuter Sebestyén megyéspüspök titkára lett. Roos Márton, a jelenlegi temesvári főpásztor közvetlenül püspökké szentelése után, 1999. augusztus 28-án, Böcskei Lászlót általános helynökévé és irodai igazgatóvá nevezte ki. Feladatait hűségesen, nagy hozzáértéssel, odaadással, pontossággal és hűségesen végezte – hangsúlyozta a kinevezett püspök jellemzésében eddigi főpásztora, Roos Márton. A Szent István király alapította bihari (nagyváradi) egyházmegye történelmi sorrendben 82. püspökét 2009. március 7-én szentelik püspökké a nagyváradi székesegyházban. /Fodor György piarista confrater: XVI. Benedek pápa kinevezte az új nagyváradi megyéspüspököt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Decemberben ünnepelte a régió egyik legtevékenyebb magyar civil szervezete, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány tizenötödik születésnapját, melynek Bodó Barna a vezetője. Az alapítvány létrehozatalánál egy szűkebb csoport bábáskodott, Bakk Miklós politológus, Albert Ferenc szociológiaprofesszor, Bodó Barna politológus, Bálintfi Ottó filozófus és Salló Ervin professzor. Akkor csak egyesületet lehetett létrehozni, nem alapítványt, 2001-ben állították vissza az alapítványi formát, a kezdeti elképzelésnek megfelelően. Szükség volt egy olyan intézményre, amelyik egyrészt felvállalja az etnikumok közötti kapcsolatok kutatását, másrészt pedig az erre vonatkozó projekteket kidolgozza és lebonyolítja. A szórványoktatással kapcsolatosan kutatásra Magyarországtól kaptak pénzt. 1996-tól minden évben tartottak legalább egy konferenciát, hol egyedül szerveztek, hol társszervezőként. A szimpóziumok anyagát hét Szórvány Füzetben jelentették meg. Emellett folyamatos volt kutatómunkájuk. A Diaszpóra könyveket 2002-től indították el, három tanulmánygyűjtemény jelent meg, ezek általában a szórványkérdéssel, illetve a regionalizmussal kapcsolatosak. 2000-ben indították el a Romániai Magyar Évkönyvek sorozatát, ez az egyedüli olyan tudományos kiadvány Erdélyben, amely a romániai magyarság általános helyzetét tárgyalja. 2002-től látnak napvilágot a Helyzet-Kép könyvek, az önismeret, a helytörténet témakörében. A sorozat keretében eddig hat könyvet adtak ki. Az utolsó kötet 2008 decemberében jelent meg, Vicze Károly munkája, a Temesi emlékhelyek, mely egy korábbi kötet párja. Delesaga Gyula professzor írta meg a Temesvári kalauzt, amely az első magyar nyelvű útleírás Temesvárról 1910 óta. Viczének még két kötetét hozták, az egyik Az vég Temesváron…, a másik a Temesközi történelem, és megjelentették Jancsó Árpád könyvét a B-csatorna történetéről, A Béga – a Bánság elkényeztetett folyója címmel. Következő sorozatuk, az Interferentiae Banaticae az etnikumközi kapcsolatok jegyében született meg. Eddig három kötet látott napvilágot, az első Hagyomány és interkulturalitás címmel, a második Kisebbségi lét és kommunikáció, a legutóbbi pedig a nyelvi jogokkal kapcsolatos kötet, a Nyelvi jogok, nyelvpolitika. A FESS-füzetek újabb sorozatuk. Ez egy betűszó, a Feleljünk együtt saját sorsunkért rövidítése, 2004-ben indult. Ezek kézikönyvek, Erdei Ildikó a közösségfejlesztésről állított össze egy kiadványt, majd a pályázatírásról jelentettek meg egy füzetet, legutóbb pedig azt a helytörténeti stratégiát foglalták kötetbe, amely egyedülálló a térségben. Létezik egy újabb kiadványcsoport, ezek más intézményekkel közös kiadványok. 2000-ben indult meg Székely László, Temesvár első főépítésze életművének és munkásságának a feltárása. Legutolsó közös kiadványuk Temesvár első egyetemének a négynyelvű – román, magyar, német, szerb – monográfiája. Ezt Stevan Bugarski írta meg, a hatszáz oldalas monumentális munkát a Szórvány Alapítvány adta ki. 2003-ban elindították a képzési programot. 2006-tól honismereti műhelytábort is szerveztek. /Szilágyi Aladár: Bodó Barna politológus, egyetemi tanár: A szórvány a nemzet határa. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 15./

A temesvári Turisztikai Információs Központban bemutatták a határ menti régióban, Temes és Csongrád megyei városokban és falvakban élő fiatalok kölcsönös megismerését, az előítélek lebontását, az együttműködést és az iskolán kívüli önálló tevékenységeket bátorító 2006. évi Phare CBC projektet. A tavaly indult, 64210 euró értékű (ebből 57019 euró uniós támogatás) projektet a Temesvári Interkulturális Intézet a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület (DARTKE) közösen valósítja meg. Céljai közt szerepel, hogy az iskolán kívüli tevékenységek lehetőségeinek számát növeljék, valamint, hogy erősítsék a fiatalok önbizalmát. Elkészül a Határon átívelő fiatalság – Románia-Magyarország című kétnyelvű kiadvány, emellett készül egy kétnyelvű honlap, valamint egy rádióműsor, továbbá egy dokumentumfilm. /Pataki Zoltán: Interkulturalitás falun és városban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Történelmi Bánság. Határon átnyúló fenntartható fejlesztés – körülbelül ezzel a címmel nyert Phare CBC pályázatot a temesvári Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Iparkamara, szerbiai partnereivel, a Nagybecskereki és a Kikindai Regionális Kamarákkal közösen. A pályázat célja a határon átnyúló együttműködés elősegítése és fejlesztése, a bánsági régió kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlesztése és a közös értékek felmutatása a román-szerb határ két oldalán. A program keretében szemináriumokat, üzletember találkozókat és vásárokat szerveznek, Nagybecskereken és Kikindán, bánsági vállalkozók és a gazdasági sajtó képviselői számára. /Pataki Zoltán: Történelmi Bánság. Határon átnyúló fenntartható fejlesztés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

Három jóváhagyott építkezési engedély is megszületett László Attila rövid polgármestersége idején. Helyére kerülhet végre Bocskay Vince rég elkészült alkotása, a Márton Áron-szobor, valamint a Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette 56-os emlékmű, és megkezdődhetnek a modern Sapientia-épületegyüttes munkálatai. A Mátyás-szobor restaurálásáról tavaly novemberben megszületett Budapesten a végleges döntés, a felújítást a magyar kulturális kormányzat és Kolozsvár önkormányzata fele-fele arányban állja. /Németh Júlia: Türelemjáték Mátyás-szoborral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Bodó Barna politológus, egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány elnöke kifejtette, az emberek ha szórványgondokról hallanak, arra gondolnak, hogy eldugott településeken élőknek kell valamilyen támogatást nyújtani. Mi viszont a szórványt a nemzet határának tekintjük, szögezte le. A szórvány nem stagnál, hanem vándorol; 35-40 évvel ezelőtt még Resicabányán is lehetett magyar szót hallani, magyar iskola volt. Ma már a szórvány határa felhúzódott Temesvár közelébe. Ha a temesvári, bánsági magyar közösséggel nem foglalkozik a nemzet, akkor húsz év múlva a szórvány határa Arad lesz. Oda kell figyelni a nyelvhatáron élőkre, meg kell erősíteni őket. Az RMDSZ rosszul közelítette meg a szórványkérdést, 2000 környékén többszörösen meghirdette a maga szórványstratégiáját, de az eseti kérdésfelvetéseken nem jutott túl. A problémákat le kell bontani olyan kérdésekre, hogy milyen típusú politikákkal támogatják külön a szórványoktatást, külön a szórványiskolákat, miként támogatják külön a szórványkultúrát, és miként az interkulturalitást. A Szórvány Alapítvány korábbi projektjeit kívánja folytatni, most az Interreg programokat kell megcélozniuk. -Az RMDSZ-nek a jelenlegi helyzetben erőteljesebben kell odafordulnia saját közössége felé. /Szilágyi Aladár: Bodó Barna politológus, egyetemi tanár: A szórvány a nemzet határa. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 22./

A magyar kultúra napján Tájegységek kézfogása címmel szerveztek irodalmi, történelmi és néprajzi jellegű eseményt a temesvári 1-es Számú Általános iskolában. A Molnos Ildikó magyar irodalom és néprajz szakos tanárnő által felkészített diákcsoportok kilenc magyar tájegység (Csángóvidék, Kalotaszeg, Mezőség, Szék, stb.) nyelvjárását, népművészetét mutatták be, képekkel illusztrálva az egész magyar tagozatnak. Az iskola reneszánsz együttese Péter Csilla vezetésével reneszánsz dallamokat és táncot adott elő, nagy sikerrel. /Pataki Zoltán: Tájegységek kézfogása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

A magyar kultúra napján tartotta meg az aradi Kölcsey Egyesület beszámoló és tisztújító ülését. Újraalakulása, 1990 óta ilyenkor is megemlékezik az egyesület tagsága névadójáról. Idén nem nézhetett túl optimista várakozással a Kölcsey Egyesület csökkenő számú tagsága a közgyűlés elé: Pávai Gyula elnök Marosvásárhelyre költözött, nem vállalhatja tovább az egyesület vezetését. Szokás szerint ezúttal is átadták Az aradi magyar kultúráért elnevezésű Kölcsey-oklevelet és mellé egy (Dinyés László budapesti művész készítette) Kölcsey-plakettet. Idén a megtiszteltetés Kövér Gábort és Ódry Máriát érte. Előbbiről Pávai laudációjában azt mondta: az Egyesület legrégibb tagja a legidősebb (98 éves) aktív magyar ember Aradon, kincsesbányája az emlékeknek, ápolója a hagyományoknak. Az Ódry Mária képzőművész sokoldalú munkásságát méltató laudációt (a szerző Berecz Gábor, az Egyesület titkára távollétében) Ruja Ildikó olvasta fel. Az elnöki beszámolóban Pávai Gyula megemlítette az elmúlt évi rendezvényeket – kulturális műsort, könyvbemutatót, megemlékezést az elhunyt Szűcs Sándorról. A színjátszók vezetését Faragó Zénó (jelenleg temesvári) színművész vette át. Pávai említette az egyesület lapját, a Havi Szemlét. A Kölcsey Egyesület nem kapott támogatást, az RMDSZ mellőzte őket a Fábián-szobor felavatása kapcsán, kifelejtették az egyesületet a tavalyi aradi magyar napokról. Kemény bírálat hangzott el az Egyesület tisztségviselőiről, Lehoczky Attila alelnökről és Berecz Gábor titkárról különböző ügyek kapcsán. Lehoczky Attila visszautasította a vádakat, a későbbiekben (bár javasolták) nem volt hajlandó tisztséget vállalni. Király András, a megyei RMDSZ és a Szabadság Szobor-Egyesület üdvözletét tolmácsolva együttműködésre szólított fel, azt javasolva az újonnan megválasztandó Kölcsey-vezetőségnek és a többi aradi magyar kulturális szervezetnek, hogy üljenek össze, és beszéljék meg a teendőket. Az ezután következő tisztújítás majdnem teljes kudarccal végződött. Elnök és alelnök nem került, s Cziszter Kálmán áthidaló javaslatára úgy döntöttek, hogy az új tisztségviselők megválasztásáig a jelenlegi testület maradjon a vezető. /Jámbor Gyula: Kövér Gábor és Ódry Mária a Kölcsey-díjas. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Négy bemutató után zajlanak a próbák a következő előadásra, mely egy különleges, Romániában eddig még be nem mutatott produkció lesz. Amor omnia címmel, a bolgár rendezőpáros: Peter Pashov és Zheni Pashova – az előadás forgatókönyve is az ő munkájuk – egy egyedi fény- és árnyjátékot visz majd színre a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművészeivel. /K. M. : Csiky Gergely Színház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

Tőkés László az erdélyi magyarság helyzetét értékelte a Sólyom László köztársasági elnökkel történt megbeszélésen január 28-án Budapesten, a Sándor-palotában. Sólyom László legutóbb 2008. október 24-én, Csíkszeredában találkozott Tőkés László püspökkel. Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője beszámolt arról, hogy a közelgő európai parlamenti választások tekintetében egy közös, nemzeti lista felállítására tett javaslatot, amelynek lehetőségéről január 30-án egyeztet Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Sólyom László egyetértett a magyar összefogás szükségességével. Az EP-képviselő beszámolt a Partiumi Keresztény Egyetem hivatalos akkreditálásáról, illetve a Sapientia–EMTE küszöbön álló akkreditációjáról. Emlékeztetett: kereken ötven éve olvasztották be a Bolyai Tudományegyetemet a Babes Egyetembe, és ennek kapcsán felhozta a két magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmény paritásos alapon való, a magyar és a román állam által egyforma mértékben történő támogatásának kérdését. Tőkés László tájékoztatást nyújtott arról a csángómentő programról, amely a csángómagyarok nyelvi és közösségi megmaradását célozza, és arra kérte a magyar köztársasági elnököt, hogy továbbra is támogassa a csángó ügyet. Traian Basescu román államfő küszöbön álló budapesti látogatása kapcsán a püspök ismertette a magyar államfővel a felerősödött regionalizációs folyamatokat. Elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy az új regionális közigazgatási rendszer nem tartja tiszteletben a különböző történelmi régiók határvonalait, és az etnikai összetételt is megváltoztathatja. Tőkés László meghívta Sólyom László államelnököt 2009. december 15-re Temesvárra, a romániai forradalom húszéves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre. A Magyar Köztársaság elnöke a meghívást elvileg elfogadta. /Erdélyi ügyekről a Sándor-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ A találkozó célja az volt, hogy Tőkés László a romániai parlamenti választások után értékelje az Erdélyben élő magyarság helyzetét. A püspök Sólyom László államfőnek kifejtette: 2004. december 5-e nem annyira a trianoni diktátum, hanem inkább a kommunista korszak szétszakadt nemzetrészeket egymástól elidegenítő, internacionalista” doktrínájának a következménye. /Sólyomnál járt Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Január 27-án Temesváron, a Bartók Béla Gimnáziumban tanácskozott a Temes Megyei Civil Fórum, amelyre 39 magyar szervezet küldte el mintegy 70 képviselőjét. Erdei Ildikó elnök összegezte a 2003-ban alakult Civil Tanács működtetésének eddigi tapasztalatait: a civil szervezetek munkáját segítette a pályázatíró műhely, a szakmai képzések, a képviselői iroda által felajánlott közösségi alap, a 2%-os adományok összegyűjtését célzó kampány. Idén létrejött a www.temes.ro honlap, amelynek egyik célja a civil szervezetek közötti kommunikáció elősegítése és adatbázis létrehozása. Javasolták, hogy össze kellene békíteni a megyében működő magyar hagyományőrző csoportokat. Erdei Ildikó, a Civil Tanács elnöke szerint várakozáson felüli volt az érdeklődés, más szervezetek is jelezték együttműködési szándékukat. /Pataki Zoltán: Temes Megyei Civil Fórum. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

1858. július 6-án jelent meg a tájegység, Dél-Magyarország első magyar nyelvű hetilapja, a Delejtű beköszöntő száma Temesváron. Kiadója és szerkesztője Pesty Frigyes (1823–1889), a későbbi tekintélyes és megbecsült történetíró volt, aki magyar nyelvű lapot indított útjára a Magyarország testéből megtorlásként erőszakkal kiszakított új koronatartomány, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság katonai és közigazgatási központjában. Pesty Frigyesnek a 19. század közepének a legkiválóbb magyarországi publicistákat, szakírókat sikerült a Delejtű munkatársainak megnyernie. A lap szelleme, a közölt cikkek hangvétele miatt a katonai hatóságok többször tartottak házkutatást Pesty Frigyesnél, a Delejtű számait több esetben a terjesztés előtt lefoglalták. Ferenc József 1860. december 27-én kelt leiratával megszüntette a Szerb Vajdaságot és Temesi Bánságot, félig-meddig helyreállt az alkotmányos élet. A Delejtű szerkesztését Pesty Frigyes távozását követően Öttevényi Nagy Ferenc ügyvéd vette át. A lap 1861. július 23-áig jelent meg. Pár év múlva a Csanád egyházmegyei római katolikus püspökség elindította Csanád című hitbuzgalmi lapját, majd 1872-ben Ormós Zsigmond kezdeményezésére nyomdafestéket látott a tájegység rangos magyar nyelvű napilapja, a Temesi Lapok, amely aztán 1920-ig Délmagyarországi Közlöny címen jelent meg. /Szekernyés János: „Csak az a nemzet vész el, mely önmagát elhagyja”,150 éves a bánsági magyar nyelvű sajtó. = Művelődés (Kolozsvár), jan. /

Tempfli József nagyváradi püspök nyugalomba vonulási kérelmét elfogadva XVI. Benedek pápa Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki a váradi egyházmegye élére. Az ünnepélyes püspökszentelés március 7-én lesz. Böcskei László elmondta, közel húsz esztendeig szolgálta a temesvári egyházmegyét. Itt született, ezer szállal kötődik ehhez a vidékhez. Hálával tartozik Kräuter Sebestyén megboldogult megyéspüspöknek, aki titkárává nevezett ki, valamint Roos Márton főpásztornak, akivel közel húsz esztendeig dolgozott együtt. Nagyváradon a római katolikus püspökség mellett még három található: református, görög katolikus és ortodox. Böcskei László tovább szeretné erősíteni a vallásfelekezetek közötti testvéri kapcsolatokat. Példaképének tekinti az elhunyt dr. Boros Béla érseket. Mindig csodálta azt az egyszerűséget, ahogyan élt. A hűségét, amelyet a hosszú börtönévek sem törtek meg. Böcskei László püspöki jelmondata – Erősítsd hitünket – is ezeket a gondolatokat tükrözi. Erre utalnak továbbá a címerében lévő szimbólumok, amelyeket így értelmez: tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. /Sipos Enikő: Tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

Csíkszereda, Temesvár és Kolozsvár után Bukarestben is elérhetővé vált az új digitális televíziózás. Egyelőre csak a UPC kábelszolgáltató dobta piacra az ország huszonkét városában a Digital Video Recorder (DVR) elnevezésű csomagját, amelynek segítségével a néző bármikor megállíthatja vagy visszatekerheti a tévéadást, esetleg felveheti kedvenc műsorait videokazetta vagy DVD-lemez nélkül is. A magyar lakosság számára nagy előnyt jelenthet, hogy a csomag megvásárlása esetén a legtöbb nemzetközi csatorna adásai magyar nyelven vagy felirattal is megtekinthetők. /O. M. : Digitális televíziózás huszonhárom városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

A temesvári Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Marosvásárhelyen részt vett az RMDSZ – EMNT tárgyalásokon, ahol Markó Béla felajánlotta Tőkés Lászlónak az RMDSZ Európai Parlamenti listájának vezető helyét, de a független EP-képviselő ezt nem fogadta el. A következő RMDSZ-EMNT tárgyalásra február 12-én kerül sor. Abban volt egyetértés az RMDSZ és az EMNT küldöttsége között, hogy gyors döntést szeretne mindkét fél. Kétségtelen, hogy Tőkés László olyan munkát kezdett el Brüsszelben és Strasbourgban, amit folytatni kell és érdemes, olyan csapásokat nyitott meg az erdélyi magyar külpolitika előtt, amelyek azelőtt zárva voltak, hangsúlyozta Toró. Az is kétségtelen, hogy az autonómia kérdésében szükséges a magyar összefogás. /Pataki Zoltán: „Hiteles személyeket a magyar összefogás listájára!” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

Az 1989-es forradalom kitörésének huszadik évfordulójára, 2009. december 15-re tervezik a bemutatóját annak a dokumentumfilmnek, amely a temesvári események mögé próbál bepillantást nyerni, egy kanadai–német–magyar stáb révén. A Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című film – az interneten máris futó szöveg szerint – „hátborzongató hidegháborús történet a véres romániai forradalom 1989. december 15-i kitöréséről, amikor Tőkés László akkori temesvári lelkész hívei a templom köré csoportosultak, hogy védelmet nyújtsanak számára a katonaság és a román titkosrendőrség, a Securitate ellen”. Mint azt a film producere-forgatókönyvírója-rendezője, Szőczi Árpád Berlinben dolgozó kanadai újságíró elmondta, az 1989-es események óta első ízben sikerül megszólaltatni a romániai forradalmat kiváltó titkos küldetés valamennyi szereplőjét. A dokumentumfilmet többek között a Deutsche Welle és a Duna Televízió sugározza; a dokumentumfilm hosszabb, 80 perces, magyar nyelvű verziójának bemutatója december 15-én lesz a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az események sorozata egy Montrealból irányított titkos küldetéssel indult, 1989. márciusában. Két francia-kanadai Temesvárra utaztak, hogy titokban tévéinterjút készítsenek Tőkés Lászlóval. A teljes történet: hogy hogyan csempészték ki a felvételeket, hogyan kerültek azok adásba, és végül hogyan kényszerítették Ceausescut Tőkés László kilakoltatására, most kerül először napvilágra. Két évvel ezelőtt, a Szekuritate-archívumok megnyitása kapcsán született meg a döntés a filmről. /Salamon Márton László: Megfilmesített Temesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Február 7-én Resicabányán a Platanus Kulturális Egyesület rendezésében farsangi bál volt, ahol a szórakozók száma meghaladta a kétszázat. A zenét a temesvári Szinkron zenekar szolgáltatta. A bál megnyitóján a helyi Hóvirág Daloskör mellett négy pár gátaljai fiatal is. /Makay Botond: Farsangi mulatság Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A szatmárnémeti születésű Katona Gábor munkáiból nyílt kiállítás február 12-én Szatmárnémetiben, a Hagyományőrző Központ székházában. Az alkotó Temesváron járt egyetemre, vegyészmérnöki szakon, majd hosszú ideig a Temes megyei Zsombolyán, azután a Bihar megyei Élesden dolgozott. Otthonosan mozog a festészetben, grafikában és a szobrászatban. Mostani tárlata lényegében öt mini-kiállításból tevődik össze: vannak benne fröccsentett technikával készült alkotások, fából készült szobrok, féldomborművek, valamint kollázsok, illetve kasírozással készült munkák. /(babos): Katona Gábor-tárlat nyílt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 13./

Három értékes Szórvány-kiadvány bemutatójára került sor február 13-án a Szórvány Alapítvány székhelyén, a temesvári Kós Károly Közösség Központban. „Akkor vagyok otthon valahol, ha tudom: milyen szellemi, tárgyi örökséget tekinthetek a sajátomnak. És ha erre büszke is lehetek (…), akkor kötődésem a tájhoz tudatosabb, erősebb lehet” – mondja Vicze Károly Temesközi emlékhelyek című munkája előszavában dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője. Vicze Károly Temes megyei, magyar vonatkozású emlékhelyeket – szobrok, táblák, emléktáblák, épületek, temetői emlékek – bemutató kalauzát Miklósik Ilona muzeológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa méltatta. Stevan Bugarski mérnök magyar, német, román és szerb nyelven megjelentetett, 600 oldalas Temesvári Líceum című tudományos munkája Temesvár első egyeteméről szól. A Régi(j)óvilág honismereti szemle legújabb számának mottója: „Szeretlek, színház!” (Juhász Gyula). „Olyan emberek írtak az 55. évfordulóját ünneplő temesvári magyar színházról – mondta Mészáros Ildikó, a szép kivitelezésű kiadvány főszerkesztője – akik szeretik és fontos számukra a színház, mint az igaz élő művészet temploma. ” A Régi(j)óvilág szerkesztői egy Kós Károlyra és híres temesvári építészekre, Székely Lászlóra és Schmidt Antalra összpontosító dupla szám, a nyelvújító Kazinczy Ferenc apropóján nyelvismeretről, a többnyelvűségről, nyelvvesztésről szóló szám, egy Temesvár-központú szám és a temesvári forradalomról szóló emlékszám megjelentetését is tervezik ebben az évben. /Pataki Zoltán: A Szórvány Alapítvány hármas könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Böszörményi Zoltán több évvel ezelőtt megvette a csődbe jutott aradi Jelen napilapot, s az akkori társtulajdonosoknak kifizette a részük ellenértékét, ami ugyan nem járt egy tönkrement vállalat esetében, de a jó érzés diktálta, hogy megtegye. Azután jöttek a nehéz évek, amikor fel kellett fejleszteni a lapot, lelkes és fáradhatatlan munkatársaival. Elsőnek Temes megyét vették célba, mert ott megszűnt a magyar napi újság, csak hetilap maradt. Meglepetésre Böszörményi betonfalba ütközött. Nem akarták a naponta megjelenő magyar újságot, mert a hetilap tulajdonosa félt a konkurenciától, s attól, hogy elesik a különböző támogatásoktól. Közben a „nyomorgó” temesvári hetilap tulajdonosa házat épített, új kocsit vett, gyarapodott. Ennek ellenére Böszörményi küldetésnek érezte megtartani és naponta eljuttatni a Temes megyei magyarság asztalára a lapot, áldozott rá néhány százezernyi eurót. Közben Hunyad, Fehér és Krassó-Szörény megyékben is fészket raktak ugyanazzal a céllal: magyarul hirdetni az igét. Böszörményi új kocsikat vett, naponta hétszáz kilométert is bejártak a járművek, vitték a magyarul nyomtatott napilapot Végvártól Torockóig. Keserű volt hallani, amikor itt is, ott is azt vágták az arcukba: „nem fizetünk elő a lapra, mert nem akarjuk Böszörményit meggazdagítani”. Az illetők nem tudják, milyen áldozatot követelt és követel a nemzetszolgálat. „Értették-e igazán, mit jelent húst és vért, ideget és akaratot, nem utolsósorban pénzt a semmibe szórni csak egyetlen eszméért: a magyarságért? A fennmaradásáért? A magyar szó szeretetéért? Átgondolták-e azok, akik rám és csapatomra ítélő szóval szóltak, hogy mit jelent az igazi áldozat? Például egy temesvári költő kollégánk, akinek versköteteit saját pénzemen kiadtam, vajon gondolt-e arra, amikor lemondta a Nyugati Jelen előfizetését, mit vétett a magyarság ellen?” Az elmúlt hét végén, magyarságküldetésének teljesítése közben, tragikus közúti balesetben elhunyt egyik kollégája, Zabán János. Arad és Temesvár között a Nyugati Jelen lapszámát szállította a hóviharban, amikor az egyik kanyarban kocsija megcsúszott, s nekicsapódott az utat takarító hóekének. /Böszörményi Zoltán: GYÁSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

„Megkezdődött a visszaszámlálás, csütörtök, péntek, szombat és pont. Nincs tovább. Egyelőre nincs Gutinmelléki Friss Újság” – olvasható a februártól megszűnt nagybányai magyar napilap utolsó lapszámának vezércikkében. A 2004-től újraéledt nagybányai szórványmagyar napilapírásnak befellegzett. „A valamikori Bányavidéki Fáklyát csak különböző, a kor divatos stratégiájával lehetett eladni. Az akkori újságárusok jóakaratától függött sokszor, hogy a magyar nyelvű hetilap felkerüljön az újságos bódé pultjára” – emlékeztetett a cikkíró. A Gutinmelléki Friss Újságot formailag az Opus Media Kft. adta ki. Áprilisban lesz öt éve, hogy a bányai napilap – a Szatmári Friss Újság helyi kiadásaként – beindult. Időközben a szatmári „anyalapot” eladták az osztrák tulajdonú Inform Média trösztnek, amelynek azonban nem kellett a kis példányszámú nagybányai „szegény rokon”. Gutinmelléki Friss Újság példányszáma kezdetben 1500 volt, majd 800-ra apadt. „Havi 85 millió régi lejes kiadást jelentett a lap fenntartása, amiből alig húszmillió jött vissza a bevételi oldalon. Ezt szponzorok segítségével sikerült valahogy pótolni, de a gazdasági válság miatt immár szponzoraink sincsenek” – panaszolta Vida Noémi ügyvezető. Az amúgy kis számú szerkesztői gárda szétszéledt, Hitter Ferenc főszerkesztővel és Farkas Zoltán szerkesztővel az élen. Nagybányán a megszűnt napilap mellett egy hetilap is „tengődik”, a Bányavidéki Új Szó, a Szatmár megyei Nagykárolyban pedig a Nagykároly és Vidéke működik. Napilapból vált hetilappá a kilencvenes évek elején a Temesvári Új Szó, amely javarészt hirdetésekből tartja fenn magát, szerény költségvetéssel, és szintén Temes megyében jelenik meg a Lugosi Hírmondó. Viszonylagos anyagi stabilitást élvez a Szilágy megyei hetilap, a Szilágyság; a legsikeresebb „szórványmagyar lapnak” ugyanakkor az egyben legnagyobb múlttal is rendelkező Brassói Lapok számít. Olyan erdélyi megyékben, mint Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény nem jelennek meg magyar nyelvű helyi periodikák; ott a legnagyobb példányszámban eladott magyar lap hagyományosan az Új Magyar Szó. /Salamon Márton László: Friss Újság, nincs tovább. Februártól nem jelenik meg a nagybányai magyar nyelvű napilap. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Az európai parlamenti választásokon bejegyzendő „magyar összefogás” listájáról, az erdélyi autonómia-törekvések közös képviseletéről, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról írt alá megállapodást február 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a megállapodás nem párt-, hanem nemzeti érdeket szolgál. Azok, akik emiatt őt megalkuvással, elveinek feladásával vádolják, szem elől tévesztik, hogy az erdélyi magyarság ügye elsősorban erkölcsi kérdés. Tőkés László ezzel arra utalt, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a polgári oldal más szervezetei is bírálták őt amiatt, hogy az RMDSZ-szel kiegyezett. Markó a két szervezet több vezetője, a történelmi magyar egyházak képviselői és újságírók jelenlétében emlékeztetett: többször próbálkoztak az egyezség megkötésével az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai áramlatok leghitelesebb képviselőjének tekintett Tőkés László között. Az SZNT és az MPP a szavazáson nem vett részt. Az ülésén jelen volt Szász Jenő MPP-elnök és EMNT-alelnök is, de ő sem szavazott. Az aláírt dokumentumok a két szervezet együttműködését, illetve a júniusi EP-választásokon történő együttes jelöltállítást szabályozzák. Az egyik az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetését tekinti fontos célnak, és ennek közös képviseletét írja elő. Az EP-választásokra összeállítják a „magyar összefogás listáját”, s azt az RMDSZ nevében jegyeztetik be. A jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát pedig az EMNT nevezi meg. A listát Tőkés László vezeti, a második és harmadik helyre az RMDSZ, a negyedik helyre pedig az EMNT nevezi meg a jelölt személyét, A másik megállapodás az EMEF létrehozásáról szól. A testület paritásos alapon jön létre, tagjainak felét az RMDSZ, másik felét az EMNT elnöke jelöli (hat-hat személyt). /Markó és Tőkés aláírta a magyar összefogás megállapodását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Tőkés László kifejtette: európai parlamenti képviselőként nyilvánvalóvá vált számára, hogy az együttműködés nélkül nem lehet eredményeket elérni, nem lehet autonómiát, magyar nyelvű felsőoktatást teremteni, rendezni a csángók problémáit, és az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéseit. Markó Béla és Tőkés László aláírta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról szóló dokumentumot is, a testületnek a közös autonómiakoncepció kidolgozása, és a fontos stratégiai kérdések megvitatása lesz a feladata. Az SZNT úgy döntött, hogy kilép az EMNT-ből, ennek egyik oka pedig az RMDSZ-szel közösen állítani tervezett jelöltlista. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint a „függetlenedés” oka nem csupán a közös listaállítás, hanem az SZNT és az EMNT eltérő elképzelései a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT elnöke szerint a szervezet továbbra is együttműködik majd az EMNT-vel, és értékeli Tőkés László munkáját az Európai Parlamentben. /Aláírták a közös jelöltállításról szóló EMNT-RMDSZ megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./ A megállapodás szövege: Koalíciós MEGÁLLAPODÁS a közösségi autonómia-formák közös képviselete és az európai parlamenti választásokon való együttműködés érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között: Tudatában annak, hogy az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetése szempontjából kulcsfontosságú az autonómia-program egységes megjelenítése és következetes képviselete, Felismerve a politikai pluralizmus és az abból eredő verseny korlátait egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében, Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az erdélyi magyarság stratégiai céljainak érvényesítéséhez önálló külpolitikai fellépésre van szükség, az európai parlamenti képviselet pedig a közösségi érdekvédelem egyik legfontosabb külpolitikai eszköze, amelynek tükröznie kell a közösség sokszínűségét és egységét, Egyetértve abban, hogy közös fellépéssel az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete erősebb lehet, A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodik a következőkben: I. Az azonnali és távlati közösségi célok tisztázása, kiemelten az autonómia-törekvések összehangolása és közös képviselete érdekében: 1. Közösen hozzák létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), melynek működését külön megállapodás szabályozza. Az EMEF április hónap elején alakul meg. Az EMEF keretében keresik a megoldást arra, hogy az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája intézményrendszerének megvalósítására és működtetésére hivatott Kulturális Autonómia Tanácsát (KAT) közösen hozzák létre. Az RMDSZ a szövetség soron következő – 2009. áprilisi – kongresszusán napirendre tűzi az erre vonatkozó határozatok módosítását, az EMNT pedig soron következő – 2009. áprilisi – plenáris ülésén erre vonatkozó határozatot fogad el. Az RMDSZ és az EMNT közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve, közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a magyar többségű, illetve jelentős magyar lakosságú közigazgatási egységek sajátos jogállásának elismertetése érdekében. 1. Támogatják a székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatát, és vállalják annak képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. Hasonló jellegű memorandum kidolgozását kezdeményezik az interetnikus környezetben és a szórványban élő erdélyi magyar közösségek sajátos problémáinak bemutatására, és vállalják ennek képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. 2. Az RMDSZ által kidolgozott és a Velencei Bizottság által pozitívan véleményezett törvénytervezetet az EMNT két erre vonatkozó tervezetének rendelkezéseivel összehangolva, közösen lépnek fel egy olyan kisebbségi törvény elfogadása érdekében, amely megteremti a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának jogi kereteit. 3. Az RMDSZ együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanáccsal, és megvizsgálja teljes jogú tagként való részvételének lehetőségét ebben a testületben. II. Az EP-választásokon való közös fellépés érdekében: 1. Az RMDSZ és az EMNT belső koalíciós jelölt-listát állít a 2009. június 7-én tartandó EP-választásokon „Magyar összefogás” név alatt. 2. A hatályos törvényes feltételeket mérlegelve, a belső koalíció jogi keretét az RMDSZ jogi személyisége adja, tehát „A magyar összefogás listáját” az RMDSZ nevében, a tulipán jele alatt jegyeztetik be, politikai tartalmát a jelen megállapodásban megfogalmazottak határozzák meg. 3. „A magyar összefogás listáján” szereplő jelöltek 75%-át az RMDSZ, 25%-át az EMNT nevezi meg. A belső koalíciós partnerrel való egyeztetés után, mindkét szervezet maga dönt jelöltjeiről. A jelölési folyamat során a felek kötelezően érvényesítik a Temesvári kiáltvány 8. pontjában megfogalmazottakat. „A magyar összefogás listáját” Tőkés László, az EMNT elnöke vezeti. 4. „A magyar összefogás listájának” 2. és 3. helyére az RMDSZ, 4. helyére az EMNT nevezi meg a jelöltek személyét. 5. A lista többi helyére a felek felváltva nevezik meg a jelölteket, a fenti arány tiszteletben tartásával. A felek vállalják, hogy időközi mandátumcserék esetében is megtartják a választásokon kialakult mandátumarányt. A választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a felek saját kampánystábbal rendelkeznek, és önállóan kampányolnak, de kampányrendezvényeiket összehangolják. A különböző elképzelések összehangolására, valamint a közös fellépések megtervezésére és kivitelezésére kampányegyeztető bizottság alakul, amelybe mindkét fél 3 – 3 személyt javasol. A hivatalos szavazócédula kivételével az összes kampány-kiadványon, illetve nyomtatott és audiovizuális kampány-eszközön feltüntetendő az RMDSZ és az EMNT jele, továbbá a „magyar összefogás” felirata. Az RMDSZ és az EMNT egyaránt kiveszik a részüket az induláshoz szükséges támogató aláírások összegyűjtéséből, illetve a kampány finanszírozásából. Közös munkacsoport dolgozza ki a „Magyar összefogás” – RMDSZ-EMNT-belső koalíció európai választási keretprogramját, az alábbi sarokpontok szerint: a. a különböző közösségi autonómia-formák nemzetközi képviselete; Románia EU-tagságából eredő lehetőségek kiaknázása Erdély modernizációja érdekében; a régiók Európája, valamint ezen belül Erdély és Kelet-Közép-Európa felértékelése az EU reformfolyamatában; A közös választási program véglegesítésénél a felek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak. 6. A RMDSZ és az EMNT által nevesített jelöltek a választási kampányban a közös választási program mellett a saját értékrendjüket, célkitűzéseiket és prioritásaikat képviselik. A megválasztott európai parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de keresik a konzultációs lehetőségeket és a konszenzust a magyar közösséget érintő ügyekben. „A Magyar összefogás listáját” 2009. március 23-ig véglegesíti az RMDSZ és az EMNT. Az RMDSZ nevében az EMNT nevében Markó Béla. elnök; Tőkés László, elnök. Marosvásárhely, 2009. február 22. MEGÁLLAPODÁS az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének és érdekvédelmének hatékony működtetése szükségessé teszi egy hiteles egyeztető fórum létrehozását, olymódon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a politikai sokszínűség hasznosításával tovább erősödjék. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (továbbiakban EMEF) létrehozásában. 1. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Működésének elvi alapjai: a bizalom és a közösségi szolidaritás helyreállítása, a választói akarat és a demokrácia szabályainak tiszteletben tartása, a munkamegosztás és esetenként az egységes fellépés a közösségi érdekérvényesítésben, a konszenzusalapú döntéshozatal. 2. Az EMEF paritásos alapon jön létre. Tagjainak felét az RMDSZ elnöke, felét az EMNT elnöke jelöli. Az EMEF, a két szervezet elnökén kívül, akik egyben a társelnöki tisztséget is betöltik, további 12 tagból áll. Az EMEF működési szintjei és tanácskozási rendje: országos vezetői szinten – szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik, szakértői szinten – szükség szerint. 3. Az EMEF általános feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben, kiemelten az alábbiakban: a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a hazai és külföldi fórumokon, választási együttműködés részleteinek kidolgozása az önkormányzati, parlamenti és EP választásokon, a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése, munkacsoportok kialakítása döntés-előkészítés céljából. 4. Az EMEF a megalakulását követő hónapokban a következő területeken hoz létre munkacsoportokat: a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetése, és egységes jogi kodifikációja, a választási törvények módosítása, diszkriminációmentes és kisebbségbarát választási rendszer kialakítása céljából, alkotmányos reform, saját alkotmánytervezet kidolgozása, felsőoktatási és közoktatási stratégia kidolgozása, beleértve a felekezeti oktatást, a szociális rendszer reformja, beleértve a nyugdíjrendszert is, a fiatalok szülőföldön való boldogulásának programja, a politika, az egyházak, illetve a szakmai és rétegszervezetek együttműködésének összehangolása a támogatási rendszer újragondolása annak érdekében, hogy hatékonyabbá és átfogóbbá tegyük azt. 5. Az EMEF döntéseit konszenzussal hozza meg, határozatai formálisan ajánlás jellegűek. Az EMEF konkrét szervezési és működési rendjét saját maga határozza meg, közvetlenül megalakulása után. Markó Béla, az RMDSZ elnöke; Tőkés László, az EMNT elnöke. Marosvásárhely, 2009. február 22. /Krónika (Kolozsvár), febr. 23./