Egy jó évtizeddel ezelőtt jelentős irodalmi élettel büszkélkedhetett Temesvár. Az 1989-es változások után a helyi irodalmi kör észrevétlen abbahagyta tevékenységét. Dr. Bárányi Ferenc többkötetes íróként magára vállalta, hogy megpróbálja feléleszteni a temesvári irodalmi életet. Összehívta a tollforgatókat, azonban érdeklődők alig voltak. Anavi Ádám, Fülöp Lídia, Bárányi Ferenc, Bárányi Ildikó, Eszteró István, Gulyás Ferenc, Matekovits György, Kiss Tünde, Illés Mihály, Kiss András, Gherasim Emil, Pálkovács István írásait a Temesvári Csiky Gergely Színház fiatal művészei olvasták fel. /Szekernyés Irén: Író-olvasó találkozó lehangoló tanulsággal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

Az Erdélyi Napló egykori riportere, majd főszerkesztője, később a Krónika című kolozsvári napilap egyik alapítója, ma vezető szerkesztője – a temesvári forradalmár Gazda Árpád, aki Mikor kicsi voltam, magyar voltam címmel jelentette meg riportjainak gyűjteményét a Kriterion Kiadónál. A riport sohasem tökéletes, ezért "vettem a bátorságot, hogy belejavítsak az újságokban közölt írásokba, esetenként megváltoztassam a címet, lábjegyzetben egészítsem ki azokat a történeteket, amelyek folytatódtak a riport megjelenése után" - jelezte. Az írások mindenféle utólagos toldás-igazítás nélkül is megállják a helyüket, az erdélyi magyar kortárs hírlapírás csúcsteljesítményei közé tartoznak. /D. L.: Titkok feszegetése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./

Heinrich József tiszteletbeli főesperes egy éve igazgatója a megalakulásának tizedik évfordulójához érkezett Gerhardinumnak /Temesvár/, a Római Katolikus Teológiai Líceumnak. Előzőleg tíz évig volt Pécskán plébános, 2001. március 1-jétől pedig püspöki kinevezéssel a líceum igazgatója. Heinrich József visszaemlékezett: papi állomáshelyein mindenhol ifjúsági csoportokat szervezett, sok pozitív tapasztalatot szerzett. Pécskán ifjúsági csoportot szervezett, a sport, a kirándulások és a közös szórakozás vonzotta a fiatalokat. Emléktáblát, illetve szobrot állítottak Pécska nagy szülötteinek: Ormós Zsigmondnak, Klebersberg Kunónak, valamint a Pécskán indult Kálmány Lajosnak. – A Gerhardinum épületgondokkal küszködik: az egykori piarista főgimnázium épületét még mindig nem veheti birtokába az egyház. /Szekernyés Irén: Beszélgetés Heinrich József főesperessel, a Temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Szekszárdon elindított Határtalan tantárgyversenyt, amelyen magyarországi, jugoszláviai, szlovákiai és romániai, erre a versenyformára felkészített tanulók vesznek részt. Idén ápr- 30.–máj. 5. között Sepsiszentgyörgy látta vendégül az 5–8. osztályos diákokat, akik matematika, fizika, valamint magyar nyelv és irodalomtudásukat mérték össze, többen közülük két tantárgyból is vállalták a megmérettetést. /Szekernyés Irén: Jól szerepeltek a temesvári diákok a Határtalan tantárgyversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 9./

Tízéves a  Gerhardinum, a Temesvári Római Katolikus Líceum. Ebből az alkalomból tart máj. 9–12. között a rendezvénysorozat. Heinrich József igazgató reménykedik: a következő évben újabb épületrészeket kap vissza az egyház a Műszaki Egyetemtől, s meg fognak oldódni a tanterem-  és a bentlakásgondok. Eddig ugyanis az iskola a leromlott állagú épület első emeletének néhány termét használhatta csupán, bentlakása pedig az Emil Ungureanu Szaklíceummal közös volt. Szabó Péter plébánost, az intézményt alapító első igazgatót beszélt az iskola történetének kezdeteiről. 1992 őszén nemhogy épülete lett volna az induló iskolának, hanem a felvételire jelentkező diákok is matracokon aludtak mások jóindulatából kapott termekben. Végül a tanfelügyelőség egy óvodát engedett át a Katolikus Líceumnak, ahol két tanteremben tíz magyar és tíz  román nyelven tanuló kilencedikessel megindult az ország nyugati régiójának egyetlen katolikus oktatási intézményében a tanítás. 1994-ben a Gerhardinum beköltözhetett a piaristák egykori iskolája első emeletének néhány termébe. Németországi támogatással jutottak iskolai bútorzathoz, onnan kapott a líceum egy autóbuszt is. A tanulók létszáma a kezdeti 20-ról mára 178-ra emelkedett. /Szekernyés Irén: Az államosítás óta először imádkoztak nyilvánosan az egykori piarista iskola második emeletén. Tízéves a  Temesvári Római Katolikus Líceum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Temes megye a sereghajtók között van a helységnevek kétnyelvű feltüntetése területén – jelezte Bodó Barna megyei tanácsos a helyi RMDSZ sajtókonferenciáján. A napokban a Temesvár melletti Újszentesen a román-magyar névtáblát kihelyezték, három nap múlva ismeretlen tettesek lefestették barna festékkel a magyar feliratokat. Bodó Barna a helyi sajtó révén szeretné felhívni a közvélemény figyelmét: a multikulturális Bánságban veszélybe került egy hagyományos érték, a sokat emlegetett interetnikus tolerancia!: Újszentesen egyszer már 1990 márciusában is lefestették a magyar nyelvű névtáblát, a temesvári Magyar Házról többször is leverték a magyar intézmények névtábláit, összetörték az első Klapka-emléktáblát, ő maga is kapott fenyegető leveleket, akárcsak a helyi magyar színház. /(Pataki Zoltán): Lefestett névtábla Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Az utóbbi tízegynéhány esztendőben pünkösd hava az egyházmegye katolikus fiataljai számára a találkozás hónapja is. Temesváron máj. 11-én volt az idei találkozó, erre mintegy 900 fiatal érkezett. Közösen vettek részt a szentmisén, melyet Roos Márton megyés püspök tartott, beszédét az Egyházmegyei Ifjúsági Központ kiadványa, a Laudetur tartalmazta. A záróprogram szórakoztató kulturális műsor volt, ének, tánc, kifejező pantomim jelenetek. /Bánsági Csilla: Egyházmegyei Katolikus Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Máj. 12-én Temesváron dr. Neumann Ernő főrabbit köszöntötték 85. születésnapja alkalmából a zsidó hitközség (zömmel magyar ajkú) tagjai, a történelmi egyházak püspökei, a Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének vezetői és a sok vendég. A temesvári főrabbit levélben köszöntötte Ion Iliescu államelnök, az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Tőkés László püspök és Schöner László, a Budapesti Rabbiképző Egyetem rektora. Dr. Neumann Ernő 1940-ben, a Budapesti Rabbiképző Intézetben szerzett teológiai oklevelet, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából is doktorált. Temesvár kiemelkedő személyisége, a nemzet- és felekezetközi megbékélés, az ökumenizmus rendíthetetlen híve 61 éve szolgálja a helyi zsidó közösséget. Ezalatt tanúja volt az 1941-ben még 12.000 lelket számláló temesvári zsidóság meghurcoltatásának, majd tömeges elvándorlásának, amelynek eredményeképpen mára néhány százra fogyatkozott a közösség. Az ünnepelt arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint fél évszázaddal a Holokauszt után megjelentek és hódítanak az antiszemitizmus és a rasszizmus új apostolai, mint Jean-Marie Le Pen, Jörg Haider, Corneliu Vadim Tudor, Csurka István, Vladimir Zsirinovszkij és társaik. /(Pataki Zoltán): A béke és a fény papja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Máj. 15-én kezdődött Nagyváradon Középen a színész címmel a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. A négynaposra tervezett rendezvényt a Nagyváradi Kiss Stúdió Alapítvány szervezte meg. Az előadások közötti időszakban szakemberek és a közönség részvételével színházi kollokviumokat tartanak. A nyitóelőadáson a helyi Szigligeti Társulat lépett fel Moliére Gömböc úr című színművével, utána a szabadkai Kosztolányi Színház Schwajda György Himnusz című darabját mutatta be. Több társulat szerepel a következő napokban: Temesvári Német Színház, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház, a temesvári Csiky Gergely Színház, a Kiss Stúdió /Nagyvárad/, a szatmári Harag György Társulat, valamint látható lesz a váradi Civil Akadémia Alapítvány román és magyar nyelvű kísérleti előadása. /(M. Józsa Tímea): Középen a Színész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Máj. 20-án pünkösdi igehirdetésében Tőkés László püspök Temesváron, az Új Ezredév Református Központ épülő falai között a templomépítés fontosságát hangsúlyozta. A templom Makovecz Imre tervei szerint épül. A műsort az Új Ezredév kórus nyitotta meg. "Aki templomot épít, jövőt épít" – hangoztatta többször is Tőkés László püspök. Az épületegyüttes vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, a bánsági szórványmagyarság kulturális központja lesz. Hároméves a KÚT – avagy az egyházi sajtó szerepe a szórványban témájú kerekasztal-beszélgetésen Gazdáné Mátyus Melinda ismertette a Kút című gyülekezeti lapot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: szükség van a szórványban egyházi gyülekezeti kiadványra, mert esetenként az egyházi füzetecske az egyedüli, amely anyanyelvén szólítja meg az elszigetelten élő családokat. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár fogalmazta meg vitaindítónak szánt expozéját. Szakmai csoportokhoz, civil szerveződésekhez, eszmei csoportosulásokhoz stb. szóló hírlevelek valóságos reneszánszukat élik – az előadó pillanatnyilag nyolc hazai és nemzetközi kiadású hírlevelet kap. /Sipos János: Aki templomot épít, jövőt épít. Az Új Ezredév gyülekezet bízik az erejében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Máj. 21-én ért véget Temesváron a IV. Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciája (TDK). A dolgozatok és az előadások színvonala a temesvári TDK eddigi történetében a legmagasabb volt. Máj. 19-én Papp Krisztina főszervező és Dr. Delesega Gyula, a TDK elnöke nyitották meg a konferenciát, majd megkezdődött a tudományos dolgozatok bemutatása. A Sapientia Alapítvány pénzdíjjal jutalmazta a nyerteseket, a magyarországi Oktatási Minisztérium 30 ezer forintos kutatási ösztöndíjat biztosított számukra Magyarországon. /ifj. Toró Tibor: Véget ért a negyedik műszakis TDK. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

A marosvásárhelyi Habakuk bábcsoport újból díjjal tért haza Magyarországról. Ezúttal a XI. Kárpát- medencei bábfesztiválon vettek részt, ahol felléptek még Szászrégenből a Csim-Bumm, Temesvárról a Tulipán bábcsoportok és a házigazdák. /Suba Júlia: Süniék sikere Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Egerben tartják a határon túli bábszínházak találkozóját. Az első ízben megrendezett háromnapos fesztiválon 6-6 határon túli, illetve magyarországi bábegyüttes, valamint egy tengeren túli csoport vesz részt. Erdélyből érkezett a kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, illetve a temesvári Csiky Gergely Színház bábcsoportja, Szlovákiából a rozsnyói Meseszínház, Kárpátaljáról a lutski Volinszki Bábszínház és az ungvári Területi Bábszínház együttese, Délvidéket a Szabadkai Gyermekszínház, az amerikai magyarságot pedig a New York-i Magyar Színház társulata képviseli a bábfesztiválon. /Határon túli bábszínházak találkozója Egerben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Balázs Imre József és Ciprian Valcan a szerkesztői annak a Travers című, Az erdélyi magyar irodalom antológiája alcímet viselő, az A treia Europa Alapítvány támogatásával nemrég megjelent kötetnek, amelyet máj. 23-án mutattak be Kolozsváron. Balázs Imre József, a kötet egyik szerkesztője a bemutatón elmondta, az antológia kezdetben az ugyancsak A treia Europa /Temesvár/ folyóirat része lett volna, ám kötetté nőtte ki magát. A Traverset kiemelkedő kortárs magyar írók és költők műveiből állították össze, valamint olyan tanulmányokból, amelyek az erdélyi, illetve romániai magyar irodalomról szólnak. A kötet többek között Szilágyi István, Bodor Ádám, Láng Zsolt, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár műveit tartalmazza. / B. Á.: Kétnyelvű antológia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Az Aradi Tavasz, a virág- és könyvfesztivál eseménye volt a Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió /DKMT Eurorégió/ íróinak első találkozása. Román, magyar, szerb tollforgatók ültek egy asztalhoz. A házigazda aradiakon kívül itt voltak temesvári, nagyváradi, kolozsvári román írók, Nagybecskerekről szerb és a Békés megyéből magyar írók: Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője és munkatársai, Szenti Tibor, Kiss Ottó, illetve Grecskó Krisztián. Kiderült, hogy a határ túloldalán szinte semmit se tudnak egymásról. Elfogadták a javaslatot a találkozások rendszeresítésére, eurorégiós lap megjelentetése, egy háromnyelvű adást sugárzó rádióadás beindítására, német és szlovák tollforgatók bevonására (a magyarokról egyetlen szót sem ejtettek). Egyetlen aradi magyar tollfogatót se hívtak meg. /Puskel Péter: Román, magyar, szerb bánat... Három ország íróinak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

1999 januárja óta, amikor Halász Ferenc addigi iskolaigazgatónak nem sikerült az újabb kinevezéshez szükséges vizsgája, átmeneti állapotok uralkodtak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ vezetőségében. Előbb Paul Éva testnevelési tanár és aligazgató, 1999 őszétől Erdei Ildikó pszichológus, 2001 őszétől pedig Nemes András matematikatanár vezette ideiglenesen az iskolát. Az idén tavasszal kiírt versenyvizsgán Virginás Tar Judit informatika tanárnő szerepelt a legjobban, akit a napokban neveznek ki a Bartók Béla Líceum igazgatói tisztségébe. Virginás Tar Judit a Bartókban érettségizett, a temesvári Tudományegyetem matematika-informatika szakán szerzett diplomát és a kilencvenes évek eleje óta tanít Temes megye egyetlen kizárólag magyar nyelvű középiskolájában. /(Pataki Zoltán): Igazgatóváltás a Bartók Béla Elméleti Líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Jún. 1-jén találkoztak Temesvár egykori és mai magyar nyelven tanuló diákjai. Idén kevesebben jöttek el a "véndiákok" hagyományos találkozójára, mint tavaly. A házigazda, a Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége képviseletében Nemes András igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A Bartók Béla Alapítvány kuratóriuma kiosztotta az alapítványi díjakat. A líceumi osztályok szavalói Haza a magasban címmel adtak elő Illyés Gyula-verseket. /SZ. I.: Nemzedékek találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Máj. 31.–jún. 2. között ünnepelte 380-ik születésnapját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Az ünnepség egyik eseménye a második alkalommal megszervezett Szórvány Színjátszó Találkozó volt. Több mint 200 fiatal színjátszó jött el Enyedre az ország több szórványvidékéről, és háromnapos előadássorozat keretén belül mutatták be produkcióikat. Képviselve volt a találkozón Temesvár, Lupény, Vulkán, Gyulafehérvár, Bethlenszentmiklós, Igazfalva, Magyarlapád, Felvinc, Marosújvár, Magyarbece és Nagyenyed. Dr. Kötő József rámutatott: egyáltalán nem véletlen az, hogy Nagyenyeden került sor a színjátszó találkozóra, a történelmi múltú város ugyanis már a XVII-ik században látott magyar nyelvű színjátszást. Szintén a Bethlen Napok keretén belül rendezte meg a kollégium a Nemzedékek találkozóját, melynek fő célkitűzése: első ízben összehívni a városban élő nyugdíjas pedagógusokat. /Balog István: Bethlen-napok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./ A megszüntetésre ítélt becei iskola színjátszói mellett a lupényiek is sikeresek voltak. A szakmai megbeszélés tisztázta mindazokat a kérdéseket, amelyek a játékkal, vagy az anyanyelv szórványbeli védelmével kapcsolatosak. /Bakó Botond: Bethlen-napok és szórványszínjátszók második fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Böszörményi Zoltán a hetvenes évek elején kezdett verseket és apró esszéket publikálni az akkori aradi és temesvári sajtóban. Böszörményi Zoltán Aradon, Temesváron, Resicán, Vajdahunyadon és Nagyenyeden a szórványmagyarság túlélésének és a magyar nemzeti integráció megvalósulása ügyének szenteli pénzét és tehetségéből fakadó ügyszeretetét. Aranyvillamos, Második szakasz /Jelenkor Kiadó, Pécs/ című verskötete régi és újabbkori költeményeiből nyújt válogatást. /Bereczki Károly: Verseiben nemzetéért aggódik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

Napvilágot látott Gazda Árpád Mikor kicsi voltam, magyar voltam /Kriterion Könyvkiadó/ című riportkötete. A szerző válogatott írásai az 1989-es fordulat után jelentek meg különböző lapokban, és olyan, a romániai magyarságot érintő fontos eseményeket rögzítenek. Ezek között van a temesvári Magyar Ház visszaszerzéséért folytatott jogi harc, továbbá a hadsereg székelyföldi "honfoglalása". /Ö. I. B.: Mikor kicsi voltam, magyar voltam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Igazfalván az iskolában a szülőföldön nyújtható oktatási támogatásról volt szó, melyet a magyar óvodákban és iskolákban tanuló diákok számára nyújtanak. Kiss Ferenc tanfelügyelő Igazfalván elmondta, hogy támogatják a faluról Temesvárra került tanulókat, akik magyar nyelven szeretnének tovább tanulni. /Szabó Rozália, az Igazfalvi Iskola igazgatója: Iskola és szülők találkozója Igazfalván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Jelenleg a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán tanuló kispapok összlétszáma 109. Ebből első éven 23, másodéven 20, harmadéven 10, negyedéven 17, ötödéven 8, hatod-éven 13, a gyakorlati éven 18 növendék van. Az egyházmegyék szerinti eloszlás a következő: gyulafehérvári főegyházmegye 64, a temesvári és a szatmári egyházmegye egyaránt 18, váradi egyházmegye 7, kárpátaljai apostoli kormányzóság 2 fő – a kispapok Mégis című folyóiratának "népszámlálása" szerint. /Kispapok létszáma. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 9./

Harminc évvel ezelőtt alakult meg a Vox Humana, a híres sepsiszentgyörgyi kórus. A jún. 8-i jubileumi ünnepségen a Vox Humana útjára bocsátja első, Laudate Dominum című CD-jét, és zászlót is avat. Szilágyi Zsolt karnagy, a Vox Humana ,,lelke" alapító tagja a kórusnak, az indulástól kezdve irányítja a ,,csapatot". A Megéneklünk, Románia fesztiválsorozaton a legelsőtől egészen addig, ameddig tartott, tehát 1977-től 1989-ig, mindig első díjat nyert a Vox Humana. Emellé aztán jöttek a csíkszeredai régizene-fesztiválok, majd a kiszállások, énekeltek Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Déván, Temesvárt, Bukarestben, Brassóban, a megyében sokszor. Voltak rádió- és tévéfelvételek. A vidéken az egyedüli együttes volt, amely 1989 előtt el tudott jutni kétszer is Olaszországba, ahonnan a két versenyről három díjat hoztak haza. 1982-ben egy arezzói verseny után Rómába is eljutottak, ahol fogadta őket II. János Pál pápa — és magyarul szólt hozzájuk. Emiatt a belügyi szervek kihallgatták, zaklatták őket. /Váry O. Péter: 30 éves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./ A Vox Humana kamarakórus fennállásának harmincadik évfordulóján rendkívüli hangversenyre került sor a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Fellépett a Csiky Csaba vezette marosvásárhelyi Musica Humana kamarakórus, valamint a sepsiszentgyörgyi Pro Musica és a Cantus Firmus vegyes kar. Az ünnepi hangverseny keretében megszentelték a kórus zászlóját és bemutatták az együttes első önálló CD-jét. /(Ferencz): Harmincéves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

A Megtestesült Bölcseségről Nevezett Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet (SIS = Seminarium Incarnatae Sapientiae) alapítása 1753-ban, Sztoyka Zsigmond püspök idejében történt. Az Intézetben gyakorlatilag összefonódik a főiskolai és a szemináriumi jelleg. Tehát nincs külön Főiskola és külön Szeminárium. A tanárok egy része egyben nevelő is a szemináriumban. Az Intézet központi jelleggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a Gyulafehérvári Főegyházmegye mellett a Temesvári, Nagyváradi és Szatmári Egyházmegyék részére is többnyire itt történik a papképzés. A 6 éves tanulmányi idő első két évében a hangsúly a filozófián és az egyháztörténelmen van, míg a többi négy évben a teológiai jellegű tantárgyak vannak előtérben. A román állam részéről a több évtizedes huzavona után úgy néz ki, rendeződik a Hittudományi Főiskola helyzete. Partikuláris Főiskolaként való akkreditálása folyamatban van. /Római Katolikus Hittudományi Főiskola - Gyulafehérvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Temesváron 1906-ban felavatták a Dózsa György emlékművet. Kiss György megalkotta hozzá márványból az emlékmű központi alakját, Máriát, a magyarok Nagyasszonyát. Az emlékmű napjainkig szinte sértetlenül kiállta a történelem viharait. Trianon után, impériumváltáskor egyetlen szó levésésével megcsonkították a feliratot (a magyarok Nagyasszonya szóösszetételből levésték a magyarok szót), egyébként az emlékmű sértetlen maradt. A minap két oda nem illő márványtábla jelent meg, ormótlan vaspántokkal a tetőt tartó oszlopokhoz erősítve. Egyiken a román nyelvű szöveg arra emlékeztet, hogy a Szűzanya segedelmével innen indult és győzött az 1989. decemberi forradalom, a másik valamiféle versbe szedett hálálkodás vagy imádság. Utóbbi a rossz vésési technika miatt alig olvasható. A lépcsőt beborították fehér márvánnyal, a kékre festett kovácsoltvas-kerítésre alamizsnát kérő táblát erősítettek, elébe pedig fekete bádog tepsit tettek az ortodox szent helyeken szokásos gyertyaégetéshez. A román nyelvű feliratok említést sem tesznek Dózsa Györgyről. Alighanem első lépése annak az igyekezetnek, hogy kitöröljék a temesváriak tudatából a város történelmének sorsdöntő eseményeit. /Sipos János: Mi lett belőled, Dózsa-emlékmű!? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Ötödik éve járja a szórványt, írta Szabó Csaba. Tudja, hogy miért menthetetlen Hátszeg, tudja, hogy Zsibó soha nem támad fel, hogy Pusztakalán napjai meg vannak számlálva, tudja, hogy Kőhalom és Bethlen végleg elesett... Azt is tudja, hogy ezt nem szabad így kimondani, mert a felmentő seregben bízó végvárak még reménykednek. A harmadik évezred Erdélye már árnyéka sem önmagának. A temesvári magyar líceum hirdetések útján próbál Kolozsvárról, vagy a Székelyföldről tanárokat szerezni. Nagyváradon, Ady városának magánkézbe került a magyar napilapja. Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár, írta. A Babes-Bolyai Tudományegyetem nemsokára megjelenő, 20 oldalas diáklapjának, az UBB-Reportnak egyetlen oldala lesz "magyar". Más szóval: kisvárosiasodik a nagy Kolozsvár. /Szabó Csaba: Előttünk az özönvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár – ebben nincs igaza az újságírónak.

A román–magyar művelődési kapcsolatok időszerű kérdéseiről tanácskozott Temesváron a hét végén a Harmadik Európa Alapítvány rendezésében huszonhét író, műfordító, lapszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár és művelődési szakember. Az irodalmi párbeszéd résztvevői Aradról, Bukarestből, Kolozsvárról, Nagyváradról és Szegedről jöttek. Ezen a rendezvényen mutatták be az A Treia Europa időszaki kiadvány 5. számát, amelyet Konrád Györgynek és a magyar irodalomnak szenteltek, valamint egy kétnyelvű antológiát Travers címmel erdélyi írók és költők műveiből. A megszólalók többnyire arra tértek ki, hogy mit tettek a román írók a magyar irodalom megismertetéséért az utóbbi évtizedekben. Jelentek meg antológiák, próza- és verskötetek, folyóiratszámok, amelyek román nyelvű fordításban ismertették meg a magyar irodalmat a román olvasókkal. Időnként összehoznak tanácskozásokat, vitafórumokat, de a román–magyar irodalmi kapcsolatok még mindig az udvariassági gesztusok és az időnkénti hivatalos rendezvények szintjén mozognak – állapította meg több író. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának vezetője az európai elvárásoknak való megfelelés jelenségét vetette fel. Az alkalmi könyvkiállításon ott voltak az utóbbi években napvilágot látott műfordítások, köztük Nádas Péter, Szentkuthy Miklós és Konrád György egy-egy könyve. /Szekernyés Irén: Őszintén a román-magyar irodalmi kapcsolatokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Temesváron ünnepi szentmise keretében Böcskei László általános helynök anyanyelvükön köszöntötte a Gerhardinum Római Katolikus Líceum 21 magyar és 25 román ajkú végzősét. /(Pataki Zoltán): "Ebben az iskolában lelkiekben is gazdagabbak lettünk". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Szabó Gabriella zenetanárnő néhány évvel ezelőtt alapította az újszentesi iskolában a Napsugár nevű kamarakórust. Az Új Ezredév /Temesvár/ református gyülekezet őt hívta meg a 2000-ben alakult kórusának vezénylésére. A zenetanárnő egyesítette a két énekkart, és közösen léptek fel a magyarországi Szentesen a testvérvárosok harmadik kulturális fesztiválján. Jugoszláviából Bácskatopolya asszonykórusa, a több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkező Kaláris érkezett erre a fesztiválra. /Szekernyés Irén: Két énekkar dirigense. Az egyesített énekkar. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Temesváron nincs magyar napilap. Egyszerűen megszűnt, jó pár évvel ezelőtt. Egyszerre hét (!) színész válik meg a marosvásárhelyi társulattól és szerződik át Magyarországra. Az hittem, ilyesmi nem múlhat el visszhang nélkül. Elmúlt – jegyezte meg Hercz Péter operaénekes. Simon Gábor igazgató kétségbeesetten jelezte, hogy exodus történik: Kolozsváron a Magyar Operából tömegesen szerződnek át a fiatalok Magyarországra, mert itthon képtelenek megélni. Évek óta egyre üresebb nézőtérrel játszanak, ismerte el Hercz Péter. - Kolozsváron 9 magyar osztállyal kevesebb indul a jövő tanévben. Miért nem aggasztják ezek a riasztó jelek politikai/szellemi elöljáróinkat, anyaországunkat, alapítványainkat? – tette fel a kérdést. Egy ideig — amíg vegyes házasságot nem kötnek, és végleg át nem térnek a többségi vallásra — a történelmi magyar egyházak kénytelenek lesznek román nyelvű istentiszteleteket bevezetni, hogy híveiket megtartsák. Azok a tanárok, akik tanították volna a kilencosztálynyi magyar gyermeket, kénytelenek lesznek — akaratuk ellenére — román osztályokban tanítani, mert meg kell élniük. /Hercz Péter: Visszhang nélkül... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/