"Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./"

"Aug. 11-én, vasárnap este a Magyar ATV műsorában Lovas István Tasnádi Péter első fokon elítélt, házi őrizetben lévő bűnöző kihívására a nyílt vitán nem jelent meg, emiatt a műsor árnyékbokszolássá vált. A maffiavezérnek tartott Tasnádi többször is megfogalmazta, hogy féljenek a magyar jobboldal reprezentánsai, mert őket levadásszák. Ez a műsor roham volt a magyar polgári erők, a demokrácia ellen. Egy házi őrizetes, alvilági maffiózókapcsolatokkal vádolt potenciális bűnöző tévényilvánosságra engedése a Medgyessy-féle kémbotrányról hivatott elterelni a figyelmet."Jó volt a cenzúra", "ne vonuljon külön a jobb és a bal", hanem "együtt vitassák meg...", "Lovas válassza a lámpavasat", "kérjen Kövértől kötelet", hagyja ott a Pázmány Péter Egyetemet, "gyakoroljanak önkritikát", jelentette ki Tasnádi. /Sylvester Lajos: A jobboldal levadászása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./"

"Ötödik alkalommal ünnepelt a város, megtartva Tasnád Napjait. Felléptek a szilágysomlyói, szilágycsehi, nagykárolyi, avasfelsőfalui, tasnádi diákklubok együttesei, különböző könnyűzene-együttesek, valamint Hiripi Rudolf népi együttese. /(Kinál György): Tasnád Napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"Az 1998-99-es tanévben a tasnádi líceumban csupán két magyar tannyelvű osztály (egy tizedik és egy tizenkettedik) indult. A környékbeli falvak általános iskolái közül csak Szakácsiban, Magyarcsaholyban és Pelekesziben működött magyar tagozat, az itt végzettek között azonban egyetlen továbbtanulni akaró diák sem akadt. Az 1998-ban Tasnádon magyar tagozaton végzett harminc-valahány nyolcadikos egyharmada nem akart a helybeli líceumban továbbtanulni. Néhányan Szatmárnémetiben választottak iskolát. A 2002-2003-as tanévben a tasnádi líceumban ismét lesz magyar tagozatos kilencedik osztály, sőt lesz X., XI. és XII. osztály is. A legújabb tasnádi divat az, hogy a szülők Magyarországra küldik gyermekeiket tanulni. /Boros Ernő: Tasnádi líceum. Újra lesz magyar osztály minden évfolyamon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./"

"A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"A népszámlálás adatai szerint Tasnád lakosainak a száma idén tavasszal 9649 fő volt. Ez a számadat az 1992-es népszámlálás adataihoz képest 7,2 százalékos csökkenést jelez. A város lakosainak 52,5 százaléka románnak, 38 százaléka magyarnak, 8,6 százaléka cigánynak, 0,7 százaléka németnek, 0,1 százaléka más nemzetiségűnek vallotta magát. /(boros): Tasnád: A lakosság tíz év alatt 7,2 százalékkal csökkent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./"

"A Tasnád Közösségfejlesztési Civil Egyesület, illetve teleház Teletinik elnevezésű, Jager Enikő és Tóga Judit által irányított 19 tagú gyermekszínjátszó csoportja nemrég szórakoztató műsort mutatott be előbb Szilágypérben, majd Börvelyben, de ugyanezzel a produkcióval rövidesen Mezőfényen, majd más Szatmár megyei településeken is vendégszerepelnek. Tóga István városi tanácsos, a tasnádi teleház vezetője arról tájékoztatott, hogy sikerrel pályáztak az Illyés Közalapítványnál a színjátszó csoport számára szükséges hangosító felszerelés beszerzéséhez. A kiszállásokat két mikrobusszal bonyolítják. A csoport másfél évvel ezelőtt alakult. /Kinál György: Turnézó tasnádi gyermekszínjátszók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ "

"Új-Tasnád a nagyváradi egyházmegyéhez tartozó Tasnád filiája. Az itt élő alig 150 katolikusnak eddig nem volt saját temploma, 2000-ben Selymes József tasnádi plébános megindította az építkezési munkálatokat. Kalákában dolgoznak, a katolikusok mellett az ortodoxok és reformátusok is segítik a munkálatokat. Külföldi segély is érkezett. /Ozsváth Judit: Épülő templomok - építő papok. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.8./"

"Az érszakácsi Pató Zoltán hat éve végezte el az egyetemet, de még mindig helyettesítő státusban van Dobrán. A bizonytalan helyzetet a tanügyben történt átszervezések eredményezték. Az első évben ingázott. Minden hajnalban Érszakácsiból busszal utazott Tasnádra, ahonnan Ákosig vonattal jutott el, onnan Dobráig kerékpárral. Megnősült, felesége óvónő. Úgy döntöttek, nem vállalják az ingázást, albérletet kerestek Dobrán. Azóta csak minden hat hétben látogatnak haza, Érszakácsiba. Szívesen letelepednének Dobrán. Ennek az az akadálya, hogy a tanügyi reform következtében a matematikatanári katedra nem számít biztos állásnak egy ilyen településen. Dobrán fennáll a veszélye annak, hogy éveken belül tovább csökken a létszám, így nem nyilvánítják életképesnek az iskolát. Ezért nem kap végleges posztot. /Fodor István: Göröngyös életpályán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./"

"Febr. 15-én Szatmárnémetiben tartották az egyházi kórusok XIII. ökumenikus seregszemléjét. A szervezők nevében Muzsnay Árpád köszöntötte a résztvevőket, majd Láng Pál kanonok, a Székesegyház plébánosa mondott rövid imát. Fellépett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia Vegyeskara, a kaplonyi Római Katolikus Kórus, a koltó-katalini Református Egyházközség Vegyeskara, a nagybányai Krisztus Király Felnőtt Vegyeskar, a mezőfényi Gyertyaláng Ifjúsági Kórus és az általános iskola kórusa, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség Vegyeskara, a Szamos-negyedi református egyház Vegyeskara, a szatmárnémeti Láncos templom kórusa, a Szatmári Római Katolikus Székesegyház Kórusa, a szatmári Zárda templom Vegyeskara, a szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet Vegyeskara, a szilágypéri Budai Ézsaiás Vegyeskar, a tasnádi Maestoso Kórus. Vendégkórusként lépett fel a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar. /Elek György: "És énekelének új éneket". Hazai és külföldi énekkarok a XIII. ökumenikus kórus-seregszemlén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./"

"Tízéves múltra tekint vissza a Szatmár megyei cserkészmozgalom. Továbbra is csak két csapat van a megyében, az egyik Tasnádon, a másik Szatmárnémetiben működik, mindkettő a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCS) tagszervezete. A tagság bővülése az utóbbi időben megállt, sőt csökkent is. A lázári csapat egyelőre szünetelteti a tevékenységét, mert nincs senki aki irányítsa. A közös táborozásokon anyaországi cserkészek mellett kárpátaljai és délvidéki társaikkal is találkozni szoktak. /Princz Csaba: Dilemmában a Szatmár megyei cserkészmozgalom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./"

"A Postafiók rovat közölte Kovács Albert olvasó levelét, aki elítélte az RMDSZ kettészakadásán munkálkodókat. Sárdobálás, lejárató rágalom, kampány, vehemens és hazug megnyilatkozások, ellenrendezvények szervezése és szövetségesek verbuválása - mindezt a belső ellenség - nem ellenzék végezte. Mégis megmaradt a magyar érdekvédelmi szervezet egysége. A levélíró kiállt Markó Béla programbeszéde mellett: nagyszerű program. Kovács Albert minősített: Németh Zsolt fidesz-főideológus egy polgári párt alakítását körvonalazza az RMDSZ kettéosztásával. Továbbá keményen bírálta a Fideszt: "négy éven keresztül a magyar adófizetők pénzét is jól tudták osztani maguk, rokonok, barátok és szimpatizánsok közt." /Kovács Albert, Tasnád: Atyáskodás és / vagy megosztás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Hasonló hangnemű írások sorakoznak a Postafiók rovatban."

"Postafiók rovatban rendszeresen közöl a Romániai Magyar Szó Tőkés László ellen és a baloldali magyar kormány mellett kiálló olvasói leveleket. A mostani levélíró szerint "Tőkés úr és baráti társasága" azon dolgozik, hogy a "B-liga" vegye át az RMDSZ vezetését. Malaies Mihály levélíró elítélte azt, hogy márc. 15-én Marosvásárhelyen egy ember táblát tartott, amin az állt, hogy: Kovács urat üdvözli 23 millió román. A levélíró megvédte Kovács Lászlót: ez a tábla nem sértheti Kovács Lászlót, hiszen ő és csapata megkísérli azt, ami Kossuthnak nem sikerült, a nemzetiség kibékítését. A levélíró még sietett elítélni Kövér Lászlót, aki "levadássza" az ellenzék képviselőit, sőt kötelet ajánl azoknak, akik nem hívei. A bátor levélíró itt téved. A börtönben levő bűnöző, Tasnádi Péter ígérte meg a levadászást. /Malaies Mihály, Élesd: Egy "táblás" úr. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Postafiók rovat/"

"A Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete elbírálta a beérkezett 182 pályázatot, ebből az alábbi 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét: A HÉT, A Romániai Magyar Sajtó Értesítője, Ady Endre Sajtókollégium, Arany Koszorú, Armenia - magyarörmény szemle, Az Út, BeMonDó, Besztercei Híradó, Bioterra, Brassói Lapok, Bukaresti Magyar Közlöny, Cimbora, Cipó Diáklap, Cserevirág, Csernátoni füzetek, Csigalépcső, Csíkvidéki Ifjúsági Tudósító, Csillagszem , Dalbimbó, Diákabrak, Ébresztő, Egyházi Tudósító, Eklézsia, Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, Erdővidék - Regionális hetilap, Erdővidéki Lapok, Érted Szól , Felsőbányai Hírlap, Filmtett, FIRKA - Fizika, Informatika, Kémia Alapok, Frissen Festve, Gátaljai Helyzetkép, Géniusz, Güzü, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Háromszék Roma Szombat c. melléklete, Helikon, Hepehupa - Szilágysági művelődési folyóirat, Hétfalu, Hifa-Ro Info, Hírhordó, Hírlap - A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség információs lapja, Hunyad Megyei Hírmondó , Ifirka, Irodalmi Jelen, Iskolaudvar , Kalotaszeg - kulturális közéleti napilap, KEDD - ifjúsági lap, Kellék - filozófiai folyóirat, Keresztény Szó, Keresztmetszet, Kis Küküllő, Korunk, Közbirtokossági Hírvivő, Közgazdász Fórum, Közmag (Közgazdasági Diáklap), Kraszna melléklet 2003, Kraszna Újság, Kulturális Figyelő L.K.K.T., Látó, Levél, Lugosi Hírmondó, Magropress, Magyar Kisebbség, Matlap, MI, Moldvai Magyarság, Mondd, Miért, Múzeumi Füzetek, Múzsa, Műszaki Szemle, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Nagyszeben és Vidéke, Napsugár - gyermekirodalmi lap, Nyelvvédő, Orvostudományi Értesítő, Osteo Info, Perspektíva, PONT.lap - pályázatfigyelő, Pulzus, Református Család, Református Szemle, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, Romániai Magyar Szó, Rügyek - Muguri (Kraszna), Studia Universitatis Babes-Bolyai, Symbolon, Szabadság, Szászrégen Vidéke, Szebeni Újság, Széhelyhídi Figyelő, Székely Hírmondó, Székelyföld, Szempont, Szevasz Szavisz, Szigeti Turmix, Szilágyság, Szivárvány, Szövétnek - Aradi kulturális szemle, Tábortűz, Tálentum, Tasnádi Tükör, Transindex - a napos oldal, Új Kelet, Unitárius Közlöny, Üzenet, Várad - Irodalom, művészet, társadalom, WEB - Szociológiai folyóirat, Zarnádi Zarándok. /Ülésezett a Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

"Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből."

"Máj. 11-én Kossuth-zászlót vett át Tasnád településen a Bíró Lajosról, a neves Új-Guinea-kutatóról elnevezett ökológiai egyesület a Magyarok Világszövetsége képviselőjétől. A díszes zászlórudat Bikfalvy György készítette, akit 1960-ban, 59 társával együtt tizenöttől huszonöt évig terjedő kényszermunkára ítélt a kolozsvári katonai törvényszék. /Sz. Cs.: Kossuth-emlékzászlót vettek át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"Nagyváradon a Varadinum keretében tartották máj. 17-én A XX. század emlékezete, öröksége című, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztó ünnepségét. Idén 9. alkalommal írtak ki helytörténeti témájú pályázatot, tavaly után immár másodszor A XX. század emlékezete, öröksége címmel. A pályázatra 22 felnőttek és 17 diákok által írt pályamű érkezett. Baracsi Béla Deportáltak, hadifoglyok című, egyébként nagyon jó munkáját azért nem díjazták, mert korábban már megjelent könyv alakban. Az első díjat megosztva kapta Pásztai Ottó (a két világháború közötti nagyváradi amatőr színjátszásról írt dolgozatáért) és dr. Jósa Piroska (Csernák Béla nagyváradi református lelkész életét és munkásságát ismertető dolgozatáért), a 2. díjat megosztva Boros Ernő (a falurombolásnak áldozatul esett Tasnád melletti Gánáspusztáról írt dolgozatáért) és Puskel Péter (a végvári iparmágnás Neumann család történetét feltáró dolgozatáért) nyerte el. A diákok közül az első díjat Tőkés Máté érdemelte ki a Fekete-Körös menti 1919-es és 44-es vérengzésekről írt dolgozatáért. A díjazott dolgozatok nyomdafestéket látnak a Partiumi Füzetek sorozatban, a nem díjazott, de jól sikerült pályamunkák egy része megjelenhet a Partiumi Közlöny című lapban. /Kinál György: Szatmár megyei díjazott a Festum Varadinum ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./"

"Júl. 1-én Tasnádon Tempfli József nagyváradi megyés püspök felszentelte a helyi római katolikus templom frissen felújított orgonáját. A munkát Molnár József nagyváradi mester végezte, aki szintén híres orgonaépítő család leszármazottja. /(boros): Orgonaszentelés Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./"

"Júl. 6-án Újtasnádon, Jézus Szíve tiszteletére felszentelik az újonnan elkészült római katolikus templomot. Újtasnádon nincs külön pap, az ottani plébánia a tasnádi filiájaként működik. A közel 150 helybeli római katolikus mostanáig egy kis imaházba járt istentiszteletekre. A vasárnap felszentelendő templom építését 2000. június 13-án kezdték el. Az eltelt három év alatt szinte közmunkával készült el, amiben nemcsak felnőttek, de gyerekek is részt vettek. Az újtasnádi templom felszentelésén Tempfli József nagyváradi megyés püspök is részt vesz. /(boros): Újtasnád: Vasárnap templomszentelés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 4./"

"Júl. 6-án Újtasnádon felszentelték az újonnan elkészült római katolikus templomot. Tempfli József nagyváradi megyés püspök meghatottan köszöntötte a megjelenteket. A püspök hisz abban, hogy Újtasnád népe gyarapodni fog, és eljön az idő, amikor ez a település Tasnáddal összeépül, akkor pedig szükség lesz ilyen nagy templomra. A három évvel ezelőtt elkezdett építkezés több mint 4 milliárd lejbe került. Két németországi, illetve egy amerikai segélyszervezet segített. A templom építésénél sokan ingyen dolgoztak. /Boros Ernő: Templomszentelés Újtasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./"

"Nem értem, hogy hogyan engedi meg a magyar kormány, hogy az "érzékenyek", vagyis szomszédok minősítsék a magyar állam által kiállított és kiadott okmányokat - nevezetesen a magyar igazolványt -, melyet rájuk nézve sértőnek tartanak, mert viseli a Magyar Korona lenyomatát. És Kovács László külügyminiszter meghátrálást tanúsít ebben az ügyben. Nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy ilyen egyszerűen lemondjunk, csak úgy, mert nemzeti szimbólumunk sérti a szemüket, olvasható az olvasói levélben. Magyarország megszavazta és ratifikálta Szlovákia NATO-csatlakozását. Annak az országnak szavazta meg csatlakozását, melynek kormányfője, Meciar lakosságcserét javasolt a XX. század végén (!?) a magyar kormányfőnek. Annak az országnak szavazta meg csatlakozását, melynek egyik minisztere azzal az "ötlettel" állt elő, hogy a szlovák csapatok rombolják le Budapestet. Kovács László külügyminiszter egy jottányit se engedjen sem az "érzékenyek" óhajának, sem az EU nyomásának. /Kovács Albert, Tasnád: Csak csínyján a Koronával! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"A Nagyváradi Caritas Catolica égisze alatt már legalább tíz éve működik házi beteggondozói szolgálat, melynek keretében tavaly közel 550 rászorulót láttak el a váradi egyházmegyében. Nagyváradon kívül Nagyszalontán, Belényesben, Élesden, Margittán, Érmihályfalván és Tasnádon működtet gondozói szolgálatot a Cartias, s most újabb filiát avattak Fugyivásárhelyen. A Caritas házi beteggondozói szolgálata vállalja a gyógyszerek, injekciók beadása mellett a család felkészítését is, a mozgásképtelen személy etetését, gondozását, a Caritas ápolói vércukor- és vérnyomásszintet is mérnek, orvost hívnak, ha szükséges. Az új házigondozói központot Fugyivásárhelyen aug. 5-én avatták fel a holland főtámogatók részvételével. A fugyivásárhelyi házigondozói szolgálatnak most még egy asszisztense van, ám amint fokozatosan kiépül a gondozottak köre, bővülni fog az alkalmazottak száma is. /Balla Tünde: Elsőként egy faluközösségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Aug. 8-án tartották a Kölcsey-megemlékezést Sződemeteren, a helybéli református templom kertjében és környékén. Sződemeteren a pár száz román lakos között már csupán háromtucatnyi maradék magyar él. A szomszéd városok, Tasnád, Károly, Szatmárnémeti, Nagyvárad vissza-visszajáró vendégei az ünnepségnek. A fáradhatatlan Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a megemlékezőket. Megkoszorúzták az ősi Kölcsey-kúriát (ma görög katolikus parókia) és a szerény kis emlékházat. Meleg Vilmos váradi és Marcel Mirea szatmári színművészek magyarul és románul tolmácsolták a Himnuszt, kórusszámokkal a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom énekkara és a Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar szolgált, a verses tisztelgésből kivették részüket a Felvidékről különbusszal érkezett Palóc Társaság tagjai is. Emlékbeszédet mondott többek között Varga Attila (RMDSZ) parlamenti képviselő, Z. Urbán Aladár elnök (Palóc Társaság) és Zubánics László választmányi elnök (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség). /D. L.: Kölcsey Ferenc: Isten, áldd meg a magyart! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

"Aug. 15-16-án ötödik alkalommal rendezték meg Tasnád Napjait. A műsorszámokat csak románul konferálták be, annak ellenére, hogy a polgármester megígérte, hogy magyar műsorvezetőt is fogadnak, hiszen Tasnád lakosságának közel negyven százaléka magyar származású. Felléptek a különböző román és magyar nyelvű iskolák és kulturális csoportok, továbbá a környékbeli tánccsoportok is. /Simon Levente: Tasnád Napjain az egész környék lakossága részt vett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./"

"Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szatmárnémetiben a vasútállomás bejárata fölött okt. 2-án felszerelték a kétnyelvű táblákat, az utca, illetve a peron felőli bejáratnál egyaránt. Tasnádon a román és magyar mellett a város német neve is olvasható. /(gyb): Kétnyelvű tábla a szatmárnémeti vasútállomáson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 4./ Nagykárolyban is kikerült a kétnyelvű tábla az állomásépületre. Az állomásnak a város felőli részén annak rendje s módja szerint történt a dolog, a sínek felőli részen azonban a következőképpen intézték: a korábbi egynyelvű tábla továbbra is a régi, mindenfelől jól látható helyén maradt, az új kétnyelvű táblát pedig jó magasan a peron tetőszerkezete alá helyezték ki, olyan helyre, ahova az érkező szerelvények vagonjainak ablakából nemigen lehet látni. /(boros): Nagykároly. Kihelyezték, de hova... = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 4./"

"Okt. 18-án a szatmárnémeti temetőkben nyugvó pályatársaik sírjához zarándokoltak el a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmári magyar színtársulat egykori és jelenlegi tagjai. A Mátyás király utcai temetőben Nyiredi Piroska és Ács Alajos, a katolikus temetőben Török István, az Amaci úti köztemetőben Tompa Attila, a református temetőben Tarnói Emilia, Nagy Iza, Deésy Jenő és Kovács Ádám földi maradványainál helyezték el a kegyelet koszorúit. A más városokból vagy külföldről érkezettek (Elekes Emma, Kovács Ferenc, Boér Ferenc, Kiss Imre, Balogh András, Kilyén László, Krasznai Paula, Krizsovánszky Szidónia, Miklós Tamara, Bartis Ildikó, Papp Éva, Szélyes Ferenc, Gyöngyösi Gábor, Fülöp Zoltán, László Zsuzsa, Moldvay Katalin, Szabó Ágnes és mások) számára az egymással való találkozás külön élményt jelentett. Délután a társulat tagjai Tasnádon, Harag György sírjánál rótták le kegyeletüket. /B. É.: 50 éves színtársulat. Elhunyt pályatársaikra emlékeztek szombaton a szatmári színtársulat tagjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./"

"Szatmár megyéből kb. 5000 német etnikumú román állampolgárt 1945 januárjában a volt Szovjetunióba deportáltak, ez már ismert történelmi eseménynek számít. Az ott elhunytak emlékére mostanáig az érintett szatmári települések szinte mindegyikében állítottak már emlékművet. Egészen más a helyzet egy másik tragikus deportálás áldozataival. Szatmár megyéből - akárcsak Észak-Erdély más részeiről - 1945 januárja előtt, 1944 novemberében is deportáltak embereket. Ezt a deportálást a román (és nem a szovjet!) közigazgatás képviselői hajtották végre. 1944 októberében Szatmár megye községeibe visszaérkezett azoknak a román csendőröknek a nagy része, akik 1940-ben, a bécsi döntés után hagyták el Észak-Erdélyt. Elsősorban ezek a csendőrök megyénkből több száz magyar, illetve sváb férfit gyűjtöttek össze Szatmár megyéből, és vittek a hírhedt földvári haláltáborba. Ezeknek a deportáltaknak a sorsa a történészek előtt is alig ismert. Az RMDSZ által 1995-ben megjelentetett Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról című kiadvány Szilágy és Szatmár vármegye című, nyúlfarknyi fejezete a következő mondattal kezdődik: "Észak-Erdély eddig nem említett megyéire szórványos adataink miatt nem térhetünk ki." Boros Ernő, az emlékező cikk írója sorra járta valamennyi olyan Szatmár megyei települést - Bere, Börvely, Csanálos, Csomaköz, Domahida, Érkőrös, Gencs, Kaplony, Kálmánd, Kismajtény, Lele, Nagymajtény, Krasznaszentmiklós, Mezőpetri, Mezőterem, Nagyszokond, Szaniszló, Tasnád, Túrterebes, Szatmárudvari -, ahonnan a román csendőrök embereket indítottak a földvári lágerbe. Lejegyezte a túlélők, ezek híján a volt földvári foglyok legközelebbi hozzátartozóinak a vallomásait, visszaemlékezéseit. Ezekből válogatott. A román csendőrök a katonaviselt férfiakat Csanálosra vitték. A Csanálosra érkezőkről kísérőiratot fogalmaztak, miszerint a román csendőrök az erdőben, katonaruhában és fegyverrel a kezükben fogták el őket. Ezt követően fegyveres kísérettel vitték őket Földvárra vagy Focsaniba. Útjuk során ennivalót legfeljebb csak jószívű civilektől kaptak. Ha egy fogoly valamilyen gyümölcsöt fedezett fel a közelben, és éhségében kilépett érte a sorból, azt lelőtték. A katonák azokra az asszonyokra is rálőttek, akik ennivalót hoztak, közülük, kettő meg is halt. A láger egy szögesdrót kerítéssel körülvett marhalegelőn volt. A román csendőrök az orosz tisztnek elmondták, hogy ezek partizánok. Az oroszok ugyanis a partizánokra haragudtak a legjobban. A magyarok közül a fiatalabbakat, erősebbeket kiválogatták és továbbvitték Oroszországba, kényszermunkára. Azért fogdosták össze őket, hogy Erdélyből kipucolják a magyarokat. Az egész földvári tábor is azért volt, hogy minél több magyar elpusztuljon. És Földváron nagyon sokan meghaltak. A táborban a földön aludtak, takarójuk sem volt. A székelyföldiekkel együtt eredetileg 32 ezer magyart gyűjtöttek össze, de 1945 januárjában a többieket elvitték Oroszországba, 8500-an maradtak Földváron, olyanok, akik munkára már nem voltak alkalmasak. A Földváron maradottaknak legalább a fele sohasem tért haza. Földváron éheztették, ütötték-verték, megalázták az embereket. /Boros Ernő: 1944 novembere: indulás Földvárra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./"

"Hadadon ismét kitaláltak valamit az elhúzódó templommentési munkálatok, a pusztuló házak, parlagon maradt földek látványa kilátástalanságának enyhítésére: megünnepelték a "középső harang" négyszázadik születésnapját. Az ünnepség a templom helyét ideiglenesen betöltő régi iskolaépület termében tartott istentisztelettel kezdődött. Mészáros Árpád helybeli református lelkész ismertette az ünnepelt harang rövid történetét, melyet 1603-ban Kassán öntöttek. Délután a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület diákszínjátszó csoportja, a Teletinik szórakoztatták a hadadiakat. /Báthory Éva: Vasárnap Hadadon: A harang születésnapja volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./"

"Még három esztendeje sincs annak, hogy a helybeli Teleházból kinőtt Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület a legtalpraesettebb helybeli iskolásokból megalakította saját színjátszó csoportját: ők lettek a Teletinik. A huszonkét, tizennégy-tizenhat év közötti fiatal azóta már a környék szinte minden településén fellépett. Idén szeptembertől pedig már utánpótlásuk is biztosítva van: újabb csoport is alakult. Tóga Judit és Jáger Enikő, a csoport szervezői egyszerre rendezők és pedagógusok. Az Illyés Közalapítvány különböző technikai felszerelésekkel támogatta őket, a Communitas Alapítvány Tiniturné című zenés, táncos szórakoztató műsoruk utazási költségeihez járult hozzá. /B. É.: Teletinik: Minden meghívást örömmel fogadunk! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./"