Töröltetné a marosvásárhelyi polgármester-választás eredményét Borbély László. Az RMDSZ jelöltje szerint Dorin Florea csalással győzött. A PD-L jelöltje, Dorin Florea a polgármester-választás a szavazatok 52,52 százalékával nyerte meg, az RMDSZ jelöltje, Borbély László 44,86 százalékot szerzett. Az RMDSZ Marosvásárhelyen a városi tanácsban 10 helyet szerzett meg a korábbi 12 helyett. Valószínűsíthető, hogy a két alpolgármesteri tisztség közül csak az egyiket szerzi meg az RMDSZ. Nem világos, hogy erre Csegzi Sándort vagy Bakos Leventét jelölik. Szászrégenben Nagy András, az RMDSZ jelöltje megszerzett egy újabb mandátumot 53 százalékkal, akárcsak Szováta polgármestere, Péter Ferenc, aki elsöprő, nyolcvan százalékos győzelmet aratott. Ugyancsak az RMDSZ színeiben első fordulóban nyert Sófalvi Szabolcs Marosszentgyörgyön. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte, az RMDSZ nagyon jól szerepelt, biztosított a romániai magyar közösség képviselete az önkormányzatokban. „Megnyertük Hargita és Kovászna megye tanácselnökségét, olyan jelentős székely városok polgármesterségét, mint Székelyudvarhely vagy Csíkszereda. Maros megyében eddig 30 polgármesterünk volt, most van 34. Ezek között Szászrégent ismét megnyertük, ami azt bizonyítja, a magyaroknak van üzenete a románok felé” – összegzett Markó. /Lokodi Imre: Eredményt óvna Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 9/ Marosvásárhelyen a végleges adatok: a választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 132. 826. Szavazáson részt: 77. 595. Érvénytelen: 987. Érvényes szavazatok száma: 76. 608 1. Dorin Florea: 40. 241; 2. Borbély László: 34. 374; 3. Ichim Marius: 1. 156. A városi tanács összetétele: 1. RMDSZ 10 tanácsos (30. 931 szavazat – 40,8%): Dávid Csaba, Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor. 2. PD-L 8 tanácsos 3. PSD 2 tanácsos. 4. PNL 2 tanácsos. 5. PRM 1 tanácsos. Borbély László, az RMDSZ polgármester-jelöltje a választási törvényt sértő események miatt óvást nyújt be a Központi Választási Irodához. /Borbély László óvást nyújt be a Központi Választási Irodához . = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Július 14-én tartották a Bolyai Nyári Akadémia megnyitó ünnepségét Csíkszeredán, melyet tizenhatodszor rendeztek meg. A magyar tagozaton oktató pedagógusok szakmai továbbképzésén idén 27 tanfolyamot indítanak kilenc erdélyi helyszínen, köztük Szovátán, Csíkszeredán, Aradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Kolozsváron és Gyulafehérváron. Ebben az évben a román minisztérium három tanfolyamot finanszírozott, tájékoztatott Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. Közel kilencszázan vesznek részt a képzésen, melyek előadói neves hazai és határon túli egyetemi tanárok. A díszünnepséget Burus Siklódi Botond Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ főtitkár nyitotta meg. /Mayla Júlia: Pedagógus-akadémia. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Siklód nem messze van Parajdtól, Szovátától. Siklódnak 1953-ban még 1772 lakosa volt, 300 tanköteles gyermekkel, éltek a népszokások, írta Nagy Lajos tanító, aki 1970-től hat éven át szülőfalujában oktatott. Élénk volt a műkedvelői tevékenység, tánccsoport, színjátszó csoport, énekkar, zenekar működött. A közösségi és a hitéletről adott képet Andor Csaba – Fehér György (szerk.): Siklód temploma és népe (Kairosz Kiadó, Budapest, 1998). Mára alig 280-an élnek Siklódon, földművesek, állattenyésztők. Hét-nyolc gyermek jár iskolába, kilencen óvodások. A siklódiakat is szétriasztotta a kollektivizálás, közelebbi s távolabbi városokba rajzottak, legtöbben, háromszázan Székelykeresztúron telepedtek le. Oda került Nagy Lajos is. Négy éve falutalálkozóra készülve Nagy Lajos alkalmi kórust toborzott a keresztúri siklódiakból. Elhatározta, hogy összegyűjti a falu nótáit. Az 1970-1976 közötti gyűjtőmunkából összeállt egy kötetre való: Katonaénekek a siklódiak emlékezetében. 156 lejegyzett dallammal és CD melléklettel. Gyűjtötte Nagy Lajos. Kiadja az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a székelykeresztúri Szitakötő Egyesület, Székelykeresztúr 2008. Ezeket a dalokat gyermekkorom óta tudom, az én nemzedékem ezeken nőtt fel, írta Bölöni Domokos. /Bölöni Domokos: Katonanóták Siklódról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Idén 150 éves a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek Magyar Tartománya. 1858-ban hat nővér telepedett le Temesváron, s ezzel kezdetét vette magyar földön az iskolanővérek nevelői munkája. Kolozsváron előbb az Auguszteum, majd a Marianum intézetet vezették. Augusztus 1-jén a kolozsvári piarista templomban hálaadó szentmisével kezdődött a jubileumi rendezvény, amelyen részt vettek a Magyarországról érkezett nővérek, az egykori auguszteumos és marianumista diákok szeretteikkel, s az iskolanővérek számos tisztelője. Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános volt a szentmise főcelebránsa. A főesperes hangsúlyozta, hogy az egykori diákok – szerte a világon – szerencsések voltak, amiért az iskolanővérek kolozsvári tanintézeteinek növendékei lehettek. Kolozsváron 1907-től – az Auguszteum megnyitásától – az 1948-ban bekövetkezett önkényes megszüntetésig sugározták az iskolanővérek a katolikus és magyar szellemiséget. A szentmisét követően könyvbemutatót tartottak. Az Erdélyi Iskolanővérek nyomában című kiadvány a nővérek által vezetett Marianum történetét, volt diákjainak emlékeit mutatja be. 1907-ben nyitotta meg kapuit a vegyes óvodát, elemi- és polgári leányiskolát, valamint árvaházat magába foglaló Auguszteum. Ezt követte 1911-ben a Marianum tan- és leánynevelő intézet. Néhány éve Szovátán telepedett le Vera nővér és Gabriella társult tag. Vera nővérék Szovátán „mozgó” énekiskolát hoztak létre immár negyedik éve. Több mint négyszáz gyerekkel foglalkoznak, Kodály-módszerrel tanítják őket a zenei anyanyelvre, ami ugyanaz, mint a magyar anyanyelv. A könyv megjelenésében részt vállalt dr. Bodó Márta, a Vasárnap katolikus hetilap és a Keresztény Szó folyóirat felelős szerkesztője is. /Fodor György: 150 éves az iskolanővérek magyar rendtartománya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Maros megyében csaknem három hétig folytak az egyeztetések az RMDSZ és a liberális párt /PNL/ helyi képviselői között a két szervezet választási együttműködéséről. A Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöke, Tőkés András szerint a választási körzetek felosztása Maros megyében is a PNL–RMDSZ-kiegyezést tükrözi. Marosvásárhelyen meghúzták a vonalat: az egyik kerületben fele-fele arányban vannak a románok és magyarok, a másik kerületben pedig sokkal több a románság. Tehát a várost úgy választották el, hogy a magyarok is labdába rúghassanak, ugyanakkor az egyik biztos hely a román jelölté lesz. Szováta és környéke együtt maradt, gyakorlatilag magyar többségű kerület lett. Tehát a liberális párt és az RMDSZ Maros megyében nem zavarja egymás vizeit. Egyelőre az MPP nem döntött arról, hogy hol indít képviselő- és szenátorjelölteket. /Máthé Éva: Esély arányos képviseletre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Egyhangúan fogadta el szeptember 20-án az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a szervezet választási keretprogramját, amely a szövetségnek a következő négy évre vonatkozó legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében megrendezett ülés különösebb viták nélkül zajlott. Az élcelődések célpontja Szász Jenő, az MPP elnöke volt, Tőkés Lászlóról viszont egy rossz szó sem hangzott el. A bírálatokból kijutott a magyarországi pártoknak is. Ez annyiban jelent újdonságot, hogy míg korábban az RMDSZ vezetői a Fideszt kritizálták amiatt, hogy beavatkozik az erdélyi magyar közképviselet ügyeibe, most az MSZP-t emlegették Újhelyi István és Nyakó István múlt heti kijelentései miatt. A két szocialista politikus fejtegetéseire reagálva Markó kijelentette: nem fogadnak el tanácsokat magyarországi pártoktól, amelyek még a saját otthoni dolgaikat sem rendezték. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: azért van szüksége a romániai magyarságnak továbbra is erős parlamenti képviseltre, mert az egész Kárpát-medencében beindultak az elmúlt években a kisebbségek számára kedvező folyamatok, de bebizonyosodott, hogy ezek nem visszafordíthatatlanok. Markó ezt az állítását felvidéki és kárpátaljai példákkal támasztotta alá. Felidézte a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának legutóbbi ülését, ahol a szlovákiai és az ukrajnai magyarság képviselői jelezték: egyre kedvezőtlenebbül alakul helyzetük. Kárpátalján az anyanyelvű oktatás megcsorbítására való törekvések jelentkeznek. /Az SZKT szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai magyarsággal, és állásfoglalásban ítélte el a magyar oktatás korlátozására irányuló törekvéseket. / Markó emlékeztetett: korábban a felvidéki Magyar Koalíció Pártja erős tagja volt a szlovák kormánynak, miután azonban ellenzékbe szorultak, Szlovákiában felerősödött a magyarellenesség. Markó szerint az RMDSZ és az MPP, valamint az EMNT közötti megállapodás azért nem jött létre, mert csak a parlamentbe való bejutás volt közös érdek, a közös fellépés viszont már nem tartozott mindkét fél által elfogadott célkitűzés közé. Markó a „nagy erdélyi magyar abszurd” részének nevezte azt, hogy Szász Jenő függetlenként akar indulni a választáson, miután hosszas vajúdás után bejegyeztette az MPP-t. Románia és Magyarország viszonyáról megállapította, hogy bizonyos területeken a szétfejlődés érhető tetten, holott az lenne az érdekük, hogy a két ország stratégiákban, gazdaságban és regionális politikákban összenőjön. Kitért Újhelyi István és Nyakó István nagyváradi bírálataira is, akik Markó szerint „kioktatták” az RMDSZ-t, hogy politikusai mennyire koptak el, és azt tanácsolták, hogy negatív kampányt folytassanak. Leszögezte: nem fogadják meg tanácsaikat. Tamás Sándor, a Székelyföld frakció részéről annak a meggyőződésének adott hangot, hogy önkormányzati és parlamenti képviselet csak együtt tud hatékony lenni. Kelemen Kálmán, a kereszténydemokrata frakció részéről a polgármesterek magatartását bírálta, akik szerinte megválasztásuk után önteltek. A szórványt képviselő Winkler Gyula hangsúlyozta: szórvány- és tömbmagyarság csak együtt tud jól szerepelni a választáson. Dáné Károly bejelentette, hogy jövő héten küldik nyomdába a csángómagyar gyerekek olvasókönyvét, amely várhatóan 1500 példányban jelenik meg. Markó elmondta, az egyeztető fórumot – aminek megalapításában a televíziós vita alkalmával Markó és Tőkés László egyetértett – létre kell hozni. Az EMNT-vel folytatott párbeszéd kapcsán kifejtette: elkezdődött egy folyamat, amit folytatni kell. /Borbély Tamás: Hamleti kérdések és dakota közmondások RMDSZ-esen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Markó Béla szerint a romániai magyarság alapvető érdeke, hogy egységben maradjon. „Mi azt kérjük, legyen szó akár a FIDESZ-ről, akár az MSZP-ről vagy bárki másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni az erdélyi magyarságnak” – hangoztatta Markó. /Lokodi Imre: „Ugrásra kész” az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ / Nem születtek lényeges döntések az RMDSZ „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. A 35 oldalas választási programot összeállító bizottságot Lakatos Péter parlamenti képviselő vezette. „Együtt Erdélyért! (modernizáció és autonómia)” – így hangzik a tízfejezetes program címe. Több felszólaló állította, a szerkesztőbizottság nem vonta be kellőképpen a szakértőket a program összeállításába. Péter Ferenc szovátai polgármester a turizmusról szóló fejezetet, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az oktatási programrészt, Benedek Imre szívgyógyász az egészségügyről szóló passzusokat tartotta elnagyoltnak, Kerekes Károly képviselő a szociális fejezet „sutaságaira” mutatott rá, Balogh József vállalkozó pedig a kis- és közepes vállalkozások mellőzését kifogásolta. Magyari Nándor szociológus felhívta a figyelmet, hogy a program nehézkes. A választási előkészületekről Kelemen Hunor ügyvezető elnök számolt be. Ehhez Frunda György szenátor szólt hozzá, aki szerint „zavaros, kaotikus” a választásra való felkészülés. Kelemen Hunor azzal replikázott, hogy minden a legnagyobb rendben halad. /Máthé Éva: „Kaotikus” kampányszervezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

Szeptember 19-én a hideg ellenére a hagyományőrzés jegyében ünnepeltek a marossárpatakiak. A főszerep ismét a huszároknak jutott, akik Miholcsa József őrnaggyal, szobrászművésszel az élen már évek óta a község egyik büszkeségévé váltak. Huszárokkal népesült be a pálya, a huszárok lovasbemutatókkal, huszárnótákkal és verbunkkal örvendeztették meg a közönséget. Huszárbálokat már évek óta szerveznek Marossárpatakon, azonban huszárfesztiválra most került először sor. Miholcsa József, a sárpataki Mátyás huszárezred vezetője elmondta, a meghívásnak több huszárcsapat is eleget tett, így gyergyószentmiklósi, szentegyházi, kápolnásfalui, udvarhelyi, szovátai és torboszlói csapatok is ellátogattak Sárpatakra. A kultúrotthonban Sajgó Ilona textilművész hagyományőrző munkáiból álló kiállítást nyitották meg. Délután a huszárfelvonulást követően a vajdaszentiványi, gernyeszegi, holtmarosi és marossárpataki néptánccsoportok léptek színpadra, majd felavatták Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem mellszobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. A kultúrotthonnal szembeni "szoborpark" újabb alkotással gazdagodott. Az a cél, hogy mindegyik erdélyi fejedelem szobrát felállítsák a faluban, jelezte Berekméri Edmond szervező. /Menyhárt Borbála: Mert a huszár a nyeregbe… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

A hét végén Szovátán tartotta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) a tizenhetedik vándorgyűlését. Közel háromszáz erdélyi és magyarországi vállalkozó, egyetemi tanár, állami tisztségviselő, közgazdász hallgatta meg az előadásokat. A vállalkozói környezet és kultúra európai összefüggésben címszóval rendezett programpontok közül különösen érdekesnek bizonyult dr. Kádár Béla akadémikus előadása, amely a közgazdasági elmélet paradigmaváltó szemléletét ismertette. A vállalatoknak társadalmi felelősségük is van, ami azt jelenti, hogy a saját problémáin túl csatlakozik a társadalmi problémák megoldásához is – fejtette ki Angyal Ádám professzor előadásában. A vándorgyűléssel egy időben a szervezet tisztújítására is sor került. Coltea Tibor elnök és Szécsi Kálmán vezetőségi tag hangsúlyozta: céljuk az, hogy a romániai magyar közösség életében jelentősebb szerepet vállaljon az RMKT, megerősítsék a helyi szervezeteket. A jövő évi vándorgyűlést Aradra tervezték. /(karácsonyi): Társadalmilag felelős közgazdászok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Magyar könyveket forgalmazó lerakat nyílt Marosvásárhely határában. A Keleti Könyvudvar pedagógusok számára is kedvezményesen kínál könyveket. A 120 négyzetméteres csarnok átadásával régi álma vált valóra Trombitás Jánosnak és családjának. A marosvásárhelyi könyvkereskedők 2000 óta vannak jelen az erdélyi piacon, öt – szovátai, parajdi, székelyudvarhelyi, brassói és marosvásárhelyi – boltjukkal, illetve terjesztőhálózatukkal lefedve szinte a teljes régiót. Trombitás János, a Keleti Könyvudvar vezetője elmondta, itt állandóan nyolc-tízezer könyv között válogathatnak. Két fiatal székelyudvarhelyi szerző mutatkozott be az első napon. Murányi Sándor Olivér két novelláskötetét, a Felnyomták szentnek, valamint az Üres és teli címűt hozta el, míg Bálint Tamás A pap leánya birtokostul című verseskötetét kínálta az olvasóknak. /Szucher Ervin: Könyvudvar Keleten. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Kilencéves a marosvásárhelyi Rádió GaGa. A kereskedelmi adó Szováta és Szászrégen után hamarosan segesvári stúdiójában is megkezdi az adást. Nagy István ügyvezető igazgató büszke arra, hogy a többi kereskedelmi rádió gyakorlatától eltérően a fiatal és betanított kollegákat foglalkoztat. Kilenc évvel ezelőtt úgy kaptak engedélyt, hogy az adásidő 62 százalékban román, 38 százalékban magyar nyelven történjen. Mára ez úgy változott, hogy reggel hattól este hatig magyar, este hattól reggel hatig pedig román nyelvű műsort közvetítenek. Mivel Segesvár lakosságának zöme román nemzetiségű, ott a román nyelvű műsorok kapnak nagyobb teret, tervezik német nyelvű adás indítását is. Marosvásárhelyen húsz munkatárssal dolgozik a rádió. /Antal Erika Kilencéves a Rádió GaGa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Bocskay Vince szobrászművészről írta pályatársa, Márton Árpád: „Évtizedeken át szellemi nagyjainkat egy rendszer megtagadta, tiltotta, elhallgatta. Most az idő, a korigény újra kiszólította a feledésből, és Bocskay Vince által kiléptek a terekre méltóságukban és a forma hiteles tisztaságában. ” Alkotóművészetét mérlegelve felezővonalat húzható a pálya közepén. Művészi ténykedése első felét a kisplasztikák uralják, a másodikat az emlékszobrászat, a térszobrok dominálják – írta az 1949. december 16-án Szovátán született, jelenleg is ott élő művészről monográfusa, Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Bocskay Vince. Műterem sorozat. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Bocskay Vince Kolozsváron az akadémián szerzett oklevelet 1974-ben, majd hazatért szülővárosába. Rajztanárkodott, pedagógiai tevékenysége hasznosan egészíti ki szobrászatát. Szülővárosában ma már művésztelep működik; Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Kuti Botond és t más alkotó együttműködése révén példásan valósult meg a különböző nemzedékek kézfogása. 1990 után közel húsz monumentális munkát fejezett be, volt év, amikor kettőt is avattak. Szovátán Nicolae Balcescu (1991) és Petőfi Sándor (1992) mellszobrát és a két világháború hősei emlékművét készítette el, a Petőfi-mellszobor párját a testvérvárosban, Százhalombattán is felállították. Első egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994). További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006). /B. D. : Bocskay Vince emberarcú szobrászata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Igazi népünnepély volt Szentegyházán: százat meghaladó lovashuszár és több mint kéttucat szekér – mindegyiken legalább nyolc személy – vett részt a III. Őszi Hadjáraton. A két évvel ezelőtti kezdeményezés a Kis-Homoród mente talán legnagyobb eseményévé nőtte ki magát. Az októberi hősök tiszteletére rendezett eseménysor október 4-én a Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös hangversenyével kezdődött. – A határon túli huszáregyesületek közül Budapestről, Pécsről, Tápióbicskéről, Nagykátáról, Szarvasról és Hódmezővásárhelyről érkeztek, a környékről pedig a kápolnásiak, a csíkszeredaiak, a székelyudvarhelyiek, a szovátaiak, a gyergyószentmiklósiak, a sárpatakiak és a szentjobbiak is jelen voltak – sorolta Mihály József kapitány, a huszonkét tagú szentegyházi bandérium vezetője. Idén is Szentegyházáról indult a lovas- és szekeresoszlop, végigvonultak Lövétén és Almáson, ahol tízórai szünetet tartottak, majd visszafordultak. Két évvel ezelőtt a most vendégül látott egyleteknek fele sem létezett, az akkor még csak civilben érkező személyek mára egyletekbe szerveződtek és huszárruhákat varrattak. /Évről évre nő a rendezvény népszerűsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

Október 18-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége. Lászlófy Pál elnök elmondta, hogy a megyei elnökökkel a beiskolázás helyzetét valamint a tanévkezdés során felmerült problémákat vették számba. Kevés a diák, kevés a magyar nyelv és irodalom szakos tanár, különösen a szórványvidékeken. A Bolyai Nyári Akadémia idei 27 tanfolyamán 680 pedagógus vett részt. Az elnökség gyökeres változtatásokra készül. A tervek szerint kevesebb részvevővel tematikus képzéseket szerveznek, a szaktárgyi felkészítőket két-három évente tartják meg. /(b.): Változtatásokra készül a pedagógusszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

Erdély szinte minden tájáról érkező magyar iskolák kiváló diákjait, az ún. „mákvirágokat” és a „tudós tanárokat” köszöntötték és díjazták az RMPSZ vezetői a szovátai Teleki Oktatási Központban az elmúlt hétvégén. A tanulók értékes bronz, ezüst, arany és gyémánt díjakat és okleveleket vehettek át ebből az alkalomból, ugyanakkor háromnapos táborozásban volt részük Szovátán, Országh Péter magyarországi történelem tanár vezetésével, aki Erdélyben kíván tovább dolgozni. Márton Zoltán a Teleki Oktatási Központ igazgatója köszöntötte a részvevőket. Több mint ötven Mákvirág-díjat osztottak ki. Rövid szünet után a pedagógusokat jutalmazták. Burus Siklódi Botond a Tudományos Tanács elnöke ismertette az Apáczai-díj történetét, amit idén harmadszor hirdettek meg. Idén huszonegyen pályáztak erre a díjra, ezek közül választották ki a legjobbakat. Burus Siklódi Botond szerint a beérkezett pályázatok mindegyike színvonalas volt. Honismeret és helytörténeti témakörben Apáczai-díjas lett: József Álmos (Országzászló állítások Háromszéken című munkájával) Dicsérő oklevelet kapott Farkas Aladár, Fazekas Loránd és Király László. Humántudományokban Apáczai-díjat érdemelt Péter Sándor (Térszínformanevek és vízrajzi köznevek felső-háromszéki helynevekben című dolgozatával). A természettudományok kategóriában Apáczai-díjat vehetett át Kiss Sándor a Bethlen-kollégium 1972-ben végzett véndiákja (Analitikus geometriai módszerek komparatív vizsgálata című dolgozatával)., Dicsérő oklevelet kapott Bencze Mihály és Bakó Botond. Neveléstudomány-Módszertan-Pszihológia tudományokban Apáczai-díjas Szabó K. Attila (Az erdélyi tanító és óvóképzés története című dolgozatával). Az óvodai és elemi oktatás területén dicséretben részesült Szabó Imola. /(bakó): „Fontos észrevenni a lámpásokat” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Kakucs Lajos Németországban élő történész úgy kutatja új hazája egy-egy régiójának múltját, hogy közben szülőföldje történetének feltárásán is dolgozik. A bánsági sváb céhek adatainak feldolgozása közben a régió magyarságának múltját is napvilágra hozza. Kakucs Lajos Nyárádremetéről indult, majd Szováta, Kolozsvár, Temesvár után 1985-ben Németországban telepedett le. Számos tanulmánykötet, tudományos kiadvány szerzője. Szülőfaluja iránti tiszteletből megírta Nyárádremete monográfiáját. A temesvári Bánsági Múzeumban tíz évet dolgozott, közben kijegyzetelte, összegyűjtötte mindazt, ami Bánság gazdasági történetét illeti és az ott élő magyarság kulturális történetére vonatkozik. Abban az időben írta meg a doktori dolgozatát Bánsági kapitalista mezőgazdaság a 19. század folyamán címmel, ami később, 1998-ban látott napvilágot román nyelven, egy magyar nyelvű változata pedig előkészületben van. Kakucsnak nagy előnye volt, hogy a régi temesvári múzeum, az első világháború után nem rendelkezett magyar nyelvű munkatárssal, a raktárakban felhalmozódott kincsekhez a román kollégák nem nyúltak hozzá. Kakucs azokból az elfekvő értékekből szervezett kiállítássorozatot, amelyek közül néhány, a bánsági falupecsétek és a bánsági céhek történetére vonatkozó, valóságos nemzetközi hírnevet szerzett. A bánsági céhtörténet kutatását folytatta, ennek eredménye a Mesterségek, céhek és iparfejlődés a Bánságban 1717-1918 között /Szeged, 2008/ című könyve, ez most románul is megjelenik Temesváron. Kakucs megírta Szent Jakab történetét Európában és a magyaroknak a Santiago de Compostella, tehát a spanyolországi Szent Jakab templomhoz történő zarándoklatának könyvét, amely német és magyar változatban is megjelent. A német nyelvű változat szemináriumanyag lett a müncheni tudományegyetemen, a magyar pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezzel párhuzamosan gyűjtötte az anyagot szülőfalujára vonatkozóan. Dr. Birtók Ferenccel eleinte úgy tervezték, közösen írják meg, később ő egy részét, saját kutatásait nyilvánosságra hozta. /Dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ Kakucs folytatta a kutatást, idén ő is kiadta Nyárádremete monográfiáját /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/. Dr. Kakucs Lajos (sz. Nyárádremete, 1944) történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Magyar, román és német nyelven közölt kulturális és gazdasági tárgyú tanulmányokat. /Antal Erika: Nyugaton – kelet vonzásában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Műterem kismonográfia-sorozatának újabb köteteinek szerzői Márton Árpád illetve Nagy Miklós Kund, akik Major Gizella valamint Bocskay Vince eddigi pályáját mutatták be. A marosvásárhelyi Bernády Házban a két kiadványt ismertették, egyúttal a két művész közös kiállítása is megnyílt. A festőnő mintegy negyedszáz pasztellképe és linómetszete, Bocskay Vince szobrásznak pedig néhány terrakotta kisplasztikája és monumentális köztéri szobrairól készült fotói nyújtottak bepillantást a két művész világába. Bocskay Vince alkotása, Márton Áron püspök hatalmas bronzszobra évek óta elkészült, de a hatósági packázások miatt még mindig nem avathatták fel Kolozsváron a Szent Mihály-templom elé szánt helyén. Az 1989-es fordulat után a szobrászokra újabb feladatok vártak, pótolni kellett a magyar emlékszobrászat komoly hiányait, következtek tehát a megrendelések, a pályázatok, és a Szovátán élő művész, Bocskay Vince válaszolt a kihívásokra. Petőfi, Balcescu, Márton Áron szobormása, Bernády György Marosvásárhelyen, Mikes Kelemen Zágonban, Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön, Bod Péter Felsőcsernátonban, Patachich Ádám Kalocsán, Apor Vilmos Gyulán, 1848 és a két világháború emlékműve Kézdivásárhelyen, a Millenniumi oszlop Székelykeresztúron, a Don-kanyar hőseinek emlékműve Marosvásárhelyen és más kiváló monumentális alkotások bizonyítják tehetségét. Legújabb művét, Szent László bronzszobrát Csíkszépvízen avathatják, remélhetőleg a nem távoli jövőben. /(nk): Műteremtől Műteremig. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Jékely Zoltán (1913 –1982) költő 1973-ban ismerkedett meg Szabó Mihály (1924– 1996) szovátai történelem-magyar szakos tanárral, a költő erdélyi látogatásakor. Ráduly János közzé tette levelezésüket: Hajdani erdélyi tájakon. Jékely Zoltán kiadatlan leveleiből. /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008./ A levelek mellett fényképek hátára írt Jékely-sorok is találhatók. /B. D. : "Minden éjszaka odaálmodom magam" = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Egy évvel a tervezett beindítása után sem működik Kovászna megyében a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye tavaly októberben négy Fiat mentőautót kapott a minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. Bihar megyében is gondot jelent a házi betegellátás, Nagyszalontán, Belényesben, Margittán, Élesden és Vaskohszikláson öt-öt mentőorvosra lenne szükség ahhoz, hogy zavartalanul működhessen a szolgáltatás. Maros megyében Marosvásárhely mellett olyan kisvárosokban is van az otthoni sürgősség ellátását szolgáló mentőkocsi, mint Szászrégen, Dicsőszentmárton vagy Szováta. A Kovászna megyei mentőállomásnál a normák szerint 24 orvosnak kellene dolgoznia, azonban csak 8 állás van, és ebből három betöltetlen. Székely Ervin egészségügyi államtitkár kifejtette, sehol nincsenek külön orvosok a beteg otthonában történő sürgősségi betegellátásra. /Mentőkocsi van, orvos nincs. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Gyökeresen átalakult Románia gazdasági szempontból az elmúlt négy év alatt. A gazdasági mutatók javulásával nőttek a lakosság bevételei. A változás nem kerülte el a magyar többségű településeket sem, ahol hosszú évek után újra jelentős kormányzati befektetések érkeztek. A GDP 2000-ben alig volt negyvenmilliárd euró – idénre minden valószínűség szerint meghaladja a 130 milliárd eurót, vagyis több mint háromszorosára növekedett. A kivitel értéke közel hatszor nagyobb most, mint 2000-ben volt. Akkor Románia valamivel több, mint tízmilliárd euró értékben exportált, idén ez becslések szerint meghaladja a 35 milliárd eurót. Az elmúlt négy évben a közalkalmazottak bére nyolcvan százalékkal nőtt. Az átlagnyugdíj 211 lejről 514 lejre emelkedett négy év alatt. – Elkészült a Gyergyószentmiklós–Parajd, Bucsinon áthaladó útszakasz, illetve a Csíkszereda–Szováta–Balavásár-útvonal feljavítása. /Fejlődés, kormányzati segítséggel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Rangos konferencia kezdődik november 28-án Szovátán a Teleki Oktatási Központban a marosvásárhelyi Arcus Egyesület és a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány közös szervezésében, Műemlékvédelem Erdélyben címmel. A harmadik alkalommal megszervezendő rendezvényről Kiss Loránd, az Arcus Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a konferencia témája a műemlékvédelem és műemlék-felújítás. Kétévente szervezik, most lesz a harmadik. A szakembereket itt megismertethetik egymással kutatásaikat, munkájukat. A társszervező kolozsvári alapítvány az ottani művészettörténeti tanszék magyar szakának alapítványa. A Jékely Zsombor-Kiss Loránd írta Középkori falképek Erdélyben. Értékmentés a Teleki Alapítvány támogatásával című, Kollár Tibor szerkesztette kötetet Marosi Ernő akadémikus mutatja majd be. /(n. b.): Műemlékvédelem Erdélyben III. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában, a Székely viccek, góbéságok sorozat részeként megjelent Gub Jenő négy kötete: Láttál cseresznyefán tököt?, Elmúlik a boloncságom, Fájin egy székely ez a Dani, Mózsi bá s Mari nén. A könyvek megvásárolhatók Szovátán, a szerzőnél. /Újabb Gub Jenő-kötetek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Romániai és magyarországi szakemberek gyűltek össze a szovátai Teleki Oktatási Központban, háromnapos tudományos konferencián a legújabb kutatások eredményeit, a műemlékvédelem, illetve az ahhoz kapcsolódó tudományok megállapításait ismertették. „Igen nagy előrelépés tapasztalható a kelet-európai művelődéstörténet terén, újabb és újabb középkori falképek kerülnek felszínre, aminek következtében hamarosan újra kell értékelni és írni az egészet” – fogalmazott Csortán Ferenc műépítész. A dendrokronológia a templomokba, tornyokba, várakba beépített fák korát és származási helyét kutatja, szinte pontos választ adva egy-egy építmény koráról. Így derült fény arra például, hogy a homoróddaróci templom szentélye 1270-ban, hajója az 1400–1500-as, tornya az 1700-as években épült. Az újdonságok közé tartozik a későgótikus boltozatok vizsgálata a legmodernebb számítógépes modellezéssel. Előadás hangzott el az erdélyi középkori falfestészetről, valamint a Küküllő menti református egyházközségek ingóságainak és iratainak felméréséről, a magyarvistai templom falképeiről, a tordai református templomra vonatkozó kutatások néhány újabb eredményéről. A kétévenként megrendezésre kerülő szakmai konferencia jelentősége, hogy a legújabb felfedezéseket ismertetik egymással a szakemberek. Csortán Ferenc marosvásárhelyi szakember elmondta, az utóbbi 10–15 évben örvendetesen megnőtt a hasonló jellegű, tudományos igényű szakmai fórumok száma. /A. E. : Középkor a vakolatban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Megnyílt a kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében a Szovátán élő és alkotó Kusztos Endre harminckét munkáját, tus- és szénrajzát bemutató tárlat. Az 1925-ben született művész betegsége miatt nem lehetett jelen egyéni kiállítása megnyitóján. /Iochom István: Kusztos Endre grafikái a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Ferencz S. Apor csíkszeredai képzőművész festményeiből és Sánta Csaba szovátai szobrászművész miniatűr szobraiból nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön, a Gyárfás Jenő Képtárban /Mózes László: Hazatérő művészek a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Nyolcvanhárom éves kora ellenére Kusztos Endre festőművész /sz. Makfalva, 1925/ dolgozik. 1962 és 1965 között az Erdőszentgyörgyi Múzeum muzeológusa volt. 1965-től szabadfoglalkozású művész. 1995-től Szováta város díszpolgára. Élete zömében felváltva él és tartózkodik Csókfalván, Szovátán és Kolozsváron. Rendszeresen kiállít itthon és külföldön egyaránt. Úgy érzi, életében a legmeghatározóbb a Magyar Nemzeti Galériában az 1972-es egyéni kiállítása volt. Kusztos Endre amíg tehette, úgy járta a Sóvidék, de egész Erdély, általában a magyar nyelvterület tájait és helységeit, mint Kallós Zoltán vagy éppen Orbán Balázs. Közben minden élményét rögzítette és rögzíti ma is szénnel, tussal, diópáccal, pasztellel vezetett naplójába. Kusztos Endre kiállítása most Kézdivásárhelyen, a Vigadóban látható. /Vécsi Nagy Zoltán: Láttyátok, feleim… (Kusztos Endre kiállítása) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghívására Ojtozon egyeztettek a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok és városok vezetői: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere január 10-én és 11-én tárgyalt a közös gondok megoldásáról. A két megye önkormányzati vezetői eldöntötték, hogy Székelyföldet hálózati rendszerben fejlesztik. Összeállították azt a tevékenység- és eseménylistát, amelyet az elkövetkező időszakban közösen kívánnak megvalósítani: A területi autonómia megvalósítása érdekében háttéranyagokat és felméréseket készítenek, ezeket Memorandum formájában összefoglalják. Közös fellépés az energetikai ellátás és a közbeszerzések terén. Székely monográfia kiadása, hogy ez alapján elkészíthető legyen a Székelyföldi honismereti tankönyv. Székelyföldet ismertető kiadványok megjelentetése. Szorgalmazzák egy olyan kiadvány létrehozását, amely rendszeresen és ingyenesen eljut minden székelyföldi háztartásba, amely a közösségi identitás-erősítését szolgálja. Székelyföldi gyűjtőhonlap létrehozása, Székelyföld hírügynökség megalapítása, amely naponta összegyűjti a híreket és továbbítja angol és német nyelven is. Egységesíteni és ésszerűsíteni a mezőgazdaság és vidékfejlesztési terveket. A székelyföldi termékek közös népszerűsítése – szekelytermek.ro. Székelyföldi értékek megjelenítése. Események közös szervezése. Rendszeres tapasztalatcsere, a magyar- és kétnyelvű formanyomtatványok használatának elterjesztése a hivatalokban. Az egyeztetések körét bővítik, további székelyföldi városok képviselői kapnak majd meghívást, elsőként Szováta, Maros megyéből. /Közös feladatlistát állítottak össze a székelyföldi önkormányzati vezetők. = Erdely. ma, jan. 12./

A magyar kultúra napját Maros megyében is több rendezvénnyel ünneplik. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata szervezésében az intézmény egykori színművésze, Boér Ferenc viszi színre Ady Endre versei alapján összeállított egyéni estjét Ki látott engem? címmel. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete a Maros Művészegyüttessel közösen ünnepel január 22-én, az együttes ismét bemutatja Sodrásban című műsorát, Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát adja elő. A Yorick Stúdió színházi előadással, majd azt követő közönségtalálkozóval jelentkezik. Szovátán Józsa András és dr. Orosz-Pál József Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel tartanak előadást. Erdőszentgyörgyön olvasóival találkozik délután Horváth Arany, a száz éve született Horváth Istvánra emlékeznek. Horváth Arannyal a Halálmadár szállott a kútgémre című könyvről beszélget Bölöni Domokos. /Nagy Botond: Maros megyei rendezvények. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Márton Béla ny. tanár Szovátán tartott néprajzi előadást, Tároló és ivóedények gyűjtőcímmel, a kulacs/csutora, a csobolyó meg az ivócsanak sajátosságairól beszélt. Márton Bélát sokáig foglalkoztatta a kovácsfújtató szerkezete, végül sikerült elkészítenie használható, jól működő fújtatót. Mostanában az ostorfonás technikája foglalkoztatja. Nem szabad hagyni, hogy feledésbe menjen a hajdanvolt szerszámok, eszközök, felszerelések készítési módja, vallja. Kiszely István régész, művelődéstörténész egyetemi előadásokban, népszerűsítő írásokban bizonyítja, hogy a magyar nép számos olyan fölszerelés birtokosa, amely két–három évezred alatt csiszolódott tökéletesre (gémeskút stb.). Szentes Tünde III. éves egyetemi hallgató 187 oldalas életútinterjút készített Márton Béla eddigi pályájáról. /Bölöni Domokos: „Lesz hozzá kitartásom” Friss közelkép Márton Béla ny. tanárról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

A szovátai Bernády Közművelődési Egylet elmúlt évi tevékenysége változatos volt. Januárban Dzsingisz kán és a mongol birodalom című előadás hangzott el, majd dr. Veér Győző beszélt az ujgurokról. Februárban jótékonysági estet szerveztek a Mezőhavas népi zenekar, a Szent Ferenc Alapítvány és a szovátai Szent József Otthon javára. A műsor bevezetőjét Mester Zoltán tartotta. Márciusban, Wass Albertre emlékeztek. A március 15-i megemlékezésen a kulturális műsorok szervezését ezúttal is az egylet vállalta fel. Áprilisban együtt ünnepelték az EMKE megyei szervezetével a magyar közművelődés napját Marosvásárhelyen. Az egylet Intermezzo kamarakórusa Fülöp Judit vezetésével fellépett. Júniusban a nagybányai művésztelep tárlatát nézték meg. Szeptemberben Beder Tibor, a Julianus Alapítvány, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke volt az egylet vendége. Október 6-án a református egyházzal közösen emlékeztek meg az aradi vértanúkról. Az egylet emlékezett a 70 éve elhunyt dr. Bernády Györgyre. Mester Zoltán előadásában kirajzolódott Bernády kevéssé ismert profilja: az Erdély magyarsága iránt aggódó ember arca, akinek városvezetése idején a városnak – a huszonötezer lakosú Marosvásárhelynek – tizennégy (!) közkönyvtára volt, és öt magyar napilapja. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Felső-Nyárád menti fotóalbumát mutatta be novemberben Józsa András tanár, helytörténész. Nagy Lajos székelykeresztúri tanító néprajzos könyvét mutatták be: Katonadalok a siklódiak emlékezetében. Decemberben az egylet szervezésében mutatták föl a szovátaiaknak a Bocskay Vince szobrászművész munkásságát méltató albumot. Még ebben a hónapban Kovács Mózes ny. agrármérnök harmadik könyvével ismerkedtek a városka emberei. Kovács Mózes kutatja s papírra teszi a szűkebb pátria, a Sóvidék és környéke közelmúltját. Az Intermezzo mellett a 15. Mátyás Huszárezred és a Mátyás Vilmos vezette Mezőhavas népi zenekar elmaradhatatlan tényezői a városkultúrának, jelezte a rendíthetetlen hitű Mester Zoltán. Ebben az ében volt már elődadás, melyet Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel dr. Orosz-Pál József és Józsa András tartott. /Bölöni Domokos: Mester Zoltán, a reménymagyar. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

Márton Zoltán a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, emellett a helyi Székely Nemzeti Tanács elnöke és a Magyar Polgári Párt alelnöke. Véleménye szerint Tőkés Lászlónak megfontoltan kell kezelnie az RMDSZ felajánlását, mert „egy olyan közös érdekről van szó, amit csak egyszer lehet elpuskázni, másodszor nem”. A Markó–Tőkés-találkozót pozitívan értékelte. /(mózes): „Közös érdek, amit csak egyszer lehet elpuskázni”. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./