1991. jan. 16-án alakult meg Szilágycsehen a Tövishát Társaság, Baksai Károly, az RMDSZ helyi elnöke vázolta az elképzeléseket. A Szilágyság általában, de különösen Tövishát elhanyagolt terület, a század elején készült Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkája 1902-ben jelent meg, azóta is ez az egyedüli monográfia, bár jelentek meg kiegészítő, hézagpótló könyvek. A vidék történelméről füzeteket szeretnének kiadni. /RMDSZ kezdeményezésre magalakult a Tövishát Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

Máj. 16-án kórustalálkozóval ünneplik Szilágycsehben máj. 16-án a helyi kórusmozgalom fennállásának századik évfordulóját. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

"Simonfy Irén zilahi festőművész a Szilágy megyei EMKE elnöke mindenütt jelen van, ahol közügyekben mozdíthat valamit. Az EMKE keretében erős angol nyelviskola működik Zilahon és Szilágysomlyón, melynek már 18 nyelvvizsgával rendelkező végzettje van, idén újabb 45 fő végez. A közelmúltban az EMKE Szilágy megyében megindította a gazdaköröket is, ami az RMDSZ-nek előzőleg nem sikerült. Simonfy Irént Farkas Zoltán, az EMGE országos alelnöke kérte fel erre. Néhányadmagával a rettentő hidegben végigjárták a falvakat, 16 magyarlakta településen sikerült megalakítani a helyi gazdakört. Szilágy megyében az EMKE népfőiskolát is szervezett Szilágycsehben. Ősztől a Szent István Kört /Szatmárnémeti/ kérték fel, hozzák el Szilágy megyébe is a Magyarság története cím előadássorozatot. Simonfy Irén minden idejét lefoglalja a közösségi munka, két éve nem volt ecset a kezében. /Gál Éve Emese: Ki tesz eleget a "magyar ügynek". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ "

Szilágy megyében az 1992-es népszámlálás adatai szerint 68.148 magyar élt, a megye lakosságának 23,7 %-a, kevesebb, mint 1977-ben, amikor 64.017-en voltak /24,2 %/. Zilahon 13.636 magyar él, a város lakosságának 20 %-a, Szilágycsehben 4508 magyar, 50,4 %, Szilágysomlyón 4894 magyar, 27,8 %, Zsibón 1801 magyar 15,7 %. A megyében a magyarság nagyobb része falvakban, községekben él: 38.309 lélek. A magyarok lélekszáma Sarmaságon 5.194 fő, Szilágynagyfaluban 4.412, Szilágykrasznán 4.169 fő. /Fejér László: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Szilágycsehen ismeretlen tettesek betörték az RMDSZ székházának ablakait, a névtáblát pedig leszerelve a szemétdombon találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

"Polgári fórumot rendezett Szilágycsehen helyi református egyházközség és a városi RMDSZ márc. 22-én, melynek meghívottjai voltak Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő és Tőkés László püspök, megjelent Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. Tőkés László felidézte Szűrös Mátyásnak a határon kívüli magyarok érdekében korábban kifejtett tevékenységét. Tőkés László kifejtette: meg kell akadályozni, hogy végveszélybe kerüljön a határon túli magyarság. "Erdély azoké, akik lakják, a miénk - románoké, magyaroké, németeké, egyébként is három neve van." Az alapszerződésről a hivatalostól eltérő a véleménye, amit nem kell erőltetni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ "

Marosvásárhelyen magyar polgármester nyert, Fodor Imre, az RMDSZ jelöltje, a szavazatok 52,52 %-ával. Székelyudvarhelyen /az RMDSZ jelöltjét, Ferenczy Ferenc polgármestert maga mögött hagyva/ két magyar független jelölt vetélkedik a polgármesteri székért, hasonló a helyzet Csíkszeredában is, Kézdivásárhelyen szintén független lesz a polgármester. Biztos RMDSZ-győzelmet Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson, Szovátán, Szilágycsehen, Nagyszalontán ünnepelhetnek. Nagykárolyban RMDSZ-jelölt és független magyar jelölt mérkőzik a második fordulóban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Máj. 24-26-a között rendezte meg a zilahi Sebes József cserkészcsapat Szejkén az első Ichtys-találkozót. Az Ichtys a Romániai Magyar Cserkészszövetség protestáns cserkészeinek közössége. A találkozóra Szilágysomlyóról, Szilágycsehről, Szamosújvárról, Nagybányáról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Körtvélyfájáról, Szászrégenből és Székelyudvarhelyről érkeztek cserkészek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

Egyházkerületi kórustalálkozót tartottak Zilahon, júl. 28-án, amelyen az érmihályfalvi, élesdi, nagyvárad-olaszi és szilágycsehi kórusok vettek részt. A kórustalálkozó előtt kolozsvári, nagyváradi, debreceni, nagykőrösi és budapesti muzikológusok, zeneszerzők tartottak megbeszélést az egyházi zene jelenlegi helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

"A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az erdélyi városokban, ahol gyülekezeti ház épül, rövid időn belül fellendül a művelődési élet is. Ez történt Szilágycsehen is, ahol dec.18-án Molnár Károly református lelkipásztor meghívta a Tőkés László püspököt, hogy találkozzon a helyi magyar és román értelmiségiekkel. A jól sikerült találkozóra sok román eljött, több kérdést tettek fel. A találkozó után leleplezték az új gyülekezeti ház falán elhelyezett márványtáblát, amely a Magyar Reformtusok III. Világtalálkozóját és a honfoglalás 1100. évfordulóját örökítette meg. /Szabó Csaba: A jó év vége alapja lehet a jó kezdetnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Szilágyság (Zilah), jan. 10., VII. évf. , 1. sz./"

"Szilágy megyében a következő tanévre 15 magyar nyelvű kilencedik osztály indítását tervezik Zilahon, Szilágysomlyón, Szilágycsehben. Sarmaságon és Krasznán. A szakiskolai oktatásban nem indul magyar osztály. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

"Pár esztendos huzavona után Tövishát néven jogi személyként sikerült bejegyeztetni Szilágycsehi székhellyel a várost és környékét felölelő művelődési társaságot. Székházuk van, céljuk a tájegység népi hagyományainak őrzése, ápolása, emlékhelyek, emlékházak létesítése. Jelenleg csak egy emlékház létezik, a Márton Gyula-emlékház szülőfalujában, Nagymonban. A Tövishát Művelődési Társaság dokumentációs központ létesítését is tervezi, valamint a környék néprajzi, történelmi emlékeit népszerűsítő kiadványok megjelentetését. A Tövishát Művelődési Társaság elnöke Baksai Károly közgazdász, megyei tanácsos, alelnöke Sipos László, aki a bodgándi nemzetiségi táncfesztiválok révén ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság szept. 26-28-án rendezte meg a III. Partiumi Honismereti Konferenciát Bihar községben. A konferencia fő témája a partiumi magyar temetők ismertetése volt. A temetők elhanyagoltak, pusztulóban vannak. Erdei János Szilágysomlyó református temetőjét írta le, Koncz László A szilágysomlyói református temető feltérképezése című munkája példaértékű. Juhász Viktor a révi református temetőt ismertette. Több értékes előadás hangzott még el, így Erdőközi Zoltán a bőnyei Árpád-kori temető és a szilágycsehi vártemető feltárásának nehézségeiről beszélt. Székely Antal nyugdíjas tanár Ombód és Szatmárpálfalva helytörténetét, majd temetőit mutatta be. A konferenciáról Dukrét Géza számolt be. - A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság kiadta a Bihari felhívást, amely hangsúlyozta, hogy sürgető értelmiségi és szakmai feladat a temetők leírása, a sírok nyilvántartásba vétele, a temetőmonográfiák elkészítése. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./"

Szilágycsehen az egyik kétnyelvű helynévfeliratot befestették, a másikat eltüntették, megrongálva találtak rá, a harmadikról lekaparták a magyar feliratot, csak a negyedik maradt épen. Újból kiteszik a kétnyelvű jelzést, ha ezt is befestik, akkor megint állítanak újat, jelentette ki Bálint Géza, Szilágycseh polgármestere. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Első ízben tartották meg a Tövisháti Napok nevű rendezvényt Szilágycsehen, a Magyar Házban, a Tövishát Kulturális Társaság rendezésében. A helyszín a társaság székháza, egyben a városi RMDSZ, a MADISZ, a cserkészcsapat, az EMKE otthona. Baksai Károly, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke beköszöntőjében elmondta, hogy három megye, Szilágy, Szatmár és Máramaros közös tájegysége hagyományainak ápolását tűzték ki célul. Dr. Tövissi Lajos Tövishátról szóló értekezését olvasta fel. A tájegységet érintő előadások keretében bemutatták dr. Tövissi Lajos Ködlámpa című ismeretterjesztő cikkeit tartalmazó kötetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A Szilágysági gyermek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt ebben az évben Szilágycsehen tartották meg jún. 6-án, a Szilágy Társaság és a Tövishát Társaság rendezésében. A Szilágy megyeiek népdalversenyét először Zilahon rendezték meg, majd évente más-más helységben, így korábban Kraszna, Szilágysámson és Zsobok voltak a házigazdák. Az énekesek tájegységüknek megfelelő népviseletben léptek fel. Jutalomkönyvet is kaptak, Fazekas Ferenc Életemet elmesélem /Kriterion/ című önéletrajzi kötetét, melyet évekkel ezelőtt Szilágysági sors - Ferkó bácsi visszaemlékezései címen a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölt. /Fejér László: Szilágycsehi népdalvetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A Romániai Magyar Szó Postafiók rovatában négy olvasói levelet közöltek, mindegyik elítélte Makay Botondot Tőkés László püspököt támadó durva kirohanásáért. Németh József /Szilágycseh/, Nagy Géza /Sáromberke/, Tamássy Erzsébet /Zilah/ levele mellett Kovács Imre lelkipásztor /Paptamási/ Bereczki Andrást is elítélte előzőleg közölt írása /Nyílt levél Makay Botondhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ kapcsán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Előzmény: Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23.

Szept. 26-27-én, a Tövisháti Napok rendezvényei keretében az 1848-49-es szabadságharcra emlékeznek Szilágycsehen. Dr. Egyed Ákos történész tart előadást, majd dedikálni fogja Erdély 1948-49 című könyvét. A tájegység néprajzát ismertető előadást fog tartani Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Zsemlyei János nyelvész pedig Szilágycsehet és környékét ismerteti az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárral kapcsolatban. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./

"A "partiumi öntudat" ébredését jelzik az ismétlődő rendezvények a Szilágyságban és Tövisháton: Zilahi Napok, Tövisháti Napok /Szilágycseh és környéke/, Krasznai Napok /Kraszna és vidéke/, Wesselényi Napok /Zsibó/, Báthory Napok /Szilágysomlyó, Nyírbátor/. Legutóbb Szilágysomlyón, a Báthory Napok keretében cserkészavatás is volt, újságolta Acsády Annamária, a Báthory Alapítvány gazdasági vezetője. Elmondta még, hogy Szilágysomlyón decemberben Bem-emléktáblát szeretnének avatni. Nem ez az első emléktáblája a városnak. Az első a katolikus templom falán a Báthory István-emléktábla, a következő Mártonffy Istvánnak, a "szegények orvosának" az emléktáblája. A református templomban van a millecentenáriumi emlékező, ez lesz tehát a negyedik tábla. /Szabó Csaba: A "partiumi öntudat" és a szilágysomlyói háromfejű sárkány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

Márc. 15-ét Erdély sok magyarlakta településén megünnepelték. Kolozsváron az előző napon megkezdődtek az emlékezések, márc. 15-én pedig az Állami Magyar Színházban tartottak ünnepi előadást, a szónok Kónya-Hamar Sándor képviselő volt. Kalotaszeg templomaiban is megemlékeztek az évfordulóról, Kőrösfőn a Vasvári-emlékműnél koszorúztak. Szilágysomlyón és Szilágycsehen is emlékeztek, Nagyenyeden Egyed Ákos mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Gulyás Tünde pszichológus Aradon a szenvedélybetegekkel foglalkozik a Bonus Pastor Alapítványnál, a Református Mentő Misszió háttérintézményénél. A Református Mentő Missziót Csiha Kálmán püspök megbízásából Horváth Levente lelkipásztor hozta létre. A munkatársi közösség 1996-ban létrehozta a Bonus Pastor Alapítványt, hogy a munkához szükséges jogi keretet biztosítsa. Ez valójában egy evangéliumi lelki segítségnyújtó szolgálat. Jelenleg Erdélyben 9 támogató csoport létezik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Zilahon, Szilágycsehen, Csíkszeredában, Erdőszentgyörgyön, Baróton és Felsősfalván. /Szövétnek (Arad), ápr. - III. évf. 2. sz./

Aug. 1-jén ünnepelték a Zilahi Vár Napját (1473-1999). Volt könyvbemutató és népi tánc (sikerrel lépett fel a Wesselényi Református Kollégium néptánccsoportja Matyi István vezetésével és a szilágycsehi Rezeda együttes Ferenczy György vezetésével is. /Elsején volt a Zilahi Vár Napja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

A Szilágy Megyei Tanács július végén tartott ülésén, immár harmadízben került napirendre a szilágycsehi városi tanács, utcanév-változatás határozat-javaslata. A vitát a szavazás követte: 14 támogató szavazat (ebből 9 RMDSZ-szavazat), 13 elutasító szavazat és 3 tartózkodás. A demokrácia tehát megbukott Szilágy megyében. /Baksai Károly: Ismét megalázták az RMDSZ-t. Szilágycsehben nem lehetnek magyar utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Megyénkben az elmúlt héten felerősödtek a szélsőséges nacionalista erők magyarellenes tevékenységei. A román politikai pártok, beleértve a kormánykoalíciós pártokat is, a jövő évi választások előjátékaként intoleráns, kisebbségellenes, RMDSZ-t támadó magatartást alakítottak ki - írta Vida Gyula parlamenti képviselő a Szilágyság /Zilah/ augusztus 20-án megjelent lapszámában. A képviselő konkrét példákkal támasztotta alá a magyarellenesség megnyilvánulásait: a megyei tanács által három ülésen elutasított szilágycsehi utcanevek módosításán kívül a szilágysomlyói Bem-emlékhely kialakítása elleni heves sajtótámadásokat is példaként említette. A városokban és a magyar többségű községben, Szilágynagyfaluban ismeretlen személyek a Nagy-Románia Pártnak az erdélyi magyarság ellen uszító röpcéduláit szórták az utcákon. Emellett az egységpártiak sajtóközleményekben rendszeresen magyarellenes kijelentésekkel állnak a román közvélemény elé. /Fejér László: Magyarellenességre figyelmeztet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Szept. 11-12-én harmadízben tartottak Szilágycsehben Tövisháti Napokat. Vida Katalin, a Tövishát Társaság titkára elmondta, hogy az építő munka eredményeit számba vették. A Magyar Ház belső felújítása utáni avatóját is most tartották. A Magyar Házban a város huszadik századi alakulását bemutató fotókiállítás nyílt. Bajusz István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Szilágyság volt várairól, a tájegység középkori történelméről tartott előadást. /Fejér László: Tövisháti napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

"Szilágycsehben a városi RMDSZ, a Tövisháti Kulturális Társaság, valamint a református és a római katolikus egyház szervezésében október 6-án emlékeztek az 1848-49-es szabadságharc leverésének és az aradi 13 honvéd tábornok kivégzésének 150. évfordulójáról. A Magyar Házban dr. Egyed Ákos akadémikus ismertette "Erdély 1848-1849" című könyvének második kötetét, előadást tartott a szabadságharc vívmányairól, nemzetközi visszhangjáról. Hangsúlyozta, hogy a román sajtóban agyoncsépelt "40 ezer román áldozat" elmélete fantazmagória, alaptalan és hamis állítás. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben lévő millecentenáriumi kopjafát, a Fábián Dániel szabadságharcos emléktáblát, valamint a római katolikus templom előtti millecentenáriumi emléktáblát. /Baksai Károly: Tövisháton is emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

Sepsiszentgyörgyön rendezték meg október 26-a és 30-a között a Concordia Napok nevű V. magyar amatőr színjátszó fesztivált. A fesztiválon 11 együttes és Márkus Ervin fogarasi egyéni előadó jelent meg. Fellépett a szilágycsehi Tövishát csoport, a sepsiszentgyörgyi Padlódeszka együttes, a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád csoport, a dicsőszentmártoni Népszínház, a baróti Nevesincs együttes, a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc csoport és az erdőszentgyörgyi Bodor Péter csapat, a torjai Apor Péter együttes, a sepsiszentgyörgyi Mandala , a kolozsvári Maszkura, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör. A sok előadás bebizonyíthatta az amatőr-mozgalom létjogosultságát. Jancsó Árpád, a Jádzó Társaság elnöke kifejtette, gyakrabban, évenként kellene fesztivált szervezni, de nincs rá pénz. Ezért csak kétévente lehet jelentkezni. /Színház az egész sepsiszentgyörgyi világ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./