A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat január 18-án a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (HMHF) székházavatójával kezdődik. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály, 2000 óta állt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár élén. Az intézmény új székhelyre költözött. Hermann Gusztáv folytatni tudta történészi munkáját, tanulmányai jelentek meg, illetve 2003-ban első terjedelmesebb önálló munkája, a Náció és nemzet című kötet. Úgy vállalta el az új intézmény igazgatói tisztét, hogy abba beleférjen egy kutatócsoport működtetése is. A közművelődési tevékenység mellett külön iroda foglalkozik a hagyományos értékek kutatásával, a kutatási eredmények népszerűsítésével. Ez az államilag finanszírozott kutató tevékenység hasznos lesz a székely múlt, a székely népélet, néphagyomány alaposabb megismerésében. Hermann a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetőjével elosztotta a kultúrával kapcsolatos feladatokat: a HMKK kiemelten a „magas kultúrával”, a felnőttképzéssel, a kultúra gazdaságalapú kutatásával foglalkozik, az udvarhelyi központ a hagyományőrzéssel, a székely múlt kutatásával, a hagyományos értékek érvényre juttatásával, míg a szárhegyi központ a kortárs művészet művelésének, kritikai-elméleti értékelésének támogatásával. /Antal Ildikó: A művelődésszervezés légköréből érkezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

Arra a kérdésre, hogy miért próbálta perrel elérni a Magyar Polgári Szövetség választási jelének visszavonását a Hargita megyei RMDSZ, Ványolós István székelyudvarhelyi RMDSZ-elnök kifejtette, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Szerinte szerint nem volt őszinte a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által javasolt, közös RMDSZ-MPSZ listaállítás. /Kovács Csaba: Visszaadni a tanácsosi tisztség méltóságát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

Megjelent az Erdélyi Művészet 25. száma. A lapindító Veres Péter sem remélte, amikor évekkel ezelőtt Székelyudvarhelyen létrehozta hiánypótló kiadványát, hogy elérkeznek a VII. évfolyam 3. számához. Művészettörténész, műkritikus, művészeti író munkatársak színvonalas írásaikkal tartják fenn az interneten is olvasható, sokfelé eljutó lapot. Ebben a számban Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra települt, de szülőföldjéhez azóta is sok szállal kapcsolódó Kádár Tibor festőművész „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia egy nemrég elhunyt keramikus, Szabó Bokor Márta hagyatékát méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményéről közöl összefoglalót. Folytatódik a lapban Biró József Erdélyi kastélyok sorozata, amely immár a VII. fejezeténél tart. /( nk ): Erdélyi Művészet 25. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Február 4-én időközi választás lesz Székelyudvarhelyen, újabb tanácsot kell felállítani. Meglepetést jelentett, hogy Borbáth István egykori RMDSZ-frakcióvezető függetlenként indul. Az RMDSZ képviselő-jelöltjeinek élén Ványolós István áll, őt követi dr. Hermann Gusztáv-Mihály. A Magyar Polgári Szövetség indulását nem engedélyezték, négy nap alatt 6. 800 aláírást gyűjtöttek. Az MPSZ-eseknek eszükbe jutott, hogy van további 54. 000 aláírásuk is, amely még 2004-ből, az akkori, számukra sikertelen választásokról maradt meg. A szignók viszont Bukarestben vannak, így az MPSZ jelöltállítását a választási iroda elutasította. /Máthé László Ferenc: Elutasított MPSZ, független Borbáth. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 22./

A székelyudvarhelyi polgárok alapvető emberi jogait sértették meg újból, amikor megfosztották őket a választás lehetőségétől – áll a Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi elnöksége közleményében. A választási bizottság Székelyudvarhelyen, 2007. január 21-én bizonyíthatóan 6784 választópolgár akarata ellenére cselekedett. Egyetlen más szervezetnek sincs ekkora legitimitása és támogatottsága Székelyudvarhelyen! Az RMDSZ egyetlen aláírás nélkül indul a helyi választásokon. /Sajtóközlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Abszurd, hogy az RMDSZ az autonómiával kampányol, a helyi közösségek döntési jogának erősítéséről beszél, és közben a helyi önkormányzat tagjainak megválasztásához 25 ezer aláírás szükséges, jelentette ki Szakács I. Péter udvarhelyi MPSZ-es ügyvezető elnöke. /Kovács Csaba: A valódi választásért. Interjú Szakács I. Péter udvarhelyi MPSZ-es ügyvezető elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Cinikusan lehetne mondani, Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökeként azt kapta, amit főzött. Az általa vezetett szervezet képtelen volt egy év alatt összegyűjteni a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer. Elherdálta százezrek bizalmát. Azonban nem lehet Szász nyakába varrni a teljes felelősséget. Hiába tiltakozott a demokrácia alapjait sárba tipró előírások ellen az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Parlament néppárti frakciója, Markó Béláék úgy gondolták, kiváltságaikat törvénybe kell iktatni, és megtették; mert megtehették. A román demokrácia karikatúrájának tekinthető, hogy az MPSZ-nek több aláírást kellett volna összegyűjtenie a székelyudvarhelyi időközi választáson való részvételhez, mint ahányan a választói névjegyzékben szerepelnek. /Gazda Árpád: Tanácstalanság. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

A Magyar Kultúra Lovagja elismeréseket adták át január 22-én Budapesten, a magyar kultúra napján. A Stefánia-palotában tartott gálán elismerést kapott többek között Gaal György kolozsvári történész, Both Aranka székelyudvarhelyi néptáncoktató, Szőcs Lajos korondi helytörténész, valamint post mortem Sütő András író. /Erdélyieket is lovaggá ütöttek Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Teljes a káosz Székelyudvarhelyen a február 4-én esedékes időközi helyhatósági választások előtt, az érintett szervezetek óvások egész sorozatát nyújtották be a városi bíróságon. A helyi választási bizottság nem fogadta el a Magyar Polgári Szövetség jelöltlistáját. Az MPSZ után bizonytalan a Német Demokrata Fórum (NDF) listáján szereplők indulása is, miután ez ellen óvást nyújtott be az NDF országos vezetősége. Klaus Johannis elnök szerint ugyanis az NDF-nek nincs Hargita megyei szervezete, ezért kérte a választási lista visszavonását. /Óvások özöne (Székelyudvarhelyi választások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában erdélyi múzeumok igazgatói, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós tanácskoztak arról, hogy a skanzent gazdagítandó Erdély tájegységeit képviselő portákat vásárolna a Szabadtéri Múzeum. A szomszédos megyék múzeumainak vezetői évente megtartják tanácskozásukat. A mostanin a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója, Csergő Tibor, a marosvásárhelyi múzeumtól Soós Zoltán igazgató és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Varga Mihály igazgató vettek rész, ezt bővítették a szentendreiekkel való találkozással. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozna egy erdélyi részt, falut, melyben Székelyföld és a történelmi értelemben vett Erdély néprajzi tájegységei szerepelnének. Tájegységenként egy-egy házat vásárolnának, azaz a terv szerint 18-at lehetne a szentendrei skanzenben látni. Ezzel Szentendrén a második határon túli magyarlakta területet mutatná be (felvidéki házak már vannak). /Barabás Blanka: Erdélyi portákat vásárolna a Szentendrei Szabadtéri Múzeum. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport /Székelyudvarhely/ új tanulmánykötetét mutatták be a Hagyományőrzési Forrásközpontban a szerzők jelenlétében. A 2006-os évszámot viselő kiadvány a hatodik a sorban. P. Buzogány Árpád vázolta, hogy az előző években megjelent közlések miként gazdagították az Udvarhelyszékre vonatkozó ismereteket. A számbelileg gyarapodó kutatócsoport több tagja is különböző aspektusokból vizsgál egy-egy nagyobb témát. Hermann Gusztáv Mihály szerkesztő jelezte, tervezik már a következő kötetet. A mostani kötetben Tóth Levente az elmúlt századok iskolamestereiről, Albert Dávid javadalmazásukról, Forró Albert az udvarhelyi református kollégium diákéletéről írt tanulmányt. Oláh Sándor egy 18. századi homoródalmási család anyagi javait, Kolumbán Zsuzsánna a 19. század nemi bűncselekményeit, Róth András a székely kérdés megoldási törekvéseit, Gidó Csaba pedig a székelyföldi vasúthálózat kiépítésének lehetőségeit és hatását vizsgálta. Az anyaváros évszázaddal ezelőtti fejlődését vette számba Nagy Róbert, Gidó Attila a szombatosok történetéhez, Demeter Csanád pedig a megye kialakulásához kutatott fel új adatokat. Mihály János a lövétei földhasználatot tekintett át. /Hatodik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Székelyudvarhely, a legmagyarabb város mutat példát az önpusztító széthúzásból. A székely anyaváros magyarsága két táborra oszlott, egyiket az MPSZ-es polgármester, Szász Jenő vezényli, a másik szellemi atyja Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető, az RMDSZ kimozdíthatatlan milliárdos potentátja. Mindkettejük fején bőven leledzik vaj, írta Magyari Lajos. Székelyudvarhelynek immáron lassan egy évtizede nincs működőképes tanácsa. Az RMDSZ-es tábor Szász Jenő minden intézkedését gyanakvással fogadja és megkérdőjelezi. Még olyan kezdeményezéseit is, mint a főtéri Emlékpark felállítása. A tavalyi nagy árvíz után helyreállították a hidakat és utcaszakaszokat, de az RMDSZ-es tábor itt is korrupciógyanús vállalkozásokat lát. Elmaradt a hírhedt Cserehát-komplexum kérdésének megoldása, a nagy svájci-román átverés következményeinek feloldása, a román apácák továbbra is belakják az épületeket, sőt, beköltöztették a helybeli román líceum diákjait is, kik – állítólag – többségükben moldovai ösztöndíjasok. És terjeszkednek a kaszárnyák, ez általános székelyföldi jelenség. Az erdélyi magyar széthúzás újabb rikoltó példája: az EU-parlamenti választás. Miért nem lehet közös magyar listát állítani? /Magyari Lajos: A széthúzás gyönyörűsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Még nem biztos, hogy Tőkés László lesz az ellenzék jelöltje. Ezután az Udvarhely-technika alkalmazása jósolható: megkezdődik az ellenzéki jelölt lejáratása, szemforgató inkriminálása, majd a jogi-adminisztratív packázások következnek. Az ellenzéki jelöltállítás már az esetben is fontos eredmény lehet, ha eléri, hogy nyilvános vita alakuljon ki az erdélyi magyarság Európai parlamenti képviseletéről. Az EP-jelenlét célja nem az, hogy ott az RMDSZ-képviselők sikeresen lobbizanak európai pénzekért, hanem távlatosabb feladat: részvétel az európai építmény számunkra kedvezőbb átalakításában, mutatott rá cikkében Bakk Miklós. Mi a régiók és mi a kisebbségek szerepe az EU-ban, milyen új értelmet lehet adni a multikulturalitásnak, ezekre erdélyi magyar választ is kell adni. Erre nem volt felkészülve az RMDSZ, ezt a tanulóidőt kellene most bepótolni. /Bakk Miklós: A hiányzó tanulóidő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Napok óta nem fogható a magyarországi Hír TV az UPC kábeltévé-szolgáltató kínálatában. A székelyudvarhelyi körzetben a csatorna helyére a Viva TV zenecsatornát tették be, míg Csíkszeredában egyelőre nem döntöttek arról, hogy mivel helyettesítik a Hír TV-t. /Többé nem fogható a Hír TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

A magyar kultúra napja alkalmából a székelyudvarhelyi Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár klubjának tagjai megemlékeztek az egykori alapító tagokról, a szólóénekesekről és a kórus tagjairól. Felidézték a versmondás területén hagyományt teremtő néhai Keszler Ibolya emlékét is. Megemlítették a karnagyok odaadó tevékenységét, Nagy Ildikó, Mészáros Ildikó és Hadnagy Kamilla tanárnők személyében. Nem maradtak ki a sorból a Palló Imre-zeneiskola kisdiákjai sem, akik öt éve hűségesen viszik el a nyugdíjasokhoz a népi gyerekjátékok színes világát. /Köszöntések a kultúra napján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

Székelyudvarhelyen a Kalapos kávézóban bemutatták be Szeley-Szabó László és Baczó Zoltán Románia madarainak névjegyzéke című szakkönyvét. A könyvet az Aves Alapítvány adta ki. A megjelentek néhai Szeley-Szabó László madárfotóiból összeállított diavetítést láthattak. Baczó Zoltán elmondta, a könyv elsősorban a szakemberek (biológusok, ornitológusok, ökológusok) munkáját hivatott segíteni. A szakkönyv a Romániában bizonyítottan előforduló 391 madárfajt ismerteti, ezek státusát tudományos, román, angol és magyar megnevezésekkel. /Ambrus László: Könyvkuriózum természetbarátoknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

Január 30-i ülésén a Hargita megyei törvényszék elfogadta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által emelt alkotmányossági kifogást. Ezáltal a bíróság felfüggesztette azt a pert, amelyben eldől, hogy az MPSZ indulhat-e a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választásokon. Az MPSZ képviselői a választási törvény hetedik paragrafusa ellen emeltek kifogást, amely szerint egy politikai szervezetnek huszonötezer szavazatot kell összegyűjtenie, hogy indulhasson a helyhatósági választásokon. /K. GY. CS. : Elhalasztják a választásokat? = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Székelyudvarhelyen a Kossuth utcai kávézóban ismét útjára indul az Erdélyi Gondolat Egyesület szervezte Életút-sorozat. Meghívottjuk Géczi Levente Sándor jogász, független önkormányzati jelölt lesz, az előadás címe pedig Udvarhely, a csalogató város. A Péter Attila házigazda vezette beszélgetés során arra keresik a választ, hogy településünk miért lehet vonzó az erdélyi magyar fiatalok számára. /Udvarhely, a csalogató város. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 31./

Másfél évtizede kezdte el a Budapesten székelő Tamási Áron Alapítvány tevékenységét, 1993-ban pedig Tamási Áronné Bokor Ágota asszony levélben értesítette a székelyudvarhelyi gimnáziumot (amely 1990 óta viselte az író, hajdani diákja nevét), hogy létrehozott egy alapítványt /Tamási Áron Alapítvány Diákja ösztöndíjat/ azzal a céllal, hogy segítsen évente egy-egy rászoruló székely középiskolást a továbbtanulásban. Székelyudvarhelyen 1993. május 28-án, Tamási Áronné Bokor Ágota jelenlétében ismertették az ösztöndíj létestését, a négyszáz éves gimnázium jubileumán szervezett iskolatörténeti tudományos ülésszakon. Sütő András, a kuratórium tiszteletbeli elnöke és a magyar szellemi élet sok jeles személyisége is megjelent. Azóta tizennégy év telt el, s az alapítványi ötszázezer forint alaptőke kamatjából egyre többen részesülnek. /Lőrincz József: Ösztöndíj a cselekvő erdélyi magyar ifjúságért. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. január/

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ utcai tiltakozásokkal fogja bojkottálni a február negyediki székelyudvarhelyi választásokat, azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy minden eszközt felhasznál arra, hogy az MPSZ udvarhelyi szervezetét megakadályozza a választásokon való részvételben. Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet elnöke szerint az MPSZ szórólapokat, leveleket oszt az udvarhelyieknek, melyekben valótlanságokat állít. /B. Z. : Lesz választás Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában február 2-ától újra nézhető a magyarországi Hír TV, Zilahon majd valamikor. A különböző szolgáltatók révén 240 ezer romániai háztartásba eljutó Hír TV adását az UPC-hálózatban legutóbb egy hete láthatták. A megvonás a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és zilahi nézőket érintette, összesen 32 ezer háztartást. Az UPC nem volt hajlandó újabb szerződéskötésre, sokallva a Hír TV által kért jogdíjat. Az Astralt 2006 októberében felvásárló UPC egyoldalúan módosította a szerződést: a Hír TV az alapcsomagból átkerült az extra csomagba. „E lépés következtében egycsapásra háromezer körülire csökkent a korábbi 16 ezer háztartás, ahol nézhettek bennünket” – mondta el Sipos Gábor, a Hír TV terjesztési igazgatója. A mostani tárgyaláson a felek a korábbiakkal nagyjából megegyező feltételrendszer mellett araszolgattak a megegyezés felé. Egyetlen magyar csatorna sem szerepel a piacon nemrég megjelent Dolce televíziós műsorszolgáltatás ajánlatában. A RomTelecom szolgáltatása műholdon keresztül sugározza az alapcsomagba foglalt 45 televízió műsorát. A cég marketingosztályának munkatársa a Krónikának azzal magyarázta a magyar adók hiányát, hogy rendkívül rövid idő alatt vezették be a Dolcét. /Csinta Samu: UPC–Hír TV: árvita kiegyezéssel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

A magyar kultúra napján, január 22-én Budapesten a Stefánia-palotában rendezik meg évről évre a Magyar Kultúra Napja gálát. Az ünnepséget megelőzi a palotakertben Balassi Bálint szobrának megkoszorúzása. Az ünnepség az évszázadok katonaviseletét felöltő honvéd hagyományőrzők bevonulásával, a Himnusz eléneklésével és a Szent Korona másolata előtti tiszteletadással kezdődik. Köszöntők után a kitüntetések átadása következik, az idén Chis Nicolae, Bánffyhunyad polgármestere kapta meg a XXI. századi béke emlékoszlopa elismerést, mert támogatta a város magyar lakosságának hagyományőrző törekvéseit. A gála díszvendége az idén két település volt. Az egyik a kárpátaljai Rahó városa, tizenhét ezer fős lakosságának tíz százaléka magyar. A másik bemutatkozó település a Székesfehérvár melletti Szabadbattyán. A Magyar Kultúra Lovagja címet 1999-ben alapították, évente több mint harmincan részesülhetnek ebben a kitüntetésben, olyanok, akik a határon innen és túl élő magyarság érdekében önzetlen munkát folytattak a művelődés terén. Másodszor avattak kolozsvári lovagot. Tavaly Tatár Zoltán közírót tüntették ki, idén dr. Gaal Györgyöt. A felolvasott indoklás szerint: „A kolozsvári egyetem angol–magyar szakos diákjaként részt vállalt az Echinox diáklap magyar oldalainak szerkesztésében. 1974 óta jelennek meg filológiai pontossággal szerkesztett kötetei. Kolozsvár magyar történelmi-művelődéstörténeti múltjának kutatója, népszerűsítője. Az egyház-, oktatás- és orvostörténet kutatója. Elnöke a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak és a Házsongárd Alapítványnak. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. ” Ezek alapján a Kolozsvár Társaság javaslatára „A magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért” kapta a lovagi címet. A felavatottak a Kárpát-medence minden magyarok lakta régióját képviselték. Erdélyből még négy személyt tüntettek ki idén. Sütő András posztumusz kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet, továbbá Szőcs Lajos korondi néprajzkutató helytörténész és Both Aranka székelyudvarhelyi néptáncművész és -oktató részesült a kitüntetésben. A Kolozsvárról elszármazott, Svédországban élő Tar Károly pedig a több kultúra kapcsolatát elősegítőknek kijáró Egyetemes Kultúra Lovagja cím birtokosa lett. /(tge): Gaal György – a Magyar Kultúra Lovagja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Székelyudvarhelyen elmaradt a február 4-re kiírt helyi időközi választás. Erre azért lett volna szükség, mert másfél éve önkormányzati testület nélkül, gyakorlatilag egy személy kezében összpontosul a városvezetés miután döntésképtelensége miatt a prefektus feloszlatta a helyi tanácsot. A nagyrészt RMDSZ- és MPSZ összetételű testület ugyanis hónapokig nem tudott közös nevezőre jutni, felváltva bojkottálva a tanácsüléseket. Az MPSZ saját listát indított, ezt a helyi választási iroda nem fogadta el. Az MPSZ így megóvta a helyi választási iroda döntését, a csíkszeredai bíróság pedig helyt adott kérelmének. Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet ügyvezetője szerint jogi útvesztőbe terelődött a választások sorsa. Bűnügyi eljárást kezdeményez a Hargita megyei RMDSZ bírók ellen „választási és a választhatósági jog megakadályozása” címén. Öt személy – Bányai Enikő, Szikszai Enikő, Lőrincz Szidónia, Elena Enescu, Gergely Niculina, Besenyei Csilla és Tudorache Gheorghe – ellen fordul az igazságszolgáltatáshoz a szervezet. Az RMDSZ szerint az említett személyek választási törvényt sértettek, emiatt pedig börtönbüntetéssel sújthatók. /Kiss Előd Gergely, Mihály László: Tanácstalanok maradtak az udvarhelyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Élesen bírálta parlamenti interpellációjában a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választások elmaradását Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakciójának vezetője. A Hargita megyei városban február 4-én kellett volna új helyi önkormányzatot választani, azonban ez meghiúsult, mert a helyi választási iroda megtagadta a működést mindaddig, amíg nem tisztázódik az RMDSZ mellett ringbe kívánkozó Magyar Polgári Szövetség helyzete. Verestóy kiemelte, a törvényt helytelenül, részrehajlóan alkalmazták. Szerinte ez annak tudható be, hogy a Magyar Polgári Szövetség – mint fogalmazott – többszöri kísérletezés ellenére még mindig nem azzal foglalkozik, hogy tisztességesen összegyűjtött aláírások birtokában jogosulttá váljék a választásokon részt venni, hanem különböző jogi furfangokkal próbálja a választásokat elgáncsolni. Verestóy hangoztatta: Az RMDSZ 2007-es törvényhozási prioritásai között ismét megtalálható a kisebbségi törvény. Az RMDSZ-nek fontos, hogy megnyugtató megoldást találjon a szenátusban is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség törvényére. Az RMDSZ a törvény képviselőházi változatát fogja támogatni. /Gujdár Gabriella: „Veszélyes precedenst teremtünk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Hivatalosan is bejegyzik február 10-én az Erdélyi Kézmíves Céhet. A 2005 szeptemberétől jogi személyiség nélkül, az állampolgárok szabad társulási jogával élve működtetett szervezet alapító okiratát a jelentkezők Székelyudvarhelyen írhatják alá. A közgyűlés nyitott, mindenkit szeretettel várnak alapító tagként, aki kapcsolatban áll az erdélyi kézműiparral, nép-vagy iparművészettel és érdekelt egy szakmai érdekképviselet működtetésében. /Bejegyzik az Erdélyi Kézmíves Céhet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A világ legnagyobb ifjúsági mozgalma, a cserkészet százéves fennállását ünnepli az idén, az évfordulót illő módon üli meg a 17 évvel ezelőtt feltámadt erdélyi magyar ága is a mozgalomnak. A Romániai Magyar Cserkészszövetség jogilag bejegyzett 1990-től – mondta el Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke. Az első évek zaklatott időszaka lejárt, ma nyugodtan lehet dolgozni, széles körű kapcsolatokat építhettek ki Európa cserkészmozgalmával és az óceánon túli cserkészekkel is. Azonban anyagi támogatásban az állam nem részesítik őket. A legszervezettebben a háromszéki cserkészek dolgoznak, jelenleg is két új csapatuk alakul, Kézdialmáson meg Gelencén. Más régiókban kiemelkedőek Szamosújvár rovásírásos versenyei, amely már a Kárpát-medencei magyar csapatok találkozóhelye lett. Harmadik éve rangos esemény Marosszentgyörgyön a Dalos pacsirta vetélkedő, amelynek anyaga már CD-n is megjelent, és egy kis cserkész daloskönyvben is ki fogják adni. Sajnos több csapat megszűnt Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron. Nincs, aki kézbe vegye a szervezést. /B. Kovács András: Százéves a cserkészmozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Elmaradt a városi könyvtár igazgatói tisztségére meghirdetett versenyvizsga Székelyudvarhelyen. Miután dr. Hermann Gusztáv Mihály egykori könyvtárigazgató sikeresen pályázott a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatói tisztségére, a helyi önkormányzat intézményeként működő könyvtár vezető nélkül maradt. A polgármesteri hivatal december 21-én meghirdette a versenyvizsgát, a január 22-én és 23-án esedékes, kétfordulós versenyvizsgát azonban nem tartották meg. Volt jelentkező a meghirdetett állásra, azonban a versenyvizsgát az előrehozott helyhatósági választások miatt elnapolták. Február 23. az írásbeli anyag benyújtásának új határideje, a meghallgatásra pedig csak március 2-án kerül sor. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Igazgató nélkül a városi könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Beke György íróra emlékezett Gellért Géza, aki huszonhat évig volt a székelyudvarhelyi könyvtár igazgatója. Beke György magyarságtudattal a szívében és a tudás vágyával lelkében, szívós kitartással járta be Erdélyt azért, hogy sorra megjelentesse riportkönyveit, melyek a legnagyobb olvasottságnak örvendtek. Beke Györgynek egymás után jelentek meg riportkötetei, köztük olyanok is, melyeket indexre tettek. Ezekről jegyzéket kaptak a könyvtárban, leemelték a polcról, és a raktárban helyezték el annak ellenére, hogy hetente szólították fel, a jelzett köteteket küldjék Csíkszeredába. Nem küldték, mert tudták, milyen sors vár az indexre tett könyvekre. Jól tették, mert 1989 után hiánytalanul visszahelyezhették a polcokra Beke György és mások munkáit. /Gellért Géza, Székelyudvarhely: Beke Györgyre emlékezem. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Hargita Megye Tanácsa napirendre tűzte a csíki és a gyergyói kulturális központok működési szabályzatát. Idéntől ugyanis három egyenlő rangú és egymással partnerségi viszonyban álló intézmény látja el a kultúrszervezői feladatokat. A csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ együttműködési megállapodást írt alá. /Régiók és kulturális központok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

A magyar nyelvhasználat vonatkozásában nagy jelentőségű, hogy február 8-án Székelyudvarhelyen lezajlott a Hargita megyében első magyar nyelvű elméleti vizsga a gépkocsivezetői engedély megszerzésére. A vizsgázók szerint könnyebb lesz magyarul válaszolni a kérdésekre. Ha lesz könyv is magyarul, amiből a szükséges tudnivalót megtanulják a vizsgára jelentkezők, akkor többen választják majd a magyar vizsgát. /Kiss Edit: Lezajlott az első vizsga magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./ Kijött az Infopress nyomdából, valószínűleg jövő héten már kapható is lesz a KRESZ című első romániai magyar nyelvű könyv a gépkocsivezetői jogosítványt megszerezni kívánók számára. A székelyudvarhelyi Baló Jan-Eugen állította össze a magyar nyelvű anyagot. Sok közlekedési kifejezést románul használnak az emberek, ezért szótár is van a könyvben, mintegy ezer román szakkifejezés magyar megfelelője. A saját költségén kiadott könyvet a szerző a többi magyarlakta vidékre is el fogja juttatni. /Elkészült a könyv is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./