Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Székelyudvarhelyen, július 16-án, a Míves emberek sokadalma utolsó napján a színészeké volt a dobogó. A szervezők – az Altera Alapítvány és a Tomcsa Sándor Színház – elismerik, hogy a „Színészet is Mesterség”: mint minden míves ember, a színészek is vetélkedhetnek, ki-ki öt perc alatt bemutathatja a tudományát a Sokadalomban. Idén kilenc színész jött el. A szerbiaiak például – vízum hiányában – nem tudtak eljönni. /Zsehránszky István: Szótárlat. Színészek a Sokadalomban, hetedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1991-ben a Bögöz községhez tartozó, akkor 149 lakosú Mátisfalva hasznos testvértelepülési kapcsolatra lelt. A németországi Oftershein település lakói úgy határoztak, hogy a jövőben támogatni fogják ezt a kicsi, de tiszta települést. Anyagi támogatásukkal azóta a faluba bevezették a vizet, a földgázt, és új telefonhálózatot létesítettek. E kapcsolat kialakulásában és fejlesztésében legfőbb szerepe az udvarhelyi Tótharsányi József nyugalmazott tanárnak volt, aki már az 1980-as évek közepén házat vásárolt e településen. Mátisfalva Agyagfalvától délnyugatra haladva másfél km-es távolságra, festői környezetben terül el. Ebben a faluban született dr. Palló Imre, a budapesti Operaház egykori szólóénekese és igazgatója. Tótharsányi József a székelyudvarhelyi mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója volt 1986-ban, amikor Mátisfalván házat vásárolt. Abban az időszakban úgy nézett ki, hogy e kis falu is áldozata lesz a diktatúra urbanizációs mániájának. A tanár anyanyelvi szinten beszélt németül, 1989 után több segélyhozó csoportnak tolmácsolt, így került kapcsolatba az oftersheinieknekkel. A falu jövőjéjét a faluturizmusban látják. /László Miklós: Mátisfalva jövője lehetne a faluturizmus. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./

Suceava városban a pártok, szervezetek házában már van RMDSZ-iroda is, ez a legújabb. A magyarok havonta itt találkoznak. A városban jól megférnek egymás mellett lengyelek, lipovánok, oroszok, bolgárok, szlovákok, zsidók, ukránok és a magyarok. A moldvai városban Adriana Happenciuc a helyi RMDSZ elnöke, Ladó Zoltán az alelnöke. 2006-ig nem volt itt RMDSZ-képviselet, a magyarok sem nagyon jártak össze. Nem tudják, hányan is vannak magyarok, egyikük 550-et mond, másikuk 490-et, de még sokan vannak olyanok, akik magyarul beszélnek. A 2002-es népszámláláskor Suceava megyében 368-an vallották magukat magyarnak, és közülük csupán 66-an éltek a megyeszékhelyen. Többnyire még a kommunizmus idején idehelyezett értelmiségiek. A Duna TV-t Suceaván nem tudják nézni, nincs a kábeltévé-csomagban, panaszolták többen, és szinte irigykedve tekintenek a dornavátraiakra, akik már a 90-es évek közepétől nézhetik a Dunát a helyi kábelhálózaton. A Kossuth Rádió még úgy-ahogy fogható. Évente érkeznek viszont magyarországi kirándulócsoportok szép számmal. Főleg Dél-Magyarországról, Bonyhád környékéről, ahol letelepedtek a bukovinai magyarok. Az ő leszármazottaik, valamint más magyarországi turisták rendszeresen visszatérnek Bukovinába – az itteniek szívesen emlegetik Potápi Árpádot, Bonyhád fideszes polgármesterét, aki szintén erről a vidékről származik. Benkő Lajos eredetileg sporttanár, székelyudvarhelyiként élt már Onesti-en, 1976 óta pedig Bukovinában. Övé a megye egyik legnagyobb kenyérgyára, emellett bútorgyárat üzemeltet, fuvarozócége van. Piron Katalint pedig Csíkból helyezték át Szucsávára. /Mihály László, Suceava: Saját vállalkozásaikban bíznak a bukovinai magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Immár másodszor oszlott fel idén Székelyudvarhelyen a helyi tanács. A Dézsi Zoltán alprefektus által jegyzett rendelet – akárcsak áprilisban – tudomásul veszi a tanácsosi testület feloszlását, mivel az működésképtelen. Előzőleg áprilisban kibocsátott rendeletével Constantin Strujan prefektus egyszer már tudomásul vette a tanács feloszlását. A dokumentumot a testület RMDSZ-frakciója jogi úton támadta meg, ennek hatására a kormánymegbízott visszavonta a rendeletet. Időközben az ügyet tárgyaló bíróság jogerős végzésben állapította meg, hogy a rendelet jogszerű volt. – Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a prefektus oszlatta fel a testületet, hanem a törvény – nyomatékosította Szász Jenő. Több mint fél éve sorozatosan eredménytelenül zárultak a tanácsülések Az RMDSZ-frakció a polgármester által összehívott tanácsülésekről maradt rendszeresen távol, a Népi Akció (AP) párt listáján bejutott tanácsosokból, illetve a független tanácsosból álló Polgári Frakció pedig az RMDSZ kezdeményezte rendkívüli tanácsüléseken nem kívánt részt venni. Ladányi László székelyudvarhelyi alpolgármester, a helyi RMDSZ alelnöke közleménye szerint „az utóbbi hónapokban meghonosított egyszemélyes vezetési módszerekre” hivatkozva szorgalmazzák az előrehozott választást. /Ismét feloszlott az udvarhelyi tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Jelenleg az ország negyedik legnagyobb magyar városa Sep­siszentgyörgy – Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad után, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Csíkszereda előtt. A 70 000-es és 34 000-es lélekszámot felölelő skálán a maga 46 000 magyarjával számottevő koncentrációt képvisel a város. Vajon tudatában vagyunk-e a ténynek, s képesek voltunk-e azt összefogássá és hatalommá, erővé és befolyássá, kultúrává és pénzzé, munkahellyé és életlehetőséggé változtatni? – kérdezte a lap munkatársa, B. Kovács András. /(b. kovács): Negyedik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./

Alig ért véget a Kárpát-medencei ifjúsági fesztiválzenekari tábor Székelyudvarhelyen a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában, máris ismét benépesült az intézmény. A művészeti iskolában július 17-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia zenetanár- és képzőművész-továbbképző kurzusa, a Bányai János Műszaki Kollégiumban pedig a mérnök-tanár továbbképzés. /Szász Cs. Emese: Javában folyik a Bolyai Nyári Akadémia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 20./

A marosszentgyörgyi kórusmozgalom öt híján százéves. Nemzedékek sorát nevelték a község pedagógusai, közöttük Hajdó Károlyt, aki július 25-én tölti hetvenedik életévét. Kodály Zoltán és Bartók Béla zenei programjának megvalósításáig hosszú még az út. Zeneoktatási és nevelési módszerüket sikerrel alkalmazzák Japánban, de a román oktatás nem vesz tudomást róla. Erdélyben nagy szükség van az új népművelőkre, ügybuzgó kántorokra, zenetanárokra, karnagyokra, akik felvállalják a bartóki–kodályi programot. Marosszentgyörgyön a kórusélet fő szervezője a Soli Deo Gloria kórus, melynek negyven éve lelke, karnagya Hajdó Károly népművelő pedagógus. Nevéhez kapcsolható az állandó részvétel a marosvásárhelyi Bárdos Lajos-Nagy István kórusfesztiválon, fellépések a székelyudvarhelyi Bartók kórusfesztiválon, a szászrégeni Zengjen hálaének pünkösdi dalostalálkozón, a Bartók- és Mozart-év rendezvényein, szereplés, szolgálat az egyházi ünnepeken. Hajdó Károly irányítja az egyházi kórusokat, az egyházzene kincseit igyekeznek megszólaltatni, az együvé tartozást erősíteni, a zenei anyanyelvet ápolni. /Bölöni Domokos: Hajdó Károly hetvenéves. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Július 21-én Markó Béla-Tőkés László találkozóval folytatódott, majd július 22-én, szombaton Orbán Viktor Fidesz-elnök beszédével zárult a XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felülvizsgálja az RMDSZ az európai uniós csatlakozás után, együtt lehet-e működni a román kormánykoalícióval, ha a parlament nem fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette, az RMDSZ nem mond le a kulturális autonómiáról, ahogy fenntartja a területi autonómiaigényét is, és ősztől széles körű párbeszédet tervez azokkal a magyar politikai erőkkel, amelyek eddig a szövetségen kívül keresték boldogulásukat. Ennek szükségességével Tőkés is egyetértett, viszont kétségbe vonta, hogy az RMDSZ őszintén óhajtja ezt a dialógust. Szerinte a valódi párbeszédet éppen az RMDSZ akadályozza, és a szövetségnek nem szabad kisajátítania az erdélyi magyarság politikai képviseletét, a párbeszédet, illetve a magyarországi és a román állami pénzek elosztásának jogát. Sérelmezte, hogy az RMDSZ mint az erdélyi magyarság egyetlen hivatalos szerve „hatalomelvű magatartást” tanúsít, és mindent megtett az RMDSZ-en kívüli – a szövetség vezetőségével szemben álló ellenzéki erők – megsemmisítéséért. „Nem szabad párbeszédet hazudni, amikor nincs párbeszéd” – fogalmazott. Szerinte az RMDSZ csak a saját kebelében hajlandó leülni tárgyalni. A vitára összegyűlt több száz fős hallgatóság többször fütyölt és pfújolt egy-egy nekik nem tetsző Markó-megjegyzésre. Az RMDSZ-elnök például furcsállotta, hogy a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezői Basescu államelnök látogatásától tették függővé az autonómia-kiáltvány szövegét. „Mi soha nem fogadtuk el, hogy román politikusok mondják meg, mi legyen szövegeinkben” – fogalmazott Markó. Tőkés László szerint a március 15-i nagygyűlés előtti egyeztetés reálpolitikai jellegű helyzet volt, a szervezőknek latolgatniuk kellett, mi jobb az autonómia-ügynek: ha Basescu ellátogat Székelyudvarhelyre, vagy ha nem teszi. Ugyanakkor azt vetette az RMDSZ szemére, hogy túlságosan betagozódott a bukaresti hatalom köreibe, és „a román hatalom magyar szárnyává” vált. Markó akkor kapta a legnagyobb füttyöt, amikor kijelentette, nem az RMDSZ gáncsolta el az MPSZ-t, hogy indulhasson a parlamenti választásokon. /M. L.: Markó-Tőkés tusnádi párbaj. A koalíció felülvizsgálatával fenyegetett az RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Az RMDSZ és a helybéli egyházak szervezésében a hét végén Marosludason találkoztak a Kárpát-medencében levő Ludas nevű települések képviselői. Eljöttek a magyarországi Heves megyében levő és a vajdasági ludasiak is. Július 23-án, vasárnap a találkozó emlékére állított kopjafát avattak a református templom udvarán. A Magyar Házban megnyitották Árkosi Enikő helybéli fiatal képzőművész kiállítását. Az ünnepi műsorban Varga Zsuzsanna, a helybéli líceum tanára és tanítványai szavaltak, zenés verseket adott elő Szőcs Ilka székelyudvarhelyi költő, majd a Hajdina és a Pohánka marosludasi néptáncegyüttesek mutatták be műsorukat. Fellépett még a református egyház vegyes kórusa is. Megkoszorúzták dr. Buday Árpád régészprofesszor szülőházát. A professzor Marosludason született 1879. január 17-én, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelem karán szerzett diplomát, majd ugyanazon egyetemen tanári állást kapott. 1914-1919 között az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke volt. Kutatási területe Dacia római kori hódoltságának kora. Tankönyvet írt és irodalmi alkotásai is voltak. A professzor 1927-ben karával együtt a szegedi egyetemre települt át, itt halt meg 1937-ben. Marosludas 2000-ben állított emléktáblát házának falára, azóta minden alkalommal kegyelettel emlékeznek meg a város nagy szülöttjéről. /Vajda György: Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Székelyudvarhelyen több, mint egy hónapja négyezer család maradt melegvíz nélkül. A Distrigaz helyi közüzemek tartozása miatt szüntette meg a földgázellátást. A múlt héten a helyi Urbana Rt. közleményben értesítette a lakástulajdonosi társulásokat, ha sikerül összegyűjteni az adósság egy részét, 150 ezer új lejt, akkor talán ezen a héten ismét lesz melegvíz. /Tóth Adél: Az ismerősöknél fürdenek a székelyudvarhelyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

A Magyar Polgári Szövetség Ügyvezető Elnöksége közleményében üdvözölte Márton Árpád RMDSZ-es alsóházi frakcióvezető azon tusnádfürdői kijelentését, miszerint a hazai magyar politikai szervezeteknek tárgyalniuk kell a Székelyföld autonómiáját célzó közös stratégia kialakítása érdekében. A közlemény szerint a ditrói Székely Nemzetgyűlés határozatára, illetve az EU Bizottságának szeptemberre várható országjelentésére való tekintettel a Magyar Polgári Szövetség, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács közötti egyeztető tárgyalásokat augusztus elején meg kell kezdeni. Helyszínként az MPSZ székelyudvarhelyi székházát javasolják, de más helyszínt is elfogadnak. /Tárgyalást sürget az MPSZ. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 27./

A Színművészeti Egyetemen idén a színész szakra 19-en, a bábszínész szakra 15-en, a zenepedagógia szakra pedig 11-en jelentkeztek. A színész szakra 7 diák tandíjmentes és 5 diák tandíjas helyre jutott be. A bábszínész szakon öten a tandíjmentes és öten a tandíjas helyekre jutottak be. A zenepedagógia szakra 11-en jutottak be, a tandíjmentes helyeket hét, a tandíjas helyeket négy diák foglalta el. Kovács Levente professzor, a színművészeti egyetem magyar tagozatának dékánja kiemelte, az idei felvételi színvonala jó volt. A csíkszeredai jelentkezők számarányának növekedése összefügg a Csíki Játékszín sikeres évadjaival. Udvarhely az ODIF (Országos Diák-színjátszó Fesztivál) fellegvárának számít és a Vitéz Lelkek nevű csoport állandó forrása az újabb tehetségeknek. De a sepsiszentgyörgyi felvételizők folyamatos jelenléte is összefügg az ottani színház igen színvonalas működésével. Csökkent a marosvásárhelyi résztvevők száma, ez a színház és a közönség közötti válságos kapcsolat egyik következménye. Idén minden végzősüknek sikerült elhelyezkednie, voltak, akik Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely vagy Gyergyószentmiklós felé mentek. /Ferencz Melánia: Színvonalas felvételi a színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Új napilappal bővül az erdélyi magyar nyelvű sajtókínálat. A július 31-én megjelenő Csíki Hírlapot kezdetben csak a megyeszékhelyen, Csíkszeredán terjesztik, de a későbbiekben túl szeretnének lépni a város határain. Önkormányzati források szerint az induló lap egymillió eurós befektetéssel terhelte a vállalkozók kiadásait, akik azonosak az Udvarhelyi Hírlap és más kiadványok tulajdonosaival: Albert Andrással és Petróczki Gézával. Kovács Attila főszerkesztő – aki korábban a Hargita Népe című napilapnál dolgozott -, elmondta, az új lapnál csak nyolc újságíró dolgozik. Legtöbbjüket ismeri a csíkszeredai újságolvasó, illetve rádióhallgató, de vannak új arcok is. A lapterjesztést önerőből állja a kiadó, de a hírlap megrendelhető postán is. A Székelyudvarhelyen nyomtatott, egyelőre fekete-fehér Csíki Hírlap ötezres példányszámmal indul. /Jakab Lőrinc: Új napilap indul Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Közel egy hónapja újra megnyílt Székelyudvarhelyen az SZ-INFO Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. Az elmúlt időszakban elsősorban a felvételi tájékoztatásra fektették a hangsúlyt. Az egy hónap alatt több mint 350-en keresték fel irodát. /(pp): Ismét működik az SZ-INFO. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Több mint egy hónapos szünet után újraindult a melegvíz-szolgáltatás Székelyudvarhely közel ötezer háztartásában. Az öt hete tartó melegvíz-krízis megoldásában közrejátszott, hogy az Urbana Rt. részben teljesítette a gázvállalat által szabott feltételeket, ugyanakkor számos tárgyalást folytattak. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Ismét van meleg víz. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

„Jó volt biciklizni” – hangzott el augusztus 1-jén Székelyudvarhelyen, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) sajtótájékoztatóján, miután hivatalosan is lezárult a „Tekerj rá” elnevezésű akció, az a biciklitúra, amelyet Székelyföldön az autonómiáért néven kezdeményezett a MIT. Sándor Krisztina elnök szerint az elsődleges cél megvalósult, vagyis sikerült mozgósítani a székelyföldi társadalmat. A 25 fős csapat több mint 620 kilométert kerékpározott Székelyföld területén, hogy az akcióval felhívják a lakosság figyelmét a területi autonómia fontosságára A kezdeményezést sikerült politikamentesen véghez vinni úgy, hogy minden politikai fórum hozzátett az akcióhoz, miközben nem sajátították ki azt. A csapat tagjai nyolcvanegy települést látogattak meg. /Tóth Adél: 620 kilométer autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

A magyarországi Vegyépszer Zrt. tulajdona lett a csíkszeredai Út és Híd Rt., a Hargita megyei vállalat. A Vegyépszer hosszú távon 1,2 millió eurós beruházást tervez. Farkas László, a cég vezérigazgató-helyettese szerint a székelyföldi utak építéséből csak 3-4 év múlva számítanak nyereségre. Tekintve azonban, hogy a Vegyépszer lakásépítéssel, környezetvédelemmel, sőt nukleáris hulladékok szanálásával is foglalkozik, biztos abban, hogy a vállalkozás a romániai piacon is sikeres lesz. Négy éven át tartó próbálkozások után sikerült privatizálni a csíkszeredai Út és Híd Rt.-t. A három telephellyel – Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely – tevékenykedő útépítő cég privatizálására Bunta Levente szerint azért volt szükség, mert bebizonyosodott: az állam képtelen jó gazda lenni, amikor útjavításról van szó. A Vegyépszer átvállalta az Út és Híd Rt. korábbi adósságait is. A Vegyépszer ötvenfős létszámmal kívánja elkezdeni Csíkszeredában a munkát. /B. B. E.: Erdélyi sikerekre számítanak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

Az elnéptelenedett erdélyi szász falvak templomaiból a székelyföldi templomokba kellene „átköltöztetni” az orgonákat – javasolta László Ferenc kolozsvári zenetörténész-professzor a székelyföldi orgonákról július közepén tartott csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésen. A zenetudós szerint így ezek megmenekülnének az enyészettől, az erdélyi magyar közösség pedig értékes kulturális örökséghez jutna. A szakmai beszélgetés kezdeményezője a Magyarországon élő, kolozsvári származású Barta Tibor volt. Az idegsebészként is dolgozó orgonaművész az orgonák szakavatott ismerőjeként a hetvenes évek óta járja a Székelyföldet, hogy megismerje az itt található, történelmi múltra visszatekintő orgonákat. Szerinte kedvező változás történt a rendszerváltás után a székelyföldi orgonák állapotának megőrzésében. Példaként említette a tusnádi és a csíkdánfalvi katolikus templomok orgonáinak rendkívül szép hangzását. Barta Tibor szerint koncertezésre alkalmas orgonák vannak Gyergyószentmiklóson, Csomafalván, Csíksomlyón, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Farkas-lakán, Csíkszentsimonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán. /Szász orgonák Székelyföldre? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Idén augusztus 4–11. között Székelyudvarhely ad otthont az immár hatodik alkalommal megrendezett Erdélyi Gitártábornak. Az oktatás mellett minden napra közös zenélést, bulit ígérnek a szervezők. /Bálint István: Ismét pendülnek a húrok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 3./

Két napja új házfőnökük van a székelyudvarhelyi Ferenc-rendi szerzeteseknek. A 44 éves, balánbányai születésű Mihály testvér a Csíksomlyóra távozott Anaklét testvért váltotta fel a házfőnöki teendők terén. Mihály testvér elmondta, hogy Gyulafehérváron végezte a teológiát, majd Esztergomban volt novícius, tehát a szerzetesi életbe való bevezetés egy része ott történt. Erdélyben, Magyarországon barátnak tekintik a szerzetest. Ez különösen a török elnyomás idején terjedt el, mert kolduló rendként fennmaradhatott a szerzetesrend. /Katona Zoltán: Hivatás a hivatáson belül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 4./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ 1990-ben Gyergyószárhegyen alakult újra. Célja a turizmus művelése és népszerűsítése. Honismereti, néprajzi kirándulásokat rendeznek, de a természetvédelem is fontos része tevékenységüknek. Az erdélyi egyesületet önálló osztályok alkotják: Bánsági, Bihari, Gutin (Nagybánya), Szatmárnémeti, Gyergyói, Marosvásárhelyi, Háromszéki, Udvarhelyi, Brassói, Hétfalui, Zilahi, Besztercei, Kolozsvári és Tordai EKE Osztályok működnek, és van négy társszervezetük, a CSTTE, a Genciána, a Czárán Gyula és a Brassói Turista Egyesület. A nyaranta megrendezésre kerülő Országos EKE Vándortábort minden évben más-más osztály vállalja fel, helyszínül Erdély kevésbé ismert vidékeit választják, melyről útikalauz is készül. Az idei XV. Vándortábort a Kolozsvári és a Tordai Osztály szervezte Torockón. Kardos Zsuzsa, az EKE országos alelnöke rámutatott, eredetileg az Aranyos völgyébe tervezték a tábort. A völgyben azonban nem találtak megfelelő kiterjedésű táborhelyet. A mostani vándortábornak 1138 résztvevője van, közülük 448-an tagjai az EKÉ-nek, 654-en pedig bejelentkeztek, közülük 605 magyarországi. – Augusztus 1-jén nyílt meg a tábor. Naponta több kirándulás, túra közül választhatnak a résztvevők. Este vetítések, előadások szórakoztatják a táborozókat. A vándortábor feloszlik, de megmarad az új útikönyv: Lukács József Aranyos-völgyi útikalauza. A természetbarátoknak pedig a következő vándortáborig az EKE kéthavonta megjelenő Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/ folyóirata szolgáltat friss híreket. /Takács Ildikó: Torockón a XV. Országos EKE Vándortábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

Székelyudvarhelyen a Dr. Bányai János Műszaki Kollégium ad otthont az idén újra megszervezett erdélyi gitártábornak. A program egy hétig tart, a legfontosabb itt a zene és a tanulás. A basszusgitárosok azt vallották magukról, kihalóban lévő „állatfajták”, mert ez nehezebb, mint a más típusú gitározás. Hat évvel ezelőtt szervezte meg először három lelkes fiatal, Cracea Ádám, Fodor László és Szép-Tóth György a gitártábort, melynek nemzetközi és vándortábor-jellege van. Magyar és román fiatalok egyaránt jönnek. /Tóth Adél: Tábori varázs gitárszóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Gombamódra szaporodnak a művészeknek néhány napos-hetes teljes ellátást biztosító rendezvények. Egyfajta huszonegyedik századi mecenatúra ez. Az alkotók immár egyre népesebb csoportja választja majdhogynem életformájául a táborozást. Az egyik tábor a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt működő, Molnár János teológia professzor és Molnár Jánosné református lelkipásztor támogatását élvező, Essig művészházaspár vezette Kalotaszegi Alkotótábor. A táborban tizenegy esztendő alatt több mint 400 műalkotás született, amely részben az árva és nehéz sorsú gyermekek szálláshelyéül szolgáló zsoboki Bethesda-otthon falait díszíti. A tábor művészeti irányítója Banner Zoltán. Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megtekinthető az idei tábor termése A tábor törzsgárdájához tartozó Fodor N. Éva, Szabó Vilmos, Bordy Margit és Tompos Opra Ágota munkásságát a kolozsvári közönség – egyéni kiállításaiknak köszönhetően – jól ismeri. A sepsiszentgyörgyi Simó Enikőnek most a kalotaszegi templomok világa állt alkotásai középpontjába: a textilművész kiruccanása a festett világba. A főszervező Essig Klára jobbára a népi építészet eszköztárából. A székelyudvarhelyi Kalló László szintén építészeti elemeket fogalmazott vízfestményébe. /Németh Júlia: Az alkotói szabadság jegyében. Táborzáró csoportos tárlata Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Egy 17. század végén épült templom alapját tárták fel a Székelyudvarhelytől öt kilométerre délnyugatra fekvő Bikafalván, a református templom belsejében. A tavaly augusztusi árvíz egyméteres magasságban lepte el a templomot, a helyreállítás során a felszedett padló alatt bukkantak a régi alapokra. Az udvarhelyi múzeum régészei egy sokszögzáródású, támpilléres, fehérre meszelt kisebb templom alapjait tárták fel, amely nagy valószínűséggel az 1680-as években, eleve református templomnak épült. Az udvarhelyi református egyházmegye levéltári adatai szerint Bikafalva 1793 óta önálló egyházközség, ekkortól jegyzik fel az itt szolgáló lelkészek nevét. – Átvéve az Üzenet című kolozsvári református lapból. /Régészeti feltárás Bikafalván. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, avagy ahogy a szervezők megfogalmazták, az unitáriusok legnagyobb szabadtéri templomában, nyolcadik alkalommal került sor a hét végén az Unitáriusok Egyetemes Találkozójára. A szabadtéri ünnepi istentiszteleten dr. Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész hirdetett igét. A találkozó fontos momentumát képezte a címeres zászlók átadása a kiválasztott egyházközségeknek. A rendezvény keretében két évvel ezelőtt honosították meg, hogy ünnepélyes keretek között címeres gyülekezeti zászlót adnak át. Ez alkalommal az abásfalvi, a kőhalmi, a firtosváraljai, valamint az oklándi egyházközségek képviselői vehették át a díszes lobogót. A találkozó kulturális műsorral folytatódott, majd a legnagyobb székely, Orbán Balázs síremlékének koszorúzásával ért véget. /Szász Emese: Unitárius találkozó Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

A Szent Imre nevére utaló Kárpát-medencei települések találkozóját kezdeményezte Lezsák Sándor fideszes képviselő, az Országgyűlés alelnöke. Imre herceg születésének ezredik évfordulójára, a napokban Csíkszentkirályon megrendezett Szentkirályok találkozójának mintájára, Csíkszentimrén tervezik a 2007 augusztusában megtartandó rendezvényt. A tervek szerint jövőre minden Szentimre nevű helységben megtartják a millenáris ünnepséget. Felmerült egy közös emlékbizottság megalakításának gondolata is. A csíki elöljárók azt is felvetették, hogy amennyiben sikerül a megfelelő anyagi hátteret és színvonalat biztosítani, az ünnep idejére háromnapos szabadegyetemet szerveznének a község határában lévő Büdösfürdőn, ahova Lezsák személyesen ellátogatott. – Húsz-harminc Szentimre nevű településről tudunk. Az ünnepi rendezvényen azoknak a helységeknek az érdeklődésére is számítanak, amelyek közigazgatásilag beolvadtak más községekbe vagy városokba. Példa erre Székelyudvarhely, ahol az egykori Szentimre emlékét már csak egy utca őrzi. Sajnos olyan helységek is léteznek, amelyek mára nemcsak nevüket, hanem magyar ajkú lakosaikat is elvesztették. /Jakab Lőrinc: Szent Imre-ünnepséget terveznek Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

„Ahhoz, hogy tudjam, az ellenségem mitől fél, tudnom kell, mivel akar megfélemlíteni” – a török nyelven írt üzenetet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház honlapjának feltörője, a magát ReDDeViL-nek nevező hacker hagyta hátra. A további szöveg nem hagy kétséget a hacker indítékai felől: Fuck the Israel and ABD. Ez utóbbi az USA török megfelelője. A muszlim indulatok nem a színház ellen irányulnak, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt két héten több székelyudvarhelyi honlapot is feltörtek. Legutóbb például a Szuper üzlethálózat weblapját, ugyanilyen, török nyelvű üzeneteket hagyva rajta. /Kovács Csaba: Udvarhelyen jár a török. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

Szent István királyunk kardjának hű másolata érkezett augusztus 18-án Székelyudvarhelyre. A magyarországi zarándokok mellett a magyar történelmi egyházak képviselői kapcsolódtak be az ünnepségbe. Első királyunk egykori tulajdonának tartott kardot 1368. augusztus 18-a óta a prágai Szent Vid székesegyház kincstárában őrzik. A kezdeményezők elkészíttették annak hű másolatát. /Szász Emese: Szent István kardja Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

A Duna TV megpróbál segíteni a partiumi magyarságnak, hogy létrehozza a határokon átnyúló régiós tévéadását, de a kezdeményezésnek mindenképpen a Partiumból kell jönnie – mondta Balogh Júlia a Duna TV Autonómia csatornájának főigazgatója. Mint elmondta, immár csak január elsejéig lehet támogatást igényelni az EU felzárkózási alapjából, szerinte százmillió forintból megoldható egy ilyen régiós adás elindítása. Azzal kapcsolatban, hogy miért nincs Szatmárnémetiben még ma sem – ebben a 250 ezer magyart számláló észak-nyugati régióban – külön tudósítója vagy helyi stúdiója a Duna TV-nek, mint például a csupán 36 ezer lakosú Székelyudvarhelynek, a főigazgatónő elismerte: jogos igényről van szó. /Sike Lajos: Régiós tévé-esély. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./