Székelyudvarhelyen megnyílt Forró Ágnes tárlata. A művész a Napsugár és más gyermeklapok számára rajzol, fest évek óta. /Bágyi Bencze Jakab: Doboló sárga sámán. Forró Ágnes tárlata Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Máj. 31-i ülését Székelyudvarhelyen újra eredeti összetételében tartotta a tanács, visszatértek az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosai. A személyeskedő viták közepette folyó ülésen a napirend nagy részét, így a polgármester évi beszámolójának meghallgatását, értékelését elhalasztották. /Bágyi Bencze Jakab: Személyeskedő viták az udvarhelyi tanácsülésen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Két évvel ezelőtt hunyt el dr. Ferenczi István történész, egyetemi tanár /Kolozsvár, 1921. ápr. 15.- Kolozsvár, 2000. máj. 8./, a Posta Béla által alapított neves régészeti iskola hagyományainak, Roska Márton, Kovács István, László Gyula munkásságának folytatója, az erdélyi magyar régészet kiemelkedő képviselője. Ferenczi István a történelmi múlt kutatásának szeretetét, szenvedélyét édesapjától, Ferenczi Sándor régésztől örökölte. 1949-ben László Gyula Kolozsvárról való kényszerű távozása után Ferenczi átvette neves professzorától a régészeti előadásokat és azokat ő tartotta mindaddig, amíg ezt a diszciplínát magyar nyelven lehetett előadni. 1959-ben a Bolyai Tudományegyetem lejáratási kampánya keretében Ferenczi István Bevezetés a régészetbe című kurzusát románellenesnek minősítették és nyilvánosan megbélyegezték. Később megfosztották egyetemi katedrájától, és az Erdélyi Történelmi Múzeumba helyezték át, ahol 1982. évi nyugdíjazásáig osztályvezető volt. Nemzetközi elismertséget az erdélyi római limes kutatásával szerzett. Átfogó régészeti terepbejárásai, kiegészítő ásatásai Erdély legkorábbi keleti védelmi rendszerének alaposabb megismeréséhez vezettek (ezeket a kutatásokat többnyire testvérével, Ferenczi Géza régésszel közösen végezte). Feltárta, hogy ez a védelmi rendszer a Keleti-Kárpátok vonalát belső oldalról követte, és az ún. "égett cserépfalú várak" sorából állt Krasznától Kozárváron (Dés), Besztercén, Dobokán, Küküllőváron át Fogarasig, illetve Brassóig. Megállapítása szerint ezek a földvárak a X. század második felében és a XI. század elején épültek, mélységben tagoltak voltak, és a folyóvölgyeket, kora középkori utakat védték. Legjelentősebb kora középkori kutatása a Szent László király (1077–1095) által megkezdett erdélyi védelmi rendszer fölfedezésével és igazolásával végződött. (Székelyföldi gyepük. Korunk, 1972. 2.) Ferenczi István e várrendszer létezését a Rapsonné (Parajd), Tartód- (Székelyvarság), Firtos- (Korond), Budvár (Székelyudvarhely), Kustaly (Homoródoklánd) stb. várakban folytatott ásatásaival igazolta. Egyik kedvenc kutatási területe Kalotaszeg volt, az itt végzett régészeti megfigyeléseinek, ásatásainak eredményeit Régészethelyrajzi kutatások Kolozsvárott és környékén című tanulmányában közölte (Studia Universitatis Babes–Bolyai, 1962. 2.). Ferenczi István fontosnak tartotta a századok folyamán eltűnt erdélyi falvak régészeti vizsgálatát, ebből a célból 1977-ben a kalotaszegi Kőrösfő határában az elpusztult Ordományos középkori település feltárásába kezdett. László Gyula "kettős honfoglalás" elmélete tekintetében Ferenczi egykori professzora véleményét osztotta. Meggyőződése szerint a 670–680-as években a Kárpát-medencébe ősmagyar népcsoport települt, amelyet onogur–bolgár uralkodó réteg vezetett. A több mint két évszázados együttélés során az ősmagyar tömeg beolvasztotta a türk nyelvű uralkodó réteget. Árpád népének beköltözésekor tehát az onogur ősmagyar ötvözésű népesség már jelen volt a Kárpát-medencében. /Sebestyén Kálmán: In memoriam dr. Ferenczi István. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A Református Mentőmisszió és a Bonus Pastor Alapítvány szervezésében tartották máj. 31-jún. 2-a között a mentőmissziók országos találkozóját Székelyudvarhelyen. A találkozón az udvarhelyi csoport alakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelték. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a magyarországiak meghívták az erdélyi, a felvidéki és kárpátaljai mentőmissziókat. Ezúttal, a találkozók történetében először az anyaország határain kívüli találkozóra került sor. /Bágyi Bencze Jakab: Református mentőmissziók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

Rendszeressé kívánja tenni az Areopolis Történelmi és Társadalmi Kutatócsoport /Székelyudvarhely /a történelmi témájú előadásokat. Néhány hete Balogh Béni történész a második bécsi döntés különböző hatásait vizsgálta előadása során, majd Kordé Zoltán a középkori székely társadalomról tartott előadást. Vincze Gábor fő szakterülete a romániai magyarságnak a második világháborútól napjainkig tartó korszakának kutatása. Tervei közt szerepel ennek a korszaknak a teljes, dátumokra bontott feldolgozása, de ez a megkezdett munka még többévi kutatást igényel. A Székelyföld 1944-46-ban című előadása az 1944. augusztus 23-i, román kiugrásként is emlegetett "királypuccs" és az 1946 februári párizsi békekötések közt eltelt időszak eseményeit elemezte. Ebben a korszakban történt Székelyföld és a romániai magyarság egyik legnagyobb huszadik századi tragédiája, a Gavril Olteanu vezette román szabadcsapatok (Maniu-gárdák) szárazajtai és csíkszentdomokosi vérengzései, valamint ezreknek a földvári haláltáborba való hurcolása. Az oroszok az Országos Demokrata Arcvonal vezetőit, a kommunistákat juttatták hatalomra. /Katona Zoltán: Egy előadás a sorozatból. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

Lőrincz György írásaiban felismerhető a magyarsághoz való töretlen ragaszkodását. Az elveszített sziget című, nemrég megjelent novelláskötete fontos állomása a székelyudvarhelyi prózaírónak. Érett formanyelve, a székely ember sorsát művészi magasságba emelő írói állásfoglalása Tamási Áronhoz és Nyírő Józsefhez rokonítja. /Bereczki Károly: A magyar nyelv bűvöletében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

Máj. 19-én Sajtóklub a Tilosban címmel új típusú rendezvényt tartottak Csíkszeredában. Négy jobboldali publicista volt a meghívott: a Magyar ATV-n sugárzott Péntek esti sajtóklubból ismert Bayer Zsolt, a Fidesz alapító tagja, a parajdi származású Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa, Szondy Zoltán, a Hargita Népe, valamint György Attila, a Székelyföld szerkesztője. A felvetett témák többnyire a magyarországi kormányváltást érintették. Bayer Zsolt kifejtette, hogy a határon túli magyarokat a szocialisták unják, púpnak érzik őket a hátukon, kipipálandó költségvetési tételnek. A problémákat majd "lepicsipacsizzák" az erdélyi magyarság vezetőivel, ahogyan mindig is tették, mert Markó elnök és Verestóy szenátor egy alomból valóak az MSZP-vel – mondta Bayer. Verestóy Attila szenátorról Bayer Zsolt közölte: "Úgy tudom, hogy nem más szeretne beülni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székébe, mint a bukaresti-székelyudvarhelyi nagyvállalkozó. És amit ő akar... Ez azért van, mert az ilyen fazonok, mint a szenátor elvtárs, az emberek félelmére játszanak. A megoldás pedig az marad, hogy a félelmeket félretéve, oda kell mennie a Sapientia bejáratához százezer embernek, és azt mondani, hogy Verestóy Attila oda akkor teszi be a lábát, ha négyen viszik, deszkán". /K. L.: Sajtóklub a Tilosban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

Negyvenhárom alkotó jelentkezett több mint kétszáz munkával a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum felhívására. Zepeczáner Jenő, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az erdélyi magyar fotográfusokhoz intézett felkéréssel céljuk az volt, hogy felmérjék: kik a jelenleg is alkotó, rendszeresen kiállító fotóművészek. A beküldött képekből nyílt meg a tárlat. A múzeum szeretne létrehozni egy fotográfiai gyűjteményt, távlati céljuk egy fényképészeti múzeum létrehozása. /Sarány István: Erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorról sok kósza hír terjeng. Politikai ellenfelei legtöbbször üzleti tevékenységét róják fel neki, a Romania Libera bukaresti napilap nemrég egész oldalt szentelt Verestóynak, ennek alapján a magyarországi HVG gazdasági hetilap is írt róla. Eddig ismeretlen személyek a román újság említett oldalának fénymásolatát több ezer példányban terjesztették Székelyudvarhelyen. Egyharmados tulajdonrészt szerzett a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben Verestóy Attila. A szenátor több mint tíz romániai és egy magyarországi vállalkozása mellé vásárolta meg a Sajó-részvénycsomagot – írta a HVG, amelyet a hazai Transindex internetes újság is idézett. Verestóy Attila május folyamán vásárolta meg a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 30%-os tulajdonrészét. Verestóy Attila 2001 januárjában 42%-os tulajdont szerzett a budapesti Horizont Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Rt.-ben, amely a Horizont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, illetve a belőle alakult Áfker Kft. jogutóda. A cég vezetése 1997 decemberében a végelszámolás mellett döntött, amit 1999 tavaszán felfüggesztett. A Horizont Rt. évek óta "üres cég": 1999-es mérlege szerint gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett, félmillió forintos árbevétele mellett kamatokból tett szert 3 millió forintra, s az évet 9 millió forintos veszteséggel zárta (1998-ban a veszteség még közel 20 millió forintra rúgott). A veszteségek miatt – még Verestóy beszállása előtt – tavaly szeptemberben 120 millió forintról 20 millióra csökkentették a Horizont Rt. alaptőkéjét. A Romániában is komoly befektetésekkel (többek között kábeltévés érdekeltségekkel) rendelkező Verestóy Attila mellett szintén tavaly lett a cég 47,6%-ának tulajdonosa Barinkai Péter, aki számos, a Wallis-csoporthoz kötődő cég vezetésében megtalálható. Verestóy Attila szenátor a Romania Libera információi szerint 11 romániai cégnek tulajdonosa, többek között az udvarhelyi FAMOS Rt. egyik részvényese. A sepsiszentgyörgyi Trinvest Rt.-nek főleg sajtóérdekeltségei vannak, e cég tulajdonában van a szentgyörgyi helyi televízió, a Selectronic, valamint a nagyváradi Scripta Kiadó 51%-os részvénycsomagja. A Trinvest Rt. igazgatótanácsában társa Lányi Szabolcs, aki gyakran fordul elő más, a szenátor által ellenőrzött cégekben is részvényesként. (Lányi a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja.) A két üzletember egyszersmind közösen tulajdonolja a TVM brókercéget is. A cég 47,5%-a Verestóy, 7,5%-a Lányi, 5,4%-a a Trinvest Rt. tulajdonában van. A brókercég fennmaradó 30%-a Dinu Patriciu érdekeltségi körébe tartozik. Patriciu Románia egyik leggazdagabb embere. Gazdasági szakértők szerint amennyiben igaz, hogy a romániai Verestóy-cégek összforgalma alig haladja meg az évi egymillió dollárt, akkor a különféle tulajdonrészekből befolyó éves profit sem lehet sokkal több évi 100-150 ezer dollárnál. Ez az összeg ekkora éves forgalom mellett átlagosnak nevezhető – írta az internetes újság. - Nincs becsülete voltaképpen a vagyonnak, a kezdeményező, vállalkozó embernek, jelentette ki Verestóy. Én azt hiszem, hogy nincs okom szégyenkezni, amikor arról van szó, hogy pozitívan cselekedtem, és abban az előbb említett értelemben építettem is valamit. Nem tartja jogosnak, sem helyesnek, hogy a gazdasági élet egyik szereplőjeként meg próbálják lejáratni őt. A Romania Libera olyan erdőtarolásokról cikkezik, amelyekhez Verestóynak köze van, de ezt a szenátor tagadta. A lap szerint Verestóynak évi 150.000 dolláros jövedelme van. "A teljes igazság az, hogy csak adóba ennek az összegnek legalább a háromszorosát "gombolta le" a román állam" – reagált erre Verestóy. "A magyarországi beruházást saját pénzemen, a Román Nemzeti Bank engedélyével végeztem" - vallotta. A Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben az önkormányzattal társulva 110 hektáros területen szeretne jelentős vegyipari parkot létrehozni. /Pintér D. István: Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ Pintér D. István az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője, ez a lap Verestóy újságja.

A Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál az évek folyamán Marosvásárhelyen az erdélyi magyar műkedvelő kórusok valóságos fórumává vált. Az idei jún. 8-án illetve 9-én lesz, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar szervezőmunkájának köszönhetően, a Kultúrpalota nagytermében. Hangversenypódiumra lép a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a kövesdombi református templom ifjúsági kórusa, az alsóvárosi református templom vegyes kara, továbbá a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a szintén marosvásárhelyi Sfanta Ana ortodox templom kórusa, valamint a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum Armonia-Harmónia vegyes kara, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a Négyfalusi Kórus, továbbá a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara, végül a marosvásárhelyi Laudate Domini Kórus. /Járay: XI. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál, 2002. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Jún. 1-jén Székelykeresztúron a Tanulók Klubja szervezésében tartották meg a diákoknak szervezett, nemzetközi rangra is emelkedett sóskúti fesztivált. E rendezvényt néhai Gálfalvi Sándor tanár javaslatára 1972 óta minden évben megtartják. A fesztivál célja lehetőséget biztosítani a városi és vidéki iskolák kis műkedvelőinek, hogy amit a helyi folklórból megmentettek, azt egy seregszemlén bemutathassák. Évek óta több magyarországi iskola műkedvelői is jelen vannak a fesztiválon. A székelykeresztúri fúvószenekar által játszott indulókra, kezükben a helységet megnevező táblákkal vonultak fel a csoportok résztvevői, majd a sóskúti szabadtéri színpadon adták elő műsorszámaikat. Színvonalas műsorral jelentkeztek a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és balánbányai tanulók házainak csoportjai. Külön dicséretet érdemel az újszékelyi, gagyi, siménfalvi, kisgalambfalvi és kissolymosi iskolák tantestülete, amiért kis növendékeik megfelelően képviselték intézményüket. Színvonalas műsorral lépett színpadra a keresztúri Tanulók Klubjának zenekara, tánccsoportja és az ifjú Pipacsok táncegyüttes is. /László Miklós: 30. Nemzetközi Sóskút-fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

Böszörményi Zoltán a hetvenes évek elején kezdett verseket és apró esszéket publikálni az akkori aradi és temesvári sajtóban. Böszörményi Zoltán Aradon, Temesváron, Resicán, Vajdahunyadon és Nagyenyeden a szórványmagyarság túlélésének és a magyar nemzeti integráció megvalósulása ügyének szenteli pénzét és tehetségéből fakadó ügyszeretetét. Aranyvillamos, Második szakasz /Jelenkor Kiadó, Pécs/ című verskötete régi és újabbkori költeményeiből nyújt válogatást. /Bereczki Károly: Verseiben nemzetéért aggódik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

Ballag már a véndiák, a középiskolákban búcsúznak a végzős diákok. Csíkszeredában ezekben a napokban ballagnak a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a Venczel József Faipari Szakközépiskola, a Márton Áron Gimnázium, a Kájoni János Szakközépiskola, a Segítő Mária Gimnázium, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, a Székely Károly Gépipari Szakközépiskola diákjai, Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium, Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium végzősei. Hargita megyében összesen 2454 középiskolás, 779 szakiskolás, 167 inasiskolás végez. /Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese leszögezte: a református egyházkerületben 550 épületet igényelnek vissza. Mindegyik egyházközség visszakéri az egykor tulajdonában lévő földterületeket, erdőket és épületeket. Az egyházfők közelmúltban tartott tanácskozásán a kormány azon törvénytervezetéről volt szó, amelyet a parlamentben tesznek le az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Sajnos e tervezet hiányos. Az egyházfők úgy találták, hogy a szövegben elrejtették a halogatás, vagyis a soha vissza nem adás lehetőségét. Ezért egységesen arra az elhatározásra jutottak, hogy az eltulajdonított középületeket nem tíz év múlva, hanem tizedrészüket azonnal visszakérik, a többit pedig a következő öt évben. Az RMDSZ felé is megfogalmazódott, hogy ezt az álláspontot kellene képviselni. Az egyházak azokat az ingatlanokat sem kapták vissza, amelyeket kormányrendelettel visszaadtak. /L. M.: A reformátusok 550 épületet igényelnek vissza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./

Vass István Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben című könyve a Magister Kiadó, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza kiadásában jelent meg. A székelykeresztúri szerzőnek két évvel ezelőtt kiadott munkája (Idők fogságában) elsősorban az oktatásnak az 1989-es fordulat előtti történetéhez kapcsolódik. Új könyve az utóbbi tizenkét év változásait, eseményeit vette számba. Vass István a magyar iskolák számára készített tankönyvekről leszögezte: "a legjobb indulat mellett sem lehet azt mondani, hogy a gyakorlati, hatékony nyelvtanulást szolgálnák". Vass István vizsgálta Székelykeresztúr vidékének sajátos oktatási gondjait. /P. Buzogány Árpád: Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./

Jún. 3-án Székelyudvarhelyen, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár székhelyén az intézmény fennállásának 50. évfordulója alkalmából kopjafát és emlékszobát avattak. A kopjafát Tankó Albert népi fafaragómester tervezte, és tanítványai, Karácsony Levente, illetve Józsa Zsolt készítették el. Finta Béla, a NYÖP vezetőjée beszámolt az eltelt ötven esztendő fontosabb történéseiről. Az érdekszervezetnek 10.500 tagja van. /F. B. Z.: Kopjafát és emlékszobát avattak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő mondott néhány példát "saját szakmai melléfogásokra". Székelyudvarhely egyik középiskolájában egy érettségi előtt álló diákról kiderült, hogy sajnos, de való, nem vizsgázhat. A kilencediket ugyanis Magyarországon járta ki. Nagy utánajárásába került a képviselőnek, míg a minisztériumban rendezték az ügyet. Ebben az esetben az osztályfőnök, az igazgatóság, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség mulasztásáról van szó, nekik kellett volna intézkedniük.1999-ben az egri főiskolán több mint 50 erdélyi fiatal végzett a földrajz szakon, akiknek a képviselői iroda már többször segített a diploma honosításához szükséges dosszié összeállításakor. Már a diploma egyenértékűsítésekor adódott gond, mert Romániában földrajztanárképzés főiskolán nincs. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség átiratban kérdezte meg a minisztériumot, hogy e diplomákkal az ifjú pedagógusok a véglegesítőre? Emiatt Asztalosnak a közoktatásért felelős államtitkárral, végül Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal kellett tárgyalnia. Reméli, hogy néhány napon belül a tanfelügyelőség átiratot kap a minisztériumtól, s ez a fiatalok javára szól majd. További példa: az udvarhelyi Református Kollégium fel akarja venni az iskola szellemi alapítója, a XVIII. század második felében tevékenykedő Backamadarasi Kiss Gergely nevét. A minisztérium egyik vezérigazgatója azzal utasította el a kérést: olyan nehéz és bonyolult a név, hogy ki se lehet ejteni! Asztalos Ferenc szerint ha működne az intézményi autonómia, akkor semmilyen jóváhagyás nem kellene ilyenkor. Végül az egészségügyi középkáderek kérdése: a képzés most posztliceális. - A minisztérium rendelete szerint át kell térni a főiskolai képzésre. Akkor viszont megszűnne Romániában a magyar nyelvű asszisztensképzés. Erre a képviselőházi frakciók támogatásával kidolgoztak egy törvénytervezetet, ami szerint a főiskolai képzés mellett megmarad a posztliceális forma is. /Oláh István: Példák, jól ismert helyszínekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Több reklamáció is érkezett annak kapcsán, hogy késnek a magyarigazolványok; néhányan nem kapták kézhez a dokumentumot, annak ellenére sem, hogy már hónapokkal ezelőtt benyújtották igénylésüket. Farkas Zoltán, a nagybányai státusiroda vezetője kifejtette: 1145 igénylőről illetve kérésről van szó, ezek a rendszer beindításának kezdeti időszakában halmozódtak fel, ekkor még nem a számítógépes útvonalon jutottak el a budapesti elbíráló hivatalba. Budapestről kérték, hogy az addig összegyűlt kérvényeket juttassák el a kolozsvári konzulátusra. Azonban több megyéből is begyűltek az iratok, több mint ötvenezer kérésről volt szó, leginkább Székelyudvarhelyről és környékéről. Ez már Kolozsvárnak is sok volt, a konzulátus nem volt felkészülve ekkora rohamra, így Budapestre küldték tovább az anyagot. Nem vesztek el kérvények, hangsúlyozta. - Az elmúlt hétig 330 ezer magyarigazolványt bíráltak el és adtak ki Magyarországon. Ezek kétharmada erdélyi, illetve romániai személy birtokában van. Ehhez jön még százezer ugyancsak erdélyi diákigazolvány, 1400 pedagógusigazolvány és 14 oktatói kártya. Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyar igazolvány. Beszterce-Naszód megye vezet 25 százalékkal, aztán következnek a székely megyék, majd Szilágy megye. Aradon alig 6 százalék ez az arány. /Dávid Lajos: Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyarigazolványt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./

Huszonöt évvel ezelőtt, 1977-ben avatták a tájházat Székelyszentléleken. Balázsi Dénes tanár a kezdettől jelen volt, azóta a gyűjtemény gyarapodott. Balázsi Dénes megírta a Homoród menti szövetkezeti mozgalom két világháború közötti történetének monográfiáját. A hajdani népélet eltűnt, de tárgyi leltára még megvan ott, ahol összegyűjtötték, és vigyáznak rá. A múzeumokban, a csernátoni tájházban és – Székelyszentléleken. Jelenleg a Haáz Rezső Múzeum /Székelyudvarhely/ a felettesük a tudományosságban. A gondozói díjat is onnan kapják, havonta ötszázezer lejt. A helyi Vadrózsák Művelődési Egylet a műkedvelő színjátszás fölpártolására jött létre. /Oláh István: Huszonöt évvel ezelőtt avatták fel. Ház a tájban Szentléleken. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 14./

A közelmúltban, a Magyar Írószövetség Szabó Zoltán-díjjal kitüntette Lőrincz György székelyudvarhelyi írót a szociográfiai műfajban kiemelkedő munkásságáért. A díjátadás jún. 6-án történt Budapesten, az Írószövetség Bajza utcai székházában. Ebből az alkalomból nyilatkozott Lőrincz György. A díjat két munkájáért kapta. Az egyik 1982-ben, a másik csak a ’89-es fordulat után jelent meg (magukra maradt öregekről, árvaházakról, gyermekotthonokról, illetve embersorsokról szól). A falu gondja számos novellájában jelen van. A falu a megtartó erő ma is. Éltetni és erősíteni kell. A falu élete ma nyomorúságos. A föld visszaadásakor a falu népe üres kézzel maradt, gépek nélkül. Romániában a falu élete teljesen rendezetlen. Udvarhely környékén például az utakat száz év óta nem javították meg rendesen. A nyugati értelemben vett falu Székelyföldön nem létezik. Számos székely faluban 19. századi állapotok tapasztalhatók. Amilyen gépesítést megvalósított a magyar állam 1940–1944 között, arra a székely parasztemberek mint pozitív folyamatra emlékeznek. Akkor volt kedvezményes hitel gépekre, vetőmagra, állatra és egyebekre. - Falun ma sincs értelmiség, így a papnak és a kántor-tanítónak kell irányítania a gazdasági életet is. /Komoróczy György: Romániában a falu élete teljesen rendezetlen. Beszélgetés Lőrincz György Szabó Zoltán-díjas íróval. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Pomogáts Béla: Erdély hűségében. Tanulmányok és előadások /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ című kötetének tanulmányai az erdélyi magyar irodalom trianoni sorsforduló utáni negyedszázadnyi idejét tárgyalják. A szerző találkozik olvasóival: június 17-én Csíkszeredában, június 18-án Gyergyószentmiklóson, június 20-án Sepsiszentgyörgyön, június 21-én Székelyudvarhelyen. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Idén a Volt Politikai Foglyok Székelyudvarhelyi Szervezete volt a házigazdája annak a hagyományos találkozónak, amely alkalmával az egykori elítéltek nemcsak gondjaikat vitatják meg, de elhunyt rabtársaikra is emlékeznek. A Brassó, Kovászna, Maros és Hargita megyei szervezetek képviselői szombaton Szejkefürdőn tartottak gyűlést, melyen alapszabály-módosítást fogadtak el, és elhatározták, hogy együttműködési szerződést kötnek a magyarországi ’56-os Szövetséggel. (Annak elnöke, Sinkovics Gyula is részt vett a kétnapos találkozón.) Jún. 16-án Páll László, a székelyudvarhelyi szervezet elnöke vezette bajtársak Gyergyószárhegyen a ferences szerzetes rend templomában vettek részt Orbán László pápai prelátus és Bodó Péter címzetes esperes – mindketten volt politikai foglyok – által bemutatott szentmiseáldozaton. A szentmise előtt P. Ferencz Ervin templomigazgató házfőnök "civilben" köszöntötte a vendégeket. Megrázó visszaemlékezése végén Isten irgalmát kérte a most is bujkáló kínzókra, a jellemtelen államügyészekre és a gyáva védőügyvédekre. Meg akarunk bocsátani – fejezte be visszatekintő gondolatmenetét –, de nem szabad felejteni, hogy soha többé a gonoszság el ne követhesse mindazt a felmérhetetlen sok szenvedést és borzalmat, amiben annyi embernek és hozzátartozóiknak része volt. /’56-osok bajtársi találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Elfogadták azt a javaslatot, hogy az erdélyiek is képviseltessék magukat a magyarországi 1956-os szervezetek koordinációs bizottságában, és tagjaivá váljanak az alakuló, úgynevezett Közép-európai Klubnak. A Közép-európai Klub, ez a magyarországi kezdeményezés, a Baltikumtól az Adriáig 14 ország mindazon szervezeteinek munkáját hangolná össze, amelyek tagjai a kommunista rendszerben valamilyen módon szenvedtek. Június 16-án az elhunyt rabtársakra emlékezve, a volt politikai foglyok megkoszorúzták az áldozatok székelyudvarhelyi és gyergyószárhegyi emlékművét. Megemlékeztek az 1949-es gyergyószárhegyi kommunista ellenes zendülésről, ennek áldozatairól, a későbbi bebörtönzésekről, zaklatásokról, többek között az 1960-as, a szekuritáté által kiagyalt "Fekete kéz" néven emlegetett összeesküvésről. Nem forralunk bosszút, de nem feledhetjük el soha őket. – mondta az atya. /Fülöp D. Dénes: Népszerűsítik a forradalom eszmeiségét. Közép-európai Klubot létesítenek az ötvenhatosok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Kincses Előd ügyvéd, aki a székelyudvarhelyi önkormányzat érdekeit képviseli a csereháti kisegítő iskolával kapcsolatos perekben, kérte, hogy szó szerint idézze a lap a következő mondatát: "Aki Székelyudvarhelyen vagy bárhol érvényes telekkönyvi adatok nélkül aláír adásvételi szerződést, annak én felajánlom a félévi fizetésemet, és utána a börtönben is meglátogatom, mert ilyen cselekményt nem lehet másképpen megúszni". De úgy tűnik, van eset, amikor mégis lehet, mert az ügyvéd úgy véli, hogy május 30-án a marosvásárhelyi Megyei Törvényszék a valós helyzet értékelése nélkül utasította el a székelyudvarhelyiek keresetét, amelyben kérték a csereháti terület bérbeadásának, illetve az Aris Industrie és a Szeplőtelen Szívek Kongregáció között létrejött ajándékozási okmány semmissé nyilvánítását. A 99 évre kötött koncessziós szerződés azért támadható jogilag, mert a bérlő időközben megváltoztatta az épület rendeltetését és a fogyatékos gyermekek gondozására szánt iskola helyett árvaház létesítésén fáradozott, ami ellentmond az okmány szövegének. Az ajándékozási szerződés azért jogtalan – véli az ügyvéd –, mert az építtető cég a csereháti iskolát úgy adta át a kongregáció apácáinak, hogy nem volt tulajdonosi minősége, de egy bukaresti közjegyző telekkönyvi adatok hiányában is szentesítette az adásvételi szerződést. Mindezen visszaélések ellenére most a marosvásárhelyi Megyei Törvényszék elutasította az udvarhelyiek beadványát. Kincses Előd szerint politikai hátterű ítéletről van szó, amely elfogadhatatlan. A döntést meg fogják támadni, fellebbezést nyújtanak be a Táblabíróságra és azután a Legfelsőbb Törvényszékre is, ha szükséges. /Fülöp D. Dénes: Politikai hátterű bírósági döntés? Újabb fejlemények a csereháti ügyben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Az oktatási költségek országos szintű csökkentése kérdésessé tették a művészeti osztályok létét Gyergyószentmiklóson. A zene- és képzőművészeti oktatás ezelőtt négy évvel indult be a városban, a Salamon Ernő Líceumban. Kálmán Ungvár Zsófia megyei főtanfelügyelő elmondotta, Hargita megye összesen 200 helyet kapott művészeti osztályok számára, ami a csíkszeredai és székelyudvarhelyi művészeti iskolák szükségleteit fedezi. A tanfelügyelőnő még "kikönyörgött" összesen 40 helyet Maroshévíznek és Gyergyószentmiklósnak, ami azt jelenti, hogy a jelenleg művészeti osztályokban tanuló 114 gyergyószentmiklósi gyermekből mindössze 20-nak van esélye továbbtanulni a választott hangszeren vagy a rajz-szakon. /Lesz-e művészeti oktatás Gyergyószentmiklóson? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A frissen megalapított Erdélyi Pegazus Könyvkiadó /Székelyudvarhely/ egy első kötetes költőt közölt elsőként. A kiadót a székelyudvarhelyi Beke Sándor hozta létre, és az Erdélyi Gondolat Kiadóval párhuzamosan működteti, szerkesztőbizottságában pedig olyan nevek találhatók, mint Csire Gabriella, Gábor Dénes, Murádin László, Németh Júlia és Ráduly János. Az Erdélyi Pegazusnál elsősorban a szépirodalmi (de nem kizárólag) könyvek jelennek meg. Az első kötet Baricz Lajos /marosszentgyörgyi egyházközség plébánosa/ verseskötete: Köt a gyökér. /Zsidó Ferenc: Dalköltészet magyaros ritmussal, könnyed zenével. Új könyvkiadó, új szerző. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Jún. 20-án kezdődik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja. A rangos rendezvényre valamennyi erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar színházat meghívtak a rendezők. Hargita megyéből a Csíki Játékszín és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vesz részt a fesztiválon. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészei anyagiak hiányában ezúttal nem tudnak elmenni Kisvárdára, az együttest háromtagú vezetősége képviseli a seregszemlén. A Csíki Játékszín 33 tagú csapata elindult a fesztiválra. /Kisvárdán a csíki és a gyergyói színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy eddig sikerült minden földterületet, erdőt visszaigényelni. Az unitárius egyház kb. nyolcvan ingatlant igényel vissza. Ezek közül 1999-ben kormányrendelettel visszakapták a kolozsvári volt unitárius kollégium egyik épületét, ahol a püspökség irodái is vannak. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvénytervezetről, amelyet a közelmúltban fogadott el a szenátus, kifejtette, hogy a törvénynek egy korábbi változatát egyeztették az RMDSZ illetékeseivel, és akkor elmondták kifogásaikat és javaslataikat is. A javaslatok jó részét átvették a szövegbe, úgyhogy a tervezet ebben a formában elfogadható. Udvarhely és vidéke jó helyzetben van, az egyházközségek nevére ráírták a megfelelő erdőterületet. Nagy nehézség van viszont a földek visszaszolgáltatásában. Az unitáriusok a régi unitárius gimnáziumokat visszaigénylik Kolozsváron és Székelykeresztúron, továbbá a volt kántori lakásokat, azokat a kultúrotthonokat, amelyeket az egyházközségek építettek és az alapítványi házakat. /L. M.: Az unitárius egyház nyolcvan ingatlant igényel vissza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./

Jánosházy György költő, esszéista, műfordító 1922-ben született Kolozsváron. A kincses városban jogi képesítést szerzett, majd színirendező lett. Egyetemi oktató, majd a kolozsvári magyar opera művészeti titkára. Szerkesztő a Korunknál, majd az Igaz Szónál. Műfordítói munkássága lenyűgöző: a latin, görög, hindu, német, portugál, angol, román stb. költészet és irodalom tolmácsolója. /80 éve született Jánosházy György. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./

Igényes kiadvány Veres Péter A székelyudvarhelyi képtár /Haáz Rezső Alapítvány, Múzeumi Füzetek, Székelyudvarhely, 2001/ című munkája. Olvasható az alapító, Maszelka János visszaemlékezései a kezdetekről, a Városi Múzeum vezetőjének, Zepeczaner Jenőnek az emlékezése, valamint Kántor Lajosnak az adományként Udvarhelyre költöztetett Korunk Galéria-gyűjteményről szóló írását. A kötetet a Haáz Rezső Múzeum Képtárának alapgyűjteményét ismertető adattár, valamint a Haáz Rezső Alapítvány kiadványait összegező felsorolás egészíti ki. /Németh Júlia: Művészeti élet Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Gergely György, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium igazgatója visszatekintett: az első iskolahetet 1993-ban, az iskola fennállásának 200 éves évfordulóján rendezték meg. A hét folyamán vannak szórakozást biztosító rendezvények, de olyanok is, amelyek a tanulók tudásszínvonalának emelését szolgálják /vetélkedő, tudományos ülésszak stb./ A rendezvények anyagi alapját az Orbán Balázs Alapítvány biztosítja, de vannak más szponzorok is. /László Miklós: Jövőben 210 éves az iskola. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./