Ápr. 27-én nyolcadik alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen Éneklő ifjúság címmel a magyar gyermek- és ifjúsági kórusok seregszemléjét. A székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány által szervezett Bárdos Lajos- Palló Imre Éneklő Ifjúság Kórusfesztivál az évek során egyre gazdagabbá vált. A hangversenyen elsősorban székelyföldi kórusok léptek fel, mellettük az anyaországot négy együttes képviselte. A fesztivál hangversenye az emlékplakettek, emléklapok átadásával zárult. /Kovács András zenetanár: Éneklő ifjúság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Szabó Károly szenátor politikai nyilatkozatot tett a telefonlehallgatásokról terjedő hírekkel kapcsolatban. A társadalom biztonságérzete szempontjából nagyon fontos – mondotta –, hogy a hírszerző szolgálat a törvények tiszteletben tartásával végezze dolgát. Visszautalt a két évvel ezelőtt benyújtott, a Román Hírszerző Szolgálat szervezeti törvényét módosító, saját törvényjavaslatára, melynek egyik kitétele arra kötelezte volna az intézményt, hogy amennyiben a lehallgatás nem szolgáltatott a büntető eljárás megindítását indokoló adatokat a megfigyelés alanyának részvételére valamely nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekményben, a nyomozásról utólagosan értesítsék az érintett személyt, és adják át neki az összes beszerzett dokumentumot. /Sérti az állampolgári jogokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 3./

Harmadszor szervezik meg a Székelyföld Konferenciát Csíkszeredában, amely méltó módon emlékezik a 100 évvel ezelőtti, tusnádfürdői Székely Kongresszusra is. Az októberre tervezetett konferenciát megelőzően máj. 3-án, a színházi alszekció ülésezik, témájuk: "Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régiófejlesztésben. Lehetséges jövőkép(ek)." A színházi tanácskozásra meghívták a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat, a csíkszeredai Csíki Játékszínt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatot, valamint a Színművészeti Egyetem képviselőit. /(Daczó Dénes): Színházak szerepéről a székelységben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

A marosvásárhelyi középiskola ügyének túldimenzionálása láttán feltehető a kérdés: vajon Románia interetnikus viszályokra van kárhoztatva? – írja a 22 c. román nyelvű lap. Miután az elemző röviden vázolja a történteket, felteszi az újabb kérdéseket: vajon miért épp most alakult ki ez a helyzet, amikor az SZDP és az RMDSZ együttműködését jó szemmel nézi Nyugat? Gyanús, hogy a botrány áprilisban robbant ki, holott a döntés már januárban megszületett. Ki híresztelte el, hogy a román diákokat tanév közben kirakják az iskolából? A sajtó túldimenzionálta az eset kommentárját, s ehhez hozzájárult jócskán a tanügyminiszter asszony is. Ecaterina Andronescu – pártja döntését semmibe véve – kijelentette, hogy nem helyes a diákok nemzetiség szerinti szétválasztása és nem hajlandó olyan döntést hozni, amivel nem ért egyet. - Az iskolaügy alkalmat adott Iliescunak, hogy ismételten rendreutasítsa Adrian Nastasét, hogy nem tartja tiszteletben a román diákok demokratikus jogát ahhoz, hogy abban az iskolában tanuljanak, ahova felvételiztek, de azt nem tette hozzá, miként Adrian Nastase, hogy a magyar diákokat is meg kell érteni, hiszen az az iskola évszázadokon át magyar tannyelvű volt. Ráadásul Gheorghe Funar azzal fenyegette meg a kolozsvári magyar iskolákat, hogy nem juttat számukra többé pénzt a városi költségvetésből. Mindezek felelőtlen provokációk, azonban ha a kormány nem foglal állást, elképzelhető, hogy konfliktust kell kezelnie. /A Bolyai líceum ál- és valós problémái. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./

Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvüket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar oktatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön – hangsúlyozta Markó Béla máj. 3-án, a csángóföldi Klézsén tartott lakossági fórumon. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak, és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői végül elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét, és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. /S. D.: Ősztől magyar tannyelvű csoportok indulhatnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./

Máj. 5-én tartották Felsőboldogfalva falunapját. A templom előtti emlékkertben a kopjafás márványtáblát leplezték le: a Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója által tervezett címert és zászlót avatták fel. A falu 410 éves iskolájánál emléktáblát, az iskola névadójának, Fülöp Áronnak az emlékére pedig szobrot állítottak. Beder Tibort kérték fel, leplezze le a falu szülöttének szobrát, Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkáját. Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő beszélt arról, ki is volt valójában Fülöp Áron. Méltatlanul elfelejtett költőről, aki nem magának élt, hanem a közösségnek. Az ünnepi beszédek után a Fülöp Áron Általános Iskola diákjai, valamint az óvodások szavalata, tánca következett. /Nagyálmos Ildikó: Felsőboldogfalva ünnepe. Szobrot emeltek Fülöp Áron tiszteletére. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./

Székelyföldi Önkormányzati Színházak Szövetsége elnevezéssel szervezetbe tömörülnek a marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi színházak. Erről döntöttek a Székelyföld Munkacsoport színházi alszakosztálya által szervezett tanácskozáson. A Székelyföld Munkacsoport októberben szervezi meg a harmadik Székelyföld Konferenciát. Ennek előkészítéseként a munkacsoport tanácskozást szervezett máj. 3-án Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régió fejlesztésében. Lehetséges jövőképek címmel, amelyen a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának képviselői vettek részt. Az elmúlt 12 évben ez az első olyan találkozó, ahol mindhárom fél, a színházak fenntartói, a munkaadók és a munkavállalók, így az önkormányzatok, a színházak vezetősége és a színészek is jelen voltak. Középtávú célkitűzéseik között szerepel a bérletcsere-rendszer koordinációja, a vidéki bérletszervezési rendszer kidolgozása, tanácsadás és koordináció a színházak műsorpolitikájának a kidolgozásában, egységes pályázási rendszer felállítása, pályázatfigyelés, színész-szakszervezet létrehozása és működtetése, nyári előadások létrehozása, fesztiválok szervezése, színházi szaklap működtetése, a színházi menedzser-képzés szorgalmazása. /Kiss Edit: Szövetségbe tömörülnek a színházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

A magyarországi Somogy megye és Lengyelország volt a díszvendége a Szabad idő - Utazás 2002 címmel Székelyudvarhelyen rendezett nemzetközi idegenforgalmi szakvásárnak. A máj. 5-én befejeződött vásáron valamivel több mint 30 magyarországi illetve székelyföldi magyar idegenforgalmi cég, képviselet illetve utazási iroda vett részt. /Nemzetközi idegenforgalmi vásár Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

Szatmárnémetiben a X. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra benevezett csapatok két napig zajló előadás–sorozata után máj. 4-én, a díjkiosztás előtt kerekasztal–beszélgetés volt a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében. Margitházy Beáta színikritikus szerint a diákszínjátszás nem lehet a színészképzés előszobája, hiszen ebben a csapatjátékban nemcsak a tehetséges és adottságokkal rendelkező diákok vehetnek részt, hanem bárki, aki szabadidejét áldozza rá. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes gratulált azoknak a lelkes pedagógusoknak, akik a fesztivált megszervezték és a diákokat felkészítették. A jubileumi országos diákszínjátszó fesztivál győztes csapata a brassói Áprily Lajos Líceum Grimasz Színjátszó Csoportja lett. Második helyezést ért el a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum Vitéz Lelkek Színjátszó Csoportja, harmadik lett a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium Orbán Lelke Színjátszó Csoportja. /Elek Anikó: A brassói Grimasz Színjátszó Csoport lett a jubileumi országos diákszínjátszó fesztivál győztese. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

A Magyar Középiskolások Kórustalálkozója már hagyományt teremtett: kétévenként rendezi Kolozsváron a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE, a házigazda szintén hagyományosan a Kolozsvári Református Kollégium és az igazgató-karnagy, Székely Árpád. Idén máj. 4-én harmadízben rendezték meg a találkozót. Két évvel ezelőtt 13 együttes lépett fel, most csupán hat kórus szerepelt. A kolozsvári iskolák kórusain kívül a Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykara és a Gyulafehérvári Római Katolikus Líceum fiúkara volt jelen. /Benkő Judit: Gazdag-e az éneklő iskolás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli Székelyudvarhelyen, máj. 11-én Románia első magyar nyelvű népszínháza. Huszonöt éves lenne, ha létezne még, a székelyudvarhelyi Népszínház, amely 1977 májusában indult útjára, Kovács Levente vezetésével. A Népszínház 15 évig létezett, az első tíz évben az "igazi" színházakat megszégyenítő repertoárral dolgozott. Évente átlag négy bemutatója volt, ezek csaknem fele ősbemutató. Az udvarhelyi Népszínháznak egyetlen fizetett alkalmazottja sem volt. Az emberek puszta lelkesedésből játszottak, festettek díszletet, komponáltak zenét, vagy varrtak ruhát. A tagok között volt ügyvéd és tanár, tanítónő és vízvezeték-szerelő, fodrász és tisztviselő. Az amatőr társulat a hivatásos színházakéval vetekedő sikereket mondhatott magáénak. A munka három tagozaton folyt, a gyerek, középiskolás és felnőtt csoport tagjai együttműködtek. A színház rendezői, vezetői elhunytak, és nem volt, aki átvegye a helyüket a megváltozott körülmények között. ’89 után lanyhult a munka, majd végleg megszűnt. A 250 ember, aki valaha is megfordult a Népszínház tájékán, szétszóródott. Az ünnepre megjelenik a Népszínház monográfiája, amelyet a kiállítás-megnyitó után mutatnak be. /Botházi Mária: Volt egyszer egy Népszínház. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ A rendezvényt a Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület szervezi, a volt népszínházasokkal közösen. Bemutatják Szász M. Mária Az én Népszínházam című könyvét, amely a Hargita Megyei Kulturális Központ és az Infoprint Rt. kiadásában jelent meg. A szerző az udvarhelyi műkedvelő színjátszás egyik alapembere. A monografikus jellegű intézménytörténet bő képanyaggal mutatja be az 1977-ben létrejött Népszínház tevékenységét. Szász M. Mária a Vitéz Lelkek nevű diákcsoport szakirányítója. /Az udvarhelyi Népszínház történetéről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Szatmárnémetiben máj. 2—4. között a Kölcsey Főgimnáziumban tizedszer is megrendezték az Országos Diákszínjátszó Fesztivált /ODIF/ a Kölcsey Ferenc Alapítvány szervezésében. Érkeztek csapatok Brassóból, Csíkszeredából, Besztercéről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról, Nagyenyedről, Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről, Aradról, Zilahról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Nagykárolyból, Krasznáról és a Kölcsey Főgimnázium csapata is fellépett. Két nap alatt mintegy huszonnégy előadás került bemutatásra. Első lett a brassói Áprily Lajos Líceum Grimasz színjátszó csoportja. A találkozón külön elismerésben részesítették Nagy Gyulát, a Kölcsey Főgimnázium pedagógusát, a Madipo színjátszó csoport szakirányítóját, akinek érdeme, hogy tíz esztendeje megszületett az ODIF. /Dancs Artúr: Jubileumi diákszínjátszó fesztivál és... üzenet a profiknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Máj. 7-én Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban teltház előtt léptek színpadra a Kusztura Sándor festőművész-énekes által szervezett nótagála neves előadói, Máté Ottília és Bokor János, valamint két fiatal lány, akik nemrég tűntek fel a népdaléneklés színterén: a zeteváralji Bokor Tünde és a homoródalmási Sorbán Enikő. A házigazda Kusztura Sándor is fellépett, aki szeretné meghonosítani ezt a műfajt itt, Székelyudvarhelyen. /Nagyálmos Ildikó: Nótagála sztárvendégekkel. "Ott, ahol zúg az a négy folyó..." = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./

Nagyon kevesen jöttek el máj. 8-án a X. Székelyudvarhelyi Diáknapok megnyitójára. Az előző években tömegeket vonzott ez a rendezvény. /K. Z.: X. Székelyudvarhelyi Diáknapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./

Helyi referendum kiírását szorgalmazza a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület, hogy népszavazáson döntsenek Szász Jenő polgármester leváltásáról. Szász Jenő hívei szerint az RMDSZ irányította politikai lejáratásról van szó. Ferencz István, az egyesület elnöke jelezet, amennyiben a többség Szász Jenő távozása mellett dönt, akkor újabb polgármester-választást kell tartani. Ferencz aljas rágalomnak minősítette azt a vádat, miszerint az RMDSZ felső vezetése által elrendelt akciót vezényelne. - Referendumot szervezni valaki ellen, negatív dolog. Ráadásul rengeteg pénzbe kerülne a negativista referendum, ugyanannyiba, mint a helyhatósági választás, és mindezt a helyi költségvetésből kell fedezni – jegyezte meg Szász Jenő az aláírásgyűjtésről. Szerinte egyértelmű, hogy politikai lejárató akció indult ellene. Az RMDSZ szűk politikai elitje nemhogy visszafogná, hanem bátorítja ezt az akciót. /Szüszer-Nagy Róbert: Polgári kezdeményezés vagy politikai lejáratás Udvarhelyen? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

A napokban megjelenik Majla Sándor új gyermekverskötete Közel egy évtizedes hallgatás után kötetbe foglalt gyermekversei révén újból megszólal Majla Sándor költő. A Tánclánc című kötet kiadását az tette időszerűvé, hogy Illés Lajos (a legendás Illés együttes frontembere) rálelt a székelyudvarhelyi költő verseire, és egy albumra valót megzenésített belőlük. A könyv és kazetta a napokban egyszerre jelenik meg az Ablak Kiadó /Székelyudvarhely/ gondozásában. A Zsigmond Emese által szerkesztett, Müller Katalin illusztrálta színes Tánclánc kötet és kazetta bemutatóját a tervek szerint június elsején, gyermeknapon tartják Székelyudvarhelyen. /Zilahi Imre: Kiábrándultam a felnőttekből. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

A Hargita Megyei Törvényszék máj. 16-án hozott ítéletében felfüggesztette azt a határozatot, amellyel a székelyudvarhelyi önkormányzat megállapította az UPE-s tanácsosok mandátumának megszűnését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a végleges ítélet meghozataláig az egyesület tanácsosai részt vehetnek a testület munkájában. Ladányi László leszögezte, hogy az ideiglenes törvényszéki döntés nem vonatkozik az alpolgármester személyére, ezt a tisztséget továbbra is Péter Pál látja el. A tanácsos bejelentette: az ítélet ellen a Marosvásárhelyi Táblabíróságon fellebbeznek. /Jakab Árpád: Visszajönnek az UPE-sek az önkormányzatba. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere bemutatott egy jegyzőkönyvet, mely szerint az RMDSZ-es tisztségviselők /Bunta Levente a Megyei Tanács alelnöke, Péter Pál alpolgármester és Ladányi László tanácsos/ azon fáradoztak, hogy a cekendi helyett csíkszeredai érdekeltségű regionális szeméttározó létesítésének támogatására beszéljék rá a dán kormány Székelyudvarhelyre látogató küldöttségének tagjait. A dán környezetvédelmi minisztérium küldöttségének nevében válaszként Niels Erik House és Daniela Cancescu romániai programvezető közölték, hogy az elkezdett projekt befejezését tartják elfogadhatónak, s ez az egyetlen járható út, mert az új dán kormánypolitika nem támogatja semmiféle kelet- és közép-európai új program finanszírozását. Ladányi László RMDSZ-tanácsos cáfolta, hogy a beruházás "átjátszását" akarták volna. Szerinte csak magánjellegű beszélgetésről van szó. /Fülöp D. Dénes: Ladányiék nem kívánták a beruházás "átjátszását". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Máj. 19-én nyitották meg Maszelka János festőművész 74. egyéni kiállítását Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. A hetvenhárom éves művészt a kultúrház igazgatója, Elekes Gyula köszöntötte. /N. I.: Maszelka 74. egyéni kiállítása. A táj benne van. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Farcádi Sándor Levente /sz. Farcád, 1967. dec. 9./ jelenleg is Farcádon él és alkot. Húsz egyéni és nyolc csoportos kiállítása volt Székelyudvarhelyen, Szovátán, és gyakran jelentkezik tárlattal Budapesten is. Több műve svájci gyűjtők tulajdonában van. Állandó tárlata Székelyudvarhelyen a Gondűző étteremben tekinthető meg. Szinte megszállottan keresi fel festőállványával Székelyföld legszebb tájait. /Fekete B. Zoltán: "A farcádi remete". Az alkotás megszállottja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Manapság a könyvkiadásból nem lehet meggazdagodni. Tisztelet illeti azokat, akik vállalják a küzdelmet. Közéjük tartozik Beke Sándor, aki 2002-ben Erdélyi Pegazus /Székelyudvarhely/ néven új könyvkiadót alapított, amelynek első könyve /Baricz Lajos, marosszentgyörgyi plébános Köt a gyökér című verseskötete/ nemrég jelent meg. /Themén Eta: Erdélyi Pegazus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

A Hargita Megyei Kulturális Központ székelyudvarhelyi fiókjának kezdeményezésére idén első alkalommal rendeznek fotótábort amatőr fényképészek számára Székelyvarságon. Tamás Lenke tanárnő az általa összeállított falumonográfiát ismertette, mely eligazításul szolgálhat a fotósok számára. Ugyanis az elképzelés az, hogy a település gazdasági, társadalmi, szociográfiai, néprajzi vonatkozásairól (táj és embere, építészeti örökség stb.) készüljenek olyan színes felvételek, melyek később egy katalógusban is napvilágot látnának. /Kristó Tibor: Fotótábor Székelyvarságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Máj. 24-én felavatták az Infopress Rt. /Székelyudvarhely/ korszerű, nagy kapacitású új üzemrészlegét, a körforgó nyomdaipari berendezést. Ennek eredményeként a cég megerősítette a hazai nyomdaiparban elfoglalt vezető szerepét, illetve a kelet-európai piacon éllovassá vált. /Hecser Zoltán: Új nyomda Székelyudvarhelyen. A legnagyobb Kelet-Európában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Szobrot emeltek májusban Fülöp Áron /Felsőboldogfalva, 1861. márc. 15. – Székelyudvarhely, 1920. okt. 22./ költőnek Felsőboldogfalván. Tanár volt, 1893-tól a Szatmári Hírlap szerkesztője, 1896-tól a képviselőház könyvtárának munkatársa, 1911-16-ban igazgatója volt. A hun-magyar mondakört feldolgozó eposzt (Attila fiai) írt. A még életében utolsó lantosnak mondott Fülöp Áron tiszteletére emléktáblát avattak a 410 éves iskola falán, amelynek mestere Somolyák István udvarhelyi kőfaragó. A mellszobor Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkája. /A legutolsó lantos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Máj. 31-e és jún. 2-a között a Református Mentő Misszió nemzetközi találkozót szervez Székelyudvarhelyen, amelyen a Kárpát-medencéből lelkészek, orvosok, pszichológusok és olyan családok tagjai vesznek részt, akik szenvedélybetegségből, az alkoholfogyasztás rabságából szabadultak. A találkozó alaptémája a "pusztító és gyógyító szomjúság" lesz, erről szólnak majd az előadások - tájékoztatott Antalfi Gizella a misszió udvarhelyi csoportjának vezetője, a Bonus Pastor Alapítvány szociális munkása. Évente négyszer tartanak ilyen országos szintű találkozót, mindig más helységben, például Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Paniton, Szilágyszegen, vagy éppen Székelyudvarhelyen. A mostani jubileumi találkozó lesz, hiszen tíz éve tevékenykedik az udvarhelyi csoport, az országos hálózat pedig kilenc éve alakult. /Fülöp D. Dénes: "Pusztító és gyógyító szomjúság" A Református Mentő Misszió nemzetközi találkozója. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./

Máj. 25-én éjszaka román hackerek feltörték a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának honlapját (www.mutf.nextra.ro). Miután letörölték az intézmény saját honlapját, egy tiltakozó hangvételű, helyenként szélsőségesen nacionalista tartalmú oldalt helyeztek el. Az utóbbi időben több ilyen jellegű támadás is történt a romániai és magyarországi magyar tartalmú honlapok ellen. /Román hackerek romániai magyar intézmények ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A székelyudvarhelyi Areopolis Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport előadás-sorozatot indított a Teleki László Intézettel közösen. A második előadástól kezdve szabadegyetemnek neveztük a rendezvénysort – mondta dr. Hermann Gusztáv Mihály, a csoport vezetője, hozzáfűzve, hogy máj. 30-án tartja a harmadik előadást Vincze Gábor szegedi történész A székelyföld 1944– 46-ban címmel. Az első előadást Balogh Béni tartotta. Ebben bemutatta, hogyan tükröződött a második bécsi döntés a román és a magyar történetírásban. A második előadó Kordé Zoltán szegedi egyetemi oktató volt, ő a középkori székely társadalomról értekezett. A következő előadó Bárdi Nándor lesz, aki a magyar kormányok által a határon túlra juttatott támogatások rendszeréről beszél majd. Az Areopolis csoport immár jogi személyiséget nyert, egyesületként jegyezték be a helyi bíróságon. /Sarány István: Areopolis szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

A budapesti Könyvhét rendezvényei során, Szabó Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából, június 6-án lesz a Magyar Írószövetség szociológiai osztálya (elnöke: Beke György) díjkiosztó ünnepsége. Az először kiosztásra kerülő díjakat a következő írók vehetik át: Tüskés Tibor és Varga Domokos (Magyarország), Duba Gyula (Szlovákia), Gál Sándor (Jugoszlávia), Gálfalvi György (Románia). A díjazottak között van Lőrincz György jeles székelyudvarhelyi író, a Hargita Népe munkatársa is. /Lőrincz György Szabó Zoltán-díjas. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

A Kárpát-medencére kiterjedő magyar médiastratégia szükségessége mellett foglalt állást a Duna Tv küldöttei és a romániai magyar sajtó képviselői részvételével Szovátafürdőn megrendezett máj. 30-i médiakonferencia. A Duna Tv tizedik születésnapja és legnépszerűbb hírmagazinja, a Heti Hírmondó négyszázadik adása alkalmából szervezett értekezleten Szitnyai Jenő, a Duna Tv határon túli műsorainak igazgatója felvetette a megváltozott magyarországi politikai helyzetben egy ilyen stratégia vállalásának és támogatásának fontosságát. Bodzsoni István főszerkesztő ismertette, hogy az általa vezetett tudósítói hálózat huszonegy ponton végez munkát a Kárpát-medencében, a magyar kormány fél milliárd forintos támogatásából. Az olyan stúdiók fenntartására, mint amilyen a kolozsvári is, évi 220–250 millió forint szükséges, amit a megrendelésekből nem lehet fedezni. Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának a vezetője a kisebbségi sorsot kifejező közszolgálati médiában dolgozó értelmiségiek felelősségéről beszélt. Kovács László MSZP-s magyar politikus azon nyilatkozatára, hogy az új magyar kormány a határon túli magyarok hivatalos szervezeteit támogatja, azok bírálóit nem, megjegyezte: ez megosztáshoz vezethet, inkább a magyar állam egészének kellene az összes határon túli magyart támogatnia. Az értekezleten bemutatkoztak a Duna Tv székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi tudósítói is. /B. Á.: Tanácskozás a Duna Tv-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Balázs Imre József harmadik könyvét /Dél-Párizs nyárikert c. verseskönyvét/ a héten mutatták be szülővárosában, Székelyudvarhelyen. Balázs Imre 26 éves, a Korunk folyóirat szerkesztője. Két verseskönyve mellett van egy irodalomkritikai kötete is, de publicisztikával, esszével egyaránt jelentkezett különböző folyóiratokban. /Bágyi Bencze Jakab: Dél-Párizs nyárikert. Balázs Imre József harmadik könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./